Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-07 / 263. szám

/

f§3*. NOVEMBER 7.

NAPLÓ

Somogyi Pál:

A Nagy Október

A vérrozsda elmarta az évszázados bilincseiket, az igába vert őserő Lenin szavára megmozdult, a szomorú szíveik szent lángra gyúltak, elindult a végzetlavina és összezúzta a bűnkórságos véntaedt gátakat.

Túl sok volt már a seb s a baromnál türelmesebb szenvedő ember áldott piros hévvel fegyverré törte igáját s mint teremtő tavaszi vihar söpört,

elűzte élete egéről a kínterhes felhőket, és felragyogott a napfénye: a Nagy Október.

Á történelem fordulópontja j ß forradalom katonája

lapoRti 3,5 millió könyv

A Szovjetszkaja Kultúra című lap érdekes adatokat közöl a Szovjetunió kulturális életének gyorsütemű fejlődéséről. Jelenleg a Szovjetunióban 70 000 filmvetítő készülék áll a mozilátogatók szolgálatára, 1957-ben a mozilá- togatók száma meghaladta a há rommilliárdot. Háromszorosára emelkedett az elmúlt négy évben a filmgyárak termelése. Jelenleg 513 színház működik a Szovjetunióban. Naponta körülbelül három- százezer néző tekinti meg az előadásokat. A könyvkiadás fejlődésére jellemző, hogy naponta mintegy három és félmillió példány számban jelennek meg a könyvek az országban.

Mint a bomba robbant a forradalom negyvenegy évvel ezelőtt, 1917. november hatodi- kárcfl hetedilcére virradó éjszaka. Egy társadalmi rendszer gerendái reccsentek meg és repültek szét A roham a Téli Palota eUen az új rendszer, a szocializmus, rohama volt a tőkés társadalom ellen, mindennemű kizsákmányolás ellen. Az ember rohama volt az embertelenség etilen. A szolgaságba alázott ember adta bele évszázados keservét egyetlen ökolcsapásba, egyetlen halálos ütésbe.

A Sznv '-újban Lenin várta a roham pillanatát és hírt a győzelemről, ö tudta, miért kell éppel, /nap, azon az éjszalkán rohamozni, s agyában már fogalmazódták a győzelem utáni teendők tervei. Az ő parancsára ágyú dördült, géppuska kattogott, vad kézitusa dühöngött, de már a békedekrétum mondatait fogalmazta, amelyek a népekhez és a kormányokhoz szólnák. Már a nép tulajdonába kerülő földesúri földek és gyárak sora foglalkoztatta, már terveket érlelt, amelyek nyomán t a nép kezében többet kell teremniök a föl-1 deknek és többet kell termelniök a gyárak-t nak.

A forradalom bombája robbant és egy or-j szagban fejetetejéről a talpára állt a rend.] Az történt, hogy akik eddig alul voltak, felül-1 kerekedtek, az elnyomottak az ország uraivá j lettek, a kisajátítókat kisajátították, az em-j béri alkotás élvezője ettől kezdve nem a do- logtaiUm, hanem az alkotó ember lett. Egy j éjszaka még nem változtatta meg a világ Jcül-j ső képét, nem cserélte ki az embereket. A < fegyveres felkelés győzelmének másnapján —j mint Majakovszkij írja versében — „Fújt, j fütyült a szél, mint októberben szokott, kígyót j formált a hídon a sín, tovább gördültek a vil-j lamosok, de most már — a szocializmus út-1 join." De ez a lényeg: az új utak megnyitása.1 Ezért tekintjük joggal ezt az éjszakát az em-\ beriség történelme fordulópontjának.

Négy évtized a dolgozókért

Az életszínvonal I eléggé tág fogalom

—-----I és szinte mindenütt

mást értenek alatta. Van, aki csupán az élet fenntartásához szükséges létminimumra korlátozza az életszínvonalat, mások teljesen szubjektíve csoportosítják az életszínvonal fogalmáról alkotott elképzeléseiket, ismét mások elfelejtik figyelembe venni az adott ország speciális gazdasági, történelmi körülményeit, holott eaefc nélkül igen ferde képet kapunk;

A szovjet életről sem lehet bizonyos

történelmi és ma is ható világpolitikai tényezők figyelembevétele nélkül reá- lis képet alkotni. Annak előrebocsátása mellett, hogy a szovjet emberek élet- színvonala abszolút értelemben ás magas, mégis szükséges, hogy vonatkozó tények és adatok felsorolása előtt néhány momentumra rámutassak.

1. A Szovjetunió egy merőben új társadalmi rendszert épít, amely kezdettől fogva szálka a világdmperializmus szemében. Olyan szálka, amelyet többszörösen igyekeztek megsemmisíteni (intervenció, blokádok, II, világháború, stb.).

2. A Szovjetunió mindig óriási áldozatokat hozott és hoz a nemzetközi munkásmozgalom, a bókehanc, a szocialista országok érdekében. (Lásd: a magyarországi ellenforradalom leverésében nyújtott segítsége.)

3. A Szovjetunió igen nyomorúságos örökséget vett át a cári rendszertől. (Elég, ha arra utalok, hogy az ország lakosságának 80 százaléka írástudatlan volt a forradalom előtt.)

Hangsúlyozom, hogy mindez nem valami előzetes védőbeszéd akar lenni a tények esetleges kozmetikázása érdekében. Erre nincs szükség, mert a szovjet emberek jól élnek. Jól keresnek, megelégedett emberek.

Különösen jó a helyzet az alapvető szükségletek szempontjából. Akár az élelmiszerek, akár a műszaki cikkek árát tekintjük, az átlagkeresethez viszonyítva olcsón és könnyen kaphatók. Az ipari munkás átlagfizetése — amennyiben ezt ilyen számmal egyáltalán ki lehet fejezni — 1200 rubel. A kvalifikált munkások természetesen ennél sokkalta többet keresnek. & LihaMagufc a számok |

csór, illetve a Moszkvics autógyárban

például személyesen is meggyőződhettünk arról, hogy az 1600—2000 rubeles szakmunkásfizetés sem ritka.

Papp Károly elvtárs, aki az olajtermelést tanulmányozta a Szovjetunióban, éppen a napokban mondotta el, hogy a képzett olajszakmunkás átlag- keresete 2000 rubel.

természetesen csak az árak tükrében adnak reális képet. Ezért az alábbiakban felsorolom néhány fontosabb közszükségleti cikk árát: 1 kg. kenyér 80 kopektől 4 rubelig, négyféle minőségben kapható. A liszt kilója 60— 80 kopek. A szalonna 21—30 rubeL A sonka 26 rubel, a sajt 24—30 rubel. A hal kilónként 7 rubel. Igen olcsó a tej és a vaj is, nem beszélve olyan, nálunk ritka csemegének számító gyarmatárukról, mint a narancs, amelyet 16 rubelért, a füge, amelyet 14 rubelért lehet kapná. 1 kiló pöiköltkávé 40 rubel.

A ruha- és cipőféleségek közül a közszükségletnek számító árukat olcsóbban, a luxussaárniba menő cikkeket pedig jóval drágábbán bocsátják a fogyasztók rendelkezésére. Bőrtalpú férfi cipőt például már 60 rubelért is lehet kapni, de láttunk 420 rubeles cipőt is. így vannak a szövetíéleségekkei is. Kész férfi ruha 180 rubelnél kezdődik viszont van 400 rubeles ruhaszövet is. A gumálábbeli potom áron kapható. Egy pár zippzáras gyermek gumicipő pl. 25 rubel, egy pár női gumicsizma 60 rubel, stb. Férfiing ára 40 rubeltől 240 rubelig megy fel. A női fehérneműnek szintén eléggé széles az árskálája. A selyemholmá olcsóbb mint' nálunk, a nylon viszont arányítva is drágább.

Az úgynevezett luxusáruk I köre f°*-------------------------------------1 lyamato

san szűkül. A mi viszonyainkkal ellentétben a foto-, rádió és elektromos háztartási cikkek ott már egyáltalán nem számítanak luxuscikknek, sőt anánylag a legalacsonyabb árszabásuk van. Televíziós készülék például már 1200 rubelért kapható és a legdrágább sem kerül többe 1800 rubelnél. Rádiót 50 rubeltől felfelé árusítanak, a 400—

600 rubeles készülék már viiágvevő. ízléses kivitelű, hordozható elektromos gramofon (3 sebességes) 240 rubel. Igen olcsó a padlókefélőgép is: ára 500 rubel, a porszívó p>edig 400 rubel.

Ilyen árak mellett nem csoda, ha a szovjet átlagember is jól öltözködik, elég szépen tud lakásának berendezésére is költeni. Mindehhez még igen sok mást is hozzá kell számolni, ha reális képet akarunk nyerni. Többek között olyan tényezőket, mint a közoktatás, a népjóléti, egészségügyi és egyéb költségekre fordított összegek, amelyeket szinte teljes egészében az állam vállal magára. A Szovjetunióban például 50 milliónál több diák tanul, közöttük 2 millió az egyetemeken. Mennyi tanító, tanár, hány iskola, milyen tengernyi szemléltető és egyéb taneszközt kell ehhez az államnak biztosítani? ... (Egyedül az Orosz Föderatív Szövetségi Szovjet Köztársaságban 90 ezer pedagógus dolgozik).

Tavaly például a társadalombiztosításra, családi segélyezésre, betegségi segélyekre, ösztöndíjaikra 201 millió rubelt ■ fizettek ki, 19 százalékkal többet, mint 1956-ban. Egy év alatt 48 millió négyzetméternyi lakóterületet építettek be a kolhoztagok és a falusi értelmiség számára épített 700 ezer falusi lakáson kívül.

A lakáskérdés természetesen ennek ellenére ott is komoly ,kérdés“. Gyakran láttunk 2—3 szobás ház tetején 5—

6 televíziós antennát, ami azt mutatja, hogy a fiatal házasok bizony még igen • gyakran kénytelenek a szülői háziban berendezkedni. Az óriási lakásépítkezési program, maga az a tény, hogy az üzemek éves és távlati terveiben mindenütt első helyen szerepel a munkás- lakások építése, lehetővé teszi, hogy 10—12 év alatt megszüntetik a lakáshiányt

Fz együtt: az o1csd közszükség1 éti cikkek, a szó1 es tömegek számára hozzáférhető kultúra, a jó! ö'tözött emberek, a szép és egyre kielégítőbb számban épülő lakások, stb. azt jelentik, hogy ebben az országban valóban mindent a dolgozó ember szolgálatába álltának.

V. F.

f seljabinszknál érte utói ^ őket a hír. Akkor már sok napja úton voltak, étlen- szomjan, mert Kerenszki kozákjai annyi időt sem adtak a hadifoglyoknak, hogy a marék kásájukat elfogyasz- szák. Hogyne, amikor ahhoz vizet kellett volna forralniok, márpedig az ilyen időtöltés igen alkalmas arra is, hogy egyet-mást megtanácskozzanak.

Mégis, az az éjszaka, ott Cseljabinszk alatt többet elárult a legmerészebb találgatásoknál.

Reggel már őrzők nélkül vonult a városba a fogoly csapat, mert a Kerenszki- pribékek még az éjszaka leple alatt kereket oldottak. A városban óriási volt az ováció, a vigalom. A hadifoglyokhoz is beszédet intéztek: „Mától kezdve nem vagytok foglyok!... Kitört a proletárforradalom! Nincs többé Kerenszki — nincs többé cár! Szabadok vagytok!...”

Ezen a napon szűnt meg Perecz József hadifogsága is, amire így emlékezik:

— Nem tudtam én még akkor, hogy mit jelent a proletárforradalom. Sejtettem ugyan, hogy az őrök eltűnésével valami egészen új élet kezdődik és amitől azok megfutamodtak, abból a mi számunkra csak jó származha- tik.

— Innen Omszkba, Szibéria fővárosába mentünk, hogy az ott felszabadult foglyokkal egyesüljünk. Itt már magyar szervezőt és parancsnokot kaptunk. Ligeti László volt pesti nyomdász személyében, aki a volt háromezer fogolyból két hét alatt megalakította a III. Inter- nacionálé-dandárt és mír indultunk is lrkutszkba, az ellenforradalmár fehérkozákok elé.

— Emlékezetem szerint ez volt a legnehezebb vállalko1 zásunk. Akárhogy törekedtünk, csak nem akart fogyni az ellenfél. Sőt egyre inkább növekedett és akkor még az ördög tudta csak, honnan bújtak elő, mert egyik napról a másikra japánok, törökök, arabok és feketebőrűek' ellen hadakoztunk. A túlerő elől Szdhalin szigetére vonultunk vissza, ahol hosszú küzdelem után fogságba estünk és csak hét hónap után szabadítottak ki bennünket a vörös haditengerészek.

— Ekkor már egész Oroszországban ropogtak a fegyver rek. Szibériában Kolcsak. a Krim térségében Vrangel erőlködött a proletárhatalom megdöntésén. A tajtékzó Kolcsak százával ölette a sei regébe „férkőzött” lázadókat, aminek az lett a követkéz-• ménye, hogy a tömegesen it- szökő katonákból lassan erős hadsereggé alakultunk. K-i(- csakék szétzúzása után újra Omszkba összpontosított ik bennünket. Itt készültünk fel Vrangelék ellen a végső leszámolásra és itt ért bennünket a legnagyobb kitüntetés is. A Szibériai Első Lövész Divizóba már a Bolsevik Párt tagjaiként léptünk be.

— Petljura és Vrangel már bolsevlkokat, vörösgárdistákat várhatott a nagy össze-, csapásra. És ekkor következett be életem másik felejthetetlen élménye,

— Útban a harctér felét Moszkvában állomásoztunk éppen, amikor pillanatok alatt elterjedt a hin Lenin útban van a pályaudvar felé, hogy beszédet mondjon a harcba indulóknak.

— Soha nem felejtem, amikor felállt az emelvényre és szólott hozzánk:

— Ti most harcba indultok, katonák, bolsevikok. Tudjuk, hogy közietek igen sok a magyar és azt is tudjuk, hogy itt a hazátoktól távol is megértitek, hogy a Ti ügyetekért is harcoltok. Éppen ezért, nálatok Magyar- országon is eljön majd az idő, amikor szabadok lesztek . i i

— Nem beszélt sokat Lenin elvtárs és talán szó szerint nem is így mondotta, de minden szava tüzet gyújtott bennünkni

1/ s ahogy tovább idézi

Perecz elvtárs a dicsőséges idők emlékeit, Vrangel megsemmisítését, az első szovjet békeéveket, a Bolsevik Párt iskoláját, amelynek ő is hallgatója volt, az a tűz, amelyről beszél, újra kigyúl a szemében. Kigyúl, hogy negyven év múltán is példát mutasson: Ebből a tűzből merítsetek fiatal kommunisták, (—s —gy—)

Múlt és jelen

. A régi Moszkva-part egyik részlete: a Hamovnicseszki) negyedben veteményeskertek és kaszálók között megbúvó házikók. )Ez a negyed ma Frunze nevét viseli, az egyik legszebb moszkvai városrész

k. A«: <t-r

♦