Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-21 / 301. szám
10 NAPLÓ 1958. DECEMBER 2L A VASÁRNAP SPORTJA Ki volt Baranya A Dunántúli Napló és az MTST közvéleménykutatásának eredményeképpen lassan fény derül, kit tartanak a sportkedvelők megyénk legjobb sportolójának. Úgy látszik, hogy legtöbben mégis a labdarúgást kedvelik, mert bár a pécsi labdarúgó csapatok nem a legjobban szerepeltek ebben az évben, különösen a Dózsával volt sok bosszúsága a szurkolóknak, mégis vannak olyanok, mint Szőcs Sándor (Bóly), aki a Dózsa három labdarúgóját, Opovát, Kocsist és Dankát teszi az első három helyre. Egy mohácsi olvasónk, Bélaváry Ferenc ranglistája ugyancsak Kocsis Ernő nevével kezdődik. A komlói Király Károly ezzel szemben Köves János tartja a megye legjobb sportolójának, de Wágner Ernő, a PEAC atlétája két szavazócédulán is szerepel az első helyen. Gagyi Dénes eredményét is elismerik a sportkedvelők, mert őt is a legjobbak közé sorolják Berger Györgyivel, Iflinger Józseffel együtt. A szavazócédulákat lapunkból kell kivágni és azokat kitöltve december 30-ig kell eljuttatni szerkesztőségünk címére, József Attila u. 10. sz. A legtöbb szavazatot kapott sportoló szerkesztőségünk és az MTST díszes kristályvázáját nyeri. Azok között a pályázók között, akik eltalálják: ki a legjobb sportoló, könyveket és húsz totó- szelvényt sorsolunk kij Kiváló magyar és ukrán tornászok vesznek részt a péesi túznabenuitatón (Budapesti tudósítónktól.) Csütörtökön délelőtt neves sportemberek érkeztek Magyarországra: az ukrán tornászok. Mint ismeretes, szombaton és vasárnap Budapesten magyar—ukrán férfi és női tomaviadal zajlik le, s ezen a viadalon az ukránok színeiben többszörös világ-, Európa- és olimpiai bajnokok szerepelnek. A Magyar Országos Tomaszövet- ség a vidékiekre Is gondolt akkor, amikor az ukrán sportvezetőkkel való megállapodás alapján úgy döntött, hogy három vidéki városba; Pécsre, Debrecenbe és Miskolcra is elküldik a legjobb versenyzőket. így a pécsi közönségnek hétfőn este a Nemzeti Színházban ritka élményben lehet része. Kiváló ukrán és magyar tornászok gyakorlataiban gyönyörködhetnek a pécsi sportkedvelőki Eldőlt már az is; hogy kik vesznek részt a pécsi bemutatón. Az ukrán férfiak közül Tyitov és Ma- kurin, a nők közül pedig Konovalova és Zajakina látogat Pécsre, Békési Sándor, a magyar tomászválogatott egyik legjobbja talaj- torna gyakorlatának egyik látványos része közben —* olimpiai; Európa- és világbajmlg a magyar válogatott tagjai nők. Tagja volt a melboumei olimközül a férfiaknál Békési és Keszthelyi, a nőknél pedig Berger és Füle mutatja be tudását. Igazi sportcsemege lesz majd látni például Jurij Tyitov gyakorlatait. Hogy ml ad erre alapot? plán győztes szovjet válogatottnak, az olimpiai összetett egyéni bajnokságban a harmadik, nyújtón a második; lóugrásban a harmadik helyen végzett; Az 1957-es párizsi Hát elsősorban is az, hogy Tyitov Európa-baj nokságon az összetettPécsi tekézők Jugoszláviában A KK Polet Zombor meghívására jugoszláviai portyán vettek részt a pécsi tekézők. A város válogatottját a legjobb pécsi tekézők adták. A versenyzők a Szikra, Építők és a Kinizsi sportkörök szakosztályaiból kerültek ki. A város válogatottja jó erőt képvisel, hiszen a Szikra-tekézők az NB I- ben játszanak; • vendéglátó Polet Klubbal a hivatalos mérkőzésre, melyet Pécs válogatottja 51 fával nyert meg. Ezeket a mérkőzéseket a Jugoszláviában népszerűvé vált úgynevezett népi verseny-rendszer alapján tartottuk. Egy csapatban tíz versenyző szerepel és egy verseny hat „szettben” bonyolódik le. Minden résztvevő szettenként háromA pécsiek négy napot töltöttek három dobást végez. A dobásokat mindössze Jugoszláviában; ez alatt nemcsak az ütött fa arányában érfelvették a kapcsolatot a jugo- tékelik, hanem külön pontozzák szláv sportvezetőkkel és — ami a az alapzatok megjátszását is. Ha leglényegesebb — igen sok barátot ugyanis egyetlen egy bábú áll, szereztek; mely adunak számít, a versenyző — A Jugoszláv sportolók nagyon ezt nem találja el, de közvetlen szívesen versenyeznének velünk mellette megy a golyó, három m tekejátéknak ilyen formája. A nálunk szokásos százdobásos versenyt nem játsszák, csak egyes kupamérkőzéseket, a kétszáz do- básos nemzetközi versenyen. Pécs válogatottja a Polet Klubbal egy ilyen kétszáz dobásos verseny formájában is megmérkőzött. Ebből a zomboriak kerültek ki ismét győztesen 78 fával. A pécsi tekézők közül Kovács Alajos, Molnár Gábor és Dezső Zoltán, valamint Kovács József szerepelt legjobmás sportágakban is — mondotta Rózsahegyi Mátyás elvtárs, a városi TST elnöke, aki a pécsi sport- küldöttség vezetőjeként Járt Jugoszláviában. — Megbeszéléseket Is folytattunk a két város sportkap- esolatainak kiszélesítéséről. A tervek szerint a Jövő évben atlétikában, úszásban, kerékpárban és tekében rendezünk majd versenyeket Pécs és Zombor sportolói között. Erre módunk és lehetőségünk van, hiszen két-két külföldi Sporttalálkozó megrendezésére kap tunk engedélyt az MTSH-tól. A pécsi tekézők szereplése élénk érdeklődést keltett. Tömve voltak a pályák. Mindenki ott izgult, aki csak tehette; főleg aki befért a tekeasamokokba a mérkőzéseken. A szokatlan pályán, az Idegen versenyrendszerben; az utazástól fáradt pécsi Játékosok gyengébb teljesítményt nyújtottak a vártnál, de Így is két győzelmet szereztek. — Pénteken, megérkezésünk napján barátságos mérkőzést vívtunk — mondotta Lénk Gyula; a pécsi tekézők szakvezetője — az ottani magyar egyesület teke klubjával. — A mérkőzést á vendéglátók nyerték 1« fával. Másnap, szombaton Bezdánban volt a hivatalos találkozó. Itt ml győztünk 43 fával. Vasárnap délelőtt került sor ponttal értékelik. Találat esetén viszont tíz pontot kap a versenyző. Jugoszláviában Igen népszerű Jugoszláv sportbarátaink előzékeny házigazdának bizonyultak. A zombori városi tanács elnöke is fogadta a pécsi sportküldöttséget, másfél órát töltött el szívélyes beszélgetés közben a péo6i sportolókkal; SAKK A városi sakk-csapatbajnokságban vasárnap, 21-én a VI. teljes forduló kerül lejátszásra. Mérkőzések: Mecsek Kinizsi—Építők, Urán SC—PEAC A., Pedagógiai Főiskola—Kesztyűgyár, Szikra— PEAC B., Lendület B.—Spartacus, Bőrgyár szabad. A megyei sakk-alszövetség vezetőségi ülésén több fontos határozat született. Ezeket a január 4-én tartandó teljes ülés elé terjesztik, amelyre meghívják a járási alszövetségefc és a városi al- szövetség képviselőit is. Itt kell dönteni a megye 1959. évi sakk- műsorának lebonyolításáról. A megyei alszövetség el akarja kerülni a párhuzamos vagy nem kellőképpen előkészített versenyek rendezését. Az év programjából kiemelkedik az országos egyéni elődöntő, egy I. oszt. minősítő verseny és az anyagi lehetőségektől függően vagy csillagszerző, vagy vegyes mestervecseny. Mint újdonságot, a megyei alszövetség megrendezni kívánja a megyei egyéni levelező- bajnokságot Is, amely kiválóan alkalmas a kevés versenylehetőséggel rendelkező vidéki sakkozók elméleti képzettségének fejlesztéséhez. A teljes ülést január 4-én délelőtt 10 órakor a megyei test- nevelési és sporthivatal helyiségében tartják. ben megszerezte a második helyet, lóugrásban Európa-bajnokságot nyert, a gyűrűn második, a nyújtón harmadik lett. S végül, de nem utolsó sorban: tagja volt az Idei moszkvai világbajnokságon győztes szovjet válogatottnak, világbajnokságot nyert lóugrásban, az egyéni összetett bajnokságban, nyújtón és talajon pedig a harmadik helyet szerezte meg. Nem kis teljesítmény mindez, s elképzelhető, hogy Tyitov milyen kitűnő gyakorlatokkal örvendezteti majd meg a közönséget. Igen }ó képességű versenyző Ma- kurin is, s a két tomásznő, Konovalova és Zajakina is. A magyar férfi versenyzők közül talán Békési Sándor a legismertebb. Sokszoros magyar válogatott és bajnok, kiváló képességű versenyző. Különösen talaj tornában, korláton és nyújtón tartalmaznak hatalmas anyagot gyakorlatai. Keszthelyi — aki egyébként pécsi származású — a feltörő fiatalság kitűnő képviselője, a jövő nagy reménysége. Berger Györgyit nem kell bemutatni a pécsieknek, 6 is a jövő nagy Ígérete, aki azonban már eddig is bebizonyította, hogy a legjobbak között a helye. Több nagy versenyen ért már el győzelmet a többszörös válogatott Füle Judit is. Remek gyakorlatok sorozatában tehát nem lesz hiány a hétfő esti bemutatón; Geresdy László Ma’ sportműsor KÉZILABDA. — Téli-Kupa mérkőzések, PVSK tornacsarnok. 506 ITSK—500 ITSK férfi Hl. o„ 8,50. Pedagógiai Főiskola II.—Traktor II. férfi III. o., 9,25. — Simontomya— Meteor H. női n. o., 10. Dózsa— Pedagógiai Főiskola férfi I. A. o., 11. Traktor—Gépipari férfi I. B. o., 11.25. Dózsa H.—Simontomya női II. o„ 11. Dózsa III.—Bányász m. 10.25. Dózsa—Traktor női I. A. o., férfi m. o., 15,25. Leőwey H.— Porcelángyár női II. o., 16. Kinizsi —Dózsa II. férfi I. B. o„ 16,25. Leöwey—Meteor női I. A. o. 17. Urán SC—Pécsi Bányász férfi I. A. o., 17,25. Építők—Pécsi Bányász II. férfi n. o., 18. III miveffidiink at s&áialtd&zunlci 7 VASABNAPi HÉTFŐ: A Magyar Rádió PÉCSI ADÓJÁNAK 1958. december 21-1, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon 16,30: Szerb—horvát nyelvű műsor. Szerbiai táncok. — Decemberi reggelek ... Jegyzet. — Sokac paszkocsicák. — Hallgatóink kívánságára népdalokat, románcokat közvetítünk. — Tamburaze- ne. 17,00: Német nyelvű műsor. Polkák dallamával. — Szív küldi szívnek szívesen. — A fekete tojások birodalmában. Riport Aszmann Gézával, a Nagymányo ki Brikettgyár vezetőjével. — Népszerű dalok, keringők. 17,30: Magyar nyelvű műsor. Szív küldi szívnek szívesen: 18,00: Vasárnap sportja. Totóeredmények. 18,10: Vasárnap esti muzsika; 19,00: Műsorzárás. A takarékbetét-könyv előnyős, kényelmes, biztonságos! SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Bob herceg (délután 3 és este 7 órakor). Kamaraszínház: Dandin György (délután fél 4 és 'este fél 8 órakor). MOZI Park: Rita (5, 7 és 9 órakor). — A császár parancsára (délelőtt 10 órakor). Kossuth: Fekete szem éjszakája (fél 5, háromnegyed 7 és 9 órakor). Csak 16 éven felülieknek I — Húsz János (délelőtt 10 órakor). Petőfi: Fekete szem éjszakája (4, negyed 7 és fél 9 órakor). — Csak 16 éven felülieknek! A hegyi tó titka (délelőtt 10 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Emberek, vagy őrmesterek (5 és 7 órakor). — Furfangos Nyeszter- ka (délelőtt 10 órakor). Építők kultúrotthona: Ember született (5 és 7 órakor). — Áruló jel (délelőtt 10 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Főutca (fél 4, fél 6 és fél 8 órakor). — Ne fordulj vissza, fiam (délelőtt 10 órakor). Ifjúsági filmszínház: Árnyék (4 és 6 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Amiről az utca mesél (3, 5 és 7 órakor). — A kis karmester (délelőtt 10 órakor). Május 1. (Vasas H.): Berlin, Schönhauser sarok (3, 5 és 7 órakor). — A matróz (délelőtt 10 órakor). Kossuth (Mohács): Csendes Don (I. rész) (4, 6 és 8 órakor). — A kék sirály (délelőtt 10 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Tájfun Naga- szakl felett (fél 4, fél 6 és 8 órakor). — Ezerarcú hős (délelőtt 10 órakor); Táncsics (Siklós): A fecske küldetése (6 és 8 órakor). — Kati és a v'admaeska (délelőtt 10 órakor). Bőrgyár: Amiről az utca mesél (délután fél 5 órakor). DIÁK össztánc minden vasárnap és karácsony mindkét napján délután 4 órától a „Tavasz-’ Ifjúsági klubban. — Szabadság u. 2. — Vezeti: Hermann. * A városi tanács mezőgazdasági osztálya felhívja a város lakosságát, hogy a sertések vásárlása alkalmával, még a vásárlás napján feltétlen vezettessék a járlatra a tulajdonjog-átruházást. Ezért az eladó és a vevő egyformán felelős. A levágott sertések járlatleveleit a tulajdonosok mindenkor szolgáltassák be az Illetékes kerületi jár- latlevél-kezelőnelc. A rendelet ellen vétőket szabálysértés miatt megbüntetik. A Magyar Rádió PÉCSI ADÓJÁNAK 1958. december 22-1, hétfői műsora a 223,8 méteres középhullámon 16,30: Szerb—horvát nyelvű műsor. Falusi muzsika. — Napről-nap- ra. Hírek és tudósítások. — A felsőszentmártom népi együttes műsorából. — Érdekességek szomszédaink életéből. — Édesanyáknak. — Népdalok, népi kórusok. Tamburazene. 17,00: Német nyelvű műsor. Brahms-művek. — Magyar katona- és népdalok. Tímár Viktor összeállítása. Madárlakodalom. Pince mélyén. Az NDK Állami Népi Együttese énekkarának előadásában. — A mama a bölcsőnél. M. Claudius vidám verse. — Landlerek, polkák, keringők. 17,30: Magyar nyelvű műsor. Virágzó mezőgazdaságért. 17,45: Jazzorgona-szólók. 18,05: Jogi tanácsadó. — Szerkesztette: dr. Stadtrucker Péter. 18,10: Dél-dunántúli híradó. 18,30: 100 éve született Puccini. 18,55: öt perc a gyermekfogásza- ton. (Riportműsor) 19,00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Nemzetközi tomaünnepély (este 7 órakor). Kamaraszínház: Pygmalion (este fél 8 órakor); MOZI Park: Kapitány és hőse (5, 7 és 9 órakor). Kossuth: Fekete szem éjszakája (fél 5, háromnegyed 7 és 9 órakor); Csak 16 éven felülieknek! Petőfi: Fekete szem éjszakája (4, negyed 7 és fél 9 órakor). Csak 16 éven felülieknek! Fekete Gyémánt (Gyárváros): Aranypók (5, 7 órakor); Jószerencsét (Pécsszabolcs): Főutca (fél 6 és fél 8 órakor). A Péasi Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy 24- én az utolsó Járatokat a Széchenyi térről általában 19 óra 15 perckor indítja. A tettyei 19 óra 30 perckor, a vasast utolsó járat 19 óra 20 perckor indul. A villamos a Ba- lokány-fürdótől utoljára 19 óra 20 perckor, a Tüzér utcától 19 óra 40 perckor, valamint a főpályaudvartól 19 óra 40 perckor Indul. * Pécs mj. város Tanácsa VB. IV. Ipari Osztálya felhívja a lakosság figyelmét, hogy a fodrászüzletek (vállalatl, szövetkezeti és kisipari! december 24-én, szerdán este 8 óráig, december hó 27-én (szombat) pedig a hétköznapokra megállapított időben tartanak nyitva. A fodrászüzletek karácsony mindkét napján és december 28-án, vasárnap zárva tartanak, * BÁBELŐADÁS ma délelőtt 11 órakor Pécs város Művelődési Házában (Déryné u. 18.). Színre kerül a Hamupipőke c. mese. Belépődíj 3 forint. * ESTI ÖSSZTÁNC ma este fél 8 órától a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában, * DIÁK ÖSSZTÁNC ma délután 3 órától a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. * A Mü. M. Szakoktatási Főosztálya az alábbiakban szabályozta az ipari tanulók téli szabadságát. December 24-e a szünet első napja. Január 2-a a szünet utolsó napja. Január 3-ára rendkívüli oktatási szünetet engedélyezett a termelő üzemek, vállalatok hozzájárulásától függően. Az Iskolában és a tanműhelyben úgy az elméleti, mint a gyakorlati oktatás szünetel január 3-án is. Gomlo!ateli a testneveléssel és snnrttal szembeni „társadalmi igény“-nye! kapcsolatosan J Manapság sok szó esik arról, hogy a sport fejlesztésénél, fi testnevelés és sport különböző feladatainak megoldásánál figyelemmel kell lenni a társadalmi igényekre, amelyeknek maradéktalan ktelégítésére való törekvés jelentheti a testnevelés és sport értelmét és célját. Nem szeretném túlságosan távolra kanyarodva megközelíteni ezt a problémát, mert úgy gondolom, eléggé világos és érthető — tehát nem szorul különösebb bizonyításra —> hogy a „társadalmi igény” nem valami bizonytalan körvonalú óhaj, nem pillanatnyi szeszélyek összegeződése, hanem egy adott társadalom felépitettsé- géből, célkitűzéseiből fakadó na- gyonis reális követelmény. Természetes fiát, hogy különböző társadalmakban ezek az igények eltérőek. Nálunk a szocializmus építése a meghatározója a testnevelés és sport társadalmi igényének is. Milyen igényt támaszt a szocializmus építése a testneveléssel és sporttal szemben? Azt. hogy segítse elő a felnövekvő ifjúság és a dolgozó tömegek egészségének megszilárdítását, a munkára való nevelést, a munkában való egyre jobb helytállást, és a szocializmus védelmére való felkészítést. Ez az alapvető követelmény szó* Maiizmust építő országunkban a testneveléssel és sporttal szemben támasztott társadalmi igény leglényegesebbje. Itt azonban az általános el'ü megfogalmazáson túl két problémára feltétlenül ki kell térni. Ez a két probléma a következő 1. Milyen kapcsolat van a társadalmi igény és a nézőközönség igénye* között? 2. Milyen megoldásokat kíván a testnevelés és sport társadalmi igényének a kielégítése a mi körülményeink között? 1 Ennek a cikknek egyik cél- • ja éppen az, hogy a napilap- adta lehetőségek keretein belül rávilágítson: a társadalmi igény nem tévesztendő össze a nézőközönség igényével, — amely utóbbi az előbbivel nincs feltétlenül harmóniában, sőt sok tekintetb&n attól erősen eltérhet. Ez azonban nem csodálatos dolog. A nézőközönség — mint szemlélő — a sportban szórakozást, izgalmas élményt, kellemes időtöltést keres, és az az igénye, hogy ez a vágva kielégüljőn. A nézőközönséget nem érdekli, hogy a látottak mennyiben szolgál iák az egészséget, a mindenoldalú fejlesztést, vagy éppen a termelő munkára való felkészülést. De még az átlagos teljesítmény sem köti le. Izgalmakkal teli küzdelmekre, komoly teljesítményekre, szenzációra vágyik, s igazi kiMégitést az jelent számára, ha kedvenc csapata, vagy a neki szimpatikus versenyző győztesen hagyja el a küzdőteret. A nézőközönség számára a sport elsősorban atrakció, ahol a teljesítmény a döntő, a számszerű eredmények, a gólok, a centiméterek a másodpercek, a tus, a kiütés, a győzelem, amely nemcsak izgalmas szórakozást jelent, hanem büszke önérzetet is kölcsönöz, ha az „ö” csapata, az „ő” kedvence győz. A közönségnek a sporttal szembeni ezen igénye természetes, hiszen szórakozni akar, izgalmas élményt keres. Mindjárt hozzá kell tenni azonban, hogy a közönség ezen természetes igényének kielégítésére való törekvés sem egyÍ orma módon nyer megoldást a ülönböző társadalmakban. Nálunk az a törekvés, hogy a sport — mint látványosság — a nézőközönség számára valóban kultúrált szórakozást nyújtson és ugyanakkor elősegítse a közönséq nevelését abba az irányba, hogy a sportban ne csak felszíni jelenségeket lásson, hanem felismerje és értékelje mély erkölcsiségét: a fegyelmet, a lovagiasságot, az önzetlenséget, a szerénységet, a hősies helytállást és akaraterőt akkor is. ha az nem hozza meq a győzelmet. — felismerje és értékelje a mozgás szépségét és mindazt, ami az eredményeken és izgalmakon túl a verseny igazi értékét jelenti az egyén és a közösség: a csapat szempontjából egyaránt. A szocialista társadalomban a közönség igényét is úgy igyekeznek kielégíteni a sportban, hogy az hasznos szórakozást jelentsen, és nemesítő, lelket-müvelő hatást gyakoroljon. A közönség igényének befolyásolása, alakítása is részét képezi annak a nevelőtevékenysén- nek, amelynek célja az egész dolgozó nép kulturális színvonalának emelése. Csak szembeállításképpen kívánom megjegyezni, hogy a bur- zsoá országokban egyáltalán nem az a cél, hogy a sporton keresztül a nézőközönséget, annak Igényét és ízlését helyes irányban neveljék. Ezekben az országokban a sport — sok más dolog mellett — a tőkések profitszerzését szolgálja. A különböző tőkéscsoportok, amelyek a sportot kezükben tartják, arra igyekeznek, hogy kihasználva a közönség érdeklődését a látványosságok, szenzációk, izgalmas élmények iránt busás bevételekre tegyenek szert. Ennek érdekében agyainak ki olyan versenyeket, amelyeknek egyetlen célja, hogy újszerű izgalmak, borzongató szenzációk kilátásba helyezésével toborozzanak jól fizető közönséget, így születtek meg a női birkózó, ökölvívó mérkőzések, a női pankráció. ahol a kövér,, jól táplált ellenfelek” ülései csattanunk a meztelen combokon, s a trikó pattanásig feszül. Világos, hon” itt a tőke a profit növelése érdekéből az emberek alantas ösztöneit *s hallandó felkelteni és sorompóba állítani — a kultúra, nagyobb dicsőségére. A tőkés társadalomban ezek a jelenségek az uralkodó osztály igényeinek vetületel. A szocialista társadalom sohasem tévedhet a sport ilyenféle fel- használásának útidra. Azok a 'libák és visszásságok. am*1’/*k n sportban a közönség szórakoztatása vonc*kozásában még itt-ott jelentkeznek. s amelyeknek lecsapódásai a még ma is előforduló bár- dolatlanságok, bíróverések, botrányok, — egy letűnt társadalom tudati, magatartási maradványai, amelyeket nem igyekeztünk elég erőteljesen kigyomlálni, de amelyek nem a szocialista társadalom tálaidból és igényéből fakadnak. — sőt azzal egyenesen kibékíthetetlen ellentétben vannak. Es itt kell feleletet adni arra: milyen kapcsolat van a szocialista társadalmi igény és a nézőközönség igénye között? A mi társadalmunkban — bár ez a két igény nem ugyanaz és m.ég- csak nem is halad minden tekintetben párhuzamosan — a nézőközönség igénye egyre egészségesebben illeszkedik bele a sporttal szemben támasztott társadalmi igények keretébe. A szocialista sporttól nem idegen az eredményekre való törés, a csúcsok meg ostromlása, a szemet- lelket gyönyörködtető küzdelem, — sőt éppen természetes velejárója, következménye mindez a tömegek szélesedő és emelkedő testkultúrájának. Nem lehet idegen az sem, hogy a sport a nézőközönségnemes szórakoztatását is szolgálja, — és amikor izgalmas, vonzó látványt kelt, ugyanakkor elősegíti a tömegekn&k a. helyes irányba való nevelését is. A társadalmi igény kielégítésére való törekvés elösegítője a néző- közönség igényei megfelelő irányban való formálásának, és fordítva: a nézőközönség sporttal szembeni igénye megfelelő fejlettségi fokon serkentőleg hathat a társadalmi igények maradéktalan kielégítése számára. O A másik probléma, amelyre röviden válaszolnunk kell az. hogy milyen megoldásokat kíván a testnevelés és sport társadalmi igényének kielégítése a mi körülményeink között? Mivel a szocialista testnevelés alapelvét — amely a szocialista társadalom lényegéből, belső törvényszerűségeiből fakadó követelmény — előző cikkemben mar kifejtettem, nem okoz nehézséget a feltett kérdésre való válaszadás. A testneveléssel és sporttal szembeni társadalmi igényeknek a kielégítése azáltal következhet ha elősegítjük ezen alapelv mar - déktalan érvényesülését, ha ni*3 - teremtjük a lehetőségét annak, hogy egyre nagyobb tömegek kapcsolódjanak bele az egészséges, mindenoldalú fejlődést elősegítő testnevelésbe és sportba. A felnövekvő ifjúság egészéi s a felnőtt lakosságot is magába foo- laló, tényleges, aktív, sporttevékenységre serkentő tömegsport alapja az élsport felvirágzásán Ezáltal nyerhet kielégülést a *n neveléssel és sporttal szembe-' masztott társadalmi igény, csak a tömegsporton felépülő, n mesterségesen kitenyésztett élsor lehet elösegítője olyan közöns> -• igény kielégítésének is. avi^’i kulturális szempontból pozitivn V tekinthető, s amely — éppen ezf-t — nem a helyes útról való letérődre késztet, hanem serkentőién ** f a szocialista társadalmi iqé-r kielégítésére irányuló törekvése7' •• is. KALMANCNEV 70' "■ főiskolai tanár Baranya legjobb sportolója 1958-ban: Beküldte: (név, pontos cím) Beküldési határidő: 1958. december 30. J
