Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-16 / 296. szám
W38. DECEMBER 16. VAPLÓ z Inkább kevesebbet, f de jobban t ' A Baranya és Tolna megyei | Malomipari Vállalat pártszer-1 vezetőnek vezetősége a mar- j xizmus—leninizmus kérdései J tanfolyamot választotta az új | pártoktatási év oktatási for- • májául. Nincs ebben semmi különös, hiszen sok ilyen tanfolyam indult a városban persze az olyan helyeken ahol a pártvezetőségnek meg volt az ereje hozzá. És mi a helyzet a malomipari vállalatnál? A hallgatók jórésze asszony Szívesen tanulnak, de — amint mondják — nem futja idejükből az elmélyült és alapos jegyzetelésre. Elfoglalja őket a „második műszak”. Ez ideig csak alapfokú pártoktatásra jártak, sőt az egyikük még nem is vett részi pártoktatásban. Most a termelési módról kellene tanul- niok. Nehéz, nem értik... Ostyánszki Mihály elvtárs, a propagandista szorgalmasan felkészült az eddigi előadásokra, megvan benne az akarat, de hát ő sem tanult a termelési módról. Nem is vezetett még szemináriumot, s most egyből a magasabb színvonalú marxizmus—leninizmus tanfolyam élére került. Számára is nehéz ez. Eszerint sokat markoltak a malomipari vállalatnál. Jót akartak, de amire vállalkoztak. meghaladja az erejüket. Az időszerű kérdések tanfolyamát kellett volna választanok, s — bár már megkezdődött az oktatás — még ma is erre a tanfolyamra lenne a legjobb átváltani, Kedvezőbb feltételek — nagyobb feladatok A jövő évi tervről Kél . a Pécsi Nemzeti Színházban A villányi kiszesek ünnepi estélye KISZ tagkönyvfciosztö taggyűlésre készültek pénteken este a villányi fiatalok. Un- neplős ruhájuk, arcúik és tekintetük elárulta, hogy ünnepnek érzik ezt az estet, s már régóta várnak rá. Vendégük is volt. Eljött Takács László elvtárs, a megyei KISZ-bizQttság titkára, Nagy Béla elvtárs, a járási KISZ- bizottság titkára, Greiner Márton elvtárs, a helyi pártveze- íőség képviselője és megjelent a mezőgazdasági szakiskola több KISZ-vezetőségi tagja is. Az ünnepi beszédet Tárnoki elvtars tartotta meg. Kitért a KISZ I. Országos Értekezlete határozatára, ismertette a KISZ-szervezet munkáját és terveit, majd Greiner Márton elvtárs szólt a fiatalokhoz néhány kedves szót. Ezután került sor az új tagsági könyv ünnepélyes kiosztására. Kovács István, a siklósi járási KISZ-: bizottság munkatársa. Közeleg az év vége. Ezt a naptár egyre fogyatkozó lapjain, a karácsonyt megelőző nagy vásárlásokon, a szilveszteri készülődés jelein kívül az üzemeikből, bányákból érkező, az éves terv határidő előtti teljesítését közlő jelentések is mutatják. Ezek a jelentések, az üzemekben készített előzetes számvetések arról is hírt adnak, hogy szocialista iparunk termelése ebben az esztendőben a vártnál kedvezőbben alakult, népgazdaságunk a tervezettnél nagyobb ütemben fejlődött. Az ez évi várható gazdasági sikereink alapja a párt és a kormány helves gazdaságpolitikája volt. Ismét bebizonyosodott, hogy ha a reális lehetőségekre alapozunk s a rendelkezésünkre álló erőket, anyagi eszközöket a legfontosabb feladatok megoldására fordítjuk, ha nem csak a mennyiségi, hanem a gazdaságossfági célkitűzéseinkéit is szemellőtt tartjuk, s ha takarékosan bánunk anyagi javainkkal, akkor az eredmények nem. maradhatnak el. Éppen ezért — azonkívül, hogy a szocialista iparunk előreláthatóan 3 százalékkal túlteljesíti éves tervét, hogy mintegy 1,5 százalékkal magasabb lesz a termelékenység, mint a tervezett, hogy a termelési költségek is csökkenitek — eredményként kell elkönyvelni, hogy jelentős mértékben növekedett a vállalatok önállósága, és a vállalatok vezetőinek, munkásainak; szemléletében egyre inkább a gazdaságosságra, a minőség javításéira való törekvés a mérvadó: Az ez évi eredményeink tehát — amelyek persze nem terelhetik el a figyelmet arról, hogy van még hiba, javítani való is bőven — lehetőséget adnák arra, hogy a jövő esztendőben kedvező körülmények között kezdhessünk munkához. Az 1959. évi — az ideinél jóvad nagyobb — céljaink megvalósítása szempontjából ugyancsak nagy jelentőségű az is, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően a Minisztertanács már december elején jóváhagyta az 1959. évi népgazdasági tervet és így lehetőséget nyújt arra, hogy a minisztériumok, a vállalatok még az új tervév megkezdése előtt tudják, mit vár tőlük a népgazdaság 1959-ben; A jövő évi tervünk a három éves tervben foglalt irányelvek alapján készült. Fő feladatként a fizetési mérleg egyensúlyának biztosítását, az életszínvonal további emelését s a beruházási tevékenységünk fokozását írja elő. Ennek megfelelően 4,7 százalékkal kell növelni a szocialista ipar termelését, (ezen belül a minisztériumi iparét 6 százalékkal) tovább kel folytatni a három éves tervben megjelölt strukturális átalakulást, hogy a szocialista iparon belül a lehető leghelyesebb arányokat alakíthassuk ki. A helyes arányok kialakítása érdekében az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlesztjük gépiparunkat, — különös tekintettel az erősáramú gyártmányok és a híradástechnikai termékek gyártására, — valamint a gyógyszeriparunkat. A jövő évben fel kell számolnunk a dieselprogram megvalósítása terén mutatkozó lemaradásunkat is. Az 1959. évi tervünk ezen kívül — mivel a bevált, eredményes gazdasági politikánk a jövőben sem változik ■— igen helyesen, előrelátóan szabja meg a többi feladatainkat is. Nagyon fontos célként jelöli meg a termelési költségek további 1,4, a nehéziparban 2,5 százalékos csökkentését, valamrnf a munkaigényes és exporttermékek termelésének az átlagosnál gyorsabb ütemű növelését. Külön keli szólná a jövő évi tervünk beruházási célkitűzéseiről. Az 1959-re tervezett állami beruházások összege 13 100 millió forint, vagyis 20,2 százalékkal magasabb, mint amennyit a hároméves tervben eredetileg 1959-re terveztünk s 18,2 százalékkal magasabb, mint az 1958. évi várható eredmény. Mint már említettük, a beruházások ilyen arányú növelését az ez évi gazdasági eredményeink kedvező alakulása tette lehetővé. Ennek a felemelt beruházási tervnek a megvalósítása azonban igen nagy követelményeket állít építőiparunk, és az építőanyag iparunk elé. Megköveteli, hogy megfelelően koncentráljuk a rendelkezésünkre álló építési eszközöket, a munkaerőt, hogy helyesen, meggondoltan szervezzük az építkezéseket, — s ami talán a legfontosabb — hogy takarékosan bán junk az építőanyagokkal: A legjelentősebb beruházásokat a pécsi és az ajkai erőművek építésére, kohó- és gépiparunk fejlesztésére irányoztuk elő. Bányászatunk fejlesztésére jövőre 1140 millió foSZŐRÉT UTÁN Az idei rekord szőlőtermés megsokszorozta a termelők munkakedvét. A szüret lezajlása után a gazdaságok és az egyéni szőlősgazdák egyaránt kétszeres buzgalommal láttak hozzá az őszi szőlő- munkálatok befejezéséhez. A sorankövebkező legfontosabb szőlő- munkáról érdeklődtünk Németh Mártontól, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet vezetőjétől. — Intézetünkben a most folyó munkálatok egyaránt fontosak, a szőlőtelepeken éppúgy, mint a pincében vagy a laboratóriumban. Ezeket lelkiismeretesen, de a lehetőséghez képest gyorsan keSll elvégezni. A földmunkáknál az időjárás sürget, az erősebb fagyok beköszöntőig feltétlen be kell fejezni ezeket, a jövő évi termés érdekében. Másrészt, a naptári év vége is közeleg, s februárra számot kell adnunk egész évi munkánk eredményéről. Ez a részletes beszámoló egy egész könyv terjedelmű lesz s elkészítése igen sok munkát igényel. Milyen. munkák -folynak most a szőlőben? —• Intézetünk dolgozói most végzik a fedést. Ez általában a rügyek fagy elleni védelmét szolgálja. Bár nálunk és általában a mecseki szőlőkben a rügyek lefagyásától nem kell annyira tartani, mi inkább a téli csapadék megfogása végett fedünk. Egyidejűleg az erózió ellen is védekezünk. Bakhátakat húzunk a lejtőre keresztbe, sorok közé is, s ezáltal meg akadályozzuk a felső talajszmt lemosódá- sát és a hasznos csapadék elfólyását. Napok kérdése csupán és ez a munka befejeződik. — Ezután következik a trágyázás. Mecseki viszonylatban csakis az őszi trágyázásnak van értelme és főleg a mélytrágyázásnak. Sekélyen a felszínre szórt trágya csupán a gyomokat táplálja. Sok év tapasztalata azt mutatja, hogy egyedül a mélytrágyázással érhetjük el a kívánt hatást. Leghelyesebb, ha a barázdába még egy ásónyomot leásunk és az oda be szűrt földdel a trágyát azonnal be is takarjuk. — Mi általában 400 mázsa trágyát adunk holdanként. De nincs az a meny- nyiség, amit a szőlő meg ne hálálna. Természetesen műtrágyázunk is, talajvizsgálatainknak megfelelően. A vizsgálatok szerint foszforral jól . el vagyunk látva, a többit pedig rendszeresen juttatjuk. — Hátra van még a vesszőszedés is. Először megszedjük a nemes vesszőket, később a vad, illetve az alanyvesszőt. Ezeket részben mi használjuk fel továbbsza- porításra, a megmaradt részt pedig átadjuk a SZÖLFÁ- nak. Ezzel a leinti munkák véget is érnek. — A pincében túl vagyunk az első fejtésen. Pillanatnyikig a tartósított mustmintákat vizsgáljuk. Minden parcelláról és minden fajtából 3 deci mustot tartósítunk, ezeken aztán vizsgálatokat végzünk. Később ugyanezt tesszük a borokkal is. — Még egy jó tanács a gazdáknak: mélyen adni a trágyát, mint már az előbb is mondtam és jól bekeverni a talajba, mert csak igy van értelme a trágyázásnak. (R.-Nt) rintot fordítunk. Ennek jelentős része ide, Baranyába kerül majd, mert a terv elsősorban a megkezdett aknák mielőbbi befejezését, a pécsi és a komlói szénmedence fejlesztését írja elő. A jövő évi tervünket ugyanakkor az emberekről való fokozott gondoskodás jellemzi. Ezt bizonyítja a tervnek a reál bér 2,8 százalékos növekedésére vonatkozó része, az, hogy a jövő évben sor kerül majd a nyugdíjak, a családipótlók rendezésére, hogy .lehetővé válik a foglalkoztatottság növelése stb. Azzal pedig, hogy a jövő esztendőben állami és magánerőből mintegy 37—38 ezer lakás épül majd, lényegesen javulni fog a lakáshelyzetünk, mód nyílik a legégetőbb lakáskérdések megoldására. A szociális és kulturális színvonal emelkedését is jelentős összegekkel segítjük, összesen mintegy 1 300 új általános iskolai tantermet építünk, ötszázzal növeljük a kórházi ágyak számát, 41 orvosi körzettel bővítjük az egészségügyi hálózatot. Több millió forintot fordítunk ezenkívül a gyermekvédelmi intézmények fejlesztésére. A jövő évi tervünkről tehát elmondhatjuk, hogy érvényesül benne gazdaságpolitikánknak az alapelve, hogy a gazdasági eredményeink növelése, népgazdaságunk fejlesztése együtt járjon a dolgozó nép életszínvonalának az emelésével. Elmondhatjuk azt is, hogy a helyes célkitűzéseket tartalmazó terv megvalósításéhoz kedvező körülmények között kezdhetünk hozzá, jók a kilátásaink. Nem szabad viszont szem elől téveszteni, hogy a jövő évi feladataink jóval nagyobbak, mint az 1958. évi feladatok voltak. Megvalósításuk nem lesz könnyű dolog. Reális céljainkból ugyanis csak akkor lesz valóság, ha minden üzem-- bem, minden bányábam jól fel-f készülten kezdenek hozzá a munkához s ha mindenütt a legapróbb részletekig maradéktalanul végre is hajtják a terv előírásait. Ebhez pedig tovább kell fejlesztenünk az üzemek, bányák műszaki színvonalát, még magától értető- dőbbé kéül tenni a takarékosságot, még jobban kell vigyázni a minőségre, még szélesebb alapokra keil helyezni a munkaversenyt, még nagyobb teret kell biztosítani a dolgozók alkotó kezdeményezései kibontakozásának, sftfo. Egyszóval minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk, hogy az 1959. évi terv céljai megvalósuljanak. M. Gy. lÉalánpi sugarai alatt irt a 1 pscsenyatsirÄl A Baranya megyei Mező- gazdasági Vállalat a túlságosan nagy árak és aiz esetleges spekuláció letöréséle olcsó pecsenyecsirkéket szállít majd ezen a télen a pécs—komlói bányavidékre. A vállalat pécsi keltetőjében, ahol az idén már több mint egymillió csibe látott napvilágot, ezekben a hetekben ismét megindult a keltetés. December végéig összesen hat-hétezer csibét keltetnek Pécsett. A gépekbe berakott ötezer tojásból már ki is keit 3700 csibe. Téli időszakban ez igen jó ikeltetési eredménynek számít. A Mezőgazdasági Vállalat maga körülbelül háromezer csirkét nevel fel a téli hónapokban. A pécsi keltető- } állomás nevelőjében hétszáz j naposcsibe növekedik jelenleg ; az infralámpák sugarai alatt. : és úgy számítják, hogy január « végén már nyolcvan dekás | pecsenyecsirtoékként kerülnek ♦ a piacra. t Szabó Samu Kossuth-díjas színművészt 40 éves színészi jubileuma alkalmából a Pygmalion című színdarab bemutatója előtt Gábriel József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszönti és ajándékot ad át. Sármássy Miklós színművészt 40 éves színészi jubileuma alkalmából az Ilyen nagy szerelem bemutatója előtt Gábriel József elvtárs köszönti és ajándékozza meg« P» Jelenet a Pygmalion című színdarabból. Szabó San«, Szabó Ottó, Somló Ferenc« Jelenet az Ilyen nagy szerelem című színdarabból. A Taláros úr szerepében: Sármássy Miklós, Á V - V
