Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
1*58. NOVEMBER 1. n api n 8 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról A Politikai Bizottság megbízásából ez év május, június hónapjaiban mintegy kétezer, a termelésben, a párt- és tömegszervezetekben, valamint állami és kulturális vonalon dolgozó pártmunkás széleskörű vizsgálatot folytatott azzal a céllal, hogy a párt világos képet kapjon a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. E vizsgálat során a pártmunkások tanulmányozták a kérdésekre vonatkozó adatokat, s az üzemekben mintegy 45 ezer munkással és munkásból lett értelmiségivel beszéltek. Az összegezés és értékelés után a Központi Bizottság megtárgyalta a tapasztalatokat, és >a következő határozatot hozta: I. Politikai kérdések ■4 Széleskörű és általános vélemény a "* munkástömegekben, hogy a párt Központi Bizottságának politikája, az ezt megvalósító forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenysége megerősítette a munkásosztály vezető szerepét a Magyar Népköztársaságban, mert az öntudatos munkástömegek akaratát fejezi ki; híven szolgálja a munkások politikai. gazdasági és kulturális érdekeit. Az irányvonal általános helyeslése mellett sok jogos bírálat érte a Központi Bizottságot, az egyes pártszervezeteket, mert egyes állami szervek, tanácsok, állami és tanácsvállalatok, kereskedelmi szervek vezetésében* munkájában nem érvényesül megfelelően a párt irányvonala, sőt — ha ritka kivételként is — egyes esetekben azt eltorzítják. Egyes vezetők az általánostól eltérően — helyenként még a munkásosztály soraiból kikerült vezetők is — figyelmen kívül hagyják a dolgozók véleményét és ezzel olyan érzést váltanak ki a munkásokból, hogy helyileg nem érvényesül megfelelően a munkásosztály érdeke. Megállapítható, hogy a munkásosztály azt várja, hogy a párt politikáját még több következetességgel minden szinten és területen egyöntetűen alkalmazzák és a végrehajtást hatékonyabban ellenőrizzék. A munkásosztály vezető szerepe a párt útján valósul meg, mindenütt érvényesül, ahol a párt vezető szerepe létrejött, ezért annak további erősítése mindenekelőtt azt kívánja meg minden kommunistától, a munkáshatalom minden hívétől, hogy az eddiginél még következetesebben valósítsa meg a párt politikáját, erősítse a párt vezető szerepét. A pártszervezetek, egyes kommunisták kö- ' telessége, hogy példamutatóak legyenek a párt- határozatok végrehajtásában, őrködjenek azok szellemének megtartásán, lépjenek fel a végrehajtás halogatása vagy bármely irányból jelentkező torzítás kísérletével szemben. A pártszervezetek és valamennyi kommunista mindennapos feladatának tekintse a munkások megnyerését és értessék meg, hogy: — elsősorban a munkásosztályé a felelősség az ország vezetéséért, a hatalom helyes gyakorlásáért, a nemzeti vagyon kezeléséért, a nép anyagi és kulturális jólétének emeléséért, a szocialista társadalom felépítéséért; — a munkásosztály vezető szerepe akkor érvényesül, hatékonyan, ha az öntudatos munkások minél aktívabban és cselekvőbben támogatják a párt célkitűzéseit. 2 Tovább kell javítani a párt és a mun- ■ kástömegek politikai kapcsolatait. En- , nek érdekében ismét rendszeressé kell tenni a felszabadulás utáni években jól bevált nyilvános pártnapokat, ahol rendszeresen ismertetni kell az időszerű bel- és külpolitikai kérdéseket, a párt és a kormány fontosabb intézkedéseit. Ugyanott meg kell hallgatni a párttagok és pártonkíviili dolgozók véleményét, meg kell válaszolni a felmerülő kérdéseket és megcáfolni a munkások soraiban jelentkező idegen, helytelen nézeteket, visszautasítani az alaptalan igényeket. 3 Odaadó figyelmet kell fordítani a dol- ■ gozók mindennapi gondjaira, a velük való bánásmódra, a dolgozók körében végzendő úgynevezett aprómunkára. Ennek előmozdítására az üzemi pártszervezetek megismerik a. dolgozókat foglalkoztató kisebb és nagyobb kérdéseket, másrészről a pártonkívüli munkások megismerik a pártszervezet munkáját, határozatait. A Fejleszteni kell az üzemekben a tö- **• megszervezetek munkáját. Az üzemi i pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ, a nőmozgalom és az üzemi tanács egységes rendszert képeznek, amely rendszer hivatva van arra, hogv a pártszervezet vezetésével átfogja és irányítsa az üzem összes dolgozóit, biztosítsa helyes eszmei-politikai művelődésüket a feladatokra való mozgósítási a dolgozók érdekeinek védelmét, erősítse az üzem állami vezetését és belső demokráciáját. A szakszervezet, az üzemi tanács, a KISZ, a nőmozgalom eszmei-politikai nevelőmunkájávai segítse az üzemi pártszervezeteket a munkásosztály öntudatának fejlesztésében, felelősségük növelésében, a népi hatalom erősítéséért, a szocializmus felépítéséért. * Olvasóink kérésére közöljük az MSZMP Központi Bizottságának határozatát a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról. 5 A párttagságon belül a munkások je- • lenlegi egészséges arányát (a tagok 60,8 százaléka munkás) tovább kell javítani. Ezen belül külön gondot kell fordítani a szakmunkások és munkásnők politikai nevelésére és arányának további javítására. / Kiindulva abból, hogy a párt politiká- jának megvalósítása mindenekelőtt az embereken múlik, átgondolt, és az eddiginél következetesebb, hosszú távlatra szóló káder- politikát kell folytatni a minisztériumokban és az üzemekben. Irányelv a párt országos értekezletének határozata, amely kimondja, hogy fel kell számolni a káderpolitikában a személyi elfogultságot. A káderek megítélésénél a rendszer iránti hűséget, a hozzáértést és rátermettséget egyesítő elvi követelményből kell kiindulni. A káderek elbírálásánál a párt politikájának, a kormány rendelkezéseinek végrehajtásában végzett munka legyen a döntő. 7 Minden párt-, állami és gazdasági ve- ' * zető köteles a munkások tömegeivel személyi kapcsolatait tovább javítani. Minden vezető tartsa kötelességének a kialakulóban lévő helyes munkastílusnak — amelynek során újból szoros kapcsolat jött létre a párt és a munkások között — a továbbfejlesztését és tökéletesítését. A párt-, állami és gazdasági vezetők nyújtsanak fokozott segítséget az alsóbb szervek munkájához, a határozatok végrehajtásához, egy-egy központi jellegű kérdés eldöntése előtt huzamosabb ideig a helyszínen tanulmányozzák az azzal kapcsolatos problémákat. A vezetők a párt politikájának, a kormány rendelkezéseinek végrehajtása közben a legmesszebbmenően vegyé^ figyelembe a munkások véleményét, tanácsait és igényeljék cselekvő támogatásukat, vegyenek részt rendezvényeken, a termelési tanácskozásokon, O Minden kommunista állandó köteles- sége, hogy harcoljon a párt és a tömegek jó kapcsolatára mindenkor káros önelégültség, elbizakodottság és a bürokratikus módszerek ellen. Ezeket küzdje le mind a saját, mind pártszervezetének munkájában. Növeljük a munkások társadalmi aktivitását A fiataloknak a Hanságban mutatott példájához hasonlóan vonjuk be a munkások tömegeit a köz érdekét szolgáló létesítmények építésébe. Az Ilyen jellegű társadalmi munkában vegyenek részt nagy számban a párt-, az állami és a tömegszervezetek vezetőt Q A pártszervezetek vezetésével folyó tár- ' ■ sadalmi harcot — a bürokrácia, a protekció, a megvesztegetés maradványainak meg semmisítéséért — ki keil szélesíteni, Ennek érdekében elsősorban a munkások további bevonásával erősíteni kell a népi ellenőrző bizottságok erre irányuló tevékenységét. Az állami és gazdasági szervek munkájában meglévő bürokratikus vonások leküzdésének érdekében tovább kell emelni a szakmai vezetés színvonalát. II. Gazdasági kérdések A munkások nagy többsége helyesli a ’* pártnak azt az alapvető állásfoglalását, hogy a szocialista építés során a dolgozók életszínvonalának rendszeresen emelkednie kell, az életszínvonal emelését azonban a termeles és a termelékenység emelkedésének kell alátámasztania. Ennek az állásfoglalásnak megfelelően, jelenleg arra törekszünk, hogy az 1957-ben elért életszínvonalat stabilizáljuk és megteremtsük az életszínvonal további emelésének feltételeit. Ez a feladat megköveteli, hogy a takarékosság fokozott érvényesítésével, az önköltség csökkentésével, a munka termelékenységének növelésével emeljük a termelés színvonalát. A tömegek számos kezdeményezése mutatja, 1. hogy ezt a célt magukévá teszik. A pártnak, az állami és gazdasági vezetőknek a tömegek kezdeményezéseire támaszkodva, azokat felkarolva, ki kell szélesíteniök a takarékossági mozgalomnak és a szocialista mur.kaverseny- nek minden célravezető és ertelmes formáját. O Az 1957-ben kialakított és alapjában be- vált bérgazdálkodási rendszert fenn kell tartani, egyúttal azonban olyan módszereket kell kidolgozni, amelyek a bérrendszer alkalmazását rugalmasabbá teszik, ösztönöznek a munka termelékenységének emelésére és biztosítják a helyesebb létszám-gazdálkodást. Állandóan figyelemmel kell lenni a népgazdaság fontosabb munkaköreinek, szakmáinak helyes kereseti arányai iá. Ennek megfelelően már 1959-től kezdve a népgazdaság teherbíróképcs- ségének megfelelően, tervszerűen és fokozatosan csökkenteni kell a keresetek között helyenként fennálló, vagy időközben újra keletkező aránytalanságokat. Az 1958-as gazdasági év eredményeit pontosan fel kell mérni és a számbavétel után az elért eredményekkel arányban késlekedés nélkül hozzá kell látni a legfontosabb bérügyi kérdések rendezéséhez. A reálbéreknek a 3 éves tervben előirányzott átlag 6 százalékos emelését minden körülmények közt biztosítani fogjuk. Ennek érdekében egyes aránytalanul kiskeresetű munkáskategóriák és csoportok bérét emelni kell. 3 A reálbérek említett növelésén túhne- ■ nőén intézkedéseket kell, tenni a munkásság életszínvonalának további emelésére. Mint a lefolytatott vizsgálat is megerősítette, az 1957-ben jelentősen megjavult életszínvonal ellenére is, a többiekhez képest, nehéz anyagi körülmények között élnek a többgyermekes családok és a nyugdíjasok jelentős része. Ezért a Központi Bizottság az 1958-as eredményekre építve szükségesnek tartja: _ \ hogy addig is, amíg a családi pótlék ” / általános és nagyobb mértékű emelésére az országnak anyagi fedezete lesz, a viszonylag nehéz körülmények között élő nagycsaládosok anyagi helyzetén javítsunk. A Központi Bizottság javasolja a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, hogy az ez évi — vártnál jobb — gazdasági eredmények alapján 1959. első felében tegyen intézkedéseket a családi pótlékok olyan emelésére, amely elsősorban a 3 vagy több gyermeket eltartó családik és a 2 vagy több gyermeket egyedül eltartó anyák helyzetén segít. L \ 1959 első felében, az 1958-as esztendő ® / eredményeinek gondos felmérése alapján lehetőségeink mértékében meg keH javítanunk nyugdíjrendszerünket. A rendezés alapelve a régi és az új rendszerű nyugdíjak közti igazságtalanul nagy különbség lényeges csökkentése, a munkában eltöltött évek számának fokozottabb figyelembevétele és a vár rományi idő fokozatos felemelése legyen. A A munkásosztályt és az összlakosságot **■ legkomolyabban foglalkoztató szociális kérdés a lakáshiány. Az állam eddig is sokat tett és a hároméves tervben is további erőfeszítéseket tesz a lakáshiány enyhítésére. Az eddigi intézkedések azonban csak némi javulást eredményeztek. A Központi Bizottság elérkezettnek tartja az időt, hogy anyagi erőink összpontosításával, az építőipar, az építőanyagipar és különféle más iparágak fejlesztése útján nem túlságosan hosszú idő alatt az állandósult lakáshiányt felszámoljuk, s lényegében minden erre igényt tartó önálló családnak önálló lakást biztosítsunk. Ennek szervezett végrehajtására 1959 első felében 15 éves távlati tervet kell kidolgozni. E tervben abból kell kiindulni, hogy a lakáskérdés megoldása össztársadalmi ügy. Ezért a jövőben az állami lakásépítés és a magánépit- kezés jelenlegi formájának fenntartása mellett széleskörűen ki kell fejleszteni a dolgozók lakásépítő szövetkezetemet mozgalmát. A szövetkezeti lakásépítés az állami támogatás küA mohácsi szimfonikus zenekara 25 éves jubileumi hangversenye A mohácsi zenekar 25 éves. Az együttes derekasan, betöltötte hivatását a negyedszázad alatt. Éveniként 2—3 önálló hangverseny, 4— 5 társadalmi szereplés, komoly teljesítmény. Ezekkel nemcsak Mohács zenekultúráját szolgálták hiszen műsorukat elvitték Szekszárd, Komló, Villány, Siklós, Boly és más helyre is. Eljutottak az állami gazdaságok dolgozódhoz Sátorhelyre, Babarcra. Október 31-i jubileumi hangversenyük első felének számai visszatekintettek a múltra. Azokat a számokat játszották, amelyeket az első hangversenyen szólaltattak meg. Meyerbeer, Offenbach, Strauss muzsikája találkozott Csajkovszkij, Sosztákovics lírai zenéjével. Kedvesen illeszkedett Sosztákovics: A mi dalunk C; művéhez Szabó Sándor mohácsi költő „A mi dalunk“ c. verse, amelyben a jubiláló zenekart, annak karnagyát, a köztiszteletben álló „Imre bácsit“, a muzsika szépségét énekelte meg a költő. A hangverseny egyes számait Gábor Péter gimnáziumi tanár ismertette. A művek előadása finoman megformált, színes dinamikájú, könnyed tempóvételű vetít, ami a 20 év óta vezénylő Tanr Imre karmester, de a zenekar minden egyes tagjának jó munkájából fakadt. Befejezésül Vikar Zoltán, Mohács város művelődési bizottságának tagja köszönte meg a szép hangversenyt, a városi tanács támogatását. Ez a zenekar valóban minden támogatást megérdemeli H. J. íönhező formáit élvezze, de mozgósítsa a lakásépítés jelentős meggyorsítására maguknak az igénylőknek az anyagi eszközeit, bizonyos szövetkezeti építéseknél munkahozzájáratásokat is. 5 1959 első felében emelnünk kell a mun* káju'bkal a munkásosztályt és az egész társadalmat szolgáló egészségügyi dolgozók es alsó- és középiskolai pedagógusok fizetését, akiknek jövedelme más kategóriákhoz viszonyítva elmaradt. III. Kulturális kérdések A felszabadulás óta hazánkban végbement kulturális forradalom óriási fejlődést jelentett a munkásosztály többségének. A munkásosztály egyes kategóriái azonban — részben a munkásosztály összetételének változása miatt — még ma is elmaradt kulturális szinten élnek. Növelni kell minden állami és társadalmi szerv, valamint az egész értelmiség felelősség- érzetét a munkásosztály viszonylag még elmaradott rétegei kulturális felemelkedésének meggyorsítása érdekében. Ennek előmozdítására önálló tanfolyamaikat kell szervezni, továbbá: I Az üzemben szervezett különböző szak- • tanfolyamok mellett szervezzünk általános alapműveltséget nyújtó előadásokat. Ezzel el kell érnünk, hogy a munkások elmaradott része is megszerezhesse. az általános Iskola nyújtotta alapműveltséget, 2 Az általános iskolai felnőtt oktatás • anyagát oly módon kell átdolgozni, hogy az jobban szolgálja a dolgozók világnézeti, politikai és gazdasági képzését. 3 Különös figyelmet keH fordítani és fo- • kozott segítséget kell nyújtani a szak- szervezeteknek a munkásszállásokon lakó. többnyire vidékről elszármazott, jórészt fiatal segédmunkások kulturális és általános nevelésére. 4 Az üzem! pártszervezetek és fBmegszer■ vezetek folytassanak rendszeres felvilágosító munkát a tehetséges munkásgyermekek továbbképzése érdekében. 5 Az üzemi pártszervezetek és üzemi bi- - zottságok kellő figyelmet szentelve a kulturális munkának, biztosítsák, bogy e munka helyi vezetői szocialista világnézetű, müveit munkások, a népi demokráciához hű értelmiségiek legyenek és távolítsák el onnan az oda befészkelődött, ellenséges világnézetű burzsoá vagy kispolgári elemeket, IV. Általános intézkedések •f A Központi Bizottság külön határozat- •• ban utasította a KB osztályvezetőit, a tömegszervezetek vezetésében, a minisztériumokban, gazdasági és kulturális szervekben vezető beosztásban dolgozó párttagokat, hogy a vizsgálat során felszínre jutott egyes fontos kérdések — mint a nagyvárosok jobb zöldség- ellátásának megszervezése, az üzleti zárórának a munkásigényeknek megfelelő szabályozása, munkásvárosok és kerületek kedvezményes kezelése kultúrintézmények, tantermek tekintetében — megoldására záros határidőn belül tegyék meg a megfelelő intézkedéseket. 2 A Központi Bizottság a munkásosztály • körében végzett vizsgálat tapasztalatait összefoglaló teljes tájékoztató jelentést a párt-, állami és gazdasági vezetők rendelkezésére bocsátja azzal, hogy az abban foglalt tájékoztató anyagot és felmerült kérdéseket kötelesek munkájuk végzése közben folyamatosan figyelembe venni, a megoldást kívánó ügyekben intézkedéseket tenni, 3 A Központi Bizottság utasította az Agi- ■ tációs és Propaganda Osztályt, hogy a vizsgálat során jelentkező nézeteket a párt- agitációban megválaszolja, mégpedig úgy, hogy a helyes véleményeket meg kell erősíteni és terjeszteni kell. Az önmagában helyes, de megoldásra még nem érett kérdéseket ebben a megvilágításban kell tárgyalni, a helytelen nézetekről nyíltan meg keH mondani, hogy helytelenek, türelmesen magyarázva helytelenségük mibenlétét. 4 A Központi Bizottság elismerését fejezi'’ • ki mindazon pártmunkásoknak, akik részt vettek az adatgyűjtésben és vizsgálatba’’, köszönetét mond mindazon pártonkívüH munkásoknak, akik a vizsgálat menetében adatközlésükkel és véleményük őszinte bizalom- teljes közlésével segítettek a pártnak a helyzet jó felméréséhez. 5 A Magyar Szocialista Munkáspárt Kir • ponti Bizottságának a munkásosztálh kapcsolatos egyes feladatokról szóló határoz;' végrehajtásának állását a Központi Bizotts’* egy év múlva Ismét napirendre tűzi és végrehajtását megvizsgálja. 1958. október W.
