Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-22 / 276. szám

1958. NOVEMBER 22. NAPLÓ 3 50 éve alakult meg a Galilei Kör 1908 november 22-én főként pc&gári származású ifjak létrehozták a Galilei Kört. Ezek a. fiatal diákok ha­zulról vajmi kevés anyagi tá­mogatást kaptak s jobbára ön­magukra voltak utalva. Merő­ben más világszemléletet hoz­tak magukkal, szokásaik és törekvésük is eltért elődeiké­től. A tudásra, a fergetegesen előrehaladó természettudomá­nyok és technika újabb vív­mányainak megismerésére szomjaztak. Feszítették, rom­bolták a régi, konzervatív ke« reteket; nem érezték jól ma­gukat a hivatalos egyházi, ál­lami körök támogatásában műkőik) diákegyesületekben, ahol unalmas ünnepségeket rendeztek, esetenként egy-egy pártvezér mellett tüntettek; Kellett nekik egy otthon, ahol igényes érdeklődésüket kielé­gíthetik, olvashatnak, tudo­mányos és elvi vitákat foly­tathatnak; A Galilei Kör tagjai azon­ban nemcsak megismerked­tek az új tudományos ered­ményekkel, felfedezéfeekikél, hanem lelkesen terjesztették, a mindennapi életben is mej; akarták valósi taré. Ezzel egy- időfoen bírálták az akkord ál­lapotokat, demokratikus, ha­ladó eszméltet terjesztettek; Munkásságuk vonzotta a ha­ladó embereket és sok mun­kás is látogatta üléseiket, vi­táikat. A galdleisták egy új Magyarországért, polgári de­mokráciáért léptek akcióba, a haladó, Nyugaton megvalósult polgári eszméket (képviselték az uralkodó osztály üldözte­tése, vádija, gyűlölete ellené­re, i 1 A háború idején általános tevékenysége sző­kébb lett: a háború szítóinak leleplezését tartotta elsőrendű kötelességének. Azért nem csoda, hogy ez a viszonylagos megállás is térhódítással járt, mert a háború óriási kárt, szenvedést okozott a népnek, az országnak. A háborút el­lenző tömegek — számuk igen megszaporodott — támogatták a galileistákat. A Galilei Kör abban srz idő­ben nagyon sokat tett a hábo­rúellenes légkör kialakításá-, ért. 1917 decemberében a kép­viselőkhöz küldtek egy levele­zőlapot, amelyen ez állt: „Ál­landó békét akarunk! Követel­jük a nemzetközi tárgyalások azonnali megkezdését -.-.t háború után nem kérdik ön­től, hogy volt-e a frontom, de megkérdik öntől, mit tett békéért? Mit telel majd erre’ Aláírás: Galilei Kör,“ A kör e kkor már középiskolás diákok, tudomá­nyos és politikai kérdések­kel foglalkozó mérnökök, ta­nárok, tanítók, műszaki és magántisztviselők,, munkások munkásdfjak, diáklányok ta­lálkozóhelyévé vált. Az egye­sület Amker-íközi helyiségei­ben a természettudományos problémákról zajló viták mel­lett elsősorban az időszerű po­litikai kérdések: háború és béke, demokratikus szabadság jogok, földlbirtokrefonm, stb és az egyes országok munkás- mozgalmi eseményeinek is­mertetése került előtérbe. Egy alkalommal felvetődött a gon­dolat: fölkeresik Szabó Er­vint: a Fővárosi Könyvtár híres igazgatóját, vele a kör fennállása óta a mindenkori tagság állandó kapcsolatban volt, s akiről tudták, hogy leg­alább ugyanolyan eleven kap­csolatban van a munkásság­gal, mint velük, s megkérik őt, hogy hozza őket össze ön­tudat«» gyári munkásokkal. A kör munikástanfolyamad, elő­adásai már eddig is teremtet­tek bizonyos kapcsolatot a munkássággal, de ezt a kis csoport már nem érezte ele­gendőnek. Szabó Ervin, lévén ismer­kedtek meg Duczynska Iloná­val. Ez a fiatal lány Zürich­ben tanult az egyetemen. Nagy hatással volt rá a baloldali — zimmervaldá — szocialisták megmozdulásai, tevékenysége a háború ellen. Hazatért, hogy itthon támogassa a hasonló mozgalmakat. Vele a Galilei Kör új színnel gazdagodott. Később különböző hálbarúelle- nes szervezetekkel is kapcso­latot teremtettek, például a sok gyárat tömörítő Gyárközi Bizottsággal,; Hamarosan sokszorosító gé­pet szereztek és Budapest ut­cáin feltűntek az antimilita- rista plakátok, röplapok. „Egy embert, egy fillért se a had­seregnek! — írta az egyik. 1918 januárjaiban a mumkásr- ság és a katonák nagy meg­mozdulásának előkészületekor kötelességüknek tartották fél- világosítaim őket: „:s.Katona testvéreink! Most dől él egész életetek sorsa! Már morajlik idehaza a föld, Ti vagytok a föld utolsó urainak reménysé­ge, a ti szuronyaitok mögött keresnek menedéket. Ha fel­vonul majd az éhezők, és nyo­morgók serege, ha titeket kül­denek majd ki, hogy vérbe- fojtsátok testvéreitek megmoz­dulásait — katonák, mit fog­tok majd termi?* A röplapok egy ideig Sallai Imre, akkoriban 21 éves banktisztviselő hónapos szobácskájábán készültek éj­szakánként, majd amikor már nem érezték ott biztonságban magukat, Duczynska Ilona al­bérleti szobájában. A rendőr­ség természetesen hatalmas apparátussal kereste a röpla­pok szerzőit s a gépet. 1918 január közepén felforgatták a kör helyiségeit s a vezetőség zömét letartóztatták, ötöt had­bíróság elé állítottak. Kár vol minden erőfeszítésért: senk: nem vallott! S hiába csukták be a röp- iratok sokszorosításával és ter­jesztésével kétségtelenül fog­lalkozó Sugár Tivadar orvos­tanhallgatót, Duczynska Ilona bölcsészhallgatót. Kelen Jó­zsef mérnököt, Végh Dezső munkás-katonát. Csillag Lász­ló magánhivatalnokot. Az „el­ső garnitúra“ helyére azonnal odaállt a második: Sallai Im­re, Mosolygó Antal, Korvin Ottó, Kozma Pál, Lóránt Fe­renc és most már a munkás- ifjak egész sora. De ők is csak 1918 május 8-ig dolgozhattak. Akikor Saliait, Mosolygót, Koz­mát, Lórántot letartóztatták és velük együtt Kiss Lajos, Balogh Ferenc, Korpoci Ár­pád, Robb Géza, Dimdtrovics Mihály, Hlavati Gyula, Nagy László, Gurban Dezső, Ma­gyar Béla, Barta Lajos, Ga- gyor Dezső 18—20—27 éves munkásakat is lefogták. Kor­vin Ottó új társakat kapott az üzemekből. S ezután már az ország mind több helyein is feltűntek a forradalmi szocia­listák gyújtó szavú röplapjai, plakátjai; Ebben a küzdelemben, na­gyon sok galileista eljutott a proletárhatalom igenléséig. A legjobbak a KMP alapító tag­jai lettek, a tanácsköztársa­ság idején vezető tisztséget töltöttek be. Egyesek azonban passzívan, visszariadva szem­lélődtek. A Galilei Kör alaku­lásának ötvenedik évforduló­ján ünnepeljük azt a lelkes, harcrakész népes csoportot, amelyik segített felrázni a dolgozó tömegeket, harcra szó­lítani a háború ellen és a nemzet megújulásáért. Ezek a fiatalok közül sokan áttör­ték saját polgári korlátáikat és a munkásosztály, a szocia­lizmus oldalára álltak. Meg­győződéssel és bittel támo­gatták igazságos küzdelmét a proletárhatalom megteremté­séért. Az élők s holtak emlé­két megőrzi a történelem és a szocializmust építő magyar nép. B. J. RAZZIA Magyar film Pezsgős poharak koccannak össze az Arizona mulatóban, félmeztelen táncosnők szóra­koztatják a vendégeket... a lánchíd pillérei alatt topron­gyos hajléktalanok várják az éjszaka elmúlását... villódz- najc a nagyváros neonfényei: Hotel Ritz, Hotel Karlton ... elesett, nyomorult emberek melegednek a nyomda utcára kiáramló gőzében. Ez Budapest 1932-ben: a fé­nyek és árnyak városa. Itt keresztezi gymást két em­ber útja. Tóth. József a kom­munista munkás az illegális nyomdát menti a rendőrség • vérebei elől, Gere János, a fin­al, fővárosba vetődött paraszt­id munka nélkül, éhesen és magányosan várja sorsának ► obbrafordulását. A szétszedett j lyomda alkatrészeit bőrönd-1 ben szállítja Tóth s egy ligeti j azzia idegfeszítő perceiben, | üldözötten találkozik a fiatalt Gerével. Különböző két ember: j az öntudatos munkás és az' szmélés küszöbén álló, naív,i rző lelkű, becsületes paraszt-1 egény. összelmpcsolódott sor-1 uk félelmet, kínt, könyörte-l en hajszát, de egyben remény-1 ugorat is tartogat számukra. Miért kell ezt magának csi­nálni” — kérdezi társát a fia- al Gere. „Miért”; hogy gyszer majd ;... egyetlen gyszer mi tartsunk razziát!... Egy igazi razziát...” S a nyomda útja hosszú még, amíg eljut új, biztos helyére, a Re­mény utcába. A hajszában ma­gasra nő a munkás alakja, éle­tét áldozza az ügyért, amely­ben szilárdan hisz. De mellette új emberré válik Gere János, nehéz élete ' értelmet nyer s Tóth helyébe lép'- elindul a Remény utcába. A film Nagy Lajos novellá­jából íródott. Az alkotók nem törekedtek történelmi hűségre, mindössze egy epizódot eleve­nítettek fel a harmincas évek illegális kommunista pártjá­nak harcaiból. Érdeme a filmnek, hogy em­léket állít azoknak az illegá­lis kommunistáknak, akik éle­tüket sem kímélték, amikor a párt, a nép ügyéről volt szó. S mindezt — néhány jelenet kivételével — megfelelő feszí­tett légkörben mutatták meg. A filmnek — talán éppen azért, mert nem törekedtek történelmi hűségre — akadnak fogyatékosságai is. Bár hitele­sen mutatja meg a két ember útjának találkozását, de ezt a két embert csaknem teljesen magára hagyatva ábrázolja. Ez a két ember úgy bolyong a városban, mintha sehol egy barátjuk, sehol egy ismerősük, sehol egy elvtársuk nem len­ne. Pedig nem így volt. Igaz, a kommunisták között — szük­ségszerűen — nagy volt a kons­piráció, de nem annyira, hogy ne tudtak volna egymáson al­kalomadtán segíteni. Kissé naivan mutatják be Gere Já­nos rendőrspiclivé való beszer­vezését, de nehezen hihető a kommunista Tóth-nak is a sok „véletlen” megmenekülése, ki­búvása a rendőrök gyűrűjé­ből.,-. Az említett negatívumok el­lenére is örömmel fogadjuk a filmet, mert valóban hézag­pótló szerepet tölt be, s a va­lósághoz híven harcosnak, ren­díthetetlennek mutatja meg az illegalitás éveiben oly sok ül­döztetésnek kitett kommunis­tákat. A színészek: Görbe Já­nos és Szirtes Ádám kiváló alakítást nyújtott, de elismerés jár Bulla Elma munkásfeleség szerepének és Uray Tivadar­nak, a rendörfőtanácsos élethű alakításáért. (—ray) PueeinUhangverseny 100 évvel ezelőtt, 1858-ban született korunk egyik legnép­szerűbb operaszerzője, Giaco­mo Puccini. Alig múlik el nap, hogy a világ valamelyik váro­sálban ne csendülnének fel a nagy olasz mester csodálatosan szép, szívbemarkoló, felejthe­tetlen dallamai. Dallambőség és dráma iság az, ami ma is kedvelt té és népszerűvé teszi alkotásait. Az Onszágos Filhar­mónia november 24-én, hétfőn este a Pécsi Nemzeti Színház­ban nagy hangversennyel adó­zik Puccini emlékének. A hangversenyen Papp Júlia ér­demes művész, Komlóssy Er­zsi, Mátrai Ferenc és Petri Miklós, az Állami Operaház művészei, valamint a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc kórus, Horváth Mihály vezényletével a két legkedvel­tebb opera, a Tosca és a Pil­langókisasszony legszebb rész­leteit szólaltatja meg. A hang­versenyen nemcsak áriák, ha­nem ritkábban hallható együt­tesek is szerepelnek; Nők iskolája A Városi Nőtanács novem­berben „Nők is-kolája“ címmel előadássorozatot indít a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sán dór Művelődési Házában. Tíz hónapon keresztül havonta egy előadást tartanak orvosi, neve­lési, történelmi, politikai, lak- berendezési stb. kérdésekről a legkiválóbb előadók. A részvé­teli jegy ára tíz hónapra 12 forint. Átvehető naponta fél 9—10 óra között a városi nőta­nács helyiségében (városi ta­nács épülete III. emelet 118-as szobában). ICapantyétiol, a „UaunúMa" itúcáity Ilyen volt 1953-ban a Mohácsi Szerárugyár. Valamikor nem is olyan ré­gen, gyárnak titulálták a Mo­hácsi Szerárugyárat, de csak ilyen formán: jó-jó, ha gyár, hát legyen gyár, hiszen kémé­nye is van, meg gyártmányai is, miért ne sorolhatnák az üzemnél, vagy vállalatnál ma­gasabb kategóriába. Na és, ahol szériában dolgoztak és tízezres tételekben, ezt sem le­hetett figyelmen kívül hagyni a rangsorolásnál. Igaz ugyan, hogy ezek a tekintélyes tételek kapa- és kaszanyelekből, hor­dódongákból, szekéralkatré­szekből és egyebekből állottak, de szériában készültek, tehát nem volt apelláta. Nem volt egészen addig, amíg a kapa-, kaszanyeleket, szekereket lassan, de biztosan háttérbe nem szorították az a rva tógépek, a zetordk, a teher­von tatók és egyéb csodái a gépesedő mezőgazdaságnak. Ilyenképpen a rang egymagá­ban cifra nyomorúságot ado­mányozott volna a szeráru- ;yárnak, ha idejében nem segí- enek a bajokon. De ez mái 1952-ben történt. Egy kis át rendezéssel, szolidan és észre vétlenül új iparágat létesíte tek „gyáron belül”. Rátérte, az asztalosipar első fokozatára, rodaberendezések, székek, író­asztalok gyártására; Mont Is egy darabig, de csak addig, amig a hivatalok egy szép na­pon ki nem jelentették: kö­szönjük, be vagyunk rendez­kedve. Végtére kiderült, hogy nem is olyan könnyű gyárnak len­ni. Megpróbáltak azután bútor­darabokat gyártani, de csak szólóban, darabonként. Ez ment a legjobban. Nem tudtak annyit készíteni,' ami azonnal el ne kelt volna. 1956-ban már annyira nekibuzdultak, hogy komplett hálószoba garnitúrá­kat kezdtek gyártani, de ez is csak spontán válla lkozósnak számított még. Az akarat mégis ebben az ívben hozta meg az első gyü­mölcseit. Ekkor már megvolt az előfeltétel ahhoz, hogy va­lóban igazi gyárrá emelkedjen ez a mindennel foglalkozó, mindembe belekapó üzem. Ki­váló asztalosok, lakatosok áll­tak rendelkezésére, és az ósdi, kimustrált gépeket is egymás­után cserélték fel újakkal. 1956. őszén azután átvették az új asztalosüzemet és ekkor már jogosan viselhették a bú­torgyár kitüntető címét. Egy évvel később, az impozáns, minden ízében modem gyár­részlegben a legkorszerűbb fel­szereléssel végezték a külön­böző munkafolyamatokat. Sza­lagcsiszolók, marók, gépigyalú, sorozatfúró, szalagfűrész, pré­selő és fényezőgópek ontották a szebbnél-szebb bútordarabo­kat. 1957-ben már- az iparos után­pótlást is a legmodernebb esz­közökkel biztosították. Meg­alakult a tanműhely-rendszer. Kiváló mesterember vezetése alatt saját munkapadokon ta­nulják az önálló munkát. Hogy milyen eredménnyel, azt 1956 augusztusában a már új, korszerű üzemben bútorgyártásra. áttértek a I960—62. A Mohácsi Bútorgyár perspektivikus terve. Hazánk egyik legjelentősebb bútorgyára lesz. az utolsó szegig elkészített ki­fogástalan, komplett kanyha- gamitúrák bizonyítják. Tavaly még 34, ma már 65 asztalos szakmunkás és 100 egyéb fog­lalkozású szakember és szak­munkás dolgozik a gyárban. Néhány adat a gyár kapa­citásáról: havonta 120 darab fényezett háromajtós szek­rényt, 50 garnitúra nyershálót, 50 komplett konyhabútort, 300 darab heverőt gyártanak és a jövő hónapban rátérnek a nép­szerű „Harmónia“ garnitúrák gyártására is. És ami ritkán fordul elő üzemekben, a Mo­hácsi Bútorgyár a jövő évre már lekötötte a szerződést a következő cikkek szállítására: 800 garnitúra fehér hálóra, 240 „Harmónia“ garnitúrára, 1200 darab háromajtós fényezett szekrényre, 3000 darab heve- rőre, körülbelül 8 millió hét­százezer forint értékben. És a garancia mindezekre, a napról* napa dicséretesebb munkaszel­lem, amelynek eredményeként már a tavalyi évben 105.000 forint nyereségrészesedést osz­tottak Két, ami fejenként majd 1000 forint részesedést je­lentett. Az idén pedig az első negyedévtől számítva a mai napik 200.000 forint többlet* nyeresége van a vállalatnak. És Králl József, a gyár igaz­gatója mindezekről úgy beszél, mint magától értetődő dolgok­ról: — olyan öntudatos, szor­galmas emberekkel, mint a mieink, még többet is el fo­gunk érni; Ezt a „többet“ máris elérték, mert a Könnyűipari Miniszté­rium a Mohácsi Bútorgyár elő­terjesztésére elfogadta az új gyár fejlesztési tervét, és több mint nyolcmillió forintot biz­tosít a gyár végleges kialakí­tására. A tervek szerint 1962-ben már működni fog az új gyár, amely a jelenlegi kapacitás négyszeresét fogja biztosítani. Ez a gyakorlatban azt jelente­né, hogy évente egy kis várost tudna bebútorozni, teljes össz­komforttal ; De egyben azt is jelenti, hogy az újabb gépek serege, a központi porelszívó berendezés, a korszerű ebédlőterem, a köz­ponti fűtés, a modem fürdő, az új kultúr- és klubhelyisé­gek, egyszer és mindenkorra az ország legkorszerűbb gyá­rai közé sorolják majd a Mo­hácsi Bútorgyárat, a szocialista ipar újabb büszkeségét, (Pálinkái)

Next

/
Oldalképek
Tartalom