Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

6 NAPLÓ 1958. SEPTEMBER, 14. A budapesti amerikai követség diplomata fedés alatt kémeket (Folytatás az 1. oldalról) amerikai hírszerző szervek fel­használják azokat az alapjában ♦éve becsületes, de a nyugati propaganda hatására vagy csupán kalandvágyból kiszö­kött fiatalokat is, akik az él- lenfarradalom idején nem kompromittálták magukat, s rho6t nyugaton többnyire egy­szerű munkásként gyáraikban, üzemekben dolgoznak, vagy esetleg az amerikai irányítás alatt álló úgynevezett „Labour Company Service“ alakulatnál, vagy éppen az amerikai hadse­regben teljesítenek fegyveres szolgálatot; Az amerikai hírszerző szer­vek ezeket a fiatalokat ta­nulmányozzák, majd kivá­lasztják azokat, akiket alkal­masnak találnak kémfelada­tok elvégzésére. Gyakori módszerük, hogy egy- egy ilyen, általuk kiválasztott fiatalembert anyagilag lehetet­lenné tesznek, azután minden­féle ígérgetésekkel (például Amerikai ' jobb munkalehetőséget biztosí­tanak a számára, vagy elinté­zik kivándorlásukat az Egye­sült Államokba, stb.) maguk­hoz édesgetik őket, majd hazá­juk elleni legsúlyosabb bűn­cselekmények elkövetésére, ha­zaárulásra és kémkedésre kényszerítik őket; . A Magyar Népköztársaság illetékes szerveinek több olyan adat van birtokálban, amely bi­zonyltja, hogy az amerikai kormány az 1956. évi ellenforradalmi fegyveres felkelés után sem hagyta abba annak a diplo­máciai szabályokkal össze­egyeztethetetlen módszernek alkalmazását, hogy buda­pesti követségén diplomata­fedés alatt hírszerzőket fog­lalkoztat. Ezek a diplomaták a Ma­gyar Népköztársaság jóindula­tával visszaélve, romboló ak­namunkát folytatnak hazánk ellen; Ezek a különös diplo­maták nem a Magyar Népköz- társaság és az Egyesült Álla­mok közötti minden térre ki­terjedő jóviszony kialakítását tekintik céljuknak, hanem azt, hogy bomlasztó munkájukhoz mind részletesebb adatokat szerezzenek a magyar néphad­seregről, annak erejéről, fegy­verzetéről, kiképzéséről, harci és erkölcsi moráljáról, objektu­mairól, parancsnokairól és be­osztott tisztjeiről, vagy politi­kai, gazdasági és tudományos életünk minden területéről és nem utolsó sorban a Magyar- országon állomásozó szovjet fegyveres erőről; A Magyar Népköztársaság belügyi szervei az ellenforra­dalom fegyveres leverése óta jónéhány amerikai kémet vet­tek őrizetbe. Ezeket egyrészt nyugatról dobták át, de van­nak köztük sokan, akik itt­honról nyújtottak segítséget nyugaton lévő kapcsolataik­nak, vagy egyes, amerikai kö- vetsíégi diplomatákkal közöltek és adtak át titkos anyagokat. Ezek közül kívánunk néhá­nyat ismertetni önökkel; Az amerikai követség egyes beosztottai a katonai adato­kon kívül nagy figyelemmel kísérik a magyar népgazda­ság fejlődését. Sajnos, szá­mos példa bizonyítja, hogy nem túlságosan jóindulatú érdeklődéssel. D. Sprecher amerikai diplo­mata például 1958. július 20-án Kiskunhalas környékén járt és ott az 534-es számú úton dolgozó Balogh Márton nevű útfenntartó munkástól a ter­méskilátások és az útmenti ál­lami gazdaság terméseredmé­nyei és gazdasági fejlődése iránt érdeklődött. Később arra akart mindenáron választ kap­ni, hogy milyen módszerekkel kényszerítik az egyéni parasz­tokat a termelőszövetkezetek­be. Miután a kérdésekre neki nem tetsző választ kapott, el­hajtatott, de távozása, előtt „kiselőadást” tartott az ameri­kai mezőgazdaság magasabb- rendűségéről. Sprecher urat megkímélhettük volna egy hosszú és kényelmetlen utazás­tól és megkímélhetjük a jövő­ben, ha ilyenféle kérdéseivel az illetékes szervekhez fordul. Faggatások az amerikai követségen kémtevékenysége A magyar közvélemény előtt ismert tény, hogy az ellenfor­radalom idején néhány ame­rikai diplomata visszaélve a helyzettel, diplomata voltával, összeegyeztethetetlen tévé­erőkre, valamint a Magyar- országon áöomásozó szovjet csapatok elhelyezkedésére és fegyverzetére vonatkozó­an. Dallam ezredes az adatokat telte tőle, amit azonban ennek ellenére sem kapott meg. Hasomílóképpen a , nemle­gesség“ jelszavával akart ada­tokat szerezni Gleason úr, az amerikai katonai attasé he- ______ ke nységet folytatott: Amikor lyeütese is, aki egy harckocsit minden alkalommal Írásban az áruló Nagy Imre be jelen- akart tüzetesen felmérni, az- kérte, s az általa beszervezett tette semlegesség nyilatkoza- után egy ipari vállalat termő- ! ----- - ­tá t, Dallam ezredes úr, az az- keit akarta megtekinteni és óta kiutasított légügyi attasé lefényképezni, majd távozó- például arra hivatkozva, hogy ban egészen „véletlenül“ több Magyarország már úgyis „sem- tervdokumentációt szándéko- leges“, elment egy katonai zott magával vinni. Emflítésre- egység parancsnokához és egy méltó, hogy ez alkalommal egy harci repülőgép elektronikus Müncheniből érkezett hínszer- berendezésének leírásait köve- zőtisat volt a társaságában. Dallam ezredes hírszerző hálózata Dallam ezredeertil még meg tásíban levő magasrangű ame­rikai diplomata, megcsúfolva a diplomáciai szabályokat, kémtevékenységgel foglalko­zik; Ezért attól félve, hogy va­lamilyen provokációról van szó, szükségesnek tartották a bejelentés ellenőrzéséit; Az ellenőrzés során kiderült, hogy az amerikai diplomata való­ban adatokat kért a főhad­nagytól a magyar néphad­sereg szervezésére, harci esz­közeire, elsősorban a légi­éiül íthetj ük, hogy e magasran­gú diplomata jelenleg már „jó munkája jutalmául“ vezér­őrnagy “i hírszerző hálózatot épített ka a Magyar Népköz- társaság területén és nem ügynökein keresztül is Igyekezett titkos adatok bir­Kapcsolata volt péMátrt Illési Gáborral, ékít 1957; augusz­tus 27-én tartóztattak le as államfbdztentógi szervek; A le­tartóztatás ajkaiméival Illési­nél megtalálták az általa el­készített és Dallam utód jának átadandó kém jelentéseket és kémtevékenységét bizonyító eszközöket. Dallam tóbto repü­lőtér, katonai objektum és közi- épület felderítésére utasította Illésit, amit az elvállalt és végre is hajtott; Dallam a komspimált találkozókon rész­letesen kioktatta a titkosság­nefk hitt repülőtisztet szintén kioktatta a találkozók titkos­ságára. A bonyolult és igen eredményes ellenőrzési aktus eredményeként az állambiz­tonsági szervek, amikor Így meggyőződtek az amerikai diplomata kémtevékenységé­ről, a főhadnagynak engedélyt adtak, hogy a légügyi attasé­val tovább találkozzon. E ta­lálkozók alkalmával viszont a repülőfőhadnagy azokat az adatokat közölte Dallam-mal, amelyeket már az állambiz- tansági szervek állítottak ösz- sze, kizárólagosam az ő szá­mára. Amikor már igen sok bizo­nyítok gyűlt egybe e magas - állású amerikai diplomata kémtevékenységére vonat­kozóan, — akkor került sor — az amerikai kormánykö­rökben oly nagy felháboro­dást kiváltott kiutasítására. Ezt az alkalmat felhasználva beszélni szeretnék arról is, hogy az amerikai követségre betérő magyar állampolgáro­kat egészen furcsa módon ke­zelik. Nem hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok törvényei írják elő azt a mód­szert, amelyet például a ki­vándorló vízumot kérő szemé­lyekkel szemben alkalmaznak. Ezeket részletesen kikérdezik munkahelyükre, az ott termelt termékekre, a gyár vezetőire vonatkozóan, s megkövetelik, hogy a kérvényező személy részletesen mondja el minden katonai természetű ügyét. Az ilyenfajta kikérdezéseket az amerikai követség konzulátusi osztályának beosztottai végzik. Adataink vannak arra vonat­kozóan is, hogy az Egyesült Államokba kivándorlóktól „nyilatkozatot” kémek, amelyben az illető személy kijelenti, hogy semmiféle baloldali mozgalomban nem vett részt, a baloldali párt­nak tagja nem volt, bevonu­lási kötelezettségének nem tett eleget, stb. Ennek következtében meg­esett, hogy egy-egy ilyen ki­vándorolni szándékozó sze­mély az amerikai követségen kért „nyilatkozat” hatására nem akart bevonulni katoná­nak és illetékes szerveink csak hosszabb magyarázgatás után értették meg vele, hogy akkor is eleget kell tennie állampol­gári kötelezettségeinek, ha ez esetleg nem tetszik az ameri­kai követségnek. Előfordult már, hogy magyar állampolgárok felkeresték az amerikai követséget és gyógy­szert, vagy valamilyen segélyt kértek. A kialakult gyalu ' iát szerint ezekkel a személyeikkel eleinte a konzuli osztály oe- osztottai tárgyalnak, majd az általuk kiválasztott em­bereket átadják a katonai vagy a légügyi osztály be­osztottainak. Ez történt például Magyan László budapesti,, lakossal is, aki 1956-ban gyógvszer-ké.-e- lemmel fordult az amerikai követséghez. Több hónapon ke­resztül tárgyalt a konzul’al, majd 1957. március elején már Gleason úr, a katonai attasé helyttese tárgyalt vele. A tár­gyalás nem a gyógyszer körül folyt — amint ezt a becsületes emberek gondolnák —, hanem például arról, hogy milyenek Magyari családi körülményei, hol élnek szülei, hol dolgoz­nak, milyenek az ő és apjának katonai viszonyai, stb. Magyari hosszú hónapok után kapott valamilyen gyógyszert az ame­rikaiaktól, de abban nem volt köszönet. A kapott gyógyszer ugyanis mégcsaik kísérleti cé­lokat szolgál, s- az egészségre veszélyes, káros lehetett volna. E nagy ajándékozás után a ka­tonai attasé helyettese felszó­lította Magyarít, hogy tovább­ra is járjon be a követségre és közölje vele értesüléseit. Ma­gyari ekkor döbbent rá, hogy az amerikai diplomaták őt esetleg hazája ellen akarják felhasználni. És a történtekről beszámolt az állambiztonsági szerveknek. Kémeknek szervezik be a magyar Furcsa kirándulások Az eiienfarradalom után, amdmit valamennyire is konszo­lidál ódote a helyzet, az ame­rikai diplomaták isimét meg­kezdték az ország szépségei­nek és tájegységeinek —« ahogy ők mondják .— „ország- megtekámtési célból“ való fel­kereséséit. Ez a rendszeres és módszeres „oraaágmegtekin- tés“ részünkről igazán nem meglehetősen sivár képet mu­tató lepsényi laktanyát. Való­színűleg műemlékértó hajla­maiktól vezérelve, kocsijuk­kal később közvetlenül a lak­tanya elé álltak. A laktanya alaposabb szemrevételezésé* ben és fényképezésében az il­letékes szervek akadályozták meg őket. Mivel a Magyar Népköztár­ra IHősit. Dallam hangsúlyoz- eshetne kifogás alá, ha ezek saságban a diplomaták mozgá­ta, hogy kapcsolatuk nyilvá­nosságra kerülése esetén Illé­sire hosszú börtönbüntetés. vagy kötéláltali halál, ő rá pe­dig kiutasítás, illetve karrier­a diplomaták valóban a Ma­gyar Népköztársaság termé­szeti szépséged és műkincsei iránt érdeklődnének. Az ,41 yen orezágnmegteflcintést“ mi lének ketté törése vár; Kapca»- a népeink közeledését szolgáló latuk titkossága végett meg- baráti gesztusnak tefcmite- adta a lakása telefonszámát, nőnk. De nem tekintjük barát- amelyein Illésinek elváltozta- ságos gesztusnak — sőt ellen- tett hangon „Mária* fedőnéven „égés cselekedetnek tartjuk — kellett jelentkeznie. Illési kém hogy tevékenységéért Dallamtól kö­rülbelül 8000 "forint készpénzt, valamint fényképezőgépet, kar órát, villanyiborotvát, gyűrűt, pulóvereket, ingeket, csokolá­dét és más ajándékokat ka­pott. A Magyar Népköztársaság Legfelső Bírósága Illésit a részben beismerő vallomása, a kémtevékenységet bizonyí­tó dokumentumok és eszkö­zök alapján, valamint a cselekmény nagyfokú társa­dalmi veszélyessége miatt kötéláltali halálra Mélte. sa nincs korlátozva, egyes nyugati követségek beosztottai — félreértve a valóságos hely­zetet — az országot szabad vadász- területnek tekintik és mint a példák is bizonyítják, gát­lás nélkül sokszor egészen nyílt kémkedést folytatnak. Szükségesnek tartjuk közöl­ni a nyilvánossággal, hogy mind több olyan adat jut a magyar illetékes szervek birto­kába, amelyek bizonyítják, hogy 1956 novemberétől kezd­ve, amikor magyar állampol­gárok tömegesen szöktek ki az országból, a különféle nyugati hírszerzőszervek, elsősorban az amerikaiak, az úgynevezett se­gélyezéssel párhuzamosan megkezdték e szökevények rendszeres és módszeres kihall­gatását azzal a céllal, hogy a Magyar Népköztársaság gaz­dasági, politikai és kulturális életéről, de elsősorban fegyve­res erejéről minél több titkos adatot tudjanak meg. E kihall­gatásokat részint hivatalos ál­lami szervek helyiségeiben, vagy egyes nyugati államok külképviseleti szerveinek épü­leteiben, másrészt pedig a me­nekülttáborokban, vagy a kü­lönféle „segélyszervek” helyi­ségeiben hajtották végre. Eze­ket a szökevényeket elnevez­ték ugyan „dísszidensek”-nek, de a politikai menedékjogot, vagy az esetleges segély továb- hi folyósítását mégiscsak úgy szerezhették meg, ha e kihall­gatásoknak alávetették magu­kat. Aki politikai menedékjogot, vagy segélyt akart kapni, annak válaszolnia kellett olyan kérdésekre, hogy a Magyar Népköztársaság te­rületén hol, milyen fegyve­res erő állomásozik, ezeknek milyen a felszerelése, a har­cosok kiképzése, hol vannak hadiipari objektumok, milye­nek a hadifontosságú gyárt­mányok, milyen demokrati­kus és kommunista ismerő­seik vannak, stb. E kihallgatások — mint ahogy sok tapasztalatunk bi­zonyítja —, azt a célt szolgál­ták, hogy • a nyugati államok hírszerző szervei olyan titkos adatok birtokába jussanak, amelyek alapján újabb és újabb lehetőség nyíljon a szá­mukra a Magyar Népköztársa­ság belügyeibe való beavatko­zásra és más provokativ cse­lekmények elkövetésére. Az amerikai hírszerző szervek egyben arra is törekedtek, hogy a kihallgatott személye­ket Olyan állami és katonai titkok elárulására bírják rá, amelyek teljesen kompromit­tálják az illetőt és lehetetlen­né teszik legális visszatérését Magyarországira. Ilyen kihall­gatásokat hajtottak végre pél­dául az Egyesült Államok bé­csi nagykövetségén is és a kül­földi segélyszervek helyiségei­ben, mint például a Caritas, a Nemzeti Katolikus Jóléti Ta­nács (NCWC), stb. az Ilyen kirándulások ürü­gyén ezek az országjárások hazánk katonai objektumai­nak, a katonai egységeik el­helyezkedésének felderíté­Az amerikai katonai attasé például odáig merészkedett, hogy ez évben több alkalom­mal az éjszaka leple alatt is folytatta megfigyeléseit és ha­son fekve, távcsővel kémlelte sét célozzak, amint ezt szá- az egyjji katonai objektumun­kat. Mondanunk sem kell, hogy egy-egy ilyen éjszakai megfigyelés rosszul is végződ­hetett volna, ha illetékes ható­Magyar fiatalokkal töltik fel a kémhálózatukat mos rendelkezésünkre álló adat bizonyítja. A már előbb említett Dallam ezredes például 1957. március ^ amerikai diplo­?;,an, Veszprem megye muem- ta nél.kül _ nem vi_ í£í”SLJ5?SZ’,7!_ÍS sys™* wii ft»**«. Érdemes megemlíteni, hogy gyén hosszabb időn keresztül hasalt egy bokor mögött és __ Sz őcs Géza repülő főhad- más műemlék híján egy ha- 381 amerikai követség diploma- magy, aki értekezletünkön je- direpülőgépet fényképezett, táinaik körülbelül 30 gépkocsi len van, még 1956. jűliusában Amikor a közlekedési rendőr- áll rendelkezésre. Ez azt je- bejelentette az ailamíbdzton— járőrt megpillantotta, jobbnak lenti hogy minden Buda-pes­sági szerveknek, hogy a buda- ... -----­pe sti amerikai katonai a'ttasé feltűnően keresi a vele talál­lyettese T. R. Gleason kapi- nem három gépkocsi jut. Hogy tány 1957, április 3-án egy ilyen „országmegtejdntő“ út ■ alkalmával hosszabb időn ke-, ellenére sem akarták elhinni, resztül figyelte a műemléknek sz^8 megtekintő utak” soroza hogy egy ilyen fontos beosz- egyáltalán nem nevezhető és te sejtetni engedi. kozásokat és kémkedésre akar­ja beszervezni. Az állambiz- tonsági szervek eddigi nem túlságosan jó tapasztalataik találta rejtekhelyéről gyors . tartózkodó amerikai din- iramlban eltávozni. J. C. Tedd tartózkodó amerikai üip­ezredes, katonai attasé és he- lomatára személyenként caalk­mire jó ez a sok gépkocsi, azt az előbbiekben elmondott „or­Az amerikai hírszerző szer­vek a kiszökött magyar állam­polgárok soraiból töltik fel kémhálózatukat. Ügynökeik kiválogatását mér az ellenfor­radalom alatt megkezdték, majd a menekül ttáborokban elhelyezett személyek között folytatták. Az ausztriai trais- kirdhem táborban például már 1956. december elején páter Galambos Ferenc, Győrből ki­szökött bencés szerzetes diáko­kat szervezett azzal a céllal, hogy térjenek vissza illegáli­sain, kémfeladattal Magyaror­szágra. A salzburgi „Camp Roederí’-táborban a már emlí­tett dr. Balogh Béla és dr. Ju­hász (Schaffer) Imre, amerikai ügynökök, az amerikai hírszer­ző szervek részére végeznek ügynöki kiválasztó és beszer­vező munkát. Mindketten több alkalommal tettek kísérletet az ezen a sajtókonferencián je­lenlévő Vass István diósgyőri lakos beszervezésére. Az ame­rikai hírszerző szervek által kiválasztott személyektől még a beszervezés megtörténte előtt részletes önéletrajzot kérnek, továbbá részben bemondás, részben a jelöltnél lévő igazol­ványok — mint például szemé­lyi igazolvány, katonakönyv, munkaadói igazolvány, stb. —• alapján több angol nyelvű kér­dőívet töltenek ki. A kérdőíveken a személyi adatokon kívül — amelyek kiterjednek a jelölt legköze­lebbi hozzátartozóira: szülők­re, testvérekre, feleségre, gyermekekre — a szakkép­zettségre, a munkahelyekre és a katonai viszonyokra vo­natkozó kérdések is vannak. A kérdőívre a Jelölt fényképét is ráteszlk, ugyanakkor a je-' Voltról tiihk féwn»<répf el vétel * készítenek az utcán. Rávezetik, még a kérdőívre a kapcsolat­tartás módját is. Ezt tapasztal­tuk például Földesi Tibor, Ka­tona József és Ábrahám József elfogott amerikai kémek eseté­ben. A magyar illetékes szervek előtt ismeretes, hogy milyen tevékenység folyik az ameri­kai hírszerző szervek fedő- szerveiben, ahová beszervezés céljából meghívják a kiválasz­tott személyeket. Adatok és tények bizonyítják, hogy pél­dául a bécsi „Hotel Cottage“ nevű szállóban hogyan és mi­lyen módszerrel szervezte be éfe képezte ki Ábrahám Józse­fet az amerikai hírszerző szerv „Bob" és „Pista“ nevű két be­osztottja. Hasonló tevékenység folyik például Münchenben is, a Marsstrasse 30. sz. alatt lévő, úgynevezett „Amerikai Történeti Kutató lntézet“-ben, ahol Illyés Iászlót, vagy a Iaohnerstrasse 32. alatt lévő úgynevezett „tájékoztatás* hi- vatal"-ban (US Informations Dienst), ahol Földesi Tibort és Vereczkei Ferencet, vagy az ugyancsak Müncheniben, a Möhlstrasse 5. sz. alatt lévő villában, ahol Katona Józsefet és a jelenlévő Karsai Józsefet szervezte be az amerikai hír­szerző szerv; Krizsai András, volt ameri­kai kémet, aki illegális átdobá­sa után azonnal önként jelent­kezett az illetékes magyar szerveknél, az . amerikai hír­szerző szerv Frankfurt am Maimban, az Esoherscheimer Landstrasse 161. sz. alatt lévő, úgynevezett „Amerikai tobor- zó irodában“ (másnéven az „amerikai hadsereg behívó hi­vatala") tanulmányozták, majd küldték Münchenbe beszerve­zés céljából. Adatokkal ren­delkeznek az illetékes szervek továbbá arra vonatkozóan is, hogy több osztrák és nyugat­német városban — Bécs, Salz­burg, München, Nürnberg, Stuttgart, stb- — a Magyar Népköztársaság ellen bevetésre kerülő ügynökök kiképzése fo­lyik gyors ütemben. Az ügynökök beszervezésé­nek nagy részét az amerikai hírszerző szervek München­ben végzik. E beszervezéseket az említett hírszerző szerv részéről „Bar­na“, „Farkas” és „Dávid“ ne­f Folytatás a 7 oldalon,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom