Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

NAPLÓ 1958. OKTOBER St, 1 q Tsz-látogatás és termelési ankét Baksán Október 23-án délelőtt TO órai kezdettel Baksán a pécsi járás dolgozó parasztjai és a környező termelőszövet­kezetek képviselői tapasztalat- csere-ankétra gyűltek össze. Az ankét célja az volt, hogy megvitassák, miként lehetne a mezőgazdasági termelést fo­kozni és milyen módon lehet­ne a termésátlagokat emelni a pécsi járásban. Szabó József elvtárs, a pécsi járási pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője meg­nyitotta az ankétot, majd a baksai Kossuth növényterme­lési szövetkezet elnöke, Hor­váth Kázmér, Volt 18 holdas gazda ismertette a jelenlevők­kel Baksa termelőszövetkezeti községgé alakulásának törté­netét. — Terméshozamaink, akár a kapitalista, akár a szocialis­ta országokéihoz mérjük — sajnos — igen alacsonyak. — mondotta Horváth Kázmér. — És a baksai egyéni gazdák ter­mésátlagai még az országos átlagnál is alacsonyabbak vol­tak. Ezen mi változtatni akar­tunk. Én a 18 holdamon is megpróbáltam minden eszköz­zel emelni a terméseredmé­nyeimet, ugyanígy tett többi gazdatársaim is. Rájöttünk azonban, hogy a fégi elavult módszerekkel és felszerelések­kel már tovább nem vagyunk képesek emelni a termelést. Ekkor kezdtünk el beszélgetni a szövetkezésről, melynek Baksán már gyökerei vannak; — Ez év augusztusában meg alakult a tengeri növényter­melési szövetkezet. Ez újabb lendületet adott gondolataink­nak. A községi tanács és a helyi pártszervezet ekkor se­gítségünkre sietett. Alaposan megismertette velünk a .3004- es kormányhatározat által nyújtott lehetőségeket. Ennek hatására szeptember 8-án itt nálunk is megalakult az első növénytermelő szövetkezet „Ezüstkalász“ néven, melynek elnöke ifjú Pataki János 16 holdas dolgozó paraszt lett. Az „Ezüstkalász“ a falu felső végén alakult. De az alvég is mozgólodni kezdett és október 3-án megalakult az alvégi „Kossuth“ növénytermelő szö­vetkezet. — És ma már elmondhatom, hogy Baksán minden földdel rendelkező dolgozó paraszt valamely szövetkezet tagja. Egy hármas típusú és két nö­vénytermelő szövetkezet mű­ködik a községben. Amire még Baksán nem volt példa, a falu egy emberként látott hozzá az őszi munkák elvégzéséhez. Egy-két cukorrépa-föld kivé­telével a vetéseket a község­ben mindhárom szövetkezet befejezte. — Mi saját jószántunk­ból léptünk a nagyüzemi termelés útjára. Gazdái ma­radunk a szövetkezetnek; A föld továbbra is tulajdonunk­ban marad, örökölhető, mint idáig. A különbség csak any- rtyi, hogy nem egyénileg, ha­nem közösen, nagyüzemi mó­don műveljük meg. A gépál­lomás gépei elvégzik a nehéz munkát, és jövőre Zetort sze­retnénk venni; Végezetül ezeket mondotta Horváth elvtáns: — Nem mondhatja senki ránk, hogy azért léptünk szö­vetkezetbe, mert gazdaságilag tönkre mentünk. Tagjaink nagy része olyanokból tevődik össze, akik mint egyéni gaz­dák a termelésben eddig is jó eredményeket értek el; Van­nak köztünk számosán, akik évi adójukat teljes egészében kifizették, tehát az állammal szemben semmiféle tartozá­sunk nincs. Sőt, jövő évi adón­kat is tudtuk volna rendezni; Saját meggyőződésünkből, ön­ként léptünk a szövetkezetbe és meg vagyunk győződve ar­ról, hogy ez az út, amelyet választottunk, az egyedüli és helyes, és ezt mi eredmé­nyeinkkel fogjuk majd bebi­zonyítani a vendég gazdatár­sainknak. A beszéd végeztével a gyű­lés résztvevői megtekintették a baksai határt. Az egybefüg­gő nagy táblákban szépen zöl­dellő őszi vetések minden szó­nál többet mondtak a részt­vevőknek. Ebéd után élénk vita ala­kult ki, mely belenyúlt az esti órákba. A vita során a niás falukból meghívott középpa­rasztok igen sok kérdést tet­tek fel a két új szövetkezet el­nökének. A kérdések főleg akörül forogtak, hogy a nö­vénytermelő szövetkezetben, hogyan oldódik meg az állat- tenyésztés problémája, és a tagok miként részesednek a jövedelemből, a bevitt föld, vagy a végzett munka ará­nyában? Válasz: az állattenyésztés háztáji módon történik, de mivel a gépek felszabadítanak egy csomó eddig lekötött mun­kaerőt, több idő jut az álla­tokkal való foglalkozásra, az átvett tart álé kföldeken takar­mányt termelünk, ezáltal fej­lettebb és színvonalasabb állat tenyésztésre adódik lehetőség. A tagság részesedése pedig munkaegység arányában tör­ténik. A bevitt föld .után föld­járadék jár ugyanúgy, mint a hármas típusú szövetkezetek­ben. Minden kérdésre ki­elégítő választ kaptak a gaz­dák. Többen ígéretet tettek, hogy a hallottakat és látotta­kat községükben tovább ad­ják, mert mint Kelemen Sán­dor készül dolgozó paraszt mondja: „a baksai példa kö­vetésre érdemes.“ Nagy elismerést váltott ki külföldi tudományos körökben dr. Berze Nagy János néprajzi műve Dr. Berze Nagy János, a több mint egy évtizeddel ez­előtt elhunyt neves baranyai néprajzku­tató „Magyar nép- mesetípusok“ című, múlt évben kiadott monumentális nép­rajzi műve nagy el­ismerést váltott ki külföldi tudományos körökben. Eddig 20 helyről, — európai, amerikai egyetemi tanároktól, tudomá­ 7 nyos intézetek veze­tőitől — érkezett el­ismerő levél. Dr; Stith Thomp­son amerikai pro­fesszor, a blooming­toni Indiana egye­tem tanára — pél­dául az összes nem­zeti és táji népmese- áttekintések közül egyik legjobbnak tartja Berze Nagy János művét, s pél­daképül állítja a ké­sőbbi kutatóknak. Mint levelében írja, a mű fontos számá­ra, mivel a most ké­szülő „Népmesetípu­sok“ című munká­ját ennek figyelembe vételével veszi reví­zió alá. A Slovák Akadémia néprajzi intézetének igazgató­ja azt tartja a mű egyik legfőbb eré­nyének, hogy a szom­széd országok nép­meseanyagát is tar­talmazza, amellyel sok közös történeti és folklore probléma van. A Finn Tudo­mányos Akadémia megrendelte a két­kötetes néprajzi mű­vet, amelyről a „Vi- rittäjfi“ című folyó­iratban jelentetnek meg ismertetést és. bírálatot; Az elismerő leve­lek a mű értéke mel­lett a könyv kiadó­jának, Baranya me­gye Tanácsának ér­demét is méltatják, ■■■■■■«■■■■■■«■■■■■■■na ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■na SA'QD/IASZL& > etóf/vre 7) Zoli nem tudta és nem is akarta a jövőjét építeni. —• Majd ha odajutok, meglátom, hogyan lesz — gondolta. E he­lyett inkább különböző torna- íiyakorlatokat épített Jel csa­pongó gondolataiban. Félálom­ba merülve egyre vakmerőbb nyújtógyakorlatokat talált ki, melyekkel majd ámulatba fog­ja ejteni a sportvilágot. Ter- vezgetéseiben Anikó is gyak­ran visszatért. Magával hozta a. kislánynak egy fakó amatőr- képét, mely bizonyára kiesett volna még egy külvárosi fotó­kiállítás selejtezőjéből is, de az ő szemében tökéletes alko­tásnak számított. — Nem le­szek egyedül, akárhová is me­gyek — vigasztalta magát. A pompás műúton mohán nyelte az autó a kilométereket. Az utasok elbágyadtak az egy­hangú motorbúgástól. Még Si- mi is elcsendesedett, pedig ő eddig nagy hangon társalgóit a vezetővel. Most a beszélge­tésbe belefáradva, némán néz­ték a szemerkélő esőtől csil­logó utat. A forgalom elég cse­kély volt: néhány gyors kato­nai motorkerékpár, egy-egy te­herautó robogott csak el mel­lettük. Az egyik kis falu hatá­rában egy diplomáciai jelzés­sel ellátott, nyújtott testű mo­dem autó érte el őket; neszte­lenül suhant utasaival tovább Becs felé, háromszögletű kis zászlót lengetett rajta a feltá­madó szél. Az eseménytelen út csak nö­velte Simi egykedvűségét. Kez­detben még érdeklődve nézte a távolból közeledő kocsikat, amint aprócska játékszerből hatalmas dübörgő valósággá növekedtek. Hamarosan ebbe is beleunt, szeretett volna túl lenni az egész utazáson. A csendben morzsolódó órá­kat növekvő forgalom kezdte felélénkíteni. — Győr előtt vagyunk — jegyezte meg a sofőr. — Most búcsút mondunk a jó útnak. Ezt tapasztalták Zoiiék is. Az eddigi zökkenésmentes gör­dülési hepehupás hullámvasút váltotta fel. Apró kavicsok ro­pogtak a kerekek alatt, s időn­ként kisebb-nagyobb gödrök döccentették meg a kocsit. Zoli óvatosan kimászott a ponyva alól. — Valamilyen várost kerül­tünk el — szólt hátra Góbi­nak. — Most már közel lehe­tünk! A félrecsúszott ládákat he­lyükre tolta, majd visszabújt kis vackukba. Most már nem tudtak nyu­godtan heverni tovább. Egyre, jobban a kaland izgalmának hatása alá kerültek. Halk be­szélgetés közben vették elő az útravalónak csomagolt zsem­léket. — Fel a fejjel, holnap ba­nánt eszünk — próbálta fel­deríteni szótlan társát Gabi. Most már mindketten kezdték érezni, hogy nem egyszerű diáktréfába vágtak bele. — Te, ilyenkor nem szabad gondolkozni, mert nagyon drukkolunk. Majd ha helyre vergődtünk, akkor filozofálha­tunk — tanácsolta. — Emlékszel inkább arra az esetre, amilcor leszedtük a ki­lincset az ajtóról, és a Fóka nem tudott bejönni órára? — Az se volt utolsó dolog, amikor tavaly az érettségi té­teleket gyufaskatulyában vitte ki a Lovasi bácsi és a folyosón abból akart tüzet adni az igaz­gató úrnak. Lassan nekividámodott a két vándor. Diákéletük sok-sok de­rűs esetét kezdték egymásnak mesélgetni, melyeket ugyan mindketten jól ismertek, de most mégis őszintén élvezték; egycsapásra kellemessé vált az út. Kora délután lett, amikor az autó megállott. Gabié k egyelőre nem keltek fel. Azt latolgatták, hogy ellenőrzés ér­Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek nemzeti felszabadító harca korunk leküzdhetetlen mozgalma Hruscsov elvtárs nyilatkozata egy brazil újságírónak Moszkva (TASZSZ) Murillo Marroquin de Souza brazil új­ságíró, aki részt vett a stock­holmi leszerelési és nemzet­közi együttműködési kongresz- szuson, felkérte N. Sz. Hrus- csovot, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökét vála­szoljon néhány kérdésére. Az interjút a Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet folyóirat 11. száma közli. Mint Hruscsov interjújában rámutat: a közel-keleti ag­resszió és a távol-keleti ag­resszió ugyanannak a láncnak két szeme, a háború peremén táncolás dullesi politikájának közvetlen következményé. A Szovjetunió — mondotta Hruscsov — azt akarja, hogy baráti kapcsolatok legyenek minden állam között, függet­lenül társadalmi és államrend­jüktöl. Ami a kapitalista és á szocialista államok közötti ideológiai nézeteltéréseket ille­ti, korunkban egyszerűen esz- telenség fegyveres kísérletet tenni arra, hogy valaki mások­ra rákényszerítse ideológiai meggyőződését. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a békés egymás mellett élés nélkülözhetetlen feltétele, az erősebb államok be nem avat- kozási politikája a gyengébb államok irányában. Az impe­rialista hatalmak azonban pon tosan az ellenkező álláspontot képviselik ebben a kérdésben. A latin-amerikai országok egész története a külföldi mo­nopóliumok arcátlan beavat­kozását példázza. Hruscsov megállapította, hogy Ázsia, Afrika és Laiin- amerika népeinek nemzeti fel­szabadító harca korunk le­küzdhetetlen mozgalma. A gyarmati rendszer és az ag­resszió erői képtelenek meg­állni e hatalmas áradattal szemben. A szovjet—brazil diplomád ciai kapcsolatok helyreállítá­sának kérdéséről szólva Hrus­csov megjegyezte, hogy e kap- - csőlátók hiánya megnehezíti a giazdasági, a kulturális és a ke­reskedelmi kapcsolatok fejlő­dését a két ország között. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov —‘ erejéhez mérten hozzájárulhatna Brazília ipari fejlesztéséhez. Országaink kapcsolatainak rendezése és megjavítása ossz hangban állna népeink érde­keivel, a békével — mondotta nyilatkozatában Hruscsov. Ellenségek Délelőtt van; A színház né­zőtere üres, sötét, csak a szín­padon van világosság. Gorkij. Ellenségek című művét pró­bálják, — Csak azt tudnám, miért nem hisznek a munkások a bácsikámnak. — Csak annak hisznek, aki azt hirdeti, hogy „Világ pro­letárjai egyesüljetek.“ Minden mozdulat, minden hang szinte drámai erővel hat, feszültség vibrál a színpadon. Mi a véleménye a rendező­nek a színdarabról, mit mon­danak a ^színészek: Dohai Vilmos a darab ......... -.„I —J rendezője: — Ü nnep minden színház számára az. amikor a világ- irodalom egyik legnagyobb drámáját adhatják elő. A mi színházunk számára is ünnep lesz az „Ellenségek“ bemuta­tása. A remekmű nagysága magával ragadta, szinte fellel­kesítette a színészeket. Az 1905-ben játszódó darab leg­fontosabb mondanivalója a forradalmi munkásság győzel­me és a kibékíthetetlen ellen­tét munkás és tőkés között. A munkás és a tőkés egymás ellenségei. Munkámban arra törekszem, hogy minél jobban kidomborodjanak a bonyolult és mély jellemek, örömmel imondhatom, hogy rendezői pá- | lyalutásom alatt talán még | nem is verbuválódott össze !■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■• te őket utol, vagy pedig meg­érkeztek a célhoz. Csendben, de belül annál jobban zaka­toló szívvel vártak. Hallották, amint a vezetőfülke ajtaja ki­nyílt s valaki kiszállt belőle. A szökevények, visszafojtott lélegzettel lapultak tovább. Egyszercsak hallották, amint lecsapódik a kocsi hátsó aj­taja. — Hé, emberek! Mozgás le­felé! — kiáltotta fel egy re­kedtes hang. A fiúk rémülten ugrottak talpra. A kocsi mögött azon­ban Simi nevetett rájuk egy alacsony sofőrbundás férfival. — Begyulladtatok, mi? Ilyen ijedősek a barátaid? — fordult a vezető Simihez. — Na nincs baj legények. Itt most ledobáljuk a ládákat, aztán meg átmegyünk a szom­széd faluba krumpliért — mondta és hunyorított hozzá. Gabiék ugrándozással pró­bálták felrázni testüket, mely alaposan elgémberedett a hosz- szú, kényelmetlen utazástól. Aztán szolgálatkészen tolták a ládákat a kocsi végéhez, on­nan meg a földre adogatták. — Hol vagyunk? — kérdezte Zoli halkan a vezetőtől. — Kapuváron. Innen már csak egy ugrás a határon át — válaszolta az, majd óvatos kö- rülpillantás után folytatta; — Most átmegyünk a szom­széd faluba és onnan lehet is startolni! • (Folytatjuk.) Próba közben: Koppány Miklós, Szabó Ottó, Spányik By», Dari da v Róbert, Margittay Ági. olyan együttes, amellyel úgy lehetett volna dolgozni, mint ezzel az együttessel. Nagy műgonddal készülünk az elő­adásra. Ennek egyik bizonyí­téka: a szokásos 28—30 próba helyett ezt a színdarabot mint­egy negyvenszer próbáljuk. Reméljük, ennek meg is lesz a látszata. Somló Ferenc 1 — Zahar -í Bardin sze­repét játszom. Ez a gyárigaz­gató az úgynevezett „jó tőkés“ alakja. Igyekszik mindent bé­késen elintézni, azt hiszi, hogy a munkás és tőkés közti ellen­tét békés úton, megegyezéses alapon megoldható. Az esemé­nyek során aztán ő is belátja álláspontjának tarthatatlan­ságát s végül is a „jó tőkés“ leveti álarcát és nem igyek­szik titkolni hovatartozását. Sokrétű szerep ez. Az én fel­adatom, hogy bemutassam a „jó tőkés" álláspont helytelen­ségét. Nagy szorgalommal ké­szülök az előadásra, remélem, hogy szerepemmel kapcsolatos elgondolásomat valóra tudom váltani. Szivler József J ebben a J színdarab­ban mutatkozik be a pécsi színházlátogató közönségnek. Eddig a budapesti Nemzeti Színház rendezője volt, most színházunk tagja, rendező és színész. — Az idős munkások veze­tőjének szerepét játszom a da­rabban. Olyan munkásét, aki végigjárta a politikai áram­latok számos iskoláját s végül 5 eljutott oda, hogy forradal- mmár vált belőle. Szervezem az ■ öreg munkásokat. Az én sze­■ repem a tántoríthatatlan, „öreg ■boísi“ alakjának megformálá­ssá. Legjobb tudásommal ké­jszülők a bemutatóra. S Koppány Miklós | neve nem j ' ismeretlen ■ a pécsiek előtt. 1949—50.-ben ■ már szerepelt a pécsi színpa- Sdon, most ismét visszatért S színházunkhoz. — Jakov Bardin alakját kel­tem életre. Ez egy dekadens figura, tőkés, aki az 1905-ös Oroszország társadalmában ta­laját veszti, kiutat nem talál, tanácstalanságában az italhoz menekül, végül is öngyilkos lesz. A szerep jó, remélem, hogy játékommal a pécsi kö­zönség tetszését megnyerem. Spányik Éva: I — Tatja- ■ .... ..I. ......n— 1 nát, a szí­nésznőt játszom. Férjem Ja­kov Bardin, egy gyáros öccse, az 6 révén kerülök be a tőké­sek társadalmába. Szerepem cm úgynevezett fejlődő szerep: « darab végéig utakat keresek, miként lehet a tőkés és mun­kás közti ellentéteket megol­dani. Végül eljutok odáig, hogy a munkásság mellé illők. A figurának ez a fejlődése a közönség előtt játszódik, igyek szem ezt híven bemutatni. So­kat formálom, csiszolom sze­repemet, a legjobbat szeret­ném nyújtani. Margittay Agí: I — Nádját, ■■............. ' az árva lányt játszom. Fáj, hogy a munkásokat nem emberként kezelik s látom, hogy a mun­kásoknak határozott céljaik vannak. Nagybátyámat, Zahar Bardint szeretem, de végül is megbélyegzőm és kimondom az egész tókés osztályra: ti vagytok a bűnösök. Szerepe­met nagyon szeretem, kedvvei játszom. A népes együttesből csak né­hány színész mondta el tJKs- ményét, de ebből is kiderül: nagy produkcióra készül a színház s a színészek, lelkesen készülnek az előadásra. A be­mutató •november 6-án lesz. (—ray) Várható időjárás vasárnap estig: kisebb felhőátvonulások eső női­kül, mérsékelt nyugati, északnyu­gati szél, néhány helyen reggeli ködképződés, ködszitálás, a hőmér­séklet keleten emelkedik, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 5—8 fok, északkele­ten 2—5 fok. Legmagasabb nappali hőmérsék­let vasárnap; •«—is fok között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom