Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-09 / 238. szám

M58. OKTOBER 9_ NAPLÓ 3 Termelőszövetkezeti község lett Baksa A baksai dolgozó parasz- " tokban már korábban gyökeret vert a szövetkezés gondolata. 1950-ben alakult az * Előre termelőszövetkezet fő­ként földhöz juttatott dolgozó parasztokból. Az első időkben sok nehézségekkel kellett megküzdeniök. 1951 tavaszán megalakult a Kossuth I. típu­sú termelőszövetkezet, amely­be a még kint lévő dolgozó paraszt mind belépett, úgy . hogy már 1951-ben szövetke­zeti község lett Baksa. Az Előre 1956 októberére 56 ta­got számlált. A Kossuth mű­ködése — az alacsonyabb tí­pusú szövetkezeti formák elha­nyagolása miatt — egyre gyen­gébb lett. Nem végeztek közös munkát, a földet is kimérték egymás között és egyénileg dolgoztak. Ilyen körülmények között érte Baksát az 1956-os ellenforradalom. A szövetke­zetellenes demagógia, a nyílt ijesztgetések hatására az akkor már elég jó gazdasági körül­mények között lévő Előre is feloszlott. De az ellenforradal­mi terror és demagógia sem tudta kiölni a baksai dolgozó parasztokból a már meggyöke- rezet,t szövetkezeti eszmét, mert a feloszlott Előre Uj Ta­vasz néven 1957 tavaszán újjá­alakult. Ez év augusztusában a szom­szédos Tengeriben megalakult növénytermelő szövetkezet va­lósággal forradalmasította Baksát. A községi pártszerve­* zet és a községi tanács végre­hajtó bizottsága most már ha­tározottan kezébe vette a dol­gozó parasztok érdeklődésének irányítását. Bencsik György elvtárs, a pártszervezet titká­ra, Pataki János elvtárs, a . pártszervezet vezetőségi tagja, Bakán János, a tanács végre­hajtó bizottságának tagja első­nek írták alá a belépési nyilat­kozatot; E zt követően mondhatni éjjel-nappal folytak a megbeszélések. Ismertették a 3 004-es kormányrendelet által nyújtott kedvezményeket, a mezőgazdaság gépesítésének előnyéit. Tételesen kidolgoz­ták: ha minden dolgozó paraszt - belépne a növénytermelő szö­vetkezetbe, a fenti kormány- rendelet kedvezményeit figye­lembe véve, mennyivel több jövedelem maradna a község­ben, nem számítva a gépesí­tést, a nagyüzem adta lehető­ségek kihasználásával elért magasabb terméseredménye­ket. Ennek a munkának hamaro­san meg is lett az eredménye. Szeptember 8-án Ezüst kalász néven 21 család 45 taggal, 380 kh. földdel megalakult Bak- sán az első, a pécsi járásban második növénytermelő szövet­kezet. A szövetkezeten kívül ma­radt dogozó parasztok érdek­lődése továbbra sem szűnt meg a szövetkezés iránt. Szeptem­ber 15-én Horváth Kázmér 18 holdas, Kósa József 15 holdas, Szabó János 11 holdas, Varga István 4 holdas dolgozó parasz­tokkal újabb előkészítő bizott­ság alakult, és október 3-án este Baksán újabb alakuló köz­gyűlésre mentek a dolgozó pa­rasztok. Kossuth néven 12 csa­láddal, 24 taggal és 180 hold földdel megalakult a második növénytermelő szövetkezet is. Elnöküknek Horváth Kázmért választották meg. Azóta is óráról órára lépnek be a dolgozó parasztok. Szep­tember 7-én reggel lépett be Kiss János 19 holdas, 11 db 190 kh. számosállattal rendelkező dol­gozó paraszt. Ezzel lényegében Baksán a földműveléssel fog­lalkozó piarasztök mindany- nyian tagjai valamelyik szö­vetkezetnek. A két növényter­melő szövetkezet elkészítette a termelési tervét. Jelenleg az ócsárdi gépállomás három traktora szántja a pécsi járás új termelőszövetkezeti közsé­gének határát. Az őszi árpa nagy részét már el is vetették, egy része már zöldell, most készítik a talajt a búzának, hogy azt is a gépállomás segít­ségével idejében és jó minő­ségben a földbe tegyék. A pártszervezet és a tanács kidolgozta a 3004-es kormány- rendelet kedvezményeit az egész községre. Most, amikor a tervek valósággá váltak, néz­zük meg, mennyivel lesz több a község jövedelme 1959-ben, mint ez évben. Állami tartalékterület átvé­teléből származó többletjöve­delem, átlagos 12 aranykorona kh.-ként, aranykoronánként 10 kg búza bérlet. (Az állam a tartalékterületeket a szövet­kezeteknek ingyenes örök használatba adja.) bérlet: 47 140,— Ft 11 248,— Ft 13 600,— Ft 3 240,— Ft 360,-T Ft 2 200,-— Ft 123 791,— Ft 201 579,— Ft 400 000,— Ft 601 579,-= Ft Műtrágya kedvezmény: pétisó 402 <1 kedvezmény: szuperfoszfát: 380 q kedvezmény: kálium 72 q kedvezmény: vetőmag zöldtrágyázáshoz kedvezmény: Növényvédőszer (nagyker, és kisker, ár közti különbség): Gépállomási kedvezmény: (egyéni és szöv. ár közti különbség): összesen kedvezmény: Szöv. és egyéni jöv. adó közti különbség: összesen kedvezmény: e nem is a kedvezmé­nyeket vették figyelem­be elsősorban a baksai dolgozó parasztok, amiért a szövetke­zés útjára léptek, hanem fő kérdésnek a mezőgazdaság gé­pesítését látják. Ahogy ezt Horváth Kázmér is elmondta, hogy az ő elavult gazdasági felszerelésükkel nem tudnak lépést tartani a modemül fel­szerelt mezőgazdasági nagy­üzemekkel, mert hiszen az egyéni gazdaságok most is ugyanúgy dolgoznak, mint év­tizedekkel ezelőtt, csak annyit tudtak esetleg megcsinálni, hogy az egyes eke mellé még vettek egy kettes ekét. De ez­zel még a mezőgazdasági munka megkönnyítése és a többtermelés kérdése nincs megoldva. A szövetkezéssel, a nagyüzemi táblák kialakításá­val, a saját és gépállomás gé­peinek ésszerű felhasználásá­val, a korszerű agrotechnika alkalmazásával minden lehető­ségük megvan arra, hogy ugyanúgy .21 mázsás őszi árpia termést és 16 mázsás búzater­mést érjenek el, mint a szom­szédos Pécsi Állami Gazdaság. A baksai dolgozó parastzok most már egyemberként a gép­állomás gépeinek segítségével harcolnak a többtermelésért. Szabó József, pécsi járási pártbizottság mezőgazd, osztályvez. Baloghné Vannak az élet viha­rában megfáradt családanyák akik öt gyermeket hoztak a világra és neveltek meglett emberré. A főzés, mosás és takarítás egyhangú, lélekölő robotjában telt el az életük, az a tányér- és edényhalmaz, amit a hosszú évtizedek alatt elmosogattak, egymásra rak­va bizonyára magasabb lenne a Zengő csúcsánál. Tisztelet és megbecsülés a nevüknek,■, Vannak olyan családanyák, akiknek az öt gyermek és a férj ellátása, tehát a fentiek mellett még üzemi munkára is futja erejükből. A kesztgyű- gyárban találkoztam eggyel és úgy gondolok vissza rá, hogy megtette és megteszi azt, amit emberileg egyáltalán megte­het. A napokban olyan ötgyer­mekes családanyáról hallot­tam, aki dolgozilf és gárttit- kár is, méghozzá nem w> rossz párttitkára a pécsváradi járás egyik alapszervezetének, mert nyolc éve viseli ezt a tisztsé­get. Ugyanakkor a községi és a járási tanácsnak is tagja. Vajon milyen jelzővel illes- «em ezt az anyát? Hiába ku­tatok a szavak között, legfel­jebb annyit mondhatok, hogy emberfeletti, amit csinál. Hidason él, földszintes, hul­lámpalás kis épületben talál­tam rá a fürdő mögött. Gond­noki irodának és raktárnak használják, a külső helyiség tele volt vánkosokkal, matra­cokkal és más legény szállási dolgokkal. Balogh Imréné a neve, negyvenhárom éves. ősz hajszálat alig-alig láttam dús hajában, de az idő arcára szőtte a gondbarázdákat. Jó férj oldalán, megosztva a mindennapok gondját, fele olyan nehéz az élet. Az övé azonban dologtalan léhűtőnek bizonyult, s minden lelkiisme- retfurdalás nélkül elhagyta öt évvel ezelőtt. Legkisebb * fia éppenhogy megszületett, leg­idősebb lánya (csak az segít­hetett a házimunkában) ekkor töltötte be a tizennegyedik évét. Szinte minden teher a vállára szakadta Több mint öt évig dolgozott a bányában, csillés, csatlós és meós munkakörben. (Ma a legényszállás, az újte­lep és a nagyiroda gondnoka) Sokat kívánt az öt éhes száj, kevésnek bizonyult keresetét megtoldotta a vasárnapi pót- műszakokkal, szabadságidő­ben napszámban kapált. Es kézimunkázott is, úgy, ahogy szülőhelyén, Orosházán tanul­ta. Lánykorában művészi tö­kélyt ért el a horgolásban, kö­tésben és neccelésben, mun­káit még Svájcba is kivitték. Itt is szívesen vette a környék, Bonyhádra és Nagymányokra is eljutott a híre, dehát kevés a szabadijede. Társadalmi munkára is keli. Orosháza, a Viharsarok Dó­zsám emlékező agrárproletár­jainak mezővárosa sok har­cos megmozdulással írta be nevét a magyar történelembe. Itt tanult forradalmi öntuda­tot ő is. 1946-ban, amikor Hi­das földjére lépett, már har­cokban edzett kommunista volt. A falu java a bukovi­nai lstensegitsről (így írták a nevét Románia felszabadulása előtt) és Andrásfdíváról ide települt székely. Szorgalmas, igyekvő emberek, egynémely szokásuk azonban nagyon fel­bolygatta a viharsarkiak és a helybeliek közvéleményét. Hevesvérűek voltak a legé­nyeik, nem múlt el hét vere­kedés nélkül. Szinte virtust csináltak belőle, az számított nagy embernek, aki jól elpá­holta a másikat. Nem aféle megbocsátható hetykélkedés ez, botok, kések és szőlőka­rók reccsentek az éjszakákban, volt akit úgy helybenhagytak hogy belehalt a sérüléseibe. Kevesen olvastak újságot, nem szerettek ismeretterjesztő előadásokra és moziba járni. A gyerekek tavaszonként rendre kimaradtak az iskolá­ból, befogták őket mezei mun­kára. Hej de sokat főtt emiatt a helybeli vezetők, köztük Ba­loghné feje! Mondom, különben szorgal­mas és igyekvő emberek vol­tak, sok olyan jó alaptulaj­donsággal, amire építeni lehe­tett. A kezdet mégis hihetet­lenül nehéznek bizonyult. Hiába akartak a lelkűkre be­szélni, büszke természetűek, óvakodni kellett, nehogy egyet véletlenül is megsértsenek, mert akkor az istennek sem lehetett boldogulni. Vasidegek és végtelen türelem kellettek Egymás között Deindolban, az istenkúti is­kolában is megtartották a ta- [ nácstagjelölő gyűlést. A hoz- l zászólók között felállt egy 80 {éves ember és azt mondta: — .;. igen, mert minden be- ! megy az „urakhoz", az város­iba! Minden pénz! Ott a fürdő, [ott az út... á ..: Ilyesmiket mondott az öreg, f kicsit mérgesen és elkeseredet- : ten, nvgnem egy következő [hozzászóló így fordult egyene- [sen hozzá: — Jó, jó, Szabó bácsi, de ma ga elfelejt valamit. Emlékszik ugye dr. Nendvich Andorra, a volt polgármesterre? Hányszor jött az ide ki? (Szabó bácsi bólintott, hogy az bizony egy­szer se.) No, látja, a városi tanács elnökhelyettese meg ott ül hátul, itt ül miköztünk ..; Aztán ha bemegy a Széchenyi térre, Szabó bácsi, meg tudja-e különböztetni az ügyvéd fele­ségét attól a lánytól, aki gyár­ban vagy építkezésein dolgo­zik? (Szabó bácsi bevallotta, hogy nem nagyon tudja meg­Pellérd község csatlakozott Hétfőn este járá­si tanácstagjelölő : gyűlésre jöttek ösz- sze Peilérd község dolgozói. Komáro- ; miné elvtársnő, köz ségi tanácselnöknő : elmondta a válasz­tó polgároknak, • hogy a község lakos í ságának életszínvo- ' nala a felszaibadu- ; lás óta mekkorát ; emelkedett. Az öre- ! gebb lakosok emlé- ; keznek még a múlt- jra, és össze tudják | hasonlítani a jelen- jnel. Ma már min- | den házban van vil­lany, és maldnem mindenütt rádió. A kerékpár, motorke­rékpár Pellérden szinte életszükség­leti cikké vált. Or­vos is van. a falu­ban, a tanács har­colta ' ki, hogy le­gyem Ezután dörgő tap« vihar közepette ke­rült sor a járási je­löltek megválasztá­sára. Lukács József peilérdi dolgozó pa­raszt és Zsoldos Já­nos gyódi tanító megköszönték a dől gczók bizalmát és ígérték, hogy min­denkor hűek marad nak az őket meg­választó néphez. A hozzászólások még inkább megerősítet­ték a dolgozók hitét abban, hogy jól vá lasztottak. Végül a több, mint 120 jelenlévő lelkesen csatlako­zott az október 4-i s> abadszentkirályi megyei tanácstag- jelöxő gyűlés hatá­rozatához, és TáZos László elvtáxsat fo­gadták el megyei tanácstag jelöltjük­nek? különböztetni.) Aztán van jó út, van busz is, Szabó bácsi, most több, mint tavaly, mint ahogy tavaly több volt, mint tavalyelőtt:; s Egy másik hozzászóló pedig ezt mondta: — Épül azért az út, igaz, hogy a városból kifelé, mint ahogy a házból is először az alap épül meg. Emlékszünk még, hogy gyalog kellett be­járnunk annak idején a város­ba, ma pedig, ha zsúfolt is, de bőrü'éses az a busz. Van busz! Aztán hány embert választot­tunk innen a város igazgatású ba régen? Egyet se! Hány ka­tonatiszt, városi vezető került ki a maguk gyerekei közül ré­gen? Egy se! Ma meg, lám, mennyi van. Hogyan laktak azelőtt? Az úr úri lakásban, a munkás meg paraszt olyan „nekivaló“ nyomorúságosban. Most meg — a vb. titkár, aki a régi városi főjegyzőnek fe­lel meg, éppen olyan lakásban lakik, mint mellette a másik­ban a vájár. Gondolkozni kell a dolgokon, akkor rájön az em bér olyan dolgokra is, amik először elkerülik a szemét.., így beszéltek az emberek ott a jelölő gyűlésen, amikor Ba­logh Györgyöt megválasztották a III. kerületi tanács tanács­tagjának? így beszélték meg egymás között a véleményüket, így tisztázták, hogy mi az igazság. ............................................................................................................................................................................................................................... wm«»iiih Érd emes fejleszteni a pécsi sörgyárat A Pannónia Sörgyár már [ kinőtte a régi cipőt. A 117 ezer > hektoliteres termelés nem elé- «gíti ki Baranya, Tolna és EBács megye déli részének igé- [nyeit. Ezért még 1953-ban hoz­zákezdtek egy fejlesztési pirog- iram végrehajtásához. A pirog- [ram célja kapacitásnövelés, s [végeredményben, az évi 117 | ezer helyett 200 000 hektoli- ! tér sör gyártása. Ezt a fejlesz­tést a felügyeleti szerv végle­gesnek szánta és a részletter- ; vek szerint 1960-ig befejező- ; dően 31 millió forint ! beruházási : élői keretet irányzott ide. de Baloghné szerencsére mind a kettőnek birtokában volt. Igaz, néha őt is kihozták a sodrából, már-már remegett felindultságában, de elfojtotta magában és nyugodtan beszélt tovább. Ma már kevés gyerek ma■ rád ki az iskolából tavasszal. Minden szabad percét rájuk áldozta. Ha délelőttös műszak­ra járt, hazafutott, megfőzött, kitakarított s már sietett a faluba. Ha délutános volt, ak­kor délelőtt végezte társadal­mi munkáját, amikor éjjeles volt, este. Sokszor a gyűlések­ről ment műszakra. Az elmúlt esztendőben üze­mi újítások és szervezési in­tézkedések segítségével válto­zott az elérhető kapiacitás: a korábbi 200 000 helyett, 220 ezer hektoliter elérésére ké­szítettek tervet. Ez a magas teljesítés — főként a nyári hónapokban — sok esetben a minőség rovására megy. Ezért a vállalat vezetői nem­régiben felülvizsgálták az üzem fejlesztésének lehetősé­geit és a fogyasztási igénye­ket. Ezután javaslatot terjesz­tettek elő felügyeleti hatósá­gukhoz. A javaslat szerint a főzőhá­zat öt edónyesre kellene bő­víteni, hogy a jelenlegi 1009 hektoliter helyett 1500 hekto­liter sört főzhessenek na­ponta. Az erjesztőpincét is bővíteni kellene, körülbelül 7 ezer hektoliterrel. A rekonst­rukcióban szereplő 8000 hek­toliteren kívül további 10 000 hektoliterrel kellene bővíteni az ászokpjnce befogadóképes­ségét. Az üzembővítési beru­házásokhoz azonban néhány járulékos beruházás is kap­csolódik. így a gyártáshoz fel­használt vízszükséglet kilégí- tésére egymillió forintot kelle­ne áldozni a kutak bővítésé­re. Kétmillió forint kellene egy új bérház felépítése cél­jára. Ugyanis az üzem fej­lesztését gátló Tavasz utcai la­kásokat le kellene bontani és helyettük újakat építeni. Ezekkel együtt 14 millió fo­rintra lenne szükség az üzem fejlesztéséhez. szempontok figyelembevétele mellett a gyár Tavasz utcai oldalán lévő házak elbontása — amelyek valamikor a Sör­gyár tulajdonjogát képezték — teljesen indokolt. A házak falai megrokkantak, födém- szerkezetük korhadt, a bent­lakókat az összedőlés veszélye fenyegeti. A lakások nedve­sek, dohasak. Elbontással 17 egyszobás és három kétszobás lakás szűnne meg; Az így nyert terület a Sörgyár fej­lesztési céljainak teljes egé­szében elegendő,“ A második érv: az üzem víz­ellátása nem kielégítő és a fej­lesztéshez a vízszükséglet nincs biztosítva. Ez sem helyt­álló, mert a Megyeri réten további kutak fúrására lehe­tőség van, sőt, a Duna vizé­nek bevezetése után, a szük­séges vízmennyiség a városi vízhálózatból is nyerhető. A harmadik kifogás: a fel­ügyeleti hatóság a vasúti szál­lítás lehetőségét nem látja biztosítottnak. Ezzel kapcsola­tosan megállapították a sör­gyár vezetői, hogy a vállalat telephelyétől egy kilométeres távolságra megfelelő raktár áll rendelkezésre. Egyébként a termelés 35 százalékát Pécs és környéke fogyasztja el, s ide a szállítás teherkocsikkal és lófogatofckal történik. A jö­vő perspektívája pedig az, hogy Pécs és környéke részére biztosítják a megnövekedett termelés 45 százalékát, s így csak 55 százalék lenne az a mennyiség, amelyet vasúton szállítanának? Ezek tehát megdőltek és A szomszédasszonya több­ször megkérdezte, hogy Ba­loghné, Baloghné, miért nem jön át egy kicsit beszélgetni? ... Mit is mondjon? Ha ko­moly ügyről van szó, úgy is átmegy, „csak úgy“ csevegni — sajnos — nincs ideje. Szom­szédasszonya, csak a fejét csó­válta és talán azt mondotta magában, hogy kevés olyan asszonyt találni, mint Balogh­né. Mindig siet, ismeri a má­sodpercek értékét, több törté­nik vele egy nap alatt, mint sokakkal egy hét alatt. Negy­venhárom éves, de háromszor- annyit átélt... Csoda-e haty hogy ezt derék asszonyt választották meg a hidasiak; Érdekes, a székelyek élje­neztek a legjobban. Jó bányá­szok lettek időközben, szép fizetést és magas hűségjutal­mat vágnak zsebre, fiúk nyloninget és karórát visel­Dehogy is verekednek! Hol vagyunk már attól! M. L. Az üzem fejlesztése sok fej­törést okozott már a gyár ve­zetőinek, s az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottságát is fog­lalkoztatta; Bebizonyították, hogy a felsőbb szervek által magasnak vélt 14 maliié forin­tos beruházás nem egész egy év alatt megtérül. Még azt is kiszámították, hogy mennyi devizát takaríthat meg népgazdaságunk a beru­házás végrehajtásával, ha a sörgyár képes lesz kielégíteni teljes mértékben a fogyasztá­si igényeket. A felettes ha­tóság különböző indokokkal mégis elzárkózik? Az első indok: nincs hely a gyár fejlesztéséhez — nem helytálló. A gyár vezetői ezt a következőképpen cáfolják: „Megvizsgáltuk a gyár bővíté­sének lehetőségeit és megálla­pítottuk, hogy városrendészeti, személybiztonsági, közegész­ségügyi és üzemhigiéniai a felettes hatóságok érvelése ellen szól a sörtermelés fokozásával el­érhető társadalmi cél is. Ez pedig nem más, mint az alko­holizmus elleni küzdelem. A fejlesztéssel jelentéke­nyen javulna a minőség is. Az sem közömbös, hogy az impiortsörök behozatalát tel­jesen- meg lehetne szüntetni. Jó lenne tehát, ha a sörgyár felettes hatósága felülvizsgál­ná álláspontját. S ha egy újaibb kalkulációval nem is kapnak nagyobb számokat, mint'a sörgyáriak, (akiknek számítása szerint, évi kétmil­lió forinttal nőne a vállalati nyereség is), ha csak ezek va­lódiságáról győződnek meg, már elegendő bizonyítékuk lesz aira, hogy a pécsi sör­gyárat érdemes és kell is fej­leszteni-, H. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom