Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-12 / 241. szám

5 NAPLÓ 1958. OKTOBER tZ. ” r Uj bányaüzem születik Hosszúhetényben Hétmillió forintos eredményjavulás Í9 5 3-b a «kezdték meg a ===== Hosszúhetény feletti dombokon az új bánya­üzem felépítését. Megjelentek a dombtetőn az első felvonu­lási épületek, az aknamélyítők vastomnyai és megkezdődött a szorgos munka. Elkezdődött az ikeraknák mélyítése, hogy hoz­záférhetővé váljék a hosszúhe- tényi dombok alatt megbúvó értékes kincsünk, a fekete szén. A hosszúhetényi bányamező a vasasi Petőfi aknai bánya­mező folytatása. Feltárását már a DGT idejében megkezd­ték, de a nagyarányú kutatá­sok csak az ötvenes években indultak meg és olyan új terü­leteket is feltártak ezen a te­rületen, amelyek újabb nagy lehetőségeket nyitottak meg a hosszúhetényi bányászat előtt. A hosszúhetényi bányaüzem létrehozására azért volt szük­ség, mert a Hosszúhetény irá­nyában elnyúló bányamező szénkészletét a Petőfi akna se­gítségével már nem lehet le­fejteni, egyrészt* azért, mert távol esik a vasasi Petőfi-ak­nától, másrészt, mert a Petőfi- akna már meglehetősen ki­használt állapotban van, to­vábbi mélyítését nem lehet megoldaná és segítségével a mélyebb telepeket nem lehet művelni. Az új hosszúhetényi bányaüzem így mintegy staféta Szerűen átveszi majd a Petőfi- aknától Hosszúhetény irányá­ban nyúló bányamező műveié- » sét és mélyebb szinteken is tehetővé teszi a szórwagyon ki bányászását. Ho66zúhetényben jelenleg is teljes ütemben folynak a be­ruházási munkák, ötszáz mil­lió forint felhasználásával épül nek fel az aknák és a hozzá­juk tartozó napszínti létesít­mények. Az itteni aknák a va­sasi Petőfi-akna 500 méteres mélységével szemben ezer mé­ter mélyre nyúlnak a föld alá. Két korszerű Ward Leonard rendszerű Koepe szállítógépet kap a szállítóakna, egy ugyan­ilyen szállítógép gondoskodik majd a légakna szállítási fel­adatainak megoldásáról. Az új bányaüzem a tervek szerint 1963-ban lép be a ter­melésbe és 1968-ban éri el a teljes kapacitást. Teljes kapa­citásával nemcsak pótolja az időközben a termelésből kieső Petőfi-akna termelését, hanem jelentősen több szén kiterme­lését teszi majd lehetővé, A hosszúhetényi bányaüzem távlati képe 1965-ben, Az új aknákon viszont. így előreláthatólag 1962—63-bain készül el az össze kötő vágat a két akna között A szállítóakna mélyítése még nem érte el a kilencedik szin­tet Itt a mélyítést egészen a tizedik szintig folytatják és a tizedik szinttől kezdik meg Petőfi-akna irányában az ösz- szekötő vágat építését. Petőfi- aknán már elkészült egy vak­akna a kilencedik és a tizedik színt között és már meg is kezdték a Hosszúhetény irá­nyába haladó összekötővágat építését. Fontos helyet foglal el az új bányaüzem felépítésénél az új szállítási rendszer kiépítése. Mint ismeretes, Hosszúhetény és Hdrd között új vasútvonal, Petőfi-akna és a hosszúheté­nyi aknák között új drótkö­télpálya épül. Ezeket a beren­dezéseket azért kell még a hetónyi bányaüzem megindu­lása előtt elkészíteni, mert ezek segítségével kell már a következő években Petőfi- akna szenét elszállítani. A Béke-aknai szilópillór lefej­tése után ugyanis Petőfi-akna szenét nem lehet Béke-aknán keresztül elszállítani, hanem a vasas—hosszúhetényi drót- kötélpálya és a hosszúhetény— hindi vasútvonal segítségével kell majd a péesújhegyi mo­sóba eljuttatni; A vasútvonal és drótkötélpálya előrelátha­tólag a jövő évben elkészül. a ter­melés már nagy mélységben folyta­tódik, ahol már nagyobb a metánfelszalbadulás, maga­sabb a kőzethőmérséklet. Ez teszi szükségessé, hogy a hosz- szúhetényi aknákhoz az eddi­gieknél nagyobb teljesítményű szellőzóberendezések kerülje­nek. A tervek szerint az itt felszerelésre kerülő szellőző­berendezések *9000 köbméter levegőt szállítanak majd per­cenként a bányába. Az új bányaüzemben közel ezernyolcszáz főt foglalkoztat- fenének az északi lyezik el a bányamentőál’o- mást, orvosi rendelőit ég az egyéb szociális és .kulturális létesítményeket. A hosszúhetényi bányaüzem 1968-ban, éri el a teljes kapa­citását. De ez még nem jelen­ti azt, hogy ezzel megáll majd az új bányaüzem fejlődése. A távolabbi tervek szerint a je­lenleg mélyülő mindkét akna szállítási feladatokat oldana meg, újabb légaknákat mélyí- területen nak majd. Elhelyezésükre to­vább épül majd a hosszúheté­nyi bányász település, amely­nek első házai már fel is épültek a régi vásártér helyén. Az aknákhoz közel pedig fel­épül az üzem készenléti lakó­telepe. Jelenleg tizenöt lakást és jelentősen megnövekedne ezáltal a felszínre hozott széni mennyisége. Ugyancsak a tá­volabbi tervekben szerepel a hosszúhetényi szénmosó fel­építése is. Ez a mosó látná el a kapacitásában megnöveke­dett hosszúhetényi üzemek fel építenek fel a készenléti lakó- színre szállított szenének és a telepen, ahol elsősorban a vas­útvonal megnyitása után itt dolgozó vasutasok kapnak majd lakást. A lakótelep tel­jes egészében 1960-ra épül fel. Az ú 1 fürdő és az iroda —s házak, s egyéb létesítmények építése a következő években kezdődik. A fürdő a legkorszerűbb el­vek alapján készül, külön fe­kete és fehér öltözővel, egé­szen az aknáig fedett folyosó­val. A fürdő épületében he­jövőberi létesítendő komlói Béta északi akna termelésé­nek a mosását. A mosó előter- veit csehszlovák tervezők ké­szítik majd el. Természetesen az új szénmosához szükséges lesz a mohácsi dumaviz Hosz- szúheténybe való szállítása is egy pécsújhegy—hosszúheté­nyi csővezeték segítségével tehát hamaro­san a híres községek sorába emelkedik, egyik fontos bázi-, sa lesz nehéziparunknak. Hosszúhetény A pécsi autóközlekedési igazgatóság és az irányítása alá tartozó vállalatok a kor­mány márciusi takarékossági felhívása után intézkedési terveket készítettek. Ezek­ben pontosan meghatározták a tennivalókat, s az ellenőr­zés megkönnyítésére, még a végrehajtásért felelős szemé­lyeket is megjelölték. A ter­vek immár fél évesek, s most már az is lemérhető, milyen eredményeket hozott végre­hajtásuk. Az igazgatóság vezetője, Bakán József elv társ, da­gadt dossziéban őrzi a ta­karékoskodás eredményéről készült kimutatásokat. Csak számok ezek, amelyek azon­ban sokat mondanak. Itt van például egy szám: 404 000. — Ez azt jelenti — mond­ja Bakán elvtárs, — hogy az első negyedben 404 ezer forintot takarítottunk meg a saját gumijavítóműhelyek működtetésévéi. Tavaly még Budapestre küldték fel il­lataink a rossz gumikat, most mi végezzük a javítást. Igaz, hogy a javítóműhelyek fel­állítása öt vállalatnál 800 000 forintba került. Ebből az említett 404 000 megtérült az első negyedben —■ most egy másik kimutatást simít ki maga előtt — a második ne­gyedévben 562 000 forint volt a megtakarítás. így megté­rült a beruházási költség, sőt 166 000 forint is a zsebünk­ben maradt. Azt még nem számították ki,. mennyit „jövedelmez“, hogy a gyors javítás mellett nincs sosem gumihiány és így valamennyi kocsi részt vehet a forgalombhn. Pest­ről két-három hónap alatt ér­keztek meg a gumik, most tele vannak a raktárak — gumihiány miatt az elmúlt fél évben nem állt egyetlen kocsi sem. Talán ez a leg­fontosabb célkitűzés és ezért legnagyobb eredmény. Az intézkedési tervek sze­rint két és“félmillió vesztesé­geiken eltüntetniük ebben az évben az AKIG-vállalatok- nak. Ennek az összegnek majdnem háromszorosát ér­ték már el takarékoskodás­sal. Augusztus 31-ig hétmil­lió forintos eredményjavulás mutatkozott a tervezettel szemben. Ez a hétmillió fil­lérekből lett kerek egész és mindenki megtette érte a magáét saját területén, Az AK1G vállalatai a leg­nagyobb üzemanyag felhasz­nálók. Ezért e téren is nagy lehetőségeik vannak a taka­rékosságra. Most már hosz- szú ideje, hogy kromatosz- koppal állapítják meg, mi­kor szükséges egy-egy kocsi­nál az olajcsere. Van olyan kocsi, amely a megszabott időnél előbb kívánja az olaj­cserét, viszont sok az olyan is, amely a szokásosnál jó­val tovább fut olajcsere nél­kül. A kromatoszkop hasz­nos szolgálatainak köszönhe­tő, hogy az egy kilométerre jutó motorolajköltség egy fillérrel csökkent. Egy fillér nem sok. állíthatja bárki, az AKIG-nál mégis 83 ezer fo­rintot jelentett a második' negyedévben. Pontosabban: ennyi volt három hónap alaii a megtakarított olaj értéke. A legnagyobb megtakart ■ tűst a gázolajnál érték el. / gázolaj kilométerenként költsége 24 fillér volt az elsí negyedévben, a másodikbar már csak 21 fillér. A három filléres különbözet, durván számítva — 240 ezer forin' megtakarítást jelentett az igazgatóságnak. A gépkocsik fenntartási anyagainak költsége is jelen­tékenyen csökkent. A máso­dik negyedben 30 fillér költ ség jutott egy kilométerre az év eleji 39 fillérrel szem­ben. Ez újabb egymillió há romszázezer forint, igazgató- sági szinten számítva. Megtakarítás mutatkozil az AKIG-nál a nyomtatvá­nyok, a postaköltségek, a villany- és vízfogyasztás költ­ségeinél, de különösen a re zsianyagok felhasználási költségeinél. Az első félév eredményei oly jók, hogy megnyerték as országos versenyt is. Eddig 30 ezer forint jutalmat osz­tottad &ét a takarékosság­ban legeredményesebben közreműködő dolgozók kö­zött, de ennél sokkal na­gyobb összeget helyezett ju­talomként kilátásba a mi­nisztérium, ha a harmadik negyedévi eredmények is ki­válóak lesznek. Bakán elvtárs erre ezt mondta: — Még sok tennivalónk van, de mindent elkövetünk ' azért, hogy veszteségmentes közlekedésért folyó törekvé­seink teljes sikert hozzanak. H. M. A beruházások közül jelen- leg a bányá­szati munkákon van a fő hang­súly. A légakna lemélyült már a Petőfi-akna kilencedik szint­jének a mélységére. Ebben az aknában jelenleg a kilencedik szinti rakodót építik. A rakodó elkészítése után megkezdik a légaknát Petőlfi-akna kilen­cedik szintjével összekötő vá­gat 'kihajtását. Egyidőben vég­zik majd a vágaitépítést Petőfi ■fenétől Hoeszúheténv felé és A címet Kodólányi János 1941-ben megjelent könyvének címlapjáról kölcsönöztem, A benne megjelent írások 1934-es keltezésűek, Ormánság életét, jelenét s jövőjét vetítik, az akkori olvasó elé. Szomorú, megrázó képek. S most, több mint húsz év múltán utazzunk el ismét Ormánságba. Látogassuk meg a huszonnégy év előtti út néhány állomását, „Vajszló, 1934. szeptember végén Ezek a kis fa­lusi is­kolák alig foglalnak el tenyér­nyi helyet. Kicsiny szobák, görcsös padlóval, szűk, ala­csony padokkal, néhány tér­képpel. Rendesen bent húzód­nak meg az udvar végében. A tanító úr, vagy a tanító néni rozzant asztala mögött ül, előt­te mogyoróbot, mellette a fa­lon térikép. Mióta az orvos el­lenőrzi a rendet, a padlót ha­vonként felolajozzák. Ezt mint Vajszlóban nincs tanító* A ré­gi nyugalomba vonult, s azóta hármat választottak. Egy meg­halt rövidesen. Kettő megszö­kött. Máshova tájékozódott. S eszközöket. Ebben az évben azonban kísérletképpen a já­rásban, s Ormánságban is, el­sőnek bevezették a politechni­kai oktatást. Mindenféle szer­nyékot adnak. Semmi mást. tócsboltok helyén nagy, tágas Most csak néhány esztendő üzletek nyíltak, összesen öt: .termését” bogarásztam össze. három élelmiszer és háztartási, így van ez mindenfelé. Joggal számot és felszerelést kaptak, megállapíthatjuk, hogy a köz­oktatás rövidesen csődbe jut, ha minden iskolát nem alakí­tanak állami iskolává. Erre pedig nem sok a remény Vajszló, 1958. október elején. Olyan ez a falusi is­kola, mint egy kisebb fajta palota. Nyolc fontos eredményt, el kell köny- nagy tanterem, világos abla­velnem, mert nem is olyan ré­gen még fellegekben szélt a kokkal, tiszta padlókkal. A szűk, alacsony padok helyén por, a tüdővészbacilusok nagy modern, csővázas, fényezett örömére. Baj van ezekkel a falusi is­kolákkal. Református felekeze­ti iskolák, s mert a gyülekeze­tek az egyke miatt rohamosan apadnak, s ehhez hozzájárul a nehéz gazdasági élet is, fenn­tartásukra nem tudnak elég gondot fordítani. Hiszen 156— 200 főnyi falvaknak nemcsak skolát, de templomot, papot is el kell tartaniok. Sok falu ott tart, hogy taní- ót mér nem is választ, hanem papját kötelezi tanításra. padok állnak. Kettőszázötven csintalan nebuló tanul itt min­dennap, s utánuk takarító- asszonyok tesznek rendet. A tanító néni,‘vagy a tanító bá­csi a katedrán ül, a szép asztal mögött Az iskola minden gondja az államé. Fenntartására és fej­lesztésére nagy gondot fordít. Több tízezer forintból nem is olyan rég kívülről és belülről is új köntöst kapott. A szer­tárban eddig is megtalálhattuk a szemléltetéshez s a gyerekek valóságos kis mesterré válnak a nyolc osz­tály elvégzése után. ’ Nem választják a tanítót. Az állam alkalmazza és fizeti mind a tizenegyet. Mert je­lenleg ennyi tanít. A nyugdíj­ba menőik helyét fiatalok fog­laljál? el s viszik tovább az örökséget. Némelyik idevalósi, ők még talán a szűk, alacsony, rozzant padokban körmölték az ábécét. Azóta felnőttek, a munkáshatalom biztosította továbbtanulásukat. Ennyit erről az iskoláról, dióhéjban, másról majd legkö­zelebb. A faluról csak kiegészítés­képpen néhány adatot. Már csak azért is, mivel az akkori Iskolások azóta felnőttek, em­berré lettek. Hol is élnek? olvastam, Tényleg bogarásztam, mert a tanácselnök azzal kezdte: „Ki tarthat a fejében mindent” . .. — Azért mégiscsak készsége­sen kutatott emlékezetében. egy vas és egy ruházati bolt. Róluk mindenné! többet mond néhány egyszerű szám. A vas­bolt havi forgalma 210 000, a ruházatié 107 000 forint. Két és — Hat ott van a fürdő. Sze- fél ezer lakosú község! A Jég­lény, nem is nagy, három kád kelendőbb a mezőgazdasági van, hetenként kétszer fűtünk felszerelés és a rádió. Az utób- be. Hétszáz méteren saját erő- ^jból háromszáztizet tartanak bői kövesutat építettünk az nyjiván. Havonta három- egvik utcában. Az öreg malom néggyei szaporodik, mint a felújítására 200 ezer forintot motortulajdonosok száma. Pil- költöttünk. A Széchenyi utca ^a^yiLag negyvenegyen van­Régi, megsárgult közlönyben hogy abban az évben a községben tíz facsemetét ül­tettek, amelyek majdan ár­járdáját lebetonoztuk... Mi is van még? Igen, az óvoda. A múlt években „lasszóval” kel­lett fogdosni a gyerekeket, most meg kicsiny lett. Kény­telenek vagyunk kibővíteni, de még így is harminchárom gyereket el kellett utasítani. Aztán tatarozták a vágóhi­dat, az egészségházat (melles­leg: Pécsről járnak ide szak­orvosok rendelni). Hidat épí­tettek. bővült a közvilágítás, Vajszló székhellyel buszjárat létesült Zaláta és Piskó felé, most cserélték ki a kocsit üj, 60 személyesre. A kis, mindent nettó sza­rnak, a valamikori hattal szem­ben. P. I. körzeti villanyszere­lőnek kettő is van. A Csepelt esős, sáros időben használja — tehát a hétköznapokon — a Jówát viszont ünnepek alkal­mával. Most azonban mégsem ők a falu „slágerei”, hanem a három autótulajdonos: Lehőcz, Újvári és Herendi. Foglalko­zásukra nézve borbély, lakatos és szövetkezeti alkalmazót!. új világban Hja kérem élünk, manap­ság, nemcsak igyekszik az em­ber, hanem jut is valamire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom