Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

NAPLÓ 1958. OKTOBER 1«. Megalakult a Hazafias Népfront mellett működő Katolikus Bizottság Stadlinger József jelölése Stadlinger József elvtárs A megyei Hazafias Népfront elnöksége és az országos Ka­tolikus Bizottság meghívására Pécs és Baranya több katolikus papja megbeszélésen vett részt. A megbeszélés célja az volt, hogy az ország számos más megyéjéhez hasonlóan — Ba­ranya megyében is megalakít­sák—a Hazafias Népfront mel lett működő Katolikus Bizott­ságot. Ahácz Imre, a megyei nép­front elnökének megnyitója után Berésztóczi Miklós pré­post szólt az értekezlet részt­vevőihez és ismertette a kato­likus bizottság létrehozásának fontosságát. A béke óhaja egyidős az em beriséggel — kezdte beszédét Beresztóczi prépost — a jelen­legi békemozgalommak abban van az ereje, hogy szervezett mozgalom. A mozgalom célja, hogy elkerüljük a vérontást, megakadályozzuk a háborút, ami csak szenvedést okoz az A pártafapszervezetek figyelmébe! Az MSZMP Pécs városi bi­zottsága értesíti a pártalapszer- vezeteket, hogy megjelent az emberiségnek. Majd ismertette a békeharc eddigi állomásait: Vraszlov, Párizs, Vársó, stb. A békeharcra szükség van, mert a Föld más helyén a né­pek közötti gyűlölködést szít­ják, új háború kirobbantására készülnek. Megemlítette az imperialista provokáció számos helyét, ahol az imperialisták megpróbálták a III. világhá­borút kirobbantani: Korea, a magyarországi ellenforrada­lom, Libanon és Tajvan, a ha- ditámaszpontok létesítése, mind az agresszív céljukat bi­zonyítja^ Az embereknek valamely öl dalon állást kell foglalni. Szá­mos tudós, politikus, művész és az egyszerű emberek milliói nak állásfoglalása bizonyítja, hogy a békeharc eredményes a fegyvercsörtetőkkel szem­ben. A békemozgalomnak olyan nagyjai vannak, mint a nemrég elhúnyt Joliot Curie, Bemardt professzor, Ilja Eh­renburg és mellettük fesorákoz nak a katolikus egyház nagy­ságai is. Jonson Centenburgd érsek, Niemöler, a tengeralatt­járó parancsnokból lett lel­kész. Az egyes emberek össze­fogásából, milliók összefogása született. A békamozgalmat a nyugati propaganda a kommunista mozgalom fedőszervének tart-, ja. Világos, hogy elsősorban a szocialista államok sorakoznak fel a békeharcban, mert érde­kük, hogy békében éljenek és alkossanak, A békemozgalom- nak nem célja az ideológiai harc. De az emberek és az ál­lamok között számos probléma van, a békeharcnak az a cél­ja, hogy ezeket ne pusztítás­sal, hanem békésen, tárgyalá­sok útján oldják meg. A békemozgalom eddigi leg­nagyobb eredménye, hogy nincs világháború. Mit jelent ez? Hatalmas alkotások jöt­tek létre, százával építettek iskolákat, megrendezték a brüsszeli világkiállítást. A hí­vők a templomban gyakorolhat ják vallásukat. Sportolási és szórakozási lehetőséget, a tu­dósoknak békés, alkotó mun­kát. A békemozgalomhoz kapcso­lódik a mai összejövetel is. Mert a papi hivatás sem lehet más, mint a béke szolgálata. A megye katolikus papjainak kívánsága, hogy az ország más megyéjéhez hasonlóan alakul­jon meg a katolikus bizottság. A békemozgalom szálai oda­kötnek bennünket ehhez a ha­talmas világmozgalomhoz — fejezte be beszédét nagy taps közben Beresztóczi prépost. A beszámoló és a hozzászó­lások után a Katolikus Bizott­ság elnöksége megtartotta el-; só ülését bőrgyári tímársegéd, a 43-as választókerület tanácstagja igen jól végezhette a munká ját, mert amikor választókéra élete megtudta, hogy a 66-os kerületbe javasolják, széles aláírásgyűjtési mozgalom in­dult „visszaszerzése” érdeké­ben. A Gergely utca, Ignác utca, Nap utca, ötemető utca Tinódy utca, Tettye dűlő és Tettye utca e választókerületé­hez tartozó lakossága 234 alá­írással kérte a városi népfront­bizottságot, hogy Stadlinger István elvtársat ismét a 43-as választókerületben jelölje. A népfrontbizottság helyt adott a kérelemnek. Október 13-án és 14-én tartották meg a jelölő gyűléseket. A Kesz­tyűgyár éttermében 134-en je­lentek meg. Bár a tapsorkán szinte feleslegessé tette a kü­lön szavazást, ragaszkodtak szabályos eljáráshoz. Így került vissza a bőrgyár egyik derék munkása a régi választókerületébe. „Agitátorok kézikönyve” és a „Miről beszélgessünk” tájékoz­tató füzet negyedik száma. Mindkét anyag a városi párt- bizottság ágit. prop. osztályán .................................................................................................................................... MWIWIII Me gjelenik a „Baconjai uatósá#" átvehető. MSZMP Városi Bizottság Ágit. prop, osztály. óz egészség védelmében A bányászok között gyakori és súlyos betegség a szilikózis. Ennek oka az, hogy a dologzó állandóan kvarc, homokkő, s kovás anyagok porát szívja bej s ez akadályozza a légzést* Alekszandr Poloszuhln profesz- azor, a Kazalt Tudományos Aka­démia fiziológiai Intézetének igaz­gatója különleges tablettákat állí­tott elő a szilikózis megelőzésére; A tabletták szalicil nátrlumoxidot és fehér anyagot tartalmaznak, A szalicil nátriumoxid megakadá­lyozza a gyulladást & hosszú Ideig; megmarad a tüdő-szövetekben. A; fehér anyag elejét veszi a kovás • por feloldódásának és felszlvódá-i sának a gyomor-bélcsatonán ke-: resztülj ! Már csak órák kérdése és kezükbe kapják agitátoraink a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága kiadásában -megjelenő „Ba­ranyai valóság" című füzetet, amely nagy se­gítséget ad a közeledő választások politikai előkészítéséhez. A kiadvány sokoldalúan mu­tatja be a felszabadulás óta megtett utunkat, hiteles adatok és tények alapján igazolja me­gyénk munkásosztályának, dolgozó parasztsá­gának és értelmiségének szorgalmas munkája nyomán létrejött nagyszerű eredményeket, valamint azt, hogy népi államunk milyen anyagi áldozatokkal járult házzá a termelé­kenység és ezzel együtt az életszínvonal foko­zatos emeléséhez Külön írást olvashatunk arról; hogyan fejlő dött Komló az egykori kis sáros bányász köz­ség az ország első szocialista bányász városá­vá. A cikk nemcsak sorokban, hanem fény- képfelvételekkel is ábrázolja a mai Komlót, hiteles számokkal bizonyítva: a termelés nö­vekedésével egyidőben miként kulturálódott, szépült a bányászok és családjaik élete. Hogyan él és tanul a holnap munkásnemze­déke, milyen megbecsülésben részesülnek ná­lunk a dolgozó nők, milyen új ipari létesítmé­nyek építésén fáradozunk jelenleg, kik kép­viselték népünket a Horthy-féle parlament­ben és kik képviselik ma?! — e <kérdésekre ás megkapjuk a füzetből a választ A kiadvány adatok és tények sokaságával bizonyítja a falun végbement változásokat is. Név szerint felsorolja: kik nyúzták évszáza­dokon keresztül a baranyai parasztot, milyen volt a falusi élet 1945-ig, hol tartunk ma, és hova akarunk jutni. A Horthy-rendszer urai nem salcat törődtek népünk kulturális igényeinek' kielégítéséül, általános műveltségének fokozásával. Hol tar­tunk ma? Ezt is megtudjuk, mert a füzet rész­letesen foglalkozik a kultúr forradalom 13 éves eredményeivel, összehasonlító hiteles adatok­kal bizonyítva népi demokráciánk és a letűnt úri világ kultúrpolitikája közötti különbséget. A kiadványban nagyon sok mindent olvas­hatunk még, hiszen a megyében nincs olyan település, amely ilyen vagy olyan formában ne részesült volna a munkáshatalom eredmé­nyeiből. Ezekből gyűjtöttünlk össze egy cso­korra valót, hogy megkönnyítsük agitátiraink munkáját, valamint azért, hogy a választások előestéjén azok elé tárjuk, akik nevében és akaratából országgyűlési képviselőink és ta­nácstagjaink az elkövetkező években is kifej­tik tevékenységüket. A füzetben közel negyven fénykép, grafi­kon és különböző illusztrációs anyag is talál­ható. A követelményeknek megfelelő techni­kai kivitelezés a Pécsi Szikra Nyomda dolgo­zóinak jó munkáját dicséri. Jelölő gyűlések időpontfa Október 16-án 17 óra 30 perc­kor: Vasas II. falusi iskola (Va­sas II. falu 1—38. hsz-ig, 82— 89. hsz-ig, 221—236 hsz-ig. Kül­telek 16. hsz-tól végig, Iskola utca.) Október 16-án 17 órakor: Pécsbányatelepi kultúrház (Gesztenyés u., Károly tér, Ká­roly u., Sétatér u.) Október 16-án 18 órakor: Szabolcsfalui pártház (Árpád u., Bajtárs u., (szabolcsi), Bo- tond u. (szabolcsi), Dobó Kata­lin u., Engels u. (szabolcsi), Dobogó-dűlő, Honvédköz, Hun- u., Lehel u., Szőlőhegy, Vörös­hadsereg u.) Meszesi szakszervezet helyi­sége (Február 24. u., Meszes­dűlő, Meszes dűlő 11/2. őrház, Meszespuszta, Kormoskősor, Mecsekszabolcsi út, Rádió relé állomás, Vajda János u.) Gőzmalom kultúrterme (Fel- szabadulás útja mindkét oldal 1—28. hsz-ig, Fürst Sándor u. páratlan oldal 1—47. hsz-lg, páros oldal 2—22. hsz-ig, Eper utca.) Ágoston téri iskola (Gáspár u., Losonc u., Majthényi u.) Belvárosi fiúiskola (Leo­nardo da Vinci u., Janus Pan­nonius u., Székesfehérvár u.) Széchenyi Gimnázium (Ka­zinczy u., Kossuth Lajos u. mindkét oldal 1—25. hsz-ig, Színház tér és Városház u.) Hangszerárugyár kultúrter­me (Légszeszgyár u. páratlan oldal 1—7. hsz-ig, páros oldal 2—18. hsz-ig, Liszt Ferenc u., Zsinkó István u., Pozsony u. Kilián György u., Egyetemi sportcsarnok, Külvárosi pálya­udvar, Bacsó Béla u., 48-as tér, Vasvári Pál u. és Dohány u.) Siklósi külvárosi alapszerve­zet pártháza, Szabadság út (Szabadság út, Elmunkás bér­házak, Szövetkezeti házak, Uránházak.) Kertvárosi iskola (Béke u., Bokréta u., Keleti kőhíddűlő, László u., Szövetség u., Tüs­kés dűlő.) Málomi iskola (Málom, Alsó u. Kis utca.) ' Petőfi u. iskola (Erreth La­jos u. Hargita u., Madách Im­re u., Uzsok u.) Hulladékgyűjtő Vállalat (dr. Doktor Sándor u. páratlan ol­dal 1—27 hsz-ig és páros oldal 2—34. hsz-ig.) Szigeti pártszervezet (Alajos u., Kóczián Sándor u., Petőfi u. páros oldal — a 16—36. hsz- ig, páratlan oldal 3—27. hsz-ig.) Pedagógiai Főiskola (Csoro- nika dűlő, Felsőmakár dűlő. Felsőmakár-tető, Felsőmakár u., Jakabhegyi út, Magyarürögi út.) Építők ebédlőterme (Repülő­tér: 20., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 37. számú házak.) Nagyárpád felső iákolat (Nagy­árpád Főtér 1—20. hsz-ig, Ba­ross u., Mester u.) fl lakosság jobb ellátásáért Értekezletet tartottak ked­den a húsüzemnél. Ezen részt vettek a megyei és a városi tanács, valamint a kereskedel­mi vállalatok képviselői. Az értekezlet célja az eddig fel­merült problémák megoldása volt, választék, minőség és mennyiség tekintetében. A jó szándéktól vezérelve legtöbb kérdésben sikerült is közös ne­vezőre jutni és a megállapo­dások szerint a megbeszélés első eredményéről már kedd este meggyőződhettek a vásár­lók. Az történt ugyanis, hogy a Húsüzem vezetői — Jobb szer­vezéssel — megoldották a na­gyobb boltok friss, meleg te­pertővel való ellátását. Ked­den már 350 kiló meleg teper­tőt küldtek szét a boltokba, s ezt a mennyiséget minden vá­gási napon biztosítják. A másik legfrissebb ered­mény: szerdától kezdve bizto­sították — ugyancsak ügyesebb munkaszervezéssel — a gyor­sabb bemérést. így a kereske­delmi vállalatok gépkocsijai már délután két óráig elszál­líthatták az árut, az azelőtti három négy óra helyett. II TIT Munkácsy Mihály Szabadegyeteme zenetörténeti kollégium II. évfolyama A sok és színvonalas szemlélte­téssel egybekötött zenetörténeti előadások mindig kedves élményt nyújtottak. Ezenkívül szórakozva vezetik be a hallgatókat a zene­művészet rejtelmeibe. Az idei kol­légium a XIX. század nagy zene­szerzőit mutatja be. 1. Schubert dalköltészeta. *. Schubert hangszeres zenéje. S. Schumann. Mendelssohn. 4. Brahms, Grieg. 5. A romantikus opera L Németek, olaszok, fran­ciák. *. A romantikus opera IL Oroszok (Glinka, Musszorgkszkij, Csajkovszkij). 7. Chopin, a zongo­ra poétája, g. Berlioz és a franciák (Cesar Franck, Debussy). S. Wag­ner korai operái. 10. Wagner kései operái. 11. Verdi Ifjúkora, lí. Verdi a delelőn. 13. Liszt Ferenc dalai és zongoraművei. 14. Liszt Ferenc zenekari müvei. 15. Erkel Ferenc. 1*. Verizmus az operában (Bizet, Mascagni, LeoncsvaHofc 0 IHj „Vajsató, 1834, szeptember végén, j : Egész sor iskolát jártam végig, s mindenütt beszélget­tem a gyermekekkel, ami, megvallom, egy kissé izgatta a derék tanítókat, s főként ta­nítónőket. Tapasztalataim le­hangolóak , : | Luzsok. Az iskolában tizen­nyolc—húsz gyerek, — Kinek van közületek öcsi­kéje, vagy idősebb testvére? — kérdezem őket. Hallgatóiak. — Nos, neked kisfiam, vanv­e testvérkéd? A gyermek tágranyitja sze­mét. — És nincsen, — Hát néked? — És neköm sincsen. — Hát néked, kislányom? — És neköm sincsen. A tanítónő szomorúan mo­solyog. — Az egyke — mondja, — Testvére itt alig van vala­kinek. — Nem is szeretnéd, ha len­ne kistestvéred? — folytatom a kérdezést. — És nem. — Hát te? Hát te, fiam? Hát te, kislányom? — És én s«n, és én sem. Megkérdem egy tiszta egyes hatodikos kislánytól, hány la" kosa van a falunak? Nem tud­ja, Szaporca. Egy színjei«? ha­todikos kislánytól megkérdem: — Milyen folyó folyik ott kint az utca mellett? — A Fekete-víz, — Derék kislány vagy. Hol ered a Fekete-víz? Hallgatás, — Ki tudja megmondani? Senki. Megpróbálom ráve­zetni őket. Mondanak minden­féle szomszédos falut. Végre az egyik kinyögi: — Somogy megyében. No, de ez a vidék kender­és lentermelő vidék. Megkér­dem hát az okos kis Darabos Márit, mát tud a lenről. —i A len. A len. Virága ég­színkék. Virága égszínkék — mondja nagy igyekezettel, — No, jó. De a levele? A magja? Mikor vetik? Ha meg­nőtt, mi lesz vele? — Ha megnőtt, kinyüvik, Egyebet nem tud róla.” Í958. október közepén. Luzsok. Tíz óra körül jár az idő. A teremben éppen taní­tás van. A négy osztálynak együtt, összesen 24 gyermek­nek. A felső tagozat Vajszlóra jár. öt gyermek teszi meg na­ponta a három kilométeres utat, — Kinek van kőzületek öcsikéje, vagy idősebb testvé­re? — kérdezem őket. A hátradugott kezek a le­vegőbe emelkednek. Egyszerre nyolc is, — Neked, kisfiam, öcsikéd, vagy bátyád van? Simon Józsi íttemtudóan feláll. — öcsém. Az is iskolás. A kis Laci harmadikos, ott ül a másik sorban. — És még kettő otthon, azok kisebbek. — Hál néked? Szép, szöszke kislányba. Tiszta, virágos ruhácskában, kissé félénk, lassan ejti ki a szavakat. — Kistestvérkém, harmadi­kos. Meg egy húgom. ,8 — Hát néked, kisfiam? — Neköm is van. A középső sorban pöttöm­nyi gyerek nyuládozik. A ta­nítónő mosolyogva mondja: — Te ne jelentkezz, neked nincs, — Nem is szeretnéd, ha feli5 ne kistestvéred? — kérdezem tőle. Hallgat. A többi is. A taní­tónő szabadságát itthon töltő férje megjegyzi: — Egykék. Van még elég szép számmal. . . (Közbevetőleg: Igaz, de mint Besencén, s másutt, itt is osz­lik a „gyilkos kod“. Egyné­mely öreg már a szociális ott­honba készül, nincs senkije, kire ráhagyhatná a házat és a földet. Esetleg más megyéből jön valaki, « a birtokért eltart­ja őket. Ám, az egykori egyke fiúk és lányok felnőttek, csa­ládot alapítottak, ök már más­ként élnek. K. L.-éknek is két gyermekük van, B.-éknek pe­dig három.) — Hány elsős van közietek? — folytatom. Nyolcán teszik fel a kezü­ket. — Énekelni szoktatok-e és mit? Lovas Józsikáé a szó: — Azt, hogy „Erdő mel­lett.-..“ — és szépen elmond­ja a szövegét. Marika már nem ilyen bá­tor. A tanítónő hosszas bizta­tására mégis kinyögi: — Lánc, lánc észtéjlánc..­Megkérdem: hány lakosa van a falunak? Simon Józsi, mint aki ebben nagyon biztos, nyomban rávágja: — Hatvankettő. Bizony egy „kissé“ tévedett. Később ki is derül, hogy ő ezt a falu házaira értette. A la­kosság számát nem tudja. Szaporca. A meleg déli nap­sütésben lánykák, fiúcskák kettesben üldögélnek az isko­la udvarán. Előttük könyv. — Mit csináltok? — kérde­zem az egyik leányt. — Ezek még — s az előtte térdeplő fiúra mutat — első­sök és nem tudnak jól olvas­ni. Szóval tanítja őket. Es mi­lyen nagy ügybuzgalommal! Kezében vékony pálcika, s a végével a betűket mutatja; „Ez milyen, és ez, és ez?“.. -. Akárki meglátja, tanító lesz belőle. — És ti? — lépek egy másik csoporthoz. — Tanulunk. — Ki tudná megmondani: milyen folyó folyik ott kint az utca mellett. A kis eleven, ravaszszemű, T. Pisti nyomban kész a fele­lettel: — A Fekete-viz. — Es hol ered a Fekete­víz? Gondolkodik. — Hát, a nagyok. : azt mondták. -. -. Sss ■ -. ? Somogy­ba..-. — Mi még nem tanulunk ám földrajzi — magyarázza a kis Zsuzsika. — Csak lakó­hely ismeretet. Az égtájakat... — Merre van észak? — le­pem meg mindjárt. _ Arra — s mutatja kezé­vel. — De rék leány vagy, Közben kisütik a falu lakói­nak, házainak számát, el­mondják még ráadásul né­hány környékbeli község ne­vét is, meg hogy a nagyok Kémesen tanulnak, ott, ahol az udvarban olyan ... olyan tornához való „dBvdnyok“ it vanna k ám. -.. — Ki ismeri a lent? — Én, én is, — jelenthet­nek többen. S mondják a színét, mutat­ják a nagyságát, s hogy mek­kora a magja. Ha megnő, fct- nyüvik, megfonják, a fonalból pedig zsákot szőnek. No, nem ilyen, folyamatosan, de lassan mégis vsak összeszedik tudo­mányukat, már amennyi ilyen kérdésből van nekiK. Egy kis segítséggel azért mindenre vá­laszolnak. A tanító néni szakítja meg a beszélgetést. Hívja befelé a gyerekeket. Az ajtóban állva nagyhirtelen ezt mondja kér­désemre: — Szeretnek tanulni. Most huszonnyolcán varrnak. Bi­zony sok dolgom van velük, de megéri, e Ezek az iskolák az inamé. A tudás, amit a tanítónők, meg a tanítók nagy szorga­lommal és lelkiismeretesen osztogatnak, a gyerekeké. S az ő szavaik, rövid, félénk válaszaik, vidámságuk a jövőt vetítik elénk. A „reménytelen sötétségiét a tudomány vilá­gossága űzi el. Nagyon, nagyon szükség len­ne már arra. hogy írók. tudó­sok beletekintsenek ebbe a megváltozott világba, s meg­alkossák e táj mind teljesebb mai képét. A sötétség osztá­sát. norrr jozöf.f

Next

/
Oldalképek
Tartalom