Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

»58. OKTÓBER 4. NAPLÓ 3 A <Usá4 Baranyában Előregyártott elemekből két ház épül még ebben az évben Siklóson. A panellt a Bara­nya megyei Építőipari Válla­lat kísérleti paneU üzeme gyártja. * Kétkilométeres utat építe­nek, nagyrészt társadalmi munkában Felsőszentmárton lakói. A hengert az útépítés­hez a községfejlesztési alap­ból biztosítják. * ' Javítják az erősen lerom­lott utat Komló és Mecsek­jén ősi között a Komlói Út­építő Vállalat dolgozói. A ja­vítás a tervek szerint még ebben a hónapban befejező­dik. * Ez év végére elkészül Hosz- eziihetény és Magyarhertelen- den a belvízszabályozás. öt hetedik osztály és 4 nyolcadik osztály indult a dolgozók iskolájában Pécsett ebben a tanévben. A tanítá­sok a belvárosi fiúiskolában, a Mátyás király utcai iskolá­ban, valamint a Bőrgyárban lesznek. Az esti általános is­kola 1. és nyolcadik osztályá­ba 200 dolgozó jelentkezett. * Lebontották a pécsváradi feltepplom 1 méter 20 cen­tis körfalát, és a parkettet felszedték. A feltemplomot Zinzendorf Konrád alakította át 3 szobává esi hálófülkévé. A régen lerakott köveket most injektálják, és lefényké­pezik. db i CJ ÖNKISZOLGÁLÓ BOL­TOK nyílnak még az év folya­mán Pécsett. A Bem utcai Ru­házati és Cipőboltot alakítja át önkiszolgáló boltokká. * ' Nagy mennyiségű matlasszé pongyola érkezett az Állami Áruházba. A pongyolák a leg­különfélébb színekben és fa­zonokban kaphatók. Az első jelölőgyűlések Komién Csütörtökön Kom­lón is megkezdődtek a választási előké­születek. Kökönyö- sön. Kenderföldön, a óel városban, Geszte­nyésben és Mecsekjá- nosiban csütörtökön délután tartották meg az első jelölőgyűlése­cet. A jelölőgyűlése- cen mindenütt igen nagy számban vettek részt a választó pol­gárok, hogy kiválasz­szák maguk közül azokat, akiket a leg­alkalmasabbnak tar­tanak, hogy mint ta­nácstag-jelölt vegyen részt a választásokon ha megválasztják, mint tanácstag, érde- ceiket a tanács mun- cájában képviselje. A jelölőgyűléseket mindenütt a Hazafias Népfront várósi bi­zottsága szervezte. A gyűlések résztvevői­nek magatartásából, hozzászólásaikból megállapíthatjuk, — hogy Komló bányá­szai, választó polgá­rai lelkesen készül­nek a közelgő válasz­tásra, a lehető leg­nagyobb gonddal igye keztek kiválasztani azokat, akiket ta­nácstagnak jelöltek. Szinte kivétel nél­kül minden esetben alaposan megvizsgál­ták, hogy á jelöltek a felszabadulás óta eltelt 13 év alatt mit tettek a szocializmus építése, hazánk fel­virágoztatása érdeké­ben, helyt álltak-e a munkájukban, mi­lyen a magatartásuk, van-e rátermettségük a tanácstagi felada­tok ellátására s csak miután mindezekről meggyőződtek, akkor határozták el, hogy jelölik-e vagy sem a szóba került választó­polgárokat. A Haza­fias Népfront által javasoltakat általá­ban mindenütt érde­mesnek tartották ar­r , hogy mint jelölt vegyen részt a vá­lasztáson. Gesztenyésben — Komlónak e kertvá­rosában — az álta­lános iskolában tar­tották meg a jelölő­gyűlést, a 79. számú választókerület tag­jai; A jelölőgyűlést Kövesdi Gusztáv, a Hazafias Népfront küldötte nyitotta meg majd Huszár Sándor elvtárs számolt be a tanácsnak az elmúlt négy év alatt végzett munkájáról. Elmon­dotta, hogy a tanács ebben az időszakban eredményesen oldotta meg a feladatát, sok mindent tett Komló fejlesztése, a város la­kosainak megfelelő szociális, kulturális ellátása érdekében stb. Huszár elvtárs ezután a közelgő vá­lasztások jelentőségé­ről beszélt. A Hazafias Nép­front Városi Bizott­sága ebben a választó kerületben Elter Im­re elvtánsat javasolta tanácstag-jelöltnek. Azért Elter Imre elv­társat, mert ő mint* a tanács tagja eddig is igen eredményesen látta el a feladatát s minden biztosíték megvan arra, hogy a jövőben is hasonlóan jól látja majd el munkáját. A jelölő­gyűlés résztvevői kö­zül szép számmal szó­laltak fel s vala­mennyien igen elis­merően beszéltek El­ter Imre elvtárs ed­digi tevékenységéről, jó véleményt mond­tak róla. így aztán nem csoda, hogy amikor a szavazásra került a sor, a 79. számú választókerü­letiben egyhangúlag Elter Imrét jelölték tanácstag-jelöltnek. Ugyanitt a megyei tanácstag-jelöltnek — Sírnék Árpád elvtár­sat jelölték. Olvasómozgalom a falusi könyvtárakban Ki képviselje Újpetrét? Néhány napja került yilvánosságra az országgyű­lési képviselők és a tanácsta- ok választásáról szóló közle­mény. Ujpetrén a faluban mű- ödő különböző szervezetek munkájának összehangolására lakúit operatív bizottság yomban megtárgyalta ezzel apcsolatos teendőit. A párt- zervezet és a tömegszerveze- ek elosztották a jelölőgyűlé- ek előkészítéséhez szükséges eladatokat. Az operatív bi- ottság elfogadta azt a javas- atot, hogy az újpetrei megyei örzethez tartozó operatív bi- ottságok tartsanak, állandó apcsolatot egymással és ta­pasztalatcsere végett vegye- ek részt az újpetrei jelőlő- yűlésen. Csütörtökön este felé érkez- m a községbe. Akkor már a ultúrház előtt kisebb beszél­gető csoportok alakultak. Élén­ken latolgatták, ki legyen majd a megyei és a járási tanács­tagjelölt. Mert rajtuk múlik, hogy megfelelő, az érdekeiket képviselő embert válasszanak. Az egyik csoportnál Gerebicz bácsi vitte a szót. Ö továbbra is javasolja járási tanácstag­jelöltnek Dorottya Lőrincnét. Az elmúlt években jól dolgo­zott és mindig be is számolt választóinak, hogy mit vég­zett a tanácsüléseken, javasla­tokat és véleményeket kért tő­lük. Nem volt olyan ügy, amelyben, ha hozzáfordultak, ne segített volna. „Vgy-úgy, becsületesen állta a sarat, megérdemli a bizalmat” — he­lyeseltek Gerebicz bácsinak a többiek. Vass Istvánná elvtársnő Mohácson Nagy érdeklődés mellett mondotta el Mohácson a Bar­tók Béla Művelődési Házban Vass Istvánné, a Hazafias Népfront titkára élményeit a békehajó útjáról; A beszá­moló kezdetére 400-an voltak jelen a teremben, ahol Mo­hács város szimfonikus zene­kara szórakoztatta a hallgató­ságot. Vass elivtársnő másfélórás élménybeszámolóját feszült figyelemmel hallgatták. El­mondotta, hogy a kapitalista államok békeharcosai szemé­lyesen győződhettek meg an­nak a sok rágalomnak a va­lótlanságáról, amelyet hazá­jukban a mi országunkról ter­jesztenek. Egy nyugatnémet békeharcos, amikor haza in­dult Budapestről, kijelentette, hogy őt többé már nem tud­ják félrevezetni Magyaror­szágról és a többi népi demo­kratikus országokról költött rágalmakkal. A beszámoló végén az elő­adó hangsúlyozta, hogy büsz­kék lehetünk magyar népünk­re, amely pártunk és kormá­nyunk vezetésével leküzdötte az ellenforradalom által oko­zott súlyos nehézségeket és biztosan halad a szocializmus építése útján. Felhívta a je­lenlévők figyelmét, hogy most amikor újból bizonyítékát kell adnunk arról, a válasz­tás során, hogy a párthoz és a kormányhoz hűek vagyunk, szilárdan és egységesen nyil­vánuljon meg ez a kiállás. A beszédét szűnni nem aka­ró taps kísérte. A mohácsi dolgozók szeretetét tolmácsol­ta Simon Józsefné, a városi nótattáos elnöke, amikor a beszámoló végén egy cserép élővirágot nyújtott át Vass elvtársnőnek; Vadon Antal Lassan benépesedett a kultúrotthon nagyterme. So­kan eljöttek, hogy személyesen jelöljék ki azt az embert, aki megérdemli e tisztséget, s aki­re majd szavazataikat adják. Lelkesen megtapsolták a gyű­lés levezetésére megválasztott Kiss Lászlót, a községi nép­front bizottság elnökét és a szavaló úttörőt. Az elnök ez- j után méltatta a választás je* I lentöségét. Végezetül bejelen- t tette, hogy a népfront bizott­ság Gere Jánost javasolja me­gyei tanácstagjelöltnek. Gere Jánost jól ismerik az újpetreiek. A helybeli tsz köz- tiszteletben álló elnöke. A kö­zös gazdaság az ő irányításá­val jelentősen megerősödött. Ennek egyik jele, hogy az utóbbi hónapokban többen kérték felvételüket, elismerve, hogy a szövetkezet jobb életet biztosít tagjainak. Kiss Miklós és mások is elmondották, hogy Gere elvtárs lelkiismeretesen dolgozik, elnöksége idején megnőtt a tagok munkakedve, olcsóbban és tervszerűbben gazdálkodnak. Helyeslik, hogy mint vezető, a tagok vélemé­nyére támaszkodva dönt még sokszor a kisebb ügyekben is. Egyszóval, a választók támo­gatják Gere elvtárs jelölését, a népfront bizottság jól válasz­tott, amikor őt emelte ki. Ért­hető, hogy az elnök kérdésére: „a jelölőgyűlés elfogadja-e Gere Jánost megyei tanácstag­jelöltnek?” — egyhangú sza­vazással döntöttek mellette. Ezután ugyancsak szavazással ismét jelölték Dorottyánét já­rási tanácstagnak. KELEMEN ISTVÁN, a Hazafias Népfront pécsi járási titkára. NAPLEMENTE ELŐTT önkéntelenül is odapillant | az ember, ha őszhajú, reme­gő kezű anyókákat, nagybajuszú bácsikat lát üldögélni a Xavér utcai szociális otthon te­raszán. Ülnek csendesen, kezük bizonytalanul matat a szék karfáján és élvezik a vénasszo­nyok nyarát, a koraőszi nap bágyadó sugarát. Ki tudja, mi foglalkoztatja őket ilyenkor odabent, mire emlékeznek, ki tudja mennyi útat jártak meg ezek a vékony lábak, hány kócos fejet fésültek az eres kezek, hány gye­rek első lépését kísérték a ma már pislogó, rövidlátó szemek? Végigjártam a szobákat ,'hogy meglássam, meg tudják-e szokni az itteni életet, meg tud­ják-e szeretni, otthonuknak érezni ezt a ma már tisztán ragyogó 100 éves kaszárnyaépüle­tet, kapnak-e gondoskodást, megértést és ta­lálnak-e szeretetet? A szobákban, amint benyitottam, a huzat­tól meglebbentek a hófehér függönyök. Piros és kék színes szőttessel leterítve az ágyak, szép szőnyegek a padlón, megfakult esküvői kép, vagy éppen az unoka képe egy-egy ágy felett. Mindenki kiteszi, ami a legkedvesebb neki. Rend és tisztaság van mindenütt. Nevetgélés hallatszott a 8-as szobából, hát benyitottam. Dallos néni teremtette a hangu­latot. Fütyülni is szokott, persze nem olyan szépen, mint annakidején a rádióban, de azért tetszik a többieknek. Az egyiknek a ke­ze, a másiknak a lába béna. S itt gondozzák, fürdetik őket, rádióval, újsággal szórakoztat­ják. — Megváltás ez itt az öregeknek — szólt szomorkás mosollyal egy 72 éves óvónő. — A gondnoknő, meg az ápolónő a mi drága jó anyánk — mondja és könnycsepp csörgött vé­gig az arcán. Egy színésznő is van itt, de ő még fiatalabb. Verséket ír egész nap, viccelődik, élcelődik az emberekkel, megnevetteti az asszonyokat. — Jól érzem itt magam, — mondja határo­zottan. — Csend van, nyugalom, minden, ami kell egy öregnek, és főleg, nem kell úgy rep­rezentálni, mint kint a városban. A 91 éves Páhok bécsi még szinte legény. Jól lát és hall is. Különösen a finom ebédek tetszenek itt legjobban mondta, meg a Fekete néni. Merthát egy kicsit ő az otthon Don Jüanja. A disznója mellett találtam Józsi bácsit a kertben. Valamikor hetvenötöt hizlalt más­nak. Ez a munka volt mindig a szíve vágya, hát vett az otthon malacokat. Azóta szépen fejlődtek a kocák, Józsi bácsi gondozza őket. — Már reggel 4 órakor ott van és tiszto­gatja, eteti őket, — mesélik az öregek. — Saj­tot, vajat, az utolsó falatját is kézből eteti meg a disznókkal. Gond nélkül, derűsen élnek itt nevetgélve, kötögetve, pipálva az egészségesek. A betegek nehezebbén. Van itt 46 éves leány 4 éves gye­rek értelmi színvonalán. Az öregek tanítják, babusgatják, míg az ápolónők fáradtságot nem ismerve újrahúzzák az ágyakat, hallgatják a zsörtölődést azoktól a nagyon beteg emberek­től, akik maguk sem tudják, mit mondtak. — Csak szeretettel lehet itt dolgozni, — mondta a gondnoknő. — Kevés az, ha valaki pénzért dolgozik, nagyon szeretni, nagyon megbecsülni az öregeket, — ez minden célunk. Végére értem körsétámnak | Á szociális ott- — honban azt ta- m cgtesznek Itt ember pasztaltam, hogy mindent azért, hogy 140 életben megfáradt utolsó napjait bearanyozzák. Kísérje továbbra is siker törekvésüket, hogy otthon érezzék magukat az —* otthorttalanok; WesztI Márta A kulturális forradalom egyik legkiemelkedőbb eredménye, hogy hazánkban, mely a Horthy-rendszer alatt Európa legelmaradottabb or­szágai közé számított, létre­jött a könyvtáraknak olyan kiterjedt hálózata, mely — beleértve a falvakat és a ta­nyai településeket is — a la­kosság közel 90 százaléká­hoz eljuttatta a kultúra és művelődés legfontosabb esz­közét, a könyvet. Könyvtárainknak komoly érdemeik vannak nemcsak az általános műveltség ter­jesztése terén, hanem a volt kizsákmányolt osztályok öntudatának kialakításában, a szocialista tudat kibonta­kozásának irányításában is. Számos tapasztalatot sze­reztünk arról, hogy egyszerű falusi emberek a népi de­mokrácia által létrehozott könyvtárak révén idős kor­ban jutottak el a klasszikus magyar írók olvasásáig, vagy egy népszerűén megírt mezőgazdasági könyv lapoz­gatásáig, mert erre életük­nek korábbi szakaszában le­hetőségük nem volt. A falusi könyvtárak álta­lános művelődési és ismeret- terjesztő feladataik ellátásá­val politikai funkciót tölte­nek he- Ha mi magunk gyakran nem is tulajdoni-’ tunk ennek különösebb je­lentőséget, eléggé felhívták rá figyelmünket 1956-ban az ellenforradalmi események, amikor a gátlástalanul fel­szabaduló fasiszta rombolási vágy többek közt a könyv­tárakat választotta célpont­jául. A falusi könyvtárak mű­ködésének örvendetes ered­ménye, hogy kialakították maguk körül a többnyire pa­raszti összetételű olvasótá­bort és kifejlesztették az ol­vasmányokkal kapcsolatos igényességet a falusi embe­rekben. még több volt olyan, ahol a problémát úgy oldották meg, hogy nem vettek tudomást róla. /4 párt művelödéspoliti- kai irányelveinek meg­valósítása fokozott feladato­kat állít a könyvtárak elé is. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a falusi könyvtárak váljanak a kul- túrotthoni tevékenység ge­rincévé, a község kulturális központjává. A könyvtár fel­adata, hogy széles lehetősé­get teremtsen az önképzésre, a modern agrotechnikai is­meretek megszerzésére és nem utolsó sorban elősegítse a politikai képzést. Ezért feltétlenül szükség van a könyvtárak alapos, szervezett fejlesztésére és ennek legfőbb forrása a he­lyi támogatásból fakad. Pusztán arról van szó, hogy tanácsaink megértik-e, hogy a falu könyvtárára ál­dozott forintok közvetve az ő munkájukat támogatják és kamatos kamataikkal együtt térülnek meg az emberek tu­datában végbemenő átalaku­lás formájában. A falusi párt- és tömeg- szervezetekkel s a ■ tanácsi szervekkel karöltve szeret­nénk hozzálátni még az ősz folyamán, de különösen a jö­vő évben a falusi könyvtá­rak helyzetének megoldásá­hoz. Ennek a szándéknak el­ső megnyilvánulása az az olvásómozgalom, melyet e héten indítunk meg a könyv­tárak munkájának tartalmi elmélyítéséért és helyzetük­nek, körülményeiknek meg­javításáért. A téli időszak­ban, amikor a mezőgazda­sági munkák szünetelnek és a falusi embereknek több idejük jut az olvasásra, a művelődésre, megszaporodik a könyvtárak munkája. Mű­ködésük azonban nem korlá­tozódik a könyvek mechani­kus kölcsönzésére, hanem az ismeretterjesztésnek igen Tizeknek az igényeknek sokrétű munkáját is meg- további kielégítése és követeli. Az ismeretterjesztő tevékenység eredményessége érdekében is szorosan együtt kell működniök a helyi szer­veknek és ebből az együtt­működésből megszülethet majd a falusi népművelés je­lenleg eléggé nehéz problé­májának a megoldása. Tanácsaink sok másirányú feladataik mellett is avat­kozzanak be hathatósan a. területükön folyó könyvtári és népművelési munkába és az adott lehetőségek kere­tein belül anyagi támogatás formájában is tegyenek meg mindent azért, hogy a kul­túra terjesztése, a szellemi igények kielégítése ne szen­vedjen károsodást. Ez lesz az ő olvasómozgalmi felada­tuk. helyes irányban való befo­lyásolása azonban a könyv­tárak jelenlegi ellátottsága mellett nincs biztosítva. Egy- egy falusi könyvtár központi fejlesztési kerete hozzávető­leg évi 250 Ft, ami az el- rongyolódott, agyonolvasott könyvek pótlására sem ele­gendő, nemhogy a bővítést tudná biztosítani. A fejlődés, mely az igényesség növeke­désében mutatkozik, tagad­hatatlanul maga mögött hagyta a könyvtárak lehető­ségét és ez a körülmény ko­moly figyelmeztetés szá­munkra, hogy sürgősen meg­találjuk a megoldás módját. Az elmúlt években több alkalommal kéréssel fordul­tunk a községi tanácsok­hoz, hogy a rendelkezésre álló községfejlesztési alapból tetszés szerint biztosítsanak támogatást a községi könyv­tárnak. Tapasztalataink igen vegyesek. Volt olyan község, ahol a támogatás összege több ezer forintot tett ki, de Az olvasómozgalom meg- indulása alkalmával eredményes munkát kívá­nunk a falusi könyvtáros elvtársaknak! SZENTÉ FERENC Intézkedtek a bírálat nyomán A Pécsi Postaigazgatóság műszaki vezetőhelyettese a szeptember 5-én megjelent Ki hallott már ilyet?“ című évéire az alábbi választ küld- e: „Megállapítottam, hogy a táviratfelvevő munkahely gyik kezelője augusztus 3-án, 3.30 órakor a szolgálatváltás lőkészítése miatt a kezelőab- akot bezárta és a szolgálatot lyen címen indokolatlanul szüneteltette. Ez alatt az idő alatt a mellette levő másik fel­evő munkahely folyamatosan, átta el a szolgálatot, ahol a ezelés közben a kezelő az blak alsó nyílását használta, rendelkezésre álló felső ki- yítható részt pedig — ame- yen keresztül a felek meghaj- ás nélkül beszélhetnének, — árva tartotta« Az előbb említett zárva tar­tott munkahely kezelője a cikkben foglalt udvariatlan kifejezéseket valóban hasz­nálta akkor, amikor az egyik várakozó nő távirati űrlap vá­sárlása céljaiból a csukott ab­lakot imegkopogtatta. Ezért az érdekelt kezelő ellen büntető- leg megfelelően eljártam, s in­tézkedtem, hogy a jövőben a munkahely kezelőablakát in­dokolatlanul ne tartsák zárva, továbbá a kezelőablak felső kinyitható részét is használják, nehogy a jövőben hasonló jo­gos panaszra adó ok merüljön fel. Intézkedtem továbbá, hogy a felvételi munkahelyeken a postát igénybevevő felekkel szemben hasonló nyegle maga­tartás ne történtjén.“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom