Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 19. szám

r rm. JANUAR 23. NAPLÓ 3 Háromszázhetvenkétezer pár cipőt készít ez évben a Szigetvári Cipőgyár / Az elmúlt év végén., a Szi­getvári Cipőgyár nagy össze­geket fordított külföldi és hazai gyártmányú gépi beren­dezések beszerzésére. 1958-ban Nyugat-Németországból 8 si­ma tűzőgép, 2 oszlopos szár- szalezőgép, 2 felsőbőr-szélező- gép, 1 szalagkéses felsőbőr­hasítógép, valamint 1 hidrau­likus fasarok felcsavarógép érkezett. Kelet-Neme tország- ból egy felsőbőrszelezőgép, Csehszlovákiából pedig egy talpegyenlítőgép jött. Emel­lett még beszereztek egy ha­zai gyártmányú talpszélmaró­gépet és egy kétkorongos csi­szológépet Ezek az új gépek lényege­sen hozzájárulnak a termelé­kenység növeléséhez és a gyár dolgozóit hozzásegítik az 1959- es évi felemelt terv teljesíté­séhez. A Szigetvári Cipőgyár ez éviben összesen 372 000 pár cipőt készít és ebbői 260 000 párat exportra. Idén csak nyakait eljárású tűsarkú és törpétűsarkú cipőket gyárta­nak, mert a nyalkáit kapacitás érdekében a Könnyűipari Mi­nisztérium Bőr- és Cipőipari Igazgatósága a korábban! bal­lerina és flett-sarkú dpőfc ter­melését a gyár profiljából ki­vette. Új modellek A Szigetvári Cipőgyár ez évben új modelleket készít. Az első negyedévben a belke­reskedelem részére 17 500 pár cipőt készítenek 4 modellben, 6 féle kaptafán, 33 féle anyag- és színváltozatban. Ami az exportra való termelést illeti, annak ellenére, hogy a már­ciusi feladattervet még nem ismeri, 6 300 pór cipőt 13 féle modellben és 19 színváltozat­ban termel majd. Ezeket a ci­pőket a Szovjetunióba, Ang­liába, Nyugat-Németországba, Lengyelországba, és Kelet-Né- metországba szállítják. Az el­múlt héten a Szigetvári Cipő­gyár 22 új cipőmodelH muta­tott be az 1959-es évi nyugati kiállításokra. Ezek közül 8 cipőmodellt az iparvezetés, a TANNINPEX Külkereskedel­mi Vállalat és a Könnyűipari Minisztérium már el is foga­dott. Mi Fáj a cipőgyár dolgozóinak ? (fa és alumínium kombináció), mert a fasarkoíkhoz szükséges öntvényt a Fasarokgyár más minisztérium alá tartozó vál­lalattól kapja és állandó önt­vényhiány zavarja a Fasarok­gyár ellátását. A exportcipők termelésénél állandóan szűk keresztmetszet a csatellátás. A Szigetvári Cipőgyár száz százalékban ki van szolgáltatva egy budapes­ti kisipari szövetkezetnek, amely a tipöcsatokat készíti. A gyár problémái, nehézsé­gei főleg abból adódnak, hogy negyedévi szinten az export- termelés és ennek biztonsági hányada a bruttó terv 80 szá­zaléka, amit az export határ­időre történő teljesítésénél úgy kell programozni, hogy közel két hónap alatt a teljes termelés 100 százalékban ex­port legyen. Ez az anyagki­használás lehetőségeit korlá­tozza és az új dolgozók veszé­lyeztethetik a megkövetelt ex- portmónőeég elérését. A Szi­getvári Cipőgyár szandáltár­sítás hiányában. kénytelen 30 000 pár export mimsz cipőt szólóban szabni (a pumsz ci­pők nagy alkatrészesek és ezért a kiutalt anyaghányad­ból nem tudnak kijönni és nagy mennyiségű felsőbőrko­szorú hulladék keletkezik). Ezekből egyfcerre történő sza­bás esetén, jó minőségű ex­port éa belföldi szandálokat lehetne készíteni. De szandál­termelési terv hiányában a gazdaságosság elvét nem tud­ják betartani. Ez pénzügyi vo­nalon és az önköltség vonalán már most is károsan érezteti hatását. Bár a gyár dolgozód még nem ismerik az 1958-as évi mérleget, biztosra veszik, hogy önköltségi tervüket tel­jesítették, amj a bőr-, cipő­szakmában. komoly eredmény­nek számít. A gyár — a fent említett anyagellátási nehéz­ségek miatt — az 1959-es évi önköltségi tervét valószínűleg nem tudja majd teljesíteni, ha csak a felettes szervek megfe­lelő segítséget nem nyújta­nak és kooperációt nem bizto­sítanak, Végül a nagy százalékú ex- portermelési feladatnál —* figyelembe véve a teljes nya­kait eljárású technológiát és a mindig munkaigényesebb niinniinmnnmmnnii fazonokat — zavarja a terme­lésit az, hogy a gyár munka- erőterve feszített. Munkaverseny A nehézségek csökkentését szolgálja az a munkaverseny, amelyet a Könnyűipari Mi­nisztérium 1958 december 1- től 1959 március 31-ig hirde­tett a minőség megjavítása érdekében. Ebbe a versenybe az üzem összes dolgozód be­kapcsolódtak. A munkaver­seny lényege az, hogy a mo- dellátállásoknál minél keve­sebb időkieséssel legyen biz­tosítva a felsőrész. Ezen a területen, sokkal nehezebb fel adat hárul a gyár kollektívá­jára, mint más gyáraknál. Mert például 6 nyugati mo­dell mennyisége nem éri el a 6 OOO párat, vagyis a tűződé- ben ezer páronként kell át­állni. Emellett több export- modellre többször kell beáll­ni, míg a többi gyáraknál na­gyobb szériákra való átállá­sok vannak. E nehézségek el­lenére a gyár vezetősége a munka versenyt szorgalmazza és élővé kívánja tenni. Az 1958-as évi nyereségrészese­désből az üzemi tanács egye­lőre 2000 forintot szavazott meg ajándéktárgyak vásárlá­sára. Ezeket a munka verseny­ben kitűnő, legjobb dolgozók között osztják ki menet köz­ben is. A pártszervezetnek, valamint az üzemi szakszer­vezeti bizottságnak nagy fel­adata lesz a munka verseny to­vábbi szervezésében, hogy a gyár dolgozói a kitűzött 10 000 forintos veraenyjutalmat el­nyerhessék. Április 1-től kezdve az egész üzemre kiter­jedő újabb munka versenyt in­dítanak be. Ennek lényege a minőségi és a mennyiségi ter­melés fokozása lesz, I pari tanul ó-iskola a gyárban A gyár vezetősége mér most jó előre gondoskodik az idős szakmunkások pótlásáról, az ipari tanulók megfelelő ki­képzéséről. 1958 szeptemberé­ben immár másodszor szer­ződtettek ipari tanulókat. A tanműhelyben jelenleg is 38 tanuló dolgozik. Ezek részben leányok, akik a felsőrészkészá­test tanulják, részben pedig fiúk, akik alja-, kézi- és gépi- munkások lesznek. Az ipari tanulók a gyárban elméleti és gyakorlati oktatásban része­sülnek. Bátran állíthatjuk azt. hogy a Szigetvári Cipőgyár tanműhelye iparitanuló-dsko- 1 áriak felel meg; Annak ellenére, hogy az ipari tanulók még csak 3 hó­napja tanulnak a gyárban, máris nagyon szép papucso­kat, varrott flexi-szandálokat és szeges női cipőket készíte­nek. Bár a minőség még nem a legkifogástalanabb, de ha az ipari tanulókat összehasonlít­juk a múlt rendszer inasaival, akik 3 hónap után legjobb esetben csak cipőtalpalást és javítást végeztek, akkor mai munkájuk igen szép eredmény és lényeges előrehaladást je­lent a szakmunkásutánpótlás területéi A műszaki vezetés színvonalának emelése A Szigetvári Cipőgyár a mű- : szaki vezetés színvonalának távlati bővítése és emelése ér- • dekében érettségizett leányo-: kát vett fel és vesz fel — ha : lesz jelentkező '— egyelőre ; üzemi fizikai termelő iramká-;; na. Ezeket kis üzemi tapasz- ; talatszerzés után, délutáni, műszakon kívüli tanfolyamo­kon képezik ki és két év: után szakvizsgára küldik.* Ezekből — a későbbi felfutó; tervek teljesítése érdekében:; — műszaki éa adminisztratív:: dolgozókat kívánnak nevelni.;; A gyár vezetőségének az a;; terve, hogy a továbbképzés:: idejét csökkenti, amennyiben:; az illetők a szakmai ismerete-;; két rövidebb idő alatt sajátít-;; ják el. Tekintettel arra, hogy;: a Szigetvári Cipőgyárnak a mai napi 1200 páros tervével ; szemben a 15 éves távlati fej-:; lesztési tervében napi 4 300 pár cipő elkészítése szerepel, a gyár vezetősége örömmel venné, ha az érettségizett léé- ; nyok és fiúk — akik erre a. pályára hivatásit éreznek, —| minél nagyobb számban je-| lentkeznének felvételre, | Pusztai József t ■■■■■■■■■■■■■■■■MM (■■■■•■■■■■•I A Szigetvári Cipőgyár elké­szítette 132-es számú saját“ tervezésű cipőmodelljét. Ebből 20 000 pár megrendelést ka­pott, de amikor még újabb 20 000 párat rendeltek belőle, már nem a cipőgyárat bízták meg annak elkészítésével, an­nak ellenére, hogy e modell legyártására műszakilag telje­sen felkészült és a gyár dol­gozói erre már bedolgozták magukat. Az újabb 20 OOO pár cipő elkészítését a TANNIN­PEX egy budapesti gyárnak adta át. A Szigetvári Cipőgyár pedig „fájdalomdíjként“ egy 400 és 1000 páros, kistételű nyugati megrendelést kapott. Amikor a Bőr- és Cipőipari Igazgatóság exportfelelősétől megkérdezték, hogy az újabb Nagyszerű távlatok a szovjet A kapitalisták meg­hökkentek, a világ dolgozói pedig megelégedéssel vették tudomásul a hírt: a szovjet állam már a mezőgazdasági termelésben is ott van a világ­elsők között. Tejből többet termeltek 1958-ban, mint az Amerikai Egyesült Államok, az állati zsiradék 47 ezer ton­nával, a gyapjúhozam pedig 2,3-szeresen múlja felül az amerikait. Hatalmas eredmény! A párt XX. kongresszusa 20 000 pár cipőmegrendelést ü bátran feltárta a szovjet me­nüért nem a Szigetvári Cipő-Szőgfezdaság helyzetét, félresö- gyár kapta meg, csak annyit 3 port az útból mindent, ami vá’aszolt, hogy: „Szigetváron «akadályozta a kolhozok és a rípőkultúra magas fokon« szovhozok a fejlődését 1958 de­áll.“ Ez nagyon szép el isme- jj com bor 20-án a Szovjetunió rés. de semmiképpen sem se- » Kommunista Pártja Központi gíti elő a Szigetvári Cipőgyár »Bizottsága plénumán elhang- torme’ékemységének növclé- “zott Hruscsov elvtárs beázá­sét. És ez jogosan fáj a gyár ■ mólója és a világ* özvéleménv összes dolgozóinak. ga vita alapján ismét meggyő­, , g2Ődhctett arról a hatalmas Anyagellátási "eredményről, amit a Szovjet- m>hiW,íirplí «unió a szocialista nagyüzemi nenezaegci*. J földművelés terén elért. 1953­ban új, történelmi szakasz She “ődött a szovjet mezőgaz­hianyós anyagelláta- 0riási mértékben mezőgaz­daság. Hruscsov elvtáüs meg­állapította: a szovjet mező­A zíti Ennek oka részben az, hogy a -. . gyi, köteles exp»,.™*-; rendelést a kiszállítása tárgy­hót megelőző 30 nappal előbbg _ elfogadni, holott úgy a fölső-g 953-ig nem fejlődött bőröket, mint a fasarkot, va-g megfelelően. Miért, la mint egyéb anyaggazdalko- g Az ország mezőgazdaságá- dás alá vont cikkeket az ex-gnak fejlődését hosszú eszten- port megrendelést megelőző SOgdőkön át a párt- és kor mán y- —45 nappal előbb kellene fel-g vezetésben létrejött pártéi le­adni. Snes csoport tevékenysége aka­A legnagyobb probléma fő- S dályozta. Ez a csoport szem- leg a sarokellátás területén 3beszállt több nagy fontosságú mutatkozik, főleg az úgyneve-3intézkedés megvalósításával: ■ett tűsarkoknál, amelyek jj akadályozták a mezőgazdasági »*lu4a“ mego’dás-ud ké^’ű'nek -»tervezés új rendszerének beve­zetését, mely a helyi lehető­ségek, kezdeményezéseik ész­szerű hasznosítását célozta, el akarták fojtani a szovjet pa­rasztok hazafias mozgalmát, mely az állattenyésztés nagy­arányú fellendítését szolgálta, felléptek a háztáji gazdaságok után előírt köte'ező beszolgál­tatás eltörlése ellen, ellenez­ték a szűzföldek feltörését Azt igyekeztek bizonygatni: a szűz­földek meghódítására fordított összeg nem fizet.ődik vissza, az egész dolog nem gazdaságos. Hruscsov elvtárs beszámolóiéban egy példát említ, az 1954. januárjában alakult dnyepropetrovszki szovhoz példáját, amely a szűzföldön kezdte meg a mű­ködését. Ez a szovhoz a meg­alakulás óta 7 200 000 púd sze­mesterményt adott az ország­nak. A szovhoz létrehozására az állam 20 400 000 rubelt adott. Az állam jövedelme a szovhoztól kapott termények­ből 86 400 000 rubel, a szov­hoz hasznával pedig 102 000 000 rubel. Ebből következik, hogy az állam, saját költségeit is beszámítva, a szovhoz termé­keinek’ realizálásából, vala­mint a szovhoz hasznából 74 millió rubeles tiszta jövede­lemhez jutott A Központi Bizottság emlé­kezetes szeptemberi plénuma véglegesen felszámolta az el­lenséges nézeteket. A kolhoz­és szovhozparasztok, mezőgaz­dasági mérnökök és tudomá­nyos kutatók egyetakarásával soha nem látott fejlődésnek indult a Szovjetunió mező- gazdasága. Az 1954—58. évi össztermelés a megelőző öt évi 300 millió rubelről 400 mil­lió rubelre emelkedett. Érde­kes a szemestermények ala­kulása is. 1958-ban 1665 púd­dal több szemesterményt 1,6 millió tonnával több cukrot, 1,8 millió tonnával több zöld­séget, 2 036 000 tonnával több húst, 11 millió tonnával több tejet vásároltak fel a Szovjetunióban, mint 1953- ban. Ennek a titka a mezőgazda­ság helyes irányításában, a nép alkotó kedvében, lelkese­désében rejlik. Egy-két példa erre. Szibéria, Kazahsztán, a Vol­na mellék mezőgazdasági dol­gozói, az egész nép támogatá­sával három év alatt 36 mil­lió hektár szűzföldet törtek fel. A sztyeppékon alakult, mezőgazdasági nagyüzemek három év alatt mintegy 20 milliárd rubel tiszta nyeresé­get hoztak. Nagy jelentőségű intézkedés volt a szovjet gépállomások átszervezése. Kilenc hónapja jelent meg a rendelkezés és a kolhozok eddig 21 milliárd rubelért vásároltak gépeket. Ez a traktorállomások gép­állományának mintegy 80 szá­zalékát teszi ki. A szovjet állam „agy léptekkel halad előre a nagy­tömegű árut termelő gazdál­kodás útján. Gyarapodik az állatállomány, növekszik a munkaigényes kultúrák terü­lete. Egy példa erre is. 1958- ban kétszer annyi cukorrépa termett a Szovjetunióban, mint 1953-ban. Rövid időn be­lül megoldják egyik régi gond­jukat: a legnagyobb iparvi­Felhívás az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság volt harcosaihoz A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány „Tanács* köztársaság Emlékérem” kitüntetési adományoz a tanácsköz­társaság megalakulásának 40. évfordulója^áikalmából mind­azoknak, akik vöröskatonák, vörösőrök, direktóriumi tagok vagy funkcionáriusok voltak, továbbá, akik a tanácsköztár­saság védelmében, munkájában tevékenyen részt vettek és akik azóta is a tanácsköztársaság ideje alatt folytatott har­cukhoz méltóan viselkedtek. Kérjük, hogy azok az elvtársak, akik a fentiekben meg­jelölt tevékenységek valamelyikét- igazolni tudják, 1959. ja­nuár 26-tót 1959. február 10-ig jelentkezzenek az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, Pécs, József Attila utcai szék- házában működő bizottságnál és hozzák magukkal tevékeny­ségüket igazoló írásaikat, fényképeket, stb. A Tanácsköztár­saság Emlékérem a hősi harc résztvevőinek az igazolások alapján lesz átadva. A pártonkívüliség nem akadálya az em­lékérem adományozásának. Jelentkezni lehet (vasárnap kivételével) mindennap reg­gel 9 órától délután 6 óráig. Akik valamilyen oknál fogva személyesen nem tud.ják felkeresni a bizottságot, azok levélben, hozzátartozóik vagy pártszervezetük útján jelentkezzenek. MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA. Josef Suk hegedüestje Komoly, elmélyedő típusú művészt ismertünk meg J. Suk kiváló prágai cseh he­gedűművész személyében a Filharmónia szerdán tartott bérleti kamaraestjén. J. Suk nem az üres csillogások szemkápráztató művésze, hanem a legegyszerűbb, de legművészibb eszközökkel salaktalan, meleg hegedű- hangján a művek lényegét, belső tartalmát igyekszik a hallgatósághoz közelebb vin­ni. Ez kitűnt műsora meg­választásából is; nagy rész­ben új, a közönség számára kevésbé ismert müveket ját­szott; egyetlen kimondottan virtuóz darab nem szerepelt és mégis, sokkal jobban te­lítődtünk muzsikával, őszin­te művészettel, mint a leg- brilliánSabb müvek meghall­gatásánál. Respighi archai­záló, új romantikus stílusban tartott hanoii szonátájában, melyet Vladimir Menczl-lel, kitűnő kísérőjével együtt adott elő, a két művész fe­gyelmezetten lírai muzsiká­lását élveztük, Nagy örömünkre szolgált> hogy talán a legnagyobb cseh zeneszerzőnek, Janá- cseknek szonátáját hallhat-1 tűk rHlágos tagolású tolmá­csolásban. A rendkívül ér­dekes, szellemes mű az egy­szerűen őszinte előadásban minden lírájával és drámai- ságával közel került a kö­zönséghez. Külön meg kell említeni a bravúrosan meg­oldott utolsó tételt. A zongo­raszólamot játszó V. Meneti egyenrangú társnak bizo­nyult. Mozart közkedvelt G- dur hegedűversenyének elő­adásában is Suk egyszerű­sége kapott meg: tisztád stílusosan, igen szép hege­dűhangon Mozartot muzsi­kált, éppen ezért volt töké­letes. J. Suk költőien szép négy hegedűdarabja, vala­mint Dvorzsák bravúrosan előadott Mazurkája zárta be az értékes műsort. A nagy közönségsikerre a művész Bach Air-jét játszotta el rá­adásul hvt nmniumninmniMniunniinn mezőgazdaság ban dékeik zöldség- és burgonya­ellátását is. Ismét egy érdekes szám. A legutóbbi öt év alatt 1 200 000 hektár területen te­lepítettek szőlőt és gyümöl­csöst Fellendült az állattenyésztés is, amely hosszú időkön ke­resztül a szovjet mezőgazda­ság egyik legelhanyagoltabb ága volt. 1953 előtt több tervet dolgoztak ki az állatáliomány tragikus méretű csökkenésé­nek megakadályozására, azon­ban a terv csaik terv maradt Haladást itt is az SZKP Köz­ponti Bizottsága említett plé­numa hozott. Növelték a ta- karmánytermő területeket, több milliárd rubelt fordítot­tak korszerűen berendezett is­tállók építésére, a gépesítésre, fokozták a kolhozparasztok érdekeltségét... S az ered­mény az egész világot ámulat­ba ejtette: az ország szarvas­marha-állománya öt év alatt 13,6 millióval, a sertésállo­mánya ugyancsak 13,6 millió­val, a juhállománya pedig 29,9 millióval gyarapodott. Rengeteg. A mi képzeletünk szinte át sem tudja fogni ezt a hatalmas mennyiséget. A XX. kongresszus megjelölte a mezőgazdaság fejlesztésének helyes útját. Ezen az úton egy-egy állomást jeleznek csupán a felsorolt számok. 1952-ben a szovjet kolhozok évi jövedelme 42,8 milliárd rubel volt. míg 1958- ban ez az összeg 95,2 milliárd rubelre ugrott. Óriási különb­ség! Ez is a XX. kongresszus politikájának helyességét mu­tatja. Ezekután érthető: nőtt a falvak lakóinak éfötszínvo­nala, hisz most nem 47,5 mil­liárd rubelt osztottak ki kö­zöttük munkaegység-részese­désként, mint 1952-ben, hanem 83,8 milliárdot. A Szovjetunió falvaiban öt év alatt 3,3 mil­lió lakóházat építettek. Miből? A termelés szüntelen növelésé­ből, abból, hogy több és ol­csóbb gabonát állítottak elő, több és olcsóbb tejet adtak íz országnak... Milyen lesz a jövő? Néhány adat a Szovjetunió népgazdaságfejlesztésének hét­éves tervéből. 1965-ig 1,7-sze- resére növelik a mezőgazdaság össztermelését. A hétéves terv végére a szemestermények ho­zamát a jelenlegi nyolc mil­liárd púdról 10—11 milliárd púdra emelik a szovjet pa­rasztok. Húst a tervidős? k alatt kétszerte. tejet 1,8-szora. gyapjút pedig 1.7-szerte am - nyit termelnek, mint 1938-han. A munka termelékenységé4 a kolhozokban kétszeresére, a szovhozokban pedig 50—-5 százalékkal növelik. A ko’ho- zok fejlődését csak egy adat­tal szeretnénk bizonyítani: a hét év alatt a kolhozok beru­házása 500 milliárd rubelt tesz ki. Sikerek, lelkesítő Sikerek ! A szovjet nép a kommunizmust, a bőség or­szágát építi, amely ország mind több örömet szerez egyszerű embereknek, mind jobban megdobogtatja a mun­kások szívét és napról nnp’a, óráról órára olyan eredménye­ket ér el, amelyek a szocialis'a társadalom fölényét biztosít­ják a kapitalista társadalom fölött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom