Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-13 / 294. szám

1958. DECEMBER 13.

NAPLÓ

3

A kommunista csoportokról

A jár ásókban, a városokban és a községekben egymás után alakulnak meg a tanácsok. S ezzel hivatalosan iís megkezdődik az újjáválasztott tanácsok mindennapos államigazgatási és tömegszervezeti tevékenysége. Most a pártszervek és a pártszervezetek halaszthatatlan kötelessége: mindenütt, ahol megfelelő a kommunista tanácstagok száma, a tanácsi munka irányítására és segítésére létrehozni a kommunista csoportokat.

A tanácsokban működő kommunista csoportok a pártirányítás alapvető szervei. A párt- szervezetek ugyanis — a pártvezetés elve szerint — nem közvetlenül irányítják a tanácsokat, hanem közvetve, a ta-. nácsokba demokratikusan beválasztott kommunisták útján. A határozatok, szóljanak bármiről, nem kötelező érvényűek a tanácsokra, mint testületre, s ilyet haszontalan is szorgalmazni. A párt határozatai csak a kommunistákra vonatkoznak, az ő kötelességük bátran és következetesen képviselni, meggyőzés útján elfogadtatni a pártonkívüliekkel, az egész testülettel. Ezért nagyon fontos a kommunista tanácstagok egységes fellépése, összefogása, hogy így a tanácsokban érvényre juttassák a párt politikáját.

A múlt esztendőkben, sajnos kevés helyen alakult ki ilyen kapcsolat a pártszervezetek és a tanácsok között. Ez egyrészt abból adódott, hogy nem működött mindenütt kommunista csoport, s ahol igen, ott is formálisan, időnként dolgozott. Többnyire egy- egy tanácsülés előtti összejövetelre szűkült le, ahol tessék- lássék módon megvitatták a napirendre kerülő ügyeket, hogy azokban egységes álláspontot alakítsanak ki. Természetesen ez nagyon lényeges. Számtalan példa ismeretes, hogy éppen a kommunista tanácstagok egyöntetű fellépésé- ' re szavazott meg a tanácsülés valamilyen fontos feladatot; Szentdénesen a községfejlesztési hozzájárulás mértékét. De nem szükséges minden napirendi pontot megbeszélni, hanem csupán a legfontosabbakat: a tanács éves gazdasági és pénzügyi tervét, munkatervét, a hatáskörébe tartozó személyi kérdéseket stb.

I smerve a tanácsok ha- * táskörét és szerepét, a kommunista csoportokra váró tennivalók ennél sokkal szé- leskörűbbek. Egyetlen párt-« szervezet sem elégedhet meg azzal, hogy a titkár rendszeresen részt vesz a végrehajtó bizottság ülésein, hogy jó kapcsolatot alakít ki a tanács elnökével. Ha a tanácsról beszélünk, akkor azon mindig az egész testületet, az összes tanácstagot kell érteni. Éppen a kommunista csoportokon múlik, hogy mint testület, az államhatalom és az államigazgatás tényleges helyi szerve legyen. Az utóbbit különösen helyes hangsúlyozni, mert a tapasztalatok szerint egyes helyeken éppen a helyi ügyek maradnak ki a tanács üléseinek napirendjéből. A központi és úgynevezett kampányfeladatok, valamint a helyi problémák között meg kell találni a megfelelő arányt. A kommunista csoportok szorgalmazhatják, hogy alapos előkészítés után — a tanácstagok előzetesen megbeszélik a választókkal — egyre gyakrabban kerüljön megvitatásra a község kommunális, szociális, egészségügyi és kulturális szükségletei kielégítésének módja, lehetősége. Mágocson ilyen módon tűzték napirendre az egyik távoli település kultúrházának, boltjának és postájának ügyét, s végül is közmegelégedésre intézték el a panaszokat. Hozzátehetjük: mindjárt élénkebb lesz a vita a tanácsülésen és a lakosság is érdeklődéssel kíséri a tanács munkáját,

A kommunista csoportok tevékenysége kiterjed a tanácsi munka rendszeres tanulmányozására, a vélemények, igények megismerésére és természetesen a sokoldalú ellenőrzésre is. Helyes időnként megvitatni a tanácsülések előkészítését, a tervezett napirendi pontokat, az elkészített határozati javaslatokat. A kommunista tanácstagok általában jelentősebb, nagyobb feladatokat kapnak; egy-egy csoportülésen számoljanak be, miként sikerült megvalósítani azokat. Nagyon jó módszer az is, ha negyedévenként megvizsgálják a tanácstagoknak a körzetükben kifejtett tevékenységét: megtartják-e a beszámolókat, eljuttatják-e a lakossághoz a tanácsülések határozatait, miként dolgoznak a kommunista tanácstagok az állandó bizottságokban. Az ebből leszűrt tanulságokat általánosíthatják, a jó kezdeményezéseket másutt is elterjeszthetik. Ez mindjárt nagyobb felelősségre, szorgalmasabb munkára és kezdeményezésre ösztönzi a tanácstagokat^

A kommunisták kezdemé" nyezőkészségének kialakítása természetesen azt is kívánja, hogy jól ismerjék a rendeleteket, a törvényeket, a felsőbb tanácsi szervek határozatait. A kommunista csoport ülésein a tanács vezetői rendszeresen elmondhatják az új rendeletek, határozatok céljait, előírásait. Ily módon a kommunista csoport mindig a tanácsülés előtt jár. Az ismeretek alapján már legalább egy hónappal előbb foglalkozhat a község életének valamilyen fontos problémájával, megismerheti a lakosság véleményét és kívánságát. A kialakított elképzelést pedig a soronkövetkező tanácsülés napirendjére lehet tűzni. Esetenként a kommunista csoportok kezdeményezését a csopoi t egyik, ezzel megbízott tagja is a tanácsülés elé terjesztheti.

A kommunista csoportnak vezetője, vagy vezetősége van, mégpedig rátermett, a tanácsok munkáját jól ismerő, kellő áttekintéssel rendelkező elvtársakból. Ahol kevés a kommunista a tanácsban, elég egy vezető is, a nagyobb községekben már célszerű vezetőséget alkotni, amely összefogja, segíti és ellenőrzi a kommunista tanácstagok munkáját, a tapasztalatokat, javaslatokat rendszeresen eljuttatja a helyi pártszervezethez, pártbizottsághoz. Általános követelményei nagyjából ezek: A pártvezetőséggel tartott kapcsolat alapján ismertetni a csoport tagjaival a pártszervezet határozatait, állásfoglalását,

összegyűjteni a tanácstagok javaslatait, észrevételeit és megismertetni a helyi pártszervezettel, ösztönözni és ellenőrizni a tanácstagok különböző bizottságokban végzett munkáját, erről beszámoltatni őket, támogatni a kommunisták emberi, baráti kapcsolatainak kialakítását a pártonkívüli tanácstagokkal.

A helyi pártszervezetek viszont állandóan kísérjék figyelemmel a kommunista csoport munkáját. Egyrészt rendszeresen tanácskozzanak a vezetőjével, másrészt egy-egy feladat megoldásában támaszkodjanak a csoport egészére. Fontosabb ügyek elbírálásakor helyes kikérni a véleményüket. Ez nem többletmunka, hanem a helyes vezetés elmu- laszthatatlan feltétele. A széleskörű ismeretek birtokában biztosabb az állásfoglalás, jobb a határozat, a csoport tagjai pedig érzik szerepük szükségességét és fontosságát.

Eddig a kommunista cso*" portok nem kaptak megfelelő helyet a pártmunka egészében. Néhol szűklátókörűség, néhol a helyes pártvezetés elvének meg nem értése volt az akadály. Most a kezdet kezdetén helyes tisztázni ezeket. A megalakuló kommunista csoportok segítségével, ellenőrzésével, a jó munkával megalapozhatjuk, eredményesebbé tehetjük a tanácsok pártirányítását, s ez a tanácsi szervek tevékenységének megjavulását eredményezi.

Bocz József

Fekete zá

Díjnyertes csehszlovák film

Lassan, méltóságteljesen ereszkedik ! a repülőgép < prágai repülőtérre. Vietnámból hoz fia tatokat, akik boldogan öleik hozzátartozóikat. És akik nem jöttek vissza? Azök a fiatalok, akiket hazájuktól egy csodás kalandokat ígérő világ, egzotikum, pénz, ital csábított el, s mit sem sejtve rohantak végzetükbe?

Akik nem jöttek vissza, ki tudja hányán, az embertelenség, a kapzsiság, a vietnámi mocsár áldozatai lettek.

Az az őse hajú, remegő ajkú édesanya is hiába várta a fiát, Václáv Mályt. Mály is az idegenlégióba ment —, minit annyi sok szász honfitársa. A vietnámi Fekete-erdőben németek, görögök, s még Vei tudja hány nemzetiségű között ivott és ivott, úgy, minta többi, s várta egyik „bevetést" a másik után.

Václáv Mály látja az embertelenséget, a pusztítást, amint társai egy kis vietnámi falu népét lemészárolják. Előle is menekül egy kislány. Kiált, de karja megmerevedik. Nem tudja lelőni. Társaival együtt napról-napm jobban undorodik a légiótól, különösen akkor, amikor megtudja, hogy az az ember, akié harc közben, élete kockáztatásával sebesülten megmentett, s őt

„hálából“ tisztiszolgájává fogadott, az az ember SS volt, és Wolfnak hívják. Wolfnak hívják, mint azt az SS-t, aSH Mály apját és nővérét gyilkolta meg. Gyanúja még erősebb lesz, amikor a volt SS- tiszt csehül válaszol és megtudja, hogy szülővárosában, Pilsenben volt katona.

Meg akarja ölni. A következő bevetésnél önként jelentkezik a hadnaggyal felderítésre. Szemük összevillan. Mindketten tudják, hogy ez a leszámolás órája. Wolf hadnagy és Mély, egymás felé tartva a puskát, lassan eltűnnek a dzsungelben. Mály elbukott, mert egyedül volt, — de a többiek hazajöttek.

Es az édesanya reménykedik, kijön minden csoporthoz, de a fia csak nem érkezik meg, az utolsóval sem.

A film ügyes indítású, mindvégig feszültséget tart. A szereplők játéka, Václáv Mály-t alakító Jaroslav Mares, és a Wolf hadnagyot alakító Hanjo Hasse, és Gerhardt szerepében Günther Simon, személy szerint is hozzájárultak a film sikeréhez. Fegyelmezett rendezés Wladimir Cechet, a hangulatos kísérőzene pedig Sze- fan Luckyt dicséri.

Nagy erénye a filmnek, hogy egészen apró mozzanatokkal, jelenetekkel hozza hozzánk közelebb az embereket, de nem veszik el a részletekben, és azok a cselekmény szerves részévé válnak. Bár a dzsungelben, az igazi levelek mellett „zöldellő“ díszletpálmák rontják a film valószerűségéU de nem csökkentik értékét.

A Fekete zászlóalj tanulságos, és művészi film is, méltán öregbíti a csehszlovák filmek jó hírnevét^

W. M.

Nyereségesek az új termelőszövetkezetek

Baranyában 114 termelőszövetkezetben készítenék záró- számadást az idén. A múlt hét végére lényegében az egész megyében befejeződtek a könyvelési és egyéb adminisztrációs munkák. Több járásban a zárszámod .ások megerősítését is elkezdték már és eddig mintegy harminc közös gazdaság könyvelését hagyták jóvá a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai. Mind a harminc nyereséggel zárta az évet. Az idén — a nehéz esztendő ellenére — a szövetkezetek zöme jó jövedelmet ért

el, mindössze két-három olyan közös gazdaság lesz a megyében, amelynek a könyvelése hiányt mutat. Ezeket a rossz termés mellett elemi károk is sújtották. Mindenesetre a fejlődést mutatja, hogy tavaly még 12 szövetkezet zárt hiánynyal, pedig az 1957-es gazdasági év összehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt az ideinél.

A bari Uj Élet Tsz például 40 forint 40 fillért, a mohácsi Búzakalász Tsz 55 forint 43 fillért oszt minden munkaegységre. Kimagasló eredmény nyel zárta a gazdasági évet a siklósnagyfalui Jó Barát Tsz,

amely — prémiummal együtt — 78 forintot fizet munkaegységenként és emellett 120 000 forintot tartalékolt a jövő évre. Huszonnyolc új közös gazdaságban egyébként most készítettek először zárszámadást. Igen örvendetes, hogy közülük egy sem lesz veszteséges, sőt a legtöbb helyen jobbak az eredmények, mint ahogyan várták. A zárszámadások általában azt mutatják, hogy egy év alatt jelentősen megszilárdultak, megerősödtek az újonnan alakult baranyai termelőszövetkezetek.

Baranya teljesítette a cukorrépa szerződés- kötési tervét

Baranyáiban — az ország egyik legjobb cuíkorrópatermő vidékéin — az idén mámtegy ötezer holdról takarítottak he cukorrépát. A kedvezőtlen idő járás ellenére a megyei átlagtermés meghaladta a száz mázsát. A Kaposvári Cukorgyárnak szállított körülbelül félmillió mázsa répáért — többek között — ötmillió forintot, másfélmillió kilogramm cukrot, valamint 32 és fél millió kilogramm rópaszeletet kaptak a baranyai dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok.

A viszonylag jó termés és a szép jövedelem a jövő évi cukorrépa szerződtetéseknél erősen éreztette hatását. 4450 holdra szerződtek, ami 250' holddal több a tavalyi tervnél és ötven holddal több az idei előirányzatnál. Ezzel Baranya megye az országban az elsők között teljesítette jövő évi cukorrépa-szerződéskötési tornát;

5?

w

Érdemes újat alkotni

<Z6

• • •

A kiváló dolgozók,

újítók és feltalálók II. országos konferenciáján Harustyák József, az Elnöki Tanács tagja a kormány nevében Munka Érdemrenddel tüntette ki Harcz Miklóst, a Pécsi Kenderfonógyár főmérnökét.

, A kitüntetés váratlanul ér- |te. Nem gondolta, hogy azért a munkáért, amit ő olyan magától értetődően végzett el, ilyen magas elismerésben részesül. Még ma is, egy hét múltán, így nyilatkozik:

— Talán meg sem érdemeltem ilyen vagy kitüntetést.

Mindenesetre nagyon örülök a megbecsülésnek.

S ha a kitüntetés Harcz Miklóst váratlanul is érte, az iparág szakembered, a Pécsi Kenderfonógyár dolgozói körében nem keltett meglepetést, ök ugyanis, akik figyelemmel kísérték az utóbbi években végzett munkáját, ismerték az újítómozgálomban elért eredményeit, tudták, hogy ez az elismerés nem maradhat el. Megérdemelte, nagyon is megérdemelte — ez az általános vélemény, s ezt fejezi ki az a sok-sok gratuláció is, amit kapott.

De hát mivel is érdemelte ki ért a magas kormánykitüntetést? — kérdezhetné bárki, mert noha a Pécsi Kenderfonógyár Baranyában van, valljuk meg őszintén, hogy Harcz Miklós főmérnökről mostanáig nem sóikat hallottunk. Pedig lett volna miről beszámolni. Nem nagy, nem világraszóló tetteikről, hanem „csak” több évtized szorgalmának, következetes, kitartó munkájának az eredményeiről.

Harcz Miklós 1935-ben került a hirdi konderfonóba. — Kezdetben gyakornok volt, majd művezető, később pedig a műhely és a fonoda vehetője lett. A szakmai problémák mindig nagyon érdekelték. Gépésztechnikus létére már 1937-ben vállalkozni mert arra, hogy az ismert géptípusok alapján kialakítja és ©1 is készíti az első hazai gyártmányú fonógépet. A vállalkozása sikerült:^ gyárat már az általa konstruált gépekkel szerelték fel.

A kendergyár államosítása után is Hirden maradt. Öt bízták meg a műszaki ügyek intézésével. Ettől kezdve még szívesebben, még jobbkedvű- en végezte munkáját. Pedig gondja, baja volt éppen elég. A tőkés annak idején csak a 1 gépekkel törődött, az épületek állapota, a munkakörülmények nem nagyon érdekelték. S ezen az új tulajdonosnak változtatni kellett.

Változtattak is. hoszszú, küzdelmes évek után jutottak el odáig, hogy a veszteséges gyárból nyereséget hozó üzem lett.

Hogy Harcz Miklósnak ebben mennyi része volt — ki tudná megmondani. Annyi bizonyos, hogy a főmérnöki teendőit mindig jól látta el/ A munkaideje kezdete és vége között sohasem számlálta az órákat s ha a napi üzemi

1500—1600 Ft-ba kerül s előnye még az is, hogy ha bizonyos idő után a felújított zsinórdob palástja ismét megsérül, új palásttal cserélhető fel.

— Az újítást a gyakorlatban is használjuk, az iparág is elfogadta s remélem, a többi üzemben is alkalmazni fogják.

— Vannak-e tervei a jövőre nézve?

problémákat már megoldotta, rendszerint egy-egy munkafolyamat ésszerűsítésének, gépi berendezés korszerűsítésének lehetőségeit kutatta tovább.

így lett belőle már évekkel ezelőtt újító.

Több kisebb-nagyobb eredményes újítása után 1954-ben dolgozta ki az első jelentősebb újítását. Ebben az időben a gyár fonógépein nagyon gyakran elszakadtak a fonalak. A jelenség okait kutatva, rájött, arra, hogy a fonalszákadást a két henger közötti — nem minden kenderrostnak megfelelő — távolság okozza. Az ok megtalálásától az ok megszüntetéséig persze nem volt könnyű az út. Harcz Miklós azonban tudott egy olyan ollót szerkeszteni, mely a hengerek közötti távolság üzem közbeni szabályozását lehetővé tette. Vagyis az eredmény egy szabadalom és gépenként évi 40 000 forint megtakarítás lett.

Újítását azóta már nemcsak Hirden, hanem Szegeden is hasznosítják.

— Mi volt a legutóbbi újítása? — kérdeztem.

— A legutóbbi jelentős újításom a zsinórdobők felújításának kidolgozása volt. Egy- egy zsinórdob hazai előállítása mintegy 16 000 forintba kerül. Ha külföldről szerezzük be, még drágább. Az általam javasolt felújítás viszont — házilag elvégezhető ttok

— Én az életben még sohasem unatkoztam. Valamivel mindig foglalkoztam, legyen az újítás vagy más üzemi probléma. Ezután sem teszem másként. Célom az, hogy minél jobban elősegítsem a gyárban folyó munka eredményességét — s mivel újító is vagyok —, a gyári újító- mozgalom fejlődését. Nálunk sok az újító — sok segítséget igényelnek. Én is, a többi műszaki kollégám is, nagyon szívesen segítünk. Van értelme, van eredménye.

Ne gondolja, hogy én

nagy szavakat akarók mondani —, ez távol áll tőlem, őszintén így érzem: ebben a rendszerben az igyekezet, a szorgalom, a szívvel-lélekikél való munka megbecsülése, méltánylása, elismerése mindig kifejezésre jut. Éppen ezért érdemes jól dolgozni, újat alkotni, különlegeset cselekedni, többet nyújtani, mint amennyit a hivatásunk előirt:

MESTERFALVI GYVLA