Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-29 / 24. szám

1959. JANUÁR 29. NAPLÓ 3 A KISZ és a tanácsok A Színjátszó Akadémia vizsgae'öadása H ogy a n dolgozzék, működjék együtt a KISZ- szervezet a községi tanácsok­kal., miben segítsék a fiatal tanácstagok a KlSZ-szerveze- teket, hogyan használjuk fel a tanácsok támogatását a KISZ-szervezet munkájában? — sok KISZ-szervezetet és ifjúsági vezetőt foglalkoztat­nak ezek a kérdések. Vitathatatlan, a mi tapasz­talataink is igazolják, hogy a KISZ és a helyi tanács közötti szoros együttműködés több szempontból is előnyös, érté­kes és igen hasznos a KISZ számára. Elősegíti a fiatalok sokoldalú foglalkoztatását, s tartalmasabbá teszi a neve­lést. S megfordítva: a KISZ- sziervezetek önkéntes munká­ja, társadalmi teyékenysége - fontos és közhasznú a falu éle­tében. Az együttműködés egyik formája tehát az, hogy a ta­nács egy-egy tanácsi munka, feladat elvégzéséhez a KISZ- szervezet társadalmi munká­ját igényelje. Ezzel bevonja' a kiszen kívüli fiatalok töme­geit az öntevékeny, közhasznú munkák elvégzésébe. Ezért jó, ha az alapszervezetek — munkatervük elkészítésekor — tanácskoznak a tanácsel­nökkel és véleményt kémek arról, hogy miben segíthet a legtöbbet az ifjúság a község­nek. Úgy véljük, nem ártana, ha a KISZ és a tanács írásos szerződést kötnének utak, parkok, gyermekjátszótér-épí­tésre, fásításra, a község szé­pítésére, kultúrotthon vagy KISZ-helyiség létesítésére. A kétoldalú szerződésben rögzí­tik a vállalt munkák befeje­zésének határidejét, a benne résztvevő személyek számát, a tanács pedig biztosítja a mun­kálatok anyagi és technikai feltételeit. Gondoskodik a szükséges lovasfogatokról, szerszámokról, stb.-ről. Ugyan akkor honoráriumképpen bi­zonyos felszerelést, hangsze­reket, rádiót, lemezjátszót, sportszereket, bútorokat vásá­rol a fiataloknak. Ily módon megszűnik a „kunyerálás“. A fiatalok megértik azt, hogy a közösségtől csak akkor kap­hatnak, ha azt valamiképpen megszolgálják, kiérdemlik. A KISZ-szerveaetek valamennyi tagja megbecsüli az így szer­zett tulajdont, amelyhez mun­kájuk eredményeként jutot­tak hozzá. Ma már ilyen példa nem is ritka. Kisjaikabfalván a tanács fűkaszálással, utcák javításával, a KISZ-helyiség szebbétételével, Cun község­ben a kultúrotthon átalakítá­sával bízta meg a KISZ-t. Ba-' barcszőlősön a fiatalok 500 árát dolgoztak a társadalmi megmozdulások alkalmával. Ha már a tanács és a KISZ : együttműködéséről írunk, ■ megemlítem a KISZ-helyiség j problémáját. Tanácsaink leg­több helyen keveset tettek j azért, hogy a faluban műkő- j dő K ISZ-szervezet helyiség- j hez jusson. Előfordul, hogy a j meglévőt is elveszik tőlük, j Ezzel megfosztják a KISZ- szervezetet működésének egyik legfontosabb feltételétől, s ez nagymértékben gátolja a moz­galmi életet. A KISZ és a tanács kapcso- : latának kialakítása bizonyára : lehetővé teszi a KlSZ-helyi- ség megszerzését, ahol a fia­talok együtt szórakozhatnak, tanulhatnak. Ha a helyzet úgy adódik, a tanács építő­anyaggal támogassa a KISZ­otthon felépítését, s a Ea’talok pedig társadalmi munkával teremtsenek otthont szerveze­tük számára. A KISZ-nek gondoskodnia kell arról, hogy a tanács végrehajtó bizottsága időnként tűzzön napirendre ifjúsággal kapcsolatos kérdé­seket. Helyes, ha a KISZ meg bizottai részt vesznek a ta­nácsüléseken, különösen ak­kor, ha valamilyen, ifjúságot érintő probléma kerül napi­rendre. A KISZ és a tanács munkájának összehangolása feltétlenül a KISZ tömegkap­csolatainak kiszélesítését, te­kintélyének növelését segíti elő. Ne sajnáljuk rá sem az időt, sem a fáradságot! Kovács István a siklósi járási KISZ- bizottság munkatársa. 1/ evesen tudják még Pé- esett is, hogy a városi művelődési ház kebelében ta­valy szeptember óta kétéves Színjátszó Akadémia működik. A sokat ígérő s talán megté­vesztő cím nem valamiféle színészutánpótlást biztosító in­tézményt takar. A tanfolyam célja, hogy művelt, színpadi kultúrával rendelkező közön­séget neveljen, olyan embere­ket, akik közül némelyek majd az üzemi és iskolai szín­játszás tevékeny serkentői lesznek. Az oktatás két — egy Középiskolás és egy dolgozó — tagozaton folyik színházi szak­emberek irányításával. A hall­gatók négy szemeszter alatt megismerkednek a dráma tör­ténetével, s bizonyos színpadi jártasságra, színpadtechnikai ismeretekre is szert tesznek. A stúdió vasárnap délelőtt tartotta első félévi nyilvános vizsgaelőadását. Borsos József bevezetője után az ókori gö­rög drámaírás két klasszikus alkotása került bemutatásra. Az ifjúsági — középiskolás — tagozat Aristophanes Madarak című vígjátékát, a felnőtt — dolgozó — tagozat Sophokles Antigoné című tragédiáját ad­ta elő. Mindkét együttestől stílusos, finom, valóban ka- mara-jellegű előadást kap­tunk. Aristophanes vígjátéka, a Madaraik (rendezte Turián György) a már széteső, rom­lott görög polisz karikatúrája. Megírásakor nagyon is való­ságos, történeti célzata volt a darabnak (Alkibiades szicíliai vállalkozását bírálta benne Aristophanes). Ezt az allegori­kus utalást már kevesen isme­rik, a mű általános tanítása Munkában a Zeftees! a TIT-ken A TIT zenecstet rendez a Bar­tók Klubban, a megyei ta­nács alapítvány népfőiskola hall­gatói réSzére ma este 7 órai kez­dettel. A zeneest a három heti munka és szórakozás egy kis ré­sze csupán, — s az a célja, hogy * hallgatóit zenei mfiveltségét fej­lessze. Az előadás címe: „Uj irány zatok az operett-művészetben.” Offcnbachtól a legújabb magyar és szovjet operettszerzőkig szó lesz az operett kialakulásáról, fej­lődéséről, hanyatlásáról, majd a szovjet operettszerzők újszínü, igazhangú, az operettet a szabad­ság és a béke gondolatának szol­gálatába állító művészetéről. Az előadást Offenbach, Strauss, Lehár, Kálmán, Dunájevszkij, Mll- jutyin stb. zeneszerzők műveiből vett részletek kísérik. A pécsi bányákban jelentős szénmennyi- séget tartalmaznak a vékony telepek. Lefej tésük azonban nehéz, a vékony telepekben el­érhető teljesítmények jóval az átlagos telje­sítmények alatt maradnak. A jelenlegi fejtési módszerrel például a fejteljesítmény az átla­gosnak mindössze 20—25 százaléka és csak igen kedvező esetben éri el az átlagot. így hát feltétlenül szükségesnek mutatkozott olyan új fejtési módszer kialakítása, amely- lyel a vékony telepekben is megfelelő telje­sítményeket lehet elérni; Egyik ilyen módszernek a pécsi szákembe­rek a szénfűrész alkalmazását tartották s ép­pen ezért hozzá is kezdtek a szénfűressze! való leművelés lehetőségeinek kikísérletezésé­hez. Az eddigi tapasztalatok alapján a követ­kezőket állapították meg: A szénfűrész olyan telepek lefejtésénél alkalmazható, ahol a fej­tés teljes hosszában a gravitációs készletszál­lítás lehetséges, ahol a fronthomlok lehetővé teszi az egy méteres biztosítás nélküli előre­haladást és ahol a fekü nem duzzad. Ilyen telepiek a pécsi bányákban olyan számban van­nak, hogy a szénfűrész alkalmazására mindig van lehetőség. A képien a még kísérleti célokat szolgáló szénfűrész látható üzemközben. azonban ma is felfogható: a madarakkal a levegőben ma­guknak várost és birodalmat építtető két athéni polgár vál­lalkozása tulajdonképp min­den idők „Felhőkakukkvárai- nak”, általában az esztelen ál­modozásnak gúnyrajza. A fia­talok lelkes, könnyed és ter­mészetes játéka, a ragyogó rendezői és maszk-ötletek va­lódi aristophanesi derűt vará­zsoltak a színpadra. Ezeknek a diák-szereplőknek (egyik­másiknak most mutál a hang­ja) még az egész élet kicsit játék, hogyne tudnának komé- diázni akkor, amikor valóban játszani kell nekik, ha még- annyira „komoly” színpadi já­tékot is. Sophokles, az antik dráma másik zseniális alkotójának darabját, az Antigonét a fel­nőttek csoportja adta elő. „(Rendezte Dobai Vilmos.) A {túlzott szöveghúzás miltt a le- ; fejtett hús és izomzat alól :tt i kiütköztek a darab szabadon j maradt bordái. A rendezői fel- | fogással is, amely sokszor álió- I képpé merevítette a játékot, ♦ lehet vitatkozni. Ez a mozdu- tiatlan beállítás azonban nem tsuta játékból, hanem tudatos {szándékból eredt. Hűvös nagy- {vonalúsággal, gesztusok nél- íküli lassú, egyszerű játékkal ♦igyekeztek visszaadni az antik | tragédia levegőjét. A termé- íszetes érzés és az ember al- t kotta törvény összeütközését | ábrázoló dráma ebben az elő­dadásban szinte egyetlen médi­atáriévá vált. Ábrája a sophok- {lesi sornak: „Sok van, ami • csodálatos, de az embernél [nincs csodálatosabb.” A két előadás nemcsak ** arról győzte meg a kö­| 5zönséget, hogy kiváló vezetők­kel színvonalas oktatás folyik a Színjátszó Akadémián, ha­nem arról is, hogy a néző is- ; méretéit gyarapító és műélve­zetet nyújtó produkcióra képie­tek a tanfolyam hallgatói. Ne- Jvek felsorolása helyett (hisz ítöbb, mint három tucatot kel­tene följegyezni és megdicsér­em), hadd írjunk egyetlen ha- 5 talmas jelest az Akadémia jképzeletbeü közös leckeköny- e vébe, 1 <t. t.) IKER TITKA lehenük van. Az összes szarvasmarhaállományuk 36 darab. Nemrég adtak le 16 hí­zott marhát és annak örül­nének, ha már holnap beállít­hatnának újabb húsz marhát hizlalásra. Megbízták már az első húsz marha vásárlásával az állatforgalmit, s jelezték azt is, hogy később újabb húszra lesz szükségük, mert idén negyven hízó marhát akarnak értékesíteni, méghozzá zár­gazdasági felügyelő Később elmondanak min­dent a sertésekről is. Vgy, ahogy van, őszintén. Tavaly nem a legjobban sikerült a sertéstenyésztés. Mind berks- hirei volt. Most kicserélték az egész állományukat fehérhús­sertésre. 16 kocasüldőjük van. Hamarosan csak úgy ontja ez a tizenhat koca a sok malacot. A baromfifarmon tyúkok fo­gadnak. Mind fajtiszta sárga A tsz modem istállójában kiváló egyedek sorakoznak az jászlak mellett. A kép felső sarkán látható két tehán a tsz. büszkesége. Tormásli József gondolkodik gy kicsit, s a kérdésre: „Ho- yar sikerült ilyen nagy ered- tényeket elérniük?” így fala­zol : — Nincs ebben semmi ör- öngősség, dolgoztunk, szor- almasan dolgoztunk. Az ördöngösségben igaza an, a szorgalomban is, de zért más is kellett ahhoz, ■ogy a megye termelőszövet- .ezetei között folyó termelési ■ersenyben ők, a rózsafai Kö- ös Ut tagjai lettek az elsők. Először az egyéniek átlag- érmését nézem. Zabból 7—? názsa, őszi árpából 8—9 má­sa, kukoricából 30 mázsa csö­ves termett holdanként. Az gyénieknek, de nem a tsz- iek! A tsz zabból 15,53 má­sát, napraforgóból 13 mázsát, iszi árpából 18,5 mázsát, ku- .oricából pedig 43 mázsát ta- :arftott be holdanként. 519 358 orintot jövedelmezett a tsz- lek a növénytermesztés az 95?/58-as gazdasági évben, ledig ekkor még mindössze 82 hold földjük volt. Az eredmények a szorgti- omnak is köszönhetők ez gaz, de nemcsak ennek. .4 tsz tavaly 100 hold földjén talaj- javítást végeztek, idén is öt­ven holdra kötöttek szerződést. 293 kiló műtrágyát szórtak ki holdanként és a körzeti agro- nómus örömmel újságolja most is: — Idén is 234 kiló műtrá­gyát kap minden hold — majd hozzáteszi, hogy csak a mű­trágyakedvezményük az idén 20 938 forint lesz. Egész évben gépek járták a tsz földjét. 4,5 normálholdnyi gépi munka esett minden hold­ra, ami annyit jelent: a kapá­sokban adandó munka nyolc­van százalékát géppel és csak húsz százalékát végezték kéz­zel. A kalászosok vetését, be­takarítását mind géppel végez­ték. Tehát nemcsak szorgalma­san dolgoztak, hanem okosan gazdálkodtak is. Ezt látni az istállóban is. Több a takarmányuk, mint a szalmájuk. Érdekes, nekik szalmával kell takarékoskod- niok. Nem jó dolog ez, de lé­nyegesen jobb, mintha fordít­va lenne. Ha szalmájuk lenne több, akkor nem mondhatnák el a következőket. 14 fejős­hold OFA-t kaptak, a többit az a hat 10—12 holdas közép­paraszt család hozta a közös­be, aki az ősz óta lépett be. Miért léptek be? — A nagy termés miatt, meg a jövedelem miatt. 53,12 forintot fizetett a tsz egy-egy munkaegységre. Szép összeg. Délben összejön a tagság rendkívüli taggyűlésre. A me­gyeiek elhozták az ötezer fo­rint jutalmat, ami a termelési versenyben első rózsafai tsz- nek jár. Tormási József el­nök ilyeneket mond a tagok­nak: — Részt vettem az országos kukoricatermesztési tanácsko­záson. Csuda dolgokat hallot­tam ott. Beszéltem a mi fia­taljainkkal és elhatároztuk, 10 holddal bekapcsolódnak ők is az országos versenybe. 35 mázsa szemeskukoricát vállal­tunk. Ha valahol, hát akkor Rózsafán meg lehet ezt csi­nálni. Később arról beszél: $ — Van olyan hely, aJiol négyzetesen. vetik a silókuko­ricát szovjet módszerrel. Ezen a tanácskozáson hallottim azt is: így olyan takarmánymeny- nyiséget is elérhetünk, amely­nek tápértéke felér 100 mázsa morzsolt kukorica tápértéké­vel. Ezt is megpróbáljuk. Megint más: — Tavaly már megpróbál­tuk és nagyon jól bevált a silókukorica napraforgóval. Most szakemberektől hallot­tam: sokkal jobb lesz a siló, ha nemcsak napraforgót, ha­nem szóját is vetünk bele. Hallgatom az elnököt és a jegyzetfüzetbe összefoglaló gondolatként ezeket írom: „Szorgalom, akarás, gépi mun­ka, az újtól nem félés — eb­ben van a siker titka!” Való­ban igaza volt az elnöknek. Ez nem ördöngösség. Minden tsz utánuk csinálhatja. Szalui János A baromfi farm jövedelmező üzem ág a rózsafai Közös Ut Tsz-ben. számadás előtt. Jó teheneik vannak: 14,5 liter az istálló- és 12,6 liter a fejési átlaguk. A jó állományt fel is használ­ják: ott sorakozik már a sok növendékmarha, az utánpótlás. Az istállóban savanykás illat terjeng. Valaki meg is jegyzi: — Olyan, mintha az ember must erjedéskor menne le a pincébe. Földvári elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese bele­markol a silóba, megszagolja: — Kitűnő! — 460 köbméter ilyen silót készítettünk! —= mondja a magyar, 238 van belőlük. A hideg idő ellenére is napi 80— 100 tojást ad a farm. — A nyáron előnevelt csir­kékkel foglalkoztunk — ma­gyarázzák. — 1100 előnevelt csirkét neveltünk fel. A ha­szon? A tiszta haszon 34 800 forint volt. Kifizetődő a baromfitenyész­tés! Idén megint ezer csirkét nevelnek fel a rózsafaiak. Járjuk a tsz-gazdaságot és ilyenkor sok mindent lát, hall az ember. Tavaly még 182 hold földje volt a tsz-nek. Most 310 holdja van. Hetven Tormási József, a Közös Ut Tsz elnöke átveszi az ötezer forint jutalmat Földvári János elvtárstól, a megyei tanács elnökhelyette­sétől,

Next

/
Oldalképek
Tartalom