Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-26 / 253. szám
NAPLÓ 1958. OKTOBER St, 1 q Tsz-látogatás és termelési ankét Baksán Október 23-án délelőtt TO órai kezdettel Baksán a pécsi járás dolgozó parasztjai és a környező termelőszövetkezetek képviselői tapasztalat- csere-ankétra gyűltek össze. Az ankét célja az volt, hogy megvitassák, miként lehetne a mezőgazdasági termelést fokozni és milyen módon lehetne a termésátlagokat emelni a pécsi járásban. Szabó József elvtárs, a pécsi járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője megnyitotta az ankétot, majd a baksai Kossuth növénytermelési szövetkezet elnöke, Horváth Kázmér, Volt 18 holdas gazda ismertette a jelenlevőkkel Baksa termelőszövetkezeti községgé alakulásának történetét. — Terméshozamaink, akár a kapitalista, akár a szocialista országokéihoz mérjük — sajnos — igen alacsonyak. — mondotta Horváth Kázmér. — És a baksai egyéni gazdák termésátlagai még az országos átlagnál is alacsonyabbak voltak. Ezen mi változtatni akartunk. Én a 18 holdamon is megpróbáltam minden eszközzel emelni a terméseredményeimet, ugyanígy tett többi gazdatársaim is. Rájöttünk azonban, hogy a fégi elavult módszerekkel és felszerelésekkel már tovább nem vagyunk képesek emelni a termelést. Ekkor kezdtünk el beszélgetni a szövetkezésről, melynek Baksán már gyökerei vannak; — Ez év augusztusában meg alakult a tengeri növénytermelési szövetkezet. Ez újabb lendületet adott gondolatainknak. A községi tanács és a helyi pártszervezet ekkor segítségünkre sietett. Alaposan megismertette velünk a .3004- es kormányhatározat által nyújtott lehetőségeket. Ennek hatására szeptember 8-án itt nálunk is megalakult az első növénytermelő szövetkezet „Ezüstkalász“ néven, melynek elnöke ifjú Pataki János 16 holdas dolgozó paraszt lett. Az „Ezüstkalász“ a falu felső végén alakult. De az alvég is mozgólodni kezdett és október 3-án megalakult az alvégi „Kossuth“ növénytermelő szövetkezet. — És ma már elmondhatom, hogy Baksán minden földdel rendelkező dolgozó paraszt valamely szövetkezet tagja. Egy hármas típusú és két növénytermelő szövetkezet működik a községben. Amire még Baksán nem volt példa, a falu egy emberként látott hozzá az őszi munkák elvégzéséhez. Egy-két cukorrépa-föld kivételével a vetéseket a községben mindhárom szövetkezet befejezte. — Mi saját jószántunkból léptünk a nagyüzemi termelés útjára. Gazdái maradunk a szövetkezetnek; A föld továbbra is tulajdonunkban marad, örökölhető, mint idáig. A különbség csak any- rtyi, hogy nem egyénileg, hanem közösen, nagyüzemi módon műveljük meg. A gépállomás gépei elvégzik a nehéz munkát, és jövőre Zetort szeretnénk venni; Végezetül ezeket mondotta Horváth elvtáns: — Nem mondhatja senki ránk, hogy azért léptünk szövetkezetbe, mert gazdaságilag tönkre mentünk. Tagjaink nagy része olyanokból tevődik össze, akik mint egyéni gazdák a termelésben eddig is jó eredményeket értek el; Vannak köztünk számosán, akik évi adójukat teljes egészében kifizették, tehát az állammal szemben semmiféle tartozásunk nincs. Sőt, jövő évi adónkat is tudtuk volna rendezni; Saját meggyőződésünkből, önként léptünk a szövetkezetbe és meg vagyunk győződve arról, hogy ez az út, amelyet választottunk, az egyedüli és helyes, és ezt mi eredményeinkkel fogjuk majd bebizonyítani a vendég gazdatársainknak. A beszéd végeztével a gyűlés résztvevői megtekintették a baksai határt. Az egybefüggő nagy táblákban szépen zöldellő őszi vetések minden szónál többet mondtak a résztvevőknek. Ebéd után élénk vita alakult ki, mely belenyúlt az esti órákba. A vita során a niás falukból meghívott középparasztok igen sok kérdést tettek fel a két új szövetkezet elnökének. A kérdések főleg akörül forogtak, hogy a növénytermelő szövetkezetben, hogyan oldódik meg az állat- tenyésztés problémája, és a tagok miként részesednek a jövedelemből, a bevitt föld, vagy a végzett munka arányában? Válasz: az állattenyésztés háztáji módon történik, de mivel a gépek felszabadítanak egy csomó eddig lekötött munkaerőt, több idő jut az állatokkal való foglalkozásra, az átvett tart álé kföldeken takarmányt termelünk, ezáltal fejlettebb és színvonalasabb állat tenyésztésre adódik lehetőség. A tagság részesedése pedig munkaegység arányában történik. A bevitt föld .után földjáradék jár ugyanúgy, mint a hármas típusú szövetkezetekben. Minden kérdésre kielégítő választ kaptak a gazdák. Többen ígéretet tettek, hogy a hallottakat és látottakat községükben tovább adják, mert mint Kelemen Sándor készül dolgozó paraszt mondja: „a baksai példa követésre érdemes.“ Nagy elismerést váltott ki külföldi tudományos körökben dr. Berze Nagy János néprajzi műve Dr. Berze Nagy János, a több mint egy évtizeddel ezelőtt elhunyt neves baranyai néprajzkutató „Magyar nép- mesetípusok“ című, múlt évben kiadott monumentális néprajzi műve nagy elismerést váltott ki külföldi tudományos körökben. Eddig 20 helyről, — európai, amerikai egyetemi tanároktól, tudomá 7 nyos intézetek vezetőitől — érkezett elismerő levél. Dr; Stith Thompson amerikai professzor, a bloomingtoni Indiana egyetem tanára — például az összes nemzeti és táji népmese- áttekintések közül egyik legjobbnak tartja Berze Nagy János művét, s példaképül állítja a későbbi kutatóknak. Mint levelében írja, a mű fontos számára, mivel a most készülő „Népmesetípusok“ című munkáját ennek figyelembe vételével veszi revízió alá. A Slovák Akadémia néprajzi intézetének igazgatója azt tartja a mű egyik legfőbb erényének, hogy a szomszéd országok népmeseanyagát is tartalmazza, amellyel sok közös történeti és folklore probléma van. A Finn Tudományos Akadémia megrendelte a kétkötetes néprajzi művet, amelyről a „Vi- rittäjfi“ című folyóiratban jelentetnek meg ismertetést és. bírálatot; Az elismerő levelek a mű értéke mellett a könyv kiadójának, Baranya megye Tanácsának érdemét is méltatják, ■■■■■■«■■■■■■«■■■■■■■na ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■na SA'QD/IASZL& > etóf/vre 7) Zoli nem tudta és nem is akarta a jövőjét építeni. —• Majd ha odajutok, meglátom, hogyan lesz — gondolta. E helyett inkább különböző torna- íiyakorlatokat épített Jel csapongó gondolataiban. Félálomba merülve egyre vakmerőbb nyújtógyakorlatokat talált ki, melyekkel majd ámulatba fogja ejteni a sportvilágot. Ter- vezgetéseiben Anikó is gyakran visszatért. Magával hozta a. kislánynak egy fakó amatőr- képét, mely bizonyára kiesett volna még egy külvárosi fotókiállítás selejtezőjéből is, de az ő szemében tökéletes alkotásnak számított. — Nem leszek egyedül, akárhová is megyek — vigasztalta magát. A pompás műúton mohán nyelte az autó a kilométereket. Az utasok elbágyadtak az egyhangú motorbúgástól. Még Si- mi is elcsendesedett, pedig ő eddig nagy hangon társalgóit a vezetővel. Most a beszélgetésbe belefáradva, némán nézték a szemerkélő esőtől csillogó utat. A forgalom elég csekély volt: néhány gyors katonai motorkerékpár, egy-egy teherautó robogott csak el mellettük. Az egyik kis falu határában egy diplomáciai jelzéssel ellátott, nyújtott testű modem autó érte el őket; nesztelenül suhant utasaival tovább Becs felé, háromszögletű kis zászlót lengetett rajta a feltámadó szél. Az eseménytelen út csak növelte Simi egykedvűségét. Kezdetben még érdeklődve nézte a távolból közeledő kocsikat, amint aprócska játékszerből hatalmas dübörgő valósággá növekedtek. Hamarosan ebbe is beleunt, szeretett volna túl lenni az egész utazáson. A csendben morzsolódó órákat növekvő forgalom kezdte felélénkíteni. — Győr előtt vagyunk — jegyezte meg a sofőr. — Most búcsút mondunk a jó útnak. Ezt tapasztalták Zoiiék is. Az eddigi zökkenésmentes gördülési hepehupás hullámvasút váltotta fel. Apró kavicsok ropogtak a kerekek alatt, s időnként kisebb-nagyobb gödrök döccentették meg a kocsit. Zoli óvatosan kimászott a ponyva alól. — Valamilyen várost kerültünk el — szólt hátra Góbinak. — Most már közel lehetünk! A félrecsúszott ládákat helyükre tolta, majd visszabújt kis vackukba. Most már nem tudtak nyugodtan heverni tovább. Egyre, jobban a kaland izgalmának hatása alá kerültek. Halk beszélgetés közben vették elő az útravalónak csomagolt zsemléket. — Fel a fejjel, holnap banánt eszünk — próbálta felderíteni szótlan társát Gabi. Most már mindketten kezdték érezni, hogy nem egyszerű diáktréfába vágtak bele. — Te, ilyenkor nem szabad gondolkozni, mert nagyon drukkolunk. Majd ha helyre vergődtünk, akkor filozofálhatunk — tanácsolta. — Emlékszel inkább arra az esetre, amilcor leszedtük a kilincset az ajtóról, és a Fóka nem tudott bejönni órára? — Az se volt utolsó dolog, amikor tavaly az érettségi tételeket gyufaskatulyában vitte ki a Lovasi bácsi és a folyosón abból akart tüzet adni az igazgató úrnak. Lassan nekividámodott a két vándor. Diákéletük sok-sok derűs esetét kezdték egymásnak mesélgetni, melyeket ugyan mindketten jól ismertek, de most mégis őszintén élvezték; egycsapásra kellemessé vált az út. Kora délután lett, amikor az autó megállott. Gabié k egyelőre nem keltek fel. Azt latolgatták, hogy ellenőrzés érÁzsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek nemzeti felszabadító harca korunk leküzdhetetlen mozgalma Hruscsov elvtárs nyilatkozata egy brazil újságírónak Moszkva (TASZSZ) Murillo Marroquin de Souza brazil újságíró, aki részt vett a stockholmi leszerelési és nemzetközi együttműködési kongresz- szuson, felkérte N. Sz. Hrus- csovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét válaszoljon néhány kérdésére. Az interjút a Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet folyóirat 11. száma közli. Mint Hruscsov interjújában rámutat: a közel-keleti agresszió és a távol-keleti agresszió ugyanannak a láncnak két szeme, a háború peremén táncolás dullesi politikájának közvetlen következményé. A Szovjetunió — mondotta Hruscsov — azt akarja, hogy baráti kapcsolatok legyenek minden állam között, függetlenül társadalmi és államrendjüktöl. Ami a kapitalista és á szocialista államok közötti ideológiai nézeteltéréseket illeti, korunkban egyszerűen esz- telenség fegyveres kísérletet tenni arra, hogy valaki másokra rákényszerítse ideológiai meggyőződését. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a békés egymás mellett élés nélkülözhetetlen feltétele, az erősebb államok be nem avat- kozási politikája a gyengébb államok irányában. Az imperialista hatalmak azonban pon tosan az ellenkező álláspontot képviselik ebben a kérdésben. A latin-amerikai országok egész története a külföldi monopóliumok arcátlan beavatkozását példázza. Hruscsov megállapította, hogy Ázsia, Afrika és Laiin- amerika népeinek nemzeti felszabadító harca korunk leküzdhetetlen mozgalma. A gyarmati rendszer és az agresszió erői képtelenek megállni e hatalmas áradattal szemben. A szovjet—brazil diplomád ciai kapcsolatok helyreállításának kérdéséről szólva Hruscsov megjegyezte, hogy e kap- - csőlátók hiánya megnehezíti a giazdasági, a kulturális és a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését a két ország között. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov —‘ erejéhez mérten hozzájárulhatna Brazília ipari fejlesztéséhez. Országaink kapcsolatainak rendezése és megjavítása ossz hangban állna népeink érdekeivel, a békével — mondotta nyilatkozatában Hruscsov. Ellenségek Délelőtt van; A színház nézőtere üres, sötét, csak a színpadon van világosság. Gorkij. Ellenségek című művét próbálják, — Csak azt tudnám, miért nem hisznek a munkások a bácsikámnak. — Csak annak hisznek, aki azt hirdeti, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek.“ Minden mozdulat, minden hang szinte drámai erővel hat, feszültség vibrál a színpadon. Mi a véleménye a rendezőnek a színdarabról, mit mondanak a ^színészek: Dohai Vilmos a darab ......... -.„I —J rendezője: — Ü nnep minden színház számára az. amikor a világ- irodalom egyik legnagyobb drámáját adhatják elő. A mi színházunk számára is ünnep lesz az „Ellenségek“ bemutatása. A remekmű nagysága magával ragadta, szinte fellelkesítette a színészeket. Az 1905-ben játszódó darab legfontosabb mondanivalója a forradalmi munkásság győzelme és a kibékíthetetlen ellentét munkás és tőkés között. A munkás és a tőkés egymás ellenségei. Munkámban arra törekszem, hogy minél jobban kidomborodjanak a bonyolult és mély jellemek, örömmel imondhatom, hogy rendezői pá- | lyalutásom alatt talán még | nem is verbuválódott össze !■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■• te őket utol, vagy pedig megérkeztek a célhoz. Csendben, de belül annál jobban zakatoló szívvel vártak. Hallották, amint a vezetőfülke ajtaja kinyílt s valaki kiszállt belőle. A szökevények, visszafojtott lélegzettel lapultak tovább. Egyszercsak hallották, amint lecsapódik a kocsi hátsó ajtaja. — Hé, emberek! Mozgás lefelé! — kiáltotta fel egy rekedtes hang. A fiúk rémülten ugrottak talpra. A kocsi mögött azonban Simi nevetett rájuk egy alacsony sofőrbundás férfival. — Begyulladtatok, mi? Ilyen ijedősek a barátaid? — fordult a vezető Simihez. — Na nincs baj legények. Itt most ledobáljuk a ládákat, aztán meg átmegyünk a szomszéd faluba krumpliért — mondta és hunyorított hozzá. Gabiék ugrándozással próbálták felrázni testüket, mely alaposan elgémberedett a hosz- szú, kényelmetlen utazástól. Aztán szolgálatkészen tolták a ládákat a kocsi végéhez, onnan meg a földre adogatták. — Hol vagyunk? — kérdezte Zoli halkan a vezetőtől. — Kapuváron. Innen már csak egy ugrás a határon át — válaszolta az, majd óvatos kö- rülpillantás után folytatta; — Most átmegyünk a szomszéd faluba és onnan lehet is startolni! • (Folytatjuk.) Próba közben: Koppány Miklós, Szabó Ottó, Spányik By», Dari da v Róbert, Margittay Ági. olyan együttes, amellyel úgy lehetett volna dolgozni, mint ezzel az együttessel. Nagy műgonddal készülünk az előadásra. Ennek egyik bizonyítéka: a szokásos 28—30 próba helyett ezt a színdarabot mintegy negyvenszer próbáljuk. Reméljük, ennek meg is lesz a látszata. Somló Ferenc 1 — Zahar -í Bardin szerepét játszom. Ez a gyárigazgató az úgynevezett „jó tőkés“ alakja. Igyekszik mindent békésen elintézni, azt hiszi, hogy a munkás és tőkés közti ellentét békés úton, megegyezéses alapon megoldható. Az események során aztán ő is belátja álláspontjának tarthatatlanságát s végül is a „jó tőkés“ leveti álarcát és nem igyekszik titkolni hovatartozását. Sokrétű szerep ez. Az én feladatom, hogy bemutassam a „jó tőkés" álláspont helytelenségét. Nagy szorgalommal készülök az előadásra, remélem, hogy szerepemmel kapcsolatos elgondolásomat valóra tudom váltani. Szivler József J ebben a J színdarabban mutatkozik be a pécsi színházlátogató közönségnek. Eddig a budapesti Nemzeti Színház rendezője volt, most színházunk tagja, rendező és színész. — Az idős munkások vezetőjének szerepét játszom a darabban. Olyan munkásét, aki végigjárta a politikai áramlatok számos iskoláját s végül 5 eljutott oda, hogy forradal- mmár vált belőle. Szervezem az ■ öreg munkásokat. Az én sze■ repem a tántoríthatatlan, „öreg ■boísi“ alakjának megformálássá. Legjobb tudásommal kéjszülők a bemutatóra. S Koppány Miklós | neve nem j ' ismeretlen ■ a pécsiek előtt. 1949—50.-ben ■ már szerepelt a pécsi színpa- Sdon, most ismét visszatért S színházunkhoz. — Jakov Bardin alakját keltem életre. Ez egy dekadens figura, tőkés, aki az 1905-ös Oroszország társadalmában talaját veszti, kiutat nem talál, tanácstalanságában az italhoz menekül, végül is öngyilkos lesz. A szerep jó, remélem, hogy játékommal a pécsi közönség tetszését megnyerem. Spányik Éva: I — Tatja- ■ .... ..I. ......n— 1 nát, a színésznőt játszom. Férjem Jakov Bardin, egy gyáros öccse, az 6 révén kerülök be a tőkések társadalmába. Szerepem cm úgynevezett fejlődő szerep: « darab végéig utakat keresek, miként lehet a tőkés és munkás közti ellentéteket megoldani. Végül eljutok odáig, hogy a munkásság mellé illők. A figurának ez a fejlődése a közönség előtt játszódik, igyek szem ezt híven bemutatni. Sokat formálom, csiszolom szerepemet, a legjobbat szeretném nyújtani. Margittay Agí: I — Nádját, ■■............. ' az árva lányt játszom. Fáj, hogy a munkásokat nem emberként kezelik s látom, hogy a munkásoknak határozott céljaik vannak. Nagybátyámat, Zahar Bardint szeretem, de végül is megbélyegzőm és kimondom az egész tókés osztályra: ti vagytok a bűnösök. Szerepemet nagyon szeretem, kedvvei játszom. A népes együttesből csak néhány színész mondta el tJKs- ményét, de ebből is kiderül: nagy produkcióra készül a színház s a színészek, lelkesen készülnek az előadásra. A bemutató •november 6-án lesz. (—ray) Várható időjárás vasárnap estig: kisebb felhőátvonulások eső nőikül, mérsékelt nyugati, északnyugati szél, néhány helyen reggeli ködképződés, ködszitálás, a hőmérséklet keleten emelkedik, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 5—8 fok, északkeleten 2—5 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap; •«—is fok között.
