Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

10 NAPLÓ 1958. NOVEMBER 18. A vasárnap rv PORTJA B Meteor és a BTC versenyzői szerepeltek a legjobban az asztalitenisz-versenyen Befejeződtek a választások tisz­teletére kiírt asztalitenisz-ver­seny mérkőzései. Meglepetések a második napon sem maradtak el. Ezúttal a férfi ifúsági egyé­niben születtek váratlan ered­mények. Az első helyet Arató, a Vörös Meteor játékosa szerezte meg. Balázs (BTC) lett a má­sodik. Koronicsnak, aki a felnőt­teknél Kőhalmit és Balázst le­győzte, a 3. hellyel kellett meg­elégednie. Míg a férfi számok­ban a Meteor, addig a női szá­mokban a BTC versenyzők ural­ták a mezőnyt. Női egyes: 1. Köröshegyi, 2. Kovarikné, 3. Till- manné. Ifjúsági női egyes: 1. Köröshegyi, 2. Almási, 3. Peer. Valamennyi a BTC versenyzője. A népfrontra szavazunk Sportolók nyilatkozatai GERBER RÚZSA, Pécsi Postás sportolója először Járul az urnák elé. Gerber Rózsa többszörös megyei ifjúsági bajnok. Munkahelyén, a Pécsi Postaigazgatóságon szerény, szor­galmas dolgozónak ismerik, aki munkáját pontosan, lelkiismerete­sen látja el. Milyen érzésekkel ké­szül ő hazafias kötelességének tel­jesítésére: su. En tudom-, hogy kire és mire szavazok. Nemcsak azért, mert szakosztály.értekezletünkön \ is foglalkoztunk a mai napnak a jelentőségével, hanem azért ts. mert a Postán megtaláltam a lehetőségét szakmai és sportbeli fejlődésemnek. Sporttelepünk napról-napra szépül és második otthonommá válik. Munkahelye­men úgy dolgozhatom le napi munkaidőmet, hogy akár min­dennap mehetek edzésre, ugyan­akkor lehetőséget kaptam arra is, hogy a Posta segéttlsztképzö tanfolyamának hallgatója legyek. Megkaptam mindazt, amivel jö- vőmet megalapozhatom, mint annyi más fiatal ebben az or­szágban. VECSEY GYÖRGY, ax Urán SC úszója — Mint régi sportember, jól tu­dom, hiszen saját magam is ta­pasztaltam, mit kaptunk ml sportolók a felszabadulás után népi államunktól. Bizony 1945 előtt nem mindenkinek volt mód­ja és lehetősége arra, hogy hó­dolhasson kedvenc sportjának. 1945. után merőben megváltozott a helyzet. Nézzük csak saját pél­dámat. A Szovjetunióban végez­tem el a repülő akadémiái. Egy fiatal sportember életében ennél szebb, felejthetetlen élményt nem igen adhat. Ma, amikor mint edző is dolgozom, nap nap ulan látom, hogy mindenre, amire a sportolónak szükségük van, meg­kapják. Az Urán SC, jelenlegi sportköröm fedett uszodával ren­delkezik, komoly költségvetésünk van, megfelelő körülmények kö­zött edzhetünk, versenyezhe­tünk. Azzal, hogy szavazatomat a Hazafias Népfront jelöltjeire adom, csak részben viszonozha­tom mindazt, amiben eddig mint sportoló részem volt. FOGARASI SÁNDOR, a Pécsi Dózsa atlétája A falusi sport tizenhárom éve IV agyon nagy az az út, amit, a falu sportja megtett a MA- DÍSZ mezítlábas labdarúgó baj­nokságától a járást bajnokságokig. A falu sportja lényegében a fel­szabadulás után kezdett fejlődni és ma már ugyanolyan tömegeiket mozgat, mint a városodéban. Az 1848-ban kiírt alapfokú bajnoksá- gokon sóik tízezer falusi fiatal isr merkedett meg a sportolás örö- melved, a nem sokkal később be­vezetett MHK-mqégalom keretében pedig két év alatt csaücnam negy­venezren próbáztaik le. A falusi fiatalok sportolási lehe­tősége előtt a párt 1945-ben tett azon javaslata nyitotta meg a ka­put, mely szerint minden falu mellett sportpályára alkalmas te­rületet kell kijelölni. A kormány a javaslat alapján rendeletet adott ki, s a községedében díjmentesen a sportolóik rendelkezésére bocsá­tott egyes területeket. Államunk anyagilag is segítette a falusi sport fejlesztését, 1946 augusztusától 1950 végéig mintegy három és téü mil­lió forintnyi felszerelést és pálya­építést segélyt juttatott a falvaik dolgozó inak. Üj fordulat állott be 1991-ben a falusi sport életében, Az Országos Testnevelési és Sportbizottság létre hozásával a falusi sportkörök készséges segítőkre találtak a test­nevelést sportbizottságodénál. Meg­született a falusi dolgozók spar- takiádjának gondolata, rövidesen megrendezték az első falusi spar- taldádot, s ezen mintegy húszezer fiatal vett részt. Később tovább növekedett az érdeklődés a spar- takiádok iránt; s az ellenforrada­lom előtt már több mint százezer résztvevője volt a falusi sparta- kiád-versenyeknek, melyeket 1765 községben rendeztek meg. tagot foglalkoztatnak a sportkö­rök, köztük 2110 nőt; Hőgy az ellenforradalom után újból kibontakozott a falvak sport­élete, abban jelentős szerepe van a KISZ-nek. A falu sportjának szervezését már az országos ifjú­sági sportbizottság falusi sport­központjára bízta. A KlSZ-szerve- zetefc egyre inkább foglalkoznak és bekapcsolódnak a községek sport­életének irányításába, a sportélet szervezésébe, a fiatalok sportigé­nyeinek kielégítésébe. Ebben az évben, már a KISZ szervezte a járási sporttanácsok segítségével a falusi spartakiád-versenyeket, s hogy azok milyen jól sikerültek, az mutatja, hogy megyénkben több mint 6 ezer indulója volt a ver­senynek. lWyugodtan elmondhatjuk, hogy ma már a magyar testneve­lés és sport szerves részévé vált a falu sportja is. Akadnak ugyan még gátié körülmények, melyek akadályozzák a falusi sportélet teljes kibontakozást, mégis meg­állapíthatjuk, hogy a falusi fiata­lok ma igénylik a testedzést, sze­retnek versenyezni s a politikai, termelési eredményeik mellett a sportkérdéssel is mind többet fog­lalkoznak, — A mai napon, mint annyi más fiatal, én is most szavazok először. A belügyminisztérium sportosztályán dolgozom, így közelről látom, hogy nálunk mi­lyen gazdag lehetőséget, támoga­tást biztosítanak a sportolóknak. De mint versenyző, magam is •n.-i'tsvtniiam mindezt. Eleit is a lehetőséggel, s szorgalmas, cél­tudatos munkával készülök az 1959-es versenyévadra. Sportolni csak békében lehet. Nekünk, sportolóknak a háború a legna­gyobb ellenségünk. Pártunk poli­tikája békét akar. tudom, mikor a Hazafias Népfront jelöltjeire adom szavazatomat, nemcsak a sportolók barátaira, támogatóira, hanem a béke harcosaira Is sza­vazok. • KÖVES JANOS, a PVSK labdarúgó játékosa — A magyar ifjúsági labdarú­gó-válogatott tagjaként a nyugati országokban is megfordultam, így saját magam is meggyőződ­tem arról a nagy különbségről, ahogy nálunk és ahogy nyuga­ton a sportot kezelik. Munka­helyemen, a MÁV Igazgatóságon nemcsak biztosítják, hanem elő is segítik szakmai továbbfejlő­désemet. hogy műszerész lehes­sek. Több milliós értékben sport, telepet építettek a PVSK sporto­lóinak, így nekem is. Ezért sza­vazok most először őszinte meg­győződésből a Hazafias Népfront jelöltjeire. T~ Cs''csn,,ve7éu’creiliJ'fi7i,aliil9 imWózéseliie Álló sorban: Tó tokföldje rőplabdacsapata a falusi dolgozók megyei spartakiádjának idei győztese. A guggoló sorban: a 3. helyezett bólyi együttes­libben az időben anyagiakban ■*-' is nagy segítséget kapott a falu sportja népi demokráciánktól 1954-ben nem kevesebb; mint 3 millió forintot fordították a falu sportjának fejlesztésére. Ehhez még hozzá kell számítani azt az állami támogatást is, amit a Trak­tor sportkörök kaptak, valamint azt is. amit az OTSB a falusi sportpályák építésének elősegíté­sére adott. Baranyában is egymás után épültek a korszerű falusi sportpályák. Véménden, Bólyban, Sátorhelyen, Siklósán, Sellyén, Á labdarúgó-világbajnokság legdrágább csapatai Az ellenforradalom szétzilálta a falu sportéletét. A falvak sport­jának életképességét; a falvak dolgozóinak, elsősorban a fiatalok­nak sportélet! vágyát azonban nem ölhette ki. Ma, több mint 110 falusi sportkört tartanak nyilván Bara­nyában. Ismét nagy számban spor­tolnak fiatalok, hisz megyénkben több mint 13 ezer falusi sportköri Stockholm. Az 1958. évi labda­rúgó-világbajnokság két legdrá­gább csapata Argentina és Bra­zília válogatottja volt, költségük egyenként 130 000 svéd koronát tett ki. sodik Magyarország—Wales kozó 29 700 svéd koronával. A világbajnoki torna 32 zését összesen 819 989-en végig. talál­mérkő­nézték A világbajnoki verseny szám­adataiból kitűnik még, hogy a já­tékvezetők költsége 91 683, a FIFA. kongresszusé pedig 214 360 svéd koronát tett ki. A legnagyobb be­vétele a Brazília—Svédország dön­tőmérkőzésnek volt 1 083 468 svéd koronával, míg a legkisebb a má­Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, sok helyen, főként ma esővel, mérsékelt szél, az enyhe idő tovább tart. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: 5—8 fok. Legmagasabb nappali hőmér­séklet vasárnap 9—12 fok között. Csúcsnevezés érkezett a te­rem-kézilabda kupa-mérkőzé. sekre. Nem kevesebb, mint 56 csapat jelezte részvételét, pécsi csapatok mellett vidékiek is szép számban neveztek. Komló, Szigetvár, Siklós, Szentlőrinc, sőt Dombóvár és Simontor- nya kézilabdázói is ott akarnak lenni a kupa mérkőzéseim a trírn-i kézilabdaszövetség már elkészítette a kupa kiírá­sát. A tervek szerint a férfi és női I. osztályban 6—6 csapat küzd majd az elsőségért. Ugyanennyi csapatot kívánnak beosztani az I. B) osztály férfi és női csoportjaiba is. Különö­sen az I. osztályú mérkőzések igéinek izgalmas küzdelmet, hisz a nőknél a Pécsi Bányász, a Dózsa, a Vörös Meteor, a Fák­lya, a PEAC és Szigetvár, a férfiaknál a Komlói Bányász, a Dózsa, Pécsi Bányász, PEAC, a Pedagógiai Főiskola és az Urán SC csapatai mérkőznek majd hétröl.héire. De érdekes mérkőzéseik várhatók az I. B) osztályban Is, ahol előrelátható­an a nőknél Kesztyűgyár, Sely- lye, Pécsszabolcs, Traktor, Pe­dagógiai Főiskola és az Építők, a férfiaknál a PEAC II., Dózsa II.. Pécsszabolcsi Bányász, Kinizsi, Fáklya és a Gépipari csapatai alkotják a mezőnyt. A terem-kézilabda kupa-mér­kőzések december 6-án kezdőd­nek. 4« Hil ■mliiííak tzélaUtZttHtoke s VASÁRNAP A Magyar Rádió PÉCSI ADÓJÁNAK Május 1, (Vasas n.): Cár és ács (délelőtt 10 órakor). Mese az aranyhajú királylányról (3, 5 és 7 órakor) 1958. nov. 16-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon 16.30: Szerb—horvát nyelvű műsor. Szlavóniai kóló. Választottunk ... Hallgatóink kívánságára népsze­rű dallamokat közvetítünk. 17.00: Német nyelvű műsor. Indulók szárnyán ... Erzsébet- napi szívküldi üzenetek. Népda­lok, fúvószeneszámok. 17.30: Magyar nyelvű műsor. Szív küldi szívnek szívesen, 18.00: OPERETT-EST. 1. Suppé: Könnyű lovasság — nyitány. (Berlini filharmoniku­sok. Vez. Erich Kleiber.) 2. De Fries: Kettős a ;,Száz piros ró­zsa” c. operettből. (Rafael Márta és Baksay Árpád.) 3. De Fries Károly: Egy hangulat. (Rafael Márta.) 4. Budai Dénes: Kettős a „Csárdás” c. operettből. (Rafael Márta és Baksay Árpád.) 5. Laj­tai: Dai a „Régi nyár” c. ope­rettből. (Rafael Márta.) 6. Strauss Cigánybáró — egyveleg. (Anita Gura, Peter Anders, a berlini Opera ének- és zenekara.) 7. Kálmán: Részietek a „Bajadér” c. operettből. (Honthy Hanna.) 8. Budai Dénes: Dal a „Fityfiritty” c. operettből. (Honthy Hanna.) 9. Konti József: Keringőhatos a „Királyfogás” című operettből. (Lakos Mária; Makkay Klára; Göndöcs József, Oláh Emil, Rag- gambi Zoltán és Réti József.) 10. Suppé: Boccacio — induló. (Ber­lini Opera zenekara.) 18.50: Vasárnap sportja. — Totó­eredmények. 19.00: Műsorzárás; Kossuth (Mohács): Eltűnt kapi­tány (délelőtt 10 órakor). Nővé­rek (4, 6 és 8 órakor) Zrínyi (Szigetvár): London (dél­előtt 10 órakor). Királyasszony lo­vagja (féű 4, fél 6 és 8 órakor) Táncsics (Siklós): A kis dobos (délelőtt 10 órakor). Bigamists (6 és 8 órakor) HÉTFŐ A Magyar Rádió PÉCSI ADÖJANAK takarékbetét-könyv előnyös, kényelmes, biztonságos! 1958. nov. 17-1, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon 16.30: Szerb—horvát nyelvű műsor. Napról napra .;. Hírek és tudó­sítások. Érdekességek szomszé­daink életéből. Tamburazene, Aszonyok tanácsadója. Hogyan gátolhatjuk meg és hogyan eny­híthetjük a fagyásokat. Régi nóta — régi tánc .:: címen népdalo­kat és népitáncokat közvetítünk. 17.00: Német nyelvű műsor. Ottó Wágner: Vidám nyitány. Nem nfvetek! W. Busch vidám verse. Keringödal. Énekli: Hans Ahns. Elutazott a nagy O. E. Möridke szatírája. Salzburgi és bécsi dalok. ■ 17.30: Magyar nyelvű műsor. Virágzó mezőgazdaságért. 17.45: Üj népzenei felvételeinkből 18.05: Jogi tanácsadó, — Az SZTK szolgáltatásokról. — A táppénz­ről. — Szerkesztette: dr. Stadt- rucker Péter, 18.10: Dunántúli híradó, 18.30: „Szülőhelyem Szalonta.” Emlékezés Arany Jánosra, dalmi zenés összeállítás. 19.00: Műsorzárás. Iro­SZINHAZ Nemzeti Színház: Bob herceg (délután 3 és este 7 órakor) Kamaraszínház: Tavaszi keringő (délután fél 4 és este fél 8 órakor) SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Szünnap. Kamaraszínház: Szünnap. MOZI Park: Dollárpapa (délelőtt 10 órakor). Egy nyáron át táncolt (5. 7 és 9 órakor). Csak 16 éven felülieknek! Kossuth: Bátorság iskolája (dél­előtt 10 órakor). Pármai kcflostor I. (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Csak 16 éven felülieknek! Kossuth Híradó Mozi: Szünnap. Petőfi: Aggtelek. Hajóval az Aldunán. Séta az erdőben. Tavasz a Tátrában. Engedetlen kiscica (délelőtt 10 órakor). Hétköznapi tragédiák (fél 5, háromnegyed 7 es 9 órakor) Fekete Gyémánt (Pécs-Gyárvá­ros): Gróf Monte Christo I. (dél­előtt 10 órakor). A tett színhelye Berlin (5 és 7 órakor) Építők kultúrotthona: Tigrisköly- kök (délelőtt 10 órakor). Mindig veled (5 és 7 órakor) Bőrgyár kultúrotthona: BecSület- rablők (fél 5 órakor) Ifjúsági filmszínház: Szerelmes trombitás (4 és 6 órakor) Jószerenesét (Pécsszabolcs): 58/7. .sporthiradó. így kis sün kaland- 1an. Irigy mackók. Babavásár. Köt Fegyocska (délelőtt 10 óraikor). Csempészek (fél 4, fél 6 és fél 8 órák őr) Rákóczi (Mecsekal.ial: Angyallal a hegyekben (délelőtt 10 órakor). Régi idők mozija (3, 5 és 7 órakor) MOZI Park: Rákóczi hadnagya (5, 7 és 9 órakor) Kossuth: Pármai kolostor I. (fél 5. fél 7 és fél 9 óraikor). Csak 16 éven felülieknek! Kossuth Híradó Mozi: Szünnap. Petőfi: Hétköznapi tragédiák (fél 5, háromnegyed 7 és 9 órakor) Fekete Gyémánt (Pécs-Gyárvá- ros): Pique Dame (5 és 7 órakor) Jószerencsét (Pécsszabolcs): Csempészek (fél 6 és fél 8 órakor) Diák-össztánc lesz ma délután 4 órától a „Ta­vasz” ifjúsági klubban. Vezeti: Hermann Ferenc tánctanár. Ugyancsak diák-össztánc lesz ma délután 3 órától a KISZ- és Szak- szervezetek Doktor Sándor Műve­lődési Házában. Ma este féa 8 órakor a Liszt­teremben Zsolnay Hédi önálló sanzon- és dalestje. Zongoránál: Buday Dénes és Vécsey Ernő zene­szerzők. Bevezetőt mond: Hajnal Ernő tanár. Bábelőadás lesz ma délelőtt fél 11 órakor Pécs Város Művelődési Házában (Déry­né u. 18.). Színre kerül: Piroska és a farka című mese. Belépődíj 3 forint. Az amerikai sport igazi arca címmel nemrégiben helyzetképet közöltünk az Amerikában dívó sportviszonyokróa. Ezúttal újabb érdekességről számolhatunk be. Az utóbbi napokban igen nagy port vert fel Leo Leavittnak, a máir „közismert” amerikai me­nedzsernek az eljárása. Ez a derék úriember ugyanis aján­latot tett Herb Elliotnak, az idei atlétikai idény legnagyobb csilla­gának. Hogy milyen ajánlatot? Természetesen profi-ajánlatot, csil­kor sem; ha más nemzetek közel egy évszázados előnnyel rendel­keznek az illető szakvonalon. Atlétáink helyzete A Szovjetunió mellett a legszem­betűnőbb fejlődést Lengyelország atlétái érték el, ahol nem egy számban rendelkeznek világvi­szonylatban is számottevő verseny­zővel, amellett, hogy az egyes ver­senyszámok teltöltésére is kielégí­tő versenyzögárdával rendelkez­nek. Ugyancsak megfelelőnek mondható Csehszlovákia, Románia és Bulgária atlétikájának fejlődé­A nemzetközi atlétikai élet erő­viszonyaiban a legutolsó évtized­ben óriási változás történt. Az USA 7957. évig tartó egyeduralma mel­lett volt néhány kisebb nemzet ts, amely hagyományos atlétikai kul­túrával rendelkezett s ennek meg­jelölőén a nemzetközi ranglistán is előkelő helyet foglalt el. Ezek közé tartozott Magyarország !■:, amelynek atléta válogatottja euró­pai viszonylatban általában a IL­II!. helyen állott, világviszonylat. ban pedig mindössze csak az USA volt az a tényező, amelynek az elsőbbségével még számolnunk keltett, A II. világháború utáni nemzet­közi elrendeződés azonban nem. csak politikai és gazdasági téren hozott lényeges változást, hanem a nemzetközi sportmlágbon Is. A s—ocl-1 izm us társadalmi rendién álló Szovjetunió meHett létrejött népi demokratikus országokban a sport fejlődése Is olyan impulzus« kapott, amelynek következtében ezek az országok is mind komo­lyabb szerepet kezdtek játszani a nemzetközi sportéletben. AtléttUd* ban a Szovjetunió mellett kúlonü-' ^^táboTlávolkZti ^agy nemzete, Kína atlétikája is! sen Csehszlovákia és Lengyelor­szág atlétikája ért el magas szín­vonalat. Az 1958. év azonban for­dulópontot jelent a nemzetközi at­létikai életben. Hosszas és minden részletre kiterjedő tárgyalások után létrejött az első Szovjetunió— USA válogatott atlétikai viadal, amelyet júliusban az új moszkvai stadionban rendeztek meg. a viadal felölelte úgyszólván az atlé­tika valamennyi versenyszámát férfi és női vonaton egyaránt s az egész sportvilág érdeklődésének középpontjában állott. A verseny. — ahogy az ilyen nagyjelentőségű összecsapásokon történni szokott, — bővelkedett a legváratlanabb meglepetésekben s mindkét nem­zet részéről értek el világraszóló eredménueket is. A fej-fej mel. letti küzdelemben véqill Is a Szov­jetunió atlétái 2 növi kVlönbsnn- ael legyőzték az ”SA eddig veret­len csapatát. beJitzonyitván ezzel azt, hogy a szocialista társadalmi rendben nincs elérhetetlen cél, sem technikai, sem a kultúrái sem pedig a sport világában, még ak­A nemzetközi erőviszonyok ilyen hatalmas arányú elmozdulása lát­tán nem mehetünk el szó néklül a magyar atlétika viszonylagos visz- szaesése mellett. Amig a 11. világ­háború utáni első oliirpián, 1948- ban Londonban 2 fGyarmathy Ol­ga. Németh Imre). 1952-ben Helsin­kiben pedig 1 (Csermák József) olimpiai bajnokságot szereztünk, addig 1958-ban az a helyzet, hogy az Európa-bajnokságon mindössze agy szerény helyezéssel kellett megelégednünk, jóllehet, a felső sportszervezeti és egyéb ehyaai adottságok ugyanúgy megvannak, mint az előző években. Már pc. dig. ha a dolgozó magyar nép tár­sadalmának változatlan sportszere- tété és áldozatkészsége, párosulva n . kormányszervek megértő támo­gatásával — változatlanok, logikus, hogy csők szakvonalon lehet ke­resni a visszaesés okait. A szokvonal helyzetét, közelebb­ről vizsgáival megállapíthatjuk, hogy e téren valóbgn rendezetlen állapotok vannak. Elsősorban hiányzik a céltudatos központi szakirányítás. A Magyar Atlétikai Szövetség hónapok óta elnök nél­kül működik, ami nyilvánvalóan nem lehat alkalmas arra, hogy a kátyúba jutott szekeret elmozdít­sa. A magyar atlétikai élet szak­vezetői közötti összhang is kíván­ni valót hagy maga után. Az el­múlt évben Budapesten tartott or­szágos atlétikai értekezlet Idejét túlzottan kimerítette az a kérdés, hogy kik kísérték és kik kisérjék a válogatott csapatot egy-agy kül­földi útra. így lényegében háttérbe szorultak az olyan fontos szakkér­dések, mint a magyar rövid- és hqsszútávfutás, a távol-, kármas- ugrás. a súlylökés és kalapácsve­tés, továbbá a gátfutószámok vlsz- szaesésének vagy stagnálásának okai. Halk hangot hallottunk a magyar atlétikai élet alapprob­lémái közül az általános- és közép­iskolai ifjúság rendszeres atlétikai tevékenységének hiányáról, a fő­iskolai sportélet teljes visszaesésé­nek okairól, valamint a magyar atlétikai versenyrendszer teljes csődjéről. Ez utóbbi kérdéssel szükségest hogy kissé behatóbban foglalkoz­zunk a sportközönség nagy nyil­vánossága előtt Is, mert a verse­nyeken keresztül nyer betekintést nagyközönség is az atlétika éte­li lébe. Az í940-es évek elején lőtt létra Magyarországon egy olyan atlétikai egyesületi bajnoki ver­senyrendszer. amely a labdarúgó NB I. és NB II. osztályokhoz ha­sonlóan, az ifjúsági korcsoport ka. tegóríájával is kiegészítve, évente rendszeres időpontokban megmoz­gatta a magyar versenyzőgárdat. Ezt a kitünően bevált, — helyezé­sek szerinti pontozású, — egyesü­leti bajnoki versenyrendszert né­hány évvel ezelőtt felcserélték egy körülményes, nehezen áttekinthe­tő, — a dekatlontdblázat szerinti pontozáson alapuló, — rendszerrel, amelynél csak napok múlva lehet kiszámítani és megállapítani egy- tgy verseny végeredményét. Nyil­vánvaló, hogy olyan kiértékelési rendszer, amely nem a közönség előtt spontán történik, áttekinthe­tetlen és így érdektelenné válik. Jellemző, hogy pl. az 1958. évi Ba­ranya megyei atlétikai egyesületi bajnokság végeredményét még a mai napig sem ismertethette a Dunántúli Napló, pedig a verse­nyek már október hónapban befe­jeződtek. A fentieket összefoglalva, megál­lapíthatjuk, hogy a magyar atléti­ka insszaesésének egyik fő okát, a céltudatos, egységes központi ve­zetés hiányát, minél előbb nf.g kell szüntetni. Vissza kell állítani — némi kis módosítással; *-* az 1944-es szabálykönyvben levő, he­lyezések szerinti pontozáson ala­puló I.. II. osztályú, kerületi és ifjúsági országos egyesületi bajno­ki versenyrendszert, életképessé kell tenni az általános-, közép- és főiskolák atlétikai szakosztályait, mint az Igazi tömegsport bázisait félre kell tenni a különféle érde­kek által diktált súrlódásokat, hogy a szakmunka maradéktalanul érvényesülhessen. SZABÓ JÓZSEF, lagászati számokkal igyekezett el­kápráztatni az ausztrálok futó­büszkeségét. Elliot az ajánlatot elutasította, mondván, szeretne még néhány világcsúcsot Javítani. Leavitt az elutasításba nem nyu­godott bele. Uj fegyverhez nyúlt, a zsaroláshoz. Amint megérkezett Ausztráliába, a következő fenye­gető lelj elöntést tette: — Ha Elliot nem válaszol arra a kérdésemre, amelyet holnap in­tézek hozzá, akkor garantálom; hogy Rómában nem áll rajthoz. Ez a kijelentés természetesen nagy megrökönyödést váltott kies Leavitt a további kérdezősködésre még épületesebb kijelentéseket tett: — Olyan eszközök állnak a ren­delkezésemre, amelyekkel kitörhe­tem enek a szemtelen fickónak a nyakát. Dobszóval nem lehet verebet fogni, tartja a közmondás, de ar­ról sem hallottunk, hogy ilyen eszközökkel valaha is atlétát fos­tak a prolik berkeibe. Az ausztrál lapok persze utánajártak a do Ion­nak. ám Elliot nem volt hajlandó nyilatkozni. Viszont újbóli nyila'- kozott Leavitt és újabb fenyegető kijelentéseket tett: — Ha a fickó nem Jelenik meg október 23-án és nem vesz részt kosárlabda-csapatom mérkőzésén, akkor a világ legnagyobb storiját tálalom önök elé , , A homályos ügy egyes részletei­ből már annyi kiderült, hogv Leavitt egy hangszalagra vett te­lefonbeszélgetésre építette fel zsa­rolási tervét. Arra a telefonbeszél­getésre, amely közte és Elliot apja között folyt te. Idősebb Elliot el­mondotta az újságíróknak; hogy tárgyalásuk során telefonon airra kérte az amerikai menedzsert, hogy Jóhiszeműsége bizonyítékául Elliot nevére helyezzen letétbe harmincezer fontol, r' ben, ha az ausztrál futócsod-i mégis eleget tesz Leavitt kérési­nek, akkor ez az összeg őt illet'. Ezt a beszélgetést vette hangsza­lagra laravltt és ennek a beszé'- ge.ésnek alapján kísérelte meg a zsarolást. Most már Joggal kérdez­heti bárki, vajon honnét került elő a menedzsereknek ez :> gyöngye? Alighanem Chikágóbéi indult *1

Next

/
Oldalképek
Tartalom