Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

4 NAPLÓ 1959. JANUÁR 21. A kormány szóvivőjének sajtótájékoztatója Mikoian elvtárs visszaérkezett Moszkvába 1 '(Folytatás az 1. oldalról) között első lépésként konfede- rációt kellene létrehozni. Kérdés hangzott el a január 15-én Budapesten megkezdő­dött Duna-bizottság XVII. ülésszakával kapcsolatosan Is. Erről Gyáros László elmon­dotta, hogy az ülésszak a fo­lyamhajózás feltételeinek meg­javítása céljából számos szak­kérdésben tanulmányokat folytat. A jelenlegi ülésszakon igen konstruktív szellem, együttműködési készség nyil­vánul meg a tagok és a szak­értőik részéről. Vasszer elnök szívesen látott vendég lesz hazánkban Hír jelent meg a sajtóban arról, hogy Nasszer elnök „ha az események engedik” Ma­gyarországra szándékozik láto­gatni. Erről a szóvivő elmon­dotta, hogy még nem történt megállapo­dás Nasszer elnök látogatá­sának konkrét Időpontjára vonatkozóan. Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke szívesen látott vendég lesz hazánkban. A kubai felkelés győzelmét így értékelte: megelégedéssel töltötte el közvéleményünket a felkelés győzelmének híre. Ami Kubával való kapcsola­tainkat illeti, ismeretes, hogy a Batista-rendszer ENSZ-kép- viselője egyik „élharcosa” volt a hazánk elleni rágalomhad­járatnak az ENSZ-ben. Bízunk abban, hogy a de­mokratikus Kuba a jövőben a népek békés együttélésé­nek szellemében fogja ala­kítani kapcsolatait hazánk­kal is. Kérdés hangzott el, mi a véleménye a szóvivőnek arról, hogy az utóbbi időkben az im­perialisták fokozzák provoká­cióikat a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen. Erről Gyáros László többek között a következőket mondotta: E provokációk fő célja, hogy elodázzák és megnehezítsék Vietnam két szétszakított ré­szének egyesítését és fenntart­sák a genfi megállapodással ellentétes jelenlegi helyzetet. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes egyetértéséről ée támogatásáról biztosítja a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányát és népét, amely erélyesen harcol ketté­szakított országa békés egye­sítéséért, sági termelőszövetkezet mű­ködött 144 000 taggal, 1475 000 kát. hold földterü­leten. Ehhez jön még 784 termelő­szövetkezeti csoport 30 900 taggal. 177 000 kát. hold föld­területtel. Az egyszerű formá­jú szövetkezetek száma meg­közelíti a 6 500-at, taglétszá­muk 118 000, földterületük 162 000 katasztrális hold. A Minisztertanács határozatot hozott a kedvezmények továb­bi bővítésére, a tsz-ek további megszilárdítása, a termelő­szövetkezeti mozgalom erőtel­jesebb fejlődése végett. Az ál­lam vetőmag-akciókkal, hite­lekkel segíti a tsz-eket. Az eddiegeken túlmenően segíti a nagyüzemi zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermelés ki­alakítását. Segítséget nyújt 5000 kát. hold új öntözőtelep létesítéséhez. Lehetővé teszi a közös szarvamarha-, sertés-, juh- és baromfiállomány erő­teljesebb növelését. A határozat előmozdítja a tsz-ek árutermelésének és a közös értékesítésnek a nö­velését, »1 Koppenhága (Reuter) Miko- ! jan pénteken a reggeli órák- , ban egy Tu 104-es szovjet gép- ' pel elindult a koppenhágai szabályozza a gépállomások kötelességeit, gondoskodik a beruházási feltételek megte- _ remtéséről is. hogy a tsz-ek ; repülőtérről Moszkvába. Mi- jól jövedelmező nagyüzemi kojant a repülőtéren Krag gazdaságokká fejlődjenek. dán külügyminiszter és a kop­Csökkent a lopások száma Újságíróknak arra a kérdé­sére, hogy milyen bűntettek vannak előtérben s milyen a fiatalkorúak által elkövetett bűntettek aránya — Gyáros elvtárs közölte: a leggyako­ribbak változatlanul a társa' dalmi tulajdon ellen elköve­tett és a spekulációs bűntet­tek. Tavaly azonban ezek szá­ma olyan alacsony volt, mint a korábbi években még so­ha. A fiatalkorúak által ha' vonta elkövetett bűncselek' menyek száma míg 1938-ban jóval 600 felett volt, tavaly 240—250 körül mozgott, s a fiatalkorúak által tavaly elkö­vetett bűncselekmények szinte kivétel nélkül kisebb jelentő­ségűek voltaik. penhágai szovjet követség tisztviselői búcsúztatták. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese pénteken délután érkezett Moszkvába. Kubában fetii'v'zsgá'ják a külföldi koncESSz ékat Húszezer turistát várunk Havana (AFP—AP) Fidel Castro csütörtök délután a havanai Hotel Riviérában 380 kubai és külföldi újságírónak sajtóértekezletet tartott. A külföldi újságokban a Batis­ta rendszer híveinek kivégzé­séről megjelent kommentárok­ról azt mondotta, hogy azok a megbukott rendszer tagjai ál­tal folytatott kampány meg­nyilvánulásai; Egy újságíró kérdésére vá­laszolva Castro megjegyezte, hogy Havanában még nincse­nek rendőrök és cserkészek irányítják a forgalmat. Castro ismét hangoztatta, szükséges, hogy az ideigle­nes kormány alaposan meg­vizsgálja és ha kell felmond­ja azokat a koncessziókat, amelyeket az előző kormány adott amerikai, vagy más külföldi vállalatoknak. íz Egyesi fanok klgyoiiniszlna haogsóM: a „szabad (áHásokar tartja a aéaiel kérdés „normális“ aiegoWsáaak Kulturális és légüsyi egyezményt kötünk Irakkal Idegenforgalmunkkal kap­csolatban a szóvivő elmon­dotta: Idén az IBUSZ — a tavalyi­hoz képest —■ mind a be­utazás, mint a kiutazás te­A külföldiek rendelkezésére álló férőhelyek száma az idén Budapesten valószínűleg nem bővül. Nyárra azonban felépí­tik a Balaton három legszebb és idegenforgalmi szempontból legérdekesebb részén a Brüsz­Washington (AP). Lincoln White, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szó­vivője csütörtökön megtartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is támogatja a „szabad választások” megtartását, mint a német újraegyesítés megva­Arról, hogyan értékeli a szó­vivő azt a hadjáratot, amelyet egyes nyugati hatalmak befo­lyásos politikai körei és veze­tő tagjai indítottak az Iraki Köztársaság ellen, a szóvivő így szólt: Egyes nyugati hatalmak nem tudnak belenyugodni abba, hogy Irakban az iraki nép és nem az imperialisták érdekei­nek megfelelő politika érvé­nyesül. Az amerikai propa­gandisták zavartoeltés és az arab népek megosztása céljá­ból nemlétező ellenség ellen hadakoznak, azt állítva, hogy a kommunisták veszélyeztetik az arab népek egységének megteremtését. Valójában azonban az arab egység igazi ellen­sége az amerikai Imperializ- *--mus, amely bizalmatlanságot igyekszik szítani az arab né­pek között. ■■ Sajnálatos, hogy még egyes | egyiptomi lapok sem ismerték j fel az Egyesült Államok tak- “ tikájának lényegét. Meggyőző­désem, hogy az Egyesült Álla­mok úgynevezett „új” közép­keleti politikájának lényege mihamarabb lelepleződik az arab népek előtt és egyre in­kább érvényre jut az a felis­merés, hogy a jelenlegi Irak elleni hadjárat kizárólag az Egyesült Államok imperialis­táinak érdekeit szolgálja, az Egyesült Arab Köztársaság létérdekeire tör és késlelteti az arab népek nemzeti célki­tűzéseinek megvalósítását. Az Irakkal kötött kereske­delmi megállapodással kapcso­latban feltett kérdésre a szó­vivő elmondotta: Az .iraki kereskedelmi meg­állapodás aláírásakor elhang­zott nyilatkozatban utalás tör­tént arra iá, hogy kulturális és légügyi egyezményt írunk alá Irakkal. A műszaki segítségnyújtásra vonatkozóan a kereskedelmi megállapodás szövegében el­vi megállapodás történt, hogy azt — a felek külön meg­állapodásai szerint — a szál­lítandó magyar berendezé­sekkel vagy létesítmények­kel kapcsolatban nyújtunk. A többi között hajlandók vagyunk azonnal fogadni iraki szakembereket a ma­gyar kormány költségére, akik Itt egy évet töltenek maid a magyar szállítások­kal kapcsolatos műszaki ten­nivalók elsajátítására. Konkrét megállapodásolkra magyar export-üzeletek kap­csán kerülhet sor. tek további megerősítéséire? — Gyáros László rámutatott: A múlt évi 3004. számú kormányhatározat lényegében több évre meghatározta a ter­melőszövetkezetek állami tá­mogatásának alapelvedt. A ha­tározat végrehajtása elősegí­tette a termelőszövetkezetek gazdasági erősödését, vonzób­bá tette az egyénileg gazdál­kodó parasztság számára. Ezután a tsz-ek megerősö­dését mutató több jellemző adatot (közölt a szóvivő, Majd rámutatott: A gazdasági eredmények elősegitették a számszerű fej­lődést is. Az év folyamán négyszáz új termelőszövetkezet ala­kult, földterületük több mint 250 000 kát. holddal növekedett. 1958 végén az országban 2 776 mezőgazda­------------ -------- - -------------------- ih-n vásárolt ni moteleket- “ ujievgyraiw» incgva­ré n körülbelül harminc szá- ÄlTZLIÄ I Jósításának „normális és be­zalékkal igyekszik emelni a tervét. Az IBUSZ úgy tervezi, hogy 1959-ben jelentősen emeli a nyugati turistaforgalmat. Ja­nuár 1-től kezdve lehetővé vált egyéni turisták magyar- országi látogatása és autós tu­risták beutazása is. Egyéni és társasutazások formájában mintegy 20 000 turistát várunk főleg Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Franciaországból, Belgiumból, Olaszországból, Angliából, az Egyesült Államokból és Ar­gentínából Szó van arról is, hogy az IBUSZ társasutazásokat szer­vez Ausztriába, Franciaor­szágba, Olaszországba, Gö­rögországba, az Egei tenger­re és a Földközi tengerre. Siófokon, Balatomföldváron és > Tihanyban. Ezekben a szállo­dákban 640 korszerűen beren­dezett szoba, mintegy 1300 fé­rőhellyel várja a vendégeket. Minthogy az IBUSZ számos körutazást is hirdet, vidéki szállodáink közül a szegedi, a debreceni, a győri és a pécsi szállodákat is bekapcsolják a külföldi idegenforgalomba. • Kérdésre válaszolva elmon­dotta a szóvivő, hogy tavaly több mint 250 nyugati újságíró járt Magyarorszá­gon, köztük 47 amerikai, 24 angol, 25 francia, 23 nyugatnémet, 23 osztrák, 14 olasz stb. A nyu­gati újságírók száma mintegy százzal haladta meg az előző évben Magyarországon járt nyugati újságírók számát. vett” módszerét. A külügyi szóvivő erélyesen cáfolta az egyik amerikai fo­lyóiratnak (a News Weékről van szó — a szerk.) azt a hí­rét, hogy egy úgynevezett „Murphy-terv” volna, amely szerint a Német Szövetségi Köztársaság székhelyévé Bonn helyett Nyugat-Berlint tennék meg, a nyugatnémet kormány elismerné Kelet-Németorszá- got, s ez a kettő együttesen lé­pést jelentene a német újra­egyesítés felé. Sajtóértekezlet 9 az angol külügyminisztériumban London (TASZSZ). Az angol külügyminisztérium csü­törtöki sajtóértekezletén az új­ságírók újra felvetették a kérdést: mi a nézete Angliá­nak a szovjet kormány újabb kezdeményezéséről, amely a német békeszerződés mielőbbi megkötésére és a nyugat­berlini kérdés megoldására irányul. A külügyminisztérium szó­vivője kijelentette: az angol kormány még mindig tanács­kozik szövetségeseivel, de a szóvivő szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy az angol kor­mány válasza nem lehet ked­vező. Arra a kérdésre, nem tör­tént-e valami változás az an­gol kormánynak a nyugat- berlini kérdésre vonatkozó álláspontjában, a szóvivő így válaszolt: az angol kormány álláspontja „e pillanatban vál­tozatlan”, ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■a MMMUI tmix négyszáz a,okult tsz Arra a kérdésre, hogy mi­lyen intézkedéseket tesz « kormány a termelfezövetkr ze­1////// Ax Arda erőmüveinél Az Arda, Dél-Bulgária fo­lyója, nagy sebességgel ka­nyarog a Rodope sziklái kö­zött. A nyári hónapokban 1— 3 méteres csíkokban folydo- gál széles medrében. Ki hinné róla, hogy a tavaszi olvadások idején — évekkel ezelőtt — milyen nagy károkat okozott az amúgy is sínylődő népnek? Pedig így van. Hallatlan nagy sebessége révén az emberi haladás, a kultúra szolgála­tába lehet állítani vad erejét. De erre csak a szocialista épí­tés évei alatt került sor. Az Ardén, és más hegyi folyók és patakok mellett sorra épülnek a hatalmas erőművek. Egy ilyen építkezést látogat­tunk meg Kradzsaliban. Az építkezés külső képe is lenyű­göző. Égbemeredő szikláik kö­zött, kis csíkokban, békésen folydogál az Arda. Partjain hatalmas fúrógépék vájják a sziklát, a város felőli részén egész kis betongyár’helyezke­dik el. A túlsó partra drót- kötélpálya vezet és szállítja az anyagot, a szerszámot. Ma­gyar gyártmány, magyar mér­nökök segítettek a szerelés­ben. A monumentális építkezésen Dimiter Ba jkov elvtárs fő- diszpácser kalauzol. 13 éve’ dolgozik ilyen nagy erőmű épitkez^s^ken és büszke rá, hogy részese e nagy alkotás­nak. Az Arda a nyári és őszi hó­napokban is sebes folyású. Másodpercenként másfél köb­méter vizet enged át. Télen és tavasszal rendkívüli módon felgyorsul a folyása: másod­percenként 4 800 köbméter vi­zet továbbit. Ez nehezíti is az építkezést, mert 3 200-szor na­gyobb, gyorsabb a víz folyá­sa. A folyómederbe félkör- alakú gátat építenek, mely az első lesz Bulgáriában. A gát alul 30 méter, fent pedig öt méter szélességű. Magassága eléri a 106 métert. Felső koro­nája 340 méter hosszúságú. A tervezet szerint 412 ezer köbméter betont építenek be a gátba. Az Arda vizének elvezetésé­re hegyet fúrnak át. Ez az alagút 11 méter szélességben, 164 méter hosszúságban 550 köbméter vizét enged át má­sod percenként. Két ilyen alagutat kell épí­teniük és egy hegyet kell a víz útjából eltávolítaniok. A téli és tavaszi bő csapadékot nem engedik elfolyni, hanem víz­gyűjtő medencébe kényszerí­tik. 15 kilométer hosszú, 11 ezer dekár területű és 95 mé­ter mélységű tavat létesítenek, mely 547 millió köbméter viz befogadására lesz alkalmas. — Az erőművet — mondja Rajkov elvtárs — 1961-ben kell átadnunk rendeltetésének. Ha elkészül, évi 165 millió ki­lowattóra olcsó áramot ad. A Szófia melletti Sztálin Erőmű után ez lesz Bulgária második legnagyobb erőműve. * Kradzsaliban szállunk autó­buszra a Rudopszka Borba és a Nov Zsivot szerkesztőségek kollektívájával hajókirándu­lásra igyekszünk az Ardára. A Sirakó—Póla-i kis hajóállo­más mellett kedves kép fogad: a Dimitrovi Kommunista If­júsági Szövetség, a bolgár Komszomol táborát láthatjuk. Overálos fiúk és lányok mun­kára készülődnek. Táboruk nyugalmára fegyveres őrség vigyáz. Havonként 1 200-as csoportokban váltják egymást. Hazafias kötelességüknek tart­ják, hogy küzdjenek a víz romboló hatása ellen: terra- szokat építenek, s fákat tele­pítenek a kopár hegyek olda­lára. Néhány évtized alatt megváltoztatják a táj képét. A 30 kilométer hosszúság­ban felduzzasztott Arda vizén hajózunk. A magas, többsé­gében kopár hegyeket festőién szép fenyvesek váltogatják. Csodás a Rodope hegyei közt kanyargó Arda-vidék. Sokkal szebb, mint valaha lehetett, amikor még az emberi akarat hosszú és mély tóvá nem szé­lesítette vizét. Mert mély itt az Arda, eléri a 30 métert. A balpart képe is változott, a szocialista rend vasutat épí­tett, alagutakat vájt a szik­lába Haszkovó és Knadzsali között. A Sztuden Kladenec (magya rul hidegkút) Erőmű előtt kö­tünk ki. Már messziről látszik a vízgyűjtő medence hatalmas betongátja. Tolmácsunk segít­ségével olvassuk le a — nagy bolgár alkotásokat jellemző — tájékoztatási tábláról az épít­kezés főbb adatait. 1954. júniusában kezdték és 1957. decemberében fejezték be építését. 413 ezer köbméter földet és sziklát mozgattak meg, 364 ezer köbméter beton építettek be. A víztároló befo­gadóképessége 486 millió köb­méter. A gát hosszúsága 338 méter, magassága pedig 72 méter. Az Arda vize 700 mé­ter hosszú 9x9 méteres, szik­lába vájt alagúton jut el az erőmű turbináihoz. A Sztuden Kladenec évi 216 millió kwo áramat ad a népgazdaságnak. A széles betongáton sétál­gatunk, egyik oldalon tenger­nyi víz, a másikon üresen tá­tong az Arda széles medre. ’ Hiába keressük a víz útját, az alagutat, mert az a vízszínt alatt 18 méternyire van. A nagy bolgár alkotások valósá­gos kirándulóhelyekké változ­tak. Ezt láttunk Dimitrov- grédban, így van ez itt is. Szö­vetkezeti parasztok, városi em­berek sokasága jött most is látogatóba. Az erőműben kedvesen fo­gadnak bennünket. Delcsu Volcsev elvtárs, a főmérnök kalauzol és tájékoztat. Négy turbinás az erőmű. A turbi­nák osztrák, a generátorok szovjet gyártmányúak. Szere­lését bolgár és szovjet szak­emberek irányították. Vasár­nap lévén, csak egy nagy tur­bina dolgozik. Mosolyogva mondja Volcsev elvtáns — a mai szükségletet ez is kielé­gíti. Feltűnő, hogy a hatalmas létesítménynél alig látni mun­kásokat. Az automatizált be­rendezés fölöslegessé teszi a fizikai munkát. A nagy erőmű mindössze 42 fizikai, admi­nisztratív és műszaki embert foglalkoztat. Példás itt a rend, s a tisztaságot a patikáéhoz lehet hasonlítani. A téli, s a tavaszi hónapokban felgyü­lemlett túlzott vízmennyiséget megfelelő berendezések elve­zetik. A turbinákat 30 köb­méter vízmennyiség hajtja, mely percenként 60 méter ma­gasságból zuhan alá. Volcsev elvtárs kiváló isme­rője a bolgár vizierőművek- nek. Elmondotta, hogy 1958- ban újabb két vizierőmű ké­szül el az Alekovón, illetve a Pesterán. Egyenként 120 kw/ó áramot fognak termelni Pa- zardzsik város közelében — szintén 1958-ban adják át az előbbi kettőnél nagyobb új vizierőművet. Az említett erő­művek a Rodope setoesíolyású vizei mentén épülnek. Rajtuk kívül Bulgária más területén is folynak hasonló építkezé­(Módié—Kosa) *< :'»ny A Sztuden KUd&nec LTomtt beton gátja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom