Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJA, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 18. SZÁM ÁRA: 56 FILLÉR KEDD, 1959. JANUÁR 20. j Mai számunkban: j A hétévé- 'érv és a s?oc:a!is!a államok gazdasági együttműködése ] A vátasi páttbi'zottsáfy Uátwnévu UuitucálU tewc Elkészítik a szakcsoportok működési szabályzatát Mikojan elvtárs az amerikai televízióban Felcsillanó reményeit Kétségtelenül a német kér­désre vonatkozó szovjet javas­latok és ezek visszhangja van ma a világ érdeklődésének középpontjában. Annál is in­kább, mert Nyugat-Németor- szág remilitarizálása veszé­lyezteti a világ békéjét. Nyu- ga t-N ómetországnak katonai felszerelése és atomhatalom­má fejlesztése nemcsak a Szovjetuniót és a népi demo­kratikus országokat — tehát azokat, akik ellen mindez el­sősorban irányul, de Nyugat- Németorezág jelenlegi szövet­ségeseit, a nyugati nagyhatal­makat is gondolkodóba ejti, sőt aggasztja^ A londoni Times megálla­pítja ,az újrafelfegyverzett és atomfegyverekkel felszerelt Németország, öt vagy tíz év alatt rettenetessé válik és ha még De Gaulle tábornok vég­re is hajtja az úgynevezett „francia csodátNyugat-Né- metországnak lesz a legna­gyobb hadserege Nyugat- Európában. A lap felteszi a kérdést: „Hogyan háríthatja el ezt a veszélyt Oroszország?“ és hozzáfűzi: „Ez Hruscsov problémája.“ A cikk nem hagy kétséget, hogy „Hrus­csov problémája“ többek kö­zött Anglia problémája is. Es minden országé, amelyet a né­met imperializmus újjáéledése veszélyeztet. Le is vonja a kö­vetkeztetést ebből a Times: „Nem szabad félni a Szovjet­unióval folytatandó megbeszé­lésektől.“ A német kérdés megoldása természetesen érdeke a Né­met Demokratikus Köztársa­ság lakóinak éppenúgy, mint a Német Szövetségi Köztársa­ság állampolgárainak, hiszen az ő határukon találkoznak közvetlenül a háború ég a bé­ke erői Európában. Ugyan­akkor békeszerződés megköté­se a német néppel előnyös minden népnek, mindenkinek, aid békét akar és gyűlöli a háborút. Mi a legfőbb gátja a megegyezésnek a német kérdésben, er. a gát eltávolítható-e, és ha igen, mily módon — ezek a kérdé­sek foglalkoztatják a világot: A szovjet kormány Berlin stá­tusának kérdésével kapcsolat­ban közzétett javaslataiban világosan rámutatott, hogy ha a nyugati hatalmak a Szov­jetunió példáját követve a potsdami egyezmény elved sze­rint jártak volna ed, ma már megoldódott lenne a német probléma, Európa szívében egységes, demokratikus német állam lenne, amely senkit sem Lényeget, hanem az európai béke biztosításához járul hoz­zá. A Német Szövetségi Köz­társaság megteremtése és an­nak a potsdami egyezmény­nyel teljesen ellentétes politi­kája gátolja a megegyezést: Adenauer és kormánya ab­ból a meggondolásból indult ki és ehhez görcsösen ragasz­kodik, hogy Németországot egyese gyed ül a monopolista es militarista Nyugat-Németor­szág képviseli, és a Német Demokratikus Köztársaság­nak, a béke támaszának pusz­ta létezését is kétségbe vonja. A német békeszerződés meg­születéséhez, Németország egységesítéséhez, az európai béke biztosításához elsősor­ban ennek a tarthatatlan ál­láspontnak a megváltoztatása vezet. A Szovjetunió bSkeofterv rivája egyre-másra méri a csapásokat az Adenauer-féle katasztrófa-diplomáciára. A Berlin státusának kérdésében tett szovjet javaslatait világ- vdeszhangja mutatta meg ta- Hr a legérzékelhetőbben, hogy Adenauer Nyugat-Németi ■ szágot a diplomáciai Sztálin­grád felé viszi. A berlini kér­dés felvetése lehetetlenné tet­te a nagyhatalmak elzárkózá­sát a német kérdés egészében hangoztatott álláspontjuk fe­lülvizsgálatától és megnyitot­ta az utat az új és több ered­ménnyel kecsegtető tárgyalá­sok felé. A Journal de Geneve című svájci lap is kijelenti: „Az ajtó nyitva áll, hogy újra kezdjék a tárgyalásokat“. A Die Tat című svájci lap még ama is rámutat, hogy a szov­jet politikának erős oldala a német kérdésben az, hogy a dolgokat a maguk nevén ne­vezi, és felveti ,a legkelle­metlenebb és legégetőbb prob­lémákat is.“ A nyugati hatal­mak politikájának gyenge ol­dala viszont — teszi hozzá — hogy gyakorlatban még soha effélét nem tettek, viszont azt a látszatot szeretnék kelterti, hogy a német probléma jelen­legi állapota határozatlan idő- ív fenntartható, és ez semmi­féle .súlyosabb következmé­nyekre nem vezet.“ A haladó sajtó világszerte hangsúlyozza a helyzet meg­merevedésének súlyos veszé­lyét és követeli, hogy a nyu­gati hatalmak is tegyék meg a megoldás felé a szükséges lépéseket. Ezért is fogadták széles körben nagy érdeklő­déssel DuUesnak azt a leg­utóbbi kijelentését, hogy az Egyesült Államok véleménye szerint Németország újraegye­sítésének nem az úgynevezett szabad választások“ az egyet­len útja. Az úgynevezett „szabad vá­lasztások“ hamis tétele már hosszú évek óta lehetetlenné tette, hogy a megegyezésre irányuló törekvések kijussa­nak a kátyúból. Ha Dulles szerint is van a megegyezés­nek más módja, akkor ez nem kevesebbet jelent annál, mint hogy a Nyugat hajlani látszik arra, hogy most mái- ne zár­kózzék el teljességgel a két Németországgal való tárgya­lás elől. Mint egy angol kül­ügyi szóvivő ezzel kapcsolat­ban kijelentette, „Anglia tár­gyalni fog szövetségeseivel ar­ról a lehetőségről, hogy a Né­metország jövőjéről tartandó ■négyhatalmi tanácskozásba a német nép képviselőit is be­vonják. Ezzel tehát megvan a lehetőség, hogy mindkét Né­metország képviselői ott legye­nek a tárgyalásokon. Walter Lippmann, a New York Herald Tribune-ban meg jelent kommentárjában árja: „Dúilesnak a sajtóértekezleten elhangzott szavai megnyitot­ták az ajtót a Németország jövőjével foglalkozó tárgyalá­sok előtt.“ Az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumának szócsöve igyekezett elsősor­ban Bonn érzékenységére te­kintettel — Dulles kijelenté­seinek hangnemét módosítani, annak a hangsúlyozásával, hogy a szabad választások len­ne a „leglogikusabb“ meg­oldás. De ugyanakkor annak megismétlésével, hogy más megoldások is lehetségesek, az amerikai álláspontban történt bizonyos módosulást nemhogy tagadta volna, de még alá is támasztotta. Dulles maga is rámutatott azokra a nehézsé­gekre, amelyekkel kijelenté­sed a nyugati szövetségeseinél — nyilvánvalóan elsősorban Bonniban — találkozhatnak, de hangoztatta: létezik közös ne­vező is a két fél között a kér­dés megoldására, mégpedig „az a kölcsönös óhajtás — <iz éles ellentétek ellenére, hogy leüljenek tárgyalni." Dulles kijelentette azt is, hogy véle­ménye szerint Mikojan ameri­kai látogatása a legkülönbö­zőbb kérdésekben is, így a né­(Folytatás a 4. oldalon.) Négyszázmillió forintot fordítanak az építőipar fejlesztésére Az Építésügyi Minisztérium 1959. évi beruházási terve csaknem 400 millió forintot irányoz elő az építőanyagipar és az építőipar fejlesztésére. Jelentősen növekszik az épí­tőanyagok mennyisége. Átad­ják a mátraderecskei kibőví­tett cserépgyárat, növelik a fertőszéplaki téglagyár cserép­termelését is. A cserépipar összesen körülbelül évi 10 mil­lió darabbal növeli teljesítő- képességét. Az Eternit Művek rekonstrukciója után. 1960-ban már másfélmillió négyzetmé­terrel több palára lehet számí­tani, mint ebben az évben. A lábatlant cementgyár majd­nem 40 millió Ft-os beruházá­sa a cementellátásban érezteti majd kedvező hatását. 30 mil­lió forintot fordítanak kőbá­nyák fejlesztésére, többet, mint az elmúlt négy évben bármikor. Több kőbányában gépesítik a termelést, különö­sen nagyarányú lesz a gépesL- tés a zalahalápi bányában. Olyan ütemben gyorsítják a zagyvapálfalvi üveggyár 1957­ben megkezdődött bővítését, hogy 1960-ban már teljes üzemmel dolgozhat. A tokodi üveggyár üvegcsőhúzó üzemé­nek beruházása már ebben az évben befejeződik. A 23 mil­lió forintos beruházás eredmé­nyeként 2200 tonnával több műszaki és háztartási porce­lánt állítanak élő. Ebből kö­rülbelül 700 tonna lesz a ház­tartási porcelánedény. A lá­batlant épületelemgyár re-. konstrukciójának befejezése után 1960-tól évente 300 000 előfeszített vasúti betonaljat gyártanak. Bodrogkeresztúron elkészült az ország első falazó­blokkgyára és megkezdi a nyolc téglányi nagyságú fal­elemek gyártását. Tovább bő­vítik a szigetszentmiklósi és pécsi beton és mozaiklapgyártó üzemet is. Az építőipar beruházásai kö­zül kiemelkedik a gépesítésre előirányzott 43 millió forint. Megjelenik az építkezéseknél a munkát gyorsító, könnyen mozgó autósdaru, amelyből harmincat kapunk a Szovjet­uniótól, 27-et pedig a Német Demokratikus Köztársaságtól, Huszonhét nagy, motoros út­hengert vásárolunk Csehszlo­vákiától és Lengyelországtól. Nyolc nagyteljesítményű len­gyel gyártmányú toronydaru­val, szovjet gumikerekű eksz- kavátorokkal, árokásókkal bő­vül még a géppark. A győri Wilhelm Pieck gyárban készül a hemyótalpas és lánctalpas daru, ezenkívül számos komp­resszor, habarcsszivattyú, ke­verőgép, gyorsfelvonó, parket- tagyalu, parkettcsiszoló és sok más gép segíti még az építő­ipar munkáját: A növekvő építési tevékeny­ség következtében felduzzad az építőmunkás létszám, ezért új munkásszállókról kell gon­doskodni. A beruházási terv szerint 1959-ben tizenkét új munkásszálló építése fejeződik be konyhával és egyéb szo­ciális felszereléssel, körülbelül ötezer személy részére; Miiniícli e v ás in’er á a a Raboiflicssszkc Oel'ban Szófia (BTA). A Raboi- nicseszko Delo hétfői számá­ban közölte azt az interjút, amelyet Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság for­radalmi munkás-paraszt kor­mányának elnöke Magyar- ország szocialista építéséről adott a BTA bolgár hírügy­nökség budapesti tudósítójá­nak. NDK—vietnami tárgyalások kezdődtek Hanoi (ADN). Hanoiban tárgyalásokat kezdtek a Né­met Dekomratikus Köztár­saság és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság képvi­selői. A tárgyalásokon a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot Otto Grotewohl mi­niszterelnök és Lothar Boltz külügyminiszter képviseli. az állami m I jövő taráben n általános is! oT végzettek 70-75 száztléka kerülne! g máz limba Az idei oktatási évben több mint százezer fiatal feje­zi be az általános iskola VIII. osztá­lyát. A megjelenő rendelkezés szerint az általános iskola VIII. osztályát vég­zett fiatalok közül az 1959—1960-as tanévben a tovább­tanul mi szándékozók 70—75 százalékát veszik fel általános gimnáziumba. A jelentkezők 20—25 százaléka különböző technikumokban ta­nulhat majd to­vább. A középisko­lai felvétel feltéte­le az általános is- kol aVIII. osztályá­ban szerzett lega­lább közepes ered­ményű bizonyít­vány. Arról, hogy az iskola nevében kiket javasolnak to­vábbtanulásra, tár­sadalmi bizottság dönt. A bizottság elnöke a döntésről meghatározott időn belül köteles érte­síteni a szülőket. Ha a jelentkező fel­vételi kérelmét el­utasítják, a szülők fellebbezhetnek — az eddigi gyakorlat­tól eltérően — a megyei vagy városi tanács oktatási osz- tályára. A jövőben a Művelődésügyi Minisztérium csak azokkal a fellebbe­zésekkel foglalko­zik, amelyeket a megyei vagy városi tanács oktatási osz­tálya továbbít. Az állami gazdaságok főleg a növényápolásban, számos nagy kézi munkaerőt igénylő munkafolyamatot teljesen, vagy részlegesen gépesítettek. A további célokról Fekete Já­nos, az állami gazdaságok fő- igazgatóságának osztályveze­tője a következőket mondotta: — A gépesítés mérvére leg­inkább a vonóeröállomány összetételének alakulása a jel­lemző. Magyarországon 1942- ben a vonóerő-szükségletet 91 százalékban fogatokkal és csak kilenc százalékban gépekkel fedezték. Az állami gazdasá­gok 1958-as mérlegében a gé­pekre 80 százalék, az igaerőre 20 százalék jut. 1954-ben még több mint 53 000 lovat tartot­tak az állami gazdaságok, ez Élüzemhez méltóan A Bányászati Akmamélyítő Tröszt pécsi körzete tavaly el­nyerte az élüzem címet és második félévi munkájuk eredményeképpen is váromá­nyosai az élüzem címnek. Az elmúlt évben 5814 méter hosszban végeztek új vágat­hajtási és vágiatkarszerúsítésá munkákat a körzet dolgozói a pécsi bányák területén és nem kevesebb, mint 72 576 köbmé­ter anyagot mozgattak meg. Jól alakult az önköltségük is: 6,7 százalékos megtakarítást értek el a tervezettel szem­ben; 1959-ben ismét nagy felada­tok várnak az aknamélyítőkre. A hosszúhetényi aknáknál egyik legfontosabb munka most az aknák közötti vágat elkészítése. A légaknáknál már elérték az 527 méteres talpmélységet, — ama a va­si Petőfi-akna kilencedik szintjének mélységében fek­szik, — és már meg is kezd­ték ebben a mélységben a szálh'tó-akna felé haladó ösz- szekötőváigat kihajtását. Eddig mintegy 20—25 méter hossz­ban készült el az összekötő­vágat. Előreláthatólag a má­sodik negyedévben teljes egé­szében elkészül. Ugyancsak megkezdték már a Vasas felé haladó vágat kihajtását is, ami majd a Petőfi-aknával való összeköttetést biztosítja. A hosszúhetényi aknák területén egyébként összesen 304 folyó­méter hosszúságú új vágatot kell az idén elkészíteni. A szállító aknánál e hónap vé­gére érik el az 527 méteres talpmélységet. Itt folyamato­san végzik a rakodók kikép­zését és hamarosan megkez­dik a mozdonyszín építését is. A másik fontos munkahe­lyük István II. légakna terü­letén van. Ez az akna is le­mélyült mór a 270 méteres talpmélységre, elkészültek már a rakodók is. Most a legfontosabb feladat itt a szál­lítóaknával való összeköttetés megteremtése. Elhatározták, hogy ezen a munkahelyen gyorsvágathajtó és gyorsfala­zó brigádot szervezzenek. A régi bányák megfiatalí­tása is az aknamélyítők fel­adata. Rücker-akna régi vá­gatainak a feltárását mér az elmúlt évben megkezdték, az idén pedig folytatják ezt a munkát. A régi vágatok feltá­rása azt a célt szolgálja, hogy 560 méter. Pécsbányaieiepen pedig 685 méter hosszú vága­tot újítanak fel, Önköltségi korszerűsítési munkák során pedig Vasason 484 méter, Pécs- bányatelepen pedig 663 méter hosszú vágatot látnak el kor­szerű biztosítással. 1959-ben az akna mélyítők fő feladatuknak tekintik a mun­ka minőségének a javítását. A minőségi követelményeket ál­lítják előtérbe a versenyek során is. Másik fontos feladat­nak pedig a balesetek csök­kentését jelölik meg — ami egyúttal szorosan összefügg a munkafegyelem javításával is. Tervük, hogy versenyre hív­ják az ország összes aknamé­lyítő körzetét a balesetek csökkentése érdekében. Mind­ezek mellett természetesen szeretnék ebben az évben megszerezni az él üzem címet. Bízunk abban, hogy valóra válnak terveik. a bányából ki lehessen ter­melni azt a szénvagy ont, ................................................ ly et elődeink még benthagy-’ tak a földben kiaknázatlanul. Itt összesen 607 folyóméter hosszú vágatot korszerűsíte­nek. A vágatokat részben fa- ácsolattal, részben falazással, az ötödik és a hatodik szin­tes! készülő irányvágatokat pedig TH gyűrűkkel biztosít­ják. Széchenyi-aknán 564 méter hosszú új vágatot és vágat­korszerűsítést készítenek és három új vakaknát mélyíte­nek. A beruházási vágat- rekonstrukciók során Vasason a szám 1958-ra 30 000-re zsu­gorodott. Most a cél: rövid idő alatt elérni, hogy a szántó­földi növénytermesztésben ló­ra egyáltalán ne legyen szük­ség. 1959-ben az állami gazda­ságók elsősorban egyszerű gé­pek alkalmazásával nagy mér­tékben csökkenteni akarják a kézi munkaerő-szükségletet a kukorica és a cukorrépa ter­mesztésénél. A gépek mun- kábaállításával 35—40 száza­lékkal csökkentik a betakarí­tási költségeket. — Az idén megoldódik a mélyművelés gépesítése is. A középkötött és kötött talajo­kon szovjet ekéket állítanak munkába. Ezekből 100 darabot hoznak be és a hasonló típusú ekékhez altalajlazító-berende- zés vásárlását tervezik. — Az erősen kötött talajok mélyműveléséhez ugyancsak a Szovjetunióból 100 lóerős lánc­talpas traktorokat és 30 há­romlépcsős traktorekét rendel­tek meg. Békés megyében ju­goszláv mélyművelő ekéket próbálnak ki az állami gazda­ságok és ha beválnak, a nyá­ron ezekből is nagyobb meny • nyiséget vásárolnak. 37 százalékkal több ciio A kereskedelem az év el­ső három hónapjában, 1958 hasonló időszakához kt^ací tnintegy 37 százalékkal több cipőt hoz forgalomba. Te­kintettel a téli időszakra, mintegy 85 százalékkal több férfi bakancs, 70 százalék­kal több női magasszárú ci­pő jut az üzletekbe. Az első negyedévben lényegesen több gumi gazdacsizma, nő: és gyermek Weillington csiz­ma, továbbá női és gyer­mek hó- és sárcipő árusítá­sát tervezi a kereskedelem. *M»Hlt»»WIII»IH 700 komlói bányász üdülhet kedvezményesen az idén Ebben az eszten­dőben 669 komlói bányász, szakszer­vezeti tag vehet részt kedvezményes üdültetésben. Azok­nak a bányászok­nak, akik az üdü­lést gyógykezeléssel kívánják egybeköt­ni, ez évre 72 há­romhetes szanató­riumi üdülőbeutaló­jegy áll rendelke­zésre. A betegek egy része Párádra, másik része Hévíz­re, vagy Balatonfü- redre utazhat el. A levegőváltozást, uta zast kedve1 (Scnek 12 hajó-üdülőjegyet és 7 külföldi csere­üdülőjegyet tud biz­tosítani a szakszer­vezet. A kedvezmé­nyes üdülést első­sorban a fizikai dolgozók vehetik igénybe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom