Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

10 NAPLÓ 1958. NOVEMBER 9. A vasárnap thrift ^ A Csapatösszeállítások PÉCSI DÓZSA: Danka — Csupák, Kocsis, Hegyi — Lovig, Kresz — Kamondi, Schvara, Opova. Szűcs, Horváth. PVSK: Bogyai — Lendval, Ta­mási, Köves — Molnár, Laczkó — Freppán, Vincze, Vajda, Göncz, Hámori H. KOMLÓI BÁNYÁSZ: Krausz — Mesgyán, Komlói, Balázs — Koli- mann. Molnár n. — Korom, Cziráki, Perényi, Molnár I„ Tóth. PÉCSI BÁNYÁSZ: Kovács — Sértő I., Vámos, Szőke — Mező, Hudecz — Gyurkó, Pintér. Kása, Keszler, Sértő H. PÉCSI BTC: Beck — Berta, Serdán. Kovalik — Dani. Konti (Marton) — Szalai. Horváth, Dara, Hauschl, Hoffecker. PÉCSI VASAS: Szili — Danaj- ka. Becsei, Berki — Somogyvári, Halasi — Slelzammer, Rákóczi, Szopka, Jauck, Angyal. Tüzér utcai Dózsa sporttelep, november 9-én: PÉCSI DÓZSA— SZTALINVAROSI VASAS NB. Il-es mérkőzés, 2 óra. Előtte: PEAC—Hidast Bányász megyei I. oszt. mérkőzés, háromnegyed 12 óra.. cÁz igazi sport hat át mg Beszélgetés dr. Steinmetz Endre elvtárssal, a megyei Iabdarúgó*szövetség elnökével Az orvosi rendelőben, ebédide­jéből egy félórácskát elcsípve, szembenülünk dr. Steinmetz Endre elvtárssa], a megyei kórház Igaz­gató-főorvosával. Most kivételesen nem a szembetegségek valamelyi­kének egy újfajta kezeléséről be­szélgetünk, hanem a pécsi egyete­mi sportéletnek azoknak a régi, gondokkal teletűzdelt éveiről, amelynek a kitűnő orvos évtizede­ken keresztül aktív szereplője, majd az egyik leglelkesebb irányí­tója volt. — Diákéveim legelején én is a labdarúgás szerelmese voltam, de a futballpályáról hamar elparan­csolt az élet. Korán fizikai munka után kellett néznem — máskülön­ben pénz hiányában búcsút mond­hattam volna az iskolának Is — és nem jutott idő a sportolásra. Az első világháború után tanárom, Ujj Gyula több sportágban is tehetsé­gesnek tartott és én akkor, elsősor­ban Toller Antal vfcvómester ha­tására, a vívással jegyeztem el ma­gamat. Alig két év múlva már a PEAC-ban sportoltam néhány ba­rátommal, ahol abban az Időben Schur Jakab mester foglalkozott a fiatalokkal. Persze, nem volt olyan egyszerű minden, hiszen akkor a sportoláshoz, különösképpen a ví­váshoz elég szép pénz kellett. Az egyesület csak a versenyek rende­zésénél, esetleg egy-két utazásnál segített, míg a felszerelést, a vívó- tanfolyam költségeit nekünk kellett előteremtenünk. Ezért vállaltam al­kalmi fizikai munkákat, tanítvá­nyokat. Akiben él a sportolás Iránti sze­retet, azt még azokban az időkbén sem törték meg a nehézségek. Steinmetz elvtárs is szívesen, bár szerényen beszél sajáli eredményei­ről. Országos bajnokság, többszö­rös főiskolai bajnokságok jelentet­ték számára a sikereket. Egyszer a nagy szerencse is megcsillant előtte, amikor az olimpiai váloga­tó versenyek egyikét megnyerte. Később betegség akadályozta, így a sportemberek legnagyobb vá­gya, az olimpiai szereplésről le kellett mondania. Mégsem csüg­gedt, éveken keresztül számottevő sportslkereket ért el még és ami­kor visszavonult a pásttól, a kar. dot és a tőrt a klubvezetéssel cse­rélte fel. Évtizedekig fontos sze­repet játszott a PEAC életében és mint annak volt elnöke, igen sok érdekes tanulságot tudna elmonda­ni a, mai egyetemista fiatalságnak. — Hatalmas volt az akkori főis­kolai sport értéke, noha az egye­temisták nagy része mostoha kö­rülmények között élt. A szegény­sorsú munkás-paraszt gyerekek so­kat koplaltak, rosszul öltözködtek és emlékszem azokra az Időkre, amikor a sportolók közül 4—5-nek a Tüzér utcai sportpálya öltözője volt egyúttal a lakása is. A ,,ka- lőriapótlás” biztosítására többen egy-két ismerős vendéglős jóté­konyságát vettük igénybe, akik egy-egy szezonra sportolók kosz­tolását vállalták. Vajon mit szól­nának: ehhez a mai egyetemisták? És mi mégis néhány lelkes neve­lő, Schur, Bárd. Csokonai és Simon segítségével elértük, hogy a sport­pályákon olyan sportszellem hono­sodott meg. ami ma talán hihetet­lennek tűnik. Még a legádázabb küzdelmek után sem hallottunk lekicsinylő megjegyzéseket, a nagyszerű vetélkedések célja soha­sem a vesztesek megalázása volt, hanem az, hogy az alulmaradottak megfelelő biztatást kapjanak és a csorbát legközelebb ki tudják kü­szöbölni. Az volt az igazi sport­barátság. ami annak Idején a PEAC tagjait jellemezte, — mond­ta dr. Steinmetz elvtárs és ez el­A pécsi kerékpárosok sikerei Dévai, Holtí. Maho, Spán és a többi pécsi kerékpáros eredményei azt bizonyítják, hogy városunk kerékpáros sportja felnőtt Buda­pest mellé, sőt egyik-másik ver­senyágban. már felül is múltuk a fővárosi kerékpárosokat. A kerékpáros sportnak Pécsett nemes hagyományai vannak. Már az 1800-as évek végén országos, sőt Európa-hírú kerékpárossal di­csekedhetett Pécs. Az 1930-as évek­ben ismét fellendült Pécsett a ke­rékpározás. Az akkoriaknak azon­ban nem igen volt lehetőségük bu­dapesti versenyeken való indulás­ra. Bódis, Brogyás, Dévai, Martin kerületi versenyeken arattak babé­rokat, a Pécsi Tomaegylet, majd H PVSK és a DVAC szakosztályai­ban. A kerékpár ekkor igen nép­szerű sport volt a városban 5—6000 ember sem volt ritka egy-egy pá­lyaversenyen, mert ilyeneket gyakran rendeztek. A mai gárda legtöbbje 1955-ben kezdte meg a versenykerékpáro­zást. Es hogy milyen eredmények­kel, azt az idei év versenyei bi­zonyítják a legjobban; Kimondottan kiforrott versenyző még nincs köztük. Dévai János még Ifjúsági volt az idén, de azért a felnőttek között is a legjobbak közé küzdötte fel magát. De így vannak a többiek is. Az év elején a budapestiek még nem hallottak Matlsról. Spánról, Horváthról, a dunántúli körversenyen aztán meglepetéssel vettek tudomást, hogy a pécsi kerékpárosok újabb „nagyágyúkkal” vonultak fel. De Mahos, Borkovics nevét is hamar megtanulták, Holtit már jól Ismer­ték, hiszen az elmúlt évben is ő nyerte gz országos hegyi bajnok­ságot. Az idei terepbajnokságon aztán egy újabb fiatal vonta ma­gára a figyelmet. Dévai II. még csak serdülő korú, de igen sok jónevú budapesti versenyzőt elő­zött meg és egycsapásra az érdek­lődés előterébe került. A nnak ellenére, hogy kétség­telenül igen komoly sike­rekkel dicsekedhetnek a pécsi ke. rékpárosok, mégis versenyeik ke­vés nézőt vonzanak. Mi enrtek az oka? Hiányoznak a pályaverse- nyek. Tudvalevő dolog, hogy a pá­lyaversenyek alkalmasak leginkább ti közönség érdeklődésének a fel­keltésére. De komoly háztömbkö­rüli verseny sem volt az idén Pé­csett, pedig ez is érdekli a sport- kedvelőket. A jövő évben segíteni szeretnének ezen. Több pálya- és há.ztömbkörüli versenyt kívánnak rendezni a legjobb magyar kerék­párosok részvételével. Külföldön sokezres nézősereg izgulja végig ai kerékpárosok nagyszerű küzdel­mét. A pécsi kerékpárosok is sze* retnék megnyerni maguknak a kö­zönséget. A jövőre vonatkozólag komoly terveik vannak. Dévait és Mahót a magyar válogatott keretbe osz­tották. Nekik különösen fontos a jó felkészülés. De a többiek is azon vannak, hogy az elkövetke­zendő év versenyein az országúton is a legjobbak közé kerüljenek. Felállítják a város válogatott ke­retét. mely aztán közős edzésekkel készül a nagy versenyekre. A pécsi kerékpárosok legutóbb már bemutatkoztak pályaversenyen Is a pécsi közönségnek. Es most vasárnap a Dózsa—Sztálinváros ta­lálkozó előtt ismét pályaversenyt rendeznek. Tíz körös selejtező ver­seny, üldöző csapatverseny, 2x10 körös pontverseny szerepel műso­rukon, de egy érdekes meglepe­téssel is szolgálnak majd. A z illetékesek, a városi testne­velési és sporttanács, az országos kerékpáros szövetség már felfigyelt a pécsi kerékpáro­sok sikereire. Megfelelő támoga­tásban részesítik őket. A közönség részéről azonban még hiányzik az érdeklődés az az erkölcsi erő, mely lejkesítőleg hatna a jobb eredmények elérésénél. Ezért dol­goznak és ezt szeretnék most el­érni a pécsi kerékpárosok. Re­méljük tervük sikerül, megérdem­lik a támogatást. gondolkodtató lehet azoknak, aki­ket ma, a szocialista sportéletben is sporterkölcsről, klubszeretetről kell oktatni. Es vajon volt-e akkor a sport­életben politikai célkitűzés? Bizto­san kevés olyan sportkor volt, mint a Steinmetz elvtárs által irá­nyított PEAC. Itt igen sokan öröm­mel vették tudomásul, hogy a sportpálya volt az a hely, ahol a jobboldali diáktüntetések idején is biztonságban volt mindenki, ahol nem számított származás, előjog, faj, vagy vallás, ami akkor meg­különböztette és szembeállította egymással az embereket. És dr. Steinmetz Endre elmondja, hogy ha sokak előtt rejtve is volt, de mégis az volt akkor a politikai je. lentőségű cél, hogy helyes irány­ba terelje a figyelmét a jobbolda­li tüntetésekre felhasznált, inkább az olcsó örömöket hajszoló ifjú­ságnak és előkészítse őket az ak­kori súlyosabb és nehezebb élet- körülményekre. És természetesen négyszemközti összejöveteleken legderekabb sportvezetőkkel és sportolókkal szóba került az akko­ri politika és a magyar nép jövő­jének nagy ügye is. Dr. Steinmetz Endre elvtársat megbecsülték már akkor is a fiatalok. És megbecsül­ték évekkel később is. — 1944-ben visszahívtak a PEAC- ba és a háború által szétzilált ro­mokon. az infláció nehézségeivel is megküdzve, megteremtettük az újszellemű sportkör alapját, hogy azután átadjuk a vezetést a fiata­loknak. De visszahívtak 1956-ban is, amikor félő volt. hogy majd az ellenforradalom búvik meg az egyesületben. Együtt dolgoztam akkor a legjobb szándékú fiata­lokkal. amíg megalakult a KISZ, hogy ezután már segítse további útján a városnak ezt a régi nagy hagyományokkal büszkélkedő sportklubját. Dr. Steinmetz Endre elvtárs évek óta elnöke a megyei labdarúgó- szövetségnek, segíti az egész me­gye sportjának irányító munkáját. Ott van minden valamirevaló lab­darúgómérkőzésen és feltűnik ma­gas alakja mindenhol, ahol sport­ról, ifjúságról és a jövőről van szó. & a &záiak&&&UHtCm ? VASÁRNAP A Magyar Rádió PÉCSI adójának 1958. nov. 9-i, vasárnapi műsora a 223.8 m középhullámon 16.30: Szerb—horvát nyelvű műsor. Csarláma — népitánc. Hazatérés — őszi vers. Tamburazene. No­vember a baranyai erdőkben. Amit mindenki szívesen hallgat — románcok, népdalkettősök, szóló-számok. 17.00: Német nyelvű műsor. Dicklemann: Polka. A lipcsei fúvósegyüttes. Svéd barátunk Pécsett... Riport. Szív küldi szívnek szívesen. Farez: Vidám Intermezzó. A potsdami rendőr­zenekar játszik. Fúvószenei szá­mok: közreműködik a lipcsei rádió fúvószenekara, Molnár Nándor fúvószenekara, Hábich Konrád fúvósegyüttese. 17.30: Magyar nyelvű műsor. Választási nagygyűlés Vajszlón. Hangképeket közvetítünk Aezél György elvtérs beszédéből. 18.20: Szív küldi szívnek szívesen. 18.50: A vasárnap sportja. — Totó­eredmények; A takarékbetét-könyv előnyös, kényelmes, biztonságos. Pécsbányatelepl sporttelep, november 9-cn: PÉCSI BÁNYÁSZ— NAGYKANIZSAI B. NB. Hl-as mérkőzés, 2 óra. Élőtte: Bányász II.—BTC II. városi I. oszt. mérkőzés, 12 óra. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház Bob herceg (délután fél 3 és este 7 óraikor) Kamaraszínház: Nem vagyunk angyalok (délután fél 4 és este fél 8 órakor) MOZI Park: Édes Anna (5, 7 és 9 óra­kor). (Csak 16 éven felülieknek!) Ezerarcú hős (délelőtt 10 órakor). Kossuth: Életeim árán (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Eltűntek a kísértetek (délelőtt 10 órakor). Kossuth Híradó: szünnap. Petőfi: Édes Anna (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Csak 16 éven felü­lieknek! Gonosz favágó (délelőtt 10 óraikor). Filmklub előadás el­marad. Fekete Gyémánt (Gyárváros): Ez történt Belgiíádban (5 és 7 óra­kor). Eltűnnek a kísértetek (dél­előtt 10 órakor) Epitök kultúrotthona: Vasvirág (5 és 7 órakor). Csak 16 éven fe­lülieknek! A sas fia (délelőtt 10 órakor) Ifjúsági filmszínház: Országúton (fél 4. fél 6, fél 8 órakor). Három jóbarát (délelőtt 10 órakor) Rákóczi (Mecsekalja): örvény­ben (3, 5 és 7 órakor). Békaher- cegnö, Böske, Pisti és a mamája (délelőtt 10 óraikor) Május 1. (Vasas II.): Tizenkette­dik órában (3, 5 és 7 órakor). Fur­fangos Nyeszterka (délelőtt 10 órakor) Bőrgyár: Szállnak a darvak (dél­után fel s órakor) Kossuth (Mohács): A világ te­remtése (4, 6 és 8 órakor). Argen­tínától Mexikóig (délelőtt 10 óra­kor) Zrínyi (Szigetvár): Spanyol ker­tész (fél 4, fél 6 és fél 8 órakor)) Húsz János (délelőtt 10 órakor) HÉTFŐ A Magyar Rádió PÉCSI ADOJÄNAK 1958. november 10-i, hétfői műsora a 223.8 m középhullámon 16.30: Szerb—horvát nyelvű műsor) Délbaranyai legénynóta. Napról- napra... Hirek — tudósítások. Tamburazene. Választási gyűlé­sek a pécsi járásban. Szomszé­daink életéből. — Érdekességek; Asszonyok tanácsadója. Bara­nyai dalok, somogyi táncok. 17.00: Német nyelvű műsor. Énekszámok, népdalok. A He- rold-duó énekel. Népgyűlésen Babarcon . .; Riport. A magyar népdal. IH. Tímár Viktor elő­adása. Szív küldi szívnek szíve­sen. Német népdalegyveleg. A Csolnokl Bányász Népi Együt­tes műsorából; 17.30: Magyar nyelvű műsor: Virágzó mezőgazdaságért. 17.40: Jogi tanácsadó. — dr. Stadt- rucker Péter előadása. 17.45: Közvetítés a Borostyán ét­teremből. Dörömböző Géza és zenekara muzsikát, Wágner Jó­zsef énekel. 18.10. Dél-dunántúli híradó. 18.25: Rossini: nyitányok. 18.40: Budapesti randevú. A vidéki stúdiók riporterei találkoznak a Kossuth-adó hullámhosszán. 19.30: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: szünnap: Kamaraszínház: szünnap. MOZI Park: Édes Anna (5, 7 és 9 óra­kor). Csak 16 éven felülieknek! Kossuth: örök visszatérés (5, 7 és 9 órakpr). Csak 16 éven felü­lieknek! Kossuth Híradó: szünnap. Petőfi: Édes Anna (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor), Csak 16 éven felü­lieknek! Fekete Gyémánt (Gyárváros): Római vakáció (5 és 7 órakor) Jószerencsét (Pécsszabolcs): Or­szágúton (fél 6 és fél 8 órakor) diak-össztanc ma délután 4 órától a Tavasz ifjúsági házban. Vezeti: Harmati« Ferenc tánctanár. * DIAKÖSSZTANC — KISKOSZORÜCSKA Ma délután 3 órától 7 óráig a KISZ és Szakszervezetele Doktor Sándor Művelődési Házában. Hat­tagú tánczenekar, belépődíj négy fórinti Horgászverseny Mohácson A meg belső-bédal Dunán tartotta a mohácsi dolgozók horgász egyesülete szokásos évi horgász­versenyét. Reggel hét órakor már ott álltak a verseny résztvevői a Duna partján és délután kettőig figyelték izgatottan a kapásokat. A nagyszabású versenyre 230 ne­vezés érkezett, az idő is szép volt, csak éppen nem kedvezett a esu- kafogások.tak. Hidegebb vízben sokkal eredményesebb lett volna a horgászás. Ebben az évben jó­val kevesebb halat tudtak kifogni a horgászok, mint az előző évek­ben. Igaz így is 130 kiló volt a zsákmány és ebből hangulatos va­csorát rendeztek. Gettó Péter ugyancsak kitett magáért, kitűnő csukapörköltjét mindenki dicsérte, A 300 személyes vacsora után ke­rült sorra a dijak kiosztása. Kü­lön díjazták a felnőtteket és kü­lön az ifjúságiakat. A horgászok is törődnek az utánpótlással. Ti­zenhét díjat osztottak ki, melyek között értékes horgász felszerelé­sek is voltak. Az ifjúságiaknál Lehel János vitte el az első díjat, 90 dekás csukájával. A felnőttek­nél Árki József kölkedi sporthor­gász 3 kiló 90 dekás halával érde­melte ki a győztesnek járó ju­talmat. A jólsikerült verseny után el­határozták, hogy a jövőben a hor­gászsport fejlesztése érdekében cél- és távdobó versenyeket is tartanak. Mai SPORTMŰSOR Labdarúgás. NB n. mérkőzések: Pécsi Dózsa — Sztálirivárosi Va­sas, Tüzér utca 14. Komlói Bá­nyász— Székesfehérvárt Vasas. Kom ló 14. Csepel Autó—PVSK. Duna- haraszti 13. NB ni. mérkőzések. Pécsi Bányász—Nagykanizsai Bá­nyász, Pécsbányatelep 14. Pécsi Vasas—Simontomyai BTC, Ver­seny u. 10.15. Megyei I. osztályú mérkőzések. PEAC—Hidasi Bá­nyász. Tüzér u. 11,43. Pécsszabol- csi Bányász—Komlói Béta-akna, Pécsszabolcs 14. Sellye—Villány, Sellye 14,30. Vasas I. Bányász- Mohács, Vasas I. 14. Szászvár— Szigetvár, Szászvár 14. Tralktor— Kinizsi, Traktor pálya 10. Városi I. osztályú mérkőzések. Spartacus —Urán SC. PVSK edzőpálya 14. Bányász II.—BTC II. Pécsbánya­telep 12. Kesztyűgyár—PVSK II., Porcelángyár pálya 9. Vasas rí. Bányász—Cementipari, Vasas II. 14,30. Megyei ifjúsági mérkőzések. Csapó János csoport. Pécsszabolcs! Bányász—Komlói Béta-akna, Pécs­szabolcs 12,15. Postás—Porcelán- gyár, Postá6-pálya 9. Sellye—Vil­Tömegsport — élsport A testnevelés és sport viszo- nyáriak, tisztázásakor azt mondottuk, hogy a sport a testne­velés keretébe tartozó tevékeny­ség, a testnevelés sajátos megjele­nési formája, a testgyakorlatok végzésének sajátos módja, mód­szere. Ebből azt a következtetést von­tuk le, hogy a sport célja termé­szetszerűen egybeesik a testneve- lésnek — mint a sportot magába foglaló nevelési tevékenységnek — a céljával, vagyis a sport végső fo­kon a mindénoldalúan fejlett, mun­kára és a haza megvédésére kész, szocialista szemléletű ember for­málását kell, hogy szolgálja. Ezál­tal segíti a sport a szocialista tár­sadalom általános céljának meg- valósitasát: az egész dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának egyre magasabb fokra való emelé­sét. A jó egészség, az ellenálló szer­vezet, a mindé noldalúan fejlett fizik im, amely szilárd jellemmel é* kútáréit magatartással párosul, elengedhetetlen feltétele e társa­dalmi rátok megvalósításának. Éppen azért, mert a szocialista társadalom az egész dolgozó nép érdekeit tartja szem előtt, a sport és elsősorban azáltal tölti be társa­dalmi szerepét, ha a legszélesebb tz(imára nsjúit iMhetáeA* get az egészséges, harmonikus fejlődésre, a szervezet megerősíté­se, megedzése által a munkában való jobb helytállásra, a felfrissü­lésre, a munkaképesség és az élet meghosszabbítására. Természetes tehát — és ez a szo­cialista társadalom lényegéből, a szocialista sport alapvető értelmé­ből következik —, hogy nálunk a sport elsősorban mint a. tömegek sportja töltheti be valójában sze­repét. Itt mindjárt hozzá kell tépni, hogy a tömegsport ebben az értel­mezésben — t'agyis, hogy a legszé­lesebb dolgozó tömegek harmoni­kus, egészséges fejlődését anyagi s kulturális felemelkedését kívánja szolgálni — soha, egyetlen társa­dalomban sem bontakozhatott ki. Az osztálytársadalmak uralkodó osztályainak egyáltalán nem állt érdekükben a dolgozók felemelke­désének elöseaitdse. Így ott. ahol a sport valamilyen formában élt. vagy virult, (mint pl. az ókori gö­rög társadalomban) a sportot a kizsákmányolok sa*át érdekükben használták fel — részben saját ma­guk katonai fa*kA»*ftévére, rwer- mekeik megfelelő irányú nevelésé­re, részben pedig a tömegek fi­gyelmének a politikai kérdésektől való elterelésérd, « mint ahogyan om « római rabszolgatartó társada­lom hanyatlása idején történt. A kapitalista „tömegsport'* célja is tavolesik a dolgozók felemelé­sének szándékától. Ha alaposabban a mélyére nézünk á kapitalista sportnak, kiderül, hogy a tömege­ket legfeljebb annyiban részesítik a sportban, amennyiben azt a mo­dern termelés, az agresszív rabló- háborúkra való felkészülés, bizo­nyos politikai szempontok, vagy éppen a profitszerzés érdekei meg­kívánják. Csak a szocialista társadalom kö­rülményei között válhat a snort valóban tömegsporttá a szó teljes és legnemesebb értelmében, csak a szocialista tömegsport szolgálhat­ja valóban az egész dolgozó nép érdekeit. Ennek a tömegsportnak a tartat­nia is meghatározott — éppen célja által. A versenyre való felkészü­lés, a versenyek, a képességek ki­fejlesztésére való törekvés, a rend­szeres és céltudatos gyakori ős mind-mind kimondva, vagy ki­mondatlanul azt célozzák, hooy elsősorban Ifiúsdounk, a hozzá oly közel álló küzdelemmel, vetótk''- déssel, nemes szórakozással össze­kapcsolt snort áltat egyre iobban kénessé váljék az előtte álló fel­adatok megoldására. A tömeasport tartalmi összete­vőinek: feladatának, moznásanya- aának, módszereinek, eljárásainak is ezen cél szolgálatában kell tehát állni. De a tömegsportnak ugyanakkor, nmikor ezt a célt srólnálja, van emi oluan kö”etk0*m*nis. arrel'i tér haj*;?s r'tm'a>r*ds mellett módon vfrs+'i *s ha* a Jöm*>nsport- ra. — er radírt nv tin élsnort. A kénassénak enure rnaaa«nbh- fnkii fejlesztés^ által, versenyek, versengések közepette a rátermet­tebbek. a tehetségesebbek kiemel­kednek a tömeoböi eredményeik­kel. A jobbak vetélkedéséből ismét csak kiemelkednek azok, akik kü­lönösképpen kiválóak, és így alakul ki az élsportnak a csúcsa felé egy­re jobban szűkülő gúlája, aminek szél&a alapját a tömegsport alkot­ja A gúla azonban összefügg, a cé­lok lényegében nem térnek és nem is térhetnek el. Az élsport, amely egyre nagyobb eredmények eléré­sére tör. hirt, dicsőséget szerezve egyeseknek, közösségeknek. az egész országnak, csak messzire ragyogó ormait jelenti a szociális- to sportnak, a szocialista testkén tú­rának. — aminek igen nagy jelen- töséac ggy pillanatig sem vonható kétségbe —, de ez a ragyogás so­hasem takarhatja el jelentőségében art a tömegsportot, amelyből ki­nőtt maga az élsport is. ahonnan táplálkozik, s amelytől elszakadva úgy jár, mint a mithológiai isten­nő fia, aki ereiét vesztette tápláló­jától: a földtől elszakadva. A versenyeredmények fokozása, a csúcseredmények elérésére való törekvés tehát n'amy*tő célia, csiinán következménve, ve­tnie te o sportnak, mint ahonyan a tömegsportnak sem lehet, alapvető céllá az élsport utánpótlásának *-olnálata. A fejlett élsport csak következménye a fejlett tömeg­sportnak. Ezt azért hanasúlvozom ki külön is. mert vannak olyan téves el­képzelések. mintha a tömegsport­nak envéh célja sem lenne, mint nr él^vnrt ntánoállá'iártnk szolgá­lata **f*m ke1!, hogy ez sportot a nmi f/ivol a Hrr%r*nti*tn KPnrf értelmé­től. A csű-seredménynk elérésére való törekvés nem mond ellent a lömdosportnak, nőt éppen abból fakad. Csáki* a tömegsport alap­ján lehet elérni az élsport felvi­rágzását. Csak a tömegsport vlszo-< nyal között születhetnek a tehet­séges sportolók százai és ezrei, — ellenkező esetben csak maroknyi tehetséges „kitenyésztetf* sportoló kirakateredmény ér öl lehet szó, ami mögül hiányzik a lényeg, hiányzik a tömegek, testkultúrája, s ezért sorvadásra van ítélve. A tömegsportra alapozott élsport, a csúcseredményekre való törekvés a szocialista testkultúrából fakad, at.tól nem idegen. De idegen a rekordhajhárzás, amely negatív je­lenség, kizárja a tömegességet, ki­váltja az egyének, kultuszát. Egyik kiváló szovjet testnevelési szak­ember mondotta erről a jelenség­ről a kővetkezőket: „Ott, ahol a sportbeli edzés fo­lyamatát a csúcseredmények eléré­sére irányuló vak törekvés vezeti, melyet a rövidlátó vezetők a sport­beli hiúság hazug medrébe Irá­nyítanak. ahol a sportbcli becs­vágy feláldozza a. személyiség kom­munista alakításának fő elvét — a fejlesztés mindénoldalúságának el­vét. ahol alfeledkeznek az ember munkás tevékenységéről, ahol a. szellemi és akarati nevelést clniel- lőr.ik, — ott rendszerint függetle­nül attól, hogy a megfelelő veze­tők akarják-e azt. vagy notm akar­ják, durva, öntelt. munkára és harcra képtelen félembereket ..ne­velnek'' a sportban, olyan embe­reket, akik messze vannak az iga­zi sporttól, akiket az egyesület­ben nem szeretnek, és idővel a szocialista állammal szemben is ideoenekké válnak.'* Nekünk sem árt. ha egy kicsit etgondolkozunk ezekrő\ a dolgok­ról. KALMANCnZY ZOLTÁN főiskolai tanár lány, Sellye 18. Vasas I. Bányász- Mohács, Vasas 1. 12. Szászvár- Szigetvár, Szászvár 12. Traktor- Kinizsi, Traktor pálya 8,30. Pécsi Bányász—Hidasi Bányász, Pccsúj- begy 10,30. Gróf Sándor csoport. Spartacus—Magyarszék, PVSK pá­lya 10,15. Komlói Bányász—Pécsi Dózsa Komló 10.30, Vasas—Órán SC, BTC pálya 8,30. Pécsi Bányász —Siklós. Péoeújhegy 8,30. Magyar­szék—Be remend, Magyarszék 14.30. Kosárlabda. NB I. méfkőzé?. PVSK—Bp. Vörös Meteor női, PVSK tornacsaimok 9,45. össze­vont megyei mérkőzések. PEAC— Bátaszék, férő, egyetemi torna­csarnok 11,40. Szigetvár—Bajai Bácska, férfi. Szigetvár 13,30. Vá­rosi mérkőzések. PVSK II—Sport­iskola, női, PVSK tornacsarnok 8. PVSK XII—Sportiskola, férfi, PVSK tornacsarnok 11; Úszás. Népfront-Kupa úszóver­seny. Urán SC fedett uszodája, Dózsa legényszállás 10. Atlétika. Kegyeleti váltófutás. Indítás férfiak, Széchenyi tér 9.30 Nők. Cementipari 9,50. Általános iskolások, Cementipari 10,10. Kerékpár. Kegyeleti verseny. In­dítás: Bajcsy Zsilinszky ú. sarok 9. Pályverseny a legjobb pécsi kerék­párosok részvételével. Tüzér utca 13.30. Röplabda. NB II. mérkőzések. Dózsa—Nyíregyháza, férfi. Esze Tamás utca! Vörös Meteor pálya 8.30. PEAC—Nyíregyháza, női, egye­temi tornacsarnok 10. Megyei flSrfl mérkőzések. Mohács—Dózsa II., Mohács 10, Komlói Bányász—Pénz­ügyőrök, Komló, tűzoltólaktanya 9.30. Komlói Dózsa—Pénzügy, Kom­ló, tűzoltólaktanya 11. Kézilabda. Városi mérkőzések. ' 500 ITSK—PEAC. férfi. Kórház te ­8.30. Sellye—Komló, férfi, Sellye 13. Sakk. Városi csapatba.)noksi : harmadik fordulójának mérkőzé­sei. BTC—Lendület B. Vörös Me­teor—Szikra, Spartacus—Pedagó­giai fösikola, Pécsszabolcsi Bá­nyász A—Doktor Sándor kultúr­otthon, Kesztyűgyár—PEAC A, PEAC B—Urán SC, Lendület A— Epitők, Mecsek-Kinlzsi—Szabolcsi Bányász B. DUNÁNTÚLI NAPLÓ a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Szefkesztl a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Az MSZMP megyei pártbizottsága Szerkesztőség e6 kiadóhivatal: Pécs. József A. u. 10. T: 15-32. 15-33 Hlrdetésfelvevő Iroda: Kossuth Lajos utca 22. Tel: 19-18. Terjeszti a Mogygl Postahivatal ftírlaoósztálya és a nfrlao-kézbesítr postahivatalok. Előfizetés oostah',->itaioknái és kézbesítőknél. Havi előfizetési dl- IL— Ft. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10 sz. Telefon: 20-27. Nyomdáért felel: Melles Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom