Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-21 / 301. szám

1958. DECEMBER 7SL NAPLÓ 7 Januárban próbanépszámlálást tartanak Pécsett Ez év elején jelent meg a kormány rendelete arról, hogy 1960. év elején népszámlálást kell tartani. Azzal kapcsolato­célja, hogy a népszámlálás szervezeti, lebonyolítási kér­déseit, a felvétel módját és az egyes módszereket kipróbálja és a fel teendő kérdések helyes­san, hogy hogyan haladnak a ségét ellenőrizze. így például népszámlálás előkészületei, a Központi Statisztikai Hivatal lesznek olyan kerületek, ahol a számlálóbiztosok töltik ki az összeíró íveket, míg más kerü­Baranya megyei és Pécs városi letekben maga a lakosság fog­l'gazgatósága részéről a követ­kező tájékoztatást adhatom: Miért van szükség; népszámlálásra ? Magyarországon általában minden 10 évben tartanak népszámlálást, utoljára 1949- ben számlálták össze a lakossá­got. Ez idő óta mind a népes­ség számában, mind annak ösz- szetételében, foglalkozási és la­kásviszonyaiban jelentős vál­tozások következtek be. Elég csak arra hivatkozni itt, hogy Pécs város népességére vonat­kozóan az újságban is számta­lan becsléssel találkozunk, 110 ezertől 140 ezer főnyi népes­ségig. Ahhoz, hogy reális ter­veket készíthessünk, feltétlen szükséges pontosan ismerni az ország népességét, annak össze­tételét, területi elhelyezkedé­sét. V ilágnépszámlálás I960 körül az ENSZ határo­zata értelmében a világ vala­mennyi országában népszámlá­lást tartanak, hogy a világ népessége megállapítható le­gyen. A magyar népszámlálás is ehhez a nemzetközi prog­ramhoz kapcsolódik. A Szov­jetunióban például 1959. év elején hajtják végre a számlálást. ja a választ megadni az egyes kérdésekre. Kipróbálásra kerül ezenkívül a nemzetközi vi­szonylatban újabban alkalma­zott lajstromos összeíró ív, Mit kívánunk a lakosságtól? Az 1960. évi népszámlálás azonban nagyobb feladatot fog jelenteni, hisz többek között 35 ezer számlálóbiztos alkal­mazását teszi majd szükséges­sé. Az adatok tömegének fel­dolgozására a Statisztikai Hi­vatal 100 külföldi gépet köl­csönöz, illetve részben vásárol, melynek egy része már meg is érkezett és azokat Budapesten amelyen egy lapon egyszerre meg tekintettük. több személy adata kerül fel­vételre. A próbaösszeírás nem terjed kd az egész városra és minden községre. Próbaösszeírást tar­A népszámlálás sikeres vég­rehajtása azonban nemcsak a Statisztikai Hivatal jó felké­szülésén múlik, hanem szük­ség van arra is, hogy a lakos­tünk Pécs bizonyos kerületei- ^8 e^eget tegyen vonakodás ben, mely összesen körülbelül nélkül a né^zámlálással kap- 5000 főnyi lakosságot érint, va- csolatos törvényes adatszolgál- lamint Baranya megye 4 köz- tatásig kotelezettsegenek. Az ségében, Adorjáson, Kemsén, összeirás adatait mind a szám­Öbányán és' Pécsudvardom. A pécsi próíbaösszeírás a kö­vetkező utcákat fogja érinteni: a Kossuth Lajos utcát, Ka­zinczy és Lyceum utcát, Jókai teret, a Jókai utcát a Rákóczi útig, Kandó Kálmán utcát, a Marosvásárhely utcát, a Sem­melweis utcát, a Tompa Mi­hály utcát, a Nagyvárad és Kassa utcát, az Ady Endre és Sörház utca páros oldalát, a Katalin, Orsolya utcát, a Szep­tember 6. teret és környékét, valamint Mecsefcszabolcs egyes utcáit. Ezekben az utcákban lévő lakóházakat számlálóbiz­tosok fogják felkeresni, akik lálóbiztosok, mind a tanács és a Statisztikai Hivatal hivata­los titokként kezelik, azokat sem magánosoknak, sem ille­téktelen hivatalos szerveknek ki nem adják. Az adatok csak összesítve kerülnek nyilvános­ságra, egyes személyek adatait semmilyen hivatal nem hasz­nálhatja fel, a nyilvánossággal nem közelheti. A begyűjtött adatok kizárólag statisztikai célt fognak szolgálni. Az összeírás tehát akkor ve­zet eredményre, ha a lakosság az összeírásban résztvevő számlálóbiztosokat és hivata­los személyeket bizalommal fogadja, azokat munkájukban Hogyan áll jelenleg a népszámlálás előkészülete? A Központi Statisztikai Hi­vatal elkészítette a népszámlá­lás programját, vagyis azokat a kérdéseket, amelyet a nép- számlálás kérdőívei tartalmaz­ni fognak. Az 1960 évi program jóval szőkébb, mint az előző népszámlálásé volt, mert sok­kal kevesebb kérdőívet és kér­dést tartalmaz. A népességen kívül számbavételre kerülnek a lakások és a lakott épületek is. A népességre vonatkozóan 25 főkérdést tartalmaz az ösz- szeíró ív. Próbanépszámlálás Pécsett és Baranyában A kormány az 1960. évi nép- számlálás jó előkészítése érde­kében elrendelte, hogy a Köz­ponti Statisztikai Hivatal 1959. január 1. és 8. között próba­számlálást tartson. Ennek az a kiosztják a kérdőíveket, illetve a kérdőívekre felveszik a kér- támogatja azzal, hogy a kéri dezett adatokat Ezen a téren adatokat és felvilágosításokat már van némi tapasztalatunk, a valóságnak megfelelően ad- ^ mert 2 hónappal ezelőtt a Sta- ja meg. tisztikai Hivatal Pellérd köz- Végezetül csak annyit kel ségben már tartott egy kísér- még megjegyezni, hogy a pró- leti összeírást és az ottani ta- baösszeírás még nem fog képet pasztalatok felhasználásával adni Pécs város népességéről készültek el a jelenlegi kérdő- az 1960. évi népszámlálás ada- ívek. Magát az összeírást a ta- tait azonban a Statisztikai Hi- nács végrehajtó bizottsága vatal a lehető legrövidebb idő szervezi meg és bonyolítja le alatt nyilvánosságra fogja hoz- a Statisztikai Hivatal szakmai ni. irányítása mellett Dr. Erdélyi Ernő, A KIMSZ elődje 1 918. november 30-án Budapesten, a régi képviselőház nagytermében megalakult az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ). Az IOSZ kezdetben szervezetileg a szociál­demokrata párthoz tartozott, bár vezetőinek többsége már ekkor is kommunista volt. A szövetség alakúié gyűlése elfogadott egy hatá­rozatot, amelyet Krámer Sándor terjesztet: elő. A határozat többek között kdfejette, hogy az IOSZ „forró üdvözletét és teljes szolidari­tását fejezi ki a diadalmas, a szocializmust építő orosz proletáiriátusnak és a nemzetközi forradalom előharcosámak, Lenin elvtársnak". Az IOSZ nem sokáig tűrte a jobboldali szociáldemokraták gyámkodáséit. Egy hónap múlva az összvezetőségi és összbizalmi ülé­sen, a szociáldemokrata vezetők kétségbeesett ellenállását megtörve, az ifjiimunkások be­jelentették az SZDP-től való elszakadást. Az ifjúsági szövetség neve ugyan egyelőre nem változott, mégis ez a nap a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség születésnapja, mert a szervezeti autonómiáját kiharcoló if­júmunkás szövetség a KMP eszmei befolyása alá került, a kommunista párt politikai ve­zetését, erkölcsi és anyagi támogatását igé­nyelte. És 1919. január 7-én már megjelent Budapesten az első magyar kommunista ifjú­sági lap: Az Ifjú Proletár. Vajon mi késztette az ifjúkommuniistákat arra, hogy a kommunista párt zászlaja alá álljanak? Akkor a nagyobb hatalom a szociál­demokraták kezében volt, hiszen az „ősziró­zsás forradalom“ után a kormányzó pártok egyike lett. A kommunista párt viszont még alig, hogy zászlót bontott, szervezetei az első lépéseket tették. Bármilyen hatalmas is volt a szociáldemokrata párt, nem tudta, mert nem akarta vállalni a végső harcot, a proletáriátus felszabadításáért a tőke uralma alól. A forra­dalmi mozgalom fejlődésétől való félelme még a polgári demokratikus reformok radikális megoldásától is visszariasztotta. A koalíciós kormány kereskedelmi minisztere meg sem hallgatta az ifjúmunkások követelését, amely a tizennégy napi fizetett szabadságidő beve­zetését, a tanoncok munkabérének rendezé­sét, a tanoncidőnek három évre való maxi­málását tartalmazta. Míg tehát a koalíciós kormány, a szociál­demokraták húzták, halasztották a munkás- ifjúság gondjainak, sanyarú életének megja­vítását. addig az akkor már üldözött kom­munista párt a dolgozó ifjúság legbensőbb vágyait fejezte ki, programja világos megfo­galmazása volt az ifjúmunkás nemzedék ösz­tönös törekvéseinek. A KMP harcot hirdetett mindenfajta kizsákmányolás, a maradiság minden formája ellen, mozgósított a szocia­lista forradalom megvívására, a proletárdik­tatúra megteremtésére. Hirdette, hogy az if­júságot csak a szocializmus szabadíthatja meg a gyötrelmektől és a nyomortól. Ezért igazo­lódtak be 1918—19-ben hazánkban is a kom­munista pártra vonatkozó klasszikus szavak: „Mi a jövő pártja vagyunk, az újítókat pedig mindig szívesebben követi az ifjúság. Pártunk a régi rothadás elleni önfeláldozó harc párt­ja, önfeláldozó harcban pedig mindig az ifjú­ság indult elsőként“. Ezért álltak 1918-ban az ifjúmunkások impozáns tömegei nagy ragasz­kodással a kommunisták pártja mellé. A Kommunista Ifjúsági Szövetség létre­** jöttével a magyar forradalmi ifjúsági mozgalom történetének új szakasza kezdődött meg. Az ifjúsági szövetség 1919. elején hű se­gítőtársa volt a kommunista pártnak a szo­cialista forradalom előkészítésében. Az ifjú­munkások serényen terjesztették a kommu­nista újságokat, röplapokat, a pártirodalmat, résztvettek a párt katonai bizottságának forradalmi munkájában, felvilágosító munkát végeztek a dolgozó tömegek és a katonák között, segítettek a felkeléshez szükséges fegyverek beszerzésében. Ezzel az ifjúsági szö­vetség dicső hősi tettet hajtott végre, amely­nek emlékét őrzi a mai ifjúsági (B.) Mit ér a juhászat? Hosszú falu ez a Duna szék- invitál barátságosan a konyha cső. A Petőfi Tsz. központi á- íelé Kékesire. tói még jó sokat kell gyalogol­ni, míg az ember megtalálja Kékesi Bálint ék házát. — Nincs itthon az uram, birkát vág a szomszédban. Azért csőik jöjjenek beljebb, — Mire letelepedünk, már jön is a gazda. — Mijáratban, Nyctocvan ürüt fogtunk be, eb­ből ötvenet exportra hizlalunk. Jó faggyus ürüket állítunk elő a francia fogyasztóknak. Ja­A MÁV Igazgatóság teljesítette éves tervét A MÁV Pécs! Igazgatósága december 19-én 100.2 százalékra teljesítette 1958. évi áruszál­lítási tervét. Az év hátralévő időszakában terven felül mintegy 230—240 000 tonna árut juttatunk rendeltetési helyére. Az idei év szállítási feladatai rendkívül nagy követelményeiket támasztottak igazga­tósagunk dolgozói elé. A számítási teljesítmé­nyekre Jellemző, hogy azok az 1955. évi tel­jesítményeknél 13, az 1957. évben elszállított árumennyiségnél pedig 10.2 százalékkal vol­tak nagyobbak. A szállítási tervek határidő előtti teljesí­tései elsősorban az tette lehetővé, hogy június és szeptember kivételével a havi szállítási ter­veket túlteljesítettük, mégpedig a tervezettnél kedvezőbb minőségi munkával. Az előző évekhez hasonlítva jelentős mér­tékben javult a teherkocsik átlagos kihaszná­lása, a tehervonatok átlagos terhelése, a ko­csiforduló idő és a mozdonyok gazdaságos kihasználása. A minőségi munka megjavításával igazga­tóságunk az őszi csúcsforgalmi időszak három hónapjában az igazgatóságok egymás közötti versenyében első helyezést ért el. November havi teljesítményeink alapján ismét esélyesek vagyunk e versenyben az I. hely megszerzé­sére, ezzel igazgatóságunk az idei őszi forgal­mi verseny nyertese lesz. TÓTH JÓZSEF a vasútigazgatóság vezetője tani képbe nem illeszthető be. Elképzelhető azonban, hogy a fenti sebességű kőzet geofizi­kai értelmezése helytelen. Fi­gyelembe kell vermi ugyanis, hogy mind a mészkő, mind a gránit szeizmikus sebességér­téke nagy értékközben inga­dozik. fedheti egymást és a mélységgel is változik. Pél­dának említhetjük, hogy a gTánit szeizmikus sebessége 4000—5700 m/sec. között vál­takozik. A dél-mecseki mérési területen közvetlen grámitki- búváson mért kísérleti sebes­ségeket a gránit mállottsága bizonyára szintén befolyásol­ta. A gránitot és a triász mész­követ csupán szeizmikus mé­résekkel tehát egymástól meg nyugtató módon szétkülöníte­ni nem lehet. Mint a Mecsek oly sok földtani kérdésben, itt is csak a mélyfúrástól várha­tunk feleletet. Bármi legyen ezeknek a mélyfúrásoknak az eredmé­nye, annyit már eddigi isme­reteink alapján is megállapít­duktív kifejlődésben ismerjük és bányásszuk. Az egykori pé­csi és fazekasbodai szárazula­tok déli oldalán, az úgyneve­zett „Déli-Előtérben“ mind­eddig még nem ismerjük a produktív liá6zt. Ezt a terü­letet délen, a mai villányi hegység helyén szintén szára­zulat határolta. Tehát a ma bányaművelés alatt álló terü­letekhez hasonló ősföldrajzi viszonyokkal számolhatunk itt és ezért elképzelhető és feltételezhető, hogy azonos üledékképződési viszonyok mellett a Déli-Előtérben is produktív formában alakult ki a kőszéntelepes összlet. Mind a gxaviméteres, mind a szeizmikus mérések eddigi eredményei biztatók, mert a graviméteres mérések ezen a részen idősebb aljzatú szánk- linálist mutattak ki, melyet a szeizmikus felvéte'ek szerint az alsó-liász fedőmárgával azonos sebességű rétegek töl­tenek ki, A Déli-Előtér produktivitá­sának kérdése nagy hordere­hatunk, hogy a pécsi medence jű és pozitív irányú eldöntése kőszenének keletkezési ideié­ben a medencétől délre szára­zulat volt. Lehet, hogy nagyobb össze- füeaő terület, lehet, hogy szi- Retláncolat. Ezt a szárazulatot rsak a helvéti emelet tengere bntötte ei. Ettől a szárazulat­tól északra az alsó-liászt pro­a pécsi bányászat perspektívá­ját jelentősen befolyásolhat­ja, mert a Pécsvárad felé tör­ténő terjeszkedésen kívül a' adott fö'dtani viszonyok miatt csak ebben az irányban lehet­séges bányászatunkat jelentő­sebben kiterjeszteni. A pécsi bányászat fejleszté­sével kapcsolatos kutatásaink jó része, mint láttuk, csak kezdeti állapotban van. Ezen a téren sok évtized mulasztá­sát kell bepótolnumik. Kutatá­saink már eddig is sok új eredményt hoztak. Ennek el­lenére még sok a hipotézis, a negativ megállapítás és az el­méleti feltevés a most ki­alakuló új földtani képben. A fenti fejtegetéseket ezért nem szabad véglegeseknek elfo­gadni. Ezzel a tanulmánnyal csak gondolatok felvetése volt a célunk, a mai vázilatos meg­ismerések tükrében, * Nagyméretű, perspektivikus kutatásaink mellett a már meglévő bányamezőink föld­tani viszonyainak tisztázásá­ra is figyelmet fordítottunk. Üzemeink rekonstrukciója, fejlesztése, sok földtani fel­adat megoldását követelte meg. A pécsi bányászat szám­talan geológiai nehézséggel küzd. A képződési viszonyok­ból eredő lencsés település, mely mind a kőszéntelepekre, mind a mellétekőzetekne jel­lemző, a kőszéntelepek struk­túrájának személyes, a műre- valóságot és minőséget befo­lyásoló változásai, a bonyo­lult tektonikai viszonyok, a medence vasasi részén fellépő meghatározhatatlan lefutású intruziók, a tektonizmussal kapcsolatban álló kőzetnyo­más, stb, stb. mind megköve­telik az elmélyült földtani ku­tatómunkát. Külön feladató jelent a telepazonosítás kér­dése. A zavart település, telepek változatos kifejlődése a fedő és fekű kőzetek válto­zékonysága következtében sok esetben a szintek között, sőt azonos szinten belül egyes ke resztvágatok között sem tud­juk azonosítani a kőszéntele pékét. Szabolcsi üzemünkben történtek kísérletek a telep­azonosítások grafikus megol­dására. Bár ezen a téren az üzem bányaföldtani szolgálata igen komoly eredményeket ér el, a kérdést megnyugtató mó­don megoldani nem tudta. Ezeknek a napi munkává összefüggő részletfeladatoknak a megoldásához az eddigáné sokkal nagyobb segítségre van szükségünk a kutatóintézetek elsősorban a Földtani Intéze részéről. Az ezen a téren újabban mutatkozó érdeklődés reményt nyújt arra, hogy magyar földtannak ez a rep rezentáns kutatóintézete vég re felismerte és átérezte ezek nek a kérdéseknek fontossá gát és minden reményünk meg van rá, hogy az eddiginél na gyobb mértékben ki fog.ia venni részét ebből a munka bői. Fejér Leomtin a Pécsi Szénbányászati Tröszt fögeolössuiKÄ. öcsém? — fordul kísérőnkhöz, a Petőfi fiatal könyvelőjéhez. — A birkáik végett jöttünk, a tsz. birkái végett, mert, hogy Bálint bácsi az állattenyésztési brigádvezető, az elnök meg is­kolán van Mohácson, a juhá­szunk is tanfolyamra ment, így hát ide jöttünk érdeklődni. — Mit tudnék én mondani, meg kell őket nézni, beszélnek azok magukért. Kövérek mint a göböly, akár az anyákat is vágóra vihetnénk, — Azokért talán kár lenne, — szólok bele én is a beszél­getésibe: — Az már igaz, hogy kör vy- nyelműség volna, — véli a házigazda, — mert fene egy jószág az a birka, soha nem szerettem a szegény állatját, de most mióta a termelőszö­vetkezetünk foglalkozik véle, be kell látnom, hogy egyik leghasznosabb gazdasági álla­tunk. — Aztán miért változtatta meg így a véleményét? — Hát, mert figyelem őket. Megvallom, először gyanakod­va, később •már csodálkozva. Egy fűszálnyi legelőnk se volt, meg most sincs. És ha meg­kérdezné az elvtársnő, hogy mi a juhok takarmánya, mégis azt mondanám, hogy a legelő és semmi más. — Ezt meg, hogy értsem? — Úgy, ahogy mondom. Ko­ra tavasztól késő őszig nem eszik a birka termesztett ta­karmányt, kivétel a hízó ürü, meg a vemhes anya. Fiatal ju­hászunk van, 17 éves legény - ke, az elnök fia, de meg kell hagyni a jószág a mindene. Megjárja velük az erdőt, utak szélét, töltések oldalát, aztán ebből él a nyáj. Mégis kövé­rek, a gyapjúk meg kiváló, — így van, — erősíti meg a könyvelő is, — ebben az év­ben 40.000 forint bevételünk volt csupán gyapjúból, ehhez jön még hozzá a hízott üriik ára. — És kifizetődő a hizlalás? — Ahogy számoltuk, bőven. Adám nyárban több, mint 20.000 fo­rintot kapunk értük. Abrakot meg aUg esznek, 14 kilót kap naponta az ötven és 6 kiló morzsolt kukoricát, többet meg se ennének. Persze, a lucerna széna meg a borsószalma, ott van midig előttük. — Fejik is az anyákat? “ Sajnos nem. Ezt azért már nem teszik lehetővé a szűkös legelőviszonyok. Ha le- gelöt tudunk szerezni, fejni is fogunk.-— Egyáltalán megoldható itt a legelőprobléma? — Csolfc erdei legelőre szá- mithatunk a tanácstól. Az is olyan, hogy időnként elönti a Duna. PeUerman elnökkel —* aki mellesleg nagy barátja « juhoknak, hisz valamikor ő is juhász ember volt — azt is ki* eszeltük, hogy jövőre vándo­rolni visszük őket Pécsvárad környékére, ott van legelőt Őszre meg visszahajtanánk. <— Tehát mindent lehet, csak:;: — Csak akarni kell ügye? Hát mi szeretnénk is itt eQV mintajuhászatat alakítani. Jö­vőre felszaporítjuk a merinó- áUományt 375 darabra. Akol az van, nemrég építettük, ju­hászunk is van, mert az is fontos, hogy jó juhász legyen: És hát a legeltetést is megold­juk, ha így nem, úgy. Egyszóval hasznos állat a juh, igénytelen és három félét is ad: gyapjút, tejet, meg húst: Faggyús húsát a dunántúli ember nem szívesen fogyaszt­ja, de külföldön csemege. A dunaszekcsői Petőfi Termelő- szövetkezet egyik legjövedel­mezőbb üzemága a juhtenyész­tés, pedig számtalan jobb adottságú tsz-e van Baranyá­nak, ahol meg sem kísérlik a juhtartást. Miért? Puszta el­lenszenvből? Kékesi Bálint sem szerette a birkát, s most mégis azt vallja, hogy hasznos és jöve­delmező dolog* a juhtenyész­tés, csak bele kell kóstolni. Rónaszékiné Imzlávia 95 millió dollár segélyt bag az USt-tél B e 1 g r á d (MTI). Belgrád- ban hivatalosan közölték, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánva 95 millió dolláros gazdasági segélyt nyújt Jugo­szláviának mezőgazdasági tér- rommillió font kölcsönt folyó* •máayek beszerzésére. Ugyan- sít Jugoszláviának. akkor tovább folynak a tár­gyalások amerikai beruházási szállítások ügyében. A jugo­szláv és az angol kormány kö­zött elvi megállapodás jött lét­re, hogy Nagy-Britannia ha-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom