Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

1958. OKTÓBER 25. NAPLÓ 3 A Kesztyűgyár 104 százalékra teljesítette háromnegyed éves tervét 306 000 forint megtakarítás — Egyre több kesztyű jut a belkereskedelemnek | Ilyen barátságban sohasem éltek még a magyar és a nemzetiségi dolgozók Az év utolsó negyedévé­nek tervét Mostanában sokat mindazokkal a amelyek az év teljesítjük, foglalkozunk feladatokkal, végéig ránk várnak. Az elmúlt háromnegyed év­ben túlteljesítettük tervünket. Eredményünk, mennyiségben számítva 104 százalék volt. Ex­porttervünket 0,5, minőségi exportszállítási tervünket 1,4 százalékkal teljesítettük túl. Eredményeink különösen a harmadik negyedben voltak szépek, amikor exportszállítási tervünket 107.5 százalékra tel­jesítettük — miután a máso­dik negyedben mintegy ötezer párás lemaradásunk volt. A harmadik negyedévi terv teljesítése vállalatunk dolgo­zóitól megfeszített munkát kö­vetelt. Feladatainkat növelte az is, hogy a harmadik negyed­évben. a korábbi időszakokhoz képest, az exportrendelések nagyon elaprózódtak, az ex­portterv mintegy 60—70 száza­lékát kispárszámú tételekben teljesítettük. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a színek, fazonok, öltések állandó vál­tozása miatt megnehezült a vállalat fizikai és műszaki dol­gozóinak munkája. Negyedik negyedévi tervünk teljesítése sem lesz könnyebb. A terv teljesítése munfoaigé- nyesség szempontjából vala­mivel könnyebb, de a rendelé­sek itt is eléggé elaprózódtak, a külföldi megrendelők kívá­nalmai különlegesek. A nehéz­ségek ellenére is az előírt ha­táridőre teljesíteni kívánjuk összes megrendelésünket és az év végéig hátralévő két hóna­pot használjuk fel arra is, hogy a jövő év ismét magasabb ter­melési tervének teljesítését megalapozzuk, illetve az ahhoz szükséges létszámot már most betanítsuk. Anyagtakarékosság tekinte­tében is szép eredményekről számolhatunk be, A párt és a kormány takarékossági felhí­vása óta 306 ezer forint érté­kű anyagot takarítottunk meg, 88.7 százalékát annak a meny- nyiségnek, amelyet az év vé­géig önként vállaltunk. Minőségi mankónkat tekintve is komoly fejlődést értünk el, bár feladataink még igen nagyok, különösen a sza- bászati technológia betartását illetően. 1957-hez viszonyítva az egyes szortimentű áruk ará­nya 6.6 százalékkal emelkedett. Minőségi együtthatónk még so­hasem volt olyan magas, mint a legutolsó negyedév folyamán. Az a feladatunk, hogy eddigi eredményeinket a jövőben még tovább javítsuk. Negyedik ne­gyedévi feladataink közé sorol­juk a létesítendő veszprémi kesztyűüzem beindítását is, ami egyáltalán nem könnyű feladat. Bővítenünk kell vá­lasztékunkat is. A Divatáru rom KISZ-brigád működik. Mindhárom brigád igen szép! eredményeket ért el az év ele-! je óta. Takarékosság tekinte-j tében is a legjobbak közé szá-j mit juk a brigádok tagjait, akik] a harmadik negyedévben* 2345 ] pár kesztyűnek való bőranya­got takarítottak meg, körül-] belül 43.700 forint értékben. A Novinics Béláról elnevezett if-] júsági KISZ-brigád eredmé-j nyes, munkájáért 800 Ft jutal­mat kapott a megyei KISZ- bizottságtól. Jó volna, ha a! fiatalok példájára üzemünk j minél több dolgozója bekap­csolódnék a versenybe és ez-j zel is segítené nagy feladataink] maradéktalan végrehajtását. Amint az elmondottakbóli Felsőszentmártonban látható, a Kesztyűgyár dolgo­zói az év első háromnegyedé-; ben igen komoly eredménye-; két értek el. Ha ezt elmond-: juk, el kell ismerni azt is, hogy Nagykereskedelmi Vállalatnak ^ üzemi pártszervezet és; öt új fazont mutattunk be az első negyedévben. A második negyedben körülijeiül 3000 pá­rat gyártottunk ezekből tegnap­előtt este a művelődésügyi ott­hon felé igyekezett a lakosság. Fél hétre Ognyenovics Milán elvtársnak, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége főtitkárának, képvi­selőjelöltjüknek beszédét hir­dették. Negyed hétkor már minden hely foglalt. Akiknek nem ju­tott ülőhely, azok körben a te­rem falai mellett állnak. A bejáratot hatalmas félkörben embergyűrű veszi körül. Az elnökség elfoglalja he­lyét. Ott van többek között Szűcs József elvtárs, a seüyei járási pártbizottság titkára, Szkrajcsics Pál, a Hazafias Népfront községi elnöke és természetesen Ognyenovics Mi­lán elvtárs. Szűcs elvtárs beszédével kez­dődik az ünnepi gyűlés. ... Felsőszentmárton dol­Választási gyűlés Felsőszentmártonban J sodszor ontották vérüket a magyar népért. Tapsra verődnek a tenyerek, még a teremből kiszorultak is tapsolnak az udvaron. Tapsol­nak, mert tudják, mit kaptak ők a felszabadulástól. Ebben a 2700 lakosú délszlávlakta községben mintegy 470 család kapott földet a földosztáskor a falut körülölelő bácskai apát­ság földjéből... Szűcs elvtárs után Ognyeno­vics Milán elvtárs emelkedik szólásra. Beszédét magyar és horvát nyelven mondja. Ez kü­lönösen jól esik a hallgatóság­nak, hiszen ezt a községet csaknem teljes egészében dél­szlávok lakják. Beszéde nyomán megvillan­nak a múlt emlékei. A múlté, amikor „büdös rácok”-nak hív­ta őket a soviniszta, naciona­lista rendszer. S most? Ami­kor Ognyenovics elvtárs a nemzetiségek megbecsüléséről, az egyenjogúságról beszél, gyakran hangzik a teremben: tako je, tako je, úgy van, úgy van. Mert ez a nép megtalálta életlehetőségét, dolgozik, épít. Rövidesen befejezik a község­ben az egy kilométer hosszú szakszervezeti bizottság, vala- _ mint a KISZ-szervezet tagjai-; , , , „ , nafc támogatása nélkül ez nem > Oozo parasztsága, az ellenfőr­lett volna lehetséges. A jövő- J fadalom idejen ts dolgozott a kesztyűkből, a harmadik na- js kérjük támogatásukat 5 földeken, mert tudta, hogy gyedévben pedig már négyezer hogy ez évi tervünket decem-J 1957'ben « kenyér a ma­párat adtunk át a belkereske- bér 31-én ugyanolyan sikere-t 9Var népnek... nem hagyták delem résziére. sen zárhassuk le, mint az év\^ukat megtéveszteni. S azt, ...... . Igen hasznos lenne, ha to- ekő háromnegyed évét. I hoüV ma szabad hazaban sza- “t építését. Az ut elkeszitese vább szélesednék üzemünkben f badon készülhetünk a válasz-. hez jelentős társadalmi mun­a munfcaverseny-mozgalom. Sztipánovics József. í fásra, köszönhetjük a szovjet kával járultak hozzá. Sok va­Szabászati műhelyünkben há- a Kesztyűgyár igazgatója, j nép fiainak, akik immár má- üon követ fuvaroztak, mintegy i 200 köbméter földet mozgattak meg, Csaknem másfélszázezer forint a társadalmi munka ér­téke, amit az út építésénél vé­geztek, Kilenc új tsz-tag Máj son Hallom új tagokat vettek fel a keddi közgyűlésen. s 5 — Vettünk! — szólal meg elsőnek Nyitrai Sándor, a párt titkár. — Kilencet vettünk fel — és magyarázza: egy közép­paraszt is van köztük, 14 hol­das. Az ellenforradalom előtt is tez-tag volt, de kilépett, Most visszajön; — Vissza jön az m ind'! — veti közbe az elnökhelyettes, Buher József. — Ha az ember hallgatja őket, legalább a ki­lencven százalékuk azt kérdi magától: „Miért léptem ki?“ — És most miért lépnek vissza? Hát ez fogas kérdés. Nem nácon, mindenütt, csak ki keli válogatni és aztán ömlik a pénz a tsz-kasszába. Idén a tsz vagyona már elérte a két és félmilliót. Huszonkét tag művelt eddig több mint ezer hold földet könnyedén: gé­pekkel. Fele fáradsággal dol­goztak, mint az egyéniek és mégis több van nekik;;; Ezért lépnek be a majsi II Mecsek-táncegyüttes Budapesten Az Állami Népi Együttes budapesti színháztermében tartja évadnyitó elő adását a Népitánco­sok Bemutató Szín pada, október 25-én, szombaton délután. Az ünnepi előadá­son az elmúlt sze­zon legjobb temati­kus táncai kerülnek bemutatásra, így a pécsi Mecsek Mű­vészegyüttes tánc­karának műsorából Petőfi—Simon— Kincses: Falu végén kurta kocsma. ; c; táncjelenet» és Bar­tók: Allegro barba- rojára komponált, újszerű kis táncdrá­ma. A Mecsek- Együttes, mely az egyetlen vidéki cso­port az előadás sze­replői között, már kiváló eredménye­ket ért el" a temati­kus táncok bemuta­tásával s ennek az új, gazdag lehetősé­geket nyújtó tánc- műfajnak egyik út­törője. Budapesti szerep­lésükhöz sok sikert kívánunk. lehet erre olyan egyszerűen Táncsicsba és ezért nem lép- válaszolni. Mert ha azt mond- jjgjj ki a Táncsicsból. juk: jobb volt Majson is a tsz termésátlaga, mint az egyé­nieké, ez igaz, de nem min­den. Meg aztán az is igaz, hogy egy-egy tag átlagjövedel­me az idén is lesz húszezer; Két új, ötvenférőhelyes istál­ló épül, hogy legyen hová ten­ni az állatokat. 21 szerződött vemhes üsző vár eladásra. Termőre fordult a szőlő egy része és idén minden bizony­nyal 220 hektó boruk lesz. Ott sokasodik a tíz holdon termett vetőburgonya a tor­— 1956 óta nem volt nálunk kilépő! — mondja az elnökhe­lyettes. — Még el sem lehetne za­varni innen a tagjainkat, — teszi hozzá tréfásan a párt­titkár. Azt meghiszem. Engem se lehetne elzavarni annan, ahol fele anmyii munkával, mint azelőtt, jóval több jövedelem­re tehetek szert. — ... bizonyítja ennek tt községnek is a példája, hogy ebben az országban a dolgozó nép — bármilyen nyelvet is beszéljen — tud békességben élni... Ilyen barátságban so­hasem élt még a magyar és a nemzetiségi, mint most — mondja Ognyenovics elvtárs s erre ismét sűrűn hangzik a tako je, tako je. S amikor beszédének végén arra kéri a hallgatóságot, Fel­sőszentmárton dolgozó népét, hogy november 16-án adja le szavazatát a Hazafias Népfront jelöltjeire, tapsvihar az egész terem. A fal mellett egy idő­sebb bácsika kucsmáját szo­rongatja kezében, s így hiába üti össze a kezét, nem hang­zik tapsolása. Egy hirtelen mozdulattal kucsmáját a két térde közé szorítja s úgy tap­sol, élteti a pártot. Az ünnepi gyűlés | a her- végén I cegszán- ■ fői 30 tagú délszláv ének-, zene- és táncegyüttes mutatja be mű­sorát. Száll az ének, szólnak a harmonikák, tamburák, ropják a kólót, a gyurgyevicát, a sprkinyát, a logovácot. Csil­lognak a sokac népviseletbe öltözött lányok, ütemesen csör- ren nyakukon a tízszeres gyöngysor, dobbannak a fiúk lépései i ; Képviselőjelölt és választók együtt szórakoznak késő es­tig m A szabadegyetem földrajz kollégiumának tématerve Minden embert érdeklő komoly földrajzi és földrajz-gazdasági kér­déseket tárgyal ez a kollégium, miközben végigkalauzolja a hall­gatókat csaknem az egész világon. I. A Balkán-félsziget földje és népei. .1. Jugoszlávia. Z. A latinamerikai államok ter­mészeti és gazdasági földrajza. I. Brazília és Venezuela. 3. Harc a világ nyersanyagforrá­saiért. I. A kőolaj és a földgáz. 4. Az arab államok természeti és gazdasági földrajza. 5. A Balkán-félsziget földje és népei. II. Albánia. S. A latinamerikai államok ter­mészeti és gazdasági földrajza. H. Argentína és Chile. 3. Uj államok a föld térképén. 8. Harc a világ nyersanyagforrá­saiért. U. A szén gazdaság-föld­rajza. 9. A Balkán-félsziget földje és népei. 1H. Görögország. 10. Az USA gazdaság-földrajza szocialista szemmel. II. Harc a világ nyersanyagfor­rásaiért. Hl. A kaucsuk gazdaság- földrajza. 12. A Szovjetunió gazdaság-föld­rajza. I. 13. A Balkán-félsziget földje és népei. IV. Bulgária. H. Harc a világ nyersanyagfor­rásaiért. IV, A vasérc gazdaság­földrajza. IS. A Szovjetunió gazdaság-föld­rajza. H. IS. A sarkvidékek földrajza, fel­fedezése és jelentősége, * A TIT Munkácsy Mihály Szabad- egyetemének kollégiumaira a be­iratkozásokat meghosszabbították október végéig. Beiratkozni lehet mindennap délelőtt 10 órától dél­után 6 óráig. Beíratási díj a kol­légiumokra egész évre 40 forint, a nyelviskolákra félévre 100 forint. A kollégiumok tájékoztatója be­szerezhető a Magyar írók Köny­vesboltjában és ^hírlapárusoknál. A TIT közli, hogy vasárnap a Filmművészeti Klub műsora nem délelőtt 11 órakor, hanem délután fél 3 órakor kezdődik a Petőfi filmszínházban. Szüret 'T alán nem is szükséges különösebben bi- ■* zonygmtni, hogy csupán az első pohár bor megízleléséig bánkódtunk a késve érke­zésünk miatt. Ugyanis szüretre indultunk. Szü­retről szerettem volna írni, a híres villányi tzölőtermelő szakszövetkezet szüretéről. Am hol volt ekkor már a szünet? Fejtett bor töltötte csordultig a hordóikat... így aztán bármennyire is sajnáltuk, nem hajlonghattunk élesre fent kést szorongatva sajgó tenyerünkben segítő szándékot mímelve a tőkék között. És nem lehetett részünk a puttonycipelés állítólag lélekemelő, de min­den bizonnyal hátgömyesztő örömeiben sem.. lekéstük a vidám szüret kedves eseményeit. Maradt csupán a pincelátogatás. És az újbor kóstóligaitiálsa A közösön kívül minden szövetkezett tag­nak külön is van pincéje. Mi, az egyik vezető­ségi tag, Virányi Endre szíves vendéglátását élveztük. Hogy milyen egy pince? Gondolom, ezt nem szükséges külön leimi, hisz mindenki járt már ilyen helyen. De azt már kár lenne elhallgatni, hogy ez a pince milyen. Ha csupán azt imám, hogy tiszta, keveset mondanék. Mint egy gyógyszertár. És ez nem túlzás. Persze, a nagy-nagy tisztaságnak gyakorlati oka is van. Éspedig: — A pince tisztasága igen vagy hatással van a borok minőségére. A piszokban való­sággal kivirulnak a baktériumok, pedig ezek egyes fajtái kedvezőtlenül befolyásolják a borok minőségét e— világosított fel Virányi Endre. A failak mentén kisebb, nagyobb hordók állnak katonás sorrendben. A pince legvégén pedig egy újabb meglepetés. Bormúzeum. Egy benyílóban borral telt palackők. Ahány, annyiféle évjárat és annyifajta bor. Állítólag a villányi borok minősége évről-évre változik. után Villányban Nos, azt akarják kikísérlebczm, mennyi ideig tartó állás után legjobb a zamata. E célt szolgálja a kis múzeum. zakszövetikezeti tag a gazda, beszélgeté­sünk fonala tehát természetszerűen ka­nyarodott vissza minduntalan a szövetkezet dolgaira. Így többek között szó esett arról is, hogy miért is jó és nagyon hasznos ez a szö­vetkezet: — lehetőség nyftt a közös értékesítéssel járó számos előny kihasználására. A szövet­kezettől magasabb áron veszi át a bort a Bor­forgalmi Vállalat. Nagyüzemi felárat fizet. Ám lehetőségeink egyéb tékintetben is csak­nem félmérhetetlenek. A hires görög és spa­nyol borok nem viselik el a tengerentúli szál­lítást. Megtörnek. A villányi azonban kristály­tiszta marad.,, «-* Milyen volt a termés? —* Mennyiségileg közepes. Rengeteg tökét elvert a jég. Ám panaszkodásra még ennek ellenére sincs nagyobb ok.., — És a minőség? — A minősége? Hát... igyunk! Nos? — Ez igen! Kitűnő. — Meghiszem azt! Maligán fóka 14. A cukor fok pedig huszonnégy volt. Egyébként az idén ismét a hagyományos módszer szerint készí­tettük a vörösbort. — HagyományosT — Igen. A szőlőt ledarálása után, erjedés közben, gyömöszöltük. Két, három óránként éjjel-nappal sulykoltuk az erjedő mustot. Ez megkönnyíti a festékanyag kioldódását, s se­gíti a taninképződésrt. Erjedés után három­négy nap múlva maga a must nyomta fél a törkölyt. Amikor ílymódon végétért az erje­dés, szőlőlevelekkel takartuk le. Ezt követte a sározás... — Sár ozás? — No azért nem kell megijedm. Csupán a a Icád légmentes elzárására szolgált. Hogy a muslincák ne férhessenek hozzá. És, hogy ne ecetesedjék meg. Az öt centi vastag pelyvái sárréteg húsz napig volt rajta. Ezután ver­tük csapra. És most ilyen a bor. Mint a kris­tály ... — Milyen fajtákat termelnek? — Nálunk leginkább az oportó, a kadarka és a burgundi termelése kedvező a vörösbor fajták közül. A fehérek közül én olasz, bánáti és rajnai rizlinget telepítettem, n — Azok is ilyen er ősék? A topával az egyik hordóhoz lép. Bort szi, aztán a kezünkben szorongatott poharakba tölti a fehér bort. Mosolyog, miközben mondja: Igyunk! Ittunk, ,i jjff s aztán sorba kóstolták a többi fajtát is. A zöldes árnyalatú rizlinget, a vastag, nehéz oportót, az égőpiros kadarkát, a bordó burgundit. Annyi minden kérdeznvoaiá tett válna még.,. De... Elbúcsúztunk. ..; Szüretre indultunk Villányba. Sajnos, lekéstünk róla. Am talán nem szükséges kü­lönösebben bizonygatni, hogy csupán az első pohár újbor megízleléséig bánkódtunk a kés- veérkezésünk miatt, n SZÁNTÓ ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom