Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-19 / 299. szám

1958. DECEMBER 19.

fii APLÖ

3

HÍREK

A kBzéptskolds tffásdg némára indított bérlett szavatódélutdn- sorozat első előadását — Szerelem a költészetben ■* ámen hétfőn, 15-én tartották a Ltőwey Klára Leánygimnázium dísztermében. Dr. Litvánul László középiskolai szakfelügyelő bevezető szavai után Spánytk Éva. Margittay Ági, Somló Ferenc és Szabó Ottó előadásában a világirodalom legszebb szerelmes verseiben gyönyörködhetett a közönség.

A moháeal selyem gyárt KST-be

tömörült 122 dolgoió nemrég kapta meg megtakarított pénzét, öszs- szesen 90 400 forintot fizettek ki, ami 741 forint átlagot jelent. A pénzt karácsonyi bevásárlásra fordítják. A szép összeg láttán sokan kedvet kaptak a KST-be való belratkozáera. A jövö évben 150—160 KST tagja lesz a gyárnak.

Pécsett tartotta évzáró ülését a bányászati szilikózis-bizottság

Fel vörösök, proletárok...

A nemzetiségi nyelvet tanító

nevelők szakmai továbbképzése Intézményes és tervszerű. A to- vábbképzés érdekében a sdsdl )á- { rás iskoláiban német nyelvet ta- t nító pedagógusok Mágocson ta- ♦ lálkoztak. Az értekezlet során í Radványi József tanár bemutató ♦ előadást tartott a TV. osztály né- - met nyelvtani anyagából. A tanítást megbeszélés követte, amelynek során a német nyelv tanításával kapcsolatos számos problémát megvitattak. Az értekezletet vezető Guth Erzsébet szakfelügyelő képekkel illusztrált beszámolót tartott az NDK-ban tett háromhetes tanulmányittjáról,

Hétfőn délelőtt fcOene érakor

a Kossuth Lajos utcában megnyílt az Ottörö Bolt. Az országban ez a negyedik Hyen üzlet. A boltban elsősorban úttörő-felszereléseket, táborozáshoz szükséges anyagokat, egyenruházati cikkeket, valamint sportfelszereléseket hoznak forgalomba*

Operatív bizottság átokul a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja előkészítésére. A barátsági hónap 19S»-ben február li-től április *i9i a félszabadulás évfordulójáig

Sok ezer hanglemez fttcull az

ünnepi kereslet kielégítésére. A magyar lemezeken kívül Igen sok a szovjet, csehszlovák és német hangleme*. Nagy választék van a keresett szovjet művészlemezekből és zenekari művekből,

■„Pécsi Tanáenhlradér címmel

megjelent a Pécsi városi Tanács kéziratként kiadott lapja. Az első számába Körösi Lajos vb-el- nök, Bódis István, a Hazafias Népfront városi titkára, Galabár Tibor vb-tttkár, dr. Lajos József osztályvezető, Török Géza, IX. kerületi vb-titkdr és Böhm János, I. kerületi vb-tltkár írtak cikkeket az újonnan megválasztott tanácsok feladatairól.

Egy évvel «előtt, 1957. szeptember 22-én alakult meg az «országos bányászata szilikózis-bizottság. A bizottság egy éves munkájáról, a porártalom ellem védekezés jövőbeni feladatairól csütörtökön délután Pécsett, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazigatóságán megtartott évzáró ülésen dr. Ember Kálmán elv- társ, a bizottság elnöke számolt be. Az ülésre eljött Lé- várdi Ferenc eivtárs, a nehézipari miniszter első helyettese, Papp János eivtárs, a megyei pártbizottság ipari- és közlekedési osztályának vezetője, Havrán István elvtárs, az Országos Bányaműszaíki Főfelügyelőség vezetője, dr. Gól György és dr. Bonta János, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetői, dr. Huth Tivadar, a pécsi egyetem rektora, dr. Bánsági József, az OMI, dr. Donath Béla, a SZOT képviselője, valamint a Nehézipari és Egészségügyi Minisztérium, a különböző bányászati ágak, Pécs város párt- és egészségügyi és a Pétid és a Komlód Szénbányászati Tröszt tülbb műszaki, szakszervezeti

és egészségügyi vezetője.

Dr. Ember K álmán beszámolójából kitűnt, hogy a szilikózis bizottság az elmúlt egy esztendő alatt eredményes munkát végzett. A sziUkóziis bizottság eddigi tevékenysége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy elsősorban a pécsi és a komlói bányaüzemekben, de az ország többi bányaüzemében is nagyon sokat fejlődött és mindennapi gyakorlattá vált a porártalom ellem szervezett küzdelem. Dr. Embőr

MM«

...........»MMMM»

11

2 iási jaraslat

A komlói Kossuth-bányán

az év első három negyedévében 112 újítási javaslatot nyúj tottafc be. A benyújtott újítási javaslatoknak több mint egynegyedét — 36-ot — elfogadták és harmincegy újítást már be is vezettek* Az elfogadott újításokért 63 ezer 952 forint újítási díjat fizettek ki.

Kálmán, számokkal, tényekkel bizonyította, hogy a munkaidők csökkentésének, a rendszeres szűrővizsgálatoknak, a ponmérés, a porártalomnak kitett bányászok nyilvántartása bevezetésének, a vízöblítése» fúrás, a szénfalátnedvesítés kiterjesztésének és a keletkező porok lekötésére irányuló más eszközök alkalmazásainak eredményeként a bányászok ma már lényegesen kisebb porártalomnak vannak kitéve, mint akár egy esztendővel ezelőtt,

A mlikőzie-bizottság a porártalom csökkentése terén eddig elért eredményeket azonban csak a kezdeti lépésnek tartja. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a srilikó- zisos megbetegedések számának csökkentése érdekében a jövőben még szélesebbkörű tevékenység bontakozzon ki. Éppen ezért a jövő feladatai között elsősorban « vizesfúrás eredményeinek fokozását a felületaktív anyagok tzélosabb- kdrű alkalmazását, a vízöblítése! fejtőkalapácsak bevezetésére irányuló kísérletek meg kezdését, a bányák vtzveze- tékhá lózatának kiterjesztését, a különböző permetezési módok alkalmazását, a bányaüzemek segédüzemeinek porví- delml felülvizsgálását, a külföldi szathmeberekkel váló szorosabb kapcsolat megterem tését, a műszaki- és az orvosi munka jobb koordinálását és az aktív tbc-eeknek más mtm- kateriHetre való elhelyezését határozta meg,

Hangsúlyozta, hogy a porártalom eüfleni védekezés meg- szerveaóse elsősorban a bányaüzemek feladata, az üzemek vezetőinek, az üzemi szakszervezeti bizottságoknak kell ennek érdekében a legtöbbet tenmáöfc. A bizottság a jövőben is irányitoni és ellenőrizni — s természetesem segíteni — fogja ezt a munkát.

Dr. Ember Kálmán elvtárs beszámolója után Tamásy István divtára, a Pácai Szénbányászati Tröszt főmérnöke „A szilikózis helyzete és az «Liane való védekezés a Pácai Szénibányászati Trösztnél'“

címmel tartott beszámolót. Részletesen elemezte az ezzel kapcsolatos problémákat, a szilikózisnak a bányászok munkaképességére, ég ezen keresztül a bányaüzemekre gyakorolt hatását, ismertette azokat a terveket, műszaki V intézkedéseket, amelyeket a porártalom csökkenté*« végett végre akarnak hajtani. Az értékes előadás után Prókay Adóm, a SZOT munkavédelmi kutatóintézetének vezetője, majd dr. Huth Tivadar professzor, Mózer Károly, dr. Hál József, dr. Pál Tibor, dr. Rimmer László, Koncsag Károly, Fánai János, dr. Dános László, dr. Seres Viktor, dr. Gál György és dr. Donáth Béla vett részt a vitában.

A szilikózis-bizottság délelőtti ülése dr. Ember Kálmán ( zárószavaival ért véget. Dr. Ember Kálmán ígéretet tett1 arra, hogy az ülésen elhangzott problémákat ég javaslatokat a bizottság összesíteni fogja és azokat eljuttatja az Illetékes szervekhez, szorgalmazni fogja azok mielőbbi megoldását, A szilikózis bizottság ülésének részvevőt tegnap délután a Pécs Szénbányászati Tröszt kutatási osztályát, annak Laboratóriumát és az ott folyó kísérleteket tekintették meg. Ma délelőtt a pécsi bányaüzemekbe látogatnak el, hogy személyesen la meggyőződjenek arról; hogyan harcolnak a pécsi bányaüzemekben a porártalom ellen.

A közvélemény annyit tud erről a forradalmi indulóról,

hogy az Oroszországból hazatért hadifoglyok hozták magukkal. Bacsilia hadifogolyra és az egykori Ketteprole tárok... a munkások legkedveltebb indulójává vált.

Mi, az ifjabb generáció csak a felszabadulás után hallottuk először. Keveset

rer vendéglőre már csak az tudtunk az orosz polgárháidősebb generáció emlékezik, pedig mind a kettőnek jelentős szerepe volt abban, hogy az indulót Pécsett megismerték.

A dal első magyar fordítását ugyanis Bacsilia elvtárs, — az Oroszországban harcoló magyar vörösegysé- gek katonája — hozta magával 1918. őszén,

ál nagy&tlomóssál szemben lévő Ketterer-féle vendéglőben ebben az időben egy — 14—18 tagú — főként vasutasokból áMó szocialista kör szokott összegyűlni. Ide vezetett Bacsilia elvtárs útja. Leíratta a dal szövegét, elénekelte néhányszor, s egy-két nap múlva az egész szocialista kör dalolta a Fel vörösök, proleiárok-at.

1918. november 20., tehát még a KMP megalakulása előtt.

Az induló úgy terjedt, mint a gyorsan elharapódzó tűz. Néhány nap múlva az egész tanácsköztársaság énekelte. Ezt dalolták a demarkációs vonalon átszökött pécsi bányászok és a szent- lőrinci vasutasok, amikor vöröskatona egyenruhában, az északi front felé marsol- tak, ezt énekelték a harci szünetekben. A Fel vörösök,

borúról, fogalmunk sem volt Bacsilia elvtársról és a Kei-' terer vendéglőről, de daloltuk, mert felgyújtott bennünket, megéreztük belőle az 1918—19-es évek heroiz- musát. s mert apáink ifjúkorát elevenítette fel.

Mégsem ekkor vált az induló igazán népszerűvé, hanem az ellenforradalom után.

Nem tudom ki lehetett az a munkás, aki az 1957. november 4-ét követő napokban a Nagy Lajos Gimnázium falára írta az induló első sorát, felkiáltójellel. Tény az, hogy valaki odaírta, s a népi erők nagyon gyorsan reagáltak rá, mert az induló olyan viharosan terjedi, amihez foghatót csak 1918—19-ben tapasztaltak apóink.

Tavasszal még amiatt szóltunk, hogy kevés mozgalmi dalt ismernek a lei- szesek. A Fel vörösök, proletárokat azonban már akkor is dalolták, s ritka ma az olyan ifjú kommunista, aki ne ismerné.

Egyezer az Engels utcában, az egyik nyitott ablak előtt hallottam. Zongorán játszotta valaki, tele szívvel és érzéssel

(MAGYAR)

Hétköznap este háaban

a városi művelődési

...........................

40

00 mázsa dohány

4000 mázsa dohányt szállítottak be az utóbbi napokig a pécsi dohánybeváltóba. Valamivel több mint felét a várható 7500 mázsának és a beváltó máris tárolási gondokkal küzd.

A legnagyobb mennyiséget természetesen a termelőszövetkezetek szállítják. A mágocsi tse

például, amely 20 holdon termelt dohányt, mintegy 260 mázsát szállít egymaga; 700 000 forintot és 5—600 000 cigarettát kap érte. A drávafotoi tsz 4—500 ezer forintra és 8— 400 000 cigarettára számíthat a mintegy 140 mázsa Havana dohányért.

Az egyéni parisatok közül Nagy Menyhért magyarból yl

gazda 6 mázsa dohányért több mint 11 000 forintot és közel 10 000 cigarettát, Mozer Fülöp szederkényi egyéni paraszt pedig 6,47 mázsa dohányért 13 271 forintot és ugyancsak közel 10 000 cigarettát kap. Eszerint érdemes dohányt termelni, nagy is az érdeklődéi! a BBwraődések

iránt;

A 7500 mázsa dohányt má baranyaiak nem tudnánk elfüstölni, kerül belőle külföldre la A tsz-ek és egyéniek Havana illetve szabolcsi dohánya Csehszlovákiától és Jugoszláviától kezdve Amerikáig, a világ minden tájára eljut

Egyik hétköznap eats olyan mint a máteák; az emberek Igyekeznek haza a munkából, 1—2 órára megnövekedik a forgalom is a fűssaerboa tokban, 8 amikor a hivatalok ablakaiban kialszik a fény, Mgyúl a színháziban, mozikban, művelődési otthonokban.

PMHMSsMsssMsssBMasassmHBssassaBsasssssssaHssssasssBgaiaaBaaasssSasssssMMssMmasasussassssssssMSsssassssasi

(48)

A boríték kis csalódást okozott. Francia bélyeg7 Ki írhat neki Franciaországból? Kíváncsian pillantott a sűrűn telein papírlap aljára: — ölel Gabi, — olvasta. Gabiit Végre előkerült a fiú! Persze, hisz neki is írt innen egy lapot! Milyen jó, hogy kidobták az egyetemről! Ebben a percben jobban örült a barátja levelének, mint a híres Harvard ösztöndíjának.

Az öreg portás türelmesen rakosgatta össze a leveleket, nem zavarta Zolit, aki villámmagyar diák otthagyta az országot7

— Dehogy — szégyenkezett Zoli.

■— Maga rossz tanuld vett

zott a felmentő válasz, t» Look you, (nézze), maga egy rendes fiú, mégis azt mondom, ha lehet, akkor menjen csak minél előbb. Én öreg vagyok már, sok embert ismerek. Láttam, hogy az idegeneknek öttíz keserves év kell hozzá, amíg valamire tudják vinni. És ez sem megy magától! Magának ez nem való, túl csendes gyerek; így pedig nem lehet boldogulni minálunk. Ezért

Franciaország sem lehet valami diS8Zidensparadicsom! Szegény Gabi — sajnálkozott —

6 is megélt néhány cifra dolgot.

Gabi soraiból csak úgy áradt a keserűség. Nem tstszík neki a teljes egyedüllét; a francia nyelvvel is nehezen barátko- ke.ll tűr-Z

Ilyen hétiköznapi eetén nyitottam be a városi művelődési ház kapuján* Egy földszinti teremből zeneszó meg lábdobogás hallatszott, s bent csak úgy libbent a sok tarka szoknya, amint a fiúk meg- megforgatták a lányokat; A KISZÖV tánccsapontja próbál itt hetente kétszeri

— A femyőifa-ürenepne készülnek, no meg tavasszal, önálló műsornál akarnak a közönségnek bemutatkozni — mondta Simon Antal, a tánc- csoport vezetője,

Elbúcsúztam a táncosok!**, hogy megnézzem, miit csinálnak a többi teremben.

A ruhatár addigra már megzik, s ezért is sokat kku m-r- 5 telt, nie. A franciák — véleménye • '

szerint — sovinisztábbak a vir S ~ A Htóaípari Saovettwqwt lág minden nemzeténél, azatart ltt családi-estet

öreg.

— Az osztály egyik legjobb tanulója voltam — büszkélkedett a fiú a régi dicsőséggel. t— Hát a barátja?

—■ G is jó tanuló volt.

*—t Akkor miért hagyták ott a hazájukat? Éppen maguknak kellett volna Ottmaradni, hogy helyrehozzák a hibákat! Ki javítsa meg az országot, ha nem az okos emberek? — kér- gyorsan száguldott végig a so- dezte korholóan az idős porrokon. Pár perc múlva öröm- tás.

Arán ** vagyok én is portás heti har- Idegeneket meg nem is fjxmdr. ^atott a K<V

minőért!

— Köszönöm Mr. Hutktns, nem felejtem el soha a tanácsait — hálálkodott Zoli. — Csak egyszer sikerüljön még haza jutnom! —> sóhajtotta.

Minden sikerül, ha nagyon akarja az ember! Az Ilyesmit pedig nagyon kell akarni! Mindenkinek csak egy hazája van, ilyesmiről nem lehet lemondani — bölcselke- dett tovább az öreg.

iák sehol szívesen. Ezért fajvács néni, a ruhatáros akar egyelőre Marseille-ben “ maradni, mert ott legalább sok g az idegen, s nem olyan /«ltd-* nő, ha valaki rosszul beszélj franciául. !

— Vajon ő nem akar haza- ; menni? — töprengett Zott. Va- *

A nagyteremben szólt a zene, s a fiatalok táncoltak, az idősebbek a díszterem melletti társalgóban üldögéltek hosszú asztalok mellett, ügy látszik a szekszárdit, meg a deindolit többre becsülik, mint s táncot;

Még egy terembe nyitottam be. A fényes parketten, mint a hópelyhek libbentek a fehér fodros kis balettsasoknyák, 8— 10 éves kislányok táncoltak sikkesen a zongora ütemére;

— A jobb lábat előre ötödikbe, s— hallatszott Jamknvios Erzsébet tanárnő szava és a terem végében ülő szülők, nagymamák, rokonok, talán még a kislányoknál! is jobban izgultak,

Mosó volt a művelődési ház első nyilvános balettéra j«,

hogy megmutassák a szülőknek, ml mindent tanultak a gyerekek 2 hónap alatt;

Art vártam, amikor benyitottam a művelődési ház kapuján, hogy csak néhány sakkozó öreggel találkozom, s azt láttam, hogy itt fiatalok, öregek egyaránt jól érzik magukat«

Természetesen sakkoznak is, előadásokat Is hallgatnak, majdnem minden este. Ez azonban nem zavarja a többieket, így a táncosokat sem, akik hetente, a S3»bad idejük nagy részét itt töltik.

Weszti Márta

mel kapta fel a fejét:

— Franciaországból írt a legjobb barátom. Egy osztályba jártunk. Most Marseille- ben van.

— Igen? — bólintott az öreg, bár sejtelme sem volt arról, hagy hol is van az említett váróé. — Mondja csak, minden

Zoli restellkedve hallgatott.

Erre bizony nehéz válaszolni! Kis szünet után csendesen megkérdezte;

— Hálátlan lennék Amerika iránt, ha haza akarnék menni?

A választ mohón leste, mintha valami ítéletet hallana.

— Egyáltalán nem! r-* hangló színűnek tartotta, hogy ba-£ rátja csak szégyenkezésből S nem mert erről írni, nem 1 akarta mutatni a gyengeségét, í De hát gyengeség az, ha ta- S laki belátja a hibáját? Még a Zoli reménységgel eltelve mindig jobb, ha valaki későn i vágott neki a városnak. Min- ^p észbe, mintha végleg lei-8

den áron munkához kell jutnia, mert sok pénzt kell keresni a hazautazáshoz, istenem, de messze is van Magyarország! Mennyivel jobb Gabi- nak! Hálát adhat a fiú, hogy nem sikerült Amerikába jönnie! igaz, a levele alapján

tartana a rossz mellett! a

Ezeken törte Zoli a fejét, ■ miközben a subway tünemé-• nyes sebességgel röpítette ót* az East-River alatt Brooklyn J felé. I

m

(Folytatjuk.) I