Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1959. JANUÄR 27. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI fiz SZKP XXI. kongresszusának megnyitása előtt Moszkva (MTI). Kedden délelőtt moszkvai idő szerint 10 ómkor a Kremlben összeül a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. soronkívüli kongresszusa. A párttagság mint­egy 1 300 választott küldötte előreláthatólag a hét végéig tartó tanácskozáson megvitatja a Szovjetunió hétéves népgazdasági tervének irányelveit. A kongresszus első napján kerül sor az elnökség, a különböző bizottságok megválasz­tására, a napirend és a tárgyalási rend meg­állapítására. Ezt követőleg N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára mondja el nagy érdeklődéssel várt beszámoló­ját, amely előreláthatólag mintegy öt óra hosszat tart. A beszámoló feletti vita való­színűleg' szerdán indul meg. Az SZKP kongresszusán küldöttséggel kép­viseltetik'magukat a testvéri kommunista- és munkáspártok. A kommunisták küldöttei a világ minden részéből már csaknem kivétel nélkül megérkeztek Moszkvába. A szovjet emberek egyöntetű örömmel és lelkesedéssel köszöntik az SZKP XXI. kon­gresszusát. A kommunizmus építésének kongresszusa A világ szeme Moszkvára tekint. A Kreml nagytermé­ben ma kezdi meg munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa. Több mint ezer küldött ül össze a szovjet fővárosban — közöttük foglalnak helyet a világ kommunista- és munkáspártjainak küldöttei —, hogy három év után felmérje a XX. kongresszuson meghirde­tett politika eredményeit, s új, nagyobb célokat tűzzön a kommunista párt, az egész szovjet nép elé. A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusai min­den időben történelmi jelentőséggel bírtak, nemcsak a szovjet nép életében, de az egész világ munkásmozgalmá­ban is. A kongresszusok mindenkor túlnőttek a nemzeti kereteken, s mintegy az egész világhoz szóltak. A Szovjet­unió eredményeiben, a kijelölt út gazdag perspektíváiban a szocializmust építő népi demokráciák a maguk jövőjét látták. A kapitalista rabságban sínylődő népek reménység­gel hallgatták, olvasták a szovjet nép üzenetét, erőt, ön­bizalmat adott számukra a haladásért, a szabadságért és a békéért vívott harcukban. A legutóbbi, a XX. kongresz- szus maradandó elméleti hozzájárulás volt a marxizmus— f leninizmus kincsestárához. Az elméleti tételek gyakorlati alkalmazása mind a Szovjetunióban, mind a népi demok­ráciákban meggyorsította a szocializmus építését, új, ed­dig nem ismert tartalékokat tárt fel. A lenini tanítások szellemében megszabadította a marxizmus—leninizmust a dogmatizmus béklyóitól, harcot hirdetett mindenfajta tor-. zítás és hamisítás ellen, amely a munkásmozgalmat le akarja téríteni a helyes útról. A tények tanúsítják, hogy a XX. kongresszus az egész világon érezteti hatását a szo­cializmus építésében, a világ békéjének megőrzésében, a népek baráti, egyenlőségen alapuló együttműködésében. A XXI. kongresszus már ismert tézisei a Szovjetunió gigászi fejlődésének képét vetíti elénk. A csodálatos terv a kommunista társadalom napsütötte ormait mutatja a népeknek. Olvasásakor önkéntelenül is a régmúlt — az el­ső ötéves terv — jut eszünkbe. Akkoriban a burzsoá sajtó agyrémnek, fantáziának, utópiának minősítette az ötéves tervet. Pedig akkor „csak" a szocializmus anyagi, műszaki alapjainak lerakása volt a cél, hogy a Szovjetunió a kor­szerű ipar útjára térjen, „a nymorúságos muzsik gebéről a gépi nagyipar lovára” nyergeljen át. A hétéves terv vi­szont a kommunizmus anyagi-, műszaki alapját teremti meg, s a Szovjetunió az egy főre eső ipari termékmennyi­ségben messze maga mögött hagyja Európát és első lesz a világon is. Persze most is akadnak bölcselkedők, akik kü­lönböző jóslatokba bocsátkoznak, miszerint: „Szép, szép. de úgysem fogják teljesíteni". Szép ez az önmegnyugtatás, de hát a 40 esztendő már rácáfolt egynémely önmegnyug­tatóra. i A Szovjetunió bebizonyította a szocialista társadalmi rendszer felsőbbrendűségét, az ugrásszerűen fejlődő Kína és a többi népi demokrácia is naponta ad belőle leckét a tamáskodóknak. A hétéves terv pedig ismételt bizonyí­ték erre. A termelőerők, a technika és a tudomány nagy­arányú fejlődése a nép növekvő anyagi és kulturális szük­ségleteinek mindenoldalú kielégítését eredményezi. Hét év alatt a munkabérek minimuma 400—450 rubellel emelke­dik, ennek eredményeképpen a munkások és alkalmazottak reálbére 40 százalékkal nő, hasonlóan a kolhozparasztoké is. Ez azt jelenti, hogy a terv végére a szovjet emberek 40 százalékkal több iparcikket és élelmiszert vásárolhat­nak. 1965-ben az 1 főre jutó cukorfogyasztás eléri a 44 kilogrammot, szemben a mai 26 kilogrammal. Már a XX. kongresszus előirányozta a munkanap csökkentését, ame­lyet egyes tetürleteken meg is valósítottak. 1960-ra a nép­gazdaság minden ágában 7 órás lesz a munkanap, 1962-ben pedig áttérnek a 40 órás munkahétre. Két évvel később elkezdődik egy új szakasz, amelynek végén, 1967-ben a munkahét 35, illetve a föld alatt dolgozó munkásoknál 30 óra lesz. Az áttéréssel nem csökken, hanem a munkabérek rendezésével a bérek minimális határa emelkedik. A dolgozó embéfről való gondoskodás nyilvánul meg abban is, hogy a hét év alatt 15 millió lakás épül városon és hétmillió családi ház falun. Egészségügyi intézmények építésére, szociálpolitikára, sportra 25 milliárd rubelt for­dítanak, 80 százalékkal többet, mint az 1952—58-as idő­szakban. Száz új televíziós központ és televíziós állomás épül, másfél milliárd példányra emelkedik a könyvkiadás. A Szovjetuniónak a hétéves tervben megrajzolt fejlő­dése örömmel és bizakodással tölt el bennünket. A ma­gyar nép eddig is élvezte az idősebb testvér sokoldalú gazdasági, politikai és tudományos segítségét. A hétéves terv pedig az eddiginél is többet igér az egész szocialista tábor számára. „A hétéves terv nemzetközi jelentősége abban van — mondotta Hruscsov elvtárs —, hogy meg­valósulása a szocializmus világrendszerének további erősö­déséhez vezet.” -A szocialista munkamegosztás új, maga­sabb alapokon megy végbe. A termelés ésszerű megosz­lása, szakosítása és kooperációja lehetővé teszi minden or­szágban a termelőerők fejlődésének meggyorsítását, az . ipari termelés kÖUségeiriek csökkentését. A kevésbé fej­lett országok a kölcsönös együttműködés révén felemelked­nek a fejlettebbek színvonalára. A szocialista országok 1965-ben a világ ipari termelésének több, mint a felét fogják előállítani. Hét esztendő múlva a szocialista tábor gazdaságilag túlszárnyalja az egész kapitalista világot. A XXI. kongresszus új feladatokat tűz a Szovjetunió népei elé. Ez a nagyszabású program azt jelenti, hogy a társadalom új történelmi szakaszba lép: a kommunista társadalom -nagyméretű építésének időszakába. Százmillió­kat mozgósít majd a szocializmus, a szabadság, az em- ' bért boldogság és a béke biztosítására, Maiérkezett Moszkvába az SZKP XXL kongresszusán résztvevő magyar kiiidötlség Moszkva (MTI) A Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára január 26-án Moszkvába érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vesz a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán; A küldöttség vezetője Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, tagjai Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese és Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai. A magyar küldöttséget a szovjet főváros kijevi pálya­udvarán az SZKP Központi Bizottságának küldöttsége fo­gadta. Jelen volt M. A. Szusz- lov, a Központi Bizottság tit­kára, az SZKP gének tagja, Bizottság póttagja, J. V. And­ropov, a Központi Bizottság osztályvezetője, továbbá az SZKP Központi Bizottsága irodájának több felelős mun­katársa. Megjelent a pálya­udvaron Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli ég meg­hatalmazott nagykövete, vala­mint a nagykövetség számos vezető munkatársa. A magyar küldöttség tagjait elsőnek M. A. Szuszlov üdvö­zölte. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, hétfőn délelőtt megkoszorúzta a Le­nin—Sztálin mauzóleumot. A küldöttség koszorúját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, továbbá Apró Antal, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese és Fock Jenő, a Központi Bi­zottság titkára, — a Politikai Bizottság tagjai — helyezte el a mauzóleumon; Baráti ara a Marcsii map nagöiclségen Bukarest (MTI), Keleti Fe­renc, a Magyar Népköztársa­ság bukaresti nagykövete, a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény meg kötésének 11. évfordulója al­kalmából baráti vacsorán lát­ta vendégül a Román Munkás­párt több vezetőjét és a kor­mány egyes tagjait. A vacsora baráti légkörben folyt le. Valamennyi központi lap ki­emelt helyen foglalkozik a ma­gyar—román barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény megköté­sének 11. évfordulójával; Öt új termelőszövetkezet kapott működési engedélyt Szombaton egyszerre három KB" elnöksé- | helyről is: Kétújfaluról, Zalá- Í.*V. Kapitonov, $ tárói, Hímesházáról jelentet­a moszkvai területi pártbi- ; ték, hogy ^ termelőszöve >tce?.et zottság eüső titkára, a Köz- í alakult. Több helyről ol3>an je' ponti Bizottság tagja, V. P.! leütés jött, hogy 10—12—14 Milarcsikov, A P. Rudahov, 1 taggal előkészítő bizottság ala- vetkezet Kisasszonyfán Uj Ta- első termelőszövetkezete Sá- N. P, Firjubim, a Központi költ és előreláthatólag hama- vasz néven. Itt 14 család 25 módón alakult meg és a közös < ___ .útra lépett 12 család 21 tagja • ­*^^*»*»**‘*‘**■ ***»irwLrxrjtxuLT gazdaságúiknak az Ujcaztcndö nevet adták. Másnap Somogy - hatvanból érkezett a jelentés: 17 család 33 tagja Dózsa né­ven termelőszövetkezetet ala­kított. Néhány nap múlva Pa- lotabozsokon is kijelentette Irt család 32 tagja, hogy 315 hol­don Dózsa néven közös gaz­daságot alakítanak* ” A nemrég alakult tsz-ek zö­me: a palotabozsoki, a sámodi, a somogyhatvani, a kisasszony - az endrőci már meg is engedélyt. rosan létrejön a termelőszö­vetkezet xs. Érdemes visszapillantani a .múlt év végi ez év eleji tsz- alakúlásokra. December utolsó napjaiban alakult termelőszö­tagja választotta a közös gaz­dálkodást. Ugyancsak decem­ber utolsó napjaiban alakított termelőszövetkezetet Zádor- ban kilenc család 16 tagja. Január 1-én az 1959-es év Ismét a komlóiak lettek as elsők a szénelőkészítőművek párosversenyében A Komlói és a Pécsi Szén- bányászati Trösztök szénelő­készítő műveinek dolgozói már 1957 harmadik negyed­évében párosversen y-szerzo­dést kötöttek s azóta negyed­évről negyedévre összemérik — 9 feltétel alapján —, me­lyik, szénelőkészítőmű dolgo­zói végeznek eredményesebb munkát; A napokban a párosverseny 1958. évj IV. negyedévi szaka­szának eredményeit értékel­ték. Az értékelés szerint a meny iségi tervet a komlóiak 104,2, a pécsiek 103,7 száza­lékra teljesítették. A minő­ségi tervteljesítés Komlóm 111,7, Pécsett 100,8 százalék. Koksz-szén előkészítés és szál­lítás: Pécs 92,6 százalék, Kom­ló 107,4 százalék. Bérgazdál­kodás: Pécs 4,3 százalék, Kom­ló 4,7 százalék megtakarítás. Mindkét széneiőkészitőmű vállalta ezen kívül, hogy a tervezett önköltséget 2 száza­lékkal csökkentik. Az ered­mény: Pécs 9,7 százalékkal túllépte az önköltségi tervét, Komló 3,2 százalék megtaka­rítást ért el. Pozitív viszont, hogy a pécsielv a megenge­dettnél 307-tel kevesebb tűl- müszakot használtak fel. A komlóiak a megengedettnél 79-cel több túlműszakot hasz­náltak fel. Az igazolatlan raű- szakmulasztások csökkentése terén a komlói, a balesetek csökkentése terén viszont a pécsi széneiőkészitőmű dolgo­zói értek el jobb eredményt. A komlói széneiőkészitőmű a gépállásból származó üzem- zavaróráík és a túlórák számá­nak csökkentésére tett ígére­tétől eltekintve valamennyi vállalását teljesítette, illetve túlteljesítette. A pécsi szén­előkészítőmű a koksz-szén elő­készítésre, az önköltség csök­kentéséré és a munkafegyelem megszilárdítására tett vállalá­sát nem teljesítette. így az el­múlt negyedévben végzett ismét a iwmioi szenelttKeszito l Ezekben a termelcezövetlke­mű dolgozói nyerték a páros- versenyt, zetekben máris megkezdődött a közös munka* Véget ért az első félév az általános és középiskolákban Megkezdődtek az osztályozó értekezletek Az iskolai rendtartás értel­mében január 25-ével az álta­lános- és középiskolákban le­zárult az oktatási év első fele. Hétfőn megkezdődtek és 29-ig befejeződnek a félévi osztály­zatokat értékelő konferenciák. A bizonyítványokat a tanulók február 2-án kapják. Ezt köve­tőén osztályonként szülői érte­kezleteket tartanak, ahol meg­beszélik a pedagógusok a szü­lőkkel az első félév tanulmá­nyi eredményeit, a tanulók magatartását, valamint a leg­fontosabb nevelési probléma- kait; Januári vasárnap Délután egy órakoi■ örökítette meg a fényképezőgép len­cséje ezt m verőfényben olvasgató fiatalembert,;, .. pár órával később viszont hózápor siettette a barátságos szobákba az embereket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom