Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1958. NOVEMBER 1. A. Brazíliába jutott disszidensek helyzetéről, külkereskedelmünk fejlődéséről, a jövő évi tervről és a választásokról nyilatkozott Gyáros László elvtárs Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott, miniszter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen válaszolt a hazai és 1külföldi tudósítók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogyan ér- alapfeltétele az egész szocia- tékelik Magyarországon a lista tábor további megerő- lengyel párt- és konmánykül- sodésének és a békének is. A döttség látogatását — elmon- szocializmus ellenségei nap- dotta: őszinte örömmel tölt el jainkban arra összpontosítják bennünket, hogy a Lengyel Népköztársaság kapcsolata a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal mind szorosabbá válik. A szocialista országok közötti testvért barátság elmélyítése, és továbbfejlesztése nemcsak minden egyes szocialista állam érdeke, hanem elengedhetetlen erőfeszítéseiket, hogy megbontsák a szocialista tálbor egységét. Ez a törekvésük azonban kudarcra van ítélve, mert a szocialista tábor egyArra a kérdésre, hogy mi a kormány szóvivőjének álláspontja az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1958 október 23-i nyilatkozatával kapcsolatban, a kormány szóvivője megjegyezte, nem ez az első alkalom, hogy hasonló természetű ' kérdésre kérnek tőle választ és nem ez az első sége napról-napra erősödik és eset, hogy az Egyesült ÁUaa szocialista országok testvéri együttműködése mind szélesebb alapokon bontakozik ki. Nyomorognak a Braziliába szökött magyarok A Brazíliába került magyarokról több ízben megjelent tudósításokkal kapcsolatban feltett kérdésre a szóvivő elmondotta: az egész nemzetközi sajtót foglalkoztatta azoknak a magyar családoknak kálváriája, akiknek sikerült Brazíliából visszaszokni Angliába. Ügyükkel még az angol parlament is foglalko- magyar adatait zott. Ezek a családok nem ok kért. nélkül hagyták el Brazíliát. A — Könnyű volna most elő- sorsukról a különböző nem- szedni —. mondotta Gyáros zetközi szervekhez küldött László — a Szabad Európa és levelek hű képet adnak; társai különböző hátborzonEzután Gyáros László né- gaíó r^Tm!fé1it * .magy^' hány szemelvényt felolvasott ®zf£1 állapotokról es szembe- ezekbol a levelekből. Egy — állítani azokat a külföldre szo- Lindthez, az ENSZ menekült- kött magyarok tényleges helyEgy másik levél szintén arról a nélkülözésről és nyomorról beszél, amit már nem lehet bírni és rámutat: Sao Pari óban még 600 magyar van, akik haza akarnak menni. A levél közli 200 Rióban élő, rútül becsapott, félrevezetett és segítséget mok külügyminisztériuma hallatta hangját, amikor jobb lett volna hallgatnia. Minden egyes ilyen természetű megnyilatkozása ugyanis csak azt bizonyítja, hogy az amerikai kor(F oly tatás a 4. oldalon) Hz országnak igen nagy szüksége van a pécsi feketeszénre i Heggyorsul a pécsi bányák gépesítése Pécsbányára látogatott a nehézipari miniszterhelyettes szorul a csákány, s a bánya* munka könnyebb, biztonsága- sabb lesz. Említette, hogy korszerűség ekintetében Pécs bizonyos foltig elmaradott, — de rövideden jelentős változás várható n gépesítésben. Hangsúlyozta, hogy a jobb eredmények elérése érdekében nagyobb egységre kell törekedni. Rámutatott a közép- Itáderek szerepére és a tömegekre való támaszkodás szükségességére. —1 Ki kell menni az emberek közé, el kell velük beszélgetni problémáikról — mondotta. Ezzel kapcsolatosan kínai élményeiről számolt be. — Azért tudnák oly sókat és jól termelni a kínai bányászok, mert jó az összefogás, mert a tömegekre támaszkodik a vezetés — mondotta Ha- racska elvtárs. Befejezésül ismételten kérte a bányászokat, kérdezzenek, mondják él problémáikat. A jelenlévők közül többen -— Jó, ha visszaemlékezünk., szóltak a szakképzés, az utánCsütörtökön délután kedves vendéget fogadtak a pécsbá- nyatelepi bányászok. Haracska Imre elvtárs, a nehézipari miniszter helyettese jött el megnézni, hogy élnek és dolgoznak a pécsi bányászok, érdeklődni gondjaikról, problémáikról. Pécsbányán a mérnöki irodában gyűltek össze a mérnökök, technikusok, vájárok, bányászok, hogy Haracska elvtárssal elbeszélgessenek. Haracska elvtárs az üdvözlő szavak után a következőket mondotta: „örülök ennek a találkozásnak, elvtársak. Miht bányász is örülök, hogy alkalmam van betekinteni a pécsi bányászok életébe és munkájába. Kérem, mondják el problémáikat, hogy őszintén válaszolhassak és a nehézségekről a minisztériumban is beszámolhassak.”. Á miniszterhelyettes ezután beszélt az eddig elért eredményekről, arról, hogy ma már több éves előre elkészített terv szerint dolgoznak a bányák; a régi termelésre — mondotta. — A mi munkánkban a kiküszöbölt hibák és megoldott kérdések egész sorát láthatjuk. Vissza kell nézni, hogy jutottunk az első 5 éves tervben elért 5 millió tonna szén- termeléstől a mai 22 millió tonnáig. A jó pécsi feketeszén nagyon kell az országnak topótlás és bányászfiatalok kérdéséről. Egyik bányász említette, hogy kisebb és könnyebb bányagépeket kellene tervezni a munka könnyítése érdekében. Haracska elvtárs a bányászok valamennyi kérdésére váügyi főbiztosához írt, október 1-én keltezett levél így kezdődik: „Mélyen tisztelt Elnök úr! E levélben több mint hétszá? személy, gyerek, asszony, férfi fordul önhöz és önön keresztül a magyar kormányhoz segítségért. Több mint hétszáz, a nyugati propaganda által megtévesztett személy, zetével. Ehelyett inkább azon vagyunk, hogy valamilyen formában elérjük az illetékes nemzetközi fórumokon a külföldre került magyarok kiszolgáltatott helyzetének valamelyes javítását, illetve hazahozataluk megoldását. Az illetékes magyar hatóságok már több esetben tárgyaakiket mint rabszolgákat elad- lásokat folytattak Lindt úrral, tak és éhhalálra ítéltek. az ENSZ menekültügyi főbizNem tudunk máshová for- SSSn^o«^ ****** je- . , . ,. , , . gyeznem, hogy eddig nem sok dúlni vedelemert a „Magyar látható eredménnyel Komité“, a brazil hatóságok ^ Béta-akna dolgozói csatlakoztak a Kossuth-bányaiak felhívásához csolódnaik a versenymozgalomba és az eddigieknél is jobb eredményekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját és a A Kossuth-bányai dolgozók nagygyűlést tartottak az elmúlt szombaton. Ekkor elhatározták, hogy munkaversenyt kezdeményeznek november 7. és a választások tiszteletére és választások napját, versenyre hívják a komlói üzemek dolgozóit. A felhíváshoz megérkezett az első csatlakozás: Béta-aknáról jelentették, hogy bek apróbbra is. Termeljenek annyit laszolt, majd kérésükre azt is az. e lv tár sak amennyi csak megígérte, hogy rövid időn be- erejükből telxk. meelétoeatia a nécsi Beszélt arról, hogy az állam , a Pecsj megbecsüli a bányászokat, t)ar,yaßzoK®®i megfelelő körülményeket biz--rntTtitiiimiiniimmii ............ to sít számukra, s így ma már j nincs is létszámprobléma; — Mi legfőbb feladatunknak tartjuk a bányamunka megkönnyítését — mondotta; — Ezt keli szem előtt tartania minden vezetőnek, mérnöknek és vájárnak is. Úgy kell nevelni a fiatalokat, hogy azok .meglássák, egyre inkább hifi lottó fiyeros zsfndi A lottó 4L játékhetén a következő számokat húzták ki: 17, 23, 29, 45. 81. A tárgy- nyereménysorsoláson a 43. hetet Magyar vállalatok szerelték fel lugoszláyía legnagyobb malmát Belgrád (MTI). Nagybecs- kereken üzembe helyezték Jugoszlávia legnagyobb malmát, amelynek berendezését magyar vállalatok készítették és szerelték fel. A malom munkafolyamatai egészében automatizáltak. Műszakonként mintegy 30 tonna gabonát őröl. és az organizáció véres kegyetlen terrorja elől.; ? “ „A „Nagyar Komité“ vezetői — dr. Jordán Emil perjel, dr. Kogl Szeverin páter és dr. Jancsó Albert volt hadbíró százados — több milliót sikkasztottak a .menekültek“ részére összegyűjtött pénzből. E hatalmas sikkasztási botrány ma már a brazil bíróság előtt van.“ A levélíró a továbbiakban beszámol arról is, hogy ez év február 8-án Rio de Janeiró- ban a virágok szigetén több mint 230 személyt, köztük sok gyermeket, asszonyt, beteget és öreget véresre, kékre, zöldre verettek, majd erőszakkal elhureoltatták őket az őserdő vidékére. A megkínzott emberek közül többeket olyan nyilatkozatok aláírására, vagy megírására kényszerítették, mintha sorsukkal elégedettek lennének; A levél írója szerint dr; Alberto Gonzago Femandlhez, az ENSZ dél-amerikai menekült- ügyi megbízottja mindenben fedezi a „Magyar Komité“ özeiméit, és az elégedetlenkedőket egyik legutóbbi látogatásakor súlyos börtönbüntetéssel fenyegette meg, ha nem nyugszanak bele sorsukba. a népek közős ügye Vas Istvánná elvtársnő Szigetváron Szigetváron a kultúrotthon- bam gyülekeztek a község dolgozói, elsősorban a nők. A csütörtöki gyűlés előkészítésében. ugyanis a legnagyobb szerep a nőtamács asszonyainak jutott, akik külön nőgyűlést is szerettek volna rendezni, azazhogy meg is rendezték, csak éppen egy kis „technikai hiba“ a nagyterem széksoraiban több nő ült, mint, férfi; Vas Isrtvámmé elvtársnő, az Országgyűlés alelinöke, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja látogatta meg ez alkalommal a szigetváriakat, hogy a békéről beszéljen; A pártbizottság, a nőtanáes, a K ISZ-szervezet, az úttörő- csapat üdvözletei után kezdte meg beszédét Vas Istvánné elv tó propagantíSgabőlvismerik ha zánkat és ezért félve lépték át a határt, a „vasfüggöny“ mögötti borzaimsábat keresve. Elmondta, hogyan változott meg a hajóút során ugyanezeknek ae embereknek a véleménye és ezzel együtt magatartása is. Beszélt aíwófl a nyugatnémet, asszonyról, akiben egy nemrég elárvult bolgár kislány meghalt édesanyját vélte felfedezelrontotta a dolgot. így aztán társnő. Bevezetőül elmondotta, rai, s aki azóta sok-sok hosszú csütörtökön este hat órakor Baráti beszélgetés a komlói orvosokkal Dr. Huth Tivadar nevét jól ismerik Pécsett, de ismerik az egész országban s az ország határain túl is. Egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, s most ország- gyűlési képviselő- jelölt. Orvaskörökben csak úgy ismerik, mint akinek a tudományos tevékenység nemcsak munka, nem csak hivatás, hanem úgyszólván ez az egyetlen szórakozása is. Másik szenvedélye a fiatalok nevelése, oktatása, amiről így nyilatkozik: „Mindent át akarok adni nekik. Mindent, amire engem tanítottak, amire magam jöttem rá tudományos kutatásaim során. Büszke vagyok rá, hogy az új pécsi egyetemi város tervem az én aláírásom is szerepelhet.n S hogy valóban büszke is erre, azt pénteken Komlón is bebizonyította, amikor mint képviselőjelölt a bányászváros orvosaival beszélgetett. Itt is hosszasan ismertette as új egyetemi város terveit. Elmondotta, hogy a pécsi egyetem 600 éves jubileumára megvalósul a pécsi orvost kar régi álmaSok minden szóba került ezen az orvosokkal folytatott, meg hitt beszélgetésen, amelyen dr, Steinmetz Endre elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja is részt vett. A múltról, a. jelenről, a jövőről diskuráltak és erre jobb alkalom nem is adódhatott volna, mint éppen itt Komlón. Komlón kézzel fogható, lemérhető mind a három. A múltat Bó- dossy dr. rendelője jelentette, amelynek felszereléséről úgy emlékeztek meg mint az orvosi munka lebecsüléséről. A jelennél többet időztek. Már szóba sem kerül, hogy Komlón szülészet, sebészet és különböző szakú rendelők vannak, — mert hiszen ez természetes hanem az új kórházról beszélgettek s arról sem úgy, mint újabb vívmányról, mert a róhamo-- som épülő Komlón már ez sem tekinthető újnak, — hanem ami még nincs, ami még mindig probléma. Például arról. hogy nagyim elkelne már a kétszáz, sót ennél is többágyas kórház. És ahogy a ~vitából kiderült, a legnagyobb gond mégis az orvosok és a betegek közötti kapcsolat problémája. Hogyan, milyen módon foglalkozzanak a pácienssel, hogy az ne csak a kezelőjét, hanem tanácsadóját lássa orvosában. A késő estébe belenyúló beszélgetésből csak azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a szocializmus építésében számíthatunk orvosainkra. Nem mesterségről esett ott szó, hanem a szó legnemesebb értelmében vett hivatásról, amelynek kifogástalan teljesítéséhez a jövőben még több segítséget kapnak Huth Tivadar professzortól, úgyis mint leendő országgyűlési képviselőjüktől. hogy most, amikor az ország a választásokra készül, ugyanúgy beszélnünk kell a béke ügyéről, mint eddig és ezután, hiszen a békéért folytatott szüntelen küzdelem pártunk és kormányunk nemzetközi politikájának legfontosabb tartalma. Ezután részletesen beszámolt az Országos Béketa- nécs két békehaijójának hét országot érintő háromhetes; útjáról. A gyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót, amely szinte szemük elé varázsolta a lassan hömpölygő Dunát, hátán a két fehér hajóval, s a két hajón a népi demokratikus és nyugati országokból összegyűlt 433 emberrel; Előbb 28 magyar ismerkedett a nyugati világgal. Becsből indult a két magyar békehajó* de előbb odavitte a magyar küldötteket. Vas Istvánné elmesélte, hogyan járt, amikor meg akart pihenni egy ligeti pádon es a park one pénzt kő- • vetélt a pihenésért. A továbbialtban is ilyen érdekes, jellemző epizódokkal világította meg, milyenek is voltak a hajó utasai, milyenek az országok, amelyeken keresztülhaladtak, s hogyan fogadták őket azok lakói. Beszélt a hajóik nyugatnémet utasairól, akik csak .kormányuk rosszindulalevefet küldött már az árva kisiénynak, hogy ne érezze egyedül magát. Beszélt a román lányok párna táncáról és a kis szovjet psoratrofcrdl, akik egyéb tárgyakból kifogyva; zsebpénzüket és játékaikat ajándékozták oda a külföldről érkezett békdharcos felnőtteknek, hogy legyen, ami hazatérve emlékezteti majd őket a Szovjetunióra és annak barátságos népére* Ismertette Vas Istvánné elvtársnő azokat a sötét erőket is, amelyek szemben állnak a béke törekvésekkel, a békét szerető embemekikél. Elmondotta, milyen nehéz helyzetben vannak a nyugati békeharcosok, hogyan üldözik őket „kommunista propaganda“ gyanújával, hogyan igyekszenek a háborúra spekuláló imperialista körök elfojtani minden, olyan megmozdulást, amely a népek békeak ara tárnak nyilvánításával keresztezi agresszív poliVégül arra körte Vas Istvánné a szigetváriakat, ne feledjék el, mennyire fontos alapja a béke mindennapi munkánknak, fejlődésünkül, k. ezért a választásokon úgy szavazzanak, hogy gondoljanak pártunknak a béke védelmében folytatott következetes harcára.
