Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

.VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM ARA: 10 FILLER VASÁRNAP, 1958. NOVEMBER 16. llWPWli ''H .WIMM * w" . Szavazz a Népfrontra! Ma megnyílnak az ünneplőbe öltözött választási he­lyiségek, hogy fogadják a választópolgárok sokaságát. Ünnepélyes hangulat, virágok, az asztal mögött felelős bizottság — mind azt jelenti, hogy fontos esemény törté­nik. Választ a nép, szavazatokkal nyilvánítja ki a párt, a kormány, az ország vezetői iránti bizalmát, egyetérté­sét mindazzal, ami ebben az országban a szocializmusért, a békéért történik. ♦ Hruscsov elvtárs j beszéde 2. oldal Legyen a szavazás a bizalom tőrré kifejezése a párt és a kormány iránt! Óriási a különbség a mi választásaink it a múltbe­liek, vagy a mai nyugati választások között. A tőkésosz­tály uralma idején csak ahhoz szólhat hozzá a korlátozott számú választó, hogy az egyik vagy a másik kizsákmá- nyolót fogadja-e el képviselőjének. És még ennek a so­vány jognak a gyakorlását is számtalan követelmény és tilalom korlátozza. Nálunk a választópolgárok számát nem korlátozzák vagyoni, műveltségi, foglalkozásbeli, faji vagy nemi különbségek és minden választópolgár teljesen szabadon gyakorolhatja jogait. A választás tárgya pedig nem pusztán az, hogy kik legyenek a képviselők. Válasz­tópolgáraink arról döntenek szavazataikkal, hogy akar­ják-e a mi szocialista társadalmunkat, amelyben a dol­gozóké, a munkásoké, parasztoké, értelmiségieké az or­szág, munkájuk gyümölcseit maguk élvezik. Munkásoké, parasztoké, értelmiségieké ma az ország. Munkások, parasztok, értelmiségiek kerülnek a mai vá­lasztás eredményeként az országgyűlésbe, a megyei és helyi tanácsokba. Építőmunkásból lett a művelődésügyi miniszter első helyettese, Aczél György elvtárs, megyénk listavezetője. Építőmunkás volt Laki István elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő- jelölt. A munkásosztály és a párt iránti hűségüket jól ismeri Baranya népe, tudjuk, hogy bennük —< akik a leg- , nehezebb percekben is szilárdan álltak a párt mellett — nem csalódhatunk. A dolgozó parasztok örömmel látják á jelöltek között Kaszapovics Andrást, a kiváltó tsz-elnököt, az új kátölyi kukoricafajta megteremtőjét és Szweri Kálmánt, a, megye egyik legjobb termelőszövetkezetének elnökét. Molnár István a nehéz bányamunkában ért el nagyszerű eredményeket, a vágathajtásban kialakított új módszereivel ma már számos bányászbrigád ér ed a ré­ginél sokszorosan nagyobb teljesítményelvet. Bányamun­kásból lett ■ trösztigazgató Pataki Mihály is. Dr. Huth Ti­vadar az emberek egészségének védelmét, a betegségek elleni harcot szolgálja híven és nagy eredményekkel hosszú évtizedek óta, benne megyénk értelmisége talált jó képviselőre. Saját fiait választja képviselőnek a dol­gozó nép. Sorolhatnánk hosszan az országgyűlési képvi­selők, a megyei tanácstagok, a helyi tanácstagok listáját. Egy biztos — a dolgozó nép fia valamennyi. Grófokat, bárókat, kizsákmányolókat és egyéb parazitákat nem ta­lálunk köztük. De kinek is hiányoznának? A felszabadu­lás óta bebizonyította dolgozó népünk, hogy arisztokra­ták, földbirtokosok, tőkések nélkül nemcsak szabadabban, jobban, tud élni, hanem többet tud tenni az egész ország felvirágzásáért is. Természetesen vannak, akiknek azért mégiscsak hiányoznak a kizsákmányoló osztályok képviselői. Emlék­szünk még arra, hogy az ellenforradalom idején és köz­vetlenül utána hogyan sürgették a nálunk ideig-óráig ha­talomra került ellenforradalmárok és nyugati segítőik az azonnali „szabad” választást. Mire kellett volna ez ne- r kik? Arra, hogy a Nyugaton ma is alkalmazott csalárd módszerekkel, a megtévesztés és megfélemlítés eszközei­vel, a szavazatok meghamisításával visszacsempésszék a letűnt urakat népünk nyakára. A zavarosban szerettek volna halászni és „a népre” hivatkozva ismét visszahozni a tőkések népnyúzó rendszerét. Dolgozó népünk azonban inkább hallgatott a párt szavára, amely azt mondta, hogy előbb hozzuk helyre a károkat, teremtsünk rendet. Ma, két évvel az ellenforradalom után elérkezett az ideje annak, hogy a magyar dolgozó nép valóban szabadon és valóban a saját akarata szerint válasszon, ügy is tesz. A szocializmusra szavaz ma dolgozó népünk. Arra, hogy végérvényesen számoljuk fel az embernek ember által történő kizsákmányolásának utolsó nyomait is, hogy az ország egész gazdagsága, minden anyagi és szellemi kincse azoké legyen, akik azt munkájukkal megteremtet- i ték. Arra, hogy évről évre szebben, jobban éljen minden dolgozó, szüntelenül növekedjék a megvásárolt élelmisze­rek, ruhák, bútorok, iparcikkek mennyisége, gyarapodja­nak kulturális kincseink, gazdagodjon egész népünk, bé­kében, jólétben. A mai nap, a választás, nehéz, küzdelmes időszakra tesz pontot. Külső és belső ellenségekkel, árulókkal, hi- bákl<al kellett megbirkóznunk, anyagi és erkölcsi káro- icat kellett helyrehoznunk. Mindezt sikerült úgy megol­danunk, hogy közben még emelkedett is a dolgozók élet­színvonala. Sem a párt, sem a kormány nem tett most a választás előtti időben rendkívüli ígéreteket, csak azt, hogy eddig elért eredményeinket megtartjuk és az egész dolgozó nép segítségével tovább is haladunk. Nem ígére­tek hangzottak el, hanem reális tervek, amelyekről saját erőnkben bízva, tudjuk, hogy meg is valósíthatjuk. A mai nappal lezárt szakasz eredményességét és most kezdődő további előrehaladásunkat biztosítja a mai választás si­kere. Ma a választópolgároké a szó. Szavazzon mindenki a { Hazafias Népfront jelöltjeire! Szavazzon mindenki boldo­gabb jövönkre, a szocializmusra, a békére! Dobi István ektára beszéde paraszt kormány 1956. novem­ber 4-e óta? Együtt a néppel és annak legszélesebb tömegeire tá­maszkodva, számoltuk fel az ellenforradalmat. Helyreállí­tottuk a békés termelés rend jét és nyugalmát, Párt- és állami vezetőknek nagy lelki megnyugvás volt a munka menetében élvezni a nép egyre növekvő támogatá­sát, ami nemcsak politikai ma­gatartásiban mutatkozott meg, nemcsak a bizalom érezhető, állandó gyarapodásában; Meg­mutatkozott abban is, hogy napról-napra javult a munka az iparban, a mezőgazdaságban és az értelmiségi munkaterü­leteken, s a termelés emelke­dő eredményei gazdaságilag mind jobban alátámasztották a népi hatalmat; Folytatni fogjuk a szocializmus építésének politikáját Magyarország dolgozó népe a választási urnák elé járói. Mielőtt erre sor kerülne, en­gedjék meg, hogy á rádió és a televízió nyilvánossága előtt elmondjam néhány gondolato­mat a választások ünnepi al­kalmából; Ünnepi alkalomról beszélek. Nép és a néppel együttélő, ve­lük mindenben egyetértő ve­zetők között aligha lehet el­képzelni ünnepélyesebb talál­kozást, mint a választásokat, amikor a nép szavazataival megmondja véleményét arról a politikáról, amit eddig ne­vében és megbízásából foly­tattak és ugyanakkor felha­talmazást, útmutatásokat ad a jövőre. Milyen politikát követett a pórt és a forradalmi munkás­Világos, hogy ez nem volt valami új politika. A válasz­tási programból is megértette mindenki, hogy ami ezután kö­vetkezik, az mindenképpen folytatása lesz a mögöttünk lévő évelőnek. Semmit sem változik a kö­vetendő irány. A párt és a kormány ezután is a szocia­lizmus építésének azt a po­litikáját kívánja folytatni, amit a munkásosztály a fel­szabadulás után kezdett el é6 a hatalom átvétele óta folytat, Csak azt szeretnénk, arra tö­rekszünk, hogy ami ezután jön, abban még több legyen a jó, még több a szépség, mint az eddigi legjobb esztendők ered­ményeiben .volt. És, hogy ez a töxékvésünk be teljesedhetik, arra minden reményünk, min­den tárgyi előfeltételünk meg­van. Hatalmas alkotások büszkesége tölthet el bennünket Ha a rmmkáshataloan átvé­teléig tekintünk vissza a múlt­ba, hatalmas alkotások büszke­sége tölthet el bennünket. Felépítettük Sztálinvárost, a borsodi vegyiműveket, Komlót, Inotát, egész sorát a kisebb, de fontos és ma már gazdagon termelő üzemeknek. Fejlesztet­tük Csepelt, Ózdot, Diósgyőrt, Salgótarjánt, a hajóépítő és az olajipart. Kórházak, egészség­házak, kulturális otthonok, la­kások, Színházak, mozik épül­tek szerte az országban. Kiépí­tettünk ég fenntartunk egy olyan iskolarendszert, amit 30 —40 milliós kapitalista orszá­gok irigyelhetnek tőlünk. Ha­Ma reggel 7 órától este 8-ig lehet szavazni November 16-án, vasárnap reggel 7 órától este 8 óráig tart a szavazás a kijelölt he­lyiségekben. A szavazás hiva­talos szavazólapokkal történik. Az- országgyűlési választókerü­leti lajstromos és a különböző fokú tanácsok tagjainak meg­választására más-más színű szavazólapok szolgálnak, még­pedig: Az országgyűlési választóke­rületi lajstromos választásra rózsaszínűek, a fővárosi, a me­gyei és a megyei jogú városi tanács tagjainak választására világoskék színűek, a járási, a járási jogú városi és a városi kerületi tanács tagjainak vá­lasztására világosbama szí­nűek, a községi tanács tagjai­nak választására fehér színű- ék. Mint ismeretes, valamennyi választópolgárt értesítették ar­ról, hogy melyik tanácsi vá­lasztókerület névjegyzékében szerepel, milyen sorszám alatt és melyik szavazóhelyiségben szavaz. Minden választópolgár­nak nemcsak joga, hanem egy­ben hazafias kötelessége is, hogy résztvegyen az ország- gyűlési képviselők és a taná­csok tagjainak választásában. A szavazás könnyítésére a vá­lasztók vigyék magukkal ez értesítést, hogy gyorsan meg­állapíthassák, milyen sorszám alatt szerepelnek. A szavazó személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolja, majd a szavazatszedő bizottság elnöke átadja a fent ismertetett sza­vazólapokat és egy borítékot a választónrak A HAZAFIAS NÉPFRONT JELÖLTJEIRE ÜGY SZAVA­ZUNK, HOGY A SZAVAZÓ­LAPOKAT VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL ÖSSZEHAJTJUK, borítékba zárjuk, majd a borítékot az urnába HELYEZZÜK. A választási elnökségek tag­jai vasárnap személyesen el­lenőrzik a törvényesség meg­tartását, a választások tiszta­ságát. A szavazások befejezése után a szavazatszedő bizottsá­gok tagjai nyomban a leadott szavazatok megszámlálásához kezdenek. soraié a helyzet a tudományos kutatóintézeteink és országos közkönyvtáraink dolgában. Felépítettünk mezőgazdasági nagyüzemeket, amelyek közül nem egynek, mór európai híre van. Hogyan tudtuk elérni ezeket az eredményeket? Oly­képpen, hogy népünk széles milliói, mérnökök, tudósok, munkások, parasztok, a jó­akaraté írók, művészek tehet­ségüknek, képességüknek leg­javát adták oda az építkezés­hez. Egy országnak építkezé­séhez, amit azután 1956. őszén majdnem romba döntött az el lenforradalom; Nagyrészt ismeretesek az Or­szágháziján 1956. október 23-a és november 4-e között történt dolgok és belső árulóink kap­csolatai a nyugati imperialista vezetőkkel és ügynökökkel, akik 1956-ban azért szerették volna Magyarországot kézre- keríteni, hogy bennünket meg- > ragadva innen próbálják még Sárikáiból kiforgatni az egész szocialista világot; Szoros kapcsolat a tömegekkel De azt gondolom, még évek kellenek hozzá, hogy minden részletében feltárjuk s megis­merjük a magyarországi bel­ső, titkos felforgató munkát, aminek a hatása 1957. első hó­napjaiban is érezhető volt. A forradalmi munkás-paraszt kormánynak, munkábalépése után, még hetekig, hónapokig kellett küszködnie, megfogha­tatlan belső ellenségekkel; ►«Ez volt feladatának egyik leg­nehezebb és tegyük hozzá, hogy a legkevesebbet emlege­tett része. Felismerni a búj'káió ellenséget, keresni a barátokat és végül megnyerni munkához és politikához az egész dolgozó népet; A kormány, — világosan látva, hogy nép nélkül népi hatalmat csinálni nem lehet, — ezt a munkát is kemény akarattal, okosan és jól elvé­gezte. A fegyveres lázadás leverése után hosszú hetekig ezer- meg tízezer ember viaskodott és vi­tatkozott itt önmagával, hegy megtalálja a helyes utat és (Folytatás a 3. oldalon.) Előkészületek a párt megalakulásának negyvenedik évfordulójára November 20-án lesz negy­ven éve, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A kommunista párt mögött dicsőséges negyven esztendő áll és a mostani ün­nepségsorozat alkalmas arra, hogy harca, tevékenysége, leg­jobb elvtársainak küzdelme a szabadságért, a szocializmu­sért. széles körben ismertté váljon. Az előkészületek már foly­nak mindenütt. Ezekből ítélve a megye valamennyi városá­ban és községében megemlé­keznek a párt megalakulásá­ról. Pécsett november 20-án este a Nemzeti Színházban díszünnepségeit rendez a me­gyei és a városi pártbizottság. Színművészek és öntevékeny művészeti csoportok adnak színvonalas műsort, amely versben, prózában és daliban felöleli a párt negyven eszten­dős harcát. Hasonló keretek között ünnepelnek minden já­rási székhelyen és Komlón is. November 20-án Pécsett, a 48-as tén kattog ezred hősi em­lékművének falában emlék­táblát helyeznek el. Ezen a napon számos helyen a mun­kásmozgalom veteránjai talál­koznak a megye és a város vezetőivel, az üzemek és köz­ségek dolgozóival; A pártszervezetek ünnepi tag gyűléseken méltatják a párt negyven éves küzdelmét. Sok helyen a dolgozók részvételé­vel ünnepi pártnapokat tarta­nak. Iskolák, egyetemek, üze­mek meghívnak veteránokat, vöröskatonákat, akik féléiévé« nítik a régi harcok emléked tj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom