Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-21 / 248. szám

1958. OKTOBER 21. NAPLÓ 3 Képviselő jelölő gyűlés az Egyetemen Héttőn délután a pécsi Or­vostudományi Egyetem aulájá­ban képviselő jelölő gyűlést tartottak. A jelenlévőket Palkó Sándor elvtáns, a Hazafias Népfront Országos Elnökségé­nek tagja üdvözölte. Elmondotta — hogy az ellen- forradalom óta a helyzet sta­bilizálódott, bátran állhatunk a választók elé. — Megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy: „a választások kitűzésében nincs semmi taktikai cél”. A párt nagy súlyt fektet arra, hogy ez a választás tiszta le­gyen. Hogy miért nincs több kérte a jelenlévőket, hogy nyilvánítsanak őszinte véle­ményt, jelöljék azt, akiben legjobban megbíznak. Végül a Hazafias Népfront részéről dr. Huth Tivadar rektort java­solta képviselőnek. Ismertette eddigi tevékenységét és érde­meit. Ezután az egyetemi KISZ- bizottság részéről Kövesi Gyu­la javasolta dr. Huth elvtársat képviselőnek — mert mint mondotta — ,A rektor elvtáns mindig és mindenben támo­gatta a KISZ-szervezetet, ta­nácsot adott, részt vett minden rendezvényünkön”. Dr. Kovács Sándor, az egye­temi pártbizottság részéről el­párt? kérdezte. Azért, mert mondotta, hogy a rektor elv- a munkásosztálynak már van egy pártja, és többre nincs szüksége. Egy esetleges „pol­gári párt” a kapitalizmus ér­dekeit képviselné — mondotta. Ezután Palkó elvtárs meg­táns minden kérdésben egyet­értve dolgozott az egyetemi pártszervezettel. Dr. Marton Károly, mint munkatársa kérte, hogy vá­lasszák meg képviselőnek, mert már eddig is olyan tár-] sadalmi és tudományos mun-j kát végzett, ami biztosíték ar-j ra, hogy képviselővé válasz­tása esetén is a tudomány, aj szocializmus építését fogja j szolgálni. A választók ezután kézfel- j tartással egyöntetűen dr. Huth! Tivadar rektort jelölték or-1 szággyűlési képviselőnek a j Pécsi Orvostudományi Egye- ] tem részéről; Dr. Huth Tivadar mégha-! tottan köszönte meg a bizal-i mat. Azon leszek minden igye-] kezetemmel — mondotta - hogy az épülő egyetem Európa j bármely egyetemével felvehes­se majd a versenyt. Remélem,! el tudom végezni a reám rótt! feladatot, mert fűt az a tudat, hogy nem dolgozom hiába, j hogy ezzel segítek az ifjúság-] nak, népi demokráciánknak. les, liftes, repreiHilatíf i Mö ház épil Komlé- Mciliin A Korrüó-kenderföldi épitke zést lezáró, úgynevezett „Ken- derföldi-kapú” épülettömbjé­ben eddig negyven kétszőba- összkomfortos lakás építése fo lyamatbam van. Ezeken kívül megkezdték a tömbbe tartozó ötemeletes, reprezentatív kivi­telű toronyépület építését is. Ebben az ötemeletes szekció­ban 16 háromszoba-hallas, ossz lkomfortos, elöszoba-faliszekré- nyes lakás készül. Az építőművészen szempont­ból is igen szép kivitelű „Ken- derföldi-kapú“ összesen csak­nem hetven lakást és sok üzlet helyiséget foglal magába. Jelöltjeink Kerekes Ferenc GaMliegyi Mátyásné Tfzmillíó íorinlot fordítanak 40 lakóház, számos középület, műemlék latnára Pécseit Pécs utcáit, tereit állvány- erdők borítják. Negyven lakó ház — ezen belül 150 lakás — sok középület, iskola, diák­otthon, kórházi épület, továb­bá számos műemlék tartaro­zásán dolgoznak. A többi kö­zött megszépülnek a város szí­vében lévő terek, a Széchenyi, a Jókai és a Szent István tér házai, középületei, templomai Az ismertebb műemlékek kö­zül tatarozzák például Gázi Kaszim törökkorabeli dzsámi­ját, a mai belvárosi templo­mot. Az idén tatarozásra, res­taurálásra tízmillió forintot fordítanak Pécsett, ebből lakó­házak külső-belső tartarozásá­ra 3.5 millió forintot, műemlé­kekre és műemlék jellegű épü­letekre mintegy kétmillió fo­rintot költenek. A munkáknak eddig mintegy hetven százalé­kát végezték eL A jövő évben tovább folytat­ják a nagyszabású városszépí­tést, egyedül lakóházak komp­lett rendbehozására négymil­lió forintot költ a Pécsi In­gatlankezelő Vállalat; Élmény volt Nagy és ritka mű­vészi élményben le­hetett része azoknak, akik szombat este — a pécsi Irodalmi Színpad rendezésé­ben — a Liszt Fe­renc teremben táb­lás ház előtt szavaló Jancsó Adrienne-t hallhatták. A vers átlényegesítése, „szí­neváltozása“, egyfaj­ta irodalmi fcransfi- guráció volt az, amit ott ez a kiváló elő- adóművésznő sokak szeme előtt véghez­vitt. Bebizonyította, hogy külön, önálló művészet az előadó­művészet s ez nem azonos a vensolva- sással, a színjátszás­sal. Az igazi előadó- művész — Babits Mihály hasonlatai ezek — olyan, mint a műfordító és az illusztrátor: lefordít­ja, tolmácsolja, szín­ié kézzelfoghatóvá ;eszi a költő gondo- atait, ugyanakkor a saját egyéniségéből, művészetéből is hoz­záad valamit a már kész műalkotáshoz. Jancsó Adrienne. maga válogatta ki az előadott verseket, s ez a válogatás meg mutatja, hogy ismeri saját művészetének határait. Az est igen gondosan szerkesz­tett műsorában, — amely térben a fél világirodalmat, ma­gyar, angol, orosz, francia, amerikai költőket fogott át, s időben a népkölté­szettől az élő iroda­lomig ért, — elsősor­ban olyan költemé­nyek szerepeltek, amelyeknek drámai oldalát, a cselek­ményt és a párbeszé­des formát dombo­ríthatta 3d az előadó; A lágy líraiságra, a halk és párakönnyű érzések kifejezésére kevésbé van hangja Jancsó Adrienné­nek. Egyéniségéhez a sötétebb, dur-hang nemben írott művek állnak közelebb, s a nem ilyeneket is er­re hangszereli át. A kín, a fájdalom, a ré­mület, a tragikus szomorúság érzékel-, tetősére vannak Jan­csó Adrienne-nek nagyszerű színei. De ezen belül tud egy­szerre naív és gú­nyos, tompa és csil­logó, játékos és da­rabos, halk és kirob­banó lenni. A verset szinte ízeire szedi szét, hogy megmu­tassa húsát, magját, lényegét. Nála min­den számnak szinte megvan a maga kü­lön dramaturgiai megkomponál teága. így az olyan, már számtalanszor hallott é6 olvasott költer menynek is, mint József Attila Anyám című versének űj tit­kait, rejtett szépsé­geit tudja megcsil­lantani. Szuggesztív erejű ez a versmondás. Egy fejmozriulat, egy halk gesztus a kéz­zel, egy megroppan- tott „r“ hang, egy szemvillanás — s szárnyat kap a vers, és bár Jancsó Ad­rienne szaval, de a fekete bársony ru­hában a hallgató már nem őt, hanem a Déva vára felé ha­ladó Kőmíves Kele- mennét látja. Sőt a versben egyszerre több alakot ip egy­forma erővel tud meg idézni. Egy fél lépés előre s már más be­szél. — Jancsó Ad­rienne hűen vissza­adja a művek mon­danivalóját, gondo­lati tartalmát, de nem felejti el, hogy verset mond: a sza­vak muzsikája, a vers ritmusa is ott zenél előadásában Sőt egy ponton — s talán ez a legmeré­szebb újítás vers­mondásában — éne­kelni kezd (Szabó Lőrinc: Nyitnifcék).... Az est műsorából nehéz lenne kiemelni — a többi harminc rovására — egyik vagy másik költe­mény előadását, hisz mind remeklés volt. Viszont jól esett vol­na a figyelmesség, ha Jancsó Adrienne a vendéglátó város ma élő költőinek egy-két versét is felvette volna műsorába. Borsay Pál zongo­raművész két Schu- bert-scherzo és Cho­pin G-moll balladá­jának könnyed és játékos előadásával működött közre; A lágy és oldott ro­mantikus zeneművek azonban kevéssé il­leszkedtek a sötétebb hangulatú versek elő adásához. <t. t.) Földműves szülök gyermeke­ként született 1931-ben Hadik- íalvári. Édesapja előbb föld­műves volt, később bányász lett. Öt testvére közül ma is bányászok ketten, ő a harma­dik," a bányamérnök. A felszabadulás előtt nem tanulhatott. Korán a bányába került, innen ment szakérett­ségire, melynek sikeres letéte­le után Sopronba mehetett, műszaki egyetemre. Amikor bányamérnök lett, visszatért Hidasra. Szorgalma­san dolgozik és boldogan él kis családjával a hidasi új bá­nyászházak egyikében A bányásznapkor kapott hat ezer forintos hűségjutalom, s most a tanácstagnak jelölés — azt bizonyítja, hogy bíznak a hidasiak Kerekes Ferenc ben, a közülük lett fiatal mérnök- bén. Ő pedig a jövőben is sze­retné élvezni bizalmukat; A mohácsiak leginkább csak leánynevén, Ránics Máriának szólitgatják, pedig meglett asszony, maholnap 47 éves. Azért éppolyan jól ellátja a Mohácsi Selyemgyárban a szö­vőgépeket, mint tíz, vagy húsz évvel ezelőtt. Tizenhárom éves kora óta dolgozik, a gyárban. A felszabadulás előtt nemigen becsülték munkáját. A felsza- badulás óta, két sztahanovista oklevelet és már jelvényt i> szerzett, kitartó szorgalmával példaképe a fiatalabbaknak. Eddig szakszervezeti bizal­mi volt az üzemben. Népne­velőmunkát is végzett, bár nem tagja a pártnak. így vált igazán ismertté, igy sze­rették meg, tisztelték még töb­ben. Nem szeretné, ha csalódná­nak benne. Most még egy ki­csit bizonytalankodik önma­gával, de dolgozótársai, akik a megyei tanácstagságra je­lölték, jól ismerik ahhoz, hogy tudjq/k: GálamShegyiné, Rá­nics/ Mária új feladatának is megfeleli Létesítsenek propán-bután gázpalack cseretelepet Pécsett Értesülésünk szerint, pécsi propán-bután gázt fogyasztó tüzelőberendezésekkel rendel­kező dolgozók, kéréssel fordul­tak a Gáz és Szénsavértéke­sítő Vállalathoz annak érde­kében, hogy Pécsett létesítse­nek cseretelepet. Az eddigi gyakorlat szerint a fogyasztók viszonylag távoli cseretelepre, a Zala megyei Újudvar olajrakodó telepére voltak kénytelenek küldeni a Szegényke, megint a min­dennapi beszélgetés témája lett. Közeleg az egykori Károly laktanyában a választás napja. Ezer és ezer női szív ver a városban szerte, hol elhalkul­va, mintha dobbanni se mer­ne’ az emberfölötti izgalomtól, hol meg földobogva, helyéből kiugorva a türelmetlen vára­kozástól. Mit tudjátok ti azt, szeren­csés gondtalanok, vagy még szerencsésebb gondolkozók, akik eszmevilágotokat legföl­jebb a közeli csillaghoz lán­coljátok, hogy mi történik eb­ben a városban a kétségbeesett aggodalom, a reménytelen re­mény, az álmatlan küzdelem, a templomokban való buzgó imádkozás, a hivatalküszöbök koptatása körül? Mit tudjátok ti. akik esetleg a nagy nem­zeti eszmék építkezése körül emelgettek állványokat, vagy pedig hétköznapi tennivaló­ként vertek be szögeket, ás­tok új utakat, keresgéltek ki­lincseket a boldogulástok ér­dekében, hogy mily szívtépő, életet megrövidítő napok jár­nak most Budapesten, amikor néhány nap múlva, rövid he­tek múlva elkövetkezik a pesti tanítók és tanítónők válasz­tása? Mit tudjátok ti, mának élők, estig nyílók, az éjszaká­val felejtők: hogy némelyek­nek <sok ezreknek) az egész élet horizontja megmutatko­zik most gyötrelmes gondola­taikban ... itt vannak azok a napok az utóbbi évek lehetet­lenségeitől elgyávult szegény tanítónők életében, amikor némi reménységgel KRÚDY GYULA Ma van születésének 8«. évfor­dulója, s a mai napon szeretettel emlékezünk meg róla. Igen ter­mékeny iró volt, könyvelnek, napi lapokban, folyóiratokban megje­lent írásainak száma szinte felsorol hatatlan. Munkáiban megtalálható a sajátos nyírségi élet lágy szinezé sfl képei, másrészt elénk vetíti a f6 városnak, a régi pest-budai élet raj zajt, miniatűr-remekeit. Toll-rajzai ban a táj színei mellett felsorakoz­nak a harmincas évek nyomasztó levegőjében szenvedő alakok, mint a kis masamódlány, a szegény tani tónő és a fuvolájával kereső mű­vész. Milyen csodálatos gyönkédség gél, mennyi melegséggel és mennyi emberi együttérzéssel ir róluk. Krúdy Gyula hátrahagyott írásai­ból egy kis válogatás ez évben jelent meg könyvalakban, Pest- Budai séták címmel. Emléke tisz­teletére közüljük az alábbi írását: c/í pesti tamtéíiő degették össze tucatnyi hiva­tali írásaikat a város tíz-tizen- két irodájában ... megint föl­csillant valami fényesség az állástalanok éjszakájában, amely átszivárogni látszott a dantei város reménytelensé­gén: tanító- és tanítónőválasz­tás lesz Pesten 1927 júniusá­ban! Szegényke, megint megtal- paltatta a cipőjét, barátnőjétől kölcsönkérte annak jobbik ru­háját, a szívéhez szoríthatta az oklevelét, melyért annyit szorul darab időre a szív kam­rácskáiba, pedig egy szegény leány nem lehet el ilyesmi nél­kül: amikor a tanítóválasztás napja közeledik. Hányán txinnak ők ebben a városban, akik elfelejtenek ebédelni (még ha volna is mit ebédelni), akik az utcákat ró­ják olyan megszakadással, mintha bús élettörténetüket akarnák a kövekbe vésni, okulásul azoknak, akik utá­nuk jönnek. Akik mostanában nemcsak azért futamodnak el eső templomba, hogy talán ott találják meg a segedelmet nagy bajaikban? Hányán van­nak, akik kemény, energikus szavakkal ösztönzik magukat, akik versenyt futnak, hogy szinte megszakadnak, akik minden sávét szeretnének se­gítségül hívni, amelyből még nem veszett ki minden jóaka­rat a városban? Egy új Dickensnek kellene születnie, aki megértőén meg tudná ír­ni mindazt, ami 1927-ben Pes­ten a tanügyi választásoknál ő, tanult, nyakába vehette a vá- otthonuktól, hogy azért járják előfordul, hogy az olvasók még rost, az ismerősöket, a protek­ciókat, a komoly atyafiakat, mert a pályázatot kiírták. Az élet, a jövendő pályázatát. a várost, mert reményteljes emberöltők múltán is könnyez­minden hivatalküszöb, amelyet ve olvassák ezeket a fejezete­átlépnek, életörömet jelent két. Egy olyan szemnek kelle­minden hivatalember, aki nyá- ne most végignézni ezen a vá­Hányan vannak ők ebben a jasan szól hozzájuk. Kedves a roson, aki minden kopott ruha városban, akik erre az időre postaszekrény, amely könyör- alatt meglátja a gondolat ké­gő leveleiket nem utasítja peit. Aki ismeri a fölvillanó vissza. És szeretetve méltó a városi altiszt, aki egyes ajtó­kat kinyit előttük, ahová be­jutni nem reméllettek. nepélyes öltözékeknek az el­indulását, amely ruhácskák talán csak az esküvőkön vétet­tek volna elő.;. aki látja, hogy mily leírhatatlan tragé­diák és komédiák készülnek most a régi Károly-kaszámyá- ban, amikor a hivatalok meg­unt asztalainál az úgynevezeti tanügyi választásokat készítik elő. Csak a szegény, évek munkálkodásával megszerzett oklevél néz nagyokat, mintha erezné, hogy egymagában nem tud boldogulást szerezni tulaj­donosának. Mintha az oklevél lett volna a legfölöslegesebb azok között a különböző okmá­nyok között, amelyeket a pá­lya elnyeréséhez a tanügyi választáson „mellékelni” kell. Ó, hogy sírdogálhatnak ezek a szegény oklevelek, amikor számokat kapnak, mint a sors­jegyek. Érdemes volt értük annyit küzdeni — értük? Mélyen tisztelt Szerkesztő Barátom, mi újságolvasók jól tudjuk, hogy a spiritusz rek­tora te voltál annak, hogy sok reménység, sok csüggedtség életre keljen Budapesten, ami­kor a tanügyi választások me­gint elkövetkeztek. Tudom, hogy megrendülve nézed azt a szívszaggató kálváriát, amelyet mindent elfelejtenek, ami a hétköznapok életváltozásait je­lenti — nem tanulják meg az amerikai kötéltáncosok nevét, akik most üzletlázban tartják a világot — nem vitatkoznak az új színdarabokon, amelyek­ről nők létére szerettek áb­rándozni, — talán még a bol­dogtalan szerelem is háttérbe bál” megszerzett okleveleket, Hányán vannak ők ebben a amelyeket most talán éppen a városban, akik részben imád- polgármester úr nézeget, hogy Sággal nógatják magukat ke- milyen kalkulációt kaptak an- serves állásszerző útjaikban, nak idején... aki látja mind- amikor betérnek minden étbe- azoknak a ruhácskáknak, én* ezer tanítódiplomás búcsújárói reményt és a ^negsutodásTg át járnak ó városban. Va- zuhant csüggedettségei. A lei látja a „vérző-szív iskolájá­megüresedett gázpalackot. “n. Gáz és Szénsavértékesítő Vál­lalat legjobb szándéka mellett is csak egy hét múlva tudta visszajuttatni a megtöltött pa­lackokat a fogyasztókhoz; Miután vállalatunknak szá­mos boltja is — főleg a köz­ponttól távoleső bányásztele­püléseken lévő húsboltok — propán-bután gáztüzelésű ké­szülékkel oldják meg a napi takarításhoz szükséges vízfor­ralást, bizonyos húskészítmé­nyek melegítését, illetve me- legantartását, elsőrendű érde­künk fűződik egy pécsi csere­telep létesítéséhez. A vasút, mint fuvarozó vállalat is szí­vesen venné a cseretelep léte­sítését, mivel a tűzveszélyes palackok egyedenkénti szállí­tása sok nehézséget támaszt. Cseretelep létesítése esetén vi­szont csak esetenként, egy-egv alkalommal kellene a tűz- és robbanásveszélyes palackokat, megfelelő óvintézkedés mdflett ■szállítani. Kérjük a Gáz és Szénsav­értékesítő Vállalatot, hogy a pécsi dolgozók jobb ellátása, valamint vállalatunk munka- iának megkönnyítése érdeké­ben teljesítse kérésünket. A Pécsi Hús- és Tc.i- kiskereskedehni Vállalat vezetői. jón hánynak sikerül a hegy­tetőre érni és meglátni a kelői napot? Egyelőre csak annyii bizonyos, hogy már amolyanj éjfélutáni szaga van az idő­nek. Köziem 5n ok Áramszünet lesz hálózat karban­tartás miatt október 21-én 7.30 órá tói 16 óráig a Megyeri, Istvánfi, Moóré, Mezőszél és Athinay ut­cákban* A Pécsi Közlekedési Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy október 19-től kezdődőleg a 7 órás mecseki körjáratot részvétlenség miatt megszünteti. A délután 15 órakor közlekedő körjáratot egy órával előbbre helyezi, így a Szé­chenyi téri indulási Idő 14 őrá. Továbbá a kertvárosi vonalon ok tóber 20-tól kezdődőleg próbakép­pen Széchenyi térről 4.45 órás In­dulással új járatot állítunk be. Kertvárosból visszaindulás 5 óra­kor lesz, Uránváros felé 17.40 órás Szé­chenyi téri Indulással ugyancsak új járatot állítunk be. Urán varos­ból viaszindulás 17.50 őrakoBi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom