Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-25 / 304. szám
S^cukCiUi December 28-án, vasárnap du. 3 órakor szilveszteri nagy úttörő jelmez karnevált rendezünk a város úttörőinek. Jelmezverseny, büfé és műsor lesz, * December 30-án, kedden du. 3 órakor „Előljárunk a harcban és bátran támadunk” címmel megemlékezést tartunk a KIMSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából, melyre a meghívott úttörőket elvárjuk. A megemlékezés helye a pécsszabolcsi úttörőotthon. * December 31-én, Szilveszter estéjén az úttörő csapat- vezetők, szakikörvezetők részére családi estet rendezünk. * A karácsonyi szünidőben az Uttörőházban fűtött terem, asztalitenisz, sakk és egyéb társasjátékok várják az úttörőket.; Úttörőcsapataink az új évet szervezetileg megerősödve köszöntik. Valamennyi úttörővezető jogos büszkeséggel tekinthet vissza az elmúlt év sikerekben gazdag munkájára. Jóleső érzéssel tölt el mindannyiunkat, hogy az év folyamán többezer úttörő állta meg a próbát és nemcsak ismeri, ie éli is a próba anyagát. Ezért mindenekelőtt azokat az úttörővezetőket, szervező testületi tagokat illeti a köszönet, akik valóban erőt, időt és fáradságot nem kímélve nehézségeket leküzdő úttörő szívvel és lélekkel fáradoztak azon, hogy az úttörő élet vidámabb, sokszínűbb, a nevelőmunka bensőségesebb, tartalmasabb legyen. Az eredmények arra köteleznek, hogy az elkövetkező ivekben szövetségünk alapvető, politikai, nevelési, pedagógiai, szervezeti, vezetési elveit — amelyek a~ elmúlt évben megszilárdultak és amelyeket most már szövetségünk alapszabálya rögzít — tovább erősítsük. Csapataink már ebben az évben felkészültek a tanács- köztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára. A „Forradalmi Nvomölvasó''-mozgalmon, a „Hősök könyvé”-n keresztül egészen a II. Országos Úttörő Találkozóig lelkes készülődést végeznek csapataink. Az 1959-es évben tovább kell fokozni a csapatokban, rajokban, őrsökben a nevelőmunka hatékonyságát, céttudm tosan törekedni kell arra, hogy úttörőinkbe plántáljuk a kommunista ember erkölcsi tulajdonságait. Biztosak vagyunk abban, hogy minden úttörővezető nagy nevelői felelősséggel, új lendülettel, ezernyi ötlettel és tervvel, vidáman fog munkához, folytatja a már megkezdett utat a vidám, tartalmas csapatélet kibontakoztatását. Ehhez kívánunk a szervező testületeknek, a csapatvezetőségeknek és minden úttörővezetőnek, csapatvezetőinknek és rajvezetőinknek sok sikert, erőt és egészséget. szeretetnek, békességnek szelidhangú, bölcs szavát. Jeges bércek mögül jöttem, a bundám is csupa hó. Köd-süvegem félrecsapva, én vagyok a Télapó. F enyők csúcsán csillag csillog, táncol a sok gyertyafény. Pajtásaim köszöntelek karácsonynak ünnepén. Duddgatok, fütyörészek. szelek sípján szól dalom, fodros vizű tavacskákat jégálomba ringatom. Tudásotok szökjön szárba, mint tavasszal a vetés. Arcotokon feslö rózsa legyen a víg nevetés. Intek egyet s fejsze csattan ezer fűrész muzsikál. Hegyoldalról a sok fenyő a völgyekbe lesétál. Ellepik a várost, falut: hozzák hegyek illatát, Csillagszórók ragyogjatok: hirdessétek milyen jó, hogy ma este békesség van, s mellétek ül Télapó. dig a kloridok vannak túlsúly- L TTirnTT TTinU’H/' ban. Különben is a tengerben/ Lr m Ut I'll/Vi lm lev6 só °'yan nagy mennyisé-) .-sr4sr=--~- ' aai gű, hogy a viszonylag kis ki-'; túl van) a hang gerjesztése és szárazföldi vízgyűjtőd visszatérése között eltelt időből területekről ennyi so nem ezár-t a terjedési sebesség alapján mazfiat- / meg tudja állapítani a tenger A-tudomány mai álláspontja) mélységét. Ugyanilyen elven ““tat • tengerek sótartalma C mérik például Grönland jégé- ? v.'^fel fOnitt az őslégkörből nek vagy az Antarktisz jégé- ^eru t a tengerbe. / nek vastagságát. Hogyan keletkezik a jégvirág?) Honnan ered a tenger vizének A jégvirág • __ ) só tartalma? téli, igen hideg ’ A tenger só- _ időben, fűtött /zWfejii, ( tartalmának vrix* ) %-'■ helyiségek kül- í eredete sokáig ~v”1 ’ ső ablakainak [döfjéj/ , vitatott (kérdés If •*"*' belső felületén V—V1-" \ volt. iß keletkező, fi- VI ( Régebben az __ nőm, kristályos —M> volt az általa- jégbevonat. Az nos felfogás, ablaküveget té- ( hogy a száraz- len a külső fagyos levegő erő-/ földről szárma- CW V, 7* sen lehűti. A szobában lévő zik. Úgy hitték, meleg levegő, érintkezve a hi-( hogy a folyók a Föld nagy deg ablakfelülettel, igen vékon( sókészleteit oldjáik fel, s ezt rétegben harmatpont alá hül,( szállították a tengerbe. Ha ez és az ablaküvegen megkezdő- így lett volna, az őstenger vize dik a pára kicsapódása. Először! édes lett volna, A biológia sze- néhány kis jégkristály kelet-/ rint azonban az élet csak sós kezik. A jégkristályok egyes tenger vizében kezdődhetett, csúcsain folytatódik a kicsapó- Az is kitűnt, hogyha a tengeri dás, majd az újabb csúcsokon,! sókat összehasonlítjuk a to- és így tovább. Ennek követkéz-1 lyókban szállított különböző lében rendkívül érdekes, ágasoldott sókkal, összetételük nem bogas, néha egészen szabályosegyezik. Az édes vizek sóiban nak tűnő páfrányszerű jégbe- a karbonátok, a tengerben pe- vonat keletkezik. ( , Milyen a hőmérséklet £ a Holdon? A Hold meg- • _ világított felén /,/ W a hőmérséklet 7*/ S, eléri a + 130 / , <J > fokot, míg a sö- ^ tét részén eléri > % — 150 fokot; > A ritka légkör o „ S miatt igen nagy 0 a hőmérsékleti különbség a \ napsütötte rész és az árnyék ■ között is. ’ \ Hogyan mérik a tengerek | mélységét? 4 A tengermély Sgjásh ségek mérésé' i nél még mindig M használják a , | fonalas mély\ ”T ségmérést. Ez 1 jL". azonban rend. «tlS P**?- kívül nehézkes, ’ 'í 'flo- i I ; . hosszadalmas, jJ I például egy 4 ' fr ezer méteres mélység meg- ™ mérése hat órát vesz igénybe. Az „Echolot” nevű műszer (A. Behm találmá- , nya, ma már az ötvenedik javított, tökéletesített típuson is Utcán — Miért sírsz kia* fiú’ — Mert megígér* tem a mamámrwk* hogy nem fogok sir«» ni, és most azért sírok, mert nem tuw dóm megtartani an ígéretemet. Júniusban — Papa, neked milyen szerencséd van. Jövőre egyetlen tankönyvre se kell pénzt kiadnod. — Annak örülök és miért? — Meg kell ismé# telnem az osztályt. meg nekem Tibor, melyik ütközetben esett el Nagy San dór? TIBOR: Az utolsóban. Nem tehet róla TANÁR: Tegnap tanítás alatt egy fa mögött láttalak. Hogy történhetett PISTA: Hát csak úgy, tanár úr kérem, hogy vékony volt a Megnyerte a fogadást Gabi találkozik Ferivel, aki tetőtől talpig be van kötözve. — Mi az, megvertek, vagy elestél? Feri így válaszol: — Fogadtam a Lacival, hogy ki tud jobban kihajolni az ablakon és én megnyertem a fogadást. f Földrajzórán , TANÁR: Varga, mondj nekem hat 1 afrikai állatot. / Varga: 2 oroszlán és 4 elefánt. Történelemórán TANÍTÓ: Mondd megértek medvecukor. A kis S a vén medve, nagy kínosan lőttem meg! — kiáltott fel <t bocs nagyon megörült a pajtás- hazaindult, a vér csak úgy cse- vadász megilletődve. — Hát én _ nak. s Gazsi is kezdett kibe- pegett a fejéből. Mindenütt pi- a vadállatnál is rosszabb vafli írni /I /M. külni o helyzetével. Csak úgy ros lett a fű, amerre mentek, gyök? Gyere fiam, vezess a II JQl /i Vffnfíl fi*/ff" visszhangzott a barlang vidám De annyira jó szíve volt, hogy medvéhez! i harcúrjuktól. Gazsiról sem feledkezett meg. Elindultak a medve barlangSC*' W túr \j/k/ % Birkóztak, btívósdit játszót- — Hát a pajtásod hol van? jdba Már otthon feküdt az tak, a denevéreket ijesztget- Szétnéztek az erdő fái közt, nmr.kó bekötött fejjel, a Most ijedt meg igazán Ga- ték. s íme, a gonosz Gazsi a vadász bocs pedig gijógyitotta mindé rizsi, roppant zokogásra fakadt. A kis medvebocs olyan tid- ölében ült már akkor. féle füvekkel és orvosságokkal.- Ne bőgj fiacskám — varies volt, hogy földhöz hagy- — GoruMz háládatlan terem- Gazs{ odarohant és kezet mondta a medve szelíden —, ta magát vágni, sGazsi kaca- les sóhajtott a medve , csókolt a mackónak, ami látnem eszlek meg, pedig jó pe- 9'ott, ugrált oromeben. gyilkosomhoz szegődik. hatókig könnyíti fájdalmát, csenve válnék belőled. De a Az öreg ur, (már fc i Majd hozzátette ^y lelki tu- m.g ériben a vadász ünneminap megfogta a bocsomat zetes Mackó uram) elvégezvén retemmel és medvétől *z°kf> pélyesen bocsánatot kért'egy ember, aztán megsajnálta, délutáni szunyókalásat, így jámborsággal: - De nem lehet _ Ne haragudjék, barátom szabadon eresztette, akkor szoít: CÄ<~“mi, hiszen ember. uram/ Ami történt, történt, megfogadtam, hogy sohasem — Menjünk most gyerekek, És Gazsi hálááatlari^aciat változtatni már nem lehet. Oe eszem többé emberhúst. sétáljunk egyet a parkbanjAz csakugyan nem leheteti cső- s2ÍÜCm mélyéből sajnálom.- igazán nem akar magén- egész erdőseget a maga park- dalni, mert a vadaséban sajat y^kó kezét nyújtó a tani. mackó bácsi? l^nak tartotta) édesapját ismerte fel dásznak, s ezzel szent lett a- Nem én, fiam, inkább itt De ez a kéj-kirandulas rósz- -Je vagy, édes rügyem, kis öéke. sajátságos ritka jelenet, h síi szül ütött ki. Egy fa mogul Gazsi kam! — kiáltott fel a va- ^ , ____- Ítor ' vezessen haza az vadász leselkedett a medvére, dász, vidám örömre múlva. - b£ ^fesse áriámhoz Durrant a fegyver, s az öreg Ej, csakhogy rád akadtam. Mi- 1 P * , , . w . mackó fejen találva rogyott lyen szerencse, hogy a vadak Mondjam-e még tovább ezt- De már olyan bolondot öme A kü boc, ijedtcn /utoít /eí ^ faltakt De minek U te. a mesét? Medvecsont is beforr, nem teszejc a kedvedért, hogy apjához annak fdjdalmAs bő. s2el olyanokat, hogy felügyelet a mackó kigyógyult, nem úgy, en a falu közelébe menjek, késére. Gazsi ellenben se nem nélkül távozol hazulról. mtnt a varjú, de azt majd ezmert nektek ^búsotok jó. ne- tóto{t semmit, — Soha nem teszem többet ntan mesélem el. künkmeg «^riinkjó, fémül^ hanyatt-homlok ro- — könyörgött Gazsi —, csak Gazsi és a vadász ott maradtudod rmt fölveszlek,ahátam- ^ Msen a feléi ^ ^ „ egyszer bocsásson *k a beteg mellett egészen * ra, hazaviszlek a barlangom- _ végem ^ _ hörffé az mtg édesapám. Itt vesztem vol- felgyógyulás napjáig, amikor ba, játszótársnak a fiam melle. örCff na, ha nincs az a becsületes aztán annak az örömére egy A medve hátára• vette Ga- — pjg hivassak orvos:? — medve, akit édesapám meglőtt, v^0 napot csaptak a barlangzsit, s meg sem állott vele ha- siránkozék a bocs. . nz a hátára vett, hazavitt a ban. záig. — Nem, nem! Nem afcari^ barlangjába, megetetett, meg- Nagy lelkesedéssel járták a Otthon már párolgott a jó én meghalni. Megpróbálok ha- itatott, gondomat viselte... medvetáncot: Hejehuja haji ebéd, pecsenye, gyümölcs s cse- zavánszorogni! — És én éppen azt a medvét Nincs már semmi baj! történetet monHihetetlen dók, de anúyira állítják, bizonyítják az összes medvék (mert úgy szeretnek ám a medvék dicsekedni), hogy lovagiatlan- ság lenne kételkedni. Gazsi körül forog a kaland, Gazsi, ez a vásott kisfiú, elszökött otthonról (bizonyosan rossz fát tett a tűzre, eltört talán egy bögrét), s addig ment, mendegélt, míg egyszer az erdőben találta magát, annak is a kellős közepében. Megéhezvén horgait a hasa, szeretett volna már visszamenni, de nem tudta az utat. Nosza sírásra fakadt a mi Gazsink, de biz azt senki sem hallgatta, csak a gyík és a szarka, de azok csak nevették, mintha mondanák: Minek mentél el otthonról, te kis csacsiI Minden dolognak elé bb a végét kell átgondolni! Amint így búslakodnék a szegény Gazsi, egyszer csak megzörren a gally, s ott terem a tisztáson, dirmögve-dörmög- ve egy vén mackó, NAPLÓ 1958. DECEMBER 25,
