Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-12 / 293. szám

1558. DECEMBER ÍZ. NAPLÓ 3 Gazdasági bizottság alakult a pécsi helyiipar koordinálására Pécs megyei jogú város Ta­nácsának ipari osztálya, orszá­gos viszonylatban is egyedül­álló értekezletet kezdeménye­zett. Az értekezleten tizenegy állami vállalat igazgatója, ti­zenöt kisipari szövetkezet el­nöke, a KISZÖV és a KIOSZ pécsi vezetője, továbbá a KI­OSZ egyes osztályának elnöke vett részt. Ennek az értekezletnek az volt a célja, hogy a városi ta­nács ipari osztályával és egy­mással is megbeszéljék a ta­nácsi helyiipari vállalatok, a k'<ipari szövetkezetek és a ma- gánkisiparesok munkájának összhangbahozását a lakosság részére történő javító és szol­gáltató munka jobbátétele ér­dekében. E mellett politikai, gazdasági, kulturális és sport­kapcsolat létesítése a három szektor között. E kitűzött cé­lok elérésére a városi tanács Ipari állandó bizottsága mellé egy helyiipari gazdasági bi­zottságot választottak meg, amelynek feladata a helyiipar, a kisipari szövetkezetek és a magánkisiparosok munkájá­nak koordinálása. Ez. a gazdasági bizottság a lakosság szükségleteinek kielé­gítése érdekében, a helyilpar területén javaslatot tesz majd az Ipari állandó bizottságnak. Ugyanakkor javaslatot terjeszt elő a megfelelő profilváltozá­sokra, egyes Iparágak tovább­fejlesztésére, vagy visszafej­lesztésére. A bizottság felada­tai közé tartozik a három szek­tor közötti jó kapcsolat kiépí­tése, a politikai, gazdasági, kulturális és aportvonalon va­ló harmónikua együttműködés biztosítása is. Az értekezlet Jelentősége többek között abban rejlett, hogy világosan meghatározta a tanácsi helyiipari vállalatok, a kisipari szövetkezetek és a magánkisiparosok feladatait. A tanácsi helyiipari vállalatok feladata, hogy belső szervezett­ségben és külsőségben is pél- damutatóak legyenek a szo­cialista termelés területén. A tanácsi vállalatoknak amellett hogy rentábilisaknak kel] len­niük, rendeltetésük, hogy Pécs város Tanácsának költségveté­sében biztosított célkitűzéseit megvalósítsák, segítséget nyújtsanak ahhoz, hogy a ta­nács a lakossággal szemben vállalt kommunális feladatait teljesíthesse. Olyan profilokat kell kialak ítaniok, amelyek döntően a lakosság ellátását biztosítják. A tanácsi vállalatok nál meg kell szilárdítani a ve­zetést és arra kell törekedni, hogy minél jobban kiépüljön a kapcsolat a párttal, a szak- szervezettel és a tömegekkel. Az egyéb állami szektorok fe­lé pedig biztosítaniok kell a tervszerű javító és szolgáltatá­si munkát. Végül pedig fel­adatuk a KISZÖV-vel és a KlOSZ-szal való gazdasági, kulturális és műszaki kapcso­lat fenntartása. A kisipari szövetkezetek fel­adata nem a kizárólagos áru­alapra való termelés, hanem elsődlegesen a lakosság szük­ségleteinek kielégítése. Az ál­lami vállalatok felé pedig a szolgáltatás kiépítése. A kis­ipari szövetkezeteknek olyan szövetkezeti politikát kell foly­taink*, bogy a magánkisi pá­rosokkal megkedveltessék, von­zóvá tegyék a szövetkezeteket. A magánkisi párosság feladata pedig — eltekintve egy-két áruféleségtől, amely még áru­alapra való termelést igényel — a lakosság igényeinek ki­elégítése. Mintegy tizenegyen szólal­tak fel ezen az értékes érte­kezleten. Megállapították, bár ez az értekezlet még csak az első lépés volt a pécsi helyi­ipar koordinálása felé, de már­is hasznos volt. Valamennyien egyetértettek abban: olyan po­litikai légkört kell teremteni amely a becsületes kisiparos­ság részére a zavartalan, nyu­godt munkát biztosítja. Ugyan­akkor lehetővé kell tenni, hogy a magánkisiparosság a jövő, a szövetkezés útjára lépjen. Fel kell venni a harcot azok­kal a magánkisiparosokkal, akik spekulálnak, harácsol­nak, törvénysértést követnek el, kontárkodnak, nem tartják be a hivatalosan megállapított árakat, vagy az állammal szembeni adófizetési kötele­zettségüknek nem tesznek ele­Az értekezlet elérte célját:- közelebb került egymáshoz a pécsi tanácsi helyiipar, a kis­ipari szövetkezet és a magán­kisipar és megvetette alapját a harmonikus együttműködés­nek, P. 3, Több mini 250 nagyvadat eilet eb el a Mecseten A vadakban gazdag me­cseki erdőket mintegy 160 vadász cserkészi ezekben a hetekben. A szerencse általá­ban kedvezett eddig a bara- nyai vadászoknak. A komlói Vörös Csillag Vadásztársaság tagfai például 23 szarvast, őzet és vaddisznót ejtettek el három hónap alatt. A kilencvenezer hektárnyi mecseki vadászterületen, va­lamint a bakócai, a sellyei és a véméndi rezervátumokban az őszi vadászati idény kez­dete óta több mint 250 nagy­vad került terítékre. Ebből mintegy 170 az „erdők kirá­lya" — szarvas — volt. Az „év szarvasbiká’‘-)át külön­ben a körcsönyepusztai erdő­ben terítették le. A kapitális bika agancsának súlya meg­haladta a 12 és fél kilogram­mot. Legutóbb 1955-ben lőt­tek ilyen szép szarvasbikát a mecseki erdőkben idojarAsjelentes Várható időjárás pénteken es­tig: felhőátvonulások, többjeié esővel, a hegyeken havasesővel, megélénkülő délnyugati, nyugati szél, a hőmérséklet kissé emelke­dik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: nyugaton mínusz 1— plusz 2. keleten mínusz 4—mínusz 1 fok. Legmagasabb nappali hőmérsék­let: plusz 2—plusz S fok között. Távolabbi kilátások: az enyhe idő egyelőre még tovább tart. A szpulnyiti-kiállításon, hallottuk A Vendégkönyv és az eladott látogatási jegyek szerint csütörtökön délelőtt 10 órától délután 3 óráig, tehát 5 óra a.alt 500-an tekintették meg a kiállítást. Érthető a nagy érdeklődés, hiszen nem kisebb látnivalóról van itt szó, mint a világűrben bolyongó szputnyíkok édestestvéreiről. Veres Erzsébet, az MSZBT me gyei titkárt megnyitja a ki állítást. 1958 utolsó bérleti hangversenye lesz hétfőin e*te fél nyolckara Pécsi Nemzeti Színiháziban. — Műsoron: Kodály: Galéntai táncok, Schumann: a-moll , . . , . , csellóverseny, Brahms: FV. szágos Filharmónia pécsi pénz­Sassy Iringó. A zenekart ve­zényli: Paulusz Elemér. A Jegyek árusítását az Or­szimfónia. Közreműködik: tára már megkezdte. 4Cö.$kőn.őJn a ve,ndéQ.s%&hetetet A helyt sajtó út­ján kívánom meg­köszönni Pécs IIL kerületi tanács ve­zetőinek, hogy itt- tartózkodásom Ide­je alatt kedves ven­dégszeretettel fo­gadtak, Különösen Bojtár János elv­társnak köszönöm nagy szívességéi, amivel lehetővé tette számomra az itteni üzemek, gyá­rak, klinikák és tu­dományos intésetek látogatását. Ugyancsak köszö- netemet fejezem ki a IL Sebészeti Kli­nika vezetőjének, dr. Kari inger pro­fesszor úrnak, va­lamint az intézet adjunktusainak és asszisztenseinek, a kollegiális fogad­tatásért, s a klini­kán folyó sok új operációs mód és kutatómunka be­mutatásáért, meg­magyarázásáért. Köszönöm továbbá a Gyermekklinika docensének, dr. Pi- laszanovichnak, a Szülészeti Klinika vezetőjének, dr. La­jos Lászlónak, va­lamint a Gyógyszer tani és Mikrobioló­giai Intézetek pro- feszoralnak, hogy lehetővé tették szá­momra az intézetek megtekintését. Dr. Radeusz Kowalski De másban is különbözik ez a kiállítás a többitől. Amíg egy tárlatán, akár ruha-, cipőkiállításon ott van a szakember, aki a „legkényesebb”, legigényesebb kérdésekre is megadja a pontos választ, addig ezen a kiállításon bizony sokszor elhang­zik a vezető szájából „tessék talán valami könnyebbet kér­dezni ...” — Na, nem okoljuk azért a vezetőt, hogy a rakéta­töltet összeállítását nem tudja „pontosan” körülírni, még csak azért sem, mert nincs nála feljegyezve a dátum, hogy a leg­közelebbi szputnyik mikor röppen a világűrbe, de nem is ez a feladata. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy ilyen és ehhez ha­sonló kérdésekkel ostromolják a vezetőt. Akik erre „őszintén’' kíváncsiak, azok valahol, talán egy nyugati kémközpontban vakarják a fejüket. De nem kell feltétlenül a kémközpontokat ,.gyanúsítani”, hiszen a nyugati országok szakemberei is szí­vesen feltennék az iménti kérdést és még szívesebben fogad­nák rá a kielégítő választ. Példa erre 1. P. Martz J. R.-nak, az irányítható lövedékek és az optika, fizika ismert speciális* tájának nem éppen lelkes nyilatkozata: Terv és valóság Érdeklődőik a kiállításon Amficor tanét megalakult a kisitapolcai Búzakalász Ter­melőszövetkezet, ilyen hango­kat lehetett hallani: — Kevesen vannak, a föld is kevés, nem igen mennek majd előre :«i — Kicsi a bors, de erős! s-» állította a másik oldal: Mi volt a tény? 207 ho!3 föld. Még az 1958-as gazda­sági év elején is mindössze 250 hold földjük és 18 tagjuk volt; Év közben öt család szegődött hozzájuk nyolc taggal és így jelenleg 19 család, 28 tagja dolgozik a közösben; Földijük nem a legjobb. Ezt mutatja az a tény is, hogy az összte­rületükből 125 hold OFA föld volt, amelynek évek során el­hanyagolt talajerőutánpótlá- sát a tsz még nem tudta biz­tosítani. Ennek ellenére a nö­vénytermelésben egyediül a kalászosoknál nem érték el a tervezett átlagtermést Egyéb terménynél a tervet túlteljesítették Cukorrépából 120 mázsát ter­veztek és 156 mázsát termel­tek, takarmányrépából 140 mázsát kellett volna termel­niük a terv szerint. 318 mázsa takarmányrépájuk termett holdanként. Kukoricából lő mázsa májusi morzsolttal számoltak a tervben és most tényként 18 mázsa májusi morzsol tat könyvelhetnek el.j Ennek egyik oka az: itt már érvényesíthették a nagyüze­mi termelés előnyeit. Az em­lített vetések nagyobb része forgatásba, mélyítószántásha és trágyázott táblákba került. . Kevés a trágyájuk, és így kapóra jött a 3004-es határo­zat. A tervben mindössze 62 mázsa műtrágyát írtak elő. Később módosítottált a tervü­ket és 219,5 mázsát szórtak el a földjeikre, Nagy szükség volt erre. Igaz, hogy 25 holdat terveztek szervestrágyózná és 26 holdat trágyáztak, de ezt ők magiuk is tudják — még min­dig kevés. A múlt gazdasági évben növelték is az állatállo­mányukat, mert az előző zár­számadáskor két tehenük, 14 hízómarhájuk, hat lovuk, két kocájuk és 20 hízó sertésük volt, addig a mostani zárszá­madási beszámolóban már a következő adatokat találjuk: 15 tehén, öt továbbtenyésztés- re alkalmas üsző, nyolc hiz­lalásra váró bika, négy ló, két csikó — a lóálLomáiny csök­kent, mert zetort vásároltak — egy tenyészkan, 21 tenyész- süldő, 9 egyéb süldő és 27 hí­zó sertésük van. Pedig év köz­ben nyolc hízómarhát, 22 hí­zott sertést, két hízott bikát és négy lovat értékesítettek. Érdemes megemlíteni még, hogy a tervezett 10 000 liter tej helyett 19460 liter tejet termeltek. Egy év alatt sike­rült a fejési átlagukat 9,5 li­terre növelni, ami a jó takar­mányozásiból és a $6 gondo­zásból ered. Ha a pénzügyi helyzetüket vizsgálja az ember, akkor a következőket látja. 164 920 fo­rint bevételt terveztek a nö­vénytermelésből. 205 985 fo­rintot jövedelmezett a növény termelés. Az. állattartásból származó bevételük is mint­egy 30 000 forinttal jobb lett a tervezettnél. Egy szó, mint száz: 448 460 forint összbe­vételt terveztek, ezzel szem­ben 507 167 forintot könyvel­tek el. Mi tagadás, ehhez hoz­zájárult a 3004-es határosat is, amely kereken 47 700 fo­rint kedvezményt jelentett a termelőszövetkezetnek. Azért azt látni kell, hogy a mintegy 10 000 forintos jövedelemtöbb­let mégis a tagok munkájának az eredménye, Ez pedig nem kis dolog, különösen olyan rendkívüli időjáráskor, mint a tavalyi volt N yolcvanmégyezer forinttal nőtt a termelőszövetkezet be­ruházási hitele. Első hallásra csóválná az ember a fejét, de amikor eléje teszik: mennyi értékű beruházásuk volt, ak­kor mindjárt megváltozik a véleménye. Vettek egy zetort ekével, egy darálót, 11 te­rn yésrajsaöt, 18 tenyészsüldőt, 10 holdat gyümölcsössel tele­pítettek be. 174 200 forint ér­tékű beruházást eszközöltek a 84 000 forintból. Hát hol van itt növekedés!? És nőtt a Kö­zös vagyona is. 506 272 forin­tot tesz ki az a tiszta vagyo­nuk, amit nem terhel semmi­féle hitel. Osztottak is, méghozzá nem is keveset. Harminckét forint készpénzt és 20,48 forint érté­kű terményt minden munka­egység után. ötvenkét forint 48 fillér jutott minden munka egységre. Ha az összes munka­egységet elosztjuk, akkor egy-egy tag évi átlagkeresete a háztájin kjvül 9 551 forint. Ez azonban nem olyan lénye­ges, mint a családfenntartók, a férfiak keresete. Az egész éven át dolgozó, nyolc család­fenntartó férfi 2 736 munka­egységet teljesített. 342 telje­sített munkaegység esik egy családfenntartóra egy évben, ami 17 848 forint évi — 1487 forint havi — keresetnek felel meg a háztóji hozzászólnitása nélkül. Elégedettek ezzel a kereset­tel? Jelenleg igen, de a követ­kező zárszámadásikor többre számítanak, többet akarnak. Ezt a számítást nem húzz® ke­resztül, sőt elősegíti a szövet­kezet terve. Idén úgy tervezik: művelés alá vonják az eddig megmű- veletlen területeket, a fekete beiket, a legelő egy részét. A tapasztalatok azt mutatták:; érdemes ipari növénnyel fog- : lalkozni. Hét hold kendert, három hold cukorrépát, két ; hold céklát, egy hold zöldség­félét és 15 hold napraforgót ; vetnek. Vettek egy épületet,: ezt átalakítják és szarváé.'-j marhaáiUomómyukat negyven-;j re emelik. Szigorú kikötésük,:: hogy ebből legalább 20 fejős-:: tehén legyen. A lehetőségek­hez mérten bevezetik a : szarvasmarhahízlalást is, hogy : ezzel is segítsék a trágya- probléma megoldását. 1959: őszién újabb öt hóid gyümöl­csöst telepítenek, és ami össze­függ az állattenyésztéssel, fo­kozzák a takarmánytenmelést is. A kiiszámtott 12 hold pillan­gós helyett huszonnégy holdat vetnek és ezzel a pillangós területük 52 holdra növekszik, így nemcsak a takarmányalap j növekedik, de ki alakul a helyes vetésforgó is. Csoda, ha az elnök, Dági Lajos így nyilatkozik ezután? j — Jövő évben az állatte-: nyésntésbőd eredő jövedel­münk legalább a 250 000 fo-: rintot érje el a múlt évben tervezett 150 000 forinttá] j szemben. Nem, egyáltalán nem csoda.; De az sem lesz csoda, ha jövő ilyenkor ismét arról számo­lunk be: a kistapolcaiek me­gint túlteljesítették a tervü­ket Ilyen emberek vannak a kástapolcai tsz-ben, amit egy­szer a fejűikbe vettek, azt nem veri ká onnan senki és semmi, még az időjárás sem. Ezt mu­tatta az 1957—58-as gazdaság: év is. Szalai János — „Mi az egész világra szóló lármás propagandát halljuk mely a mi országunkból indul ki, még jóval azelőtt, hogy ké­szen állnánk a tényleges kilövéshez. A szovjetek előzőleg ke­veset kérkednek, ha egyáltalán kérkedtek és mégis ők nehe­zebb és nagyobb szputnyikot lőttek ki, mint a mi szput- nyikunk.. Itt a pécsi kiállításon még csak második napja tart a lá­togatók özönlése, de máris akadnak szakértők, akik már most többet tudnak az előbb említett amerikai specialistánál. Itt hallottuk a kiállításon. Egy nyolc-tíz éves fiú mondta a másiknak: „Szerintem ehhez a háromlépcsős rakétához csak hozzá kell csapni a negyediket és meg sem áll a Mars-ig.” Most, mondja valaki ezekután, hogy nálunk még gyerek­cipőben jár a rakétatudomány. P. Cy. R Tadományos Ismeretterjesztő feató tájértekezlete Pécsett Csütörtökön, 11-én tartották Pécsett a TIT ez, évi tájérte­kezletét. A7, értekezletre mint­egy 40-en eljöttek Zala, So­mogy és Tolna megye küldöt­ted, hogy meghallgassák a Ba­ranya megyei és járási veze­tők beszámolóját, az ez évben végzett TIT-munkáról. A vendégeket dr. Kariinger Gy. Tihamér, a TIT Baranya megyed elnöke köszöntötte, majd dr. Takács József, a TIT megyei titkára beszámolt az eddig végzett munkáról, tájé­koztatást adott a megindult népfőiskolái oktatásról és a jövő évi tervekről. Beszámoló­jában különösen az ifjúság és a munkásság között végzett tudományos és ismeretterjesz­tő munkára tért ki. Ezután a szakosztályok vezetői számol­tak be munkájukról, majd Komló, Bér amend, Szigetvár, Mohács és Kémes küldöttei ismertették a járásokban fo­lyó TIT-munkák eredményeit» Vasárnap Pécsett tart előadásokat az Állami Bábszínház Pécsre érkezik és vasárnap előadásokat tart a Liszt Fó­rén c Hangversenyteremben az Állami Bábszínház együttese. Délelőtt 11 és délután 4 óra­kor Csalavári Csalavér cím­mel óvodásoknak, illetve is­kolásoknak adják elő Móra Ferenc—Pápa Relli zenés me­sejátékát. Az előadásokon fel- ; lépnek Bánd Anna,' Havas ; Gertrud, Kovács Kató. Elekes ■ Pál, Háray Ferenc, Kiss Ist- i ván, Kovács Gyula és Tarján ; András, Ugyancsak a Liszt-teremben Darvas Szálárd—Gádor Béla: Szigorúan bizalmas című vi­dám, zenés, énekes, táncos szatíráját adják elő, e6te fél nyolckor, kizárólag felnőttek részére. A műsoron szerepel­nek még Feleky Kamill, Sárdy János, Vörös Sári magánszá­mai. Közreműködnek Záray Márta és Vámosi János rádió- táncdal-énekesek, valamint ac „Európa Kisegyüttes“ Magda Gábor vezetésével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom