Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

1999. JANUÁR 30. NAPLÓ A magyar kormány helyesli a Németországgal kötendő békeszerződés szovjet tervezetét Válasz a szovjet kormány január 104 jegyzékére Dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere, január 29-én fogadta V. V. Asztafjevet, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és a szov­jet kormány 1959. január 10-i szóbeli jegyzékére átnyújtotta a magyar kormány alábbi válaszjegyzékét; A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma hivatko­zással a Szovjetunió külügy­minisztériumának 1.959. év ja­nuár 10-én keltezett 3. sz. szó­beli jegyzékére, tisztelettel közlj az alábbiakat: A magyar kormány tanul­mányozta a szovjet kormány jegyzékével átadott német bé- beszerződés-tervezetet, vala­mint a hivatkozott szóbeli jegyzéket, amelyben a szovjet kormány felhívta a Magyar Népköztársaság kormányának figyelmét a Németországgal kötendő békeszerződés nagy nemzetközi horderejére. A Ma­gyar Népiköztársaság kormá­nyának véleménye szerint a német kérdés — holtpont­ról való elmozdításának, a békeszerződés megkötésének az a módja, amelyet a béke­szerződés-tervezet javasol és a szovjet kormány az emlí­tett jegyzékben kifejtett ok­fejtéssel indokol, teljes egé­szében megfejel a magyar nép alapvető érdekeinek., Ezért a Magyar Népköztár­saság' kormánya mind a bé­keszerződés-tervezettel, mind a szóbanforgó jegyzék tar­talmával teljesen egyetért. A magyar nép. amely évszá­zadokon át szenvedő alanya és célpontja volt a német ural­kodó osztályok terjeszkedő po­litikájának; a „Drang nach Osten”-nek és nem feledhette el a két világháború keserves tapasztalatait, a legteljesebb mértékben érdekelt a német kérdésnek a béke és nemzet­közi biztonság követelményei­nek. megeíelelő végleges ren­dezésében. A magyar- nép —v Európai többi népeihez hason­lóan — "megdöbbenéssel és aggodalommal szemléli, hogy alig másfél évtizeddel a világ- történelem legvéresebb hábo­rúja után — amelyért a fő felelősség' a német militaristá­kat terheli — feltámadhatott és fegyverkezhet az új Wehr­macht. A magyar népet nem téveszti meg egyes nyugati politikusok által a Német Szö­vetségi Köztársaság „békés” politikájának állítólagos „biz- tosítékai”-rói oly sűrűn han­goztatott egyetlen frázis sem. Aki a tényekből indul ki, an­nak látnia kell, hogy a Németország nyugati meg­szállási övezetének területén alakult államban politikai, katonai és gazdasági pozí­ciókban igen felelősségteljes posztokat töltenek be egyko­ri háborús bűnösök; hogy ez az állam nyíltan más orszá­gok területi épségét veszé­lyezteti; egyetlen ország Európában, amelynek hiva­talos kormánypolitikájában területi követelés szerepel. A Német Szövetségi Köztár­saság menedékhelye és gyűj­tőmedencéje más államok tör­vényes rendje ellen irányuló kém-, diverzáns- és uszító pro­pagandaszervezetek működé­sének. A Német Demokratikus Köztársaság területébe ékelt Nyugat-Berlin a kémek és di- verzánsok valóságos ugródesz­kája. Mindezek az áHfcalános béke szempontjából veszélyes je­lenségek közvetlenül irányul- na'k a magyar nép biztonsága ellen is. A Német Szövetségi Köztársaság területén műkö­dési szabadságot, sőt támoga­tást élveznek a Magyarország­ról megszökött fasisztáik és el- leníorradalmárok szervezetei. Gátlástalanul folytatja uszítá­sát a hírhedt Szabad Európa Rádió is. Közismert tény, hogy e szervezetek az 1956-os ma­gyarországi ellenforradalom kirobbantásálban és irányításá­ban jelentékeny szerepet ját­szották, A Szovjetunió kormánya ál­tal kidolgozott békeszerződés- tervezet és a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának jegyzéke teljes egészében méltányolja a német hazafiaknak a legfonto­sabb német össznemzeti fel­adat megoldására, a megosz­tott Németország demokrati­kus, békés egyesítésére irá- f nyúló törekvéseit és egyúttal megjelöli az egység megterem­tésének reális, járható útját. Aki nem süket és vak a törté­nelmi tényekkel szemben, an­nak tudomásul kell vennie, hogy a második. vHágháború után* a nyugati hatalmak soroza-1 tos szerződésszegései követ- * keztében Németország terü-| létén két állam keletkezeti,* amelyeknek társadalmi rendj szere különböző. Az Európát békéjét és biztonságát Miaj­tó valamennyi felelős ténye­zőnek tudomásul kell ven­nie, hogy Németország békés egyesítéséhez a két német állam megegyezése és köz­vetlen tárgyalásai vezetnek, A Szovjetunió kormányá­nak 'békeszerződéstervezete ebből az elvből indul ki. A tervezet elvednek elfogadása jelentős haladás lenne az euró­pai biztonság szempontjából oly fontos egységes demokra­tikus Németország megterem­tésének útján, A Magyar Népköztársaság kormáfiya teljes egészéiben, egyetért a Szovjetunió kor­mányával abban is, hogy elér­kezett az ideje, hogy a német nép visszanyerje szuverenitá­sát. A szomorú történelmi ta­pasztalatok, s a jelenben fel­lelhető nyugtalanító jelensé­geik ismeretében a Magyar Népköztársaság kormánya azt is indokoltnak és érthetőnek tartja, hogy Európa népéinek a német militarizmus fenyegetései ellem megbízható biztosíté­kokra vám szüksége. Németország hadseregének atom-, ‘hidrogén-, rakétafegy­verekkel, tengeralattjárókkal való ellátása, illetve e fegyve­rek német területen való gyár­tása csakis agresszív célokat szolgálhat Indokolt a béke­szerződés-tervezet azon java­solt rendelkezése is, amely ki­zárja annak lehetőségét, hogy Németországot bevonják a hit­leri Németország elleni hábo­rúban rósztvett: bármely állam ellen irányuló katonai csopor­tosul ásítja. Nem felesleges em­lékeztetni arra, hogy mindezek a javaséit rendelkezések a fa­sizmus ellen harcoló szövetsé­ges és társult hatalmak dekla­rált célkitűzései voltak. A bé­keszerződésnek természetsze­rűleg tartalmaznia kell ezeket a teztö&itókűfcuit: A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a Szovjetunió által kidolgozott békeszerződésterveziet s a tárgyban, már korábban meg­tett javaslatok elfogadása más vonatkozásban is jelentéke­nyen csökkentené a nemzet­közi feszültséget. A jelenlegi nemzetközi fe­szültség egyife góca Nyugat- Berlin rendezetlen és tartha­tatlan státusa. Nyugat-Ber­lin szabad várossá nyilvání­tása egyik érdekelt fél jogait sem csorbítaná, s a súrlódá­sok egyik legbonyolultabb pontjának veszélyessége csökkenne. Európa bizton­sága szempontjából ugyan­így fontos Ausztria, függet­lenségének szavatolása is. A Magyar Népköztársaság kormánya nem tévesztette szem elől art a történelmi tényt, hogy az agresszív né­met militarizmus a második világháború előkészítéséként elnyelte a vele szomszédos Ausztriát. Magyarország biz­tonságát növelné az új Ansch­luss veszélyének teljes kizárá­sa; Mindezen. megfontolások alapján a Magyar Népköztár­saság kormánya melegen, üd­vözli a Szovjetunió kormá­nyának a német békeszerző­dés megkötésére irányuló ja­vaslatát, amely nemcsak a Szovjetunió őszinte békeszán­dékát bizonyítja, hanem egy­úttal megkönnyíti Európa egyik legbonyolultabb problé­májának reális, valamennyi érintett fél érdiekéit szem előtt tartó igazságos megoldását is. A Magyar Népköztársaság kormánya mindezek mérle­gelése után elhatározta, hogy kés« részt venni a bé­keszerződés kidolgozására Varsóban vagy Prágában összehívandó nemzetközi konferencia arankájában. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma ezúton is megragadja az alkalmat, hogy nagyrabecsüléséről bizto­sítsa a Szovjetunió budapesti nagykövetségét; Selyemhíd Mohácstól—Moszkváig; Mohács egyik legszámotte­vőbb gyárában, a selyemgyár­ban tettünk látogatást. E gyár kiváló minőségű gyártmányai­ról nevezetes, ami elsősorban az üzem dolgozói lelkiismere­tes munkájának eredménye. Evenként hozzávetőlegesen egymillió-nyolcszázezer méter selyemáru készül itt (Mohács* tói Moszkváig érne), de ez a szám hamarosan megnövek­szik, ugyanis kb. kétmillió fo­rintos beruházással új előké­szítő termet építenek és a régi előkészítő teremben 30 szövő­gépet állítanak munkába. Ä béke és szocializmus kérdései februári számának vezércik­ke A kommunizmus diadal­meneté címmel a XXI. kong­resszussal foglalkozik. Közli Kádár János elvtáns cikkét a magyarországi osztxdyharc tapasztalatairól, Kim Csan- man írását a koreai népi de­mokratikus állam fejlődésé­ről. V. Koueky az állam sze­repéről vallott revizionista nézeteket elemes, S. Alvarez Spanyolország mai helyaete- vel foglalkozik; Ezeken kívül érdekes átte­kintéseket találhatunk a nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetéből, bőséges tájékozta­tást a kommunista -és mun­káspártok életéből. A folyó­irat több könyvismertetést közöl. ■aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa íR ú* bcíílGto Ítos Mária kertész, Ferenczi Sarolta tanuló és Husek József a virágkoréra vezetője az angol muskátlit öntözik. Nincs eltúlozva a ha~ ■.ólat, mert alighogy belép az nnber bármelyik üvegluizba, mintha a távoli Afrika vagy Ausztrália b úja-növényei laga őgadná. Természetesen mi- itatűr kiadásban. Az óriási” iél-afrikai gumifák botanika* raster kedés folytán itt apró .zobanövé nyekké törpülnek, te „kárpótlásai“ elnevezik őket fxkusz elaszlikánuk­btimbót hajtott a fokföldi ibo- ,ya és dobálja a leveleit az apró Phönix pálma. Itt még te egyszerű muskátli is ősei nevét viseli. Pelargonium so- nale. — Milyen előkelő! Á koráll-virágak. és a hazai ere­detű tulipánok, szeletük, a vi­rágzó cserepes rózsák úgy vt~ rítanak, hogy szinte ide ki vára­koznának a lepkék, a méhek, ka az égbolt nem odagittelt üvegből lenne, s persze, ha nem januárt írnánk. És mi­lyen szimpla neve van ennek a tündérkertnek: Kertészeti Vállalat. Valamikor Kőit J'em tulaj­dona. volt, akiről azt mondja Kovács Erzsébet, hogy együtt dolgozott egész nap a■ munká­saival. Igaz, hogy ez az égés*, nap hajnali négy órától este 9-ig tartott, de Kött Jenő úr mégis jobbam bírta szusszal, mint Kovács Erzsébet és a többiek. Nem is követelt má­soktól sem több munkát, mint amit maga végzett. Ez nem Is lett volna baj, csak az osztoz­kodásnál voltak „némi“ elté­rések. Csodálatosképpen senki. sem gyarapodott ágy az „egyenlő munkától“, mint ép­pen a példamutató gazda. — Nekem 20 pengőt adott havonta és soha semmi sza­badidőt; mert a koszorúkészí- tés állandó munka volt, mivel télen-nyáron temetnek a su- rányiban. De ez régen volt. Ma már csak 8 órát dolgoznak és Ko­vács Erzsébetnek megvan évente a 24 nap fizetett sza­badsága, de jutalomüdülésen is volt már Badacsonyban és Visegrádi környékén nem is egyszer. Pedig most keveseb­bet dolgozik, mint akkor, jól­lehet a munlcája ugyanaz. Csokraikat készét esküvőkre, temetésre élő szekfűből vagy művirágokból, az alkalomnak megfelelően. Lent a kertészetben már nincs ez a kettősig. Hő­sek József, a mrágkultára szakértője, a fiatal kertészta­nulókra ügyel. Kilenc kezdő kertész, — fiúk, lányok — ta­nulja itt a mesterséget, amely csakúgy 3 esztendőre szóló, mint más iparágban. Nem könnyű dolog a kertésztudo- mámy. A biológia, botanika sok-sok ágával keti megismer- kedniök, amíg szakemberek lesznek. Mi mindent kell tud- niok? Ismerni kell nemcsak a nö­vények nevét és származását, hanem tisztában kell lenni azzal it, hogy az ezerféle dél­szaki növény mindegyike más és más igényekkel lép fel. Majd minden, növény más földkeveréket, más hőmérsék­letet és kezelést követel. Pél­dául a Hortensia dugványait speciális hormonkeveréhkel segítik a gyökerezésben, de a ciklámenek mesterséges por­zása is szakértelmet igényel. Ezenkívül tanulnak várospar­kosítást és gyakorlatot szerez­nek gyümölcs- és faiskolák ne­velésében is. Bizony, amíg el­jutnak a szekfű, a tulipán, a rózsaszüretig, amíg kiadják kezükből a saját termesztésű, különös nevű délszoléi virág- csodákat, kell is az a három esztendő. Addig az „őrért ker­tészeké a szó. — Ez évre 1309 cserép fi- kusz elasztikánk várja, hogy az „izzasztóból“ (gyökerezte tő­ből) a pultra és onnan az ebédlőkbe, hátinkba kerülje­nek. Kideríti az is, hogy mil­liomos kertészetről van szó, ahol évenként több mént hét­millió formt „virágzik“. De nem csoda, hiszen a szekfü és a kai la virág, a menyasszo­nyi csokrok ékessége, szálan­ként 8—11 forintért kelleti magát és itt egész erdő van belőlük. Hja, kérem, A selyem „startja” a gyorsfelvető gép. Kezelője Lugosi József né kiváló dolgozó, Még csak másfél éve szövőnő Kovács Katalin ifjúmunkás, de máris kiváló dolgozó és három gépén egy műszak alatt 60 méter matlásszét sző. Tíz szövőtamtiót tanít Füredi Józsefné. A képen Csobáncé Ágit készíti elő a közelgő vizsgákra. Hibás áru nem hagyhatja el a gyárat, mert az élesszemű tisztítók és minőségi ellenőrök figyelmét a legkisebb hiba sem kerüli el, Ew b i Biltü IS izet M ngatailis szépsé­gét mindig drágán mérik. P. GY. 1958-ban * Komiói Szén­bányászati Tröszt újítói 679 újítási javaslatot nyújtottak be. Ezek közűi már eddig eredményesen alkalmaznak 19»-et. A bevezetett újítások­kal 1958-ban 6 millió 453 ezer forintot takarítottak meg. Szembetűnő fejlődést mutat a komlói tröszt újítási mo galmának fejlődése, ha i 1957-es eredményekkel has« lítjuk össze. 1957-ben a b nyújtott újítási javaslati száma 498 volt, ebből 172- vezettek be, a megtakarít értéke pedig 4 millió 747 cm forint voM.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom