Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-08 / 237. szám

1958. OKTÓBER 8. NAPLÓ 5 „Oly szép az élet...“ Feladat: Egymást érő parkírozott dísz­kertek szegélyezik a fákkal te- litüzdelt széles bolyt utcákat. A koraősz már-már széthullot­tá rozsdafoltjait a tarka virá­gok közt s mégis milyen meg­kapó a község rendezettsége. Különösen a főtér mellett el­terülő park nagyon kedves az idegennek. S a parkban az ősz arany hárfájának csodálatos muzsikáját szólaltatja meg a madárdallal vegyülő zizegő koraőszi lombhullás. Mindezt még színesebbé teszik a park melletti óvoda csivitelő- éneklő lakói. A legifjabbak harsányan zengő jókedve da- coskodik itt a búcsúzó nyári napsugárral: „Oly szép az élet, Ha felcsendül az ének .. A hozzáértés, a gondnélkűli jókedv varázslása szólal meg a messzehangzó dalocskában. Ilyen a bólyi óvoda csak úgy külsőre és még mi mindent láttam, hallottam odabent... öt csoportba gyülekeztek a kis óvodások, hogy újra kez­dődjön a szabad játék utáni foglalkozás. Két kicsi, két kö­zepes és egy nagy csoportból áll ez az örökmozgó ifjú sereg. Míg a zöme már beállt a sor­ba, egyik-másik „vitéz legény lovagias ügyét” intézi még az udvar másik sarkában. Nyolc óvónő és két dajka foglalatos­kodik e virgonc emberpalán­tákkal. Mennyi türelem, meny nyi megértés kell ahhoz, hogy i mód- I óta már ötven mosolygó arc hajol a tányérkák fölé. Az ál­lami gazdaság segített a ne­hézségek leküzdésében. Meg­javította a bútorokat, kiegészí­tették a konyha felszerelését, mindenben segítségére igyeke­zett az óvodának. Azonban nemcsak az állami gazdaság, hanem a szülők, a termelőszö­vetkezet, az egész falu magá­énak érzi ezt a szülőket segítő intézményt. A KTSZ a ruha­fogasokat és a törött bútorok egy részét javította ki, a Kos­suth termelőszövetkezet az ud­vart parkosította, a földműves­szövetkezet az ajándékozásban jeleskedett, Szabó János asz­talos új bútorokat készített. Szüts Sándorné, termelőszö­vetkezeti kertész, a szülői mun­kaközösség elnöke szervezésé­vel a szülők gyomtalanították a játszóteret — az óvoda játé­kait is csaknem kivétel nélkül a szülők készítették, vásárol- • ták. A bólyi óvoda egy évi * patronálási összege 7700 fo- ! a művészeti csoportok ideológiai-szakmai továbbképzése Sorakozó (Puskás Bálint felvétele) rint. Ezresek mutatják tehát szülők, a különböző szerve áldozatkészségét. Az ilye összefogáson, közös megérte sen alapuló példamutató mun kához az állam is szívese hozzájárult. 40 000 forintot kö töttek idén az óvoda tataroza sára, de olyan is, mint a mo dern „mesebeli kastély”. Tettek, tervek,, valóraváltá Ez jellemzi a bólyi óvodát, jövőben még jobbá teszik kapcsolatot a szülőkkel, rend szeresen vetítenek majd dia filmet és bábszínházát is léte sítenek még ebben az évben Egy egész község a legnagyob kincsért, a gyermekért, a jöv nemzedékért szorgoskodik. Ahogy távozni készültem szembenéztem a sok gyémánt csillogású szempárral, láttam az emberi színes jövőt. Fülem ben újracsengett a dal, hog valóban: „Oly szép az élet.. t Schmidt Károly i Kultúrmunkások készülődése A mezei munkák minden a maga rendje és ___ . , ja szerint haladjon, hogy min- ; befejezese utam kez­deti gyermek kívánsága mel- " lett mégiscsak az óvónéni ter­ve váljon valóra. A bólyi óvo­dában pedig ez történik. Er­ről tanúskodik Nádasdi Pistike szép rajzgyűjteménye, Nádpor Éva értelmes szavalata, és egyéb ügyes dolog. Igaz, sok értékes,színes mesekönyv, szak­könyv és folyóirat áll az óvó­nők rendelkezésére — de ezt hasznosítják is munkájukban. Különös értékét az adja a bólyi óvodának, hogy magyar és német foglalkozás folyik. 1957 szeptember 1-én nyolcva gyerekkel indult a német részi leg. Werner Anna és Puska Bálintné óvónő vezetésével he- f ban. A - kul túrót ího­dődák vidéken az igazi kulturális élet. A kultúrotthanokbam is ősszel kezdődik a munka, mint az isko­lákban. A megyei tanács népművelési osztá­lyán is lázasan ké­szülődnek ezekben a napokban. — Az ém íelada- m, — mondotta Ör­öklődésünkre Csor­ba Tivadar elvtárs — t a területi ellenőrzés a pécsi, sásdi, sik­lósi és sellyei járás­ién te négyszer foglalkoznak aj haladó és kezdő német csopor-• tokkal. Idén már 100-ra szapo- • rodott a résztvevők száma. Es \ mennyi előnyt biztosít majd a; gyermekeknek, ha az iskolá- : ban is tovább tanulják a né­met nyelvet. ■. 1958 májusáig csak 30 óvó- ; dást tudtak étkeztetni, de az- i nők, üzemi kultúrcso- portok, általában minden népművelési és kulturális tevé­kenység ellenőrzése a feladatom. Feladatunk továb­bá, hogy módszertani segítséget nyújtsunk. n napokban az egész megyében megkez­dődtek a beindító ér­tekezletek. Egy-egy járás területén min- . den népművelési ügy­vezető, kultúrotthon­igazgató, párt és tö­megszervezetek érde­kelt tagjai, valamint a tanácsok illetékes vezetői is részt vesz­nek a járás székhe­lyén tartott értekez-. létén. 9-én Szigetvá­ron, 11-én Mohácson beszélt és beszél az 1958—59-es évi nép­művelési feladatok­ról Lemle Géza elv­társ. Az összes értekedet lezajlása után, az ott elhangzottakat fi­gyelembe véve ké­szül el a járási nép­művelési terv. Lippenszky elvtárs­nak, mint ismeretter­jesztő előadónak fő feladata, az ún. fehér foltok megszüntetése. Azoknak a helyeknek a felszámolása, ahol eddig nem volt isme­retterjesztő előadás. — Ebben az év­ben igyekszünk rend­szeresíteni, egyes elő­adásokat tanfolyam- szerűvé tenni. Köz­ponti filmtár is léte­sül Pécsett, s ez meg­könnyíti majd a vi­déki filmszínházak filmellátását is, — mondotta Lippenszky elvtárs. A művészeti mun­ka módszertanát, Pá- kolitz István dolgoz­ta ki. A munkában elsődleges feladat­ként említi a szín­játszó csoporti mun­kák színvonalának emelését, pallérozot- tabb rendezők beállí­tását. A kultúrottho- ni tanács munkájá­nak fellendítése is igen fontos, — azt is megvizsgálni, hogy a kultúresoport alkal­mas-e egyes darabok Bachot, Beethovent, Bartókot vezényelt Sir Eugene Goossens Nem hiszünk a betű- vagy számmisztikában; lehet, hogy véletlen, lehet, hogy szándékos volt, hogy a zenetörténet há­rom nagy B-je, Bach, Beetho­ven és Bartók egymás mellé került a Pécsi Szimfonikus Ze­nekar október hó 6-án, a Bar­tók Fesztivál alkalmával tar­tott ünnepi hangversenyén. Bartók még egész fiatal koré­ban egyszer kijelentette, hogy eszménye a három B-s zene­szerző ; Bach, Beethoven, Brahms; akkor még nem gon­dolta, hogy pár évtized múlva maga is felsorakozik negye­diknek a B-sekhez. A haingver senyen valahogy belénk vilá­gosodott a gondolat, hogy Bach, Beethoven és Bartók igen közeli rokonok; mindhár­man korszakolt zártak és kor­szakot nyitottak, mindhárman a íegmél ységeseb humánumot hirdették, élték és ábrázolták muzsikájukban; mindhárman az emberi felszabadultság és szabadság fanatikus (hirdetői voltak. J- S. Bachot életkörülményei állították az elnyomottság ál­lapotába; Beethoven a napó­leoni idők és a szentszövetség zsarnoksága ellen lázadozott egész életéiben, Bartók pedig először a kispolgári meg nem értés, majd a politikai viszo­nyok fasizmusba torkolló vad rémségei ellen küzdött. Mind­hárman vajúdó korok rendít- hetetien kolosszusai, kik művé ssetükkeí keresték és mutatták a kivezető utat a szenvedés könnyei, vagy a vér tengeré­ből. Bach állandó kiizködések- kel teli életének belső békes­ségben megszilárduló alapját a muzsikában találta meg. A D-dur szvit nyitánya szigorú feliépítésű kontrapunktikus megoldásában az erők küzdel­mét ábrázolja éppúgy, mint Beethoven IX. szimfóniája, melyben ugyanezt a küzdelmet szánté kozmikus fel nagyitott- ságban kapjuk. Bartók harma dik zongoraversenyének első tétele szigorú felépítettségével szintén ilyen önvalíomásszerű. Bach problémáinak megol­dását a muzsika szigorú tör­vényszerűségében, de ugyanak kor a mélyreható költőiségé- ben találta Jrteg. Beethoven testi-lelki szenvedésektől meg­gyötörve az örömhöz énekel csodálatos éneket és az em­beriség testvéri együttélésében és megértésében látja a boldo­gabb jövőt; Bartók küzd, tépe- lődik, keres, de éppen III. zon­goraversenyében fejezd ki nagy hitét az emberiség sorsának jobbrafordulásában: a mű ten- gyelyévé teszi a békesség ko­rálját; a koráit megszakítja ugyan az éjszaka titokzatos hangja, de aztán újra halljuk, még aláhúzott abb és még hang súlyozottabb zeneiséggel a bé­ke dalát. Eszmeileg tehát mindhárom mű összefügg: eb­ben az összefüggésben hallgat­tuk és mértük le az előadás teljesítményét. Sir Eugene Goossens, a világ hírű angol karmester nagyvo­nalú elképzelése legjobban a Bartók zongoraverseny zene­kari részének előadásában nyi­latkozott meg. Borsay Pál, ze­neművészeti szakiskolánk mű­vésztanára játszotta a ma már közkedvelt és egyik legnépsze­rűbb Bartók-mű concertáló A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájá­nak irányelvei a kulturális munka fő feladatai között elsősor­ban a világnézeti nevelést, a tudomány fejlesztését és a mű­veltségi színvonal emelését határozzák meg. A feladat valóraváltásához, a nevelő és felvilágosító tevé­kenység hatékonyságának fokozásához, a kritikai élet kibon­takozásához azonban — mint az irányelvek is megjelölik — az elméleti-tudományos munkát kell magasabb szintre emelni; „Kellő tudományos megalapozottság híján ugyanis minden vita, minden bírálat csak sekélyes, ötletszerű lehet, mely nem hogy segítené, hanem még zavarja is az eszmei tisztulás fo­lyamatát.” A műveltségi színvonal emeléséért fokoiottabb tevékeny­séget kell folytatnunk az öntevékeny művészeti csoportok kö­rében is, vezetőinél, tagságánál egyaránt. Megyénkben számos helyes kezdeményezés született az ön­tevékeny művészeti csoportok tartalmi, művészi munkájának megjavításáért. Nem egy népművelési tanfolyam zárult jő eredménnyel s számos tanfolyam kezdődik most az őszi idény­ben is. Minden művészeti csoport munkája annak vezetői és tag­sága ideológiai felkészültségétől és a cél helyes meghatározá­sától függ. A célt világosan meghatározzák az irányelvek: a tartalmilag szocialista kultúra megteremtése. Azonban, a kul­turális forradalom ezen területén dolgozó káderek elméleti, ideológiai felkészültsége terén akad javítani való. De nemcsak a felkészültségen, hanem á káderek kiválasztásánál is. Az elmúlt években gyakran követtük el azt a hibát, hogy az öntevékeny művészeti csoportok vezetőinél — különösen vidéken, kisebb községekben — csak a szakmai rátermettsé­get (azt is eléggé felületesen) vizsgáltuk, s az elméleti, ideo­lógiai felkészültséget szinte figyelmen kívül hagytuk. így az­tán nem is ritkán előfordult — s még ma is felbukkannak i ilyen hibák —, hogy színjátszók, népi tánccsoportok, bábját- ! szók és más öntevékeny művészeti csoportok csak a formai * kifejezésen törik fejüket s tartalmi munkára már kevés figyel- I met fordítanak. Nem egy — különösen színjátszó csoport — együttes csak valamiféle népszórakoztató vállalatnak tekinti . magát s ha a közönséget bármivel is nevetésre készteti, azt kell fektetni akOresjmár sikernek könyveli eL az iro ismeretere, a* Nincs megyénkben összefoglaló adat arra, hogy az önte­vékeny színjátszó vagy más művészeti csoportok vezetői, tag- ; sága milyen ideológiai felkészültséggel rendelkezik. Ha lenne í — valószínű nem valami kedvező képet nyernénk. Mert mi a t helyzet az esetek többségében jelenleg? Általában ebben az í őszi szezonban is azok a vezetők állnak a művészeti csoportok f élén, akik az elmúlt évben. Helyes, hogy közülük számosán a nyáron tanfolyamok elvégzésével képezték magukat s nem ~ egy helyen a pedagógusok jól kiveszik részüket a kulturális munka ezen részéből. De vajon mit tettünk annak érdekében, hogy a művelődésügyi irányelvek helyes végrehajtásáért a kul­turális munka területén dolgozók többségét az eddigieknél jelentősebb mértékben oktassuk, neveljük? Vajon nem kel- lene-e kötelezővé tenni például az öntevékeny művészeti cso­portok vezetőinek — akár párttag, akár nem —, hogy ideoló- ■giailag képezzék magukat? Vajon felkészültségüknek a mos­tani foka alkalmassá teszik-e őket az irányelvekben meghatá­rozott tennivalók végrehajtására? Nem kellene-e a művészeti csoportok vezetői számára kötelezően előírni bizonyos tanfolyamok elvégzését? Hasznos lenne a megye területén mű­ködő művészeti csoportok vezetői, tagjai számára egy meg­felelő ideológiai és szakmai anyag összeállítása, amelyet ezek a csoportok közösen beszélnének meg, különösen azok, akik semmilyen más szervezett oktatásban nem részesülnek. Min­den bizonnyal sokat lendítene előre ez az elméleti munka ma­gasabb szintre emelésén. A legsürgősebb tennivaló a csoportok között — minden kétséget kizáróan a színjátszó együtteseknél lenne, hiszen a legnépesebb tagsággal rendelkeznek. A színjátszók is általá­ban a művelődési otthonok keretén belül működnek. Nos, a művelődési otthonok tervbe állíthatnák saját csoportjaik ne­velését, oktatását s ezt ellenőrizni is könnyen tudnák. S meny­nyivel könnyebb lenne egy művelődési otthon vezetőjének is* ha tudatában lenne annak, hogy például a színjátszói mind ideológiai, mind szakmai téren rendszeresen képezik magukat, műsorösszeállításukba kevesebb hiba csúszhat, nem kell min­den mozdulatukat ellenőrizni. Nem forgácsolná el erejét, ha­nem valóban ellenőrző és irányító tevékenységet végezhetne. Tanulni kell! Csak jó elméleti megalapozottsággal leszünk képesek az irányelvekben a művészetekről szóló feladatok megoldására: „Változatos eszközökkel gondoskodjanak arról, hogy a magyar és a nemzetközi kultúra igazi értékei s min­denekelőtt a szocialista kultúra alkotásai minél szélesebb ré­tegekhez eljussanak. Küzdjenek a kispolgári ízlés, a giccs, a különböző dekadens burzsoá irányzatok ellen, és a közön­ség ízlésének jótékony befolyásolásával segítsenek megszün­tetni az elmaradottabb tömegek kívánságai és a szocialista kultúra magasabbrendű igényei közötti ellentmondást.” GARAY FERENC eljátszására, Súlyt ] játék hogyanságára'j is. : Ügyes kezdeménye-« zés, szép munka ered- j menye pl. Szentlőrin- cen az ' Anna Frank naplója és az Otthe sikere. A megyei taná népművelési csopor ja többek között a is célul tűzte, hog tovább javítja a nép művelési munka tá gyi feltételeit, val mint a művelődés otthoni és mozihálo zati, könyvtár és mu zeumfejlesztéshez széleskörű társadalm segítség nyújtása szervezi. Ilyen alapos felké szülés mellett jelen tős javulás várható járások kultúrál életében. W. tartalom az előadással. Beethoven IX. szimföniájá ban annyi összetett és bonyo íult érzés van, hogy annak tó kéletes megoldása és kifejezés re hozása rendkívül nehéz Ezen a hangversenyen is bi zony kissé adós maradt az elő adás ennek megoldásában Nem tudunk egyetérteni Goos­magánszólamát. össze tudta sens tempó vételével. Beethove egyeztetni az első és utofsó tétel szigorú, szinte bachi mér­tékű kontrapunktikus felépí- tettségének pontos ritmikai megoldását a legmélyebb köl­tőiességgel. A mű megrendítő érzései hiánytalanul jutottak érvényre. A második tétel bé­kéje szé’esen áradó akkordok­ban egységes hatású volt. A művész megtalálta a tétel kö­zépső részének értelmét is és őszinte átéltség muzsikált elő­adásában. A harmadik tétel sodró erejű lendülete, a fuga tiszta vonalvezetése mindenkit magával ragadott. Borsay zon­gorajátéka legtipikusabb pél­dája volt a stílusos, a mű tar­talmát kifejező, a soha nem ön célúan bravúros előadásának. A gondolatok hiánytalan ér­vényre jutását lehetővé tette Goossens hiteles Bartók-tolmá- csolása. Zenekarunk igen jól megérezte .és átvette a nagy kairmester-művész zenei el­képzeléseit, és annak ellenére, hogy kevés próbalehetőség ál­lott rendelkezésre, mégis mű­vészileg egységbe és kifejezés­be eftrndl ■ mélységes zenei előadásának megvannak a ma ga tradíciói, ami természete sen kis eltéréseket megenge< de olyan féktelen tempót, min pl. a második tételben, nen tűr meg. Nem lehetséges, hog a IX. szimfónia egyes tétele: önmagukban, szinte öncélúla fogjuk fel. Minden részlet csa az egésznek részeként hatha A második tétel nem bravúros scherzo, sem pedig démon Walpurgis éj,' hanem pihen a küzdelem hevében, melyne ugyancsak megvannak a drá mai mozzanatai. Az első és ha madik tételt is gyorsnak talál tűk. Elsősorban ez lehetett a oka, hogy a mű hatalmas drá mai feszültsége" kis fokra íz zott fel. Az utolsó tétel öröm teli lendülete igen szép vol A magónszólamokat Jeney KI ra, Kürthy Eta, Nagypál Lászl és Faragó András énekelte nem mindig kifogástalan rit mikával. A Liszt Ferenc kóru teljesítménye tömör hangzása val igen szép volt. A közönsé hosszan ünnepelte az est sze replőHi hm. Diétás ételeket is készítsenek! Pécsett sajnos elég sok olyan dolgozó van, aki gyomor, máj, epe stb. szervi betegsége miatt csak diétás ételen élhet. Jó lenne, ha felállítanának egy diétás konyhát, illetve étkez­dét az ilyen dolgozók részére, ahol kész meleg ételt kaphat­nának. Ezt igénybe vehetnék olyan nem dolgozó betegek is, akik idősebbek vagy egyedül élnek és nem érdemes egy személyre főzniök. Ezenkívül jó lenne, ha a húsipari válla­latok és konzervgyárak is kü­lönböző és jóizű diétás ételeket készítenének és hoznának for­galomba „Diétás“ jelzéssel. A megvalósulása nagy örömet okozna a gyengegyomrú dol­gozók körében. A saját és sok beteg dolgozó társak nevében kérem az ille­tékesek gyors intézkedését. Halmai Endréné Tűzrendészeti szabálysértések A Mohácsi Járási Tűzrendé­szeti Alosztályparancsnokság, mint I. fokú szabálysértési ha­tóság szabálysértési eljárás so­rán: Száraz Gyula mohácsi la­kost 200 forint, Petrovics Mi­hály mohácsi lakost 100 fo­rint, Bán Antal majsi lakost 100 forint, Mellár Mihály bari lakost 100 forint., özv. Flodung Józsefné palo+abozsoki lakost 100 forint, Domonkos Vilmes- né palotabozsoki lakost 150 forint pénzbírsággal sújtotta azért, mert a tűzrendészeti jog­szabályok tűzmegelőzési ren­delkezéseit, illetve a tűzren­dészeti hatóság által kiadott határozatoknak a tűz megelő­zésére vonatkozó előírásait nem vagy nem megfelelően hajtották végre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom