Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-04 / 286. szám

MS*. DECEMBER 4. NAPLÓ 9 Felkészültünk a pártoktatás folytatására Baranyai sikerek az országos kuitúrversenyen Vasárnap tartották Budapesten a KISZ Központi Bizottsága által a BM részére meg­hirdetett országos kuttúrversenyt. A verse­nyen a pécsi őrségi zászlóalj és a megyei rendőrkapitányság kultúrosai képviselték Baranyát. Mivel a verseny mintegy 2 500 embert fog­lalkoztatott, a nagy létszámra váló tekintettél a szavalók és színjátszók a BM tisztiházában, a táncosok a Böszörményi laktanya színpa­dim léptek fel. Nehéz dolga volt a zsűrinek, hogy megálla­pítsa a sok ügyesen táncoló csoport, jó szin- játszágárda közül, melyik a legügyesebb, leg­kidolgozottabb játékú, a legfegyetmezettebb. A verseny befejezése után az esti ered- ménykihírdetésen zsúfolásig megtelt a BM tisztiháza díszterme, s a folyosón, az ajtók előtt is szorongtak. A színpadon egy asztalon már ott sorakoztak a serlegek, szobrok, okle­velek, leendő gazdáikra várva. Ki tudná meg­mondani Iá izgult jobban, a szereplők, vagy a vezetők. A pécsi őrségi zászlóalj vezetői, Homung Lászlóné és Perzsa György elvtárs ekkor már tudták az eredményeket, de nem árulták el. Hadd örüljenek majd a szereplők a nyilvános eredményhirdetésen. Elcsendesült a terem és megkezdődött a díjak kiosztása. A megyék versenyében Ba­ranya megye a második lett, s a díjat, egy szép Terta-rádiót a megyei BM nevében Perzsa László elvtárs vette át. A Baranya me­gyei Rendörfőkapitányság tánczenekara első lett, első lett továbbá Jerabek Kálmán szaxo­fon szólójával, Boros Mátyás pedig hegedű szólójával második helyezést ért eh Ugyancsak a rendőrkapitányság szavalója, Major István Szurkon: „Fél a fejjel, becsüle­tes ember!“ című versével, a férfi szavaló- verseny országos első helyezettje lett, míg Wesztl Márta, az őrzászlóalj versenyzője a női szavalóverseny második díját hozta el. A szépen kidolgozott, ügyesen betanított Mike- pércsi csárdással a pécsi őrségi zászlóalj né- pitámccsoportja a 17 induló csoport közül a második lett. A verseny pécsi résztvevői na­gyon örültek a szép sikemék, a három orszá­gos első és három második helyezésnek. A ISI. kerületi tanács alakuló ülésén Szerdán reggel 9 órára megtelt a Hl. kerületi tanács ülés terme. Ünnepélyes alakuló ülésre jöt­tek össze a kerület tanácstagjai; A korelnök, a már harmad ízben meg­választott Majorlaki János, meghatottan köszöntötte a vá­lasztások óta első- ízben megjelent tag ságot és a vendége­ket, majd sor került a mandátuanvizsgá- 16 bizottság tagjai­nak megválasztásá­ra. A bizottság je­lentéstétele után a tanácsülés elnöke, Szendrői György elvtárs Pécs város III. kerületi Taná­csát törvényesen megalakultalak nyíl vámította. Ezután dr. Pilasaanovich Imre, egyetemi ad­junktus előterjesz­tette a Hazafias Népfront javaslatát a v. b. összetételére. Av. b. elnöke ismét Bedő íPálné elv­társnő, elnökhelyet­tese Sáfrány János elvtáns, titkár Boj­tár János élvtárs lett. A felszólalók kö­zül Bemáth János elvtáns, a városi pártbizottság tagja, a tanácstagok ne­héz, de megtisztelő feladatairól beszélt, majd Gócz Béla. a városi tanács elnök- helyettese jó mun­kát és sikert kívánt az újjáalakult ta­nács munkájához: A sok szerencsekí- vánatkoz hozzá já- ruJtak még az egy­más után érke«6 dísztáviratok a Pannónia Sörgyár­ból, * mezőgazda- sági vállalat dolgo­zóitól, a Szigeti úti általános iskola ne. velőtestületétől és tanuló ifjúságától, akik küldöttségben is megjelentek és ozép virágcsokorral köszöntötték az ülés elnökségét, i észvevőit A peda­gógiai főiskolások küldöttége is e. őt. egészséget kívánt a tanács munkájá­hoz; Laboratóriumi szénporrobbáii'M a Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztályba Az új pártoktatási év még a választások előtt megkezdő­dött. Az alapvető oktatási for­mában, az időszerű kérdések tanfolyama keretében a leg­több üzemben és faluban meg tartották „A szocializmus épí­tésének útján“, az „Együtt a dolgozó tömegekkel“ és az „Erősítsük a népi hatalmat“ című előadásokat. A három előadáson a párt­oktatásra jelentkezett hallga­tókon kívül részt vettek a pártonkívüli agitátorok is. Ezeknek az előadásoknak az volt a legfőbb rendeltetésük, hogy agitációs érvekkel lás­sák el a népnevelőket. A no­vember 16-át megelőző hetek eredményes munkája bizonyít­ja. hogy a kitűzött célt elér­tük. Az előadások agitációs jel­legének előtérbe kerülése per­sze azzal is járt, hogy nem jutott elég idő a benne fog­lalt megállapítások kellő elvi színvonalon való megvitatásá­ra. A hiányt ezentúl, a párt­oktatási év hátralévő hónap­jaiban kell pótolnunk, mert a pártoktatás csak így töltheti be hivatását. E rövid bevezető után lássuk, hogyan készülnek a mohácsi járásban a pártoktatás folyta­tására. A járási és városi pár tbizottságon Előrebocsátjuk, hogy a mo­hácsi járásban nem indult marxizmus—leninizsnus kérdé­sei tanfolyam. (Nem volt hoz­zá kellően, képzett propagan­distájuk.) Az időszerű kérdé­sek tanfolyama az uralkodó — 23 ilyen tanfolyam műkö­dik a járásban; A városban már megszer­veztek 3 marxizmus—leniniz- mus kérdései tanfolyamot, de itt is az időszerű kérdésekre jár a párttagság túlnyomó többsége. Összesen 18 ilyen tanfolyam működik a tavalyi nyolccal szemben; Ornacht János elvtáns, a járási pártbizottság oktatási felelőse elmélyültem jegyzetelt, amikor munkatársunk benyi­tott hozzá. Amint mondotta, másnap egésznapos tanfolya­mot szerveznek a járás és a város összesen 41, időszerű kérdések tanfolyamát vezető propagandistája számára. Erre készül, ő tart előadást a nem­zetközi helyzet néhány kérdé­séről, amit konzultáció és há­romórás szeminárium fog kö­vetni. Különösebb újság? Nincs. Az előjelek biztatóak. A párt­tagság már várja az oktatást, a hangulat jó. Csak egy a hi­ba. A járás 8—9 pártszerveze­te még nem fizette ki a tan­anyagot. így nem tudták el­küldeni. Pedig nem olyan sok: 18 forintba kerül egy hallga­tónak az évi tananyaga, A Mohácsi Selyemszövőgyárban Mintái István elvtáns TMK előadó a propagandista. Büsz­kén mondja, hogy az ő hall­gatói kifizették a 18 forintot, s bizonyságul megmutatja a kapott könyveket. Tavaly 18-an, az Idén 29-en jelentkeztek az időszerű kér­dések tanfolyamára. Heten pártonkívüliek, néhányan a pártszervezet leendő tagjelölt- jed. Nem tart a „lemorzsolódás­tól“. Tavaly sem vblt, azaz ki­maradtak hárman, de indo­koltan: kettő hosszabb ideig betegeskedett, egy asszony szült. Már azért sem fél tőle, mert a hallgatók várják a pártofctatást. Többen megkér­dezték, hogy mi lesz már, ta­nulni szeretnének: Mintái elvtársnak nehéz dolga lesz. A 29 hallgatót két csoportra kellett osztani (sok lenne egy szemináriumiban), másik propagandistát viszont nem találtak. Mind a kettővel neki kell foglalkoznia, s ez dupla munkát jelent. Tavaly sem tudtak másik propagandistát beállítani, ak­kor is így volt. De azért meg­birkózott a plusz munkával és most is jókedvűen várja a hétfőd előadás napját. Babarcon a népes tsz-irodában találko­zott munkatársunk Braóh- mann János elvtánssal, a pro­pagandistával; Brachmann elvtáns ugyanis a tsz elnöke. Nagyon elfoglalt ember. He­ti négy estéje eleve le van kötve (az általános iskola 7. osztályát járja), az ötödik a pártoktatásé. Az elnöki tiszt­ség is sok munkával jár. ime (tréfásan mondja), most is .felrendelte az FM Budapest­re „kihallgatásra“. De azért nincs hiány az akarásban. Nem várt felső utasításra, felkészült egy előadásra; S megmutatja spdrálrugós füzetét. Tizennyolcain jelentkeztek az oktatásra, de még négy elv­társra számítanak az új ta­nácstagok és a legjobb párton- kívüli népnevelők közül. Már beszélgettek velük. Brachmann elvtárs szerint az idei pártoktatás jobb lesz a tavalyinál. A hallgatók — mind népnevelők — választás előtti munkájából bátran kö­vetkeztethet erre. Egyébként is: megnőtt az érdeklődés a politika iránt, különösen a franciaországi helyzetre és a berlini kérdésre kíváncsiak az emberek. Jókor jönnek a nemzetközi kérdésekről szóló előadások! Borjádon Piver Zoltán elvtáns, a köz­ségi pártszervezet titkára, gaz­dasági felügyelő a propagan­dista. így nyilatkozik: — Minden előkészületet megtettünk. Párthelyiségün­ket kdtataroztattuk: újravakol­tuk, kifestettük, kijavítottuk az ablakokat is stb. Ebben a helyiségben már kellemes ér­zésekkel fognak tanulni a hallgatók. — Tizenheten leszünk, kö­zöttük 11 kommunista, a párt- szervezet minden tagja ök már kifizették a 18 forintju­kat, a hátralévő néhány pér- tankívüli elvtárs pénzét hol­nap viszem be a járási párt- bizottságira; — Mi a pénteki napot vá­lasztottuk ki az oktatásra. A hallgatók már várják ezt az estét. Érzik, hogy legalább egy kicsi ved képzettebbnek kell lenni a falubeli átlagnál, kü­lönben-nem tudjuk az embe­reket tanítani *» Elég is volt a falujárásból, hiszen Babarc és Borjád után világos, hogy Bolyban és Ver­senden. is hasonlókat monda­nának. Igaza van Omacht elv­társnak, hogy az előjelek va­lóban biztatóak; Pécsi Porcelángyér karácsonyi ajándéka A háromszázféle műszaki cikket, valamint edényáru­kat, dísztárgyakat előállító Pécsi Porcelángyár dolgozói az idei jó munkájuk jutal­mául 24 napi nyereségrésze­sedés ■várományosai. A gyár ebben az évben négymillió tányért és bögrét, 11.000 ét­készletet, 9 000 teás- és 6 500 mokkakészletet gyártott. Eb­ből kétszázezer edényt ter­ven felül készítettek, ez a többlet az utolsó évnegyed végén, a karácsonyi ünne­pék előtt jelentkezik majd — a porcelánedényekben különben is szűkében lévő — üzletekben. Bővül a vá­laszték is: az utolsó negyed­évben újabb 24 személyes porcelán étkészlet és kilencr személyes teáskészlet kerül ki a Pécsi Porcelángyárból. A szovjet gyártmányú PKO 1 m. műszerrel a Pécsi Szén- bányászati Tröszt kutatási és kísérleti osztályának labora­tóriuméban mesterséges, fényképezhető szénponrobban- tásokat végeznek az ország különböző szénfajtái robbanás veszélyességének vizsgálatára. E vizsgálatoknak az a jelentő­sége, hogy a váratlan, bánya- beli szénporrabbanások elleni védekezést a laboratóriumi robbantásoknál szerzett isme­retek alapján tehetik meg. A pécsi kutatólaboratórium­ban jelenleg a mecseki, a bor­sodi, a mátravidéki, balinkai, közép-dunántúli, dorogi, pusz- tavámá, tatabányai és ajkai szén vidékekről küldött por- minták robbanásveszélyessé­gét vizsgálják. A Pécsi Szén­Halálos motorbaleset December 1-én halálos kimenetelű karambol történt az esti órákban Kista- polca és Siklósmagy falu közötti ország­úton. Oláh Károly nagyharsányi lakos Danuvia motorke­rékpárjával körül­belül 50 kilométeres sebességgel haladt az úttest balolda­lán. A szabálytala­nul közlekedő Oláh Károly nem vette észre, hogy véle szemben három ke­rékpáros közeledik, ugyanis a kerékpá­rok sem voltak ki­világítva. A moto­ros az első két ke­rékpárost — Zeto- vics Márkot ép Kö­rösi Károlyt — el­ütötte, majd utána ő is leesett a motor­kerékpárról. Zeto- vics Márk súlyos sérülést szenvedett, i Kórósi sérülése sze-j lencsésebb kimene-í telű volt. A motor-i kerékpár tulajdono-1 sa, Oláh Károly azonban koponya­alapi törést szenve­dett és a helyszínen azonnal meghalt A kiszálló bizottság megállapította, hogy Oláh Károly ittas is volt Az asszonyok érdekében bányászati Tröszt tervbe vette egy kísérleti robban tó táró épí­tését is, amelyben a szénpor- robbanás nagybani hatását ta­nulmányoznák. Kísérleteket Az asszony sír. Köny­nyei nagy cseppekben pereg­nek az arcán. Rajta nem segít senki, vele nem törődnek. Nem is tudja, mit csináljon. — Mondja csak, miről van szó? — nyugtatja Harvan elv­társ, a Pécsi Bőrgyár üb-el- nöke. Somogy vári Lajosné és férje is itt dolgozik az egyik mű­helyben. Kilenc éves kisleá­nyuk egyedül van otthon, se nagyszülő, se rokon, akire hagyhatná. A Tompa Mihály utcai napközibe nem veszik fel a gyereket. Már legalább tíz­szer próbálkozott. A válasz: nincs hely. Akkor mit tegyen, a gyereket nem hagyhatja egyedül, felügyelet nélkül. Nehéz ügy. Valamikor üre­sen tátongtak a napközik, az óvodák, manapság viszont kép­telenek kielégíteni az igénye­ket. Harvan elvtárs latolgatja a lehetőségeket. Talán ha el­menne a napközibe, s egy ki­csit megenyhítené a vezető szívét? De hiszen hányán és hányán gondolnak ugyanerre. Mégis elmegy, mert Somogy- várinén segíteni kell. S né­hány nap múlva hozza a vá­laszt: két-három hét múlva viheti a kisleányt, megígérték, lesz helye. Addig húzzák ki Valahogy. Az asszony hálás szívvel bú­csúzik. Mégiscsak jók az em­berek. Egy..-. Kettő.., Tíz.., Garmadával, mindennap akad­nak ilyen apró történetek. A száz és száz asszonynak kü­lönféle, kinek ez, kinek az fáj, s olyankor nagyon keserű clz élet, nem megy a munka, min­dig másutt jár a gondolat. Az itteni vezetők — a pártszerve­zet, a szakszervezet, a vállalat- vezetés — közös gondja orvos­ságot keresni a fájó, megbán­tott szívre. Kötelességből és emberségből: kötelességből, mert vezetők. és emberségből, mert a lehetőségekhez mérten segíteni kell mindenkin — mindenkinek. Petrohán Lászlóné férje meghalt. Négy gyerek maradt az asszonyra, neki kell gon­doskodnia róluk, hogy ember legyen belőlük. Szorgalmas, jó munkásnő, otthoni dolgait mindig megoldotta egyedül. Most sem fordult volna seho­va, de ez már meghaladta az erejét. Milyen a gyerek: csin­talan, pajkos. A házigazda nem szívelte őket, örökké ve­szekedett miattuk Petrohán- néval. Olykor-olykor minden különösebb ok nélkül meg is pofozta őket. Hogy tűrheti ezt?! Nagyon megkeserítette életét ez a háborúság. Mit tehet itt az üzem? So­kak szerint bizonyára semmit. Nos, ketten mégiscsak felke­resték a házigazdát, s a véle­mények alapján kiderült, hogy Petrohánné jogosan háboro­dott fel. Megkérték a házigaz­dát, hogy ne üsse más gyere­két, nem ez a nevelés módja. Azóta megszűnt a civakodás. Már nem tudni ki vet­te észre a gyereket a portán. Ott játszadozott, viháncolt, amíg édesanyja dolgozott. Sz.- né fanyalodott erre a „meg­oldásra”, amikor hirtelen rá­szakadt az egyedüllét s az egyik asszonyt kérte meg, hogy vigyázzon az ötéves fiúcs­kára. De ilyent nem lehet megengedni. Betehetnék a gyári napközibe, ha lenne hely. Vegyék fel létszámon fe­lül? Mit szól ehhez a többi asszony? Mégiscsak ezt válasz­tották. Mindenki megértheti, hiszen Sz.-nének nincs senkije, egyedül keres. Ha a gyerekkel otthon marad, akkor nem dol­gozhat és mi lesz a családdal? — Ezek az egyszerűbbek — mondják. — Egy kis megértés­sel és fáradsággal aránylag gyorsan révbe jutunk. De amikor a különböző érdekek nem találkoznak, akkor bi­zony nem. könnyű dönteni. A cseres műhely három da­rukezelője — Buránné, Király­né és Radnatné béremelést kértek. Szerintük nem sokat: mindössze óránként 60 fillért, mert az 5 forint 20 fillér ke­vés ilyen piszkos munkáért. A szakszervezet, méltányolva a kérelmet, javasolta a vállalat- vezetésnek a 60 filléres bér­javítást. Ebből persze „ügyn lett. A munkaügyi osztály nem járult hozzá. Kardoskodásukat azzal magyarázták, hogy növeli az amúgyis meglévő bérfeszültsé­get. Ugyanis van ott sokkal nehezebb és piszkosabb mun­ka is, például a kocsitolás, amiért 6 forintot fizetnek. Ok is reklamálhatnának, akkor viszont nem teljesíthetnék, mert megszegnék a törvényes előírásokat. Nem engedhető meg, hogy a két munkakör között fizetésben ilyen csekély — húsz filléres — különbség legyen. Ezen aztán addig-addig vitatkoztak, amíg végül is a kétféle érdeket — amely egyébként érdekazonosság összeegyeztették: 5 forint 60 fillérre emelték az órabért, figyelembe véve a kérelmezők családi- és életkörülményeit is. Nehéz fizikai munka..., Nem is beszélnek szívesen ró­la. Nem való az a törékeny női alkatnak, nem tesz jót az érzékeny asszonyt szervezet­nek. Egyelőre technikailag nem tudnak' segíteni. Elhe­lyeznék őket, ebbe viszont az asszonyok nem mennek bele, mivel ez többnyire egyműsza- kos, s így a család, a gyermek­nevelés gondja sokkal köny- nyebb. Mostanában azon gon­dolkodnak, milyen egymüsza- kos munkát adhatnának nekik. Bizonyosan találnak valami­lyen megoldást, hiszen nem­rég könnyűszerrel megszün­tették a szombat éjszakai har­madik műszakot is. Mintegy 14—15 asszonyt érintett, s te­gyük hozzá, valamennyi nagy örömmel fogadta. Most már nem kell szombat éjszaka is dolgozniok. A terhes asszo­nyoknak is mindig találnak — pedig nagyon nehéz — vala­milyen könnyű foglalkozást, hogy eleget tegyenek a tör­vényeknek: négy és fél hónap után kímélő munka jár nekik. Egy.szer-máskor azonban nem értik: már hat hónap óta él­vezik a nekik juttatott ked­vezményt és még mindig nincs utód? .íj Asszonyt gondok. Száz és százféle. Mégis oly biztos kézzel igazítják el va­lamennyit, mindenki teljes megelégedésére és örömére, mert emberség, megértés ve­zeti őket. Ilyen a mi társadal­munk•' a dolgozó emberé. BOCZ JÓZSEF I folytatnak ezenkívül a Szov­jetunióból kapott, vegyszerrel telített kőporral, amely a bá­nya levegőjében szállongó szénpor lekötésével robbanás- gátló hatást fejt kb Gergely Sándor: PEREG A DOB &*rq»ly Sándor arcképe. Gergely Sándor az 1930-as évek elején írta ezt a re­gényt és a Horthy-korszak pa­rasztságának életét ábrázolja benne. Magja: a pacsai csendőr- sortűz. A Szovjetunióban a mű több kiadásban látott napvilá­got. Magyarul most jelenik meg először.

Next

/
Oldalképek
Tartalom