Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA Üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI• kongresszusát! XV» ÉVFOLYAM, 33 SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1959. JANUÁR 28. Megnyílt a kommunizmus építésének kongresszusa ItMj s z k v a (MTI). Kedden délelőtt moszkvai idő szerint L“* io árakor a Kreml üléstermében megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. rendkívüli kongresz- szusa. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanács­kozáson a Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési tervé­nek irányelveit vitatják meg. Tíz óra előtt öt perccel foglalták el helyüket az elnök­ségben a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A kongresszus résztvevői helyükről felállva hatalmas tapssal köszöntötték Csou En-lajt, Wladyslaw Gomulkát, Antonin Novotnyt, Pal- miro Togliattit, Jacques Duclost és a nemzetközi munkás- mozgalom sok más kiváló személyiségét. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. Pontban 10 órakor hatalmas tapssal, felállva köszöntöt­ték a küldöttek a terembe belépő N. Sz. Hruscsovot, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első tit­kárát, akinek nyomában a Központi Bizottság elnökségének tagjai haladtak. * Hruscsov a mikrofonhoz lépve bejelentette, hogy a kong­resszusra a Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezetei 1269 küldöttet választottak. Közülük 106-ot tanácskozási jog­gal, 1261 küldött megjelent, nyolcán betegségük miatt nem tudnak részt venni a kongresszuson. A bejelentést követően Hruscsov megnyitottnak nyilvánította a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXI. kongresszusát. A Központi Bizottság első titkárának javaslatára a kong­resszus résztvevői felállva, egyperces néma csenddel adóztak a nemzetközi munkásmozgalomnak a XX. kongresszus óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek megemlékez­tek Marcel Cachinről, Boleslaw Bierutról, Antonin Zapo- tockyról, Giuseppe Di Vittorióról, Georgi Damjanovról és a nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról, Frédéric Joliot- Curieről. Ezután Hruscsov bejelentette, hogy a kongresszusra 70 testvéri kommunista és munkáspárt küldte el képviselőit, majd a párt és a szovjet nép nevében szívélyesen üdvözölte a testvérpártok küldötteit. Az üdvözlés után a kongresszus megválasztotta a 39 tagú elnökséget. Az elnökség tagjainak sorába választották a Központi Bizottság elnökségének tagjait és rajtuk kívül a szovjet politikai élet több vezető személyiségét, a termelés kiváló képviselőit. Ezután megválasztották a titkárságot, a szerkesztő bizottságot és a mandátumvizsgáló bizottságot. Az elnökséget ezután Kiricsenko, a Központi Bizottság elnökségének tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti. A küldöttek helyükről felállva, hosszantartó lelkes taps­sal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, aki 10 óra 30 perckor kezdte meg a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számairól szóló be­számolót. ÍV. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára be­számolója elején megállapí­totta: a pártkongresszus fel­adata megvitatni a kommu­nizmusnak a Szovjetunióban való továbbá építésére, a gaz­dasági élet, a kultúra és a dolgozók anyagi jólétének újabb fellendítésére vonatkozó programot; Szovjetunió erős szocialista ipari és kolhoznagyhatalonimá lett Három év telt el a XX. pártkongresszus óta ;— foly­tatta az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára. — Ezekben az években a Szov­jetunió határozottan haladt tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még job­ban erősítette hatalmát, öregbítette nemzetközi te­kintélyét a béke és a né­pek közötti barátság meg­szilárdításáért vívott harc­ban. A szocializmus világa ma erősebb, egységesebb és meg- bonthatatlanabb, mint valaha — hangsúlyozta. Hatása döntő az emberiség fejlődésének egész menetére. Teljes joggal mondható: minden haladás élén a szo­cializmus országai menetel­nek. Hruscsov ezután a szovjet nép munkájának nagyszerű sikereivel foglalkozott. Mél­tatta a pártnak és Központi Bizottságának — amely élén hosszú éveken át Joszif Sztá­lin állt — vezető szerepét. A múltban elmaradott országunk — mondotta az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — erős szocialista ipari- ős kolhoznagyhatalom lett. A Szovjetunió ma az ipari termelés volumenét tekint­ve Európában az első, a világviszonylatban a máso­dik helyet foglalja el. — szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte^ A munkások és alkalmazot­tak reáljövedelme 1940-től 1958-|g majdnem kétszere­sére, a parasztok reáljöve­delme pedig egy dolgozóra számítva, több mint kétsze­resére emelkedett. A Szovjetunióban páratlan virágzást ért el minden nem­pártnak, . a munkásosztálynak, zet .és népcsoport kultúrája — a kolhozparasztságnak és a mutatott rá a továbbiakban, szovjet értelmiségnek a mező- a felsőfokú és középiskolai gazdaság fejlesztése érdeké- képzettségű szakemberek szú ben tett nagy erőfeszítéseiről ma a népgazdaságban ma kő' Hruscsov megemlékezve a hódításának történetében — a világűr birtokbavételének szakaszát. A föld első mesterséges holdja a szovjet szputnyik volt, a naprendszer első mes­terséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki s a kongresz- szuB küldötteinek ■ viharos tap­sa kísérte az SZKP Központi Bizottsága első titkárának szavait. megefc aktivitását és ömtevé- élésének lenini ejve alapjáig kenységét a kommunista tár- Törekedni a iJüdegháiböíii" sadalom építésében, bővíteni megszüntetésére és a nemzet- a társadalmi szervezetek funk- közi feszültség enyhítésére, cióit, az állami kérdések meg- Minden lehető módon erősíte- Évről-évTe egyre erősödik a oldásában, növelni a párt és ni a szocialista világrendszert elmondotta, hogy az utolsó fél évtized alatt a szemes ter­mény-termés évi átlaga 39 százalékkal emelkedett az elő­ző ötéves időszak évi átlagá­hoz viszonyítva. Kimagasló győzelem ez, elvtársak — ál­lapította meg. A szocialista gazdasági élet általános fellendülése, a műn­_________ _____ zetek önkéntes szövetsége a rü íbelül "hét és félmillió, 39* dolgozók sok nemzetiségű, ál' Szovjetunió, a szocialista nem-f-a szocialista állam szervező ás nevelő szerepét, minden esz közzel erősíteni a munkás­szer annyi, mint 1913-ban volt. A szovjet főiskolákon hozzávetőleg négyszer annyi hallgató tanul, mint Anglia, Franciaország, Nyugat-Német- ország és Olaszország főisko­láin együttvéve. A Szovjet­unió főiskolái csaknem há­romszor annyi mérnököt ké­katermelékenység emelkedése peznek, mint az Egyesült Ál­alapján — folytatta Hruscsov lamok főiskolái. A szocialista tudomány és technika győzelmes előretörése Beszámolójában, külön meg emlékezett azoknak a szovjet tudósoknak, tervező-mérnö­köknek, mérnököknek és munkásoknak nagyszerű győ­zelméről, akik újabb világ­történelmi jelentőségű hőstet­tet hajtottak végre — sikere­sen felbocsátották a hold irá­nyába a többlépcsős űrraké­tát. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meg­lama — jelentette ki Hrus­csov. — Az utóbbi évelőben je­lentősen kiszélesedtek a szö­vetséges köztársaságok jogai, ez a szovjet demokrácia fejlő­dését jelenti és lehetővé teszi, hogy még gyorsabban gyara- pítsuk minden köztársaság gaz­daságát és kultúráját. A Szovjetunió belső és nem­zetközi helyzete még soha sem volt olyan szilárd, mint most — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. A Szovjetunió az ag­resszióé erők megfékezéséhez minden szükséges eszközzel rendelkező legyőzhetetlen szo­cialista tábor, a békének és a __ ___ né pek biztonságának erős hás- böző társadalmi rendszerű őr­ös a testvéri népek banóii együttműködését. Beszámolójában Hruscsov felsorolta azokat az adatokat, amelyek jellemzik, hogy mi­lyen széles körben vitatták meg „a Szovjetunió népgazda­sága fejlesztésének 1959—1965. paraszt szövetséget, hazánk népeinek barátságát. Ideológiai területen: fokozni a párt eszimei-nevelő- munkáját; növelni a dolgozók, elsősorban a serdülő nemze- évi ellenőrző számai“-ról szó­dák kommunista öntudatát és a munkához való kommunista viszony, a szovjet hazafiság és a nemzetköziség szellemében nevelni őket. — Leküzdeni az emberek tudatában a kapita­lizmus csökevényeit, harcolná a burzsoá ideológia ellen. A nemzetközi kapcsolatok területén: következetes külpolitikát foly­tatni a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására a külöm­tyája. szagok békés egymás mellett ló beszámolójának téziseit. Az országos vitában több mint hetvenmil lióam vettek részh A gyűléseken négymillió 672 ezer felszólaló tett észrevételt, kiegészítést és javaslatot. Ezen kívül a lapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz több mint 650 000 javaslatokat és észre­vételeket tartalmazó levél és cikk érkezett. Véleménynyilvá­nításuk során a dolgozók ki­fejezték azt az eltökélt szán­dékukat, hogy teljesítik és túl­teljesítik a hétéves terv fel­adatait. A hétéves terv a kommunista építés na^vszeríi Megteremtődik a kommunizmus anyagi-technikai bázisa Hruscsov, áttérve a Szovjet­unió 1959—1965-ig terjedő hét­éves népgazdaság-fejlesztési tervének fő feladataira, rámu­tatott, a szovjet nép olyan ma­A népgazdaság fejődését meggyorsító legfontosabb té­nyező az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezése volt — mutatott rá Hruscsov. — Az új iparigazgatási forma jelentős előnyei a népgazda­sági tanácsok munkájának viszonylag rövid időszaka alatt máris megmutatkoztak; konkrétabbá vált a termelés irányítása. Fokozódott az ipa­ri termelés növekedésének üteme, javult a termelés belső tartalékainak és az ország ter­mészeti kincseinek felhaszná­lása, s aktívabban, nagyobb kezdeményező erővel dolgoz­nak a munkások, mérnökök «• technikusok. dlózus átalakításokat hajtott végre a gazdasági és társadal­mi-politikai élet minden terü­letén, hogy a Szovjetunió szá­mára lehetővé válik, hogy most a fejlődésének új, igen fontos időszakába: a kommu­nista társadalom szélesen ki­bontakozó építésének idősza­kába lépjen. Hruscsov röviden meghatá­rozta a jelzett időszak fő fel­adatait: a kommunizmus ányagi-tech ni kai bázisának megterem­tése, a Szovjetunió gazdasá­gi és védelmi erejének to- » end egy­idejűleg a nép növekvő anyagi és szellemi szükség­leteinek egyre teljesebb ki­elégítése. Hangsúlyozta: meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy az egy la­kosra számított termékek előállításában a Szovjetunió utolérje és túlszárnyalj?, a legfejlettebb kapitalista or­szágokat. Hruscsov miután megálla­pította, hogy a hétéves terv alapvető kérdése a szocializ­mus maximális időnyerése a kapitalizmussal folytatott bé­kés gazdasági versenyben, ki­tűzte a konkrét gazdasági, po­litikai, ideológiai és nemzetkö­zi feladatokat. Gazdasági téren: átfogóan fejleszteni a terme­lőerőket, a nehézipar elsődle­ges fejlesztése alapján minden gazdasági ágban olyaai fejlő­dést elérni, amely lehetővé te­szi, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommunizmus anyagi-technikai bázisának lét Áttérve az ipar és a közle­kedés fejlesztésének kérdései­re, Hruscsov rámutatott, hogy az ellenőrző számok az ipar termelést 86—91 millió tonná­ra, a hengerelt áruk termelé­sét 65—70 millió tommána akar­juk növelni — folytatta. minden ágában, különösen pe- Többszörösére növeljük a szi­dig a nehéziparban a termelés fejlesztésének gyors ütemét és nes- és ritka fémek termeléséi.' A vas- és színesfémkohásza­rehozásában és a Szovjetunió a termelés nagy, abszolút nő- ^ üzemek építésére és újjá­győzelmének biztosításában a kapitalista országokkal folyó békés gazdasági versenyben. Az életszínvonal jelentős emelkedését az ország gazda­sági potenciáljának fokozásá­val, a népgazdaság valameny- nyi ágára kiterjedő további műszaki haladással, a társa­dalmi munka termelékenysé­gének szüntelen növelésével kell biztosítani. Politikai tereit: tovább erősíteni a szovjet szo­cialista rendszert, a szovjet nép egységét és összefogását, fejleszteni a szovjet demokrá­vekedését irányozzák elő. Az ipar teljes termelésének volumenét — mondotta — 1958-h07. viszonyítva 1965-re körülbelül 80 százalékkal, alakítására többet szándéko­zunk beruházni, mint az el­múlt 30 esztendőben összesen. A beruházások jelentős részét, a működő üzemek bővítésére ebből az „A’‘ csoportban és újjáalakítására fordítjuk, ciát, tokoand a (termelési eszközök terme­lése) — 85—88 százalékkal. A „B“ csoportban pedig (fo­gyasztási cikkek termelése) — 62—65 százalékkal akar­juk növelni. Hangsúlyozta, hogy ez igen nagy növekedés. A hétéves terv ideje alatt az ipari termelés volumene annyivá« nő. mint ?z utóbbi húsz esztendő alatt. 1965-re a nyersvas-termelést nép to- 65—70 millió tonnám, ae acél ezeknek az üzemeknek kell biztosítaniok a nyersvas, az acél és a hengereltáru-terme- lés tervbe vett növekedésének több, mint háromnegyed tú­szét. A vegyipari termelés teljes volumene — mondotta ez­után Hruscsov — hét év alatt majdnem háromszoro­sára emelkedik. (Folytatás • 2, oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom