Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

4 NAPLÓ 1958. OKTOBER 19. II Baranya megye! Tanács Végrehajtó Bizottsága megvitatta a megye népművelési helyzetét 150 színjátszó csoport működik a megyében, 24 művelődési otthon alakult, lOOOOO-en hallgatták meg az előadásokat, készülődés a tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulójára A megyei tanács vb.-a csü­törtökön tartott ülésén Bara­nya népművelési helyzetével foglalkozott. Kedvező feltételek A beszámoló és a vita meg­állapította, hogy az 1957—58-as népművelési időszak lényege­sen jobb körülmények között kezdődött, mint az ezt megelő­ző esztendőben. 1957 őszén a művelődésügyi osztály majd­nem teljes ügyvezetői és mű­velődési otthoni igazgatói há­lózattal kezdte a munkát. Meg­szilárdultak a népművelés szervezetei. Előadó munkakö­zösségek, öntevékeny művé­szeti csoportok alakultak, új könyvtárak kezdték meg a munkát. A KISZ és a Nőta­nács, valamint a Hazafias Nép­front és más tömegszervezetek erősödő munkája is kedvezően hatott. Decemberben létrehoz­ták a félfüggetlenített járási, városi népművelési felügyelők — Komló kivételével — teljes hálózatát, amellyel megkezdő­dött a területi munka rendsze­res ellenőrzése és segítése. Párt szervezeteink és községi taná­csaink addig nem tapasztalt segítőkészséggel támogatták a kulturális tevékenységet. — „Csak” huszonnégy új műve­lődési otthon jött létre község­fejlesztési alapból. Növekedett a népművelési munkában ak­tívan résztvevő értelmiségiek száma, csökkent a politika- mentes népművelésre való tö­rekvés és a revizionista néze­tek hatása. 2615 előadás E> kedvezőbb feltételek mel­lett célul tűzte ki a művelő­désügyi osztály az ellenforra­dalom eszmei-politikai marad­ványai (a nacionalizmus, kle- rikalizmus, apolitikusság, szov- jetellenesség, polgári művé­ményeit és hiányait, valamint az 1958—59. évi népművelési időszak legfontosabb feladatait a következőkben foglalta ösz- sze: Az ismeretterjesztő munka zöme a téli hónapokra esik. A március végével lezárult idő­szakban 2 615 előadást tartot­tak 106 ezer hallgató előtt. Az előadások száma az előző idő­szakéhoz képest több, mint száz, a hallgatóké pedig két­száz százalékkal emelkedett. Az előadások 24 százaléka po­litikai témájú volt, ami nagy előrehaladást jelent. Az ismeretterjesztés új formái Az új évadban a világnézeti nevelés megjavítása érdekében újjászervezik — kommunista és más haladószellemű előadók­kal — megerősítik az előadói munkaközösségeket. A Bara­nyai Ismeretterjesztő Füzetek sorozatában tizenkét új elő­adásvázlatot akarunk kiadni, valamint három diafilmet ké­szítenek. A művelődésügyi osztály ebben az évadban job­ban kíván támaszkodni a TIT munkájára az ismeretterjesztés egész területén. A TIT-vel együtt szeretnék létrehozni a tervezett négyhetes, 100—120 fő részére alkalmas, bentlaká­sos népfőiskolát. Ennek anyagi fedezete egy részének biztosí­tására állami gazdaságokat, fa­lusi tanácsokat, termelőszövet­kezeteket kérnének fel, amiért cserében biztosítanák a falusi fiatalok részvételét is a főis­kolán. Az ismeretterjesztésnél kü­lönös gondot kívánnak fordí­tani a munkásokra és a mező- gazdaság szocialista szektorai­ban dolgozókra, valamint az ifjúmunkásokra. Arra is töre­kednek, hogy az ismeretter­jesztés legváltozatosabb for­máit alkalmazzák (klubélet, is­szetszemlélet, stb.) elleni har-, méret terjesztő filmek, kirán- cot; a népművelés szocialista - - - - irányzatának biztosítását, a párt és állami irányítás meg­szilárdítását; az ismeretterjesz­tés, öntevékeny művészeti és művelődési otthoni munka fel­lendítését; a népművelés tár­sadalmi jellegének éS támoga­tásának fokozását, valamint sajátos tájkultúránkból adódó lehetőségek fokozottabb kiak­názását. A művelődésügyi osztály egész évi munkája főbb ered­dulások, üzem- és tsz-látogatá- sok, múzeumlátogatás, kér- dezz-felelek estek, stb.) Fellendült az öntevékeny csoportok munkája Az öntevékeny művészeti munka fellendült. Megyénkben 150 színjátszó csoport működik, közülük hetven állandó jelle­gű. Huszonhárom énekkarunk­ból tizenhét, 28 zenekarunk­ból 14, 31 tánccsoportunkból 15 jól működő állandó csoport. A Baranyai Ünnepi Hetek ke­retében a szenlőrinci dalosta­lálkozó, valamint a pécsi tán­costalálkozó megmutatta az egyévi fejlődés eredményeit magyar és nemzetiségi csoport jaink életében. Az öntevékeny művészeti munkában jelentkező legfőbb hiba ma az, hogy a csoportok jelentős része, anyagi bevéte­leinek növelését tekinti fő cél­nak, a csoport tagjai és a kö­zönség világnézeti és esztétikai nevelésének rovására. Ez hely­telen műsorpolitikában és gyenge művészi színvonalban jelentkezik még a hivatásos művészeknél is. Ezért az önte­vékeny művészeti csoportok munkájába fektetett energia sokszor nincs arányban a neve­lési eredményekkel. A művelődésügyi osztály az elmúlt évben biztosította és rőost is bitzosítja az öntevé­keny művészeti csoportok ve­zetőinek politikai és szakmai továbbképzését. Emellett a me­gye területén színjátszó, tánc, és kórus csoportok hálózatát kívánják megteremteni. Az idén is megrendezik a művé­szeti csoportok hagyományos találkozóit. A „Baranyai Ün­nepi Heték”-et 1959 tavaszán, a tanácsköztársaság megalaku­lása 40 éves jubileumának ide­jén akarják megtartani, Újjászervezik a népművelési tanácsokat A népművelési irányító j munka javítása érdekében < még ez ősszel újjászerveztetik ; a községi tanácsok mellett mű- t Ködő népművelési, illetve mű- | velődési otthoni tanácsokat. | Javítani akarják a kis közsé- i gek kulturális ellátottságát. A f sellyei és sásdi, viszonylag el­maradottabb járási székhelyek- kulturális életének fellendíté-! sét is szorgalmazzák. Űj mű- i vészeti csoportokat akarnak] létrehozni a nemeztiségi vi-j dékeken. A nemzeti és nemzet*1 közi ünnepek méltó megünnep j léséhez is az eddiginél lénye­gesen nagyobb segítséget akar­nak nyújtani a népművelési) munka megjavításával. A vég­rehajtó bizottság egy korábbi! határozatának értelmében, már j elkészült a művelődésügyi ősz- i tályon egy terv, amely a ta­nácsköztársaság 40. évforduló­ja méltó megünneplésének te­endőit rögzíti. Különös figyelmet a munkásosztály kulturális nevelésére A végrehajtó bizottság a be­számoló felett tartott vita után határozatot hozott. Esze­rint a művelődésügyi osztály­nak a párt művelődéspolitikai irányelvei alapján meg kell je­lölnie a megyében adódó sajá­tos feladatokat és évi tervet készíteni azok elvégzésére. Fel­adatul tűzte ki a végrehajtó bizottság, hogy a művelődés- ügyi osztály fordítson különös figyelmet a munkásosztály kulturális nevelésére. Keltse életre a munkásosztály forra­dalmi kulturális hagyományai­ra támaszkodó ismeretterjesz­tő és öntevékeny művészeti munkát, szervezzen munkás- akadémiákat, megyei dalosta­lálkozókat, a TIT-vel közösen szervezzen népművelési tanfo­lyamokat, bentlakásos népfőis­kolát. A Végrehajtó bizottsági ülé­sen ezeken kívül még számos olyan határozat született a me­gye népművelési munkájával kapcsolatban, amelyek végre­hajtása további javulást ered ményez majd. Hét kiállítás Erdy Győző: Pécsi tájak, pécsi emberek A TIT művészeti szakosz­tálya és a Baranya megyei képzőművészek munkacsoport jának közös rendezésében klubkiállítás keretében mu­tatja be Érdy Győző életmű­vének legjobb alkotásait. Érdy Győző neve nem isme­retlen képzőművész és műba­rát körökben; ez a harmadik önálló kiállítása Pécsett s kö­zel három évtizedes alkotói te­vékenysége alatt festményéi, rajzai szinte minden közös pé­csi kiállításon■ szerepeltek. tője környezete, a bányavidéke Régi, egészségtelen bányász- és cselédlakások emlékét idé­zik ,a pasztellképek, grafikák és ezekkel szembe állítja a mát. Múlt é$ jelen — ez az el­lentét és ennek az ellentétnek a kíhang súlyozása jellemzi életművét. Pasztellképei sötét tónu­súnk, fogalmazásukban egy­szerűek, lényeget érintőek, és egyszerű fogalmazásukban is meggyőző erejűek. Rajzai, kü­lönösen tusrajzai finomak, ki­Az alkotások, pasztellképek fejezőek. Egy munkásember és tus-, ceruzarajzok egy ke- feljegyzései a változó életről, meny, munkában eltöltött élet végiről és újról, emberekről őszinte megnyilvánulásai. 34 és környezetükről úgy. ahogy éven át bányagépész volt s látja, éli a mindennapi életet csak az elmúlt évben nyugdí- és éppen ez az őszinteség te- jazták. Élete szabja meg téma szi nagyon rokonszenvessé Er- világát, melynek legfőbb ihle- dy Győző képkiállitását. Hét festőművész kiállítása Minden képzőművészeti ki­állítás, még akkor is, ha oly bő a termés, mint jelenleg Pécsett, örömet szerez. Ennek két oka van; egyrészt azt mu­tatja, hogy igen nagy képző­művészeink alkotó kedve, mis részt igénylik a nyilvánossá­got, hogy a nyilvánosság bírá­lata segítse további fejlődésü­ket. Valószínű, hogy ezek a szem­pontok vezették azokat a kép­zőművészeket is— a Baranya megyei képzőművészek mun­kacsoportjának tagjait — akik a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utcai kiállítási he­lyiségeiben mutatják be 24 al­kotásukat. Pál József: Nagy barna betűket Alszanak a présházak, prések és szememet is le kéne hunynom: a sövényben lányszájak érnek két csipkebokrom. A völgyből felszállt a köd s mar ragyog, gyémánt a rozzant kenderáztató. Gyere ősz. te hangos rikkancs, te jó plakátragasztó. A Kandiké lesz a legjobb, magas hirdető oszlop nyurga háta: dobd azt a piros száp plakátot az almafákra, a sárgát meg az akartakra és a rozsdásat a gesztenyékre s vadlúdakbói nagy barna betűket a pelyhes égre. A szándék feltétlenül tiszte­letre méltó és örvendetes, de a. kiállítás rendezése annál ke-- résbe. Az embernek önkénte­lenül is az az érzése, hogy ezt a kiállítást önmagáért, a ki­állításért rendezték, vagyis ha már ilyen sok a képzőmű­vészeti kiállítás, hadd legyen eggyel több, — gondolták és hevenyészve kiállítottak 24 olaj- és vízfestményt. Jellem­ző az ,fid hoc" jellegre, hogy elfelejtetlek akár egy kézzel írott katalógust is kifüggesz­teni, így a kiállítás látogatói legjobb esetben a kiállítók név aláírásából böngészhetik ki, hogy ki is az alkotó, a kiállí­tó. A kiállított művek válogat tása — lévén közös kiállítás­ról szó — sem mutat kellő tervszerűséget és ez is azt bi­zonyítja, hogy a kiállítás kel­lő előkészítés nélkül, öncélúan jött létre s csak a kiállítások számát növeli. Ez pedig nagy kár, mert a kiállított müvek között jelentős művészi alko­tások is vannak és egy kú tervszerűséggel, gondos előké­szítéssel az őszi kiállítási sze­zon legjobb kiállításává tehet­ték volna a kiállítás rendezői. A kiállított festmények kö­zül különösen Cseh László egri városképei megkapnak: sűrítve adják az akvarell szép­ségeit. —dh— Ez az ügy fe ügy kezdődött 1934. Utászán, mint a panamák általában.. „Suba alatt“ indult el s országos botránnyá terebélyesedett. Főszerep­lője Visnya Ernő, a Pécsi Takarékpénztár ve­zérigazgatója, kincstári főtanácsos, felsőházi Visnya abban az időben takarékpénztárával kezében tartotta az egész várost. Csak a vá­rost? Nem! összeköttetései a miniszterelnöki széliig, Gömbös Gyula íróasztaláig is elnyúl­tak. Történt pedig, hogy a pécsi vegyesdandár parancsnokság irodái elhelyezésére épületet keresett. A város vezetői törték a fejüket, hol adjanak helyet a katonaságnak. Végtére is ■megtalálták a megoldást: a jelenlegi Park­mozi környékét jelölték ki. Ez a terület akkor még beépítetlen volt. Költségvetést is készí­tettek: „Mintegy 280 ezer pengős beruházás­sal a parancsnokság részére megfelelő épület építhető ide“. Ez az építkezés nemcsak a ka­tonaság elhelyezését jelentette volna, hanem munkaalkalmat is a munka nélkül tengődő sók pécsi építőmunkásnak. A város ajánlatáról tudomást szerzett Vis­nya. S mint csavaros eszű bankember meg­szimatolta a busás üzleti lehetőséget. A taka­rékpénztár a mostani megyei tanács épületé­ben működött. Visnya felajánlotta, hogy a pécsi vegyesdandár parancsnokságot a taka­rékpénztár épületébe helyezik el. „Majd egy kicsit összehúzódunk, jó szírnél minden meg­oldható“ — mondta. De mást gondolt. Már látni vélte a zsebébe csúszó tízezer pengőket... A helyiségek használatáért ugyanis a kato­naságtól 340 ezer pengőt kért. — Hogyan? 340 ezer pengőt? — Fejére eseti ez — mondták a pécsiek —. hiszen 280 ezerért új épületet kaphatnának a városi költségvetés szerinti Ah, ez lehetetlen, ekkora összeget nem fizet a katonaság — nyugtatta meg ma­yát a közvélemény. .4 pénzember azonban tudta mit csinál. Meg beszélte ö ezt már nem kisebb emberrel, mint ■vitéz jakjai Gömbös Gyulával, a miniszter- vhtökkcl S miért ne jutottak volna közös ne­„Azok a régi szép idők.. /* Gvászénduló vezőre? Visnya volt a Nemzeti Egységpárt pécsi vezetője, s Gömbös ugyanaz ■— Pesten. Hol találhatott volna Gömbös jobb alkalmat a pártkassza feltöltésére kincstári pénzből, mint ezt a katonaság-ügyet? S különösen ak­kor, amikor egyszemélyben nemcsak minisz­terelnök, hanem honvédelmi miniszter is volt. Az Jigy vége: Visnya megkapta a 340 ezer pengőt s a parancsnokság beköltözött az épü­letbe. „Ilyen is lehetséges? Annyi pénze van az államnak, hogy szemet hány a manipuláció fölött" — kezdték sugdosni, leginkább olya­nok, akik kimaradtak az osztozkodásból... S az ügy egyre dagadt. )Nem lehetett tovább titkolni. Ekkor lépett porondra Z. képviselő és a^képviselöházban bejelentette: interpellá­ciót nyújt be a „pécsi ügy"-ben. Elérkezett az interpelláció napja. A képvi­selőház folyosóin megélénkült a beszélgetés, csoportok tárgyalták a várható vihart. S ami­dkor Z. szólásra emelkedett, Gömbös Gyula a dühtől remegve fészkelődön a széken. Z. pe­dig elkezdte: _Van-e I a magyar királyi honvédelmi mi­tudomása niszter úrnak arról, hogy a pécsi ....... 1 vegyesdandár parancsnokság a város f őterén lévő Pécsi Takarékpénztár palo­táját kibérelte a parancsnokság irodái cél­jaira? — Van-e tudomása a pénzügyminiszter úr­nak erről és tudja-e, hogy ez a pécsi lakás­ínséget növelni fogja, mert ez a „megoldás" több üzlet, valamint az épület 25 lakójának kitelepítését is maga után vonja. — Hajlandó-e a honvédelmi miniszter úr n katonaság eme nem megfelelő elhelyezéséről másképpen gondoskodni és tudomásul bír-e arról, hogy erre az elhelyezkerlécr» - ■■■'•ro? ingyen telket bocsátott a hadügyi kincstár rendelkezésére. . A bomba I Ottani kellett minden áron. S kit felrobbant. I perzselt a tűz legjobban? ....-----J Gömbös Gyula felugrott helyé­ről és szót kért. A vér az agyára tódult, arca kivörösödött, válla idegesen rángatózott. — Tisztelt Ház! — Ez egy egyszerű honvédJkincstári és köz- igazgatási kérdés. Ezért a képviselő úr inszi- nuációját, amely kapcsolatba hozza a taka­rékpénztár érdekeit a vegyesdandár gestiójá- val, a leghatározottabban visszautasítom. Hang súlyozom, hogy mind ez független minden takarékpénztári vezérigazgatói befolyástól. Arról, .hogy a kincstárnak Pécs városa telket ajánlott volna fel, a honvédelmi miniszté­rium nem tud. Nem tud? Ki hitte ezt? O maga sem. Ki hitte, hogy a honvédelmi miniszter ne tudjon a tárcájához tartozó ilyen jelentős dologról? De merte-e valaki tovább bolygatni az ügyet? „Panama szagú, panama szagú, de hát felül­ről árad a bűz, ne ngyon szagolgassuk” — mondták a képviselők. Abban igazuk volt, hogy felülről bűzlött. Visnya felsőházi tag yolt... A miniszterelnök tehát, ha sebzetten is de valahogy mégis kilábalt a slamasztikából. De rínál jobban benne maradt Visnya Ernő. Mi gyen vele, őt hogyan mosdassák fehérre? S megkezdődött a szerecsenmosdatás Pé­csett. 1934. május 14-én a Pannónia szálló dísz- trrméh-n jöttek östte Visnya hívei, azok, akik oszio~\od:ak a koncon. Megmenteni a vezér becsületéi, vagy legalább is jgyekezni ezen — "- volt a cél A avvléSan határozatot hoztok A Pécsi Naplő 1934. május 15-i száma igy szá­mol be erről: „Pécs szab. kár. város polgárságának lovag Vasváry Ferenc dr. egyetemi ny. r. tanár, Igaz Béla dr. prelátus, nagyprépost, felsőházi tag. vitéz Banay József honvédtábornok urak által közkívánatra (!) egybehívott és a Pannónia szálló nagytermében 1934. május 14-én tar­tott nagygyűlés a magyar országgyűlési kép­viselőháznak f. hó 8-t ülésén a pécsi polgár­ságnak köztiszteletben álló és közbizalommal övezett vezető tagja, a város felsőházi kép­viselője Visnya Ernő kincstári főtanácsos úr ellen intézett, minden alapot nélkülöző (!) minősíthetetlen támadást, mint a pécsi közéin erkölcsi integritása ellen intézett merényletet visszautasítva, a város felsőházi tagját vál­tozatlan, őszinte nagyrabecsülésről és legtelje­sebb bizalomról biztosítjuk De hiába igyekeztek a tényeket letagadni. A város lakói nagyon is jól tudták, honnan fúj a szél. Néhány nap múlva ugyanebben az újságban rövid hír jelent meg: „A Húz elnöksége új gyakorlatot akar követni. A jövőben kizáró­lag a napirendi kérdéshez lehet hozzászólni, más témát a házelnökség nem enged a napi­rendi felszólalóknak bele vinni. A képviselők a jövőben csak a napirendi kérdéshez szólhat­nak hozzá és megszüntetik az interpcllációs jogot“. Pesten tehát gondoskodtak, hogy a jövőben hasonló „rendzavarásra“ • képviselőházban ne kerülhessen sor Pécsett akkor I című filmet hir­a „Századunk tragédiája” <** Apolló---------—■■■ i ... 1 mozi De vajon moziba kellett-e azért menni, hogy századunk tragédiáját láthassa a munkás, a paraszt? Ott rótt a tragédia a levegőben, ott a köz­életben. a korrupciókban, a társadalmi rend­szerben, s az út Szálasiig vezetett. S ezen az úton a Visnya-féle felsőházi ta­gok. Gömbös Gyula-féle miniszterelnökök fújták a rendszer induáóját. 1 a yá szintiül/*.dSPjir FKftFNC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom