Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

NAPLÓ

1958. OKTOBER 5. >

Háromszázmillió forint értéket termelnek

állami gazdaságaink

Je/ö/őgyű/ések Pécsett

Pécsett a jövő héten a következő helyeken és időben lesznek jelölőgyűlések.

Az állami gazdaságok október elején megkezdik jövő évi tervük elkészítését. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel Dudás József elvtársnak. a Baranya megyei állami, gazdaságok igazgatójának.

— A,két éve folyó szabadabb tervezés, hogyan hatott a gazdaságok rentabilitására?

— A tervezés szabaddá tétele helyes intézkedés volt. Az a körülmény, hogy a. gazdaságok csak a legfontosabb állati és növényi termel vényekre kaptak kötött tervfeladatokat, s. a többiek vonatkozásában szabadon terveztek, azzal a jó eredménnyel járt, hogy üzemi adottságaikat, lehetőségeiket jobban kihasználhatták. A növénytermelésben és állattartáson belül' jobban megközelíthették az optimális struktúrát,, s az egész üzemre vonatkozóan is célszerűbben alakíthatták ki az arányokat. Kihasználhatták a helyes vetésforgóit. Megszűnt, vagy legalábbis igen szűk körre korlátozódott az a korábban eléggé általános állapot, hogy a búza után búzát voltak kénytelenek vetni. Növekedett, sőt döntővé lett a saját takarmánybázis jelentősége. A lehetőség a termelés helyes struktúrájának kialakí- # tására, továbbá a növénytermelésen és állattartáson belül azoknak a tevmelvények- nek kötetlenebb megválasztása, amelyek termelése a gazdaság adottságai mellett a rentabilitás szempontjából is a legkedvezőbbek — nyilvánvalóan nagymértékben fokozta a végső rentabilitást. Kár, hogy az elszámolóár változása miatt a rentabilitás fokozódása forintban nem fejezhető ki. Az a tény azonban, hogy 1957. év végén kivétel nélkül minden Baranya megyei gazdaság terven belül maradt, világosan mutatja, hogy döntő fordulat következett be tekintetében.

— Az önálló gazdálkodás természetes velejárója az ökonomikus szemlélet térhódítása. A gazdaságosság elve hogyan hatott az egyes termelési ágak fejlődésére és mennyiben érvényesül ma az ökonomikus szemlélet?

— A végletekig menő terv megkötés megszüntetésével együtt jár a kalkulatív szemlélet előbbre lépése. A rentábilis struktúra megválasztása után következő lépésként annak kutatása következett, hogy a megválasztott és volumenben jól megtervezett termelési alapágazatokon belül miképpen haladhatunk az optimális gazdaságosság irányában előre. Néhány konkrét példa: korábban általános volt a mesterségesen nevelt borjaknál 6—800 liter teljes tej itatása, ma már átlagosan 320 liternél tartunk, de ezt sem 3 és fél, hanem 2.5—2.8 zsírfokú tejből előzetes szeparálás után. Igen jelentősen hat az önköltségre a süldők borsó- és egyéb tarló legeltetése, a marhák szabad tartása, stb. Persze, e téren is sokszor elcsúsztunk a maximum irányában. Például a korábbi években elég költséges problémát jelentett a szűkös téli takarmányozási körülmények után a tehenek kondíciójának helyreállítása tavasszal. Ez évben volt elegendő takarmány és így elég gyakran találkoztunk azzal, hogy a szükségesnél több abrakot etettek. Be is következett több helyen, hogy valósággal hjzómarhák álltak a tehenészetben. A takarmányköltségeket nem vizsgálták a hozamokkal szembeállítva, ezért az első negyedévben bizonyos elfutás következett be. E hiba kijavítása volt ez évi munkánk egyik döntő kérdése, most már megállapíthatjuk, hogy a helyes forintszemlélet: hogy miből

mennyit, mennyiért termeljünk — általános lett gazdaságainkban.

12 gazdaságunk igazgatóinak, föagronómusainiatk, főkönyvelőinek kezére kb. 1 milliárd értékű álló és forgóesz- Jköz van. bízva, ameftvel kb. »too mmiós termelési értéket

kell évente előállítaniok. Ha ezt az értéket és feladatot a népgazdaság rájuk bízza, ennek a feladatnak teljesítésében őket anyagilag is komolyan érdekeltté teszi. Nem szabad őket a gazdálkodásban me révén megkötni. Az elmúlt 1957. évre a műszaki és adminisztratív dolgozóknak 1.2 millió forint prémiumot, az összes dolgozónak 3.3 millió forint nyereségrészesedést fizettünk.

Csupán egy gazdaságban nem volt az év végén prémium és nyereségrészesedés. Ez a jó munka, az önállósággal való helyes élés, a hozzáértő gazdái kodás bizonyítéka.

— Az idén milyen irányban fejlődtek állami gazdaságaink és ennek a fejlődésnek milk a konkrét jelei?

— Állami gazdaságaink folyó évi fejlődésének legjellemzőbb tünete az, hogy a termer lési vonal dolgozóiban is ki- alakult az egészséges forint szemlélet. Már nemcsak az átlagos terméshozam, nemcsak az állatok kondíciója és a talajmunkák minősége, ' tehát a technikád oldal érdekli őket, hanem az is, hogy mindez mibe kerül, mindennek mi az önköltsége. Komolyam befolynak ők is a főkönyvelő mellett a' költséggazdálkodás alakulásába. Ennek az eredménye az, hogy eddigi felméréseink alap ján a tervezett munkabérrel szemben körülbelül 5 millió, a tervezett anyagköltséggel szemben kb. 10 millió, a tervezett általános költségekkel szemben 2—3 millió forint meg takarítást fogunk elérni év végére

A vezetők, szakemberek, üzemszervezési, munkaszervezési, közgazdasági készségei a nagyob önállóság következtében jobban kibontakozhattak és ma mér az ilyen irányú fejlődés az üzemegység vezetőkig is eljutott. Ott tartunk ma már, hogy az üzemegységeka rentabilitás nek is külön kell üzem tervet, .......

'il

letve pénzügy; terVéj. készíteniük, mert csák ilyen alapon lehet megfelelően értékelni az üzemegységek gazdálkodását, aminek jelentős anyagi ösztönző hatása is van.

A Baranya megyei állami gazdaságokra jellemző, hogy a vezetők, valamint a szakemberek is stabilizálódtak. S ma

már nagyobb részt a gazdaságokban 4, sőt egyes helyeken 6 éve dolgoznak folyamatosan, ami döntő befolyással van a jó gazdálkodásra.

— Még egy utolsó kérdést az egész magyar gazdaság feladata: gyorsabb és tervszerűbb haladás a belterje- sebb gazdálkodás felé. Ennek a törekvésnek milyen jelei vannak az állami gazdaságokban?

Az állami gazdaságoknak a belterjesség felé való haladásban is példát kell mutatniok. Jelenleg ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a gazdaságok már az elmúlt és folyó, valamint a következő 2—3 év során közel 4000 kh. gyümölcsöst és szőlőt telepítenek. Ez pár év múlva nagyban elő fogja segíteni Pécs város dolgozóinak gyümölcsellátását. Csak a Pécsi Állami Gazdaság közel 300 kh. gyümölcs- és szőlőtelepítést végez. Nagy az előrehaladás más területen is. Különösen a cukorrépát kívánom kiragadni, mely ágban a hozamok elérése tekintetében már 1957. évben meghaladtuk az egyéni parasztok 1 kh.-ra eső átlagát: 148 mázsa hozammal kh-ként. Ugyanakkor ez évben a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére is előreláthatólag teljesíteni fogják a gazdaságok a cukorrépánál, valamint a kukoricánál is a megtervezett hozamokat. Az állat- tenyésztés területén, különösen a szarvasmarhatenyésztés az, amely nagymértékben előre haladt. Most már több helyen megfelelő törzsállomány- nyal rendelkeznek a gazdaságok, ami a tenyésztői munkát e tekintetben jelentősen előre viszi. Számolunk azzal, hogy a közeljövőben megfelelő tenyészállatokkal kell elláthi a termelőszövetkezeteket is. Már ebben az évben is közel 100- üszőt adtunk át nekik;

*****

Október 6-án: 18 órakor:

István-akna (Dick György telep, , György-akna, István- akna, Lantos völgy, Zsigmond- telep.)

Szabolcsi kultúrház (Felsőtelep, 1—36 hsz-iig mindkét oldal, Tolbuchrn u., páratlan oldal 117-től 145 hsz-ig, Tolbu- chin úti erdészlak.)

Meszesi iskola (Balassa Bálint u., Dobó István u., Szon- dy György u. és Búzavirág u.)

Bártfa u. iskola (Bokor ua Hajnal u., Pósa Lajos u„ Sarló u., Torda u., Tündér u.)

Budai II. pártház (Felső- Havi dűlő, Havi dűlő. Havihegy, Magyar u., Zerge u., Mező Imre u., Zsigmond u., Gyopár u.)

Kesztyűgyár napközi otthon (Hatház u., Virág u., Zöldfa u.)

Kesztyűgyár étterem (Ilona u., István ü., Kalinin u., Péter u.)

Tettpe vendéglő (Hegyalja u., páratlan oldal 17 hsz-tól végig, pálos oldal 28 hsz-tól végig-)

Bercsényi u. iskola (Tímár u., Toldy Miklós u.)

Cementipari Vállalat (Ispita- älja dűlő, Lackó u.. Kopács u., Marhatér alja dűlő. Siklósi u., Vásártér, Vásártéri őrház, a mérlegházzal,- Verseny u., Döghányó dűlő.)

Nagyárpád felső iskola (Kiss János u.,. .Kemény Zsigmond u., Hámán Kató u., Pál L. u.)

Petőfi u, iskola (Szilágyi Dezső u.)

EPFV kultúrterem (Megyeri

u. *41 hsz-tól végig mindkét^ oldal, Umgvár u., Nagyvárad" u. 15-től végig mindkét oldal. Kassa u. páratlan oldal 9 hsz- ;ól végig. Páros'oldal 14 hsz- tól végig. Füzes dűlő, állami gazdaság, Mákáralja dűlő, Szennyvíztelep.)

Gépjavító (Nagy Jenő pitány tér.)

Váll. kultúrterem u* - Steinmetz ka97 eser forint

a tésstaüsem villamosítására

A Pécsi Sütőipari Vállalat Könyök-utcai tésztagyártó üzemében korszerűsítették a villamos hálózatot, s valamennyi gépet villanymeghajtásúra szerelték át. A korszerűsítési munkák 97 000 forintba kerültek.

Október 7-én, 18 órakor:

Szabolcstelepi pártház (Szt. Borbála u., Szabó István u., Szent László u., Szent Margit u., Ady Endre u. (szabolcsi). Tolbuchin u, páros oldal 122- től 172 hsz-ig. Ibolya u., Kedves u., Auróra u.)

Fehérhegyi iskola (Frankel Leó u. páros oldal 10-től 16 hsz-ig, páratlan oldal 12—23 hsz-ig, Fehérhegyi iskola.)

Meszesi szakszervezet helyisége (Bocskai u., Gábor Áron u., Komjáth Aladár u., Kőrös u.)

Vámház u. iskola (Basama- lom u.. Bulgár u„ Ditz malom u., Nárcis u., Eozin u., Dankó Pista u., Cinka Panna u., Kis- Balokány dűlő, Nagy-Balo- kány dűlő )

Budai II. pártház (Marx u. 260. és 265 számú házak kivételével, Tátra u.)

Zöldfa vendéglő. Vak B. u. 22. (Szőlő u., Nyúl u., Vak Bottyán u. mindkét oldal 61. hsz-tól végig.)

Budai I. pártház (Alsó-Havi boldogasszony u., Könyök u., Márton u.)

Aradi vértanuk «• óvoda

(Aradi vértanuk u. páros oldal 40. hsz-tól végig, páratlan oldal 47. hsz-tól végig, Landler u., Miklós u., György u., Bartók Béla u., páratlan oldal 29—57 hsz-ig, páros oldal 26— 36 hsz-ig.)

Petőfi ház (Bessenyei u., Kaposvári u., Kálvária dűlő, Surányi Miklós u. a Visy László útnak a Surányi Miklós úttól északra eső része.)

Belvárosi leányislcola (Kulich Gyű la u. páratlan oldal 1—9 hsz-ig, páros oldal 2—4 hsz-dg,. Megye u.. Megye köz.)

Fürdő u. ált. iskola (Bercsényi u.-, -Fürdő ü.'. Hál tér, Kossuth tér, Munkácsy M. u. páratlan oldal 1—31 hsz-ig, páros oldal 2—18 hsz-ig.)

Közgazdasági techn. (Sem- melweiss u., Szabó József u.)

Petőfi u. iskola (Tompa M.

u.)

Istenkuti iskola (Nagy-Dein- dol, Nagy-Deindol hegyhát. Közép-Deindol, Közép-Deindol

hegyhát, Kismélyvölgy, Büdös- kuti vadászház, Ürögi kuti dűlő (Istenkút)

Vasas II. telep kultúrház 17 óra 30-kor: Vasas II. .falu 70—81 hsz-ig, 90—94 hsz-ig, C. ü. 15—25 hsz-ig, D. utca 15-től végig. Újtelep, és Parcsdn.)

Október 8-án, 18 órakor:

Szabolcsfalusi pártház —■ (Arany János u., Barátság u., Csápó János u., Csiíleköz, Görgey Artur u., Irinyi János u., Katona József u., Pázmány u.j Tököly. u., Vörösmarty u.)

Pécsbányatelepi pártház —> (Bánom; űt. Nagybánya rétivölgy felső.)

Újhegyi pártház (Pécsújhegy I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII. dűlő.)

Buzsáki Imre u. zeneterem (Buzsáky Imre u., Karanes u., Téglaház, Pécsújhegy, pécsúj- hegyi MÁV pályaudvar és őr- házak.)

Vámház ú. iskola (Alsó-Ba- lokány -u., Harangöntő u., Lánc u.)

Susogó vendéglő (Barátur u., Boldizsár u., Bosnyák u., Böck János u„ Menyhért u., Tettye tér, tettyei kőbánya.)

Aradi vértanuk u. óvoda (Antónia u., Vilmos u.)

Belvárosi leányiskola (Kulich Gyula u. 6—8 számú házak, valamint az utca mindkét oldala 10 hsz-tól végig, Papnövelde köz.)

Nagy Lajos Ginvn. (Bem u., Széchenyi tér.)

Hangszergyár kultúrterem (Légszeszgyár u. páratlan oldal 9 hsz-tól végig, páros oldal 20 hsz-tól végig. Somogyi Béla u., Fűzfa u., Pipacs u.,- Gyöngy u.)

Köztisztasági Vállalat (Czin- deri u., Regős u., Battyhány u , Rózsa F. u.)

III. kerületi tanácsház (Szigeti u. páratlan oldal 1—59 hsz-ig, páros oldal 2—38 hsz-ig)

Alkotmány utcai iskola (Tábor u., Tálbor .köz, Bartók Bél» u. páratlan oldal l-r-27 hsz-ig, páros oldal 2—24 hsz-ig.)

Damjanich w, pártiskola — (Damjanich u. páratlan oldal 1—15 hsz-ig, páros oldal 2— 20 hsz-ig. Zsolt u., Bartók Béla ű. páratlan oldal 59-től végig, páros oldal 38-tól végig.)

UL -V

újra kinyit — vigasztalta Gye- rátságosan odaszólt Gyemen- mentyev az öreget s ő is mo- tyevnek:

34

Kiderült, hogy a lakásból van átjárás a múzeumba. Az őr abba a pincébe vitte a kapitányt, ahol már járt. Egy rakás láda mögé bújtatta és elment. Kisvártatva pólyával és különböző gyógyszerekkel tért vissza.

A seb egyáltalán nem volt veszélyes, a golyó a jobb lapockába fúródott, kicsit szétroncsolta, azonban nem ment mélyen a húsba, lígyhogy az őrnek sikerült kihalásznia egy olló segítségével. Bejódozta a sebet s ügyesen bekötözte.

— Kér enni? — kérdezte, amikor végzett.

— Nem. Inkább aludni szeretnék, nagyon álmos vagyok. Ez jobban esik mindennél. Készítsen nekem elő valami civil ruhát, ha módjában áll.

— Jó.

— Nem jöhet ide be senki?

— Nem. A múzeum zárva... az ön parancsára — az öreg zavartan elmosolyodott.

— Ne búsuljon! Nemsokára

solygott.

Gyementyev három napja feküdt a pincében. Az öreg elüldögélt mellette órák hosszat s az égvilágon mindent meghánytak-vetettek.

A seb lassan gyógyult. Éjjelenként mindig felszökött a láza Gyementyevnek. Negyednapra teljesen leromlott az állapota. Időnként közeljárt ahhoz, hogy elveszti az eszméletét. Az öreg első nap szóba hozta, hogy elhozza egy megbízható barátját, aki sebészprofesszor, de Gyementyev kereken visszautasította az ajánlatot, mivel azt tartotta, jobb ha minél kevesebben tudnak róla. Most azonban megadta magát.

Mogorva, sovány kopasz ember állított be este. Leült Gyementyev mellé minden köszönés nélkül. Maga mellé rakta táskáját s megfogta a sebesült kezét.

— 1—i-így — mondta elnyújtva s bontani kezdte a költést.

— 1-í-igy — ismételte a professzor újra elnyújtva s levette a kötést. Valamit mondott latinul az őrnek. Az elsietett A professzor műszereket hú zott elő a táskából.

Gyementyev hason feküdt s hallotta az acél zörgését.

Egy fazék forró vízzel té<-t t issza az öreg. A professzoi fertőtlenít Stic a késeket s M— Kicsit fájni fog ugyan, de nem sokat kell szenvednie.

Azonban mégis hosszúra nyúlt a szenvedés. Több mint egy óráig bajlódott a professzor a sebbel. Gyemeiityev többször elájult, mivel a professzor nem altatta el. A fájdalom lassan azonban enyhült, a kapitányt szörnyű fáradtság lepte meg s észrevétlenül álomba merült.

*

Dovgalev ezredes két napig nem jelentette a parancsnokságnak, hogy Gyementyev elhallgatott. Gondolni sem akart arra, hogy baj érte. Megtanulta már hosszú szolgálati ideje alatt, hogy akkor is várni kell türelmesen, amikor már mindenki lemondott a felderitőröl.

Három napja nem jelentkezett Gyementyev. Dovgalev reggel egyenesen a híradós szobába ment. Az ügyeletes rádiós felállt. A fülhallgatót még most se vette le, az álmosságtól vörösredagadt szemét rámeresztette az ezredesre. Dovgalev kérdezés nélkül megértett mindent a rádiós tekintetéből. Elhatározta, hogy vár tizenkét óráig s ha akkor sincs hír Gyementyevről, jelenti a parancsnokságnak.

A főparancsnok már érdeklődött Gyementyev iránt, Dovgalev azonban nem tudott róla, mivel a tábornok sejtette, mit él most át az ezredes s ezért nem szólt neki.

Tizenkét órakor Dovgalev felemelte a kagylót, s a főparancsnokot kérte.

— Dovgalev ezredes jelentem, megszakadt az összeköttetésem N. várossal. Gyementyev három napja nem jelentkezik.

— Na és? — válaszolta nyugodtan a tábornok. — Gondoljon arra, hogy nem a legeszményibb viszonyok közt dolgozik az embere, akadályozzák

a munkájában. S különben is, amit eddig tett. az is nagyon- nagyon jelentős. Csak nem akarja megmosni Gyementyev fejét, amiért nem jelentkezik?

— Nem.: i — mondta Dovgalev fáradtan. Csak az a baj, hogy a hajók mait szabadon mehetnek-jöhetnek.

— De miért mennének szabadon? A repülők már úgy ismerik a hajók útvonalát, mint a saját tenyerüket. S ezt a fal- derítőjének köszönhetjük. Aztán rövidebbek most már az éjjelek is. A kapitány jelzéseit tovább is figyelni kell. Ha van valami, azonnal hívjon fel.

Dovgalev ezredes hálás volt a főparancsnoknak, hogy lecsillapította ijedtségét. Jól ismerte Gyementyevet, tudta, hogy csak akkor hallgat el, amikor bajba kerül.

Eltelt még egy nap. Gyementyev rádiója még mindig hallgatott. Éjjel rádióüzenet jött az egyik összekötőtől, aki már két hónapja nem adott hirt magáról.

„A németek lelepleztek bizonyos Rucken kapitányt, akit orosz kémnek tartanak. Sikerült megszöknie. Feltételezhetően megsebesült. Üldözik."'

Először az cikkázótt át Dovgalev agyán, hogy utasítja az összekötőt, segítsen Gyementyevnek. Azonban rájött, hogy ez lehetetlen. Egyébként ez az összekötő technikus volt a telefonközpontban. Nyilván lehallgatta a Gestapo-tisztek beszélgetését.

Azonnal jelentést tett a fő- parancsnoknak.

— Reménykedjünk abban,

hogy sikerült valahol ein »törnie. Ne gondoljunk csak a •leg- jobbra.

/ I ti ni }|f L* )