Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-29 / 255. szám

g NAPLÓ 1958. OKTOBER 29. 1 A szövetkezeti mozgalom fejlesztésének gyakorlati tapasztalatairól A választók ügyeiben Az ellenforradalom által oko­zott súlyos megrázkódtatást kibírta a szövetkezeti mozga­lom. Ez a próbatétel mutatta meg igazán a szocialista szö­vetkezés szilárdságát. A bom­lási folyamat megállítása, az újabb fellendülés feltételeinek megteremtése azt bizonyította, hogy a szövetkezés eszméje egy­szer s midenkorra gyökeret vert falun a dolgozó parasztok gondolko­dásában. egyes fejekben begyökerezett, előítéleten alapuló állítás, amely szerint nem térül meg az alacsonyabb típusú szövet­kezetek szervezésére fordított energia. Ezek a tények azt bizonyít­ják, hogy ebben a járásban a szövetkezési formák széles skáláját igyekeznek megterem­teni, s ezzel — helyes értelem­ben — alkalmazkodni egyes paraszti rétegek gazdasági helyzetéhez,( politikai érettsé­géhez. Ez a kérdés egyike a mezőgazdasági szocialista át- A párt gazdaságpolitikájá- alakítás fontos elvi és gya- naik gyakorlati végrehajtása korlati kérdéseinek, amelyet ráállásban és előrehaladásban tehát személyes érdekkel és felelősségérzettel vannak sorsa iránt. Ez pedig döntő dplog. Ugyanis ismeretes, hogy a helyi vezetők, vagy legalábbis egy részük nyílt vagy burkol) ellenzése súlyos, gátló tényező lehet a szövetkezet-szervező munkában, vagy egy-egy szö­vetkezet fejlődésében. Itt szük­séges hangsúlyozni gzt is, hogy sok, nem falubeli „idegen” agitátor egy községben való koncentrálása nem célravezető, az esetek többségében káros módszer, visszaüt« ellenállást vált ki a dolgozó parasztokból, során újra érvényesültek a sző- legtöbb sikerrel itt igyekeznek mert elég sok rossz emlék ta­vetkezés lenini normái, s kez­dett visszaállni a bizalom mind a párt, mind a termelőszövet­kezetek iránt. Nem túlzás azt állítani, hogy viharos gyorsasággal konszo­lidálódott-a szövetkezeti moz­galom, hogy rövid idő után (mintegy 8—10 hónap eltelté­vel) újra erőteljesen folytat­hattuk a szoc. átalakítás nagy munkáját. A mohácsi járás tapasztala­tai meggyőzően bizonyították, hogy nincs helye a további té­továzásnak, a meggyőzés mód­szereinek előtérbe állításával el kell kezdeni a tudatos szer­vező munkát. megoldani. Az egyes paraszti rétegek tudatában különböző a szövet­kezés eszméjének érettsége, ehhez alkalmazkodni annyit jelent, mint előkészíteni a jö­vőbeni gyors előrehaladást. A hajlékony elv) politika elengedhetetlen* s minden agitációs munka szilárd alap­ja. A szövetkezéstől való idegen­kedés leküzdésének többféle módszere van. Lehetséges erő­teljes politikai akciókkal a meg nem értett és el nem fo­gadott szövetkezési formához pad hosszá, s rendszerint a jó szándék ellenére sem haté­kony az ilyen agitációs csoport által kifejtett felvilágosító munka, éppen az alapos helyi ismeret hiánya miatt. Nem elhanyagolható tapasz­talat, hogy komoly és tartós eredménye­ket csak a pártapparátus összehangolt, kollektív mun­kájával lehet elérni. S a pécsi járásban, de másj járásokban is akkor koronázta j siker a szocialista átalakításraj Irányuló erőfeszítéseket, ami- j kor az egész apparátus e fel­A jelölő gyűlések lezajlottak. Ezeken a vá­lasztók sok közérdekű javaslatot mondtak el, amelyek a község, a lakóterület kisebb-na- gyobb gondjainalk megoldására irányultak. Véleményük tolmácsolását, mintegy útravalóul a jelöltekre bízták. A szigetvári járásban számos tanácstagjelölt még melegében igyekszik tettekkel megfelelni választók bizalmának. Szigetváron az egyik jelölő gyűlésen panaszkodtak, hogy a konzerv-, lyár felé vezető gyalogjárda igen elhanyagolt, esős időben nagy a sár. A tanács a költség­vetésből bizonyos összeget utal ki a járda meg javítására. Katádfán régebbi keletű adóügyi problémákat említettek meg. A vezetők más- lap megbeszélték az illetékesekkel. A nemes­tei iskola bővítésére 10.000 forintot ad a já­rási tanács. Almamelléken nincs cipész. Él a faluban egy mesterember, eddig azonban nem kapta meg az iparengedélyt. A járási tanácstag­elölt kezdeményezésére ígéretet kaptak, hogy az ügyei kedvezően intézik él. Ez majd nagy könnyebbséget jelent a lakosság számára. A csertőié két a múlt években is Koszper Ferenc elvtárs képviselte a járási tanácsban. A mostani jelölő gyűlésen is támogatták, csak azt kérték tőle, most már végre segítsen régi kívánságukon! kapjanak villanyt. A tervek úgy szóinak, hogy Csertőre a jövő évben ve­zetik be a villanyt. Koszper elvtárs azonban megpróbálta előrébb hozni a munka megkez­désének idejét. Sikerült is megállapodást köt­ni: a helyi DÉDÁSZ kirendeltség a jövő évig kölcsönöz víllanypóznákM, s mivel a többi anyag már rendelkezésre áll, semmi akadá­lya, hogy még ez évben megkezdjék a falu villamosítását. Almáskeresztúron viszont már állítják fel a viilanypóznákat, miután Keresz­tes elvtárs közbenjárására a járási szervék eljártak ügyükben. Ezek a példák azt igazolják, hogy a választó- polgárok a legjobb kommunista és pártonkí- vüli dolgozókat jelölték a tanácsokba, alkik hűen és jól képviselik ügyüket. A párt és ál­lami szervekkel közösen, gyorsan elintézik panaszaikat, a lehetőségekhez mérten meg- valósítjálk kérelmüket. B. J. 3 szpóadegfelem fizifca-iwalti kollégiumának tématerve 1fli újság* Baranyában? A technikai, fizikai érdeklődé­sűek sok újat, hasznosat tanul­hatnak e kollégium előadásain. A mikrohullámú átviteltechnika, a különleges elektroncsövek, a televíziós készülékek és a szí­nes televíziók stb., mind olyan kérdés,. amely napjainkban nagy érdeklődésre tart számot. X. Korszerű rádióvevőkészülék. 1945-ben mindössze tizenhá­rom körzeti orvos volt Pécsett. Ezzel szemben az elmúlt na­pokban töltötték be a negy­venegyedik körzeti orvosi ál­lást. A cél az, hogy elsősorban és legjobban a bányászlakta területek legyenek körzeti ör­vösökkel ellátva, illetve min­aÍ MSZMP agrártéziseivel való merev ragaszkodás utján, adatnak rendélte alá tevékeny- ! nemmnfec'hnika"^ eS maS' \ fen háromezer lakosra egy ® lraxtÁc! cvlrarrúl troe)v olnrolütn # ../i . . . . ........ . - _ I rvrHAf ídicc/vn ka pcsolatos vitáik, valamint a Központi Bizottság és a Poli­tikai Bizottság határozatai elő­segítették az eszmei tisztán­látást, a döntő elvi kérdések tisztázását. Az 1958. elején megjelent 3004-es kormányhatározat a tsz-ek állami megsegítésé­nek új állomását jelentette. Nem a rosszul gazdálkodó tsz- ek támogatását tűzte ki célul, hanem a termelésüket, első­sorban az árutermelésüket nö­velő tsz-ék számára biztosított jelentős kedvezményeket. Elekből olyan következtetés adódik, hogy a szövetkezeti mozgalom fellendülésének ott kellett bekövetkezni elsősor­kevés sikerrel, vagy előrelátó, szívós meggyőzés és a helyzet­nek legjobban megfelelő szö­vetkezeti forma propagálása útján. Az utóbbi járhatóbb és célravezetőbb út, több türel­met, hozzáértést követel, de feltétlenül eredményesebb. A következő lényeges tapasz­talat — amit ugyan más járá­sokban is ismernek elvben, csak sok esetben nem alkal­mazzák. a gyakorlatban — hogy elsősorban olyan községek­ben kell szövetkezet-szerve­zéssel foglalkozni, ahol a dol­gozó parasztok között tekin­téllyel bíró helyi erőkre le­het támaszkodni, ségét. Egy osztály nem képes a sokrétű, szerteágazó, bonyolult munkát a szocialista fejlődés követelményeinek megfelelően elvégezni. Mégis sokszor a JB mezőgazdasági osztálya magá­ra marad, gyér segítséget kap, mert minden osztály végzi a „maga” feladatát- oly módon, hogy néha szerrt elől tévesztik a falusi munka központi prob­lémáját, a mezőgazdaság szo­cialista átalakítását, a szövet­kezetpolitikai munkát. Melyek tehát a szövetkezet- politikai és szövetkezet-szerve­ző munka gyakorlatban hasz­nosítható tapasztalatai? 1. A járási pártbizottságok apparátusának kollektív erő­ban, ahol a párt irányelveit akik vállaljak és kovetkezete- feszítése e munka érdekében következetesen betartották, s sen el is végzik a parasztok ezen elvek alpján komoly elő- közötti politikai szervező és készítő munkát végeztek. felvilágosító munka zömét. A pécisváradi, pécsi és mo- Különös jelentőséggel bir s hácsi járás tapasztalatai sze- nagyban fokozhatja az agitáció rint az egyes községekben foly- hatékonyságát a tsz-tagok tatott tudatos politikád, szerve- mozgósítása. ző és felvilágosító munka kö­vetkezménye volt az aratás után bekövetkezett fellendülés. Különösen figyelemreméltó a pécsi járás tapasztalata, ahol az alacsonyabb típusú társu­lások és szövetkezetek soka­ságát hozták létre, s ugyanakkor 1958. július óta ebben a járásban alakúit leg­több termelőszövetkezet, s töb­bek között két termelőszövet-J1 kezet! község is. Az alacso-S nyabb típusú szövetkezetek - létrehozásában komoly szerepe volt és van a föld/művesszövet- kezeteknek is. A járási pártbizottság veze­tői bizalommal vannak irán­tuk, megkapják a rájuk eső feladatokat, amelyet el is vé­geznek, s ezzel cselekvő ré­szeseivé válnak a szoc. átala­kításnak. Az ilyen jellegű munkameg­osztás (nem merev elhatárolás­sal) és összehangolt tevékeny­ség igen gyümölcsözőnek bizo­nyult, s eredményei méginkább megmutatkoznak a jövőben, amikor nem -.szűz talajon” kell magasabb típusú termelési szövetkezést létrehozni, hanem kész bázison. E kezídetleges szövetkezeti formákban benne rejlik a jövőbeni gyorsabb fej­lődés, mert a gazdasági elő­nyökön keresztül növelik a szoc. eszmék vonzóerejét, a szövetkezés népszerűségét. Mélységesen hamis tehát az az A falubeliek a helyi ismeret révén pontosan tudják kihez lehet menni, s milyen módsze­rekkel lehet meggyőzni a szö­vetkezés előnyeiről, továbbá, hogy milyen szövetkezési for­ma létrehozására érett a hely­zet. Megalakulása után össze­hasonlíthatatlanul jobban se­gítik a közreműködésükkel létrejött szövetkezetei a talp­2. Döntően . a tekintéllyel biró helyi szocialista erőkre kell támaszkodni, mert ez a legeredményesebb agitációs bá­zis. 3. Bizalom és támogatás a földművesszövetkezetek felé, főként az alacsonyabb típusú szövetkezeti formák létrehozá­sában. 4. Elvi engedmények nél­küli hajlékonyság a szövet­kezeti formák propagálásában és szervezésében. Rapi János, az MSZMP megyei bizottságá­nak politikai munkatársa. 3. A televízió és különböző alkalmazása. 4. A televíziós készülékek és a színes televízió. 5. A félvezetők elmélete és al­kalmazása. s. Fotocellák, fotosokszorozók. 7. Ultrarövídhullámú (URH) adás és vétel. 8. Frekvencia modulációs adás és vétel. 9. Minőségi hangvisszaadás és a frekvencia moduláció. 10. Különleges elektroncsövek. 11. Mlkróhullámú átviteltechni­ka. (Antennák és vezetékek). 12. Sokcsatornás berendezések. 13. Repülőgépek és rakéták Irá­nyítása. 14. Rádió zavar-elhárítás, külö­nös tekintettel a televíziós és frekvencia-modulációs vételre. 15. Az automatikus telefon­központok fejlődése új útjai. 16. Hazai fejlődési kilátások a televíziós és mikrohullámú tech­nika területén. körzeti orvos jusson. * A Pécsi Bútorértékesítő Vál­lalathoz kedden huszonöt fes­tett „Törekvés“ konyhabútor érkezett. Ä konyhabútor-gar­nitúrák ára: 3 388 forint. A vállalattól szerzett értesülé­sünk szerint november első felétől kezdve egészen az év végéig szabadon lehet majd vásárolni három-négy más fajta magyar konyhabútort is. * A ^Baranya megyei Tanács Népművelési Osztálya népfőis­kolát nyit Pellérden. A nép­főiskola megnyitására novem­ber 6-án kerül sor. Az iskola vezetője: Szabó István, a pel- lérdi tanács vb-titkára lesz. Á zöldségellátásról tárgyal a városi tanács vb-a A városi tanács végrehajtó bizottsá­ga legközelebb, no­vember 3-án, hétfőn tart ülést. A végre­hajtó bizottság ez alkalommal meg­vizsgálja. hogy a kereskedelem mi­ként készült fel a téli zöldség- és gyü­mölcsellátásra és ml ként történik a zöld ség és gyümölcs té­li tárolása. Ugyan­akkor megtárgyalja az 1959-es évi keres kedebni hálózatfej­lesztés kérdését is. Az ügy előadója: Herbst Ferenc elv­társ, a városi tanács kareskedebpi osz­tályának vezetője lesz. Ugyanezen az ülésen a végrehajtó bizottság Krivitz Gyula munkaügyi osztályvezető refe­rátuma alapján az általános és közép­iskolát végzett fia­talok, valamint a nők munkábaállítá- sának problémáját is megvizsgálja. A népfőiskola növendékei ré­szére a legjobb pécsi szalzm- berek heti 2 órában politikai, világnézeti, műszaki, termé­szettudományos, irodalmi és művészeti témákról tartanak majd előadásokat. A Pécsi Kertészeti Vállalat a termelők részére megkezdi a gyümölcsfák árusítását. Mintegy nyolcvanezer gyü­mölcsfa árusítására kerül sor. Pécsett két helyen: a vállalat Siklósi úti telepén, a temető­vel szemben, valamint az Aranyhegyen árusít gyümölcs­fákat. Ugyanakkor a vidékiek részére Is lehetővé teszi, hogy gyümölcsfákhoz jussanak. — Ezért már a jövő héten fiók- elárusító helyeket létesít: Pécsváradon, Siklóson. Sziget- várott, Sellyém, valamint Vil­lányban, * Az Állami Biztositó újfajta biztosítást vezetett he: ez úgy­nevezett általános háztartási biztosítást. Egy kötvénnyel biztosítható: tűz, robbanás, be­töréses lopás, rablás, szava­tossági és baleseti károk ese­tére az új, havonta fizethető általános biztosítás* Az 1. kerület egyik legporo­sabb és legsárosaibb utcája a Rudas László utca volt. Most a tanács megkezdte az utca gyalogjárójának betonlapok­kal való átépítését. Sor kerül majd az úttest rendbehozata­lára is. A jövő évben az út­testet bitumenezik. A Vadász és Újvilág utca eddig még ki­építetlen szakaszát pedig még ez évben makadám burkolat­tal látják eL A Filharmónia október 31­(9) — Mindenféléhez! — vágott bele magabiztosan Sírni. — ö például sportoló — intett Zo­lira. — Az jó — bólintott egy­kedvűen a férfi. A fiúk nem tudták, hogy komolyan beszél vágj/ csak gúnyolódik velük, inkább hallgattak. — Hát akkor indulhatunk — szólt aztán vezetőjük, ők pedig fogták csomagjaikat és várták a következő parancsot. — Most elmegyünk egy kis lélekmelegítőt bevenni, aztán nekivágunk, — hangzott el­lentmondást nem tűrően a rendelkezés. A fiúk nem szóltak semmit, megszeppenve lépegettek a különösebb kíváncsiság nélkül néztek végig a három fiún. — Négy rumot! — vette át a vezénylést a férfi. A fiúk gyorsan felhajtották a magukét, minél előbb sze­rettek volna már a helyiségen kívül lenni. — Na, még egyet — próbál­ta rábeszélni őket kísérőjük. — Igyon csak nyugodtan, nekünk elég volt — mondta Simí, látva, hogy társai sem lelkesednek túlságosan az erős Italért. A kocsmárosnak át­nyújtott egy húszforintost, hogy ezzel is sürgesse vezető­jüket. Amíg az kútvizként magába döntötte poharának tartalmát, Gabi körülnézett. Az emberek közömbösen szemlélték őkef, egyedül egy idősebb paraszt arcán látszott lenéző, megvető én, pénteken délután 6 órakor i falu irányába. Zoli keserűen opera—operett-estet rendez a S gondolt arra, hogy tegnap még tekintet. A fiú gyorsan elkap TÓuvóro si * million, an/inai IWhlen/ilt. lc£ny/>l- t.n. sypmÁt. a, Z fíhth i&ló. int.iH pécsi iparitanulók részére a i milyen nagy fiúknak képzel- Liszt Ferenc hangversenyte-iték magukat, most pedig úgy remben. Az opera—operett-est ■ ugrálnak ennek a csavargó­keretében fellépnek: Fáy Er-tnak a szavára, mint az óvodá- zsi, Petri Miklós, Wagner Jó- £ sok. ztef és a Pécsi Szimfonikus■ Hallgatagon léptek be a füs- Zenekar. A műsort Antal i tös kocsmába. Az emberek, György ismerteti. Vezényel: S úgy látszik, sok idegen arcot Pavlusz Elemér. 5 láthattak mostanában, mert ta szemét és az ajtó felé intve kezdte noszogatni barátait. Ha kényelmetlennek talál­ták a fiúk az autóutat, ezer­szer elátkozták a most követ­kező keserves órákat. Eleinte kitaposott gyalogúton halad­tak, ez még csak ment valaho- gyuzi. A felázott csúszós föld főleg Simi gumitalpú cipőjé­vel barátkozott össze annyira, hogy a lábbeli boldog tulajdo­nosa néha csak egészen újsze­rű balettfigurák árán tudta megtartani egyensúlyát. Később erről a kis ösvényről is letért a néma karaván. Előbb vizenyős réten, kis ta­hidon, majd szántóföldön kel­tek át. Főleg az utóbbi nyerte el a Nagykörút aszfaltjához szokott vándormadarak tiszte­letét. , Az agyagos talaj nagy gön­cökben tapadt cipőjükhöz s a fiúk úgy érezték, mintha ólom­lábakon mennének. Időnként nagyokat rúgtak a levegőbe, hogy megszabaduljanak kelle­metlen utitársuktól. Kezdet­ben ez a játék is érdekesnek tűnt, de az idő múlásával egy­re kényelmetlenebbé vált. Egy lendületes rúgásnál Simí egy­szerre túl könnyűnek érezte a lábát. Persze, hogy az volt, hiszen félcipője is elszállt a sárgombóccal együtt. Foga kö­zött halkan káromkodva szök­décselt féllábon hűtlen lábbe­lije után. Az egyre erősödő szürkületben nem találta meg egykönnyen. Mire megint bele bújhatott, társai már jócskán megelőzték. Kétségbeesve fu­tott utánuk, de kiabálni nem mert. Mire utolérte őket, már a szántás szélén jártak. Innen egy meredek vízmosáson át­kapaszkodva egy erdőbe ér­keztek. A csupasz ágak között ijesztően sivított a szél. A sö­tétség is elborította már a tá­jat. A sok néma fatörzs vi- gyázzban álló kísértethadnak tűnt az elszorult szívű fiúk előtt. Egy-egy korhadt faág megroppant óvatos lépteik alatt. — Hogyan csinálhattam ilyen őrültséget! — átkozódott magában Zoli. Gabinak is az otthoni meleg szoba csábító képe járt az eszé­ben, de még tán Simi i* el­cserélte volna ezt az erdőt a Paradiso eszpresszóra, melyet saját bevallása szerint ki nem állhatott. Pattanásig feszült idegekkel igyekeztek lépést tartani ve­zetőjükkel.. — Csak itt ne maradjak el, mert akkor éhenhalok ebben a pokolban, fohászkodott Simi is magában. Kínos-keserves, végtelennek tűnő félóra után végre kiér* tek az erdőből. Itt vezetőjük cigarettáját el­oltva figyelmeztetőem csendet intett. Óvatosan lopakodtak keresztül egy újabb vízmosá­son s annak szélén lehasaltak a nyirkos földre. — Errefelé már vannak par­ty ázó őrsök — súgta az ember. — Kell vigyázni, mert ‘ nem olyan könnyű, mint pár hete volt. A fiúk szive megremegett. Tehát mégsem lesz olyan sé­ta, mint képzelték! Rémült fi­gyelemmel hallgatták tovább vezetőjüket. — Itt most egyenesen kell továbbmenni — rám nincs is több szükség. Időnként lapul­janak le, főleg, ha zajt halla­nak. Majd egy vacak kis csa­tornán is át kell menni, de az már közel van a juxt árhoz, mert a Fertőből jön. Vigyáz­zanak az irányra, mindig csak arra kell menni, — mutatta még egyszer. — A csatornától már lehet látni a Hs falu vilá­gosságát, az már Ausztria! Mennyi idő van most? — Hét óra lesz — sziszegte Sírni. — Még ha lassan is mennek, egy órán belül odaát vannak — nyugtatta meg őket vezető­jük, majd krákogott egyet. — Hm, fiatalember! Nem adná el az óráját? Ott már fillé­rekért kaphat. — Eee... — makogott Simi. de Gabi megrántotta a ka bál­ját és intett, hogy adja csak oda. — Tegye el emlékbe, amiért útbaigazított — mondta kény­szeredetten (hogy az a táncos­lábú nénikéd vitt volna a fe­nébe! — tette hozzá bánato­san, de csak megában). Az ember köszönés nélkül zsebrevágta. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom