Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-11 / 292. szám
»58. DECEMBER 11. SAPLÖ 3 Ma alakul meg a megyei és városi tanácsi Ma délelőtt tartja alakuló j ülését a megyei és a városi ] tanács. Az Ünnepélyes ülé- j sen megválasztják a végrehajtó bizottságot, valamint az állandó bizottságokat. Mindkét tanácsülés nyilvános lesz, azokon minden érdeklődőt szívesen látnak. Sikeresek a népfőiskolák A megyei tanács művelődésügyi osztálya november hónaptól Mánián, Pellórdietn és Villányban 18 hetes tanulmányi idővel népfőiskolát szervezett. Januárban Pécsett 3 hetes bentlakásos népfőiskola szervezését tervezi. Az előadásoíkat népszerű tudományos filmekkel kapcsolják össze. A népfőiskolák közül különösen a villányi előadássorozat iránt mutatkozik nagy érdeklődés: bérlettel 88 állandó hallgató látogatja az előadásokat. [ Javult a vasúti szállítások szervezettsége Szállítási értekezlet a MÁT igazgatóságon E í Tegnap délelőtt szállítási csákiállításofcból erednek az kocsit éjszaka rakjanak meg : értekezlet színhelye volt a esetek többségében. jóval drágábban, mint nappal, E MÁV igazgatóság tanácstér- Felhívta a figyelmet az ha azt a kocsit csak másnap : me. A szállítási értekezleten irányvonatképzésre, itt ugya- délután induló tehervonatta] ► Nagy Károly, a MÁV igazga- nis visszaesés tapasztalható, továbbítják. Hasonló problé- : tőség kereskedelmi osztályé- Majd a téli forgalom nehézsé- mákat tártak fel a többi vál- ; : nak vezetője értékelte az el- gairől szólt és felhívta a vál- latotok képviselői is, amelyek- ; • mólt időszak munkáját és a tolatok figyelmét, hogy szál- re Nagy Károly elvtárs vála-: »szállítási feladatok jobb ellá- lítási feladataikat lehetőség szolt és annak a reményének: ’ tása érdekében megoldásra szerint még a zord idő beállta adott kifejezést, hogy a vasút: A tömegek mozgalma ;váró feladatokat ismertette. Elmondta, hogy javulás taelőtt igyekezzenek megoldani, és a Vállalatok együttes erő- Mint új problémáról, beszelt feszítésével ezek a ma még j pasztaiható már a vasár- és a 30 kilométeres körzetek be- fennálló hiányosságok is meg- ünnepnapi rakodások terén vezetéséről, amely körzeteken szűnnek a jövőben és tovább Az eredményekről beszél az belül csak tehergépkocsival javul a vasúti szállítások szer-; Ea tény is, hogy az elmúlt h<> !?het. a szántásokat lebonyo- veziettsége. E nap során három vasárnapon b'tana. Pécsett és Kaposváron Várnai Iászló a vasút mar nem is vesz fel harminc kilométeren belüli tá-* ► az országban egyedül a pécsi ! igazgatóság teljesítette béna-* 26 000 liter pálinka A Baranya megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat december 9-én teljesítette 1958-as évi tervét. Az év hátralévő időszakában a vállalat terven felül mintegy 26 000 liter gyümölcspálinkát és 1500 hektoliter szikvizet gyárt majd. kásd tervét. Az eredményeket voJsa®pa. küldeményeket. En- azonban még tehet tovább ja- neJí 32 ^tezkedesmak a kap- vítani, mert még mindig akad- vsain az autofuvarozo - vallala- nak vállalatok, amelyek nem ^*k Pecs es Dombovatr között szívesen teljesítik az éjszakai darabarus járatokat állítottak és ünnepnapi rakodást, — bár torgalomba, amelyek jól De- erre a célra a Minisztertanács váltok, gyors, gazdaságos szai- külön béralapot is biztosított “tása módnak bizonyultak. —, ennek következtében még a hozzászólások során a mindig jelentős számú kocsi vállalatok képviselőd jobbára marad éjszaka és ümnepnapo- a vasút hibáit bírálták. A kon kd- illetve berakattonul, BELSPED képviselője a kocsi- amii kedvezőtlenül befolyásol- beállítások terén mutatkozó ja a kocsifordul ókat; hibáik kijavítását kérte. A MoBeszéflt arról is, hogy egyes hácsd Textilihulladék Vállalat vállalatok megnehezítik az képviselője kérte, hogy az éjszakai értesítések leadását, exportszállításokhoz a vasút ami szintén gátolja a folya- kért időre biztosítson megfele- matos munkát. Az áruk el- lő kocsikat. Arról is beszólt fuvarozásának nehézségeiről hogy az éjszakai rakodásokat szólva beszélt a vasút hibái- csak az ésszerűség határain ról is, amelyek szintén gyors belül szorgalmazzák, mert kijavításra várnak. Ezek a hi- például — mondotta — sem- bák: a helytelen és későd ko- md értelme annak, hogy egy Ünnepélyes tanácsalakuló ülés Komlón Komlón az ünnepélyes alaikuló tanácsülésre november 10-én délután 4 óraikor került sor a tanácsház nagytermében. Ekkorra a város kilencvennégy tanácstagjából nyolcvankilenc már ott ült a zsúfolt széksorokban, de megteltek a vendégek számára fenntartott helyek is. Az ünnepélyes tanácsülésen a megyei tanács v. ■ b. részéről megjelent Nagy Gyula elnök- helyettes elvtárs, valamint a helyi párt- és tömegszervek képviselői. A Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd a Komlóról jelentik i»56-tol i»58-ig hetven komlói család épített saját házat. A 70 család házépítésre együttesen négymillió forint kölcsönt kért és kapott az államtól. 1958-ban a Komlói Szénbányászati Tröszt hatáskörébe tartozó területen az állam 411 családi házat épített a bányászok számára az OTP támogatásával. Az OTP-kölcsön 45 millió forint volt. * A Komlói szénbányászati Tröszt központi bányamentő állomásának függetlenített bányamentői a közeljövőben tapasztalatcserére Indulnak. A most kapott új bányamentő autóval meglátogatják a tatabányai, a várpalotai és a dorogi bányamentő állomásokat* * A minap a Komlói Szénbányászati Tröszt szénelőkészítömű- jének dolgozói nyílt levelet intéztek Komló bányászaihoz. — Levelükben arra kérték a bányászokat, hogy nagyobb gondot fordítsanak a takarékosságra, mert a szénnel telt csillékben Igen sok vasanyag is a szén- előkészítöműbe kerül és ott üzemzavart okoz. „A bányából felhozott szénben nagy mennyiségben találhatók csúszda-csavarok, a TH-biztosításnál használt bilincsek és J-csavarok” — írták levelükben, amelyet igy fejeztek be: „Ml bízunk abban, hogy a bányászok megszívlelik kérésünket és rövid Időn belül lényeges javulás következik be”. A Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben egyre jobban terjed a gyorsvágathaj- tási mozgalom. A ra-as aknán például már hét, Ko6SUth-bá- nyán pedig két gyorsvágathajtö brigád dolgozik, A m-as aknai gyorsvágathajtö csapatok közül *— amelyek többségben november 11-én kezdtek munkához —j eddig a legjobb eredményt Bu- hály László csapata érte el. November 11-töl december l-lg 5G.5 folyóméter hosszú vágatot hajtott ki, s így tervét 151 százallékra teljesítette. Kossuth-bá- (hyán 39,9 folyóméter hosszú vá- ipítt kihajtó tóval Nyéki Oszkár yfcsapata érte el . legjobb eredményt. korelnök megválasztása után. kedves esemény tarkította az ünnepélyes tanácsülést. Dobszó mellett úttörők vonultak a terembe, majd az elnöki emelvény elé egy középiskolás diák és egy úttörő lépett, jó munlkát kívánva az új tanácsnak és kérve, hogy biztosítsák őket az újabb négy esztendőre szóló támogatásukról. E kedves epizód után került sor a választási elnökség beszámolójára, majd a mandátumvizsgáló bizottság tette meg jelentését. A következő napirendi pontként a végrehajtó bizottság megválasztása szerepelt, mely- .nék hivatalba lépéséi nagy tetszéssel és jóváhagyással fogadták a tanács tagjai. A megválasztottak közül t?b-elnök- nek újra Simek Árpád elvtársat, elnökhelyettesnek Unger János elvtársat, valamint a v. b. tagjainak Kelemen László, Tóth Lajos, Lajos György, Kéri János, Pöppl József, Soltész Istvánná, Rajn Istvánná, Ben kő Antal, Kir- kovics Károly elvtársakat választották meg. Simek elvtárs megköszönte a tanácstagok bizalmát a v. b. megválasztása alkalmából, — egyben ígéretet tett, hogy az elkövetkezendő időiben még nagyobb odaadással fognák dolgozni Komlóért, szocialista városukért. Az ünnepélyes tanácsülés Nagy Gyula élvtárs zárószavával ért véget. II jövő héten iízembelieW Islfán-aká a szénfűrészt Sok kísérletezés után a jövő héten ismét sor kerül a szabolcsi István-akna nyugati bányamezejében a szénfűrész üzembehelyezésére. A meredek dőlésű, 40—80 cm vastag széntelepek leművelésére alkalmas szénfűrésztől ■ szakemberek most már komoly eredményt várnak. A tervek szerint a gépet egy évig fogják üzemeltetni, s ha az ered mény a várakozásnak megfe lelő lesz, a ma még igen ne héz fizikai munkát és sok nehézséget okozó vékonyszén telepek leművelését csak szén fűrésszel végzik majd. WegMIailtamilillielete tűz lisljcta Ritka halálnemet választót magának Illa János, 68 éve kekesdi földműves. Még az el múlt hét végén bezárkózott lakásába, és az ágyban ága rettázgatva elaludt. Eközben cigaretta parazsa meggyújtot ta az ágyneműt és a keletke zett füstben az alvó Illa Jáno megfulladt, de egyébként is harmadfokú égési sérüléseket s zen/vedett. A szomszédik, akik két nap múlva a lakásból kiszűrődő füstre lettek figyelmesek, ér tesítetté'k a tűzoltóságot, va lamint az orvost, de beavat ko zásra már nem volt szükség mert a tűz magától elfojtó dott. Ma Jámos pedig már korábban meghalt. Hetven forint a mnnkaesyység Siklósnagvfaluban , — BízSsteu, belépek a Jó Barátba, persze, ha bevesznek .: s — Ha tud és alkar dolgozni, akkor persze, hogy bevesszük — mondja a siklós- nagyfalusi Jó Barát Tsz könyvelője, Ambrus János. Ha már kezet adtunk és az egyezségire koccintottunk is —• csak azért koccint hattunk, mert éppen tsz-szilveszter, vagyis zárszámadás volt kedden este Sákttós- nagyfaluban — mint újdonsült, tiszteletbeli taghoz illik, kikérdeztem őket mindenről tövirül-hegyi- re. Látni kell: mit, máért csinál? Először is megfis- merkedtom a tsz gazdasági ügyeivel. Jól állnak: Igaz, idén 460 000 forint hitelt kértek a banktól, amit már vissza is fizettek. A szövetkezet tiszta vagyona — ezt nem terheli semmiféle hitel t— 1 183 222 forint. Szóval van itt pénz, vagyon, föld bőven és a tagoknak is van mit a tejbe aprítani. Gondolják csak el, 35 család tagja ennek a termelőszövetkezetnek és harmincöt család között oszlik meg a következő összeg: a teljesített munkaegységék után kiosztott termény értéke 376 181 forint, a készpénz pedig >— 411 739 forint. Minden munkaegységre — a prémiumon 'kívül, — 70 forint — ha a prémiumot is beleszámolnánk, akkor 78 forint — jut. Itt van például a Szekeres család. Hárman dolgoznak és most 54 600 forintot visznek haza. Ha a háztájit és a prémiumot is beleszámítjuk, akkor meg 63 000 forint az ősz- szeg. Vagy itt van a 22 éves Ambrus Sándor. Négyszáznegyven munkaegysége volt és 33 200 forint ebben benne van a háztáji és a prémium is -i— ütötte a markát. Gyors számolás. Ez bizony 2750 forint havi jövedelem — Erre már meg lehet nősülni? — Hált:,, — Aztán cseréSne- e, mondjuk velem? — Nem én, senkivel! El is hiszem. 33 200 forint jövedelem egy év alatt kevés embernek adatik meg. Ekkora jövedelem és minit az örökké gyanakvó ember én is felteszem a kérdésit: miből, hogyan? Egyszerű a felelet: főleg az állattenyésztésből. 156 hízott sertést — 191 kilós át- lagisúlyban — és 62 hízott marhát adtak el. Ennyit az állattenyésztésről. A növénytermesztés náluk sem a legjobban vágott be az idén, de a több mint kétszáz mázsás holdainkónti cukorrépa átlaguk mutatja, dacoltak az időjárással is. Ennyi rengeteg pénz 474 holdról nem sok egy kicsit? Talán ezek adót sem fizettek, vásárolni, építkezni sem építkeztek? Dehogynem! Csak búzaföldadóba adtak az 1000 mázsa megtermett búzájukból 257 mázsát és mégis! 425 mázsa műtrágyát szórtak el a földjeikre, 21 tehenet ‘ vásároltak 155 000 forint értékben, 15 anyakocát 27 000 forintért, két kant 4 900 forintért, 103 411 forintot fizettek munkadíjfcént a gépállomásnak és még a szövetkezeti alapjuk is — a tavalyihoz viszonyítva — ha a saját erőből épített kuikoricagórét is beleszámítjuk — 124 000 forinttal nőtt. — Mint jövendőbeli tsz-tagot, érdekel a jövő is. Ez még nagyobb eredményekkel kecsegtet; mint a múlt óv. Jövőre, mint mondják, nem hetvennyolc forintot, hanem 100 forintot akarnak osztani munkaegységenként. A fő jövedelmi for rás jövőre is az állattenyésztés lesz és hogy a növénytermelésben is növelni akarják a hozamokat, mutatja az is, hogy a tavalyi 425 mázsa műtrágya helyett 545 mázsát szórnak kd. Jövőre 23 éves lesz Ambrus Sándor és ha megint 440 munkaegységet teljesít, mint a mostani zárszámadásig, akkor kerek 44 000 forintot vesz feL És ebben nincs benne a prémium, meg a háztáji sem, mint a mostani 33 200 forintban. Tizenegyezer forint jövedelemtöbblet egy év alatt!? És még vannak, akik azt mondják: nem érdemes tsz-tagnak lenni. Kérdezzék meg a siMősmagyfalusiiakat! Szalai János A hét elején tértek vissza " az üzemekbe és bányákba azok a munkások, műszaki vezetők, akik mint küldöttek részt vettek a kiváló dolgozók, újítók és feltalálók II. országos konferenciáján. Ezen a tanácskozáson az újítómozgalom jelenlegi helyzetét, feladatait vitatták meg, hogy a jövőben még szélesebb alapokra helyezhessék, még eredményesebbé tehessék e népgazdaságunk fejlődése szempontjából oly fontos mozgalmat. A tanácskozás sok, eddig vitás kérdésre adott választ és az újító mozgalom fejlődését elősegítő számos lehetőségre hívta fel a figyelmet. Érdemes erről kissé bővebben is szólni. Az elmúlt időkben az újító mozgalommal kapcsolatban a vitatott kérdések egyike az volt: hol a helye az üzemen, gyáron belül az újító mozgalomnak, része-e vagy sem az újító mozgalom a munkaversenynek? A gyakorlatban ugyanis az újító mozgalmat általában, mint a versenytől független mozgalmat kezelték, az újítókkal való foglalkozást pedig az újítási felelősök ügyének tekintették. Az újítókra rendszerint csak mint az újítási feladattervben megjelölt célok megvalósítóira számítottak. A tanácskozás most világos választ adott erre a kérdésre. Az újító mozgalom a verseny szerves része, sőt hogy a munkaverseny valóban eredményes legyen, az újítók aktív részvétele nélkül gondolni sem lehet. A szocialista munkaverseny ugyanis nem más, mint az öntudatos munkástömegek olyan mozgalma, amely a munkások nagyfokú aktivitásán, kezdeményezőkészségén, az új módszerek bevezetéséért, alkalmazásáért folytatott harcán alapul, s amelyben az elvtársi segítségnyújtás elve érvényesül a gyengébekkel, az elmaradókkal szemben. Az újítást és a munkaversenyt tehát nem lehet kettéválasztani, hisz az a versenyző, aki jobban, eredményesebben akar dolgozni, egyben újító, ésszerűsítő is kell hogy legyen, mert jobb eredményt általában a munka jobb megszervezésének, termelékenyebb módszerek alkalmazásának, új, fejlettebb munkaeszközök bevezetésének az útján lehet csak elérni; kJ em véletlen tehát az sem, hogy a tanácskozás — mint az újító mozgalom fejlődésének egyik akadályára — a rendszeres tapasztalatcsere, a munkamódszerátadás, a szervezett műszaki propaganda hiányára is felhívta a figyelmet és leszögezte1 szükség van a tapasztalatcserére, a munkamódszerátadásra! S gondolom, ezt nem is kell különösképpen bizonygatni. A tapasztalatcserének, a rendszeres munkamódszerátadásnak hasznosságában kevesen kételkednek. A hiba inkább1 onnan ered, hogy az utóbbi időben a legtöbb helyen lemondtak a tapasztalatcserében és a munkamódszerátadásban rejlő hatalmas lehetőségek hasznosításáról, üzemeink, bányáink vezetői — különböző indokokra, gazdasági nehézségekre hivatkozva — még az üzemen belüli tapasztalatcsere elé is igen gyakran akadályokat gördítettek. Persze, azért ez nem általános; A komlói III-as akna vezetői például azzal, hogy Kossuth-bányáról „kölcsön kértek” jól képzett omlasztó vájárokat s őket kérték meg e nagy figyelmet igénylő munkamódszer átadására, jelentős segítséget nyújtottak a náluk hasonló munkát végző vájároknak. Mindenesetre megállapíthatjuk: ahhoz, hogy a jövőben még eredményesebbé váljon a munkaverseny, az újító mozgalom, hogy minél nagyobb legyen azoknak a munkásoknak a száma, akik fejlettebb módszerekkel, termelékenyebben dolgoznak, feltétlenül szükséges a tapasztalatcsere és a munkamódszerátadás széleskörű ki- terjesztése, az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása. A tanácskozás jelenlegi " újítómozgalmunk egy másik hiányosságára is felhívta a figyelmet. Ez pedig, az újító mozgalomnak még nem elég széles az alapja. Az újító mozgalom jelenlegi helyzetét vizsgálva ugyanis kiderül, hogy — bár a benyújtott újítások száma ebben az évben már mintegy 60 000-rel több lesz, mint a múlt esztendőben volt, s az előkalkulált gazdasági megtakarítás is kb. 16 százalékkal meghaladja majd az 1957. évit — ez az eredmény főleg az újítók egy szűk csoportjának kétségtelenül elismerésre, dicséretre méltó eredménye. Márpedig nekünk nemcsak a nagy jelentőségű, hanem a kis, az egyszerű emberek millióinak az újítására, elgondolására, kezdeményezésére is szükségünk van. Anélkül, hogy lebecsülnénk a nagy népgazdasági megtakarítást eredményező újítások jelentőségét, minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítenünk, serkentenünk kell szinte kivétel nélkül minden fizikai és műszaki dolgozót, hogy törje a fejét a jobb, a termelékenyebb, a kevesebb fizikai munkát igénylő, a minőséget javító, a takarékosságot elősegítő módszerek, eszközök kialakításán, hogy a legegyszerűbb ésszerűsítési, újítási javaslatát is a köz, az üzem, a gyár, a bánya kollektívájának a rendelkezésére bocsássa. Arra van szükség, hogy az újítási mozgalom a legszélesebb munkástömegek mozgalmává, az újítási tevékenység mindennapi tevékenységgé váljék; S itt kell szólni ennek a kérdésnek a másik oldaláról is. A műszaki, gazdasági szakemberek egy része ma még eléggé idegenkedik a nagy jelentőségű, gyakran sok pénzbe is kerülő s végső kimenetelében még bizonytalan elképzelések, ötletek megvalósításától, a kísérletek elvégzésétől, mondván: hátha nem sikerül s akkor mi lesz velem. Apró Antal élvtárs a tanácskozáson elsősorban e ma még bizonytalankodók, túlzottan óvatosak számára jelentette ki a párt és a kormány nevében: „Felhívjuk a munkásokat, műszaki dolgozókat, párttagokat és pártonkívülieket, kezdeményezzenek bátran, vállalják a felelősséget, mert a párt és a kormány bízik bennük, segíti és támogatja a munkájukat;” Ú jító mozgalmunk eddigi fejlődését nehezítette, hogy a mozgalom céljai sem voltak minden esetben helyesen meghatározva. E téren is sürgős változtatásokra van szükség. Be kell látni: azzal, hogy évenként egyszer üzemeinkben kidolgozzák az újítási feladatterveket, még nem tettek meg mindent. Az újító mozgalom céljainak helyes meghatározására is elsősorban a termelési tanácskozások a hivatottak, itt kell felhívni a munkások és a műszakiak figyelmét arra, hogy elsősorban a termelékenység növelése, a minőség javítása, a takarékosság kiszélesítése stb. érdekében mit várnak tőlük. S ehhez pedig az szükséges, hogy minden vezető és minden munkás megértse az újítási mozgalom hatalmas politikai és gazdasági jelentőségét, hogy a kiváló dolgozók, újítók és feltalálók II. országos konferenciáján megszabott helyes úton haladjunk tovább*
