Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

WS«. OKTOBER 1. NAPLÓ 3 A baráti beszélgetések időszaka Aktívaértekezlet Sellyén A sellyei járási pártbizott­ság kedden délelőtt aktívaér- tekezlietet tartott a járási kultúrotthon nagytermében. A pártszervezetek titkárai és a községi tanácsok elnökei kö­zösen vitatták meg az ország- gyűlési és a helyi tanácsi vá­• lasztások előkészítésével járó teneivalókait. Az értekezleten Kloffer Pál elvtárs, a járási pártbizottság osztályvezetője mondott beszá­molót. Hangsúlyozta, hogy a választások előkészítése gon­dos és körültekintő politikai felvilágosító munkát igényel. Ez a másfél hónap egy nagy * tanácskozás időszaka lesz a vá lasztókkal, őszintén és nyíltam megbeszélve az ország fejlődé­sét, azt a nagy utat, amelyet a felszabadulás óta megtettünk. A kommunistáknak minden családhoz el kell jutniok, hogy _ kicseréljék véleményüket; — Néhány nap múlva min­denütt megkezdődnek a tanacs tagi jelölőgyűlések. Nagyon fontos esemény ez, mert a vá­lasztók a jelölőgyűléseken ál­lapítják meg, hogy az elkövet­kező években kik képviselik érdekeiket a tanácsokban. Ezért ezek előkészítését már most meg kell szervezni. Saj­nos. azt tapasztaltuk, hogy néhány helyen a párt- és ta- , nácsszervek még nem beszél- • fék meg ezt a különböző tömeg szervezetekkel s így nem is vonták be őket ebbe a mun­kába. Még nincs késő, pótolni lehet a mulasztásokat. befejezésül hangoztatta, hogy a választás a pártszerve­zetek nagy erőpróbája lesz. Az eocrgi eredmények biztosítékot nyújtanak, hogy sikerrel meg­állják helyüket. A felszólalók több helyes el­gondolást mondottak el az ági tátival kapcsolatban. Csicsók elvtárs véleménye szerint egy­elő* e még több pártszervezet nagyon szerény rosszul értel­mez.! azt az e’vet, hogy nincs szükség nagy „hűhóra”. Keve­set beszélőik a múltról és a jelenről, pedig lenne miről szelni. Nézzék csak meg, kik képviselték a járás dolgozo parasztjait a felszabadulás előtt és milyen körülmények között választották őket. Az crsebbek még bizonyára jól emlékeznek arra is, hogy vá­lasztójoga csak annak volt, aki meghatározott ideig egy helyben lakott. De a szegény ember igen kevés időt töltött egy községbe t, örökké kezében volt a vánt őrl őt. S csakúgy, m'nt mindenütt, a sellyei já­rás községüber: is megválto­zott az élet a fei szabadulással. N ncs okunk a szégyenkezésre, reszeljünk csak bátrán s ez a pc 3 ti kai műnk? megélénkülé­sét eredményezi. izücs elvtá's többek kőzett arról beszélt, -hegy a lakosság többsége bízik a pártban és a kormányban, ezt számtalan­szor kifejezésre juttatta. Né­mely községben azonban ép­pen bizalmatlansággal vála­szolnak erre. Miért? A kom­munistáknak nagyobb bi iái­mat kell tanúsítaniok az em-; berekkel szemben, még azok-; kai is, akik netán megtéved-: tek az ellenforradalom idején,: de különben becsületes mun-; kásembarek. Jó részük máris: belátta tévedését, a többit pe-i dig nekünk kell* felvilágosí- j tani. » i Az értekezlet második részé-: ben néhány adminisztrácis fel-: adatot beszéltek meg. : HU újság- Baranyában? A TIT-TEL KÖZÖSEN a KISZ Ifjúsági Akadémiát szer­vez Szigetváron, Komlón, Sik­lóson és Mohácson. * y Bővítik az óvodát Szajkón. A meglévő épülethez még egy foglalkozótermet építenek a közsegfejlesztési alapbólt * 24 MŰVELŐDÉSI OTTHON kerül tető alá ebben az évben a megyében. Az építkezés és a jövő év elején az o'thonok berendezése a községfejlesz­tési alapból történik. A belkereskedelem kiváló dolgozói Hétfőn a délutáni órákban a megyei belkereskedelmi ta­nácskozáson osztotta ki Tausz János elvtárs, belkereskedelmi miniszter „A belkereskedelem 4 kiváló dolgozója” kitüntetése­ket. A megyében 21 boltveze­tő, eladó és más kereskedelmi dolgozó kapta meg a kitünte­tést és a vele járó pénzjutal­mat. A kitüntetett dolgozók *. kö­vetkezők: Bánusz Jánosné Pécsi Ven­déglátó Vállalat, Borbély Lász­ló Pécsi Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat, Boronkai Kál­mán Dél-Baranya megyei Nép­bolt, Dallos Lászlóné FŰ­SZERT V., Kamarás Sándor Dél-Baranya megyei Népbolt Vállalat, Katona Jánosné Pé­csi Hús- és Tejkiskereskedelm Vállalat, Kincses Kálmán Eszak-Baranya megyei Nép­bolt, Krassó Dénesné Állami Áruház, Lippai Pál Textil nagykereskedelmi V., Moszlo- vátz Mátyás Dél-Baranya me gyei Népbolt, Merk Ferenc Éielmiszerkisker. Váll., Perecz György Eszak-Baranya megyei Népbolt, Rebényi Gyula Boly Fmsz., Reisz János Észak Baranya megyei Népbolt, So modi Józsefné Pécsi Vendég látó Váll., Szlavina Sándor né Üzemi Vendéglátó Váll Tihanyi József Vegyianya Nagyker. Váll., Tóth Ferenc KISOSZ, Vudi Anna RÖVI KÖT V., Weisz Jenő Ruházat Bolt és Zalai Jenő Textilnagy kér. Váll; Október elején lesz a Nép-, művelési Ügyvezetők és Nép-: művelési Otthon igazgatók ér-: tekezlete. Itt. kapnak útmuta-: tóst évi tervük elkészítéséhez.; * AZ ŐSZI VÁSÁRT október 18—19-én rendezik meg Pé­csett. A Balokányban a me­gyei és városi állami és szö­vetkezeti kiskereskedelem egy aránt fölvonultatja árucikkeit. * 3 NÉPFŐISKOLA JELLE­GŰ tanfolyam indul a megyé­ben a közeljövőben. A tanfo­lyamon politikai, kulturális, va lamint olyan előadásokat hall­gatnak majd a tanulók, melyek főleg általános műveltségüket növelik. t KÉT ŰJ BOLTOT kapott Kővágószőlős. A húsbolt már meg is nyilt, az élelmiszerüzlet pedig a jövő héten kezdi meg az árusítást. * Jugoszláv kombináltszekrc- nyek érkeztek Pécsre. A köz­kedvelt kambináltszekrónyeket a Pécsi Kiskereskedelmi Vál­lalat üzleteiben árusítják: * A MEGYEI MEZŐGAZDA­SÁGI OSZTÁLY a következő községekben indítja az Ezüst Izalászos tanfolyam második évfolyamát novemberben: Mo­hács, Somberek, Boly, Ara- nyosgadány, Lotthárd, Gyód, Téseny, Szebény, Szederkény, Alsómocsolád, Gödrekeresztúr, Bikái, Felsőszentmárton, Sári puszta, Geresd, Mol/vány, Ki­rályegyháza és Zádor. Nagy sikert aratott a Pécsi Szimfonikus ismékén else bétleliestiem Szeptember 29-én tartotta a Pécsi Szimfonikus Zenekar el­ső bérleti estjét a Pécsi Nem­zeti Színházban. Nagy jelentő­ségűnek tartjuk ezt a hang­versenyt. Mint a közelmúlt években gyakrabban, ez alka­lommal is két új, Pécsett még nem játszott mű szerepelt a hangverseny műsorán. Az első rész romantikus művekből ál­lott. Mendelssohn csodálatosan szép tündérzenéje, a Szent- ivánéji álom nyitánya után Schumann á-moll zongoraver­senyét Bánky József zongora- művész, a pécsi zeneművészeti szakiskola tanára játszotta. Nem csoda, hogy a romantiká­nak ez az áradóan dallamos alkotása a közönség egyik leg­kedveltebb művévé vált. Vál­tozatos, érdekes, telve a leg­szebb témákkal, szerkezetileg és tartalmilag könnyen felfog­ható és megérthető. Különö­sen akkor, ha olyan és költői előadásban mint Bánky Józseftől. A mű­vész egyszerű, pózmentes elő­adása elsősorban arra szorít­kozott, hogy önmagát háttérbe szorítva, a zenei szép irányá­ban megkövetelt alázattal tol­mácsolja a romantika e remek­művét. Bánky őszintesége az, mely azonnal megkapja a hallgatóságot; apró finomsá­gokban és nagyvonalú formai megoldásban egyaránt mér­téktartó, mindig költői meleg­séggel tárja a közönség elé mondanivalóit; és van mon­danivalója. Zongorázása erősen zenei, azért tudja egyszerű esz­közökkel kifejezni a zenei lé­nyeget, és meg tudja teremte­ni azt a nem izzó, de meleg költőiséget árasztó romantikus hangulatot, melyet a Schu­mann mű mégkíván. Különö­sen tetszett a zongoraverseny második tétele; a zenekar gyö­nyörűen bársonyos énekét kü­lön meg kell említeni. A har­madik tétel bonyolódott ritmi­kája néhány kellemetlen pilla­natot keltett ugyan, de Lehel György karmester biztos kéz­zel fogta mindvégig a zene­kart. Hönegger II. szimfóniája ko­runk egyik legnagyobb zene­szerzőjének lehiggadt, kiala­kult stílusú remekműve. El­gondolkoztató, mélyen az világos emberi bensőbe ható alkotás, halljuk, Mindhárom tétele robbanó fe­szültségektől viliódzik, mint az 1941-es esztendő, amikor a szimfónia keletkezett. Az em­beri szenvedésnek óriási ereje feszül például az első tétel kö­nyörgő ostinato dallamában, amely motívum aztán mind­végig az egész szimfónián ural­kodóvá válik, mintha azt hir­detné: „Embertestvérek, med­dig? Miért? Szenvedünk, pusz­tulunk, csapkod a halál felet­tünk és körülöttünk és még­sem tudjuk egymást megérte­ni.“ Aztán a harmadik tétel nagy küzdelmének végén a trombitákon megszólaló fen­séges dallam megmutatja a zűrzavarból a kivezető utat: béke, munka, hit a jövendő­ben, az emberiség közös, szebb életlehetőségében. Ezt hallottuk ki Honegger remek­művéből. A rendkívül nehéz mű előadása súlyos terhet rótt a vonószenekarra, mégis jói megbirkózott vele. Nagy telje­sítmény és a zenekar fejlett­ségét mutatja, hogy mindvégig kifejező alaptónusban tolmá­csolta Honegger remek mu­zsikáját. Lehel György itt is biztoskezű dirigensnek bizo­nyult. A műsor uolsó száma Bartók Béla Táncszvitje volt. Bartók e művéből árad a fiatalos élet­erő, a magyar nép teremtő és életet fakasztó lehelete. Sti- lizáltságban, szinte általános­ra leszűrve kapjuk e műben a magyar táncmuzsika lényegéi. Mindvégig szellemes, vidám, időnként elmélázó hangulata jól érvényesült a zenekar elő­adásában. A közönség hosz- szan ünnepelte a kitűnő kar­mestert, Lehel Györgyöt és a zenekart. A hangverseny leg­nagyobb eredménye az, hogy ismét léptünk egyet előre. hm. Jövőre 4270 holdon termelünk zöldséget 1/ Hányszor mondtuk, hatot­tuk: — Hát ez mégsincs így jól! Kevés a zöldségtermelő terü­let, drága a zöldség. Ezt főleg a háziasszonyok érezték, no meg a férjek is, amikor a piacra induló asszony összeszedte az „aprópénzt”. Mert a pécsi piacon bizony a tízforintosnál kezdődött az ap­rópénz. Felfigyelt erre a me­gyei, a városi pártbizottság is és alapos előzetes munka után elkészült a terv, amely Bara­nya, Pécs és Komló zöldség­ellátását hivatott megjavíta­ni. A megyei pártbizottság a terveket jóváhagyta, végrehaj­tásába bekapcsolta a Megyei Felvásárlási Operatív Bizott­ságot, a megyei, városi, járási és községi tanácsokat, az álla­mi gazdaságokat és termelő- szövetkezeteket. Baranyában körülbelül 190 000 az ellátatlan lakosok MnfoietciU MARGOT“ SSI M agas, erős testalkatú, jól öltözött nő. Arca bamás-lilás, és kétoldalt besüp­ped, mert hiányzó fogai már nem feszi­tik bőrét. Haja fekete, fejét idegesen kapkodja ide-oda. ... Es alkoholista. — Én kérem hat gimnáziumot végez­tem. A Notre Dame zárdában. — Apácák nevelték? Szemében csufondáros gúny: — Igen.-.-. Akkor — hatodikos gimnazista korá- , ban — „törés állt be“ azéletében. Makacs ^ M. „Nem szerettem, ha parancsolnak“ -j mondja. Nem is tanult. Csak úgy élt <m ár ól-holnapra. Ma sem különben. — Mély érzésű ember vagyok.. t Muskotályt ivott. Hátrább lépek: — Szóval én egy mélyérzésű ember vagyok ... Adjon egy cigit! Tüzet is kérek. Szóval kevés ilyen van a város­ban, mint én. Ajaj! Engem senki sem ért meg. Az uram például ütött. Mindig megvert. Én meg nem bírom a botrányt. A szórakozóhely elten botrányosan vi­selkedik. — Szabó volt az uram. Tudja meny­nyit keresett? Négy-ötezret havonta. Három napot ittunk, három napot dol­gozott, megint három napot ittunk, há- » MR napot ismét dolgozott. „Ittunk, — dolgozott...“ Hm. A mun­kamegosztás sántít. — Utáltam a varrást. Böködni tűvel a posztót — utálatos is, unalmas is. Nem szerettem. — Mit szeret? Felvillanyozódik: — Mit? Hát főzni! Azt nagyon. De mosogatni már nem, ablakot pucolni, ta­karítani, azt sem nagyon. 1/ égzett életében valami komo- “ lyabb munkát? — Hogyne kérem... Először még negyvenkettőben doktor Szemere Gás­pár textinagykereskedőnél mint árurevi­zor. Aztán most, 1951-ben is dolgoztam a bári állami gazdaságban. <— Mit? r— Élelmiszerbeszerző voltam. — És most mit csinál? Nevet. A foghíjak feketéllenek szájá­ban, szeme pedig összébb szűkül. — Fekszem, dühöngök, piálok. Ezt csinálom. Ezt a hármat. És megint nevet. Hogy miből él? Ja igen. — Tudja.:; van egy ismerősöm, aki rövidesen elvesz feleségül, és ..: Most én nevetek. — Nem hiszi? Istenbizony elvesz. Jól keres. Kettő, kettő és félezer... Elég, nem? Szóval most azzal a férfival va­gyok együtt. Csuda szerencsés nő. Valahogy mindig a napsütötte oldalon andalgott végig e negyedik évtizedig. Kétszer dolgozott életében — egy-egy esztendeig összesen — s azontúl semmit. S az sem volt ne­héz munka. Pénze pedig mindig volt. És van most is. így is lehet élni? Valószínű. Gyerek­nevelés? Rohanás az üzembe? A hiva­talba? Az áruházi pult mögé? Szombati bevásárlások? Nagytakarítások? Ellátni férjet, gyereket? Margit nem tudja mi ez. Főzni sze­ret. Csak főzni. Meg inni... Zsong a város fiz emberek sétálnak. Mások rohannak haza a munkából. Ősz van. Bágyadt ősz. Villon mester leései „Margot"-ja pedig térdén általvetett lábbal ül, szájában lóg a cigaretta, fogatlan szája, mint sö­tét, feneketlen kút, szájaszéle szeder­jes, az alkohol pusztítja, tépi, izekre szaggatja lassan-lassan... e fáradt, el­fásult testet. — Pszichológiával is foglalkoztam va­lamikor. Csaífc úgy magamnak. Saját részemre. — Rájöttem, hogy az emberek, alja­sok, cinikusak, rongyok. Nem értenek meg engem. föláll. Elmerengve néz ki az utcára. S mintha maga fölött mondaná ki az ítéletet, így szól, rekedten, komor arccal: — És azt is tudom, hogy az emberek, az aljasok engem egyszer elsodornak ... Ez lesz az én sorsom ... „Margót“ mondja, s nem más. Bólintsák rá egy áment? RAB FERENC száma. Ezek! az emberek piac­ról élnek és vegyes zöldséggel való ellátásukhoz — 130 kilót számítva egy emberre — mint­egy 2470 sülyvagon vegyes zöldségre lenne szükség. Az elmúlt években ezt a mennyi­séget nem tudtuk megtermel­ni a megyében, egyrészt azért, mert egyes zöldségféléken be­lül nem volt arányos az elosz­tás, a termelés nem vette elég­gé figyelembe a lakosság szük­ségleteit, másrészt a meglévő 3000 holdon főleg és elsősor­ban szárazföldi kertészkedés folyt, Mit tartalmas a terv? A tervek szerint 1959-ben 4270 holdon folyik kertészke­dés a megyében, az idei 3000 holddal szemben. Ennek az 1270 hold növekedésnek nagy hata^r-4*>fiz a piacra, a városi lakosság ellátására, annál is inkább, mert a tervek szerint ,több mint kétszeresére nő az öntözéses terület is. Ez a terü­let biztosítani tudja a megye ; zavartalan zöldségellátását. { Nagy feladat hárul a Pécsi Kertészeti Vállalatra, hisz jö­vőre az eddigi 30 hold helyett 130 holdon kell öntözéses gaz­dálkodást folytatnia és emel­lett be kell indítania 100 hold szárazföldi kertészetet is. Az állami gazdaságok feladata sem kisebb. Jelenleg 110 hol­don kertészkednek az állami gazdaságok. Jövőre 720 holdat kell kertészeti művelés alá venniök és ebből 250 hold ön­tözéses lesz. A termelőszövet­kezetek és társulások jelenlegi — 60 hold öntözéses és 180 szárazföldi kertészetük van — területe is lényegesen nő. Ön­tözéses területük 120, száraz­földi kertészetük pedig 300 | hold, lesz. Az egyéniek zöldség­termő területe 2930 holdat tesz ki 1959-ben. aminek megvaló­sulását az agitáció mellett a szerződéskötések kiszélesítése teszi lehetővé. Komló is önellátásra rendezkedik be A tervek szerint Komló is önellátó lesz. Persze ehhez időre, két-három évre van szükség. Jövőre a pécsihez ha­sonlóan már Komlón is műkö­dik egy kertészeti vállalat, egyelőre körülbelül ötven hol­don. Ez a terület már 1H59- ben is ad zöldséget Komlónak, de még nem elegendőt, hisz az eilsö évben főleg előkészület! munkák lesznek nagyobb mér­tékben. Komló ellátását szol­gálja majd a Bikali Állami Gazdaság Györgyi-majori üzemegységében létesítendő kertészet is, ahol mintegy 50 holdon folytatnak öntözéses kertészkedést 1959-ben. Bár az első évben nem oldja meg a kettő együttesen sem Komló zöldségellátását, de lényeges javulás lesz: A tss-ek védőárat kérnek Mind a tsz-eknél, mind az állami gazdaságoknál indokolt­nak látszik a védőár beveze­tése. A Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság ezért java­solta — illetékes felsőbb he­lyen sem mondanak ellent —, hogy állapítsák meg az alsó határokat. Ennek megállapí­tásánál természetesen a kor­szerű termelési költségeket ve­szik figyelembe. Ha a javas­latot elfogadják — eddig úgy látszik elfogadják —, akkor megvalósul az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek és társulások régi vágya: a biz­tonságos zöldségtermelés. 'Ez pedig azt jelenti, hogy nő a zöldségtermelő kedv. Erre máris vannak példák, különö­sen a termelőszövetkezetek­ben. Több tsz, így a vókányi és az ivánbattyáni termelőszö­vetkezet máris hozzákezdett öntözőtelep létesítéséhez. A terv kész — végre is hajtjuk — Nehéz lesz, de végrehajt­juk — így fogalmazta meg ezt Földvári János elvtárs, a me­gyei tanács elnökhelyettese, aki egyben a megyei Felvá­sárlási Operatív Bizottság el­nöki tisztét is betölti. A terv megvalósulását mutatja az is, hogy az állami gazdaságok tervezésüknél nagyon komo­lyan figyelembe vették a zöld­ségellátását. A termelőszövet­kezetek és társulások is meg­kezdték a munkát és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy biztosítsuk az egyéniek részvételét is a megye zöldség­ellátásának megjavításában. Ha a terveket sikeresen végre tudjuk hajtani, akkor jövőre több, jobb és ami nem lényegtelen, olcsóbb zöldség lesz a pécsi, komlói piacon is. SzaM

Next

/
Oldalképek
Tartalom