Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

NAPLÓ 1958. OKTOBER 5. > Háromszázmillió forint értéket termelnek állami gazdaságaink Je/ö/őgyű/ések Pécsett Pécsett a jövő héten a következő helyeken és időben lesz­nek jelölőgyűlések. Az állami gazdaságok októ­ber elején megkezdik jövő évi tervük elkészítését. Ezzel kap­csolatban néhány kérdést tet­tünk fel Dudás József elvtárs­nak. a Baranya megyei állami, gazdaságok igazgatójának. — A,két éve folyó szaba­dabb tervezés, hogyan ha­tott a gazdaságok rentabili­tására? — A tervezés szabaddá té­tele helyes intézkedés volt. Az a körülmény, hogy a. gazdasá­gok csak a legfontosabb állati és növényi termel vényekre kaptak kötött tervfeladatokat, s. a többiek vonatkozásában szabadon terveztek, azzal a jó eredménnyel járt, hogy üzemi adottságaikat, lehetőségeiket jobban kihasználhatták. A nö­vénytermelésben és állattartá­son belül' jobban megközelít­hették az optimális struktúrát,, s az egész üzemre vonatkozó­an is célszerűbben alakíthat­ták ki az arányokat. Kihasz­nálhatták a helyes vetésforgóit. Megszűnt, vagy legalábbis igen szűk körre korlátozódott az a korábban eléggé általá­nos állapot, hogy a búza után búzát voltak kénytelenek vet­ni. Növekedett, sőt döntővé lett a saját takarmánybázis jelen­tősége. A lehetőség a termelés helyes struktúrájának kialakí- # tására, továbbá a növényter­melésen és állattartáson belül azoknak a tevmelvények- nek kötetlenebb megválasztá­sa, amelyek termelése a gaz­daság adottságai mellett a ren­tabilitás szempontjából is a legkedvezőbbek — nyilvánva­lóan nagymértékben fokozta a végső rentabilitást. Kár, hogy az elszámolóár változása miatt a rentabilitás fokozódása fo­rintban nem fejezhető ki. Az a tény azonban, hogy 1957. év végén kivétel nélkül minden Baranya megyei gazdaság ter­ven belül maradt, világosan mutatja, hogy döntő fordulat következett be tekintetében. — Az önálló gazdálkodás természetes velejárója az ökonomikus szemlélet tér­hódítása. A gazdaságosság elve hogyan hatott az egyes termelési ágak fejlődésére és mennyiben érvényesül ma az ökonomikus szemlélet? — A végletekig menő terv megkötés megszüntetésével együtt jár a kalkulatív szem­lélet előbbre lépése. A rentábi­lis struktúra megválasztása után következő lépésként an­nak kutatása következett, hogy a megválasztott és volumen­ben jól megtervezett termelési alapágazatokon belül mikép­pen haladhatunk az optimális gazdaságosság irányában előre. Néhány konkrét példa: koráb­ban általános volt a mestersé­gesen nevelt borjaknál 6—800 liter teljes tej itatása, ma már átlagosan 320 liternél tartunk, de ezt sem 3 és fél, hanem 2.5—2.8 zsírfokú tejből előze­tes szeparálás után. Igen je­lentősen hat az önköltségre a süldők borsó- és egyéb tarló legeltetése, a marhák szabad tartása, stb. Persze, e téren is sokszor elcsúsztunk a maxi­mum irányában. Például a ko­rábbi években elég költséges problémát jelentett a szűkös téli takarmányozási körülmé­nyek után a tehenek kondíció­jának helyreállítása tavasszal. Ez évben volt elegendő takar­mány és így elég gyakran ta­lálkoztunk azzal, hogy a szük­ségesnél több abrakot etettek. Be is következett több helyen, hogy valósággal hjzómarhák álltak a tehenészetben. A ta­karmányköltségeket nem vizs­gálták a hozamokkal szembe­állítva, ezért az első negyed­évben bizonyos elfutás követ­kezett be. E hiba kijavítása volt ez évi munkánk egyik dön­tő kérdése, most már megálla­píthatjuk, hogy a helyes fo­rintszemlélet: hogy miből mennyit, mennyiért termel­jünk — általános lett gazdasá­gainkban. 12 gazdaságunk igazgatói­nak, föagronómusainiatk, fő­könyvelőinek kezére kb. 1 mil­liárd értékű álló és forgóesz- Jköz van. bízva, ameftvel kb. »too mmiós termelési értéket kell évente előállítaniok. Ha ezt az értéket és feladatot a népgazdaság rájuk bízza, en­nek a feladatnak teljesítésé­ben őket anyagilag is komo­lyan érdekeltté teszi. Nem sza­bad őket a gazdálkodásban me révén megkötni. Az elmúlt 1957. évre a műszaki és admi­nisztratív dolgozóknak 1.2 mil­lió forint prémiumot, az összes dolgozónak 3.3 millió forint nyereségrészesedést fizettünk. Csupán egy gazdaságban nem volt az év végén prémium és nyereségrészesedés. Ez a jó munka, az önállósággal való helyes élés, a hozzáértő gazdái kodás bizonyítéka. — Az idén milyen irány­ban fejlődtek állami gazda­ságaink és ennek a fejlődés­nek milk a konkrét jelei? — Állami gazdaságaink fo­lyó évi fejlődésének legjellem­zőbb tünete az, hogy a termer lési vonal dolgozóiban is ki- alakult az egészséges forint szemlélet. Már nemcsak az át­lagos terméshozam, nemcsak az állatok kondíciója és a ta­lajmunkák minősége, ' tehát a technikád oldal érdekli őket, hanem az is, hogy mindez mibe kerül, mindennek mi az önköltsége. Komolyam befoly­nak ők is a főkönyvelő mellett a' költséggazdálkodás alakulá­sába. Ennek az eredménye az, hogy eddigi felméréseink alap ján a tervezett munkabérrel szemben körülbelül 5 millió, a tervezett anyagköltséggel szemben kb. 10 millió, a terve­zett általános költségekkel szemben 2—3 millió forint meg takarítást fogunk elérni év vé­gére A vezetők, szakemberek, üzemszervezési, munkaszerve­zési, közgazdasági készségei a nagyob önállóság következté­ben jobban kibontakozhattak és ma mér az ilyen irányú fej­lődés az üzemegység vezetők­ig is eljutott. Ott tartunk ma már, hogy az üzemegységek­a rentabilitás nek is külön kell üzem tervet, ....... 'il letve pénzügy; terVéj. készí­teniük, mert csák ilyen alapon lehet megfelelően értékelni az üzemegységek gazdálkodását, aminek jelentős anyagi ösztön­ző hatása is van. A Baranya megyei állami gazdaságokra jellemző, hogy a vezetők, valamint a szakem­berek is stabilizálódtak. S ma már nagyobb részt a gazdasá­gokban 4, sőt egyes helyeken 6 éve dolgoznak folyamatosan, ami döntő befolyással van a jó gazdálkodásra. — Még egy utolsó kérdést az egész magyar gazdaság feladata: gyorsabb és terv­szerűbb haladás a belterje- sebb gazdálkodás felé. En­nek a törekvésnek milyen jelei vannak az állami gaz­daságokban? Az állami gazdaságoknak a belterjesség felé való haladás­ban is példát kell mutatniok. Jelenleg ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a gazda­ságok már az elmúlt és folyó, valamint a következő 2—3 év során közel 4000 kh. gyümöl­csöst és szőlőt telepítenek. Ez pár év múlva nagyban elő fogja segíteni Pécs város dol­gozóinak gyümölcsellátását. Csak a Pécsi Állami Gazdaság közel 300 kh. gyümölcs- és szőlőtelepítést végez. Nagy az előrehaladás más területen is. Különösen a cukorrépát kívá­nom kiragadni, mely ágban a hozamok elérése tekintetében már 1957. évben meghaladtuk az egyéni parasztok 1 kh.-ra eső átlagát: 148 mázsa hozam­mal kh-ként. Ugyanakkor ez évben a rendkívül kedvezőt­len időjárás ellenére is előre­láthatólag teljesíteni fogják a gazdaságok a cukorrépánál, va­lamint a kukoricánál is a meg­tervezett hozamokat. Az állat- tenyésztés területén, különö­sen a szarvasmarhatenyésztés az, amely nagymértékben elő­re haladt. Most már több he­lyen megfelelő törzsállomány- nyal rendelkeznek a gazdasá­gok, ami a tenyésztői munkát e tekintetben jelentősen előre viszi. Számolunk azzal, hogy a közeljövőben megfelelő te­nyészállatokkal kell elláthi a termelőszövetkezeteket is. Már ebben az évben is közel 100- üszőt adtunk át nekik; ***** Október 6-án: 18 órakor: István-akna (Dick György telep, , György-akna, István- akna, Lantos völgy, Zsigmond- telep.) Szabolcsi kultúrház (Felső­telep, 1—36 hsz-iig mindkét ol­dal, Tolbuchrn u., páratlan ol­dal 117-től 145 hsz-ig, Tolbu- chin úti erdészlak.) Meszesi iskola (Balassa Bá­lint u., Dobó István u., Szon- dy György u. és Búzavirág u.) Bártfa u. iskola (Bokor ua Hajnal u., Pósa Lajos u„ Sar­ló u., Torda u., Tündér u.) Budai II. pártház (Felső- Havi dűlő, Havi dűlő. Havi­hegy, Magyar u., Zerge u., Mező Imre u., Zsigmond u., Gyopár u.) Kesztyűgyár napközi otthon (Hatház u., Virág u., Zöldfa u.) Kesztyűgyár étterem (Ilona u., István ü., Kalinin u., Péter u.) Tettpe vendéglő (Hegyalja u., páratlan oldal 17 hsz-tól vé­gig, pálos oldal 28 hsz-tól vé­gig-) Bercsényi u. iskola (Tímár u., Toldy Miklós u.) Cementipari Vállalat (Ispita- älja dűlő, Lackó u.. Kopács u., Marhatér alja dűlő. Siklósi u., Vásártér, Vásártéri őrház, a mérlegházzal,- Verseny u., Döghányó dűlő.) Nagyárpád felső iskola (Kiss János u.,. .Kemény Zsigmond u., Hámán Kató u., Pál L. u.) Petőfi u, iskola (Szilágyi Dezső u.) EPFV kultúrterem (Megyeri u. *41 hsz-tól végig mindkét^ oldal, Umgvár u., Nagyvárad" u. 15-től végig mindkét oldal. Kassa u. páratlan oldal 9 hsz- ;ól végig. Páros'oldal 14 hsz- tól végig. Füzes dűlő, állami gazdaság, Mákáralja dűlő, Szennyvíztelep.) Gépjavító (Nagy Jenő pitány tér.) Váll. kultúrterem u* - Steinmetz ka­97 eser forint a tésstaüsem villamosítására A Pécsi Sütőipari Vállalat Könyök-utcai tésztagyártó üzemében korszerűsítették a villamos hálózatot, s vala­mennyi gépet villanymeghaj­tásúra szerelték át. A kor­szerűsítési munkák 97 000 forintba kerültek. Október 7-én, 18 órakor: Szabolcstelepi pártház (Szt. Borbála u., Szabó István u., Szent László u., Szent Margit u., Ady Endre u. (szabolcsi). Tolbuchin u, páros oldal 122- től 172 hsz-ig. Ibolya u., Ked­ves u., Auróra u.) Fehérhegyi iskola (Frankel Leó u. páros oldal 10-től 16 hsz-ig, páratlan oldal 12—23 hsz-ig, Fehérhegyi iskola.) Meszesi szakszervezet helyi­sége (Bocskai u., Gábor Áron u., Komjáth Aladár u., Kőrös u.) Vámház u. iskola (Basama- lom u.. Bulgár u„ Ditz malom u., Nárcis u., Eozin u., Dankó Pista u., Cinka Panna u., Kis- Balokány dűlő, Nagy-Balo- kány dűlő ) Budai II. pártház (Marx u. 260. és 265 számú házak ki­vételével, Tátra u.) Zöldfa vendéglő. Vak B. u. 22. (Szőlő u., Nyúl u., Vak Bottyán u. mindkét oldal 61. hsz-tól végig.) Budai I. pártház (Alsó-Havi boldogasszony u., Könyök u., Márton u.) Aradi vértanuk «• óvoda (Aradi vértanuk u. páros ol­dal 40. hsz-tól végig, páratlan oldal 47. hsz-tól végig, Land­ler u., Miklós u., György u., Bartók Béla u., páratlan oldal 29—57 hsz-ig, páros oldal 26— 36 hsz-ig.) Petőfi ház (Bessenyei u., Kaposvári u., Kálvária dűlő, Surányi Miklós u. a Visy László útnak a Surányi Mik­lós úttól északra eső része.) Belvárosi leányislcola (Kulich Gyű la u. páratlan oldal 1—9 hsz-ig, páros oldal 2—4 hsz-dg,. Megye u.. Megye köz.) Fürdő u. ált. iskola (Bercsé­nyi u.-, -Fürdő ü.'. Hál tér, Kos­suth tér, Munkácsy M. u. pá­ratlan oldal 1—31 hsz-ig, pá­ros oldal 2—18 hsz-ig.) Közgazdasági techn. (Sem- melweiss u., Szabó József u.) Petőfi u. iskola (Tompa M. u.) Istenkuti iskola (Nagy-Dein- dol, Nagy-Deindol hegyhát. Közép-Deindol, Közép-Deindol hegyhát, Kismélyvölgy, Büdös- kuti vadászház, Ürögi kuti dű­lő (Istenkút) Vasas II. telep kultúrház 17 óra 30-kor: Vasas II. .falu 70—81 hsz-ig, 90—94 hsz-ig, C. ü. 15—25 hsz-ig, D. utca 15-től végig. Újtelep, és Parcsdn.) Október 8-án, 18 órakor: Szabolcsfalusi pártház —■ (Arany János u., Barátság u., Csápó János u., Csiíleköz, Gör­gey Artur u., Irinyi János u., Katona József u., Pázmány u.j Tököly. u., Vörösmarty u.) Pécsbányatelepi pártház —> (Bánom; űt. Nagybánya réti­völgy felső.) Újhegyi pártház (Pécsújhegy I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII. dűlő.) Buzsáki Imre u. zeneterem (Buzsáky Imre u., Karanes u., Téglaház, Pécsújhegy, pécsúj- hegyi MÁV pályaudvar és őr- házak.) Vámház ú. iskola (Alsó-Ba- lokány -u., Harangöntő u., Lánc u.) Susogó vendéglő (Barátur u., Boldizsár u., Bosnyák u., Böck János u„ Menyhért u., Tettye tér, tettyei kőbánya.) Aradi vértanuk u. óvoda (Antónia u., Vilmos u.) Belvárosi leányiskola (Ku­lich Gyula u. 6—8 számú há­zak, valamint az utca mindkét oldala 10 hsz-tól végig, Pap­növelde köz.) Nagy Lajos Ginvn. (Bem u., Széchenyi tér.) Hangszergyár kultúrterem (Légszeszgyár u. páratlan ol­dal 9 hsz-tól végig, páros oldal 20 hsz-tól végig. Somo­gyi Béla u., Fűzfa u., Pipacs u.,- Gyöngy u.) Köztisztasági Vállalat (Czin- deri u., Regős u., Battyhány u , Rózsa F. u.) III. kerületi tanácsház (Szi­geti u. páratlan oldal 1—59 hsz-ig, páros oldal 2—38 hsz-ig) Alkotmány utcai iskola (Tá­bor u., Tálbor .köz, Bartók Bél» u. páratlan oldal l-r-27 hsz-ig, páros oldal 2—24 hsz-ig.) Damjanich w, pártiskola — (Damjanich u. páratlan oldal 1—15 hsz-ig, páros oldal 2— 20 hsz-ig. Zsolt u., Bartók Bé­la ű. páratlan oldal 59-től vé­gig, páros oldal 38-tól végig.) UL -V újra kinyit — vigasztalta Gye- rátságosan odaszólt Gyemen- mentyev az öreget s ő is mo- tyevnek: 34 Kiderült, hogy a lakásból van átjárás a múzeumba. Az őr abba a pincébe vitte a kapi­tányt, ahol már járt. Egy ra­kás láda mögé bújtatta és el­ment. Kisvártatva pólyával és különböző gyógyszerekkel tért vissza. A seb egyáltalán nem volt veszélyes, a golyó a jobb la­pockába fúródott, kicsit szét­roncsolta, azonban nem ment mélyen a húsba, lígyhogy az őrnek sikerült kihalásznia egy olló segítségével. Bejódozta a sebet s ügyesen bekötözte. — Kér enni? — kérdezte, amikor végzett. — Nem. Inkább aludni sze­retnék, nagyon álmos vagyok. Ez jobban esik mindennél. Ké­szítsen nekem elő valami civil ruhát, ha módjában áll. — Jó. — Nem jöhet ide be senki? — Nem. A múzeum zárva... az ön parancsára — az öreg zavartan elmosolyodott. — Ne búsuljon! Nemsokára solygott. Gyementyev három napja feküdt a pincében. Az öreg el­üldögélt mellette órák hosszat s az égvilágon mindent meghánytak-vetettek. A seb lassan gyógyult. Éj­jelenként mindig felszökött a láza Gyementyevnek. Negyed­napra teljesen leromlott az ál­lapota. Időnként közeljárt ah­hoz, hogy elveszti az eszméle­tét. Az öreg első nap szóba hozta, hogy elhozza egy meg­bízható barátját, aki sebész­professzor, de Gyementyev ke­reken visszautasította az aján­latot, mivel azt tartotta, jobb ha minél kevesebben tudnak róla. Most azonban megadta magát. Mogorva, sovány kopasz em­ber állított be este. Leült Gye­mentyev mellé minden köszö­nés nélkül. Maga mellé rakta táskáját s megfogta a sebe­sült kezét. — 1—i-így — mondta el­nyújtva s bontani kezdte a kö­ltést. — 1-í-igy — ismételte a pro­fesszor újra elnyújtva s levet­te a kötést. Valamit mondott latinul az őrnek. Az elsietett A professzor műszereket hú zott elő a táskából. Gyementyev hason feküdt s hallotta az acél zörgését. Egy fazék forró vízzel té<-t t issza az öreg. A professzoi fertőtlenít Stic a késeket s M­— Kicsit fájni fog ugyan, de nem sokat kell szenvednie. Azonban mégis hosszúra nyúlt a szenvedés. Több mint egy óráig bajlódott a pro­fesszor a sebbel. Gyemeiityev többször elájult, mivel a pro­fesszor nem altatta el. A fájda­lom lassan azonban enyhült, a kapitányt szörnyű fáradtság lepte meg s észrevétlenül álom­ba merült. * Dovgalev ezredes két napig nem jelentette a parancsnok­ságnak, hogy Gyementyev el­hallgatott. Gondolni sem akart arra, hogy baj érte. Megtanul­ta már hosszú szolgálati ideje alatt, hogy akkor is várni kell türelmesen, amikor már min­denki lemondott a felderitőröl. Három napja nem jelentke­zett Gyementyev. Dovgalev reggel egyenesen a híradós szo­bába ment. Az ügyeletes rá­diós felállt. A fülhallgatót még most se vette le, az álmosság­tól vörösredagadt szemét rá­meresztette az ezredesre. Dov­galev kérdezés nélkül megér­tett mindent a rádiós tekinte­téből. Elhatározta, hogy vár tizenkét óráig s ha akkor sincs hír Gyementyevről, jelenti a parancsnokságnak. A főparancsnok már érdek­lődött Gyementyev iránt, Dov­galev azonban nem tudott róla, mivel a tábornok sejtette, mit él most át az ezredes s ezért nem szólt neki. Tizenkét órakor Dovgalev felemelte a kagylót, s a főpa­rancsnokot kérte. — Dovgalev ezredes jelen­tem, megszakadt az összekötte­tésem N. várossal. Gyementyev három napja nem jelentkezik. — Na és? — válaszolta nyu­godtan a tábornok. — Gondol­jon arra, hogy nem a legesz­ményibb viszonyok közt dol­gozik az embere, akadályozzák a munkájában. S különben is, amit eddig tett. az is nagyon- nagyon jelentős. Csak nem akarja megmosni Gyementyev fejét, amiért nem jelentkezik? — Nem.: i — mondta Dov­galev fáradtan. Csak az a baj, hogy a hajók mait sza­badon mehetnek-jöhetnek. — De miért mennének sza­badon? A repülők már úgy is­merik a hajók útvonalát, mint a saját tenyerüket. S ezt a fal- derítőjének köszönhetjük. Az­tán rövidebbek most már az éjjelek is. A kapitány jelzé­seit tovább is figyelni kell. Ha van valami, azonnal hívjon fel. Dovgalev ezredes hálás volt a főparancsnoknak, hogy le­csillapította ijedtségét. Jól is­merte Gyementyevet, tudta, hogy csak akkor hallgat el, amikor bajba kerül. Eltelt még egy nap. Gyemen­tyev rádiója még mindig hall­gatott. Éjjel rádióüzenet jött az egyik összekötőtől, aki már két hónapja nem adott hirt magáról. „A németek lelepleztek bi­zonyos Rucken kapitányt, akit orosz kémnek tartanak. Sike­rült megszöknie. Feltételezhe­tően megsebesült. Üldözik."' Először az cikkázótt át Dov­galev agyán, hogy utasítja az összekötőt, segítsen Gyemen­tyevnek. Azonban rájött, hogy ez lehetetlen. Egyébként ez az összekötő technikus volt a tele­fonközpontban. Nyilván lehall­gatta a Gestapo-tisztek beszél­getését. Azonnal jelentést tett a fő- parancsnoknak. — Reménykedjünk abban, hogy sikerült valahol ein »tör­nie. Ne gondoljunk csak a •leg- jobbra. / I ti ni }|f L* )

Next

/
Oldalképek
Tartalom