Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-23 / 250. szám

IIS*. OKTOBER 23. NAPLÓ 3 A „népi44 írókról Immár négy hónapja, hogy napvilágot látott az MSZMP Központi Bizottsága mel­lett működő kulturális elméleti munkaközösség állásfoglalása a „népi" írókról. Azóta saj­tóban és rádióban igen sok szó esett erről a nagyjelentőségű pártdokumentumról, s ezért a városi pártbizottság és a TIT megyei szervezete is fontosnaik tartotta, hogy a művészeti szakszervezetek dolgozói számára hirdetett esztétikai tanfolyam idei első előadását e kér­désnek szentelje. Kedd délután az egyetem aulájában népes hallgatóság jött össze, hogy ■meghallgassa Pándi Pál budapesti irodalomtörténész és kritikus élőadását a „népi" írók­ról. Pándi Pál | bevezetőjében zel az állásponttal nem értünk sei meghatározzák ' hangsúlyozta, hogy egyet, mert a marxizmus sze- értékeit. esztétikai a „népi" írók körül zajló vita rint a nemzeti érdékek nem elsősorban nem esztétikai és vonatkoztathatók ej a nemzetet szépirodalmi, hanem politikai alkotó osztályok érdekeitől. Mi jellegű vita. Előadásának mé- marxisták „osztályközpontúak" az is, hogy sokra becsüljük, je- gis helye van egy esztétikai vagyunk és nem „hungairo- lentősnek tartjuk a ,,népi“ írók előadássorozatban, mert éppen centristák“: Szerintünk nincs ez a kérdés mutatja a legjob- nemzeti érdek a társadalmi ban, hogy irodalom és politika osztályoktól függetlenül. És I-gaz, hogy nekünk elsősor­ban politikai nézeteltéréseink vannak a „népi“ írókkal. Igaz szépirodalmi munkáit. Azon ban tudni kell azt is, hogy eze két az értékeket éppen a „har­között milyen szoros az össze- ezen az alapon tudjuk maximé madikutas° ideológia ellentmon függés. lisan megvalósítani a magyar- dásai teszik lehetővé, az ti., A pártnak a „népi“ írókkal ság érdekeit is. A mi osztály- hogy bizonyos történelmi hely kapcsolatos megnyilatkozása alapú ideológiánk többet tesz más, mint korábban, 1953. előtt a magyar népért, mint a „né- : követett módszer, amikor mű- pi“ írók ideológiája. Németh velődési, irodalmi kérdésekben László azt mondta: minél mé- határozatok jelentek meg. lyebben magyar valaki, annál zetben a „népi“ írók világné­zetének inkább antikapitalista jellege domborodott ki, s ek­kor születtek meg jelentősebb szépirodalmi alkotásaik. Itt részletesen méltatta Németh László regényeit és drámáit, a szó szocialista amelyekben az író éppen nem politikájának propagandáját űzi, hanem az életet, a valóság s saját „harmadikutas“ ideoló giájának a harcát, válságát áb rázoljas Amikor a „népi" írók moz­galma a baloldal felé húz, ak­Ez az állásfoglalás vitaanyag, mélyebben ember. Mi azt mond vitatéma, melyhez az érintett juk: minél mélyebben vagyunk írók is hozzászólhatnak, s ez emberek a helyesebb módszer. Erjedje- értelmében —, annál mélyeb­nek a gondolatok, alakuljon ki ben vagyunk magyarok, vita, s így az állásfoglalás meg Pándi Pál ezután azzal a állapításai bizonyára mélyeb- kérdéssel foglalkozott, hogy ben fognak hatni. _ miért nem lehetséges a kapi­Különösen fontos, hogy ér- talizfnus és a szocializmus kö- telmiségiek, főleg a pedagó- zött valami középút, vagy . gusok jobbik része nézzen ahogy Németh László mondot kor szépirodalmi művekben is őszintén szembe a kérdésekkel; „szocializmus marxizmus jelentősét tudnak alkotni Ok már ugyanis a 30-as években nélkül"; Ez a szembeállítás véffű, közel jutottak a „népi“ írók- ugyanis a gyakorlati politiká­hoz, és számtalan értékes, po­zitív indítást kaptäk tőlük. Pöl tehető hát a kérdés: ha a ,glé­pi" írok hatására egy ilyen ér- > tékes értelmiségi réteg neve­lődött, miért kell „bántani“ őket, miért kell vitatkozni ve­lük? Igenis fontos a problémá­val foglalkozni, mert az élet oldaláról az elmúlt években, pontosabban 1956-ban, vagyon is lényegbevágóan merült fel. Márpedig bizonyos helyzetek­ben fontos kérdéseket feltét­len tisztázni kell, különben félreértések adódnak. Itt van például a szocializ­mus kérdése. Megnyilatkozá­saikban Németh László, Veress Péter is szocialistának mondot ták magukat, s a munkáspárt is a szocialista jelzőt viseli, de ez a két szocializmus nem , fedi egymást. Az értelmiségiek viszont az egyféle terminoló- iSia-használattól elbizonytala­nodnak. megtévednek. A vitát végig kell kát harcolni, mert a „népi írók“ útja — a történel­mi gyakorlat ezt mutatja, — zsákutcába. az ellenforradalom hoz vezetett. | a „népi“ írók 1945. i ~ utáni fejlődését ele- 3 ÜiÜliÄÄ "«te H»S PáL Foglalkozott akik a marxizmus nélkül val­lották a szocializmust, azok idővei a szocializmust sem val lókhoz csatlakoztalk. A „népi“ íróknak egyik ága, amely pél­dául 1934-ben, a Márciusi Front kiáltványának aláírásá­val még érdemeket könyvelhe­tett el magának, 1940-ben már a nacionalimus színeit öltötte magára; A „harmadikutas“ ideológia mindig kátyúba visz. Előadásának második részé­ben Pándi Bál arra a tetszetős ellenvetésre felelt, hogy ha a „népi" íróknak vannak is po­litikai tévedései, azért ezek nagy írók, s így megdőlni lát­szik az a tétel, hogy aiz írók világnézete, politikai tévedé­a hajdani Paraszt Párt politi­kájával, aztán az ún. „utitárs" írók kérdésével és a „népi“ íróknak az ellenforradalom, alatti és utáni magatartásával.: Majd ezekkel a szavakkal fe-i jezte be előadását: — A vitát a „népi“ írókkal tehetségük is igényli. A vitá­nak nincsenek gyors eredmé­nyei, gondolkozzanak csak az írók, gyúródjék a telkük. Nem kellenek őszintétte-n önkriti­kák. Inkább művekben mond­ják el véleményüket, s ez így még értékesebb lesz; De ezt sem sürgetjük. Ez is azt mutat­ja, hogy rendszerünk és politi­kánk megtántoríthatatlanul erős; \Múít és ct 'p.e.tö.jli utcá&an fo-'—— .....■ —; ojjj Más ik probléma | a nemzeti Sajátosság, a magyarság és szocializmus vi­szonyának kérdése. Németh László már a Minőség forra- dalmá-ban azt fejtegette, hogy ami a „népi" írókat összeköti, amiben a „népi“ írók egysége­sek, az az, hogy „humgarocent- riíkusák vagyunk.“ Magyar műhely című, 1957-ben megjelenj tanul-- manyában pedig arról beszél, ' hogy a nálunk megvalósuló szocializmusnak modellje nem felel meg a magyarságnak. Ez Szocialista munkaversenyre hívják a Házak fiafal ait a Pécsi Fütőház kiszistái A pécsi fűtőházi KISZ-fiatalok a Nagy Októ béri Szocialista Forradalom, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításának közel­gő évfordulója és a választások tiszteletére ismét munkaversenyre hívják a MÁV igaz­gatóság valamennyi fűtőházának kiszistáit. így szól a versenyfelhívásuk: „Mi, a pécsi fűtőház mozdonyszolgálatot tel­jesítő KISZ brigádjai, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 41. és a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításának 40. év­fordulója, valamint az 1958. november 16-án megtartandó országgyűlési képviselő- és tanács választások tiszteletére a következő munka- felajánlást tesszük és egyben a Pécsi Igazgató­ság valamennyi fűtőházi KISZ-szervezetét szocialista munkaversenyre hívjuk az aláb­biak teljesítésére: Munkafelajánlásaink, munkaversenyünk cél kitűzései azonosak az őszi forgalmi verseny és az élüzemszínt célkitűzéseivel. Mozdony­típusonként az élüzemszínt eléréséhez szük­séges mérvű szénmegtakarítást teljesítjük. Biztosítjuk a menetrendszerűséget és alkal­mazzuk a rövid menetidőket. Gondoskodunk mozdonyaink karbantartásáról és a javítások célszerű elvégzéséről. A 424. sorozatú mozdo­nyainkkal 110 százalék, a 328. sorozatúakkal 108 százalék, a 342. sorozatúakkal 100 száza­iéit, a 375. sorozatúakkal, Nagyharsány, Sellye cs Szentlőrinc vonalrészeken, 110 százalékos túlsúlyt továbbítunk és biztosítjuk szolgála­tunk balesetmentes ellátását. A szocialista munkaversenyben KlSZ-szer- vezetünk brigádjai négy 424-es, egy 328-as, egy 342-es és egy 375-ös mozdonnyal vesznek részt. A munkaversemy 1958. december 31-ig tart, ugyanis altkor kerül sor az élüzem cím elnye­réséért végzett munkánk értékelésére. A mun­kaversenyben elért teljesítményeket havonta értékeljük, amelyekről a felhíváshoz csatla­kozott KISZ-szervezetek kölcsönösen tájékoz­tatják egymást. Felhívásunkhoz várják a KISZ-szervezetek csatlakozását. Pécs, 1958. október 20. A KlSZ-brigádok nevében: JÖKAI JÁNOS KISZ-titkár A fűtőházi kiszisták felhívása bizonyára visszhangra talál a többi fűtőházakban is és széleskörű munkaverseny bontakozik majd ki ismét a mozdonybrigádpk között; Gyorson megfordul izépen kamatozik a pénz a baromfitenyésztésben Még néhány hét és gazda- járul a forgóeszközhiány csők- A 6—8 hetes, 500—600 gr sú- sági évünk lezárul. Termelő- kerítéséhez. Tavasszal a rán- lyú rántani való csirke elő- szövetkezeteink irodáiban egy- tani való csirke is igen kere- állítására kis- és középnagy re gyakrabban dugják össze sett cikk. 6—8 heti nevelés testű fajták alkalmasak. Ezek fejüket az elnök, könyvelő és, illetve hizlalás után piacra hizlalását 1—26 napos korban a többi vezetőségi tag. Tanács- dobva 50—60 forintot is kapha- megkezdhetjük. Jó ha csirkék koznak, számolnak, hisz itt, tunk párjáért. takarmányukat lágyeleségként van nyakukon a tervkészítés. ' A baromfitenyésztés indo- kapják, mert ebből jóval töb­kolt mérete helyenként élté- bet képesek elfogyasztani. A rő. Ez függ a feltétlen barom- keveréktakarmánynak iteff- fitakarmányok mennyiségétől (helyes a méretezés, ha a ta­__ _ _ karmányszükséglet 30—40 szá­üz emágat érdemes jövőre be- zalékát ezek képezik.) Függ vezetni, mivei kifizetődő fog- továbbá az üzem, illetve a tsz mes foglalkozni. Ide soroljuk a lalkozná? termelési feladataitól; Leg- három hónapnál idősebb jér­a tana<=Ftatat mutatta alább baromfit kell tar- céket és kappanokat, melyeket SST“ ~ SS£ SSSr£F£*Z SSto \ <**» sssss £«3 ä-,ä: létjogosultságát helyi viszo- , «s eladott tenyészállatokat nyaik között. A baj ott kéz- 5 <£ke1 hdd * beleszámítva a baromfite­tyuK es i 1,0 csrrire, i nóta Ideje, hogy a tagsággal ismer­tessék jövő évi terveiket, el­képzeléseiket; A vitáik legtöbbször a körül forognak, hogy" milyen új alább 10—15 százalékát a ma­gas fehérjetartalmú baromfi­tép képezze; Növendékül ízlallással Is érde­dődik, hogy tsz-elnökeiník he- X£iíítIhL mnJLTorTV nyitásból 50 000 forint tiszta Iyenként nem eléggé vállalta)- ° ^ jövedelemre tett szert. Egy ka­ró szelleműek. Mert hisz tud- ^ 30-40 db kasból és 15 tyúkból álló ma­ja azt a babarci tsz elnöke, - . gyár kendermagos törzsével a hogy náluk a baromfi tenyész- . £ baromfítartás formája fa- mezőgazdasági kiállításon első tés minden feltétele megvan, díjat nyert. Jövőre 500 pekin mégis ott áll a három, egyen- ^talehet tSS^ ft 81 kacsát hlzóba­ként 500 férőhelyes tyúkól további 1500 férőhelyes be­gy asztasra vagy tenyésztő:a- romfiólat építenek. Miért? sok előállítására) vágóállatok előállítása és tenyészállatok nevelése. Kizárólagos tojás­üresen. Pedig naposcsibére kedvezményt kapnának, táp­takarmány korlátlanul rendel­kezésükre áll; Gondozó is akadna. Mégsem mernek neki vágni. Ugyanez a helyzet a magyarteleki Uj Élet és a Gazdaságosságát főkg a fei- majsi Táncsics Termeloszovet- ________..___,__5,___ Az ért, mert érdemes! Mint a máigocsí példa lfc mii termelés, fogyasztó helyek kö- tatja: megvan termelőszövet- zelében, jó közlekedési viszo- kőzeteinkben a baromi,tenyés/ nyok között tehet indokolt; tés létjogosultsága, csak élni kell a lehetőségekkel. Az ál­, . , , . tétlen takarmányokon (amit a minden támogatást meg­kezetekben is jószág maga keres meg) felül ad. baromfi-gondozói tanfolya­efajta tanácstalanságot szükséges takarmányok meny- mókát indít, ahol a szakszerű nyisége és értéke, valamint a baromfitenyésztés minden for- friss tojások ára dönti el. Ál- télyával^ megismerkednek a nem ajánl- résztvevők; Termelőszövelíkezeteftíík elnő aztán nehezen érti meg az emiber. Pontosan a baromfi- tenyésztés az az üzemág, mely- ben a befektetett pénz leg- talaDan azonban ssí^jbs“ A.“* aVSLS’tSS: ; ■ termelés J idényben főképp a jelentősen tavaszi hozzá­■■■■HiaaaiSBaa Jegyzetek egy gyűlésről Talán nem is helyes ez a szó: gyű­lés. Mert ha így is nevezzük, lényegé­ben beszélgetések ezek, amelyeket szer­te az országban rendeznek ezekben a hetekben, napokban. Választások előtt állunk, s előkészületeinknek ez is egyik jellemzője, hogy nem „lejön" a néphez a „szónok“, hogy elmondja beszédét, hanem a nép fia beszélget" a néppel — múltról, jelenről s jövőről is .; s Tegnap, szerdán Szentlőrincen is vá­lasztási gyűlést tartottak. Nem ez volt az első a megyében és nem ez az utolsó, lapunk más helyén beszámolunk róla. De ezúttal érdemes lesz talán szól­nunk erről a gyűlésről más vonatkozás­ban is. Mert a gyűléseken nemcsak az történik, amit ott elmondanak és nem csak a taps fejezi ki a hallgatóság han­gulatát, nemcsak az árulkodik gondo­latairól. Hanem az arcok! Nos, tegnap a szent­lőrinci Petőfi moziban (ki tudja mikor volt ilyen zsúfolt utoljára?) figyeltük az arcokat is. Borostás arcú parasztok, traktoristák, lódenkabátos értelmisé­giek, asszonyok és fiatalok tekintetéből, mosolyából igyekeztünk arra következ­tetni, ami azokban a percekben a hom­lokuk mögött, t a szivükben végbe­Az első, ami feltűnt: az intenzív, lan­kadatlan figyelem. Aczél elvtárs nem volt „nagyhangú" szónok. Természetes hangerővel, tagoltan beszélt. Az időseb­bek emlékezhettek rá: a kortespk, a lé­le kvásár lók, a politikai szélhálmosok és hordószónokok nem ilyen hangon beszéltek a néppel. A hangot ilyen természetessé és nyugodttá csak a mö­götte meghúzódó igazság teheti. Mosolyogtak is az emberek. Nem is egyszer. Például akkor, amikor Aczél elvtárs a következőket mondta: — 1945-ben, Zemplénben, voltak pa­rasztok, akik sehogy sem akarták elhin­ni nekünk, hogy nem jönnek, nem jö­hetnek többé vissza az Eszterházyak, a Pálfyak, a Draschkovicsok. Nem hit­ték és nem igényelték a földet, ame­lyet az ifjú népi rendszer nekik is jut­tatott volna. Aztán két év múlva, ami­kor mér megbánták hitetlenségüket, ilyen szemrehányásokkal illettek ben­nünket: „Miért nem magyaráztátok meg nekünk jobban?...“ Nem tagad­juk, a választások előtt sem tagadjuk, hogy mi a mezőgazdaság fejlődésének egyetlen igazán célravezető útjának a szocialista nagyüzemi gazdálkodást tart­juk. Ezeket az önkéntesség alapján szer­vezzük. De ez nem jelenti azt, hogy nem magyarázzuk a termelőszövetkezet előnyeit. Nekünk senki ne tehessen szemrehányást azért, hogy nem magya­ráztuk meg neki eléggé . -. Nos, állíthatjuk-e, hogy e gyűlés után Szentlőrincen mindenki tsz-t akar majd? Semmiesetre sem. De, hogy mo­solyogtak a hitetleneken, a bizalmatla­nokon — az eredmény. Mert ott bizo­nyára sokan önmagukon is mosolyog­tak ezzel. S ha valaki a saját gyenge­ségét meg tudja mosolyogni —r jó úton halad. Még valamit befejezésül. Érdeme sze­rint kezdeni kellett volna ezzel. Már a gyűlés kezdete előtt is sokan álltak a mozi előcsarnokában. Aczél elvtársat várták. Nemcsak úgy, nemcsak azért, hogy akkor hát kezdődhet végre a gyű­lés. Hanem pontosan őt, magáért vár­ták. Éppen azért, mert jól ismerik. Em­legették, hogy hányszor, miért járt már ott, mit mondott. S amikor meglát­ták, valódi, leplezetlen örömmel néz­tek egymásra: „Mintha semmit se öre­gedett volna!" A szentlőrinciek öröm­mel fogadták és hallgatták meg azt az embert, akit a megyében oremággyűléti képviselőnek jelöltek. kizárólagos tojásterme- kei vegyék fontolóra az elmon lésre rendezkedjenek be. dottakat, mert dolgozó népünk Ma már gyárilag készített tojás- és baromfielMtothsáiga 20 százalékos fehérje tartalmú csak a termelőszövetkezetek - baromfi táp áll rendel kézé- ben jód megalapozott nagy­stílűire, amely tehetővé teszi, üzemi barom fi tenyésztéssel fbg hogy az eddiginél jóval több végleg megoldódni; vágóbaromfit állítsunk eló; Rné. Sikeres volt a menetrend-értekezlet amelyet a pécsi közlekedő« dolgozói, az utasoknak ren­deztek; Az értekezlet részvevői kö­zül több, mint negyvenen., a közlekedés javítását célzó ké­réssel fordultak a vállalat ve­zetőihez, Sok kérdésben azon­nal közös nevezőre jutottak; így például a bőrgyárban dol­gozó munkások kérésire ok­tóber 19-től kezdve beállítot­tak egy reggel 4.40-kor induló járatot. Méltányolták az urán- városiak kérését is és októ­ber 20-tól délután 17.40 és este 22.15-ös indulással új járato­kat állítottak be. Jól egyez­tették a hirdiek és vasasiak érdekeit is: a hirdiek az ed­digi 20.40-es járatot későbbre kérték, a Vasasról esti isko­lába járó dolgozók pedig egy 21 órai járat beállítását java­solták. A Közlekedési lat teljesíti kérésüket; Voltaik olyanok is, akik. in­dokolatlan kéréssel álltak eh\ mint a nagyápárdiak egyik , .küldötte“ is, aki két — ijgsz- vétlenség miatt megszűntédéit S- járat '»in—ti Iktatói Jnva­Többeo aexlltfifc közönség és a közlekedési dol­gozók egymás iránt tanúsából l magatartásáról és helyese" megállapították* ez köterónös dolog, mindkét félen múlik, hogy jó legyem a viszony; Végeredményben megállapí­tották, hogy az értekezlet eredményes volt, sikerült össz­hangba hozni — a jelenlegi kocsipark tegjdbb kihaszná­lása mellett — az a vállalat érdekeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom