Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-25 / 278. szám

NAPLÓ 1958. NOVEMBER *5. 2 Éljen jogaival az üzemi tanács! Még az év elején, január s így a tanács határozatot nem 20-án választották meg a kom­lói III-as aknán az üzemi ta­nácsot. Az üzemi tanács 51 tagja főleg a földalatti mun­kásokból, csillésekből, vájárod­ból került ki, de helyet kap­tak a tanácsban a műszaki ve­zetők, a külszini és az admi­nisztratív dolgozók is. Olyan emberekre esett a választás, akik az elmúlt években vég­zett munkájukkal, magatartá­sukkal bebizonyították, hogy Véleményem szerint azon- i ban a komlói III-as aknán j nem az a hiba, hogy üzemi ta- [ nács s nem üzemi bizottság £ annak a szervnek a neve, amely az említett rendeletben biztosított jogokat gyakorolja, hanem az, hogy ez a szerv nem úgy működik, ahogy kel­lene. Nem úgy működik, mert az üzemi tanács tagjainak egy része nem teljesíti a kötelessé­gét, s mert maga az üzemi tanács elnöke sem értette még meg, hogy az üzemi tanác: nem egy formális szerv, ha­is hozhat, vagyis nincs is ér­telme az üzemi tanácsnak. Pedig van. S mivel valószí­nűleg nem Győri Miklós az egyedüli, aki az üzemi taná­csot felesleges szervnek tartja, érdemes erről néhány szót szólni. Bizonyára sem Győri Mik­lós, sem mások nem tagadják, hogy a felszabadulás óta igen sokat tettünk az üzemi demok­rácia kiszélesítése, fejlesztése képesek az ilyen széles látó- érdekében. Munkásosztályunk, kört, rátermettséget, tárgyila- a termelés területén munkál­gosságot igénylő feladatok el- kndó értelmiségünk a felsza- _ ^ ^ _ ______ lá tására, akik bebizonyítottak, badulást követő években szá- az^üzem, a bánya irányl- hogy érdemesek munkatársaik mos olyan jogot kapott, amire tásának, a bánya munkásai a régi rendszerben gondolni is sors£nak intézője kell legyen, alig mert. A dolgozóknak, a műszaki értelmiségnek módja nyílott arra, hogy véleményt mondjon a vezetők munkájá­ról, hogy bizonyos mértékben | részt vegyen az üzem, a bá- ^ ___ ta nácsa, beváltotta-e a hozzá nya, a gyár életének irányít-!- *Miklós^lVtárssaíTS az fűzött reményeket? sában. ... . üzemi tanács többi tagjával, A beszélgetés során kiderült, Ezek a keretek azonban — hogy megértsék az üzemi ta- hogy a III-as aknai üzemi ta- mivel az elmúlt egy évtized n£cs 6Zükségességét, hogy ak-. nács megalakulása óta 4 eset- alatt nemcsak gazdasági téren tfvan résZt vegyenek az üzemi { ben ülésezett. Ezeken az ülé- léptünk nagyot előre, hanem a tanács seken a munkaruhák kihordá- munkásosztályunk is hatalma­sat fejlődött — szűknek bizo­nyuljak, munkásaink — na­gyon* érthetően — igényt tar­tottak arra, hogy szélesítsük jogaikat, hogy még nagyobb szerepet kapjanak az üzem életének irányításában. bizalmára. A minap felkerestük Győri Miklós elvtársat, a III-as ak­nai üzemi bizottság és az üze­mi tanács elnökét, hogy meg­kérdezzük: mit tett a megala­kulása óta III-as akna üzemi De hát ezen — ha nem is könnyen — lehet segíteni. Az üzemi pártszervezet, a tröszt szakszervezeti bizottsága veze­tőinek sokkal többet kell er- ről a problémáról beszélgetni | [ Osztatlan helyeslés [„Helyezzék át Kővágószőlősre [a nagykereskedelmi vállalatot” | Ezzel a címmel cikket kö­zöltük lapunk 18-i számában. Most szerkesztőségünkbe név­aláírás nélkül levelezőlap ér­kezett, amelynek írója a kö­vetkezőképpen reflektál a megjelent cikkre: „Talán nem is gondoljálk, hogy ez a cikk Pécs város lakói között mi­lyen osztatlan helyeslést vál­tott i. Lesznek ugyan — leg­alábbis az érintett vállalatok üzletemberei között — akik minden ellenérvet felhoznak majd, hogy pusztán az ő ké­nyelemszeretetük miatt min­den maradjon a régiben. De a város lakosságának óriási többsége — s kiváltképpen mi is, akik lelkesedve örülnek a város fejlődésének és szépü­lésének — jóleső érzéssel vet­tük tudomásul, hogy végre a sajtó is foglalkozik ezzel a várost csúfító, tűrhetetlen viszássággal! Ilyen és ezekhez hasonló több cikket is szívesen olvas­nánk. így többek között arról, ki volt az a rosszindulatú, akinek ötletéből a Kossuth téren a járdára építették a A bizalom kötelez A munka dandárja most kéz- sá tették azzal, hogy rájuk ad­dődik. Most, miután hat és fél­millió választópolgár teljes bi­zalmától kísérve és támogatva a képviselőik átveszik a mandá­tumukat, a tanácstagok elfog­lalják helyüket községük, já­rásuk, megyéjük vezető testü­letében. Ez a bizalom kötelez: felelősségre, a választók érde­keinek, ügyeinek képviseletére. Fáradhatatlan mukát a népha­talom további erősítéséért. A jelölőgyűléseken sok he­lyes javaslat, kezdeményezés született. Egyik, másik talán túlságosan optimistán ítélte meg országunk helyzetét és — szíve vágya szerint — oly dol­gokat kért, amikkel még várni kell. De nagy többsége megva­lósítható kívánság: Egy utca rendbetétele, iskola tatarozása, a lépcsőház kifestése, a közvi­lágítás javítása, legelők tisztí­tása, utak, terek parkosítása. Legtöbbször kicsinyek, egyes emberek, csoportok számára azonban mégis fontosak, kör­nyezetüket teszi szebbé, kultú- ráltabbá. S valamennyi tető alá is hozható helyi költségve­tésből és társadalmi összefo­gásból. Sosem volt annyi példa si idejének szabályozásáról, a nyereségrészesedés kiosztásá­nak módjáról, az igazgatói alap szociális célokra fordít­ható részének felhasználásáról, a vállalati pénzgazdálkodás­ról, az anyagtakarékosságról, a munkafegyelemről stb, tár­gyaltak. — A gyakorlat azt mutatja — mondotta Győri elvtárs —, hogy az üzemi tanács tevé­kenysége nem volt hiábavaló, az üzemi tanácsnak is van része azokban az eredmények­ben, amelyeket a termelés, a gazdaságosság terén üzemünk fel tud mutatni. — Nekem személy szerint —* tette aztán hozzá nem kis meglepetésemre — mégis az á meggyőződésem, hogy a ma­Tévednek azok, akik azt hl- hallják, mivel foglalkoznak, s szik, hogy az üzemi tanácsok ez valószínűleg bátorítást ad­csak azért alakultak meg, mert az ellenforradalmi munkás- tanácsok megszűntek. E kettő­nek semmi köze egymáshoz. Az üzemi tanácsok megalakí­tását a munkásosztálynak, a műszaki értelmiségnek a gaz­dasági építőmunkába való fo­kozottabb bevonása, az üzemi , _ , ___ »__ • téren a jura ara efnieneK a j pt.ua ta nács munkájában. Arra,, transzformátor házikót? Nem, a társadalmi erők megmozdu- hogy mit kell tenmok, a ren- j tehetne ezen segíteni? Avagy jlására, mint az utóbbi két év­delet világos magyarázatot ad.. ^út, melletti Nefelejts ut- [ben; az emberek készek saját Arra, hogy hogyan dolgozza- . ^ míén van a közle- ! maguk is hozzájárulni lakóhe­' kedésből? Vagy miért ne le- jlyük csinosításához, rendbe tá­jié tnc a Juta- Kender- és Len- «teléhez. Nagykereskedelmi Vállalat | Nagyon kívánatos, hogy elő- Pannonia-pince feletti iroda- (vegyük az elhangzott javasla- és raktárhelyisége helyén a } tokát és szépen sorban, erőnk- Vendéglátóipari Vállalat keze- ] hoz mérten hozzálássunk meg lésében egy reprezentatív ká­vék ázat létesíteni? nak, már nincs ilyen séma. Nem ártana azonban, ha a leg­közelebbi ülésüket esetleg nyilvánosan tartanák meg, hogy a dolgozók is lássák, na további munkájukhoz. A lényeg mindenesetre az, hogy III-as aknán — s másutt is — mindenki megértse, hogy az üzemi tanács és a szakszerve­zet munkája szorosan össze­függ, a kettőt nem lehet s nem is szabad különválasztani, mert az üzémi demokrácia to­liÉpesli m nlégszmpisE Pécseit demokrácia kiszélesítése tette vábbfejlesztése éppen a szak- [ Az Országos Filharmónia de­valósításukhoz. A szigetvári községi tanács máris jövő évi költségvetésébe vette az egyik jelölőgyűlésein elhangzott kí­vánságot: salakozzák le a jár­dát. Természetesen a körzeti —J tanácstagoknak kell szorgal­mazni ezeket, hisz a választók | jelölésükkor, mintegy útrava- I lóul, nekik mondták el pama- Iszaikat. S bizonyára legköze­szükségessé. Az a cél, hogy szervezetnek a megtisztelő kö-í cember Wrli hétfön este fél 8 ’j lobbi találkozásuk alkalmából elősegítsük a dolgozók alkotó telessége. Ahhoz tehát, hogy* ■ 1 .................-................." ­[ó rakor három egyfelvonásos i meg is kérdik tőlük, mit tettek jérte? így is van rendjén. kezdeményezéseinek kibonta- az üzemi tanácsok beváltsák 1KV gyár népi demokráciában üze- kozását, hogy ennek segítségé- a hozzájuk fűzött reményeket, ; színdarabot mutat be budapes- .. . választották őket mert mi tanácsra nincs szükség. vei meggyorsítsuk a szórta- nem azon kell vitatkozni, hogy [ti vendégszereplőkkel a Pécsi i éveken keresztül a köz érdeké­Elmondta még. hogy ezt a lista gazdaságunk építését, kellett-e‘eZ az új szerv vacy [Nemzeti Színházban. Ez alka- : ben, ügyes-bajos dolgaikban fá­veleményét egy október 22-én hogy mmél szélesebb tömegek sem, hanem azon, hogy me-L „ ragoztak R most pzt azzal ír küldött jelentésében a Kom- vegyenek aktívan részt a nép- ]yek az üzemi tanácsok műkő-rommal bemutat]ák Hanß radoztak’ s most ezt azzal K lói'Szénbányászati Tröszt szak- jólét emeléséért, a néphatalom délének Teghely~csebbmódszé- fPfei««: «Nem hallgat a ten- megh^íbbítoS^me’gS szervezeti bizottságával is kö- megszilárdításáért zölte, de választ még nem ka- munkában. folytatott rei, hogyan kell élni azokkal!ger“ című színművét, Hubai .fásukat, vagy pedig hivatalos­a lehetőségekkel és jogokkal, [ Miklósi „C‘ est la guerre” cí- | ták szavazatukat. S nekik is tartoznak felelősséggel. De nemcsak erről van szó. A választáson népünk teljes egyetértését adta a párt és kormány két éve követett poli­tikájára. Jóváhagyta és meg­erősítette a szocializmus építé­sének programját. Ez tehát azt jelenti, hogy a választottak e politika képviselői az ország- gyűlésben és a helyi tanácsok­ban is. Egyénenként és testü­letileg is legfontosabb köteles­ségük, hogy a választók áltgl helyesnek tartott elveket, in­tézkedéseket gyakorlatban is megvalósítsák. Hogy erőtelje­sebben fejlődjön az ipar ter­melése, falun, gyarapodjon a szövetkezetben gazdálkodók száma és a mezőgazdaság ter­melése és terjedjen a szocia­lista kultúra, városaink, fal- vaink egyre kulturáltabb kö­rülményeket biztosítsanak a lakosságnak. Nyilvánvaló, hogy a válasz­tókkal együtt kell tovább lép­ni a szocializmus útján. Nem­csak egy alkalommal, de min­dennap újra és újra meg kell szerezni, erősíteni a kifejezett bizalmat és támogatást. Úgy Is, hogy a választás előtt kialakult baráti, bensőséges kapcsolatot tovább ápoljuk. A fogadóórák, beszámolók igen alkalmasak erre. Azután nagyon helyes az az elgondolás is, hogy a képvi­selők, tanácstagok már a kö­zeli hetekben ismét keressék fel választóikat. Most, a hét­köznapok idején is kérjék vé­leményüket, tanácsukat a napi feladatokról és tevőleges hoz­zájárulásukat a megszavazott politika megoldásához. Csak ez, a gyakori találkozás és esz­mecsere, a közös tervezés és végrehajtás biztosítja, hogy párt- és állami szerveink a nép kívánságait figyelembevé- ve jól, eredményesen irányít­hatják az országot s a képvi­selők, tanácstagok helyesen sáfárkodnak a kapott bizalom­mal. Minden kezdet nehéz. A nép és a képviselők, tanácstagok együttes fáradozása azonban átsegít az első akadályon. Lás­sunk munkához! Borz József let, hogy: „A magyar fórra- gáénak érezze a bányát, a [násos darabokban: Apáithy lm- [ Váltható időjárás kedd estig: Várható legalacsonyabb éj­dalmi mány Pott rá. Különben Is meg van Nem véletlenül hangsúlyoz- amelyeket kormányunk aj - , abi,t valamlT,+ Erirh győződve arról, hogy állás- ta az üzemi tanácsok megala- munkásosztály, a műszaki ér- darabjai; ala t eh pontja helyes. kulásáról szóló, a múlt év no- telmiség számára azért bizto-1 Kastner: „Vigyázat béke ci­De nézzük, miért tagadja vemberében megjelent rende- sított, hogy még inkább ma-»mű komédiáját. Az egyfelvo-; Győri Miklós üzemi tanács- elnök az üzemi tanácsnak, az üzemi demokrácia e fiatal-haj­tásának szükségességét? Jelentésében többek között ezt írta: „Nálunk a gyár, a bá­nya össznépi tulajdonban van. Egyszemélyi felelősség és kol­lektív vezetés érvényesül és adott esetben nem feltétlenül szükséges új szerv létrehozása ahhoz, hogy a munkásdemok­ráciát szélesítsük. A dolgozók a párt, a szakszervezet, a KISZ, a szervezetlen dolgozók pedig a termelési tanácskozá­sokon keresztül aktív segítői lehetnek az üzem vezetőinek Időjárásjelentés munkás-paraszt kor- ev^ra^ - tevékenyebben * re> P^éri Piri, Zách János, Si-j párás, felhős, helyenként kö- szakai hőmérséklet a Dunántú­------ és a Magyar Szakszer- e , [mór Erzsi, Tallós Endre, Har- ;dös idő, kisebb ködszitálások- Ion 0—plusz 3, máshol 0—mi­ve zetek Országos Szövetsége vegyen részt az uzemeK eieie- ; kányi Ödön, Nagy Béla, Kön- ; kai. Mérsékelt dé’kcleti szél. nusz 3 fok között, legmagasabb elnöksége az üzemi dolgozók- nek irányításában. tezöl János budapesti színészek [A nappali hőmérséklet kissé nappali hőmérséklet kedden nak a vállalatok gazdasági Mestcrfalvi Gyula [lépnek feL [magasabb lesz, 2—5 fok között irányításába, a termelés tár- ________ sa dalmi ellenőrzésébe való fo- kozottabb bevonása céljából J szükségesnek tartja, hogy a termelő vállalatoknál 1 a szakszervezetek irányítása i alatt üzemi tanácsok alakulja- i nak és segítsék a tervgazdái-S kodás érvényesítését, az álla-m mi vállalatok társadalmi tu- j 29 Később hallották csak, hogy a ház miért viselte a Sloane ne­vet, mely egy jellegzetes ame­rikai bedörzsölő csodaszer lajdonának megszilárdítását, ■ valamint az állami vállalatok j gazdasági feladataik megoldd- egyszemélyi felelős vezetésétA felhőkarcolók városa kö- gában. S nem véletlen az sem, hogy 2 zfir°l lenyűgözőbb volt. ,,,, ,, Ami az üzemi tanácsok egyes a szakszervezetek irányításé-! a^ób™*.?b}taka*01' arnelv már^la SI°?' döntési jogkörét illeti, felein- val működő, mégis önálló i t,ovabb,/záj:llt.0^ mm‘ «« « tettel, hogy az üzemi tanács az szerv alakult. A szakszervezet-S de" Umu* épületet f ifjúsági rnozgalom­üzemi bizottság irányításával nek ugyanis - bár hatalmas IJ« JSf ™ dolgozik, ezekkel a jogkörök­kel a szakszervezetek jogkörét keVene bővíteni.:: Ebből kiindulva én felesle­gesnek tartom, hogy az üzemi tanácsnak biztosított jogkörök gyakorlására egy új szervet funkcionáltassunk, amikor azt egyszer a szakszervezet ugyan­olyan eredményesen el tudja látni.. r Az üzemi tanács felesleges­ségét igyekezett bizonyítani Győri Miklós azzal is, hogy az üzemi tanács üléseire a fa­sorban haladó járókelők tömege bet hozott a nagylelkű kon­szern pénztárába, mintha az tOMbb^aSaibóí1'áUó^tömeg- laut6k és a járókelők tömege szem pénztaraoa, mintha az ‘ ^ mnn S a(*ta « túlzsúfoltsógiuik ezt az öszeg kétszeresét költötték S érzését, hanem elsősorban az volna reklámra. lós azzal az igénnyel lén fel iéPületek- A házak falán sehol Ez, az óvilági fogalmak sze- LAfnr " 4.nJa’ S nem volt tenyérnyi szabad rvnt elérj tekintélyes épület bi­kö^ét az “remi biretteáiak ’hely scm- mindent elborított zony eltörpült környezetében, adták át afoirva-akaretlamul ■a Ubldk’ reklámok, hiszen alig három blokkal ­ki akarta rekeszteni azokat n 5n?on és fémbetűk szemkáp- ahopiran ott a háztömböket ne- K1 akarja reKoszreni azokat a . ráztatA zuhataaa. munkásokat az üzem sorsának l . intézéséből, akik nem tagjai aS — Srácok, itt eltévedünk szakszervezetnek, akiket most 1 s9VPárszor, a.zt hiszem! — jó- az üzemi tanácson keresztül S solgtöft«. Simi. közelebb lehet hozni a szak- S Mindannyiuk csodálatára ez szervezethez, hogy belőlük is «a sejtelem nem vált valóra. vezték — lejjebb, a 34. Street és az 5. Avenue sarkán ke- vélykedett a hajóról már meg bámult Empire State Building a maga 103 emeletével. Most aztán közelről is megnézhet­ték ezt a modem Bábel-tor­nácstagoknak alig a fele jár el szervezett munkások váljanak.; Amikor ugyanis az új szállás- nyot Elfoglaltságaiktól bőven _________________________________________ ■ hphi&n fjíióIcfíTisiiA io1ilj>rríl oIn- -za. tt„i íj. ..a Uj folyóirat készül: 5helyen tájékoztató jellegű elő­dadásokat tartottak New York­iról is. kiderült, hogy milyen S egyszerű a tájékozódás ebben az utcarengetegben. Legalább is a Manhattan, a város kö­jutott a híres, sőt hírhedt vá­ros megtekintésére is, mert bejelentették, hogy egyelőre még senkit sem továbbítanak végleges otthonába. A jövevények némi zseb­A különböző nyelveken meg­jelenő nagyszámú külfö'di szaklap és folyóirat áttanul­mányozása — a nyelvi nehéz­ségeken kívül — sok időt, fá­radságot igényel. E nehézségek leküzdését segíti az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, amely 1959. elején új magyar nyelvű folyiratot indít Mező­a Mezőgazdasági világirodalom!“. —■...I..J___ m zepső részé a maga szabalyo- pénzt is kaptak, és így az en- gazdasági világirodalom cím-8san négyzetes utcahálózatával, gedélyezett idő nagy részében mel. Az új folyirat több mint \az avenue-k és a street-ek* a párosban kószáltak. Egye- másfé’száz oldalon negyed-. Kilátásra merőleges számozott áül nem szívesen engedtek ki évenként jelenik meg. A fo- ■ "óraival mintha egyenesen a lyótrat egy-eey számának 8 zöldfülű kivándorlók számára anyasa a soron1 ovő gyakorlati I ípült volna. mezőgazdasági feladathoz, il- j \jj szállásuk a 34. utca egyik lelve munkához igazodik, ezek-■ i2 emeistes kis házacskája, az kel kapcsolatos összefoglaló »yjyfCA** Sloane House lett. közleményekben mutatja be a J • • : külföldi és a hazai tapasztala-" * S«s*m»"k e* utcák, tokát, kutatási eredményeket." *• Keresztény Ifjak FgyesOlete. bárkit is, a fiúk mellé még egy YMCA-s vidntiJtöt is kije­löltek. Zoli hol Tószegi, hol meg — végső esetben — Lulu- ék társaságában indult neki sétálnak, de az első alkalom­mal igyekezett megszabadulni tőlük és egyedül csavargóit tovább. Néha közös kirándulásokat is szerveztek, így egy alkalom­mal meglátogatták a Szabad­ságszobrot a kis Bedloe Is- land-on. Az alsó Manhattan­ból, a tőkés világ ütőerének, a Wall Strect-nek a sarkáról indultak a kiránduló-révhajó- val. A kilátónak kíleépzett szo­bor fejéig felvonó vitte fel őket, majd nagy lihegés köze­pette másztak tovább egy me­redek csigalépcsőn. A csodá­latos látvány megérte a fá­radságot: a hatalmas Upper Bay nem is öbölnek, hanem valóságos tengernek látszott, ködös vize délre bcléolvadt a látóhatárba. A többi kis sziget egész közelinek tűnt, sőt még a környező városnegyedek is világosan felismerhetők' vol­tak. Brooklyn felől hatalmas lánchíd Ive nyúlt át New York felé, melynek csodálatos fel­hőkarcolói már szinte megszo­kott látványosságszámba men­tek. Nem új, de érdekes képet nyújtott a távoli kikötő gi­gászi, de most játékszernek tűnő óceán járóival. Nemcsak az öböl hajóforgalma volt nagy de az északra, a Hudson-river irányában is hatalmas gőzösök füstölögtek. A tenyérnyi kilátóhelyen helybeliek is tolongtak. Az egyik szívélyes arcú. mosoly­gó ember odalépett Zolihoz: — Please, a nice telescope, sir!* — nyújtott feléje egy lát­csövet. Zoli meglepődött, fefbólin­tással köszönte meg a figyel­mességet, egyúttal magában bocsánatot kért minden jen­kitől a róluk alkotott elhamar­kodott véleményéért. Lám ez is milyen udvarias, biztosan • Towfk urnm 16 látcsfi! tudja, hogy menekült magya­rok vagyunk — gondolta. Nem is volt szive sokáig megfosztani a barátságos em­bert tácsövétől, bármennyire is érdekes volt vele nézelőd­ni. Sietett visszaadni a barát­ságos tulajdonosnak. — 25 cent! — nyújtotta fe­léje tenyerét szívélyes, de ha­tározott mosollyal az ameri­kai. Zoli meghökkenve vette észre, hogy nem figyelmes tu­rista, hanem élelmes üzletem­ber tett szívességet vele. Fá­jó szívvel guberálta ki a fé­nyes negyeddollárost, de köz­ben szent esküvel fogadta meg, hogy soha többet nem fo­gad el szívességet új honfitár­saitól. Hiába: új haza — új szokások! Anyagi természetű meglepe­tésben volt még néhányszor része, amíg nem szokta meg, hogy mindentől óvakodjon, amiért pénzt lehet kérni. De néha még az óvatosság sem volt ehhez elég. Egy alkalom­mal például, amikor már fel­tétlen szükséges volt megrö­vidíteni el burjánzóit hajzatát, szándékosan egy mellékutcai hairdresser-hez nyitott be. Hiába rázta a fejét minden mellékes szépítő ajánlatra, hajszeszre és olajra, a derék iparos minden lágyszívűség nélkül 1,50-re megvágta. Miközben keserves arccal számolta le zsebpénzének cr,ak nem negyedrészét, újabb foga­dalmat tett,— eső után köpö­nyeg, — hogy inkább bokáig növeszti a haját, de ilyen rab­láshoz nem nyújt többé se­gédkezet. Napokig siratta még a másfél dollárját, különösen akkor, amikor látta, hogy eny- nyiért még egy olcsóbb inget ic •'*tárolhatott volna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom