Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-21 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1958. OKTOBER 21. A budapesti Április 4. Gépgyárral VERSENYEZ A SOPIANA A Sopiana Gépgyár dolgozói dig is az újítók. Az elmúlt há- megkövetelik a munkásoktól, még szeptember folyamán ha- rom negyedév alatt igen sok jó főként a szere ide dolgozóitól, tároztáfc el a megye üzemei újítás született, várakozáson hogy jól ismerjék a műszaki közül elsőnek — hogy a Nagy felül sikerült a nyár folyamán rajzot. A rajzismeret elsajátí- Októberi Szocialista Forrada- megrendezett újítási hét. Úgy tása nyomán feltétlenül maga­lom és a választások tisztele- tervezik, hogy a negyedik ne- saibb színvonalra emelkedik a téré muTukavereenyt indítanak: gyedévben is rendeznek újítási munka termelékenysége — és hetet, ahol várhatólag ismét hozzá kell tenni, ezzel együtt A közelmúltban a budapesti Április 4. Gépgyárból érkezett versenyfelhívás a pécsi üzem­be. Az Április 4. gépgyáriak a termelési terv teljesítésében, az exportterv teljesítésében, a termelékenység emeléséiben kí­vánnak versenyezni a Sopiana gyáriakkal'. A Sopiana dolgozói elfogad­ták a budapestiek versenyfel­hívását, és remélik, hogy nem maradnak alul a versenyben .1 A Sopiana dolgozói a követke­zőket vállalták: a vállalat 1958. éves teljes termelési tervét 101.5 százalékra teljesítik, ter­melési tervüket december 31. helyett december 28-ra befe­jezik, az exporttervet decem­ber 31. helyett már december 20-ra teljesítik, az öntödei se­lejt első negyedéves átlagát az év végéig 10 százalékkal csökkentik. Az öntödénél az egy tonna jó öntvényre eső költségek az első negyedévben 5 158 forintot tettek ki az év végéig ezt az összeget 4 200 fo­rintra csökkentik. Mindezek mellett emelik a termelékeny­séget. A gyárban a-versenyfeltéte­lek teljesítéséhez igen nagy segítséget nyújtottak már ed­igen sok jó újítás kerül majd felszínre; November második felében pedig a tervek szerint tanfo­lyamot szerveznek a műhelyek ben dolgozó munkások szá­mára; A tanfolyamon a mű­a kereseteken is észrevehető lesz majd a hatása. Ez évben már a tél sem okoz­hat olyan nagy gondot a gyár­ban, mint a múlt években. Csütörtöktől kezdve már mű­ködik majd a műhelyek köz­szaki rajz olvasást sajátítják ponti fűtése, majd el a dolgozók. Ez igen A Sopiana dolgozói tehát jó fontos esemény lesz majd a körülmények között vehetik gyár életében; Az új gyártmá- fel a versenyt az Április 4. nyok már szinte kötelezően gépgyáriakkal: Eredményes volt w/ 22 pécsi őszi fásai* A rossz idő ellenére is siker­rel zárult a pécsi két napos őszi vásár: A kereskedelmi szervek — amelyek bőséges áruválasztékkal vettek részt a vásáron — összesen mintegy 4,300.000 forintos forgalmat bo nyolítottak le. Ez komoly ösz- szeg, ha hozzávesszük, hogy a vásár árukészlet értékének több mint 10 százalékát ké­pezi; A két pap. alatt fclvásórol­tort, továbbá 50 valódi bőrka­bátot, 125 műbőrkabátot és még nagyon sok varrógépet, ugyancsak nagy mennyiségű háztartási cikket. A vendéglátó vállalatok — pécsi és vidéki vendéglátóipari vállalatok, föld müvesszövebkezetek, — fcörül- bel negyedmillió forgalmat bo­nyolítottak le. A vajszlói föld­művesszövetkezet sátrában pél dául 500 disznótoros ebédet, illetve vacsorát adtak el 150 „Az emberi életnek, boldogulásnak feltétele: a béke Dr. Kolta Ferenc a budapesti béketalálkozóról fi Tizenhét vidéki város kép- ban, hogy a jövőben a béke­viseltette magát azon a tanács- munka a szakszervezetek irá- kozá6on, amelyet szombaton nyitásával történjék. A harma- délután két órakor az Ország- dik bizottság arra az elhatá- ház vadásztenmében rendezett rozásra jutott, hogy a kisipa- meg a Hazafias Népfront bu- rosság társadalmát is bevon- dapesti békebizottsága; A vi- ják a békeharcba, déki városokból 120, a buda- A bizottságok megalakítása tak 372 darab mosógépet, 14 motorkerékpárt, 12 Berva ino- liter zöldszilvám kíséretében. ..............................iniiinniiiiiiir^ dunaszekcsoi földművesszö­vetkezet 550 adag halászlét és 100 adag sülthalat árusított, továbbá 230 liter zöldszivánit. En nek a vásárnak volt még egy örvendetes érdekessége: semmi rendel lenesség nem tör­tént, ami köszönhető a jó köz- biztonságnak: A vásár rende­zősége és a kereskedelmi dol­gozók derekas munkát végez­tek, igazán köszönet és elisme­rés illeti őket. pesti kerületekből 108 küldött tett eleget a budapesti béke­bizottság meghívásának. A ta­nácskozáson részt vett Csiz- madia Sándor, a komlói isko­la igazgatója, Kövesdi Gusz­táv, a komlói városi népfront bizottság titkára, Szántó Gyu- láné békeaktivista, Pécsről pe­dig dr. Kolta Ferenc — a Pe­dagógiai Főiskola tanára és Fiszter Gyuláné, a városi bé-. keblzottság titkára. Dr. Kolta Ferenc a‘kétnapos találkozóról hazatérve a kö­vetkezőket mondotta: — Hasonló tanácskozás — amelyen részt vettem Buda­pesten — ezen a héten a vilá­gon mindenütt megrendezésre kerül a szakszervezeti világ- szövetség által. A budapesti béketanácskozásnak tulajdon­képpen két célja volt; Az egyik: a küldöttek révén ha­zánk népe kifejezte tiltakozását az atomháború, a háborús fegyverkezés, s a háborús hisz­téria szítása ellen. A másik: három bizottságot alakítottunk *— amelyeknek valamennyi küldött tagja lett — se bizott­ságok saját területükön kidol­gozták a békeharc új rendsze­rét, konkrétabb tartalommal. Az egyik bizottság a területi békemunka feladatait rögzí­tette, a másik bizottság az üzemeken belüli békemunká- «I foglalkozott olyan formá­nagy helyeslésre talált, ugyan is eddig — a kongresszusokon, vagy más nagyarányú béke­gyűléseken — csak nagy ál­talánosságban foglalkoztak a békeharccal kapcsolatos prob­lémákkal, feladatokkal. A bi­zottságok azonban — éppen a saját maguk által kidolgozott módszereken át — realizálják a békeharcot. A bizottság mun­kájához magam is hozzájárul­tam egy javaslattal, amelyet aztán vasárnap délelőtt a töb­bi elhangzott javaslattal együtt a nagygyűlés elé ter­jesztettek. Fontosnak tartom az ifjúság körében végzett bé­kemunka felfrissítését, új tar­talommal való megtöltését. Szerintem nem szabad csupán csak jelszavakra támaszkod­nunk az ifjúságot illetően, amikor a békeharcról van szó. Elsősorban a hazafias és világ­nézeti nevelés útján tudjuk megértetni ifjúságunkkal a béke felsőbbrendűségét. Meg kell értetnünk ifjúságunkkal azt, hogy minden emberi élet­nek, boldogulásnak, jólétnek egyik fontos feltétele: a béke. Meg kell ismertetnünk velük a haza szépségét, fel kell éb­resztenünk bennük az alkotási vágyat, a munka megbecsülő-, »át, hogy tudják meg, mit kell J félteniük, miért kell a bé-j kéért harcolni oto i Megkezdődlek Moszkvában a szovjet—magyar orvosnapok Moszkva (MTI) Hétfőn Moszkvában ünnepélyesen megnyitották az első ízben megrendezésre kerülő szovjet —magyar orvosnapokat. A tu­dományos ülésszakra öttagú magyar orvosküldöttség érke­zett a szovjet fővárosba. A küldöttség vezetője Babies Antal professzor, akadémikus, tagjai: Gegesi-Kiss Pál akadé­mikus, a budapesti orvostudo­mányi egyetem rektora, Ker- pel-Frónius Ödön, Gömöri Pál és Kulin László akadémiku­sok. Az orvosnaipok alkalmából 120 tagú magyar orvos-csoport érkezett a szovjet fővárosba turista-útón. Az orvosnaipok megnyitóün­nepségét hétfőn délelőtt a Szovjetunió egészségügyi mi­nisztériumában rendezték. A magyar vendégeket P. V. Guszenkov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének helyettese köszöntötte. Babies Antal akadémikus válaszában köszönetét mon­dott a magyar küldöttség és a magyar orvos-csoport tagjai­nak nevében a szívélyes fo­gadtatásért. Hangsúlyozta: A magyar egészségügy dolgozói minden alkalommal örömmel találkoznak szovjet barátaik­kal és ezek a találkozások mindkét ország orvostudomá­nyának, gyakorlati orvosi munkájának fejlődését szol­gálják. Délután a moszkvai szülé­szeti és nőgyógyászati intézet­ben megkezdődött a többna­pos tudományos ülésszak. Az ülésszak első napján magyar részről Gegesi-Kiss Pál, Ker- pel-Frónius Ödön akadémiku­sok tartottak előadást fontos gyermekgyógyászati tudomá­nyos problémákról. Ezután a magyar orvoskül­döttség tagjai Leningrádba, majd Tbiliszibe utaznak tudo­mányos előadásokra. A turista úton lévő 120 magyar orvos résztvesz a szovjet—magyar orvosnapok előadásain és meg­ismerkedik a szovjet főváros továbbá Leningrad és Kiev egészségügyi intézményeivel. A szovjet—magyar orvos­napok megnyitásával egyide­jűleg a moszkvai szülészeti és nőgyógyászati klinikán kiállí­tás nyílt a legújabb magyar orvosi műszerekből és gyógy­szerekből. Dr. Münnich Ferenc előadásával megnyílt az MSZMP politikai akadémiája Hétfőn este a Néphadsereg Központi Tiszti Házában dr. Münnich Ferencnek, az- MSZ­MP Politikai Bizottsága tag­jának, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének előadásával megkezdődött a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága által az 19Í58—1959-es pártoktatási év keretében szervezett politi­kai akadémia előadássorozata. A megnyitáson megjelentek: Apró Antal, Kiss Károly, Ró­nai Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Nemes Dezső, a Politikai Bi­zottság póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mánynak számos tagja, politi­kai, társadalmi életünk több más kiváló személyisége. Rónai Sándornak, az MSZ­MP Politikai Bizottsága tagjá­nak megnyitó beszéde után dr. Münnich Ferenc, az MSZ­MP tapasztalatai a revizioniz- mus elleni harcban címmel tartotta meg előadását; ! « Megszűnt a mosógép-utalványl A Szakszervezetek Országos mi vállalat raktárát, vagy a! Tanácsának elnöksége és a Bel pécsi őszi vásár mosógépkész- 3 kereskedelmi Minisztérium letét látta, tudja, hogy ez nemi közös határozata alapján,' 1957: fog nehézségeket okozni. Tékán j október 1-től a kereskedelem tettel aura, hogy megyénkben; által forgalomba hozott mosó- nagyobb az érdeklődés a mo-j gépek 30 százalékát szervezett sógépek iránt, mint bármely < akció keretében, a szakszerve^ más megyében, a belkereske-; zeti bizottságok osztották szét; delrni minisztériumban igére­A határozat megjelenése óta tét tettek arra vonatkozóan, j több, mint ezer mosógéputal- hogy az eredetileg tervezettnél j ványt adtak ki a baranyai is nagyobb számban juttatnak i szakszervezeti bizottságok. A Baranyába is mosógépet: legtöbb szakszervezeti bizott­ság, az igények elbírálásánál körültekintően járt el, előny­ben részesítették a legjobban rászorult sokgyermekes dolgo- ‘ 1 pm a sznjet IBSZ 2-es Tihanyi János: SZMT előadó; A pécsi bányák gázkitörés­veszélyes szén te le pelben alul­ról felfelé haladva eddig nem kezdhettek vágat készítéséhez, mert gázkitörés esetén a lezú­duló szén eltemetéssel fenye­gette a vágatban dolgozókat. E probléma megoldásában segített a szovjet LBSZ 2-es feltörésfúrógép, amellyel tíz méter hosszan lyukat fúrnak a szén telepbe és ezen a me tá n­gáz feszítőereje levezetődik. zókat, a termelésben élenjáró­kat. Az érdeklődés oly nagy volt, különösen az 1.800 forin­tos gépek iránt, hogy az igé­nyeket nem lehetett kielégí­teni. A SZOT munkáséi látáisi osz­tálya most. úgy tájékoztatta a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsát, hogy a mosó- gépgyártás kedvező alakulása folytán nagy mennyiségű gép áll a fogyasztók rendelkezésé­re, s a közeljövőben még to­vábbi készletnövekedés várha­tó. Ezért a mosógépek egy ré­szének utalványos rendszerben történő elosztása, az 1957-es határozat után egy esztendő­vel megszűnt. Mosógépet bár­ki, bármikor és bárhol vásárol hat — s aki a nagykereskedel­9868000 az ország lakosainak száma A Központi Statisztikai Hi- ten az ezer emberre .jutó sza- vatal legújabb népmozgalmi porodás egy. Szegeden pedig adatai szerint az ország tér- két fő volt mészetes szaporulata 1957-ben Az ezer lakosra számított 63157 volt, ß jelenleg is ha- halálesetek száma az 1938-as vonta több mint ötezerrel gya- 14.3-ról 10.6-ra csökkent. Gü- rapszik az ország lakossága, mőkorban 75, egyéb fertőző Ez év második negyedében a betegségben 70. veleszületett lakosság számához viszony!- gyengeségben 75, tüdőgyulla- tott legnagyobb természetes dásban 56 százalékkal kev?- szapcrulat Szabolcs-Szatmár, sebben halnak meg jelenleg, Hajdu-Bihar és Borsod me- mint a második világháború gyében volt; Viszont a legki- előtt; sebb Budapesten és Szegeden; Az ország lakosainak száma, Szabolcs-Szatmár megyében amely az ellenforradalmat például minden ezer lakos megelőző esztendő végén után 14 fő volt a gyarapodás 9 861 000 volt, azóta 9 868 000- negyedév alatt, míg Budapes- re emelkedett; ...................................mit............ rDun a s. zeJh eiái múzaikúk A község közepén a gépkocsi jobbra húz. Defekt. Megállunk. Üsse kő, ha már így jártunk, nézzünk egy kicsit körül a faluban. Kimegyünk a Dunapartra A komp éppen most köt ki, zökken egyet amikor partot ér, az­tán egymásután gördülnek le róla a kocsik. A lovak megfeszített inakkal, kaptatva indulnak a dombra, húzzák a csöves kukoricával teli kocsikat. Emr lékszem arra az időre, amikor víz ta­karta ezt a dombot. A most szelíden folydogáló Duna akkor zúgva törte a gátat, rombolt mindent, ami útjába került. 98 ház teljesen elpusztult, 68 házat pedig megrongált az ár. 56 már­ciusában történt ez. Azóta valamennyi árvíz-rongálta ház újjáépült. Beszélgettem néhány dunaszekcsoi lakossal. Elmondottak egyet s mást, ér­demes leírni. Érdemes, mert ezek a té­nyek is a néphatalom mellett teszik le a voksot. Valamikor gróf Jankotács volt itt az úr. A faluban 3000 hold földet, a kör­nyéken 5 pusztát mondhatott magáé­nak. Ezen kívül 6000 holdja Gesztiben, 12 ezer holdja Eszék környékén és... de minek soroljam tovább. 600 család kapott itt földet a földosztáskor. — Látták már az iskolánkat? ~ kér­dezték; Megnéztük. Az épület valaha a gróf kastélya volt. Most a gróf egykori cse­lédeinek gyerekei tanulják, benne, hogy miért lakott a gróf ilyen nagy épület­ben s miért csűrben a munkások. 470 ezer forintba került az épület iskolává alakítása, 106 ezer forintba a kerítése. Most parkosítani akarják az iskola kornyékét. Két óvodája, egy napközije és egy bölcsődéje is van a községnek, Napjainkban már nem is annyira a rádió, mint a televízió a „sláger“. In­cselkedik velem a gondolat, — van-e televízió a faluban? Na azért ez talán mégis korai — nyugtatom meg maga­mat. De nem hagy nyugodni a „tipp“ — felkapaszkodók egy kis dombra s végignézek a háztetőkön, hátha találok valahol T-alakú antennát. Találtam. Elmegyek az épülethez. A földműves- szövetkezet épülete. S bent a teremben ott a televíziós készülék. Előtte szép sorjában a székek, bizonyítva, hogy tegnap, vagy tegnapelőtt itt televíziós adást néztek. — Igen, így van — mondják, — az iskolások délutánonként, esténként a televízió műsorát nézik, szórakoznak .:. Dunaszekcsőn 44 községi tanácstagot választanak majd. A jelölőgyűlések most folynak. 35-öt már befejeztek. A jelölőgyűlések általában népes kö­zönséget vonzanak, bizakodó hangulat­ban zajlanak. Egy bácsika elmondotta, hogy ő azért szavaz a jelöltre, mert az utca, amelyben lakik, járdát kapott. — Nézze — mondta — az én utcám fizet egy évben 15 ezer forint adót s tu­dom, hogy a járda megépítése 60 ezer forintba került. Látja, most tudom hova kerül a pénz, hát ezért szavazok. • A községfejlesztés további terveff a tanácselnök elvtárs mondja el. Közvi­lágítás javítása, piactér áthelyezése, or­vosi lakás építése, a vízvezeték-hálózat bővítése, újabb járdák építése. Épül 1 egy művelődési otthon is, 650 ezer fo­rintos beruházással. • A tanácselnök szobába. falán Piros szalaggal átkötött nagy, díszes veretű kulcs lóg. Van vagy fél kiló. A nagy árvíz utáni újjáépítést jelképezi. — Tehát ez a helyzet kulcsa — mon­dom s forgatom a kezemben a remek­művet, — Ez bizony — mondja a tanácséi nők, — de úgy is nevezhetném, hogy a munkáshatalom „kulcsa“ — teszi hozzá. így igaz. Mert ez a „kulcs“ már sok zárt megnyitott és megnyit a jövőben is.-1 GARAY FERENC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom