Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

4 NAPLÓ 1959. JANUAR 17. 1 Japán tárgyalni akar Kínával Tokio (AFP, AP). A japán parlament vasárnap nyitotta meg új ülésszakát. Az első nap vitájában sok felszólaló foglalkozott a japán—kínai ke reskedelmi kapcsolatok helyre- állításának kérdésével. Nagy feltűnést keltett Fuzsijama külügyminiszter beszéde, ugyanis kijelentette: Japán hajlandó kormányszínvonalon megvitatni ezt a kérdést. Ez a bejelentés félreérthetetlenül a japán kormány politikájának a megváltozását jelenti. A ja­pán kormányhoz közelálló kö­rökben már azt is tudni vélik, hogy a kormány megbízottja január végén Kínába utazik, s érintkezésbe lép a kínai ható­ságokkal, Fide! Castro össze og sra szólította fel a dülaoerikai őrs Havana (Reuter—AP). Fidel Castro, a kubai forradalom vezetője kétórás beszédet mon­dott a venezuelai képviselőház rendkívüli ülésén, s abban felszólította Dél-Amerika va­lamennyi szabadságszerető né­pét, hogy fogjanak össze és döntsék meg a dominikai, a nicaraguai és paraguayi rend­szert, küzdjenek egyesült erő­vel a belső és külső elnyomás ellen. . Fogadás India moszkvai nagykövetségén Moszkva (MTI) K. P. S. Menőn, India moszkvai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete India nemzeti ün­nepe alkalmából hétfőn este fogadást adott Moszkvában. A vendégek között volt N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke. A rendkívül szívélyes, me­leg hangulatú fogadáson K. P. S. Menőn és N. Sz. Hruscsov beszédet mondott. N. Sz. Hruscsov rövid vá­laszában szintén méltatta a Szovjetunió és India baráti kapcsolatainak gyors fejlődé­sét. Hangsúlyozta: India ré­gen gyarmati sorban élt, meg. volt fosztva a fejlődés jófor­mán minden lehetőségétől. A szabad Indiai Köztársaság azonban gyorsan fejlődik, ki­építi önálló gazdaságát. A Szovjetuniót örömmel töltik el az indiai nép eredményei, s a szovjet emberek szemé­lyében India mindig olyan barátokra talál, akik nemcsak hogy nem veszélyeztetik sza­bad fejlődését, hanem segítik is benne. * Hruscsov ezután röviden szólt a jelenlegi világhelyzet­ről. Utalva a beszélgetésre, amelyet a fogadáson Hans Kroll nyugatnémet nagykö­vettel folytatott, Hruscsov rö­viden szólt a nyugatnémetor­szági helyzetről és kiemelte: azok, akik Nyugat-Németor­szágbam háborús politikát folytatnak, nem számolnak a jelenlegi helyzettel, s nem számolnak a múlt tapasztala­taival sem. „Azt mondtam a nagykövet úrnak: írjuk alá a békeszerződést — mondotta többek között Hruscsov. — 0 erre azt válaszolta, hogy kös­sünk békeszerződést értelmes alapon. Igen ám, de amit mi értelmesnek tartunk, ők visz- szautasítják, s amit ők tártá­nak annak, az a m.i számunk­ra elfogadhatatlan“. Hruscsov ezután emlékeztetett egy an­gol politikus kijelentésére, aki azt mondotta: A világon a legjobban Hruscsov fél a há­borútól. „Ez valóban így is van — mondotta a jelenlévők nagy tetszése közepette Hrus­csov. — De nemcsak nekem, valamennyi értelmes és be­csületes embernek félnie kell a háborútól, amely öngyilkos­ságot jelenthet az emberiség részére. Az öngyilkosság azon­ban a félelem terméke, nem pedig hőstett.“ Hruscsov beszéde végén sok sikert kívánt India népé­nek nemzeti ünnepén és poha­rát az indiai és a szovjet nép barátságának fejlődésére emelte. Lemondott az olasz kormány Róma (MTI) Az olasz mi­nisztertanács hétfő délelőtti negyedórás ülése után Fanfa- ni miniszterelnök felkereste Gronchi köztársasági elnököt, hogy benyújtsa kormánya le­mondását, — jelenti az AFP, majd a kormányválság hátte­rét ismertetve kiemeli, hogy Fanfani lemondásában szere­pe volt a Nenni-féle szocialis­ták nápolyi kongresszusának is, amelyen állást foglaltak a keresztény demokratákkal va­ló minden kompromisszum­Megkezdődött a bagdadi paktum tanácsának ülése Karacsi (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint hétfőn reggel Kara esi ban meg­kezdődött a Bagdadi Egyez­mény miniszteri tanácsának ülése. Az ülésen résztvevő küldöttségek vezetői között ott van Memderes török és Egbal iráni miniszterelnök, valamint Sandys angol hadügyminisz­ter. Az Egyesült Államokat Henderson külügymimiszteir- helyettes képviseli. A Bagdadi Szerződés minisz­tertanácsának hétfői ülésén az iráni és brit küldött után Loy Henderson, az Egyesült Álla­mok külügyi államtitkára hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogat­ja a szerződést, valamint cél­kitűzéseit: a gazdasági együtt­működés és a „kommunista veszéllyel szemben" a bizton­ságot célzó együttműködést. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok a július 28-i nyilatko­zat értelmében fenntartja azt) ződés nukleáris kutatóközpont­ja áthelyezésének ügyét. mai szemben. Ezzel egyidőben az Olasz Szocialista Demok­rata Pártban is nézeteltéré­sek voltak, mert a jobboldali Saragat vezetésével továbbra is támogatta Fanfanit, a Ma- teottí vezette kisebbség pedig sürgette a közeledést a Nen- ni-féle szocialistákhoz. Ez utóbbi csoporthoz tartozott Vigorelli, a Fanfani-kormány munkaügyi minisztere is, aki­nek lemondása előidézte az egész kormány bukását. Mint egyébként az Italia-hírügy- nökség közli, a Szocialista De­mokrata Párt vezetősége Vi- gorellmek a pártból való ki­zárását tanulmányozza. Gronchi köztársasági elnök a Fanfani-kormány lemondá­sára még nem adott végleges választ, de felkérte Fanfanit, az ügyek ideiglenes intézésé­re. Bejelentette, szerdán kezdi meg tanácskozásait a politi­kai vezetőkkel új kormány alakításáról. tőrökcíszággai Murphy amerikai külügyi államtitkai a német kérdésről nal biztonsági és .védelmi egyezményeket köt. Henderson után Menderes török kormányfő hangoztatta, hogy a szerződés tagállamai­nak meg kell szilárdítanak politikai egységüket és erősí- teniök kell gazdasági poten­ciájukat. A bagdadi paktum miniszteri tanácsa hétfő délelőtti ülésén elfogadta a gazdasági bizottság jelentését. Délután újabb ülést tart, hogy megvitassa a szer­Detroit (Reuter—AFP). Ro­bert Murphy, az amerikai kül­ügyminisztérium államtitkára hétfőn a detroiti gazdasági klubban tartott előadásában kijelentette: „A valóság sem­mibevételét jelentené és ve­szélyes is lenne azt hinni, hogy a hidegháború és a fegy­verkezési verseny megszünte­téséhez elég a jóakarat.“ Előadásának az európai kér­désekkel foglalkozó részében Murphy kifejtette, elismerik, hogy a Szovjetunió jogosan aggódik az éurópai biztonság miatt. „Tudjuk, hogy Német­ország egyesítése bármelyik megoldásának teljes mérték­ben figyelembe kell vennie ezt az aggodalmat — mondotta, majd hozzáfűzte: az amerikai kormány a múltban már tanú­jelét adta annak, hogy készen állana ilyen értelmű biztosíté­kokat nyújtani a Szovjetunió­nak és ezt ma is hajlandók va­gyunk megtenni.“ /SS* '§///// Megújult városokban, falvakban A Bulgáriában utazgató ide­gent hatalmába keríti a táj szépsége, az emberek elragadó kedvessége, s a mély rokon- szenv a magyar nép iránt Egyszerű emberek mondták el nekünk, hogy mélyen fájlal­ták az ellenforradalom ma­gyarországi garázdálkodásait. Pénzben!, természetbeni ado­mányokkal siettek segítsé­günkre és minden pillanatban készen álltak a fegyveres tá­mogatásra is. Szinte alig volt olyan falu, vgros, ipari üzem, vagy ter­melőszövetkezet, ahol ne talál­koztunk volna olyan emberek­kel. akik részt vettek Magyar- ország felszabadításában. So­kan jártak Baranya, Somogy és Za’a megyében, s jól isme­rik a Balaton partiát. Minden vágyunk, hogy még egyszer lát hassák Magyarországot. S most mAgis e’sősorban bői'’ár városok, falvak új ké- pé-ől szeretnénk beszélni. Nagyarányú lakásépítkezése­kéi- láttjink mindenütt. Pedig j)p*n v:s uta* tettünk meg bol­gár földön: kb. háromezer ki­lométert utaztunk Akár Szó­fiákon. P'ovdivban, Sztre-7a- goráhiin, Sz1 inon ben, Dimitrov- grádban. Kradzsaliban vagy Haszkovóban jártunk, minde­nütt hatalmas lakásépítkezé­sekkel találkoztunk. Uj utca­sorok épülnek egyik végén a befejezéshez közeledő, másik végén a félig kész épületekkel. A 2—3—4 emeletes házakat az úttesttől beljebb és nem szo­rosan egymás mellé építik. Levegősek, s a házak előtt szép virágágyak vannak. Bolgár barátaink előrehala­dottak az útépítésben is. A fő és közepesforgalmú utakat korszerű betonburkolattal lát­ták el, a régieket szélesítik. Még a 2000 méter magas sip­kái emlékműhöz vezető 30 ki­lométeres szerpentin utat is szélesítették. Mikor a Sipka­szoroshoz kapaszkodtunk fel, eszünkbe jutott a nagy ide­genforgalmú tihanyi út, — ahol két jármű alig tudja ke­rülni egymást — erre is rá­férne e?y kis szélesítés. A legnagyobb meglepeted azonban a bolgár falvak szo’- gáltatták. A mi falvalnkben i- sok és e?vre több az új ház de mi? iócskán akad régi is He’venként més szalma- é- nádfide’es is. Amikor a csupa új házból á’ló falvak tucatja ‘ láttuk, a nézi házak után k’ tattunk, megkérdeztük ismeri seinket: — Hol vannak a régi házal-' Mosolyogtak: — Azok már a múlté. A múltat már csak a fátyo­los török nők és a mohame­dán mecsetek jelképezik. A falvak az új termelési módhoz illően megújultak. A szövet­kezetekben mondták el, hogy építőbrigádjaik vannak, s a tsz tagjainak régi viskóit le­bontották és úi, modern 2—3 szobás lakóházakat építettek. A tsz-tagok lassanként letörlesz- tik a szövetkezet által nyúitott építési hitelt. A bolgár falvak köze’óben sok helyen láttunk hatalmas szénporos téglaége- tőket, ahol iparszerűen termel­ték a téglát. A bolgár parasztházak ha­sonlítanak a mi modem, ház­típusainkhoz. Többségükben m ag asföldszíntesek. A töme­ges építkezéssel azonban nem tartott lépést a vakolás. A há­zak többségénél virít a piros tégla, s a vakolásra csak ké­sőbb kerül sor. Az elmondottak dokumen­Az egyesülés ünnepe (2) A román nép egyesülési tö­rekvéseit lelkesen felkarolták az olyan orosz demokrata for­radalmárok, mint Cserniszev- szkij, Dobroljubov és mások. Ezzel egyidőben élénk harc- folyt az unionisták, azaz az egyesülés hívei és a szepara- tisták között. Az unionisták élén állt Mihail Cogalnicoanu, a neves történész és politikus, s olyan ismert emberek vol­tak közöttük, mint Vasile Alexandrl és Cézár Boliac költők, C. A. Rosetti politikus és mások. A nagybirtokosok képviselőinek mesterkedései a nép kemény ellenállásába üt­köztek. Az egyesülés iránti lel­kesedés olyan hatalmas volt, hogy Talleyrand, a híres fran­cia diplomata, a román feje­delemségek kérdését tanulmá­nyozó európai bizottság tagja megjegyezte, hogy a román országrészekben minden becsü­letes ember az egyesülés híve. Moldova vezetője 1857. év nyarán — a nagy többség aka­ratát semmibe véve — durván meghamisította az ad-hoc or­szággyűlés választásainak eredményeit, abból a célból, hogy a választásoknak egy egyesülés ellenes irányzatot adjanak. Az unionista hazafiak által vezetett nép tiltakozását azonban az európai hatalmak­nak figyelembe kellett ven­niük. A hét nagyhatalom nagykö­veteinek konstantinápolyi ér­tekezlete arra kényszerítette a török szultánt, hogy érvény­telenítse az erőszakos válasz­tásokat és új választások ki­írását kérje az ad-hoc ország- gyűlésre. Az ad-hoc országgyűlések Moldovában és a Havasalföl­den egyaránt, 1857. év őszén a fejedelemségek autonómiáját követelték és egyesülésüket egy egységes Románia elneve­zésű államban. Az 1858. májusban megtar­tott párizsi értekezlet, amely megvitatta az ad-hoc ország- gyűlése javaslatait, egy olyan kompromisszumos megoldást hozott, amely a nagyhatalmak közötti ellentmondásokat mu­tatta. Az 1858. évi párizsi egyezmény elhatározta a két fejedelemség formális egyesü­lését, de olyképpen, hogy mindkettőnek külön fejedelme, kormánya és törvényhozó tes­tületé volt. Egy központi egye­sítő törvényhozó bizottság szé­tálására néhány statisztikai számot is közlünk a Haszko- vó megyei tanács adatai alap­ja11; Haszkovóban 1957-lwn.300 , keU Focsanj városában, továb­^Äfibäa hadseregek egyesítése és 6450 uj lakóépületet adtak át < egyesü,t fejedelemségek el­l8 'lítóhw1 éf t?o+! w nevezés már az elkövetkezen­Az «!d« Mtf KW volt kórház, általános iskola, három török­nyelvű iskola és négy gimná­zium épült. A jelenlegi ötéves terv idején, melyet a nagy né­pi mozgalom hatására egy év­vel előbb fejeznek be, a kö­vetkező építkezések lesznek Hsszkovó megyében: négy kórház 47,5 ággyal, egy klinika 80 ággyal, négy szülőotthon és egészségház 60 ággyal, ki­lenc általános iskola 6 446 tanuló részére. A lakáshiány csökkentésére állami erőből további 75 500 négyzetméter területű lakást építenek. (Folytatjuk) (Máthé—Kása) Plovdiv: Látkép a Martea folyóval Ebben a helyzetben a román nép a saját kezébe vette az egyesülés kérdésének megol­dását. A román hazafiak lel­kes és következetes harcuk­ban megtalálták azt a politi­kai formát, amelynek kereté­ben el tudtál? távolítani az egyesülés előtt álló akadályo­kat olyképpen, hogy ugyan­azt a fejedelmet választották meg Moldovában, mint Havas- alföldön. A moldovai nemzeti párt okosan kihasználta a reakciós csoportosulások közötti ellent­mondásokat, 1859 január 5-én elérte azt, hogy Moldova feje­delmévé Alexandre loan Cu- zá-t választották meg. A népi tömegek nyomására ugyanezt az Alexandra Cuzá-t választották meg 1859. január 24-én Havasalföld fejedelmé­vé, ami a románók évszázados törekvéseinek, Moldova és Ha­vasalföld egyesítésének betelje­sülését jelentette. Január 21. és 24-e között a Bukaresti Mitropolia domb környékén a környékbeli pa­rasztok, kisiparosok, stb. stb. 'v.ezrei gvűltek össze, akik azt követelték az ' országgyűléstől, hogy vegve figyelembe a nép óhaiát. N. T. Orasanu költő emlékirataiban erről a követ­kezőket jegyezte fel: „A nép mar nem az emberek gyüleke­zete volt, hanem egy olyan élő tenger, amelynek hullámai lassan megmozdultak és azzal fenyegettek, hogy bezúdulnak az országgyűlés kapuim és ab­lakain át a termekbe, hogy saját jogaikat és igazságukat támogassák”. Egy külföldi konzul pedig, aki megfigyelte, hogy az or­szággyűlésben mi késztette ar­ra a reakciós képviselőket, hogy engedjenek álláspontjuk­ból, egyik jelentésében rámu­tatott arra, hogy megválasz­tották Cuzát, „mert attól tél­tek, hogy az üléstermet nem hagyhatják el élve, ha nem szavaznak az egyesülésre” így tehát a román fejede­lemségek egyesülését a töme­gek harca vívta ki. Az egye­sülés egy kemény osztályharc­nak volt az eredménye, amely­ben a haladó erők döntő csa­pást mérteik a feudális rend­szerre. Miután Alexandra loan Cu- za kettős megválasztásával megvalósult a fejedelemségek egyesülése, április 17-én Pá­rizsban a nagyhatalmak kép­viselői ülést tartottak. Török­ország és Ausztria küldöttei a választások érvénytelenítését követelték. A nemzetközi ked­vező erőviszonyok kialakulá­sának következtében a többi hatalmak elfogadták az egye­sülés tényét és ilymódon a kisebbségben maradt Török­ország és Ausztria küldöttei arra kényszerültek, hogy ők maguk is elismerjék Cuza megválasztását mindkét feje­delemségben. Cuza fejedelem külpolitiká­jában arra törekedett, hogy megerősítse kapcsolatait a szomszédos országokkal, meg­erősítse az ország autonómiá­ját és minél magasabb fokra emelje a román állam nem­zetközi tekintélyét. Három évvel később, 1862 január 24-én, az egyesülés be­teljesedett a két kormány egy­beolvadásával, valamint a bu­karesti és Iasi-i törvényhozó országgyűlések egybeolvadásá­val. Cuza fejedelem uralkodása alatt az egyesülés lehetővé tet­te, hogy a tömegek erőteljes támogatásával, a reakciós erők ellenállásának leküzdésével je­lentős társadalmi-gazdasági in­tézkedéseket hozzanak, a pa­rasztokat földhöz juttassák, a kolostori birtokokat az állam tulajdonába vegyék, kiszélesít­sék a választójogot, igazság­szolgáltatási, közoktatási és más reformokat hajtsanak végre. A néptömegek harcaival va­lósult meg az az egység, amelyre a modem Romámé­nak a további fejlődéshez szüksége volt. Később. 18 éve] az egyesülés után, 1877-ben Oroszország segítségével az or­szág kivívta politikai függet­lenségét is, azzal, hogy sike­rült leráznia a török biroda­lom igáját. A nagybirtokosság és a bur­zsoázia erői mind élesebben szembefordultak a belső re­formokkal. Cuza fejedelmet detronizálták és a Hohenzol- lem dinasztiát hozták az or­szág élére. Az ország függet­lensége és minden gazdasága veszélybe került A román nép a burzsoázia és a nagybirto­kosság, valamint a külföldi tőkések rabságába került. Azok a lelkes törekvések, melyeket a tömegek 1859. ja­nuár 24-én harcoltak ki, csak 1944. augusztus 23-án valósul­hattak meg, a népi demokrati­kus rendszer létrehozásával. A román nép a munkásosz­tállyal az élen, a Román Mun­káspárt vezetésével történel­mében először vívta ki igazi nemzeti függetlenségét és el­űzte az ország éléről a kizsák­mányoló osztályokat. Ilymód >n a nép országának és saiét sor­sának egyedüli és Igazi urává vált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom