Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-22 / 276. szám

1958. NOVEMBER 22.

NAPLÓ

3

50 éve alakult meg a Galilei Kör

1908 november 22-én

főként pc&gári származású ifjak létrehozták a Galilei Kört. Ezek a. fiatal diákok hazulról vajmi kevés anyagi támogatást kaptak s jobbára önmagukra voltak utalva. Merőben más világszemléletet hoztak magukkal, szokásaik és törekvésük is eltért elődeikétől. A tudásra, a fergetegesen előrehaladó természettudományok és technika újabb vívmányainak megismerésére szomjaztak. Feszítették, rombolták a régi, konzervatív ke« reteket; nem érezték jól magukat a hivatalos egyházi, állami körök támogatásában műkőik) diákegyesületekben, ahol unalmas ünnepségeket rendeztek, esetenként egy-egy pártvezér mellett tüntettek; Kellett nekik egy otthon, ahol igényes érdeklődésüket kielégíthetik, olvashatnak, tudományos és elvi vitákat folytathatnak;

A Galilei Kör tagjai azonban nemcsak megismerkedtek az új tudományos eredményekkel, felfedezéfeekikél, hanem lelkesen terjesztették, a mindennapi életben is mej; akarták valósi taré. Ezzel egy- időfoen bírálták az akkord állapotokat, demokratikus, haladó eszméltet terjesztettek; Munkásságuk vonzotta a haladó embereket és sok munkás is látogatta üléseiket, vitáikat. A galdleisták egy új Magyarországért, polgári demokráciáért léptek akcióba, a haladó, Nyugaton megvalósult polgári eszméket (képviselték az uralkodó osztály üldöztetése, vádija, gyűlölete ellenére,

i

1

A háború idején

általános tevékenysége szőkébb lett: a háború szítóinak leleplezését tartotta elsőrendű kötelességének. Azért nem csoda, hogy ez a viszonylagos megállás is térhódítással járt, mert a háború óriási kárt, szenvedést okozott a népnek, az országnak. A háborút ellenző tömegek — számuk igen megszaporodott — támogatták a galileistákat.

A Galilei Kör abban srz időben nagyon sokat tett a háborúellenes légkör kialakításá-, ért. 1917 decemberében a képviselőkhöz küldtek egy levelezőlapot, amelyen ez állt: „Állandó békét akarunk! Követeljük a nemzetközi tárgyalások azonnali megkezdését -.-.t háború után nem kérdik öntől, hogy volt-e a frontom, de megkérdik öntől, mit tett békéért? Mit telel majd erre’ Aláírás: Galilei Kör,“

A kör e kkor már

középiskolás diákok, tudományos és politikai kérdésekkel foglalkozó mérnökök, tanárok, tanítók, műszaki és magántisztviselők,, munkások munkásdfjak, diáklányok találkozóhelyévé vált. Az egyesület Amker-íközi helyiségeiben a természettudományos problémákról zajló viták mellett elsősorban az időszerű politikai kérdések: háború és béke, demokratikus szabadság jogok, földlbirtokrefonm, stb és az egyes országok munkás- mozgalmi eseményeinek ismertetése került előtérbe. Egy alkalommal felvetődött a gondolat: fölkeresik Szabó Ervint: a Fővárosi Könyvtár híres igazgatóját, vele a kör fennállása óta a mindenkori tagság állandó kapcsolatban

volt, s akiről tudták, hogy legalább ugyanolyan eleven kapcsolatban van a munkássággal, mint velük, s megkérik őt, hogy hozza őket össze öntudat«» gyári munkásokkal. A kör munikástanfolyamad, előadásai már eddig is teremtettek bizonyos kapcsolatot a munkássággal, de ezt a kis csoport már nem érezte elegendőnek.

Szabó Ervin, lévén ismerkedtek meg Duczynska Ilonával. Ez a fiatal lány Zürichben tanult az egyetemen. Nagy hatással volt rá a baloldali — zimmervaldá — szocialisták megmozdulásai, tevékenysége a háború ellen. Hazatért, hogy itthon támogassa a hasonló mozgalmakat. Vele a Galilei Kör új színnel gazdagodott. Később különböző hálbarúelle- nes szervezetekkel is kapcsolatot teremtettek, például a sok gyárat tömörítő Gyárközi Bizottsággal,;

Hamarosan sokszorosító gépet szereztek és Budapest utcáin feltűntek az antimilita- rista plakátok, röplapok. „Egy embert, egy fillért se a hadseregnek! — írta az egyik. 1918 januárjaiban a mumkásr- ság és a katonák nagy megmozdulásának előkészületekor kötelességüknek tartották fél- világosítaim őket: „:s.Katona testvéreink! Most dől él egész életetek sorsa! Már morajlik idehaza a föld, Ti vagytok a föld utolsó urainak reménysége, a ti szuronyaitok mögött keresnek menedéket. Ha felvonul majd az éhezők, és nyomorgók serege, ha titeket küldenek majd ki, hogy vérbe- fojtsátok testvéreitek megmozdulásait — katonák, mit fogtok majd termi?*

A röplapok egy ideig Sallai Imre, akkoriban 21 éves banktisztviselő hónapos szobácskájábán készültek éjszakánként, majd amikor már nem érezték ott biztonságban magukat, Duczynska Ilona albérleti szobájában. A rendőrség természetesen hatalmas apparátussal kereste a röplapok szerzőit s a gépet. 1918 január közepén felforgatták a kör helyiségeit s a vezetőség

zömét letartóztatták, ötöt hadbíróság elé állítottak. Kár vol minden erőfeszítésért: senk: nem vallott!

S hiába csukták be a röp- iratok sokszorosításával és terjesztésével kétségtelenül foglalkozó Sugár Tivadar orvostanhallgatót, Duczynska Ilona bölcsészhallgatót. Kelen József mérnököt, Végh Dezső munkás-katonát. Csillag László magánhivatalnokot. Az „első garnitúra“ helyére azonnal odaállt a második: Sallai Imre, Mosolygó Antal, Korvin Ottó, Kozma Pál, Lóránt Ferenc és most már a munkás- ifjak egész sora. De ők is csak 1918 május 8-ig dolgozhattak. Akikor Saliait, Mosolygót, Kozmát, Lórántot letartóztatták és velük együtt Kiss Lajos, Balogh Ferenc, Korpoci Árpád, Robb Géza, Dimdtrovics Mihály, Hlavati Gyula, Nagy László, Gurban Dezső, Magyar Béla, Barta Lajos, Ga- gyor Dezső 18—20—27 éves

munkásakat is lefogták. Korvin Ottó új társakat kapott az üzemekből. S ezután már az ország mind több helyein is feltűntek a forradalmi szocialisták gyújtó szavú röplapjai, plakátjai;

Ebben a küzdelemben, nagyon sok galileista eljutott a proletárhatalom igenléséig. A legjobbak a KMP alapító tagjai lettek, a tanácsköztársaság idején vezető tisztséget töltöttek be. Egyesek azonban passzívan, visszariadva szemlélődtek.

A Galilei Kör alakulásának ötvenedik évfordulóján ünnepeljük azt a lelkes, harcrakész népes csoportot, amelyik segített felrázni a dolgozó tömegeket, harcra szólítani a háború ellen és a nemzet megújulásáért. Ezek a fiatalok közül sokan áttörték saját polgári korlátáikat és a munkásosztály, a szocializmus oldalára álltak. Meggyőződéssel és bittel támogatták igazságos küzdelmét a proletárhatalom megteremtéséért. Az élők s holtak emlékét megőrzi a történelem és a szocializmust építő magyar nép. B. J.

RAZZIA

Magyar film

Pezsgős poharak koccannak össze az Arizona mulatóban, félmeztelen táncosnők szórakoztatják a vendégeket... a lánchíd pillérei alatt toprongyos hajléktalanok várják az éjszaka elmúlását... villódz- najc a nagyváros neonfényei: Hotel Ritz, Hotel Karlton ... elesett, nyomorult emberek melegednek a nyomda utcára kiáramló gőzében.

Ez Budapest 1932-ben: a fények és árnyak városa.

Itt keresztezi gymást két ember útja. Tóth. József a kommunista munkás az illegális nyomdát menti a rendőrség • vérebei elől, Gere János, a final, fővárosba vetődött parasztid munka nélkül, éhesen és magányosan várja sorsának ► obbrafordulását. A szétszedett j lyomda alkatrészeit bőrönd-1 ben szállítja Tóth s egy ligeti j azzia idegfeszítő perceiben, | üldözötten találkozik a fiatalt Gerével. Különböző két ember: j az öntudatos munkás és az' szmélés küszöbén álló, naív,i rző lelkű, becsületes paraszt-1 egény. összelmpcsolódott sor-1 uk félelmet, kínt, könyörte-l en hajszát, de egyben remény-1 ugorat is tartogat számukra. Miért kell ezt magának csinálni” — kérdezi társát a fia- al Gere. „Miért”; hogy gyszer majd ;... egyetlen gyszer mi tartsunk razziát!... Egy igazi razziát...” S a

nyomda útja hosszú még, amíg eljut új, biztos helyére, a Remény utcába. A hajszában magasra nő a munkás alakja, életét áldozza az ügyért, amelyben szilárdan hisz. De mellette új emberré válik Gere János, nehéz élete ' értelmet nyer s Tóth helyébe lép'- elindul a Remény utcába.

A film Nagy Lajos novellájából íródott. Az alkotók nem törekedtek történelmi hűségre, mindössze egy epizódot elevenítettek fel a harmincas évek illegális kommunista pártjának harcaiból.

Érdeme a filmnek, hogy emléket állít azoknak az illegális kommunistáknak, akik életüket sem kímélték, amikor a párt, a nép ügyéről volt szó. S mindezt — néhány jelenet kivételével — megfelelő feszített légkörben mutatták meg.

A filmnek — talán éppen azért, mert nem törekedtek történelmi hűségre — akadnak fogyatékosságai is. Bár hitelesen mutatja meg a két ember útjának találkozását, de ezt a két embert csaknem teljesen magára hagyatva ábrázolja. Ez a két ember úgy bolyong a városban, mintha sehol egy barátjuk, sehol egy ismerősük, sehol egy elvtársuk nem lenne. Pedig nem így volt. Igaz, a kommunisták között — szükségszerűen — nagy volt a konspiráció, de nem annyira, hogy ne tudtak volna egymáson alkalomadtán segíteni. Kissé naivan mutatják be Gere János rendőrspiclivé való beszervezését, de nehezen hihető a kommunista Tóth-nak is a sok „véletlen” megmenekülése, kibúvása a rendőrök gyűrűjéből.,-.

Az említett negatívumok ellenére is örömmel fogadjuk a filmet, mert valóban hézagpótló szerepet tölt be, s a valósághoz híven harcosnak, rendíthetetlennek mutatja meg az illegalitás éveiben oly sok üldöztetésnek kitett kommunistákat. A színészek: Görbe János és Szirtes Ádám kiváló alakítást nyújtott, de elismerés jár Bulla Elma munkásfeleség szerepének és Uray Tivadarnak, a rendörfőtanácsos élethű alakításáért.

(—ray)

PueeinUhangverseny

100 évvel ezelőtt, 1858-ban született korunk egyik legnépszerűbb operaszerzője, Giacomo Puccini. Alig múlik el nap, hogy a világ valamelyik városálban ne csendülnének fel a nagy olasz mester csodálatosan szép, szívbemarkoló, felejthetetlen dallamai. Dallambőség és dráma iság az, ami ma is kedvelt té és népszerűvé teszi alkotásait. Az Onszágos Filharmónia november 24-én, hétfőn este a Pécsi Nemzeti Színházban nagy hangversennyel adózik Puccini emlékének. A hangversenyen Papp Júlia érdemes művész, Komlóssy Erzsi, Mátrai Ferenc és Petri Miklós, az Állami Operaház művészei, valamint a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc kórus, Horváth Mihály vezényletével a két legkedveltebb opera, a Tosca és a Pillangókisasszony legszebb részleteit szólaltatja meg. A hangversenyen nemcsak áriák, hanem ritkábban hallható együttesek is szerepelnek;

Nők iskolája

A Városi Nőtanács novemberben „Nők is-kolája“ címmel előadássorozatot indít a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sán dór Művelődési Házában. Tíz hónapon keresztül havonta egy előadást tartanak orvosi, nevelési, történelmi, politikai, lak- berendezési stb. kérdésekről a legkiválóbb előadók. A részvételi jegy ára tíz hónapra 12 forint. Átvehető naponta fél

9—10 óra között a városi nőtanács helyiségében (városi tanács épülete III. emelet 118-as szobában).

ICapantyétiol, a „UaunúMa" itúcáity

Ilyen volt 1953-ban a Mohácsi Szerárugyár.

Valamikor nem is olyan régen, gyárnak titulálták a Mohácsi Szerárugyárat, de csak ilyen formán: jó-jó, ha gyár, hát legyen gyár, hiszen kéménye is van, meg gyártmányai is, miért ne sorolhatnák az üzemnél, vagy vállalatnál magasabb kategóriába. Na és, ahol szériában dolgoztak és tízezres tételekben, ezt sem lehetett figyelmen kívül hagyni a rangsorolásnál. Igaz ugyan, hogy ezek a tekintélyes tételek kapa- és kaszanyelekből, hordódongákból, szekéralkatrészekből és egyebekből állottak, de szériában készültek, tehát nem volt apelláta.

Nem volt egészen addig, amíg a kapa-, kaszanyeleket, szekereket lassan, de biztosan háttérbe nem szorították az a rva tógépek, a zetordk, a tehervon tatók és egyéb csodái a gépesedő mezőgazdaságnak. Ilyenképpen a rang egymagában cifra nyomorúságot adományozott volna a szeráru- ;yárnak, ha idejében nem segí- enek a bajokon. De ez mái 1952-ben történt. Egy kis át rendezéssel, szolidan és észre vétlenül új iparágat létesíte tek „gyáron belül”. Rátérte, az asztalosipar első fokozatára, rodaberendezések, székek, íróasztalok gyártására; Mont Is

egy darabig, de csak addig, amig a hivatalok egy szép napon ki nem jelentették: köszönjük, be vagyunk rendezkedve.

Végtére kiderült, hogy nem is olyan könnyű gyárnak lenni. Megpróbáltak azután bútordarabokat gyártani, de csak szólóban, darabonként. Ez ment a legjobban. Nem tudtak annyit készíteni,' ami azonnal el ne kelt volna. 1956-ban már annyira nekibuzdultak, hogy komplett hálószoba garnitúrákat kezdtek gyártani, de ez is csak spontán válla lkozósnak számított még.

Az akarat mégis ebben az ívben hozta meg az első gyümölcseit. Ekkor már megvolt az előfeltétel ahhoz, hogy valóban igazi gyárrá emelkedjen ez a mindennel foglalkozó, mindembe belekapó üzem. Kiváló asztalosok, lakatosok álltak rendelkezésére, és az ósdi, kimustrált gépeket is egymásután cserélték fel újakkal. 1956. őszén azután átvették az új asztalosüzemet és ekkor már jogosan viselhették a bútorgyár kitüntető címét. Egy évvel később, az impozáns, minden ízében modem gyárrészlegben a legkorszerűbb felszereléssel végezték a különböző munkafolyamatokat. Szalagcsiszolók, marók, gépigyalú, sorozatfúró, szalagfűrész, préselő és fényezőgópek ontották a szebbnél-szebb bútordarabokat.

1957-ben már- az iparos utánpótlást is a legmodernebb eszközökkel biztosították. Megalakult a tanműhely-rendszer. Kiváló mesterember vezetése alatt saját munkapadokon tanulják az önálló munkát. Hogy milyen eredménnyel, azt

1956 augusztusában a már új, korszerű üzemben bútorgyártásra.

áttértek a

I960—62. A Mohácsi Bútorgyár perspektivikus terve. Hazánk egyik legjelentősebb bútorgyára lesz.

az utolsó szegig elkészített kifogástalan, komplett kanyha- gamitúrák bizonyítják. Tavaly még 34, ma már 65 asztalos szakmunkás és 100 egyéb foglalkozású szakember és szakmunkás dolgozik a gyárban.

Néhány adat a gyár kapacitásáról: havonta 120 darab fényezett háromajtós szekrényt, 50 garnitúra nyershálót, 50 komplett konyhabútort, 300 darab heverőt gyártanak és a jövő hónapban rátérnek a népszerű „Harmónia“ garnitúrák gyártására is. És ami ritkán fordul elő üzemekben, a Mohácsi Bútorgyár a jövő évre már lekötötte a szerződést a következő cikkek szállítására: 800 garnitúra fehér hálóra, 240 „Harmónia“ garnitúrára, 1200 darab háromajtós fényezett szekrényre, 3000 darab heve- rőre, körülbelül 8 millió hétszázezer forint értékben. És a garancia mindezekre, a napról* napa dicséretesebb munkaszellem, amelynek eredményeként már a tavalyi évben 105.000 forint nyereségrészesedést osztottak Két, ami fejenként majd 1000 forint részesedést jelentett. Az idén pedig az első negyedévtől számítva a mai napik 200.000 forint többlet*

nyeresége van a vállalatnak.

És Králl József, a gyár igazgatója mindezekről úgy beszél, mint magától értetődő dolgokról: — olyan öntudatos, szorgalmas emberekkel, mint a mieink, még többet is el fogunk érni;

Ezt a „többet“ máris elérték, mert a Könnyűipari Minisztérium a Mohácsi Bútorgyár előterjesztésére elfogadta az új gyár fejlesztési tervét, és több mint nyolcmillió forintot biztosít a gyár végleges kialakítására.

A tervek szerint 1962-ben már működni fog az új gyár, amely a jelenlegi kapacitás négyszeresét fogja biztosítani. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy évente egy kis várost tudna bebútorozni, teljes összkomforttal ;

De egyben azt is jelenti, hogy az újabb gépek serege, a központi porelszívó berendezés, a korszerű ebédlőterem, a központi fűtés, a modem fürdő, az új kultúr- és klubhelyiségek, egyszer és mindenkorra az ország legkorszerűbb gyárai közé sorolják majd a Mohácsi Bútorgyárat, a szocialista ipar újabb büszkeségét,

(Pálinkái)