Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-12 / 241. szám

1958. OKTOBER 12. NAPLÓ 7 Megszerették Komlón a fémtámoka Ez év januárjában kezdőd­tek meg a komlói Kossuth- bányán a fémtámbiztosítási kísérletek. A Komlói Szénbá­nyászati Tröszt ég Kossuth - bánya néhány lelkes műszaki vezetőjén kívül ekkor még ke­vesen gondolták, hogy ezek a kísérletek egy új korszakot nyitnak majd meg a komlói bánya­művelés történetében. Pedig így történt. A fémtámbiztosítási kísér­letek megkezdésekor Koßsuth- bánya vezetőit kettős cél lel­kesítette. Az egyik: csökken­teni a bányafa-felhasználást, mert a bányafát import útján kell beszerezni, s ezért igen költséges a bányafával tör­ténő biztosítás. Ezen kívül a bányafa tartóssága meg sem közelíti a fémtámok tartós­ságát s így a bányafával biz­tosított bányatereik igen sok fenntartási munkát igényel­nek. A másik: a fémtámok segítségével megteremteni a szén jövesztésének és rakodá­sának gépesítéséhez szükséges feltételeket, így például a nyi­tott fronthomlokot stb. A kísérletek megkezdésekor a bányaüzem vezetői bíztak abban is, hogy a fémtámok al­fémtámok alkalmazását s így a fémtámoknak a fejtésbe szállítása rontotta a teljesít­mények alakulását. Ebben a hónapban már lényegesen jobb teljesítményre számítanak itt. A fémtámbdztosítás azon­ban már nemcsak Kossuth- bányai privilégium. Az elmúlt hónapokban ugyanis III-as aknán és Amma-aiknán is hasz­náltak fémtámokat. Mindkét sításira, rövidebb tárnokkal azonban a 7-es és a 7/a telep is biztosítható. A tröszt igyek­szik ilyen tárnokát is beszerez­ni. Béta-aknán szintes szelet­ben fémtámokat és fémsüve­geket is használnak majd. Ha ezek a kísérleteik is sikerrel járnak. Béta-aknán igen nagy mennyiségű fémtámot és fém­süveget lehet majd felhasz­nálni. Az egyik célkitűzés, a bá- nyafatakarókosság tehát előbb-utóbb megvalósul, bányaüzemben Becorit típusú r r tárnokát használtak s ugyan- ® ÍCM kiszorítja a fát csak jó eredménnnyel^ III-as akna ötödik és hatodik szintje között lévő 70 méter hosszú 16-os telepi fejtésében pél­dául egy hónap alatt 22,4 köb­méter bányafát takarítottak meg a Becorit tárnok alkalma­zásával. Az elmúlt hónap e tekintetben legjobb eredmé­nyét az Anna-aknaiak érték el. A megtakarított bányafa mennyisége meghaladta a 66 köbmétert; S mindez még csak a kezdet ka Imazása — mivel érv sor K«»uth-bánya, III-as akna előkészítő munka, - mtaí pél- 68 A”na'akna után ebben a dául a fabeadás — felesleges­sé válik — maga után vonja a hónapban Béta-aknan is meg­kezdődik a fémtámbiztosítás. . s ________ ... Ezeknek a bányaüzemeiknek a ÍÁ Í .SfrZlfC vezetői a korábbi tiltakozásuk sát, a fejtési teljesítmények növekedését. Az elmúlt hóna­pok tapasztalatai aztán bebi­zonyították, hogy a kísérletek megkezdését szorgalmazó mű­szaki vezetők nem tápláltak illúziókat, a fémtámok alkal­mazásával az említett célok egytől-egyig megvalósíthatók s hogy a nehéz főteviszonyok- kal, az eléggé meredek szén­telepekkel rendelkező komlói bányákban is van jövője a korszerű fejtésbiztosításnak. Kossuth-bányán például már a kísérleteik kezdeti szakaszá­ban bebizonyosodott, hogy a fémtámok alkalmazásának ko­moly teljesítménynövelő hatása van. A kísérleti fejtés dolgozóinak a teljesítménye például a kí­sérletek második és harmadik hónapjában már közel egy tonnával magasabb volt, mint a másik fejtések dolgozóinak a teljesítménye. Természete­sen ennek következtében a fejtési előrehaladás is lénye-, gesen megnövekedett. A kísér­leti fejtésben az átlagos 0,7 méteres előrehaladás helyett márciusban például 1,61 mé­teres előrehaladást értek el. A fémtámok alkalmazása a famegtakarítás terén is meg­hozta a várt eredményt, hisz a fémtámok általában 300— 350 esetben felhasználhatók s már a 30. felhasználás után megtérült az előállításukra, il­letve beszerzésükre fordított költség. S ami ugyancsak fon­tos: a fémtámokat a bányá­szok is hamar megszerették, szívesen használták. Persze, mint általában minden kísér­letnél, itt is voltak zökkenők, nehézségek. A kezdeti eredmé­nyek láttán a kísérleti fejtés­ben dolgozók kissé elbizaknd- tak, a vezetők részéről ritkáb­bak lettek az ellenőrzések s így voltak, akik megsértették a technológiai előírásokat, rit­kábban állították, nem szerel­ték ki idejében a fémtámokat. Ez megbosszulta magát; Kossuth-bányán a hibát az­óta kijavították s az elmúlt hónapban már ismét eredmé­nyesen dolgoztak. Mutatja ezt hogy a fejtésbiztosításra fel­használt 236 Schwarcz-féle szorítógyűrűs, a 250 Schwarcz- féle univerzál fémtám, vala­mint a 230 Groetschel-féle fémsüveg gerenda alkalmazá­sa eredményeként 52 köbméter bányafát takarítottak meg A fejtések előrehaladási sebes­sége 0. SS méterlnap volt A fejtési összteljesítmény eb­ben az időszakban 1,77 tonna volt — azért ennyi, men ú munkahelyen kezdték meg a ellenére megértették, hogy a bányaművelés korszerűsítése többek között a fémtámok al­kalmazását is megköveteli tő­lük. Hogy megértették ezt, az a fémtámokhoz való ragaszko­dásukban is kifejezésre jut. A már meglévő fémtám kész­letükből ugyanis egyetlen da­rabot sem hajlandók egymás­nak átadná, sőt a meglévő 1500 fémtám és 600 fémsüveg igények kielégítésére már nem is elegendő. A tröszt éppen ezért még ebben az esztendő­ben újabb 500 fémtámot és 300 fémsüveget akar beszerez­ni. A jövőben Kossuth-bá­nyán a 8-as és a 13-as telepi fejtéseken kívül a I2-es telepi fejtésben is fémtámmal fog­nak biztosítani; III-as aknán egyelőre csak a 16-os telepi fejtésben használják a fém­támokat, merit a fejtéseik nagy része nagyon meredek. Az itteni 16-os telep azonban 30—40 méter vastag s így még sokáig fejthető. Anna-aknán jelenleg a 8-as és a 10-es te­lep alkalmas a fémtámbizto­a bányából. A másik megvalósítására ez­után kerül sor. Ehhez is első­nek a Kossuth-bányaiak fog­nak hozzá. S noha a főteviszo- nyaik elég kedvezőtlenek, bíz­nak abban, hogy hamarosan lesz szabad fronithomlokuk s aztán lehet gépesíteni. Persze, így leírva ez igen egyszerűnek tűnik. Pedig nem az. Ahhoz, hogy a komlói bá­nyaüzemekben a vágatok után' a fejtések többsége is korsze-' rűen legyen biztosítva, hogy a nehéz fizikád munkát egyre több gép könnyítse meg, még nagyon sokat kell tenni. A komlói szakemberekben, bá­nyászokban — mint azt a pél­dák is bizonyítják — van kezdeményező készség, lelke­sedés, kellő akarat, hogy mind ezt megvalósítsák. De segít­ségre is szükségük van. Olyan segítségre, amely lehetővé te­szi a számukra — anyagilag, beruházási keretek formájá­ban is — a fenti s az ehhez hasonló többi célok megvaló­sítását. Mesterfalvi Gyula Baranya megye és Pécs város tanácsának rendeleté a kukoricaszár betakarításáról Baranya megyében az összes szántóterület­nek mintegy 25—27 százalékába kukoricát vetnek. Érmek gondozása, rendbentartása, mű­velése és az itteni kártevők elleni védekezés jelentős helyet foglal el a növénytermesztési feladatok között. 4 A szocialista szektorok területén, de az egyéni termelőknél is ma már — igen helyesen — elsősorban a pillangós takarmány termesztésével igyekeznek a takarmányprob­lémákat megoldani. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy a csaknem 110 000 kát., hold kuko­ricaszár termésének is komoly szerepe van a takarmányozás szempontjából. Természetesen a megállapítás csak a korán, kukoricatöréskor azonnal levágott kukoricaszárra vonatkozik. Az októberben levágott kukoricaszár még kö­zepes szénaértékkel felér, míg a novemberben, illetőleg a későbben levágott kukorícaszár csak szalmaértékű. A késői Joukoricaszárlevágás miatt közel 40 millió forint károsodás éri évente népgazdaságunkat, megyénk dolgozó parasztságát takarmány — illetőleg a jómi­nőségű kukoricaszárban lévő keményítőérték­kiesés következtében. O A kukoricaszár késői levágása akadá- lyozza az őszi mélyszántást is és emiatt a jelen gazdasági évben a kukoricaterületeket tavasszal szántották fel, kivéve a búzával el­vetett területeket. Az 1958. évi igen száraz téli és tavaszi időjárás döntően bebizonyította, hogy az ősszel mélyenszántott területeken sok­kal jobban viselte el a növényzet a száraz­ságot. <J Baranya megyében az elmúlt évek kö- rülményeitől függően 5—10 százalékos veszteség szokott jelentkezni a kukoricákban, a kukoricamoly kártétele miatt. A kukorica nem megfelelő és késői levá­gása, valamint az a körülmény, hogy sokan nem gondoskodnak a kukoricaszárnak május 15-e utáni mielőbbi megsemmisítéséről — több millió forint kárt okoz. Ilyen helyzet következtében a kukoricamoly lepkéi május végén, június elején kirajozva, petéiket a fiatal kukorica levelére rakják, s újra fertőzik a fiatal kukoricavetéseket, ami évről évre komoly veszélyt jelent. A megyei és a városi tanács — tekintettel a kukoricaszár betakarításának népgazdasági jelentőségére — az állatállomány takarmány- ellátásának biztosítására, illetőleg pótlására, a mélyszántás időben történő elvégzésére, va­lamint a kukoricamoly elleni védekezésre — a kukoricaszár betakarítását az alábbiak sze­rint szabályozza. 1. X (1) A kukoricaszár V törése után vissza­maradt szárrészek betakarítá­sát a törés után 15 napon be­lül, de legkésőbb november 15-ig el kell végezni. (2) A levágott szárrészeket be kell hordani, illetve a szán­tóterület szélén kupacokba kell rakni úgy, hogy azok az .őszi vetés talajelőkészítését és *z őszi mélyszántást ne gátolják. 2 A Az előző évi termé­$ sű kukoricaszárat — csumát, csutkát, vagy szárítva eltett csata mádét — május 15-ig folyamatosan fel kell etetni, vagy más módon fel- használni. használt, nem értékesített ku­koricaszárat, valamint a siló körül maradt hulladékot (szár, levél, torzsa stb.) száraz he­lyen ásott veremben, fél mé­ter vastagon szalmával és e fölött fél méter vastagon, föld­del befedve el kell vermelni, vagy él kell égetni. Felhaszná­latlanul maradt ilyen növényi részeket a kukoricatörést kö­vető év május 15. napja után csak vermelve szabad tárolni Az így elvermelt növényrészek egész nyáron át használhatók tüzelőnek, de a vermet minden kibontás után be kell takarni. időpontját tanács végrehajtó közhírré teszt a községi bizottsága 4 1 (1) Azokat az ■ V neket, akik a 3. $ m A községi tanács végrehajtó bizottsága Jelölő gyűlések _____ _______ A nem tartósított, fel nem az és — a tanács megbízásából — ........................." ..........................a mezőgazdasági állandó bi­zottság a kukoricatermés letö­rését és a szár letakarítását a határszemlék során ellenőrzi. A szemle a szocialista gazda­ságoknak a község határához tartozó földterületeire is kiter­jed. A határszemlét minden év november hó 30-ig be kell fe­jezni. ( 2 ) A kukoricamoly kártéte­lének csökkentése érdekében (nájus 15-e és 31-e között ud­var-, illetőleg szérű szemlét tar­tanak a községi tanácsszervek a 2. § végrehajtásának ellen­őrzése céljából. (3) A határszemle, illetőleg udvar- és szérüszemle megtar­Oktober lZ-én este C órakor: Patacsi iskola: Parlag, Süle­völgy, Bajmi, Makra, Újhegy, Szentmiklós, Patacs 11-től 100-ig, 109-től 115-ig. Október 13-én: Baranyavár u. 2. (Malisadénál): Baranyavár utca, Kiskőszeg utca, Mészkemence utca, Pélmonostor utca, Egyetem utcai Iskola: Kossuth Lajos u. páros oldala 50-től végig, páratlan oldal 53-tól végig. Vak Bottyán utca 22. Zöldfa-ven­déglő: Vak Bottyán utca mindkét oldala 1—60. házszámig. Ágoston téri iskola: Domonkos utca, Mindszent utca, Szikla utca. Tettye utca mindkét oldal 1—13 házszámig, Zidina környék. Széchenyi gimnázium: Bástya utca, János utca, Nagyflórián utca. Postás otthon: Majláth utca. Szabadság úti iskola: Gizella ut­ca, Lenin tér, Móricz Zsigmond utca, Szent Imre utca. Petőfi utcai iskola: Jászai Mari utca, Hőgyes Endre utca, Halas- köz. Alkotmány utcai iskola: Alkot­mány u. 1—41 házszámig, mindkét oldal, Sánc utca. Szkókól borkert: Nagyszkókó dűlő, Nagyszkókó tető, Kisszkőkó dűlő, Kisszkőkó tető, Bárány utca, Bárány tető, Makay utca, Asztalos János utca. Szigeti úti iskola: Rodostó utca, Bálicsi utca, Bálics-dttlő (BáMcs- tető nélkül). TtX É¥ MPPÓN 1948. Ősze volt Sárga, piros ruhaba öltöztek a fák. Az emberek a lucskos utcákon lovaikkal terményt vonszoltattak. Néhány ember ekkor döbbent rá: lehet másként is élni. Bodonyi Jánosnét megállítják az ut­cán: — Megbolondultatok?! Hát nem tud­játok, mit mond a közmondás: „Közös lónak túrós a háta“. Bodonyiné hümmög: — Megpróbáljuk. Próba Szerencsei És összeállnak: Bujdosó Benjámin, Bodonyi Jánosné, Fülöp Dávid és fele­sége .:; Uigazdák valamennyien. Egy tehén árválkodik az istállóban, egy pár ló, egy kocsi meg egy eke — ennyi az egész vagyonuk, no meg a Kos­suth Lajos utca 31. számú ház, ahonnan 50 hold gazdálkodását „irányítják.“ Elkövetkezik az első zárszámadás napja. — Mennyit kaptatok? — kérdik a fa­luban. — Huszonnyolc foront 62 fillért! — mondják és belül úgy érzik: „Kevés ez a pénz. Többet kellene fizetni. :ä Töb­bet, minden munkaegység után..." Mint a vulkán a föld gyomrában, elő­ször csak dagad, aztán felpuposodik és kipattan a fortyogó gondolat: „Nagyobb jövedelem kell. Ennyit egyéni korunk­ban is megkerestünk,,,“ és sorra szü­letnek a határozatok, 1950-ben húsz sertést és 14 tehenet vásárolnak. És ebben az évben először kimutatták: 24 000 liter tejet fejtek et­től a tizennégy tehéntől egy év alatt. örültek, nagyon örültek . . j De hol van már ez az idő! Karasz Lászlóval, a lippói Béke őre Termelőszövetkezet elnökével a múltró! beszélgetünk és mindig a jelennél kö­tünk ki. — Száztizenegy szarvasmarhánk van jelenleg! — mondja Karasz elvtárs — és ebből harmincnyolc a tehén. Úgy tervezték: ha megadja ez a harmincnyolc tehén az évi 86 000 liter tejet, akkor jó lesz. Tévedtek! Már ed­dig több mint 97 000 liter tejet fejtek tőlük, pedig hol van még az év vége! ötven hold földjük volt és most 1 000 holdjuk és 100 tagúk van. Az ellenfor­radalom megtépázta őket is — 900 hold földhöz mindössze huszonkilencen vol­tak, — de hamar kijózanodtak az em­berek. És ebben a kijózanodásban so­kat segített a termelőszövetkezet példa­mutatása, a nagyobb jövedelem is. Bár szárazság és elemi kár volt, azért idén is 50,62 forint egy munkaegység. — Idén három mázsával többet ter­meltünk az egyénieknél.— szól Karasz elvtárs és előveszi a számokat, amelyek világosain néutatják a megtett utat. 1950-ben 9, 1958-ban az aszály elle­nére 11,75 mázsa őszi árpát adott hold­ja a tsz-ben. Egy holdról 15 mázsa ku­koricát törtek le 1950-ben, jelenleg az előzetes számítások szerint minden bi­zonnyal meglesz a 17,70 mázsa holdan­ként. Az idei búzatermés miatt sincs szégyenkezni valójuk. 1950-ben 10, 1958- ban 10.51 mázsa búzát takarítottak be holdanként. Kérdezték is az egyéniek: Mit csináltatok ti, hogy aszályos év­ben is ilyen jó termésetek van? A termelőszövetkezeti tagok megfelel­tek: — A gép meg a műtrágya teszi. Nem sajnálják a műtrágyát. Az elnök azt mondja: megéri, hiszen a több mű­trágya se kerül többe, mint a kevesebb. Ezért többet szórnak. 1955-ben még csak 60 kiló, — ez akkor már szép eredmény­nek számított — 1958-ban pedig 250 kiló műtrágyát szórtak, illetve szórnak ki holdanként. Most is a Kossuth Lajos utca 31. szám alatt van a székházuk, de panasz­kodnak is: „Szűk itt a hely, nagyobb kellene!“ — Már elkészült a majorosítási ter­vünk — hallom az elnök szavát, aki ezután felsorolja: mi mindent építettek tiz év alatt. Két ötven férőhelyes te­hénistállót, 400 férőhelyes sertésszállást (kell is, mert az 1950-beli még csak húsz sertés jelenleg 282-re szaporodott), három silógödröt és egy lóistállót épí­tettek. ■. i Az udvaron 2letör pöfög. — Ez is a maguké? Teherautót nem vesznek? Tervezzük. Jövőre talán megvásárol­juk. Igaz, jövőre sok pénzt költünk épí­tésre, de jut teherautóra is. Építenek egy 50 férőhelyes borjune- velőt, két, egyenként 15 vagonos kuko- ricagórét, egy hizlaldát is szeretnének, mert mint mondják: „Sok pénz jön a hizlalásból!“, meg aztán a teherautót is szeretnék megvenni..: Szeretnék? Meg is veszik. Ősz van, 1958. ősze. Kint sárga, piros ruhába öltöztek a fák, a lippói szőlőhegyen hivogatón mutogat­ják fekete, fehér fürtjeiket a tőkék. Tíz év telt el, de mintha ma kérdezték vol­na meg Bodonyi Jánosnét: „Megbolon­dultatok?“ Erre a kérdésre ma már senki sem emlékszik szívesen Lippón. Maga az élet cáfolta meg a közmondást, hogy: „Közös lónak túrós a háta!“ SZALA1 JÁNOS egye- jelen tanácsrendeletben megszabott határidőre a kukoricaszár le­vágását, betakarítását, elver- melését, vagy megsemmisíté­sét nem végzik el, a községi tanács végrehajtó bizottsága (elnök, elnökhelyettes, titkár) tértivevényes levélben felszó­lítja e munkának három napon belüli elvégzésére. (2) A felszólítás eredmény­telensége esetén a községi ta­tán ács végrehajtó bizottsága a kukoricaszár levágását és takarítását, elvermelését, meg­semmisítését el nem végző személyek terhére és veszélyé­re bérmunkások igénybevéte­lével elvégezteti és ellenük szabálysértési eljárást indít. Ezt megelőzően a községi tar náes vb bárki részére a kuko­ricaszárat térítés nélkül levá­gásra és felhasználásra átad­hatja. (3) A bérmunkások Igény be­vetőié vei felmerült költségeket a községi tanács végrehajtó bizottsága a „gazdaságok" cím „kiegyenlítő” kiadások ro­vatának terhére fedett. (4) A szabálysértést elköve­tőtől az adóügyi csoport (elő­, adók) a költségeket 15 napon belül közadók módjára be­hajtja. Amennyiben a súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 100« Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni azt, aki a) a jelen tanácsrendeletben megállapított határidőre a ku­koricaszárat a végrehajtó bi­zottság felhívása ellenére nem takarítja be. b) A fel nem használt és nem értékesített kukorioaszá- rat a jelen tanácsrendeletben megállapított határidőre nem vermeli el, vagy nem semmi­síti meg. A jelen rendeletben 5 ék m ■ T cselekmény 6. $ foglalt szabálysérté­si cselekmény elkövetése ese­tén az eljárás, feljelentés a községi tanács végrehajtó bi­zottsága (elnök, elnökhelyettes, titkár) hivatalból történő in­tézkedése alapján indul meg. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A hatály­balépéssel a régebbi hasonló tartalmú szabályrendeletek ha­tályukat vesztik. PALKÓ SÁNDOR s. k. a megyei tanács vb-elnöke. KÖRÖSI LAJOS s. k. a városi tanács mb. vb-elnökt*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom