Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

NAPLÓ 1958. NOVEMBER S. 2 Azé lett a föld, aki megműveli 1945. május 18; Ki ne emlé­keznék Magyarországom erre a nevezetes dátumra?! E na­pom a Magyar Kommunista Párt hősi harca eredménye­ként megdőlt a parasztság sok évszázados pere: Azé lett a föld, aki megműveli! A földterület 43,5 százaléka a földbirtokosok Buldog és Zetor univerzális traktorokkal segített az égető kérdés megoldásában, 1935- ben csupán 297 régi típusú traktor pöfékelt az uradalmi földeken, ez a szám 1956-ra 1302-re emelkedett, ami nem kevesebb mint 439 százalékos fejlődést jelent. A kombájnok száma — megyénkben — 1957 végére meghaladta a 160-at. A megye gépállomásai nagy segítséget nyújtanak, mind a és kulákok kezén volt termelőszövetkezeteknek, mind az egyéni parasztságnak. Az Hogy milyen történelmi vál­tozásokat jelentett a baranyai dolgozó parasztságnak a föld­reform? íme, beszéljenek a hivatalos adatok,! Megyénk­ben a felszabadulás előtt a la­kosság kezén a földterület 38.8 százaléka, a földbirtoko­sok és kulákok kezén 43.5 szá­zalék oolt A helyzet csak a földreformmal változott meg, miután a zsellérek és kispa- rasztok elzavarták birtokaik­ról a népnyúzó földbirtokoso­kat és közel 275 ezer kait. hol­dat, azaz a megye összterüle­tének mintegy 34.4 százalékát saját tulajdonukba vették; Nézzük: kik nyúzták a ba­ranyai parasztot, küknek volt jó világ a múlt. Nékik: herceg Eszterházy Pálnak, akinek 4170 holdja volt Baranyában, gróf Majláth Györgynek, aki. 3797 hold földdel rendelkezett, Albrecht királyi hercegnek, aki 23 222 holdat bitorolt, gróf Draskovits Istvánnak, aki 1432 holdon nyúzta a cselédeit, gróf Benyovszky Dezsőnek, akinek „jussként“ 3157 hold jutott, herceg Mgntenuovo Nándornak, akinek 5223 hold föld jövedelme ontotta a pénzt, gróf Benyovszky Má­rtóznak, aki 2605 holdon „gaz­dálkodott“, gróf Majláth Lász­lónak, aki 1804 holdat mond­hatott maigáénak, báró Bieder­mann Dezső, aki 7646 holdról takarittatta be termését éven­ként, a pécsi székes-káptalan­nak, aki 7776 hold korlátlan ura volt, a Magyar Királyi Vallásalaphoz tartozóknak, akik 6233 holdat mondhattak magukénak Baranyáiban, a Pécsi Székesegyház uradalma-, a Pécsi Püspöki Uradalom haszonélvezőinek, akik együt­tesen 16 000 hold jövedelmét élvezték. Ezeknek volt jó világ a múlt. Érthető, hisz* a koránt­sem teljes felsorolás szerint is több mint 80 000 holdat mond­hattak magukénak; 1957-es gazdasági évben csak az egyénileg dolgozó parasz­toknak több mint 202 ezer nor- málholdnyi munkát végeztek el gépállomásaink; Ma már ott tartunk, hogy a termelőszövetkezeteknek is van saját gépük; A termelő- szövetkezeteknek 27 saját Ze- toruk van, sőt négy olyan ter­melőszövetkezetünk is van — Villány-kövesd, Csányoszró, Sellye, Majs, — amely saját tehergépkocsival rendelkezik. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány az ellenforra­dalom leverése után számos olyan rendelkezést bocsátott ki, amely nagymértékben hozzájárult a parasztság élet színvonalának emeléséhez. Csak néhányat említsünk megszüntette a legfájóbbat, a kötelező beszolgáltatást, sza­baddá tette a . gazdálkodást, azaz mindenki azt termelhet, amit jónak tart, aminek ter­meléséből a legtöbb jövedel­met biztosíthatja Ha jelenleg van is hiány a mezőgazdasági kisgépellátásban, ezen a terü­leten is egyre inkább javul a helyzet. A terméshozam növe­lése érdekében évről-évre nö­vekszik a műtrágya felhaszná­lása; Egy mil Hard forintos- áruforgalom Megjelent a természetrajzi bélyegsorozat 141 tsz működik ' a megyében Dolgozó parasztságunk bol­dogulásának útja a kultúrált nagyüzemi mezőgazdaság meg teremtésének útja. Ennek el­lenkezőjét szerették volna be­bizonyítani 1956. októberében az eMenforradalmárok, amikor terrorisztikus eszközökkel bomlasztották a termelőszö­vetkezeteket; Azt hangoztat­ták, hogy Magyarországon nincs talaja a szövetkezésnek. Dolgozó parasztságunk alapo­san rácáfolt állításaikra, 49 .termelőszövetkezet kiállta az ellenforradalom viharát, a tsz tagok megvédtek szövetkeze­tüket; Az önkéntesség elvének szigorú betartása mellett ma már ismét 141 termelőszövet­kezet működik megyénkben, nem beszélve az egymásután alakuló különböző társulások­ról, szakcsoportokról. Csak ez év első felében 20 új termelő­szövetkezet alakult a megyé­ben 702 taggal, 3732 kát. hold területen. Szóval: a forradalmi mun­kás-paraszt kormány intézke­dései a termelési kedv fellen­dülését eredményezték, ami az élet javulásában, a magasabb terméshozamokban, a bősége- ' sen ellátott piacokban jut ki­fejezésre. Vagyis abban, hogy: jobban él a paraszt is, meg a városi munkásság is; De nemcsak a termelési, ha­nem a vásárlási kedv is meg­nőtt falun. Annyi bútort, ke­rékpárt, motorkerékpárt, mo­sógépet, rádiót, paplant, stb. soha egy évben sem szállítot­tak falura, mint jelenleg. A megnövekedett igényeket — kivéve néhány hiánycikket — kielégítik a falvakat behálózó; földművesszövetkezeti boltok. ] Csak 1957-ben közel egymil-: liárd forintos forgalmat bo­nyolítottak le falun. Emellett azonban számos dolgozó pa­raszt a városokban vásárol. Miipdez minek köszönhető? Annak, hogy sorsunkat nem a földbirtokosok, kulákok és tőkések, hanem saját magunk irányítjuk!;; j iSi'iBÍi; Gyufacímkék és papírszalvé­ták, színészfotók vagy éppen színes kövek helyett, új, hasz­nos gyűjtőszenvedélyríek hó­dolhat most a tanulóifjiíság. A Képzőművészeti Alap Képcsar- nőka természetrajzi bélyegso- rozat kibocsátását kezdte meg. A sorozat 393 különböző bé­lyegből áll. Gondos kiváloga­tás előzte meg a bélyegek ösz- szeáüítását. A sorozatban a ha­zai környezetben előforduló minden jelentős állat, madár és rovar képe szerepel, vala­mint egész sereg olyan állat­bélyeggel is találkoznak majd a gyűjtők, amelyeknek erede­tije csak különböző külföldi országokban, gyakran egész más világrészeken él. A bélyegeket gyűjtőlapokra kell ragasztani — összesen 40 gyűjtőlap kerül kibocsátásra — se lapok bélyegalbumba il- lesztend&k. A gyüjtőlapon az odaragasztandó bélyeg bekere­tezett helye alatt szerepel a megfelelő állat magyar és la­tin neve, valamint a bélyeg száma. A 393 közül azonban 30 bélyeget szám nélkül bocsá­tanak ki. Az ezen a 30 bélye­gen szereplő állat nevét a ta­nulónak magának kell megfej­tenie, s a gyűjtőlapok megfe­lelő helyére ragasztania. A természetrajzi bélyegso­rozat gondolata — Sólymos Béla pedagógus ötlete — mind a pedagógia szakembereinek, mind az Úttörő Szövetség ve­zetőinek f tetszésével találko­zott. Az a vélemény alakult ki, hogy ez a sorozat hasznos irányba tereli a tanulóifjúság gyűjtőszenvedélyét, s ugyanak­kor a szemléltető oktatásnak, a játszva tanulásnak is jó mód­szere lesz. A legjobbnak minő­sülő bélyeggyűjtemények he­lyet kapnak majd a Magyar Úttörők Szövetsége és a Ma­gyar Bélyeggyűjtők Szövetsége által 1959. április 3—6-án meg­rendezésre kerülő parafilatéliai kiállításon. Kapcsolat Uj>Zealanddal Két második helyezés nemzetközi versenyen Jó eredményekkel dicsekedhetnek a baranyai rádióklub tagjai Három hónappal ezelőtt ala­kult meg a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség keretében a Sopiana Gépgyár rádiósklubja. A rádiósklub tagjai a gyár és az MHS segítségével igen szép eredményeket - értek el. Jófor­mán a semmiből, igen lelke­sen, áldozatokat is vállalva létrehozták a klub műszaki be­rendezését, a rádió adó- és vevőkészülékeket és bekapcso­lódtak az amatőrrádiók for­galmába. Július 26-án avatták fel az adójukat és azóta már 510 ösz­szeköttetést értek el. Augusz­tus folyamán került megrende­zésre a Román Népköztársaság felszabad utasának .évfordulója tiszteletére rendezett nemzet­Könnyebb lesz a második műszak közi rádiósverseny. A verse­nyen a pécsi rádiósok nagysze­rű eredményt értek él. A kol­lektív adók versenyében a Sopiana rádióskor a második helyen végzett a budapesti köz ponti rádiósklub mögött, az egyéni adók versenyében pe­dig Kórász Vilmos elvtárs, a kör tagja szintén második he­lyezést ért el. A verseny so­rán igen lelkesen dolgozott Tállá László a rádióskor tagja, aki tizenkét órán keresztül ült a készülék mellett, és kereste az összeköttetéseket. Nagyrészt az ő kiváló teljesítményének az eredménye a mindenképpen elismerésre méltó második he­lyezés. Az állomás tökéletesítése so­rán egyre nagyobb távolságo­dat képesek áthidalni a pécsi : rádióamatőrök. Sikerült már a 1?—18 ezer kilométer távol­ságra lévő Uj-Zealanddal is összeköttetést teremteni. Most újabb fellendülés vár­ható a pécsi rádióamatőrök életében. A közelmúltban meg­alakult az MHS megyei rádiós­klubja. A klub a Sopiana gyári klub felszerelésével dolgozik majd, a Megye utcai MHS székházban; A rádiósklub, a HA 3 KM A rádióállomás várja, hogy mi­nél többen kapcsolódjanak be a klub munkájába, minél több fiatal és idős szenvedélyes rá­dióamatőr segítsen újabb ösz- saeköttertések teremtésével újabb távolságok áthidalásával öregbíteni a rádiósklub és a magyar amatőr rádiósok hír­nevét a nagyvilágban. Néhány héttel ez­előtt •— a mőtamács kezdeményezésére — Pécsett a Bajcsy Zsilinszky u. 3. szám alatt megnyílt a Bel­kereskedelmi Köl­csönző Vállalat holt­ja. Ez a bolt nagyon olcsón háztartási gé­peket kölcsönöz; A cél az, hogy a dolgo­zó nők bizonyos „második műszakját“ vagyis az otthoni ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■a SA'OOl lASZlri PEőíNre 23 673 paraszt kapott földet Az ötven holdon felüli föld­birtokokból: földet kapott Ba­ranyában 23 673 dolgozó pa­raszt, házat kapott 9512 dol­gozó, házhelyet pedig 5275 csa­lád kapott Baranyában. Nehéz volt a kezdet. A ki­fosztott, rombadőlt ország föld höz juttatott parasztsága sok nehézséggel találta magát szembe. Az ellenség azonnal rákapcsolt: „Megkapta a ma-" gyár paraszt a földet, de nem" tud vele mit kezdeni.“ Hát tu-; dott! : A nehézségek nem tartottak J sokáig, mert a munkásosztály J szövetségese segítségére sie- S tett: szekeret javított, lovat! patkóit, s rövid idő múlva! megjelentek falvainfcbam a! „MAVAG“ és a „Hoffherr“! tratkorok. Ezeket azonban fő-! ,, leg szántásra lehetett használ- ■ dul nekiiramodó tömeggel ni, a fejlődő nagyüzemi gaz- ■ együtt Gabi volt a legfürgébb. daságék azonban egyre tőkéié-"Aktatáskáját rádobta egy ala­Zcsony fekhelyre, majd meg- Zragadta a mellette elhelyezett ! emeletes vaságyat: ■ — Foglalt! —■ hessegette el \az embereket, éppen úgy, áho- Zgyan előző este őket zavarták Ez is megoldódott, mert odébb. Német Demokratikus Köztár- ■ A „fészekrakás” elég jól si- sasag és Csehszlovákia Lamz- ■ került: a tágas, kőlapokkal bo­...................erított teremnek egy félreeső ** *********** ■sarkába jutottak. ! A termet hamarosan nyüzs- Zgő élet töltötte be. A szökevé- ! nyék között megindult az ís- Zmerkedés. Egyesek nagy han­'t gon kezdtek dicsekedni fan­■ tasztikus „hőstetteikkel". háztartási munkákat a vállalat gépek köl­csönzésével meg­könnyítse. Kapható mosógép, porszívó és parkett- kefélőgóp, centrifuga szárító, sőt még kvarc-lámpa is; De kölcsönöznek varró­gépet, felfestő hen­gert, gyermekkocsit, gyermekmérleget, 1— fényképezőgépet, fér­fi és női kerékpárt, áruszállító triciklit, s előreláthatólag rö­videsen írógépet is. Egyébként a válla­lat lehetővé teszi a dolgozó asszonyok­nak a telefonon való rendelést is a 10-06 számon. A telefonon megrendelt gépeket csekély plusz összeg fejében — a vállalat el is szállítja a kért címre. A vállalat most azt tervezi, hogy a nőto- nács segítségével kint a peremvárosok- ] ban is gópkölcsönző • helyeket állít fel. j Mégpedig úgy, hogy i a nőtanács minden j kerületben kijelöldj azokat a személye-: két, akik hajlandók j a kölcsönzéssel járó j munkákat elvégezni. \ Most már tehát csak i a nőtanácson múlik,: hogy a peremvárosok j dolgozó női is igény- j be vehessék a ház-: tartási gépeket. Hat nap Pozsonyban A Bőripari Szakszervezet hat napos jutalomkirándulást szer­vezett a bőripar kiváló dolgo­zói számára. A Pécsi Bőrgyár dolgozói Gollász Lászlót, a cse­res műhely dolgozóját jelölték a kirándulásra. A kirándulók Budapestről a Deák Ferenc gőzösön utaztak Pozsonyba. Gollász elvtárs az utazásról hazatérve igen sokat mesélt élményeiről. Elmondta, milyen nagy fejlődés látható Pozsonyban, bármerre is néz aiz ember, milyen kedvesek és udvariasaik a pozsonyi embe­rek és milyen szeretettel fo­gadták őket is mindenütt. Ilyen jutalmat a múltban egyetlen munkás sem kapha­tott a mi gyárunkban a tőké­sektől. Ilyen jutalomban csak a népi hatalomban részesül­hetnek a gyári munkások. KIBEDI BÉLA Pécsi Bőrgyár. ■•••••••••»•■■■»»■••■•«••••••■•••"•I ................. (1 3) A három fiú sodródott a va­tesebb gépeket igényeltek. 202000 normál• holdnyi munka — egyénieknek Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: erősen felhős, esős idő, mérsékelt délnyugati, holnap a Dunántúlon | megélénkülő északnyugati szél. _ _ , , Fagymentes éjszaka, a nappali hő- • Egy alacsony kopasz ember- mérséklet keleten csökken, nyu- • büszkén emlegette, hogy Kvárhíftd*leí^íiacsonyubb éjszakai f*« határőrt kellett lelőnie, hőmérséklet: 4—7 fok. Legmaga- mhogy át tudjon szokni. sabb nappali hőmérséklet vasár- & — Semmiség — legyintett t>^£1 ! egy durva vonású, sötét tekin­Távolabbi kilíti.aíiűA. lassan ősök- ! , # .r *. j i i' fcerrő felhőzet kevesebb esővel; ! tetu férfi (legalább tíz leült évet nézek ki belőle — súgta Gabi a fiúknak), — én öt tan­kot lőttem ki. — A szájával? — jött mé­regbe a kis kopasz, hogy vala­ki az ő hőstetteire mér rálici­tálni. — Kuss! —> üvöltött fino­man a másik — mert mind­járt megmutatom, hogy mit csináltunk a Köztársaság téren a kommunistákkal! A hősök majdnem hajbakap- tak egymással, de ezt Zoliék már nem várták meg. Halkan kisompolyogtak az udvarra. — Szép kis bandába keve­redtünk! — jegyezte meg ki­ábrándultán Gabi. — Úgy látszik, söpredék mindenhova jutott. Ne félj, hamarosan megszabadulunk ezektől is — reménykedett Zoli. — Azért érdekes lett volna megnézni, ahogyan ezek ketten beverik egymás fejét — netie- tett Simi. — Hagyd csak, biztosan látsz még olyasmit — vigasztalta Zoli akaratlanul is eltalálva a jövőt. A három fiú körülnézelődött a táborban. A hosszú, alacsony épületek között salakkal bo­rított út vezetett. Az épületek két-három nagy teremből állottak, s valamen­nyiben menekült magyarokat szállásoltak el. A kerítés kö­zelében dfszkafalú, hullám- lemezzel borított alacsony ba­rakkok álltak. Az egyiknek nyitva volt az ajtaja: téglával borított aljzata látszott ki. — Na srácok, nem kell úgy letörni — vigasztalódott Gabi — még örülhetünk, hogy nem ide kerültünk. — Nekem csak ez a drótke­rítés nem tetszik! Elvégre sza­bad földön vagyunk! —> szólt bele Zoli is a terepszemlébe. — Az csak formaság! Bizto­san régebbről maradt meg — legyintettek a fiúk, aztán visz- szaballagtak szállásukra. Másnap délelőtt, reggeli után hangszóró összeírásra hívta fel az újonnan érkezetteket. Zoliék türelmetlenül álldo­gáltak a tömegben. Tíz-tizenöt perc eltelt, amíg egy-egy em­berrel végeztek és újat enged­tek be. Hosszú ácsorgás után végre sikerült Siminek is bejutnia. A szobában hat-nyolc civil­ruhás férfi tartózkodott. Töb­ben ültek az íróasztalnál, az ablakhoz pedig egyenestartású, magas alak támaszkodott, úgy figyelte a belépőket. — Neve7 — hangzott az el­ső kérdés. — Simon Lajos — válaszolt igyekvő sietséggel a fiú. — Foglalkozása? — Tanuló voltam, később gyárban dolgoztam. — Miért nem tanult tovább? — Politikai magatartásom miatt kizártak a gimnázium­ból — lódította Simi, arra gondolva, hogy ezt úgy sem tudják ellenőrizni. Miután a tolmács lefordítot­ta a feleletet, az asztalnál halk idegennyelvű beszélgetés kezdődött. Simi semmit sem értett belőle, de nagyvonalúan úgy tett, mintha nem is érde­kelné; legfőbb igyekezete az volt, hogy a lehető legjámbo- rabb arckifejezést mutassa be, de egyúttal az értelem és az odaadó buzgalom is sugároz- zék le róla. — Hogyan jutott át a hatá­ron? — kérdezték tovább. — Autóval mentünk a ha­tár közelébe, onnan gyalog 'öt tünk. — Többen jöttek tehát? — Igen, hárman. Az egyik férfi közbeszólóba után a tolmács újra Simihez fordult. — Hívja be őket! A fiú szolgálatkészen ugrott az ajtóhoz és beintette Zolié- kat. Várakozva tekintettek a bizottság felé. — Részt vettek a szabadság- harcban? — kérdezte a tol­mács útján az egyik arany­keretes szemüvegű férfi. — Én részt vettem! — je­lentkezett pillanatnyi habozás után Simi. Zoliék meglepődtek barát­juk válaszán, mert eddig sem­mit sem tudtak\ erről. — Hol harcolt? Most egy pillanatig Simi is zavarba jött, de aztán kivágta: — Corvin-köznél. Az ablaknál álló egyenes­tartású férfi elégedetlenül rázta a fejét. — Az őrnagy úr azt kérdezi’ hogy hány ezren harcoltak ott? — fordította a tolmács. — Eddig még majdnem mindenki onnan jött! Simi enyhén elpirult, de azért kis vállrándítás után válaszolt: — Időnként váltottuk is egy­mást. Xrm válaszolt rá senki. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom