Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-14 / 217. szám
8 NAPLÓ X958. SZEPTEMBER IC 1§9§ i K I u ! B 1 A ! ' A 19. század végére az Észak-Amerikai Egyesült Államok úrrá lett a saját területén folyó zavargások fölött. A kapitalisták új profitbázisok után néztek, más népek rovására. Az agresz- szió első áldozata Kuba lett. Az amerikai csapatok partra szálltak, * Ázsiában a Fiitöp-sztgetek estek áldozatul a yenjeik étvágyának. Az amerikaiak előzőleg fellázították a benszülött lakosságot a spanyol gyarmatosítók ellen, majd 12S 006 főnyi hadsereggel megeemmvntették a fkai köztársaságot. A izénkét kép, tizenkét dokumentum az USA agresszióinak, intervencióinak, kegyetlenkedéseinek hatalmas és megdöbbentő láncolatáról. Véres láncolat ez az Egyesült Államok utolsó 60 évének a jelenkor legnagyobb gengszterének történetében. E láncolatnak egyik szeme legutóbb Libanon volt, de még el sem hamvadt a világ közvéleményének felháborodása, a gyalázatos intervenció felett, az USA máris újabb provokációval tetézte gaztetteinek sorozatát. Az Egyesült Államok kormánya figyelmen kívül hagyva a kínai kormány figyelmeztetéseit, az elmúlt néhány nap alatt odáig merészkedett, hogy ismételten behatolt tengerészeti és légi egységeivel Kína területeire. A kihívó magatartás, a 7. flotta garázdálkodásai, a katonai erők állandó özönlése ma már nem nevezhető a „hidegháború”' egyik vagy másik módszerének, hanem nyílt támadás, amit semmiféle diplomáciai manőverrel nem lehet elkenni. Akaratlanul ts felvetődik a kérdés, hormon ez a nagy bátorsága” az amerikai háborús klikknek? Valóban félvállról kezelnék, kétségbevonnák, Kína és a mellette szilárdan kiálló népi hatalmak erejét? Vagy úgy vélik, hogy Hitler után nekik kell meghirdetniök a nagy „keresztes hadjáratot”? A világ legnépesebb országa, « hatalmas Kína ellen kíséreli meg azt, amit néhány évvel előbb a kicsiny Északr- Korea ellen oly csúful elveszített. Akkor a Li Szin-man- klikknek, ma a hazaáruló Csang Kaj-seknek nyújtott „baráti” segítséget, hasonló módon, hasonló jelszavakkal. Akkor a kínai népi önkéntesek siettek az országukkal határos testvérnépeik megsegítésére és igazuk tudatában meg is akadályozták az USA—Li Szi-man együttes gálád terveit. A világ szeme láttára akkor is kudarcot vallott a provokátor. Ma pedig azzal a Kínával áll szemben, amely egyszer már megmutatta oroszlánkörmeit. A bátorság és a vakmerőség kétféle fogalom. A bátraknak nincs szükségük csinadrattára, melldöngetésre, anélkül is megvan az önbizalmuk. Az erőt sem a kérkedés, hanem a higgadtság jellemzi, hiszen a kapkodás a gyengeséget takargatja. Miért nem teszi ezt a másik nagyhatalom, a Szovjetunió? Hiszen a második világháború alatt és azóta is bebizonyította, hogy nemcsak erkölcsileg, hanem sok tekintetben technikailag is lényeges fölényt harcolt ki. Rég bebizonyította már, hogy a század legzseniálisabb vívmányait, közöttük a világ csodálatát méltán felkeltő mesterséges holdak messze túlszárnyalják az amerikaiak hasonló kísérleteit. Ott pedig, ahol erre képesek, nem lehet kétség afelől sem, hogy felkészültek vívmányaik megvédésére is. Miért nem kap hát vérszemet a Szovjetunió is fenyegetőzésekre, provokációkra? Mert nincs szüksége rá, mert tudja jól, hogy béke nélkül nem építheti zavartalanul a szocializmust. És tudja, mi a kötelessége azokkal szemben is, akik a boldogulásnak ugyanezt az útját választották. Ezért emelt elsőnek szót a testvéri Kína igaza mellett is azzal a .szilárd elhatározással, hogy a Kína ellen irányuló mindennemű támadást úgy tekinti, mint támadást a Szovjetunió ellen. 1918 s z o O R O TOR •I s s EZZ T Á A fiatal szovjetköztársaság elleni imeprialista agresszió élére az Amerikai Egyesült Államok áültak. Történelmünkben elößzör megtanították futni az amerikai tengerészgyalogságot. 1945 Szerződésbeli megegyezés kötelezte az Egyesült Államokat, hogy a 11. világháború befejezése után azonnal elhagyták Grön- lamdot és Izlandot. Az amerikaiak fütyültek az önrendelkezési jogra és az említett területeken katonai támaszpontokat létesítettek a Szovjetunió élen. 1940 F 8 Ü Z I, I Ö u P JE T E K A Fülöp-szigetek hiába reménykedtek a sokszor megígért 1914 Mexikó A háború után, a rend helyreállítása címéin amerikai csapatok, szálltak partra Kínában. A rendet helyreállították a Felszabadító {Népi Hadsereg erői, de az „amik“ ma is Taj- I van. szigetén állomásoznak. i 1950 Korea Rockefeller olajérdekeiért 1914-ben azj Egyesült Államok hadüzenet nélkül megtá-] madta Mexikót és területeiket rabolt él tőle.] Az első világháború vad zivatarában a világi közvéleménye kénytelen volt tudomásul vermi; Haiti és Santo Domingo A történelem ismeretében felteszi magának az egyszerű amerikai a kérdést: mit keresek én valójában Libanon ban és mit keresek a tajvani szorosban? Dulles erőpoütikája egyre nagyobb nép szerütlenségnek örvend az amerikai közvélemény körében, nem beszélve arról, hogy európai szövetségesei, elsősorban az angolok viszolyognak a gondolat tói, hogy partnerüket ilyen veszélyes kalandokban elkísérjék, mint a Kínát Népköztársaság elleni agresszió. Az amerikaiak által provokált polgárháború és az USA katonai intervenciója sok százezer koreai hazafi életét követelte. A gyil- % kos bomba támadás ok védtelen asszonyokat, ’ gyermekeket, iskolákat pusztítottak el. A többi imperialista hatalmak között az Egyesült Államok ....................Minim»............................................................mm...........függetlenségben. McArthur véres eszközökkel foiytotta el ú elküldte ,axpediciós“ hadseregét Kínába hogy leverje ai ,,Boxer" lázadást, és a koncból kivegye részét. A kép a kínai♦ hazafiak kivégzéséről készült, j 1954 Guatemala • nép önállósági törekvését. 1949 1903 Az United Fruit amerikai konszern veszélyeztetve láttái ' profitforrásait a demokratikus kormányzat részéről. Az ame-\ i rikai dollárral szerződtetett banditák tűzzel-vassal elpusztítot-] ' ták az országot. A csatorma építése során amerikai csapatok száVUdik meg Panama jórészét, melyet a muii napig is birtokukban tartamuk. Kilenc évvel később Nicaraguát érte véres agresszió. 1958 LIBANON
