Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-02 / 284. szám
»58. DECEMBER 2. NAPLÓ 3 7,2 százalékkal csökkentették az anyagköltséget a mázai bányaüzemben A mázai bányaüzem a Nehézipari Minisztérium 23. számú utasítása értelmében ez év harmadik negyedévében takarékossági tervet készített. Ekkor kezdtek hozzá a takarékossági mozgalom megszervezéséhez is. A takarékossági tervben vállalták, hogy a mázai bányaüzemben a bázisidőszakhoz viszonyítva 3 százalékkal csökkentik az anyagköltségeket. Vállalásuk teljesítéséhez azonnal hozzá is kezdtek. Az azóta eltelt időszakban a munkások és a gazdasági, műszaki vezetők összefogásának eredményeként sikerült a takarékossági moegalmnat jelentős mértékben kiszélesíteni. Erről tanúskodnak az eredmények is. A mázai bányaüzemben az anyagköltségek csökkentésére tett ígéretet eddig 240 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy a bázisidőszak 40,17 forintos tonnánkénti anyagköltséget 37/24 forint/ tonnára csökkentették, vagyis nem 3, hanem 7,2 százalékkal. Ebből 7000 forintot a bányafa, 32 OOO forintot az energia, 14 000 forintot az egyéb anyagok megtakarításával értek eh Az eddigi összes megtakarítás összege 79 000 forint. Az anyagtakarékosság terén elért eredmények forrása — ’mint már említettük — a gazdasági vezetők és a munkások összefogása volt. A mázai bányászok ugyanis sok hasznos javaslattal, tettekkel is segítették a takarékossági terv megvalósítását, ök javasolták például, hogy csak méretre A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya szerint a második hideghul- lám még keddre virradó éjszaka betör hazánkba és meghozza az „igazi” telet. A szél valószínűleg tovább erősödik, folytatódnak a hózáporok, s a hőmérséklet általában fagypont alá száll. Dél-Európa és a Földközi- tenger térségei felett még 15—19 fokos meleg légtömegek vannak. Valószínű, hogy a meleg- és a hidegfront Közép-Európa felett ütközik majd, s az esetben nagyobb havazásra is számítanunk kell. vágott bányafát küldjenek a bányába. Javaslatukat az üzemvezetőség meg is valósította. Ebből és a rabolt bányafa újrafelhasználása terén elért eredményekből tevődött össze a fentebb említett 7 900 forintos megtakarítás. A takarékossági terv előírta az energiafelhasználás gazdaságosságának a felülvizsgálását, különös tekintettel a sűrített levegő és a villamos energia felhasználására. A vizsgálatot elvégezték. Azóta lekapcsolták a felesleges lépcsőleágazásokat, megszüntették a csőfúvásokat s elrendelték, hogy a villamos energiával meghajtott gépek csak akkor üzemeltethetők, ha arra valóban szükség vám Az intézkedések hatása: tonnánként 0,11 forinttal csökkent az gnergia felhasználás. Eredménnyel járt az anyag- utalványozás esetenkénti elbírálásának a bevezetése is. Az eddig kimutatható megtakarítás 14 000 forint. . S úgy látszik valóban evés közben jön !meg az étvágy. A mázai bányaüzem KISZ-fiatal- jai ugyanis vállalták, hogy társadalmi munkáiban felkutatják a bányaüzemben elfekvő és kallódó anyagaikat, hogy azokat a termelés céljaira fél lehessen használni. A fiataloknak e most induló mozgalma a negyedik negyedévi anyag- költségek alakulására feltétlenül kedvezően fog hatni; A mázai bányászok takarékossági mozgalma természetesen nemcsak az anyagtakarékosságra terjedt ki, hanem az üzem életének minden területére; Tervbe vették például a túlóráztatások, s különösen a vasárnapi muszakbk számának a csökkentését. Az eredmény: a bázishoz viszonyítva lényegesen csökkent a vasárnapi és a pótműszakok száma, tonnánként pedig 0,60 forinttal kevesebb lett a szén- melés költsége; Ez pedig kereken 18 OOO forint megtakarítást jelent; A bányaüzem vezetői rendszeresen figyelemmel kísérik a munkahelyek telepítését, ellenőrzik a munkaátvételt és a különféle pótlékok folyósítását. Ezzel kettős célt érnek el. Biztosítják, hogy minden esetben, minden dolgozó megkapja az elvégzett munkája után járó bért, de egyben lehetet-: lenné teszik, hogy meg nem i dolgozott munkáért bért fizes- j sanek ki. Bérgazdálkodásukra • jellemző, hogy az elmúlt ne-: gyedévben egyetlen alkalom- i mai sem lépték túl a bérala- ; pót. A máza; bánya takarékos-: sági terve az üzem állóeszköz: A párt első támasza A KIMSZ megalakulásának 40. évfordulója elé ~l 918. november 20-án megalakult a Kom- munisták Magyarországi Pártja. Magyarországon akkor már megérett a helyzet a szocialista forradalomra. Ez természetesen új helyzetet teremtett az ifjúság számára is. Feladatát a párt világosan megjelölte: a kizsákmányolt ifjak összes fontos problémáit a P^árdiktatúra oldhatja meg, kásszállításnál tapasztalható hibáik kijavítását, a beruházási és a felújítási tevékenység fokozott ellenőrzését is előírta. Erről sem feledkeztek el. Igaz, az e téren végzett munkájuk eredményét nem mindig lehet forint értékben lemérni, de kétségtelenül ez is hozzájárult ahhoz, hogy a III. negyedévben a tervezett önköltségüket tonnánként 2,99 forinttal csökkenteni tudták. Nagyon szép eredmény ez, s legalább olyan örvendetes, mint az, hogy a negyedévi tervüket 105,9 százalékra teljesítették, s 1500 tonna szenet adtak terven felül. A mázai bányaüzem vezetője Gyorsok István elvtárs elmondotta még: Az üzemi tanács októberi ülésén egyetlen napirendi pontként az üzem vezetőkönyvelőjének beszámolója alapján: a takarékossági mozgalom helyzetét, feladatait tárgyalta. Az üzemi tanács határozatban mondta ki, hogy az üzem dől-: gozóinak segítségével, javaslataik felhasználásával, a gaz- : dasági ellenőrzés fokozásával a termelési költségek csökken- • tése, a gazdaságos termelés i megteremtése érdekében jövőben tovább kell fejleszte- ni, még szélesebb alapokra : kell helyezni a takarékossági: mozgalmat; A kommunisták pártja vállalta a küzdelmet a munkáshatalom megteremtéséért. Ebben, az 1918. decemberében megalakult Ifjúmunkások Országos Szövetsége a párt leghűségesebb segítőtársának és támaszának bizonyult. A párt minden erejével támogatta a fiatal szervezetet. Idős kommunisták, munkások if jú- munikásnapokat, szemináriumokat tartottak az IOSZ-ban. Megjelent az Ifjú Proletár című hetilap, amely csaknem tizenöt évig mutatta az útat az ifjúság számára. Egyik vezető munkatársa volt a lánglelkű ifjúkommunista, Lékai János, a későbbi KIMSZ első titkára. A pártvezetéssel óriási erővel bontakozott ki az ifjúmunkások forradalmi harca. 1919. január 13-án mintegy tízezer fiatal részvételével hatalmas tüntetést szerveztek a tanon- cok életkörülményeinek megjavítására. A megrettent burzsoázia és kiszolgálóik természetesen azonnal felléptek ellenük is. Nem nézték tétlenül a rohamosan erősödő és mind nagyob tömegbefolyást szerző IOSZ tevékenységét. 1919. elején, annyi sok kommunistával együtt, az IOSZ vezetőit is letartóztatták. Ekkorra azonban a néptömegek előtt már egyre érthetőbbé vált, hogy a polgári forradalom nem oldotta meg és nem is tudja megoldani a kizsákmányolt emberek problémáit, és hogy a bebörtönzött kommunisták és ifjúmunkások oldalán az igazság. A párt vezette hatalmas népi forradalomból született meg 1919. március 21-én a dicsőséges tanácsköztársaság. Az ifjúság lelkesedése határtalan volt, hiszen a megalázott inas, az igát húzó paraszt és a diáktársadalom először vált a társadalom egyenjogú, megbecsült tagjává. Csak ezzel magyarázható az a nagy harci szellem, amelyet a fiatal korosztályok később a proletárhaza védelmében tanúsítottak. Az IOSZ 1919. júniusában vette fel a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség nevet. Ez volt az a forradalmi ifjúsági szövetség, amely akkor és később is az illegalitás nehéz körülményei között annyi hőst, bátor harcost és elvhű kommunistát nevelt a pártnak, a magyar dolgozó népnek. A KIMSZ a mai magyar ifjúmunkás példaképe a helytállásban, a nép ügyéért végzett munkában. Kórus-, opera- és operettest KISZ és Szakszervezetek Művelődési Házában A KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házának legutóbbi zened rendezvénye november 28-án, a hírneves Budapesti Kamarakórus és szólistáinak karének, opera és operettestje eredményesen ; szolgálta a művészi igényesség szempontjait. A budapesti ka- : maralkórust rádióbeli és régebbi pécsi szerepléseiből már jól ismerjük. A zeneművészet legjavát vártuk és méltán kaptuk tőlük ezúttal is. Főleg áll ez a kórusművekre: nevezetesen a madrigálokra, villanellekre: (többek között Lassus: Visszhang, Zsoldos szerenád, A Malom, Byrd: Szép csillagom, Mozart: Tele hordó című kánon), azután a mutatós népdalfeldolgozásokra és az igényes népi hangvételű művekre: .(Bartók: Négy szlovák népdal, Bárdos: Két katonanóta, Tréfás házasító, illetve Kodály —Ady: Akik mindig elkésnek, stb.) Jelentkezzenek mestervizsga-előkészítő tanfolyamra a Az új ipartörvény előírja, hogy mindazok a kisiparosok, akik 1956 január 1. után kaptak iparengedélyt, kötelesek mestervizsgát tenni. Kivételt képeznek azok a, kisiparosok, akiknek már van mesterlevelük. A KIOSZ megyei titkársága az új ipartörvény megjelenése után összegyűjtötte a megye területén lévő, mestervizsgára kötelezett kisiparosok adatait. Ezekből megállapította, hogy Baranyában körülbelül hatszáz kisiparos köteles mestervizsgát tenni. Ha ehhez hozzáadjuk azokat a kisiparosokat is, akik szocialista szektorban dolgőznak — és szintén mestervizsgát kívánnak tenni —, akkor a megyében mintegy hétszáz—nyolcszázra emelkedik a mestervizsgára kötelezett kisiparosok száma. Egyedül Pécs városában körülbelül négyszáz olyan kisiparos van, akinek mestervizsgát kell tennie. A pécsi kisiparosság részéről elég nagy közöny mutatkozik a mestervizsgák iránt, ami kitűnik abból is, hogy a négyszáz közül még csak nagyon kevesen jelentkeztek vizsgára. E részvétlenség miatt a KIOSZ még a mestervizsga-előkészítő tanfolyamot sem tudja beindítani. Pedig ezek a tanfolyamok azt a célt szolgálnák, hogy a kis- ivarosok alaposan felkészülhessenek a vizsgára. A KIOSZ kétféle előkészítő tanfolyamot kíván szervezni: egy harminchat órásat, amelyen a hallgatók az iparjogot, a közigazgatási jogot, áruismeretet sajátíthatják el és megismerkedhetnek a különféle adónemekkel. A másik tanfolyam hathónapos és ezen a 36 órás tafolyam anyaga mellett szakmai anyagismeretet is nyújtanak. Ezenkívül Mi van a nagy díjas Gombással? Látogatás Sziebert-pusztán Az őszi mezőgazdasági kiállításon láttam a Bólyi Állami Gazdaságnak sokak által megcsodált, nagydíjat nyert Gombás nevű tehenét. Még akkor elhatároztam, hogy baranyai otthonában teszek majd látogatást és meggyőződöm arról, vajon a'kad-e több hasonló jó tulajdonságokkal rendelkező társa ebben a híres bólyd tehenészetben? A napokban tett kirándulásunk alkalmával kiderült, sokkal többet láttunk a bólyi gazdaság Szie- bert-pusztad üzemegységében, mint amennyire kíváncsiak voltunk ott Budapesten, a Gombás szemrevételezése során. Hogy félreértés ne essék, nem rosz- szat, hanem sok jót, KIOSZ kilem: szakmából a helyénvalót, érdern- lcixvnarnxnic rendelkezesere» - ■ . legeset láttunk. mestervizsga . olyant, ami abba az----J tanfo- * 5szi Mánkba nem 0 i fért bele, mégis min- 1 dennél érdekesebb, kisiparosok bocsátja a anyagát és a rövid lyam anyagát tartalmazó könyveket is. muna Az építőiparban dolgozó t értékesebb: az em- kisiparosok általában 1959: benői való gondosdecember 31-ig, a többi ipar- J kfl<jást! ágban lévők pedig 1960 de-' cember 31-ig kötelesek letenni a mestervizsgát. Bár mindkét dátum elég távoli Már az állomástól ki jövet feltűnik a make tiként elhelyezett. fehérre me................. ' , . ° ------ - Í.CM,, raiCilC JUCna k tűnik, mégis minden Jgyeit épületcsoportok vizsgára kötelezett kisiparos- j nak saját jól felfogott érdé-j ke, hogy mielőbb jelentkez-1 zéic a mestervizsga-előkészí-j tő tanfolyamra és magára a] mestervizsga letételére is. Ha j a kisiparosok halogatják aj vizsgára való jelentkezést, ; ez későbbi időpontban torló- < dást okozhat, mert hetenként - két vizsganapnál többet aj KIOSZ nem tud megtartani,j márpedig a határidőig mint-j egy 700—S00 kisiparost kell j levizsgáztatni t P. J. t! szí t:ságot parancsoló nagyüzemi környezete. Nyolcmillió forint értékű építkezés felyt itt néhány éven keresztül: a két nyolcvan—nyolcvan férőhelyes tehénistálló mellett sorakozik a két ötven—ötven férőhelyes borjúnevelő, majd az új. magtárak, gépszínek, sertésólak — a másik oldalon pedig 1* teljesen új kétszoba-i koínylhás, fürdőszobás lakás, mellette 14 modemül átalakított régi lakás. Az üzemegységet pedig a nem régen készült 1 millió 200 ezer forintos bekötőút kancsolia össze az állomástól Bolynak vezető főútvonaliak A dolgozóik zöme nyolc—tíz éve dolgozik itt. Sebestyén Gyula, az üzemegység vezetője kísért el bennünket a kis gazdaságot megtekintő utunfcra. Először a mesterséges borjúneveléssel ismerkedtünk meg. A borjak 10 napig nevelkednek anyjuk mellett, azután a „borjúóvodába“ kerülnek Füleki József keze alá. Itt már a szükséglet szerint kapják a táplálékot; súlyuk szerint melyik mennyit érdemel. Hathónapos kortól héthónapos vemihes- sógd korig azután az üszőneVelés folyik. Ennek a részlegnek Emesz József a vezetője. Jelenleg 120 válogatott, szép üszőt nevelnek Sziebert- pusztán. Az üszők önköltségi ára nyolcezer, értékesítési áruk pedig tizenkétezer. Csakhogy a bó- lyiak nem adják tovább ezeket az értékes állatokat, hanem elsősorban saját állományukat javítják fel velük. A négyezer liter tejnél és a, 3,8 zsírszázaléknál kevesebbet adó teheneket mind kiselejtezik. így jutottunk el most már a tehenészetig. Bártfai József részlegvezetőtől tudtuk meg, hogy a 160 tejelő tehéntől 15 00 liter tejet fejnek naponta. Itt találkoztunk Budapest után újra az országos hírű Gombással. „Fejlécéről“ a következőket olvashattuk: évi tejtermelése 11730 liter, a tej zsírtaima 4 százalék. Gondozója Ébert Bálint. Csakhamar kiderült azonban az is, hogy semmiféle külön gondozásban nem részesítik itt a „különc“ Gombást, azazhogy jobban megértsük, a következőket kell tudnunk: minden tehénnek az alaptakarmánya 35 kiló nyers- répaszelet, 25 kiló siló és 4 kiló lucerna széna. Tehát az alap- takarmány után minden tehénnek hat liter tejet kell termelnie, — az ezen felül termelt minden liter után 45 deka abrakot kapnak a tehenek. Ha több a tej, több az abrak! Úgy látszik, ezt a Gombás ás „tudja“, azért múlja felül tejtermelésben minden társát.;; Az állattenyésztéshez szükséges takarmányt az üzemegység kétezer holdján termelik meg — de a terményekből még a központi gazdaságnak is jut és a saját tenyésztésű sertéseknek is, melyekről még eddig nem is szóltunk, pedig ugyancsak szép a sertésállományuk is! A bólyi gazdaság Szí ebert-pusztai üzemegységében mindennek megvan a helye és rendeltetéTalálőan mondja a kórusról jeles karnagya, dr. Paulovics Géza: „Igazi barátilag és művészileg összeforrott kis család, mely a kamaraéneklés XVI. századbeli hangulatos, idillikus légkörét, művészi gyönyörűségeit igyekszik újjáéleszteni, megszerettetni — és főleg az ifjúságot — annak művelésére bírni.” A telt ház nagy részét kitevő tanulóifjúság, de a felnőttek is megérezték mindezt, mert nagy élvezettel hallgatták és ütemes tapsviharral jutalmazták, főleg a kórus számait. Nagy rutinjuk természetes következménye a könnyed, finom hangképzés az abszolút biztos és tiszta intonálás, az együtthang- zás kiegyenlített volta a szólamok között és főleg a művek se Kiváló t stílusához és a szövegtartalomse. Kiváló emberek, jhQz kiválóan símuló tökéietes ; előadás. A művek szépségéi- D jnek maradéktalan visszaadá- , , .7 . sót szolgálták még: a szólamjövedelmező gazdái mee2* Mtoral I nX^maradéktalan'’ tásunk tapasrialatoitisát szolgálták még-a ? szólók árnyalt kiemelései, az; után a szöveg és melódia egy- i ségét híven visszaadó dinami - j kai értelmezések. A kezdések : egyöntetű pontosságára kellett ; volna csupán jobban ügyel- j oiök. A légkör különben való- | í ban a régmúlt énekes baráti összegezve. A mindennapi munka, az egyre tartalmasabb élet azonban* nap-nap után növeli | a dolgozók igényeit, így a Sziebert-pusztaiafcét is. Az üzem-*,...... ~ ,, __ egység dolgozóinak !to^,/^f’casaladias han két jogos kívánságuk • van; a négy kilomé- ” ~ térré lévő központi üzemi konyhából kapják minden nap ételüket. Szállítás közben az étel minősége romlik és ezt úgy javasolják kiküszöbölni, hogy állítsanak fel náluk • kítása ezeken a területeken is szép sikert biztosított számukra. Főleg Éber Pálmára (Rossini: Sevillai borbélyából, Ro- igényel S sina áriáját, Huszfca: A rózsa. Az est második részében a kórustagak nagy része népszerű óperaáriák és klasszikus operettrészletek előadásával, mint szólisták is közreműködött. Hangjuk szép színe, kultúrált kezelése, a számok átélése és könnyed színészi alais egy üzemi konyhát, hiszen idény munka sokszor dolgozó ételt, a pókban nyolcvan alkalmával háromszáz is téli hóna is hatvan— étkezője van az uzemegyseg- neu, tehát kifizetődő is lenne. A másik megoldásra váró problémájuk pedig a gyermekek elhelyezése hat éves korig, ugyanis 25—30 anya nem tud részt venni a termelőmunkában, mert nincs kire hagyni gyermeküket. A kéréssel érdemes foglalkozni mind a központi gazdaság vezetőségének, mind pedig az illetékes szerveknek, mert a megoldás nemcsak az egyéni kívánság teljesítését jelenti, ha- nerrt társadalmi érdek is! Schmidt Károly, Puskás Bálint 5 Mi kell a férfiaknak? című be- • tétjét énekelte), Komáromi Valéria: (Verdi: Traviátájából Violetta egyik áriáját énekelte és Kálmán operettjeiből adott elő) és Gaál Ádámra: (Verdi Rigolettójából a Kesztyű-áriát énekelte) érvényes mindez, de a többiek is méltán osztoztak a forró ünneplésben. Legnagyobb sikere a szépen fejlődő, fiatal, máris gyönyörűen .zengő bassz-bari- ton hangú Tömöri Nándornak volt, aki Nicólad: Windsorj víg nők című operájának bordáiéval és Paul Robeson által híressé vált Kern: Mississippi dalával aratott óriási sikert. Az egyes számok zongorakíséretét dr. Szentkuty Kornél látta el az előadóművészek felfogásához hű alkalmazkodással. Dr. V. L,
