Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

1959. JANUAR 21.

NAPLÓ

3

Most kell MifilMgrica vetőmagot Igényelni

A Baranya megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya értékelte a megyében meghirdetett hibridkukorica vetőmag akció összeírásának jelenlegi helyzetét és megállapította, hogy ez idáig 2230 mázsa hibridkukorica vetőmagra történt igénylés. A legjobban megy a kukoricavetőmag összeírása a pécsi járásban, ahol a kapott mennyiségnek 42 százalékát igényelték, második a mohácsi járás 32 százalékkal, harmadik a sellyei 29, negyedik a sásdi járás 27, ötödik siklósi járás 25, hatodik a pécsváradi járás 22, hetedik a szigetvári járás 21.5, és utolsó Mohács város 12 százalékos teljesítéssel.

A mezőgazdasági osztály megállapította, hogy azokban a községekben, ahol a községi tanácsok a szakemberekkel együtt felvilágosító munkát folytattak és előadásokat tartanak a hibridkukorica előnyeiről, a ' községükre megkapott hibridkukorica vetőmag mennyiségeket már leigényelték, illetve azt túl is rendelték.

A mezőgazdasági osztály felhívja a termelőszövetkezeteket, egyéni dolgozó parasztokat, hogy vegyenek részt az ez évi kukoricavető- mag-akcióban• és hibridkukorica-vetőmag igényüket sürgősen jelentsék be a helyi tanácsoknál. Felhívja a községi tanácsokat, földművesszövetkezeteiket, termény- forgalmi vállalat telepvezetőit, hogy kukoricavetőmag összeírásához, propagandájához, adjanak segítséget és a kulcorioatermelők között minél szélesebb körben ismertessék a hibridkukoricavetőmagvak jelentőségét, azok 20—25 százalékkal magasabb terméstfokozó hatását.

Baranya megyei Tanács VB.

Mezőgazdasági Osztálya.

/Nyolcszázezer forinttal fordít többet szociális célokra a pécsi városi taoács, mini tavaly

Minden évben nagy őszszegeket fordít a város azoknak az eltartására, gondozására, akik koruknál, vagy betegségüknél fogva nem tudják előteremteni maguknak a mindennapit. A város két Szociális otthonában, a Xavér és a Tüzér utcaiban, azonkívül a Tímár utcai otthonban többszáz idős ember él gondtalanul olyan körülmények között, amelyet sokan megirigyelhetnének még azok közül is, okik saját gyermekeikre szorulnak. Jó étkezés, tiszta szobák, fürdők, könyvtár, rádió, színház, mozi, jó ruhák, cipők. Mi kell még ezeken kívül, ha az otthonok vezetői és dolgozói még egy kis szeretetet is megpróbálnak belevarázsolni a gondozott öregek békés napjaiba? Tavaly több, mint négymillióba került a szociális otthonok fenntartása, az otthonon kívüli gondozottak segélyezése és étkeztetése. Ez évben pedig kereken ötmillió forintot irányoztak elő a városi tanácson hasonló célokra, ami nyolc- százezerrel több, mint a tavalyi volt.

— A gondozottak száma nem emelkedett — tájékoztat Kovács Antalné, a városi ta- -nács szociálpolitikai csoportjának vezetője. — Ez tehát azt jelenti, hogy minőségi javulást érünk el élelmezésben, ruházatban, gyógyszerellátásban az otthonoknál és segély- összegben a „külső" rászorultaknál.

i Az otthonoknál elsősorban az ellátottságot, az ápolás mi- .nőségét javítják. 1958. végétől több ápolónő gondozza az otthonokban fekvő betegeket. így több idő jut tisztántartásukra, a velük való törődésre. A költségkeret bővítése többek között azt is jelenti, hogy az eddiginél hetven fillérrel többet költhetnek el fejenként és ebédenként. Ez pedig azt jelenti, hogy az élelmezés, amely

eddig is elsőrangú volt — még tovább javul,

— Az a célunk — mondja Kovácsné —, hogy állandóan javítsuk a gondozást, bár most már igazán jól működnek az otthonok. De gondolunk azokra is, akik férőhely hiányában nem kerülhetnek még az otthonokba és gondozásra szorulnának.

fiaiIlik úgy próbálnak segíteni, hogy a szociális állandó bizottság mozgalmat indít, amelybe diákokat, asszonyokat von be. A cél az lenne, hogy az egyedülálló öregeken a lehetőség szerint segítsenek: vigyék haza nekik az ebédet, vágjanak nekik fát, fűtsenek nekik, hogy ne legyenek teljesen elhagyatottak. A vörös- kereszt is segít ebben, s minden bizonnyal sokan akadnak majd, akik készséggel ajánlják fel szolgálataikat.

Ebben az esztendőben tovább szépülnek a szociális otthonok. A Xavér utcában három felé osztják a mostani tizenhatágyas betegszobát, hogy nyugodtabban pihenhessenek a betegek. Ugyanitt mast adtak át egy ebédlőt, amelybe új bútorzatot kaptak. Nyárra kertibútort, nyugágyakat vesz- ] nek, s a gondozottak ruháza-. tára 74 ezer forintot költenek. A Tüzér utcában ereszcsatornákat kapnak a négyszobás szociális házak és száz folyóméter járdát építenek a házak között. A nyári ebédlőbe tizenkét asztalt, ötven széket vásárolnak. A Timár utcai otthonbá többek között hatvan új széket és új éjjeliszekrényeket vesznek.

— 4 külsők“ ellátása is lényegesen jobb lesz ebben az évben. Most jelent meg két kormányrendelet, melynek értelmében lényegesen emelkedett a hadigondozottak járadékösszege. Van, aki az eddigi járadék kétszeresét, sőt háromszorosát kapja január 1-től. A másik rendelet a tényleges katonai szolgálatot teljesítők családjainak segélyezését. rendezi. Az eltartott szülők az eddigi 120—130 forint helyett havi 250 forint segélyt kapnak január 1-től.

Megállhatna

Ugye, várakoztak m>är Önök is autóbuszra? Akkor láttak is dugig telt kpcsikat elsuhanni a megálló előtt, amint a vezető „meszelt“ a kezével: megtelt. Ebben nincs is semmi különös, a tetőre mégsem ülünk fel, kivált ilyen hidegI

' ben.

Van ennél egy csodálatosabb jelenség. Jön az autóbusz, a gyakorlottak már i messziről látják, hogy a „kö- j zepe fekete“, miszerint aligha 5 vesz 'fel valakit. Mégis meg- | áll,’ mert ketten leszállnak. \ Most aztán elkezdődik a tüleAki beszélt Leninnel

Amikor Zárnbó Istvánnal, a •Jzentegáti Állami Gazdaság íatvanöt éves állattenyésztőével beszélgetek, egy kicsit nindig megérint a történelem zele. Irigylem őt, amikor a núltról beszél.. í Szeretném, iá nekem is annyi élményben enne részem, mint neki. Igaz, íosszú, küzdelmes élete volt -ámbó bácsinak, ám ez tele fan élményekkel és még hoz- •á nem is akármilyen élmé- íyekkel. ö az, aki személy e- en is beszélt Vlagyimir Iljics. -«eninnel, a világtörténelem ki nagasló egyéniségével.

Ferdinand trónörökös meg- íyilkolásakor Zámbó bácsi nár behívóparancsot szoron- íatott az ujjai között. Kato- laruhába bújtatták és kivezé- íyelték a keleti frontra. 1916- >an orosz hadifogságba esett. Slőször Szimhirszikbe, majd Cazánba szállították őket, mgül Uglovka mellett egy lágy papírgyárban kaptak niunkát. Itt lepte meg a magyar hadifoglyokat a Nagy Ok- óberi Szocialista Forradalom lire. Amikor megalakultak az ij szovjetek, emberek jöttek i fogolytáborba, és közölték 'elük, hogy megélhetéséről •zután mindenki maga goíi- loskodjék. Zámbó bácsi is felpakolta kis holmiját és Moszkva felé tartott.

A moszkvai vasútállomáson véletlenül találkozott egyik katonabarátjával, akinek elmondta sorsát.

— Sose búsulj, öregem! — vigasztalta. — Gyere velem.! Én a Kremlben dolgozom,! majd csak tudunk neked is” valamit szerezni.::

Hát így került Zámbó István Lenin közelébe. A Kremlben vöröskatonák, tengerészek szobáit tartotta rendben, majd bejutott a tiszti konyhára, ahonnét Lenin is étkezett.

— Egyik április délután, ez már tizennyolcban volt — meséli Zámbó bácsi — az udvaron beszélgettünk, sétálgattunk néhányan magyar hadifoglyok. Egyszercsak észrevesszük Lenin sietős alakját a fóbejárat felől. Bizonyára a központi irodába siethetett, mert arra felé tartott. Amikor közelünkbe ért, köszöntöttük őt. Lenin elvtárs fogadta üdvözlésünket és egy pillanatra megállt mellettünk:

— No, hogy tetszik a mi Oroszországunk? — kérdezte.

— Itt már jó, válaszoltuk neki, — mert a munkásoké a hatalom, a munkások kivívták szabadságukat. De miikor lesz nálunk is ilyen élet?

Lenin elvtárs mosolyogva azt mondta:

— A szabadság mindenhova eljut. Előbb vagy utóbb Magyarországon is a munkásoké lesz a hatalom.;; De hogy mikor, ezt mi sem tudjuk. Lehet, hogy egy hónap múlva, lehet, hogy egy év múlva ... — s egy kicsit mintha megvonta volna a vállát, elsietett az épület felé.

— Milyen ember volt Lenin elvtárs? — kérdezem Zámbó bácsitól:

— Olyan középtermetű, kedves, mosolygós és egyszerű ember. Nagyon sokszor láttam mosolyogni.;.

Csak ennyit mond, nem többet, de én úgy érzem, hogy ez

a mosolygósarcú, de amellett szigorú forradalmár, egyszerűségében is nagyszerű ember volt;

Zsovár József.

kedés, hogy a két helyre fel-, jusson a várakozó hat utas. Ez persze nem megy. A kalauz őrmesteri hangon közli: „Köszönöm, elég“ — s becsukódik az ajtó, szertefoszlik minden reménység.

Ebben a pillanatban a lassan induló kocsi mellett szélsebesen elhúz egy másik. Valaki felkiált:

— De hiszen még van helyi benne!

No, igen. A vezetőnek azért mégsem kívánhatunk radarszemet, hogy belásson az előtte haladó kocsiba s megállapítsa: éppen negyvenen ülnek benne. Nem bizony, mert akkor jobb foglalkozást is találhatna magának. így hát mit tudja ő, felfémek-e a várakozók. Esetleg gombjain totóz-! hatna: félfémek..: nem férnek ..; fel.;. nem.: :

Azért mégis megállhatna.

(Bocz)

Vladimir Iljics Lenin

ö őldfényes este volt — írja könyvében Sz. K. Gil. — 59*-* A dermesztő hideg jégvirágokat rajzolt az ablakokra. Egész nap hóvihar tombolt, az utcákat hóbuckák torlaszolták el.

Egyszercsak segédem toppant be a szobámba. Haiott- sápadtan megállt az ajtónál, a keze reszketett. Rosszat sejtettem, a mellemet mintha vasabroncs szorította volna össze. Elfulladó hangon, szinte suttogva ejtette ki:

— Lenin meghalt...”

Harmincöt éve annak, hogy Vladimir Iljics Lenin, a proletariátus nagy vezére, Marx, Engels tanításainak továbbfejlesztője, az első szocialista állam megteremtője örökre lehunyta szemét. Óriási veszteség érte a világ proletariátusát, a haladó emberiséget. '

Lenint négy-öt évtizeddel ezelőtt még elsősorban saját népe ismerte. Neve ma ott él a világ minden táján, a dolgozó milliók szívében, halhatatlan tanításai egymil- liárd ember számára megvalósultak, s a kizsákmányoltak számára a felszabadulás reménysége.

Lenint, az embert, a tudóst, a vezetőt, az államférfit már kortársai is óriásnak látták, de az idő múlásával még hatalmasabbá vált alakja és tündöklőbbé nagyszerű életműve. Fellépése és munkássága fordulatot teremtett a világtörténelemben. Lenin ugyan az orosz nép fia volt, de ma már az egész világ dolgozói a magukénak tekintik, mert mint kommunista forradalmár, mélységesen szerette az embereket, hitt bennük, fogékony volt az élet minden gondja, szépsége és törekvése iránt.

Lenin, támaszkodva Marx és Engels munkásságára, továbbfejlesztette a marxizmust, bebizonyította, hogy a kapitalizmus hanyatlásának, haldoklásának és a proletárforradalmak korszaka köszöntött az emberiségre. Lenin, hogy ezt mindenütt megértsék, szakadatlanul harcolt a reformizmus, a revizionizmus és az opportunizmus ellen, mely el akarta téríteni a munkásosztályt, a munkásmozgalmat harci céljától. Lenin alkotta meg az újtípusú marxista—leninista pártat, mely képes volt a munkás- osztály forradalmi harcának irányítására és 1917-ben vezetésével Oroszorszáa népe kivívta a szabadságot. Az új proletárállam a világ munkásmozgalmának központja, világító fáklyája volt. Lenin kidolgozta és meghatározta elvek alapján épült fel a szocializmus ebben a hatalmas országban, s a srrovjet népek ma a kommunizmus gigászi feladatain munkálkodnak. A hétéves terv a leninizmus diadalát jelképezi.

De más is. A második világháború után új szocialista országok keletkeztek Európában és Ázsiában. Az idősebb testvér baráti támogatásával, a leninizmus eszméinek alkalmazásával mind szebben és gyorsabban fejlődnek. Szoros. baráti szövetségben építik az új társadalmat. A szocializmus világrendszerré lett, a tegnap még kisemmizett munkásosztály nemzetközi tényező. S ma már a gyarmati sorban élő nemzetek is egymásután rázzák le magukról az. imperialista elnyomás igáját, s veszik kezükbe sorsuk irányítását. Meggyorsult és elmélyült a gyarmati rendszer szétesése, melyet Lenin már évtizedekkel ezelőtt tudományosan bebizonyított és igazolt.

JLIint ahogy az októberi forradalom idején is hiábavalónak bizonyult minden kísérlet a munkáshatalom megfojtására, úgy napjainkban még kilátástalanabb. Saját tapasztalataink is megerősítették és igazolták a lenini típusú párt nagyszerűségét és egyedüli képességét arra, hogy a munkásosztály harcát győzelemre vezesse és a szocializmus építése feladatait megoldja. A lenini eszmék feltartóztathatatlanul meghódítják az emberiséget, a szocializmus ügye győzelmesen halad előre.

A mi korunk a leninizmus diadalának és térhódításának korszaka.

röüki&m> tükz&m, édes tiikúim

tozik az Építőipari Vállalat, a népboltok, a Nádor Szálló és a különböző kiskereskedelmi vállalatok is. Száz és ezerszámra készül itt az egyszerű ablaküvegektől a csiszolt háromrészes tükrökig, a kon- szoloktól a csiszolt vitrinüvegekig a sok szép üvegáru.

Minden műhelynek megvan a maga „művésze". Schleier István

Van egy rossz ízű szólásmon- például minden sablon vagy dús, miszerint a koporsókészí- rajz nélkül csiszolja bele tő legkedvesebb olvasnivalója az üveglapokba a legszebb

Schleier István a KTSZ vezetőségi tagja éppen mintát csiszol egy vitrin üveglapjára

az elhalálozási rovat, az üvegesek legszívderítőbb látványa pedig a betört ablak. Lehetséges, hogy valamikor volt is alapja ennek a nem éppen jóindulatú megállapításnak, de ma már semmiképpen sem ez jellemzi a fenti tisztes szakmákat.

Főleg nem a Pécsi Üvegező

mintákat. Szőllősi Bálint tükörborító (foncsorozó) pedig az ezüstnitrát szakavatott mestere. Nála korsószámra ömlik a folyékony „ezüst" a csiszolt üveglapokra, hogy aztán a keze alól kikerülő csillogó tükör valamelyik leány, vagy szépasszony lakásán a hiúság, a szépség „hiteles'’ mércéjévé

és Üvegcsiszoló KTSZ kicsiny váljék. Ezüstnitrátos korsója kollektíváját, akik a modem a sok használattól oly különletársülős formáját választották még 1952-ben és azóta elisme- résreméltó üzlethálózatot teremtettek a legkülönbözőbb pécsi vállalatok körében. A

ges zománcot kapott, hogy szakember legyen a talpán, aki össze nem téveszti valami ritka eozinnal.

Persze, nem minden ilyen

Faipari KTSZ számára szériá- csillogó itt a KTSZ-ben. Legaban készítik a tükörgamitúrá- kat, de megrendelői közé tairlábbis Szőke János főkönyvelő szerint, aki elmondotta, hogy

nem is olyan rég a csőd szélére jutott a virágzó kis KTSZ. Ahogy mondja, tálán az a leg- sajnálatra méltóbb, hogy a KTSZ előbbi elnöke maga járt elől Jó példával" a szövetkezet bomlasztása terén, ő volt aki szemet húnyt az egyre jobban eluralkodó „fusizások", munkaidő alatti lógások felett, ami már odáig fajult, hogy a szomszédos „Jóbarát’‘-hoz címzett vendéglőben literes üveg mellett szaputiák a „mostoha sorsot", amely csodálatos Óképpen épp az 5 szövetkezetüket sújtja ráfizetéssel.

Érvnek csak az lehetett a vége, hogy a megrendeléseket ‘elhanyagolták. A KIOSZ figyelmeztetésére sem változtattak a saját magukra, a közre is káros magatartásukon. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a legjobb szakemberek egymás után hagyták ott a süly- lyedő hajót.

Végül is a KIOSZ fegyelmi és részben bírósági úton leváltatta a régi vezetőséget és ezzel egy csapásra megváltozott a helyzet.

Horváth István, az új elnök vezetése

alatt újra virágzásnak indult a szövetkezet és ma már ott tartanak, hogy a régi üzletfelek sorra veszik fel ismét a kapcsolatot, adják a megrendeléseket.

A fegyelem, a határidők pontos betartása, a minőségi munka jellemzi újra a KTSZ-t. Ezt pedig a havi 1 800—2 500 forintos fizetéseken lehet talán a legjobban lemérni, és abban, hogy az anyagilag, erkölcsileg is megerősödött szövetkezet új üzemfejlesztési tervest dolgozott ki. Ebben a tervben szó van a KTSZ bővítéséről, ahol a korszerű műhelyek mellett, már öltözőt, fürdőt, éiskezdét is létesítenek.

S—0VSzőllősi Bálint

tükörborító (foncsorozó) ne fényén” m unka lkod* fc

a tükör