Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-17 / 219. szám
WM. SZEPTEMBER 17. WAPtO 5 Tanulj nyelveket! f Jobb filmeket Gyárvárosra! Azt tartja a régi magyar mondás: mindenki annyi ember számba megy, ahány nyelvet beszél. Ha igaz volt ez a mondás a régi időkben, mikor az emberek és népek közötti kapcsolat csekély volt, kétszeresen ■igaz napjainkban, midőn a politikai, tudományos, kereskedelmi és ipari élet millió és millió, mind szorosabbra fűződő szállal köti össze a nemzeteket és a technika vívmányai az egyes ember számára is mind könnyebbé és természetesebbé teszik, hogy idegen országokat megtekinthessen. Keleten, Nyugaton egyaránt iskolákban és iskolán kívül szinte minden ember igyekszik anyanyel- vén kívül legalább még egy világnyelvet elsajátítani, hogy honfitársain kívül idegenekkel is megértesse magát. Számunkra, magyarok számára legfontosabb természetesen az orosz nyelv megismerése, hisz az a szocializmust építő országoknak hovatovább második anyanyelvévé válik s annak segítsé- " gével nemcsak a Szovjetunió népeivel, hanem a hatalmas szocialista tábor minden népével, sőt azok körén is túl sokfelé könnyedén megértethetjük magunkat. Jelentőségben utána következik a német nyelv, amelynek segítségével Közép- és Észak-Európa népeivel kapcsolatban általában könnyen boldogul az ember. Kisebb jelentőségű, de bizonyos tudományos, kereskedelmi és politikai életpályákon nélkülözhetetlen a francia és angol, sőt az olasz és spanyol nyelv ismerete is. Eltekintve attól, hogy egyesek, mint turisták számítanak arra, hogy idegen nyelvű környezetbe kerülnek, ahol a mozgást és az ország megismerését nagyon megkönnyíti, ha az utazó egy világnyelvet beszél. Vannak bizonyos foglalkozások, amelyek az itthon maradók számára is hovatovább nélkülözhetetlenné teszik egy-egy világnyelv ismeretét. K önnyen és mindenki **■ számára hozzáférhetően . megoldható manapság Pécsett az idegen nyelvek tanulása, hiszen a Magyar- Szovjet Baráti Társaság orosz tanfolyamain, vagy a TIT nyelviskolájának tanfolyamain alig észrevehető anyagi áldozat mellett a városunk legkiválóbb nyelvtanárai oktatják a számbajö- hető nyelvek mindegyikét. Mindenki fokozza önmaga értékét, ha megtanul egy idegen nyelvet, A film az ernbe- nagy jelentőséggel rejt nevelésének, a bír a bányászság kultúra terjeszté- szellemi igényeinek sének fontos eszkö- kielégítésében. — ze — mondja az Most, hogy a gon- eknólet. Illő lenne, dolat valóra vált, ha ezt az elméletet végre Gyárvároson is átültetnék a gyakorlatiba. A gyárvárosi Fekete Gyémánt film színháziról van szó, amely (talán mert nem a vállalat, hanem a kultúrház kezelésében áll?) mostohagyerek a filmforgalmazó szerveik szemében. Amikor néhány mintha csökkent volna a lelkesedés. A dolgozók igényeit ugyanis közel sem elégíti ki a filmszínház jelenlegi műsora. Nemcsak azért, mert sokszorosan használt, rongált, élvezhetetlen filmek érkeznek, hanem azért sem, mert a filmek elcsépeltek. A népszerű Szállnak a darvak című évvel ezelőtt felve- szovjet film póldá- tődött egy negye- ul már az egész dik filmszínház létesítésének szükségessége a városban, mindenki — az érdekelt szervek is —örömmel üdvözölték a gondolatot, mint amely megyét megjárta, de a Fekete Gyémántban még mindig nem vetítették. A híradók negyedéve* késéssel énnek csak ide. Egyik minapi híradóiból például az ,.augusz tus 20-án megny: tandó'’ valamelyil alföldi strand építé sóról értesültünk miután a városban már hónapokká korábban vetítet ték. Az is megesik hogy ©gy híradó több film mellett vetítenek. Ideje lenne, ha a illetékesek szakíta mának az eddig gyakorlattal ép tu donnáéul vennék hogy nemcsak vállalati mozik hanem a támsadá! mi kezelésű film színházaik közönsé ge is éln i akar szórakozásnak ép művelődésnek azzal a lehetőségével amelyet a filmnek nyújtania kellene. Sümegi István Pécs, Buzsáki Imre utca 25. szám DARVAS JÓZSEF: Elindult szeptemberben 1939-ben írtam ezt a regé- talán a „legszemélyesebb” íra- nyemet. „Önéletrajzi” regény? Barn< minden eddigi munkám között. Egy kicsit természetesen az, mint az írónak minden írása, hiszen a legszemélyesebb élmények valamilyen rejtett csatornákon mindig beömlenek Statisztikai kimutatásokban, cikkekben, beszédekben igen sok szó esett az elmúlt években arról, hogy a Horthy»«—»> a*-“« Ne terheljük feleslegesen a hivatalokat A napokban választ kaptunk a Közlekedés* és Postaügyi Minisztérium I. Vasúti Főosztályától Tupi József bükfcösdl lakos panaszával kap csolatban. A válasz ból kitűnt, hogy a levélíró nemcsak nekünk küldte el kérését, hanem rajtunk kívül még két szerkesztőségnek is. A szerkesztőségek — mi is *— a panaszt kivizsgálás és intézkedés céljából továbbították az illetékes mimdszté- riumraak; így a nevezett minisztérium nemcsak a panaszosnak, hanem a három szerkesztőségnek is kénytelen volt válaszolni, hanem csak az adminisztráció fel- duzzasztásához vezet. Kérjük tehát levelezőinket, hogy ami jelentékeny panaszukkal előbb többletmunkát forduljanak a legadott; Sajnos, gyakori eset, hogy a panaszosok sérelmüket egyidőben több helyre is elküldik anélkül, hogy előbb a legSIlletékesebb szervet felkeresnék. A több helyre való elküldés semmiben sem segíti elő jobban az illető panailletékesebb fórumhoz és csak azután hozzánk vagy más szervekhez. Természetes ugyanabban az ügyben egyidőben csak egy helyre, hogy a szerkesztőségeket, a: közhivatalokat men: teeítsék a sok feles-; szának elintézését, leges munkától. tett munkás vagy szegényparaszt gyerek a felsőbb iskolákba. De azt természetesen se cikk, se statisztikai kimutatás nem tudja elmondani, hogy milyen volt a sorsa azoknak a ritka keveseknek, akik valahogyan mégis feltörtek az „áttör- hetetlen közeg” alól —, akiket jó vagy rossz sorsuk kirepített az osztálytársadalomban számukra kiszabott pályáról... Nehéz, kínzó sors volt ez: ide- zatos feszültségében génül bolyongani egy más tör- meg ez a regény, ben fogalmazódott meg bennem a mondanivaló, olyan forrósággal, hogy le kellett írnom. A második világháború kitörésének lázas, fojtó légkörében egy készülő vihar irtószületett vények szerint élő világban, az elbocsátó közösség s egy másféle életforma kétféle vonzásában, taszításában. Emberi eszmélkedésem egyik nagy, elhatározó élménye volt az az öt év, amit — az orosházi faluszélről elindult szegényparaszt gyerek — a félegyházi tanítóképzőben töltöttem. Sokáig kísért • ez az élmény, többször is nekifogtam, Kapaszkodó is volt ez, számvetés — és lázadás. Emlékszem, megjelenése idején több cikk a „középosztály” felfrissítése, a „népi tehetségek felkarolása” akkor nagyon divatos jelszavát kapcsolta a műhöz. Pedig szenvedélyességében több ízzott érinél: a régi társadalmi törvények elleni hogy megírjam. Nem tartom lázadás és a vágy valami új, véletlennek, hogy éppen 1939- igazabb után::» 1; Nem rendelkezőink megfelelő koncentrált takarmányokkal; 2. A meglévő takarmányokat nem helyesen párosítjuk. Minden év tavaszán majdnem minden gazdaság takarmányhiánnyal küzd. Az első zőldtakarmány az őszi keverék. Ha nincs őszi keverék, vagy a meglévő nem sok, akkor már május elején az időjárás jóvoltából megkezdjük a lucerna és a vöröshere etetését. Ezt azután — úgy gazda nyelvén, — ami csak „bele1. példa: a) 50 kg vöröshere (virágzás előtt) b) Levonva az életfenntartó szükségletet: c) Tejtermelésre marad: d) Elég liter tejre 2. példa: a) 60 kg csálamádé: (címerhangás után) b) Levonva életfenntartó szükséglet: c) Tejtermelésre maradd) Elég liter tejre: 3. példa: a) 50 kg keszthelyi keverék: b) Levonva életfenntartó szükséglet: c) Tejtermelésre marad: m mg Vter tejre: fér.“ Persze ilyenkor még dicsekedni is szoktunk, milyen jól élnek állataink. Ez a megnyugvás sajnos igen nagy veszélyt rejt magában. Tegyük fel, hogy tehénállományunk 650 kg-os átlagsúly- lyal rendelkezik. Ez az állomány átlagosan életfenntartás! tápanyagszükségletként 3.250 gr kernónyítőértőket, 325 gr emészthető fehérjét igényei. Ezzel szemben az alábbi meny- nyiségben adagoljuk a takarmányokat. Keményítő Emészthető érték fehérje gr ffr S.500 1.250 3.250 325 2,250 925 9 lg 7.800 780 3.250 325 4.550 455 18 9 5.500 800 3.250 325 2.259 475 9 9 ügy gondolom a három példa jól megvilágítja a rossz gyakorlatot. Az 1. példa azt bizonyítja be, hogy a takarmánykeverék hiányában a tavaszi egyoldalú takarmányozás fehérjepazarlással jár. Nem lehet mindegy, hogy az adagolt takarmány 9 liter tejre fedezetten keményítővel rendelkezzen csak, vagy helyesebben ugyanennyi tejnek megfelelő fehérje többletet adjon. Ez kimondottan pazarlás, mert a fölösleges fehérjét az állat nem tudja hasznosítani. A 2. példa az egyoldalú keményítő adagolást mutatja be. A keményítő többlet nem kívánatos, mert azt az állat fehérje hiánya miatt nem tudja felhasználni tejtermelésre, kivéve friss fejős korban, amikor a fehérjehiányt nem kívánt módon testállományából pótolja. Az első és második példa * szerint takarmámyozva nem járunk el gazdaságosan, mert fölöslegesen pazaroljuk értékes takarmányunkat. Ezeket a gyakorlati, de egyben gyakori hibákat úgy helyes egyensúlyba hozni, hogy megteremtjük a kívánt kamónyítő- érték-arányt, és az egymagában termesztett zöldtakarmányokat vegyesen etetjük. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha a vágásérettség egybeesik. Mindezen lehetőségtől eltekintve a fehérjében szegény és a fehérjében gazdag takarmányok vegyes etetésének legjobb és legegyszerűbb módja, ha keverék zöldtakarmányokat etetünk. Erre érthető választ ad a 3. példa amely esetében láthatjuk, hogy ha tavasszal nincs mit hozzáadni a zöldhöz, akikor az őszi takarmánykeverék ment meg bennünket a takarmánypazar- 1 áttol. Az őszi takarmánykeveréknek még nagyon sok előnye van. Ezen előnyök közül nagyon fontos és említést érdemlő az, hogy tavasszal kellő időben szabadít fel területet amelybe másodnövényt lehet vetni. A keverék után vetet* másodnövóny majdnem teljeshozamú termést ad. Összefoglalva. Ha a fölvetett tények bármely szövetkezeti gazdaságra jellemzőek, akkor a jobb takarmány- bázis, a gazdaságosabb takarmányozás és a nagyobb termelés érdekében feltétlen szakítani kell a múlt hibáival, hogy lassan, de fokozatosan elérjük a jó eredményeket mutató termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat. Az a termelőszövetkezet, amely néni érti meg az őszi takarmánykeverék vetésterület növelésének fontosságát, és nem változtat régi módszerein, — törvényszerűen elmarad a termelőszövetkezetek közötti versenyben Sencae János Megszépül a Jókai tér Néhány napja korlát' veszi körül a beállványozott „Ele- fántos” házat, homok- és mész- hegyek között felvonulási épület falai szöknek a magasba. Mi történik itt? — teszik fel sokan a kérdést, sőt egyesek tudni vélik, hogy nagyarányú építő munkálatok indulnak meg a Jókai téren. Legalább is erre enged következtetni a szokatlanul nagyarányú felvonulás. Igen, nagyarányú munkáról van 6zó. A városi tanács a tanács mellett működő műemléki albizottság javaslata alapján hozzákezdett nagyszabású műemléki restaurálási tervének megvalósításához. 1958-ban már több műemléképület, vagy műemlék- jellegű lakóház öltött új ruhát, helyesebben öltötte fel „régi” ruháját, régi arculatát. A Geis- ler Eta utcában, a Felső-Malom utcában, a Perczel utcában és a város más pontjain hónapokkal ezelőtt megindult a munka. Most a Jókai téren a sor és az eddigi gyakorlattól eltérően nem egyes épületeket restaurálnak a belváros kü- önböző pontjain, hanem előre megtervezett ütem szerint az egész belváros műemlékileg elentős tereit és utcáit. A Jó- cai tér restaurálása után a Sallai utca, majd a Széchenyi tér és ezután a Kossuth Lajos utca következik. A Jókai tér különösen gazdag műemlék és műemlék- ellegű épületekben. Ezen a téren nyolc klasszicizáló, koraeklektikus, illetve romantikus tílusban épült épület van. Ezek között a legismertebb az ún. „Elefántos ház”, mely s XIX. század első felében épül és hosszú időn át a pécsiéi kedvelt „táncháza” volt. Nevét az épületben elhelyezet vendéglő reklámállatjáról, ; ma is meglévő elefántról nyerte. Jellemző a restauráló munka méreteire, hogy ebben as évben négy épületet restaurálnak. Ami az épületek teljes belső és külső helyreállítását jelenti. Erre a célra kb. 500 000 forintot fordítanak. A tervek szerint 1959 december végéig befejezik a belváros műemléki helyreállítását és ennek következtében teljesen megváltozik a belváros képe. Minden műemléki és műemlék-épület eredeti homlokzati kiképzését állítják vissza, eltüntetik a korszerűtlen, többnyire igen rossz állapotban lévő és a régi kalmár- szellemet idéző üzletportálokat, a kirakatokat pedig az épület homlokzatának megfelelően képezik ki, figyelembe véve a kor technikai és anyag- lehetőségeit. Az 1958-as munkálatokat az ÉM. Komlói Állami Építőipari Vállalat végzi és munkájáért teljes elismerést érdemel. 1959-ben belekapcsolódik a munkálatokba a Pécsi Tatarozó Vállalat is. Úgy gondolom, hogy minden pécsi örömmel fogadja a „régi” város megszépülésének hírét és méltán büszkélkedik majd az új, szocialista városnegyedek mellett a megfiatalodott „óvárossal" is. Szatyor az egyetemben, ^ vagy egyetem a szatyorban * Elmés kis kroki jelent meg nemrég a Dunántúli Naplóban, amely kifigurázta, hogy az Orvostudományi Egyetem Sztomatológiai Klinikája (én ugyan Fogászatinak nevezném, hogy egyszerű magyar népünk is megértse) szépen felújított épületének egyik földszinti ablakában kiállított színes ny- lontáskák csábítják a járókelőket. Az élcelődő kifaka- dása jogos lenne, ha a helyzetet ismerné. Az épület ugyanis nem a Fogászati Klinikáé, nem is az Orvostudományi Egyetemé, hanem magánház volt akkor, amikor 1937 őszén emeletére költözött a fogászati intézet. A ház azután gazdát cserélt, •majd államosítottálc* Később földszintjére került a sebészet orr-fül-gége-osztá- lya, amikor pedig ez néhány évvel ezelőtt külön klinikai részleget kapott a Munkácsy Mihály utcában, helyét elfoglalta az Orvostudományi Egyetem Szövettani Intézete. Helyesebb lett volna, ha az egyre látogatottabb Fogászati Klinika kapta volna meg a földszint baloldalán azt a néhány helyiséget, de a helyért való küzdelemben gyengébbnek bizonyult. Az egyetemi intézeteken kívül azonban még öt magánlakás maradt az államosított épületnek is az emeletén és a földszintjén. Ezek osztoznak az épület sorsában. A felújítást tehát nem az egyetem végezteti, hanem a PIK, igaz, hogy az egyetemi intézetek belsejét illetőleg az egyetem kívánságai szerint. A Sallai utca 33 számú házban azonban éppúgy megmaradnak a lakók, mint eddig. Abba pedig igazán nem szólhat bele senki, hogy valaki tisztességen munkával keresett portékáját kitegye az ablakába, még ha nylonszatyor is. Sokkal fontosabb volna, ha ez az ártatlan eset végre nyomatékosan hívná fel a városi lakáshivatal figyelmét arra a közegészségügyi szempontból oly rendkívül káros állapotra, ami abból következik, hogy nem tudja a magánlakásodt ebben az évűiéiben ■mefi.szv ntetní es módot adni tt Fogászati Klinikának a. terjeszkedésre. Azóta, hogy több mint húsz évvel ezelőtt a Fogászati Klinika megkezdte nagy népegészségügyi munkásságát, városunk lakóinak száma csaknem megkétszereződött. Minden képzeletet felülmúl néha az a zsúfoltság, amelyet a klinika váróhelyiségeiben tapasztalunk. Egy- egy esős napon a gőzös, fülledt, egészségtelen levegőben, amely már maga a ba- citusok melegágya, százával szorongnak az ambuláns betegek. Ilyen környezetben a szájban dolgozni, már maga kész veszedelem. Gondolják meg, hogy a Pécsi Orvostudományegyetem Fogászati Klinikája országos viszonylatban is kiemelkedik a gyermekfogászat terén. Vezető professzorának munkássága, kiadványai nemcsak itthon, de még külföldön is felkeltették a figyelmet. S amikor egyre-másra gomba módjára emelkednek ki a pécsi talajból a modem épületek, ezt a kérdést is népünk és jövendő nemzedékünk számára meg kell oldani. Mit ér a képzett klinikus munkája, ha már a várócsarnokbafertőződhetnek a bűzös, gőzös levegőben a felnőtt és iskolás páciensek? Hogy azonban derűsebb akkorddal fejezzem be segélykiáltásomat, hadd mondjak el itt egy, a mi nylon- szatyrunkhoz hasonló régebbi, mulatságos analógiát. A századfordulón épült a kolozsvári egyetem díszes központi épülete négy utcára. Mindegyik utca magas földszintjén egy-egy pedellus is kapott modem természetbeni lakást. Az egyik ki is adta egyetemista diákoknak a tiszta szobáját. Az egyetem utcai kapu melletti lakás ablakában nagy nyomtatott betűkkel a következő hirdetés volt olvasható: „Jogászok! (Az erdélyiek így ejtették.) Külön bejáratú, hónapos szoba kiadó. Villanyvilágítás, folyóvíz. Jcgy- zetbérlet. Egyetem a ház* ban" r. j.
