Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-12 / 215. szám

NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER Tt 2 Miért mond rádióbeszédet Eisenhower? Washington (MTI) James Hagerty, Elsenhower sajtó­főnöke újságírókkal közölte, hogy az elnök magyar idő szerint pénteken reggel há­romkor „nagy" rádió- és te­levíziós beszédet mond. Az elnök beszédében ,az ameri­kai népek és a szabad világ fokozottabb támogatását" ké­ri távol-kelet politikájához. Amerikai körök szerint Dulles külügyminiszter vette rá Eisenhowert arra, hogy személyes tekintélyét is vesse latba a kormány mellett. Az amerikai külügyminisz­ter távol-keleti politikáját érő bírálatok Duties keddi sajtóértekezletén jutottak forrpontig. Még veterán dip­lomáciai újságírók sem igen emlékeznek rá, hogy valaha is ilyen éles kérdések zápora zúdult volna a külügyminisz­terre. A külügyminiszter a sajtóértekezleten egyre in­kább védelemre szorult. Az AP megjegyzi: a kül- iigyminisztérium több veze­tője intette Dullest, hogy az amerikai távol-ikeleti politi­kához a közvélemény „na­gyobb támoga/tását“ keli biz­tosítani. Ezért Dulles meg­győzte Eisenhowert, hogy vállalja ezt a feladatot. Megalakul Algéria független kormánya Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front kairói irodája vezetőjének nyilatkozata Kairó (MTI): El Madani, az nyúló támadó hadműveleteink Algériai Nemzeti Felszabadító- nem fognak csökkenni. si Front kairói irodájának ve­zetője nyilatkozatot adott az MTI kairói tudósítójának az algériai felszabadító harc né­hány időszerű kérdéséről. Arra a kérdésre, hogy mi a front álláspontja a De Gaulle- féle alkotmánytervezettel és a népszavazással kapcsolatban, El Madani ezt válaszolta: a Nemzeti Felszabadítási Front az algériai nép nevében vissza­utasította De Gaulle tervét, mert az Algéria függetlensége ellen irányul. Az algériai nép nem vesz részt a szavazásban. Tudjuk persze, hogy a fran­cia hatóságok erőszakot fognak alkalmazni. Ez nem változtat azon, hogy az algériai nép túl­nyomó többsége nem lesz haj­landó részt vermi a szavazás­ban. A jelenlegi algériai katonai helyzetről El Madani a követ­kezőket mondotta: Az algériai katonai helyzet megváltozott, mióta De Gaulle nyilvánosságra hozta program­ját Algéria bekebelezéséről. A hadműveletek már Algéria egész területére kiterjednek. Hiálba küldtek a franciák a hadműveleti területre speciá­lis alakulatokat az ellenük irá­Közölhetem, hogy a legköze­lebbi napokban franciaországi offenzívánk ereje növekedni fog. Támadásaink azonban semmiképpen sem irányulnak francia polgárok ellen. Ebben különböznek a mi hadművele­teink a franciákétól, akik a há­ború kezdete óta 650 000 algé­riait öltek meg. A Nemzeti Felszabadítási Front már határozatot hozott, hogy megalakítja Algéria füg­getlen kormányát. A tangeri konferencia jóváhagyta ezt a határozatot. Az MTI tuáósitója végül megkérdezte El Madanit, mi a véleménye a frontnak arról, hogy az Egyesült Államok egyik felelős vezetője most el­ső ízben jelentette ki, hogy Algéria Franciaország szerves része. Ez nem lepett meg bennün­ket. Mindenesetre ezzel végle­gesen eloszlott minden algériai előtt a „szabad Amerika" le­gendája, s világossá vált, hogy az Egyesült Államok, ha érde­kei úgy kívánja, támogatja a régimódi gyarmatosítást és — mondotta. JCiUßldzU JELENTIK PÁRIZS Csütörtökön kora reggel Ivryben, Párizs együk ipari külvárosában összetűzésre kérült sor a közeledő népsza­vazás ellen plakátokat k Ra­gasztó kommunisták és egy jobboldali csoport tagjai kö­zött Az incidensnek a rend­őrség vetett véget WASHINGTON Az amerikai szenátus lesze­relési albizottsága javasolta, hogy a népi Kínát vonják be az atomkísérletek ellenőrzött felfüggesztéséről megkötendő nemzetközi megállapodásba. TOKIO A japán külügyminisztérium közlése szerint Nagj-Britan- nia elutasította azt a legutób­bi japán kérelmet, hogy füg­gessze fel a Karácsony-szige­teken folytatott nukleáris kí­sérleteit. II magyar iparcikkek igen keresetlek lengyeiorszí A Lengyel Szövetkezeti Főtanács elnökének nyilatkozata A Szövetkezeteik Országos Szövetsége vendégeként a ma­gyar fővárosban tartózkodó Tadeus Jamczyfc, a Lengyel Parasztönsegély — a Földmű- vesszövetkezetek Központi Szö­vetsége — igazgatóságának, va­lamint a Lengyel Szövetkezeti Főtanácsnak az elnöke vála­Az olasz hatóságok megakadályozták a rádiópályázat nyerteseinek magyarországi látogatását A Magyar Rádió és Televí- sara augusztusban került vol­zió olaszországi hallgatói szá­mára 1958 február 1-én pályá­zatot hirdetett, amelynek so­rán tíz kérdésre kellett vála­szolni. A kérdésekre helyesen válaszoló rádióhallgatók közül sorsolás útján tíznapos ma­gyarországi utazással tizet ju­talmaztak meg. A pályázat nagy érdeklődést keltett: a tíz kérdésre I12-en adtak helyes feletet. A tíz nyertes magyaronszági utazá­na sor, de egyetlen egy sem kapta meg a Magyarországra is érvényes útlevelet. Ezért az utazást egy hónappal elhalasz­tották, de szeptemberben sem tud egyetlen szerencsés nyer­Amikor az olasz rádióban és sajtóban a rágalmak özönét terjesztik Magyarországról, minden módon igyekeznek megakadályozni a rágalmak leleplezését, nehogy olasz an­tes sem Magyarországra látó- berek Magyarországon a való- gatní, mivel az olasz hatóságok ságról meggyőződjenek; mind ez ideig nem adtak ré­szükre Magyarországra is jo­gosító útlevelet. Az olasz hatóságok eljárásá­nak magyarázata kézenfekvő: A Magyar Rádió kárpótlásul az elmaradt utazásért a tíz nyertesnek megfelelő nyere- ménytórgyakat fog küldeni; szolt az MTI munkatársának a lengyel szövetkezetek tevé­kenységét, valamint a magyar —lengyel szövetkezeti kapcso­latokat illetően feltett kérdé­seire. A kérdéseikre válaszolva elmondotta, hogy a Lengyel Szövetkezeti Főtanács össze­sítve mintegy hatmillió tagot képvisel. Tagjainak több mint fele, 3,7 millió a falusi fogyasz­tási szövetkezetekben tömörült. Ma ez a legerősebb szövetke­zeti forma Lengyelországban. Ezek látják el a falusi lakossá­got iparcikkel, de ezek végzik a lakosság terményfeleslegei­nek felvásárlásét és értékesíté­sét is. Az egész lengyel keres­kedelem áruforgalmának ke­reken 30 százalékát bonyolít­ják le. Lakásépítő és épitő- aniyagtermelő szövetkezeteink-, nek tagjai akár családiházat, akár társaúházat építenek, az építési költség 30 százalékát előre befizetik, a fennmaradó 70 százalékot pedig 40 évi hi­telre — az állam bocsátja a szövetkezet rendelkezésére. Tadeus Janczyk végül a ma­gyar-lengyel árucsereforgal­mi kapcsolatokról szólott. A SZÖVOSZ árucsereforgal­mi irodájával ebben az évben már három alkalommal írtunk aló árucsereforgalmi megálla­podást, s rövidesen sor keiül a negyedik szerződés megköté­sére iá A magyar iparcikkek igen keresettek Lengyelországban, Vonatkozik ez az összes cik­kékre általában. A magyar ci­pő, szövet és kötöttáru, elekt­romos motorok, országszerte a legjobb, legelismertebb márká­nak számítanak. A minőség mellett a szállítások pontossá­gával is elégedettek vagyunk, MEXICO CITY Adolfo Lopez Mateost szer* dán délután a képviselöház hivatalosan a Mexicod Köztár­saság elnökévé nyilvánította* Mandátuma december 1-től 1964 november 30-ig tart. Az új elnök a legutóbbi választá­sokon 7 455 403 szavazatot ka­pott, fő ellenfele pedig csupán 700 000 szavazatot. PHENJAN Mint a phenjani rádió jelen­ti, Dél-Hvanhe tartomány különböző helyein újabb tö­megsírokat találnak. Egy bá­nyában nemrégiben több mint 800 holttestet fedeztek fel. Kvanszanni faluban egy gödör mélyén megkötözött kezű és lábú tetemet találtak, köztük 50 nőt, vállukhoz kötözött kis­gyermekkel. A holttesteken lőtt és szúrt sebek nyomai találhatók. A tömegsírokban talált áldozatokat annakidején az amerikai agresszorok kí­nozták és ölték meg a köztár­saság északi részének átme­neti megszállásakor. KARACSI Laboréban a nagy esőzések okozta árvíz következtében mintegy nyolcezer család vált hajléktalanná. A hatóságok becslése szerint hét-nyolcezer ház dőlt romba; PEKING Kittikacsorn thaiföldi mi­niszterelnök hétfőn — bang­koki jelentés szerint — a saj­tó képviselői előtt kijelentet­te, hogy a tajvani kérdés Kí­na belügye és Thaiföld nem akar belesodródni a viszály­ba. Ugyanezen a napon a thai­földi külügymimszterhelyettes nyilatkozott a sajtónak. In­terjújába» támogatta Csou En-laj rrwmazterelnök javas­latát, hogy kezdődjenek meg a kínai-amerikai nagyköve*; tárgyalások; Kupecek a bíróság előtt Hoch József és 19 társa el­len árdrágító üzérkedés és egyéb bűntettek miatt lefoly­tatott tárgyaláson a mohácsi .....................................................................Will (15) — Hol talált lakást? — kérdezte Pavel Arvidovics, amikor átadta a bőröndöt. — Basztyionnaja utca 4. szám, 7-es lakás. — Kinél? Mindenkit ismerek ott. — Rubisz festőművészéknél. — Annál, aki most halt meg? — Igen, megüresített ne­ték tovább, sugdostak egymás* nak valamit. A parancsnokság attól tar­tott, hogy egyes tisztek esetleg önkényesen hajóra szállnak, ezért parancsba adta a jár­őröknek, hogy figyeljék a gya­nús katonai személyeket. S kellett-e gyanúsabb, mint Gyementyev, aki bőrönddel a kezében sétált a kikötő köze­lében. Rövid tanácskozás után felszólították, hogy kövesse őket a parancsnokságra. „Meglepetés meglepetés után!” — gondolta Gyemen­tyev ingerülten, miközben ke­ményen lépkedett a katonák előtt. A parancsnokságtól cseppet sem félt. Olyan biztos és szilárd volt a helyzete, meg különben is sejtette, miért gyanakodtak rá a járőrök. A parancsnokságon már több elcsípett tiszt volt. Egyenként hívták be őket az Az ügyeletes felhívta telefonon a szállodát s meg­győződött arról, hogy a bekí­sért tiszt igazat mond. t— S most hol lakik? — Basztyionnaja utca 4. Az ügyeletes hívta a két jár­őrt, — Hol fogták el a kapi­tányt? — A Basztyionnaja utca sar­kán. — Kísérjék el a lakásáig. Segítsenek neki vinni a bőrön­döt. Bocsásson meg, Hűekért kapitány, de a kötelesség az kötelesség. — Értem kérem. Viszontlá­tásra. A járőrök Gyementyev mel­lett lépkedtek. Az egyik a bő­röndöt vitte. Gyementyev aka­ratlanul felkacagott, mert Ma­jakovszkij szavai jutottak eszébe: „A hordár sokat jelen­tőn rámkacsint s viszi a bő­röndöt akár ingyen is”. — Mi csak azt csináljuk, amit parancsolnak, kapitány úr. Mi csak kisemberek va­gyunk... — mondta az a ka­tona, aki a bőröndöt cipelte. — Annyi baj, tudom én ta­pasztalatból, hogy sok fonák dolog előfordul katonáiknál... Otthon azonnal kinyitotta a bőröndöt s működésbe hozta az adót. Első üzenete így szólt: „A 11—17 jelentkezik. A ki­ürítés még ma éjjel megkezdő­dik. Pontos adatok még nincse­nek birtokomban.” Elrakta a bőröndöt s bebújt az ágyba. Azon törte a fejét, miért nem szólt neki Melch a kiürítésről, amikor Sandellel kém egy szobát — mosolygott ügyeletes tiszt szobájába. Gye­Gyementyev. — Mégegyszer kérem, bocsásson meg a késői zavarásért. Jó éjszakát. Az ajtó becsukódott és Gye- mentyev lement a lépcsőn. Amikor kiért a térre, jól össze­szidta magát utolsó szavaiért, hisz nem gondolt az őt fenye­gető veszélyre, ami könnyen meglephette volna. Valóságos csoda, hogy ilyen símán elin­téződött az ügy... A végére már nem érhetett gondolatai­nak, mert mintha a föld alól pattant volna elő, két járőr állt előtte. Bemondta a jel* mát, de a katonák nem enged* mentyev utolsónak maradt. Bement a szobába a bőrönd­del. Az ügyeletes gúnyosan nézett rá. — Az irataitGyemen­tyev odaadta. Az ügyeletes hosszasan tanulmányozta. *— Igen... s hova igyekezett, ha szabad kérdeznem? — Szobát vettem ki s oda igyekeztem a szállodából. — Melyik szállóban lakott? hí A Bristolban a harmtne­kőzölte Bár S délután nem is találkozott vele. Különben is nem fontos. Az a fő, hogy el­jusson holnap a kikötőbe. Olyan izgatott volt, hogy so­káig nem jött álom a szemé­re . ; j Gyementyevet hatkor egy katona ébresztette, akit Melch küldött. Mire beért az osztály irodájába, csaknem az összes tiszt ott volt. Melch parancso­kat osztogatott. A tisztek fut­va hagyták el a helyiséget. A kapitány várta, mikor kerül rá a sor, de mintha észre se vet­te volna a parancsnok. Végre, amikor az utolsó tiszttel is végzett, odafordult Gyemen- tyevhez. — Oltsa el a villanyt, a re­dőnyt meg húzza fel. A hatalmas irodát a hajnal kékes fénye öntötte el. Oda­kint nedves hó szállingózott. — Magával külön szeretnék beszélni, Ruckert kapitány. — Melch otthagyta az íróasztalt s leült Gyementyevvel szembe. — Azért épp magával, mert az egész gárdában — rámuta­tott a megüresedett székekre — maga az egyetlen, aki tisz­teli a parancsot s nem tesz fel felesleges kérdéseket. — Melch pillanatra sem vette le a sze­mét Gyementyevről. — Láz- álom csak, hogy a birodalom­nak vége. Ha az oroszok rom­halmazt csinálnak Berlinből, akkor se következik be. Nem lehet megsemmisíteni egy olyan országot, mint a mienk. Lesznek, akik rövidesen talp­ra állítják. Azonban ahhoz, hogy elkezdhessék az járásbíróság ítéletet hirdetett. Hock József és társai több tízezer forintos jogtalan pénz­összeghez jutottak úgy, hogy kupeckedés révén megkárosí­tották részben az Allatforgal- mi Vállalatot, részben a dol­gozó parasztokat. Ezért a já­rásbíróság Hock József első­rendű vádlottat 3 évi börtön- büntetésre, 1000 forint vagyon­elkobzásra, Hock Ferenc má­sodrendű vádlottat 2 évi bör­tönbüntetésre, 4000 forint ér­tékű vagyonelkobzásra, R ott Adám harmadrendű vádlottat 1 évi börtönbüntetésre, 1000 forint pénzbüntetésre, Stefán Jánost 1 év és 6 hónapi bör­tönbüntetésre, 2000 forint va­gyonelkobzásra, Fördős Lajost 1 évi és 6 hónapi börtönbün­tetésre, Illés Gyulát 3 évi bör­tönbüntetésre és 5000 forint értékű vagyonelkobzásra, Do­monkos Csaba hetendrendű vádlottat 6 hónapi börtön- büntetésre, 600 forint pénz- büntetésre, Miskolci Mihály nyolcadrendű vádlottat 10 hó­napi börtönbüntetésre és 1090 forint pénzbüntetésre, Bors István tizenegyedik rendű vádlottat 7 évi börtönbüntetés­re, 1000 forint értékű vagyon­elkobzásra ítélte. Hasonló szi­gorú ítéletet hozott a bíróság a többi vádlottra is; Egy bajnoknő nemet és nevet változtatott Párizs (MTI). Colette Ma- thieu, a százméteres síkfutás francia bajnoknője nemet vál­toztatott. A francia női atléta válogatott tagjaként került a francia országos sportintézet ügyet í edzőtáborába, az orvosi vizs- elóiról, pénzre van szükségük.! Sálat itt meglepő megállapítá- Ezért kell innen minden moz- i sokat tett,^megerősítve a gya- dí that ót elvinnünk. Ezért a mi j nút, amit a bajnoknő férfias osztályunk s egyben ön felel. ♦ külseje keltett. , ♦ A bajnoknőt ezután rábe­— Kész Vagyok tel-\ szélték arra, hogy vesse alá ioeílani * j t magát egy műtétnek. A műtét vainAen parancsot! i utón férfiként került ki a kór_ _ kiáltotta lelkesen es átszel- 1 házból. Miután nemet változ­lemmten « kapitány. * tatott, megváltoztatta nevét is és Coletteből Claude

Next

/
Oldalképek
Tartalom