Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

W58. SZEPTEMBER 9. N A P T 0 5 TÍZ é a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Öl esztendő számvetése ftli újs4& Baranyában? Ö t esztendő telt el azóta, hogy a békeszerető or­szágok erőfeszítéseinek ered­ményeként a koreai félszige­ten kialudt a háború tűz­fészke és Korea népe vissza­térhetett a békés élethez. A koreai háború befejezése után Dél-Korea az amerikai monopóliumok gyarmatává változott. Az ország egész gaz­dasági életét a militarizálás és az Észak-Korea elleni agresz- sziós készülődés céljainak ren­delték alá. Dél-Korea népe tör­ténelmének legsötétebb idősza­kát éli. Az uralkodó klikk nép­ellenes politikája következté­ben az ipar és mezőgazdaság erősen zilált állapotban van. A dél-koreai lakosság túlnyomó többsége igen nehéz körülmé­nyek között tengeti életét. Egészen más úton halad Eszak-Korea, ahol a népi de­mokratikus rendszer teljesen megszilárdult. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban 1954—1956 között sikeresen végrehajtották az újjáépítési és népgazdaság­fejlesztési hároméves tervet. Ennek eredményeként az ipar és a mezőgazdaság valamennyi ágában nemcsak elérték, ha­nem túl is szárnyalták a há­borúelőtti színvonalat. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság ipari terme­lésének volumene 1956-ban 2.9-szerese volt az 1953. évi­nek és kétszerese az 1949. évi­nek. A köztársaság nemzeti jöve­delme a háborút követő 3 év alatt másfélszeresére emelke­dett, a közszükségleti cikkek árait átlag felére csökkentet­ték. E három év alatt megvaló­sult a koreai nép évszázados álma: az egész országban be­vezették a kötelező elemi ok­tatást. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság városaiban és munkástelepein 1954—1956­ban körülbelül 13 500 000 négy­zetméter lakóterület épült a munkások és az alkalmazottak számára. A köztársaság kormánya fá­radhatatlanul küzd a nagy nemzeti feladat megvalósítá­sáért: az ország békés egyesí­téséért. A köztársaság kormá­nya a Koreában uralkodó reá­lis helyzetből indul ki. Javas­latai szerint az ország békés egyesítésének egyetlen lehet­séges útja a két koreai állam fokozatos közeledése, széles­körű gazdasági, politikai, kul­turális kapcsolatok megterem­tése, a kölcsönös megértés és bizalom szellemének kialakí­tása. A józanul gondolkodó em­berek számára azonban nem lehet kétséges, hogy a koreai kérdést háború útján, külföldi beavatkozással nem lehet rendezni. Korea egyesí­tésének kérdése a koreai nép­re tartozik, s csak a külföld’* csapatok kivonásával, a két országrészben kialakult gaz­dasági és politikai sajátossá­gok figyelembe vételével old­ható meg. Rohamléptekben fejlődik Korea ipara Előkészületek a kötelező hétosztályos oktatás bevezetésére Országunk északi részén, ahol már sikeresen megvalósí­tottuk a kötelező elemi okta­Gondtalan gyermekek tást, most nagy lendülettel folynak az előkészületek a kö­telező hétosztályos oktatás be­vezetésére. A Koreai Munkapárt III. kongresszusa és I. konferen­ciája azt a feladatot tűzte elénk, hogy a harmadik ötéves terv során a köztársaság észa­ki részén a kötelező elemi ok­tatás tapasztalatainak alapján be kell vezetni a kötelező hét- osztályos oktatást. Már 1956-ban, amikor beve­zették a kötelező elemi ok­tatást, a phenjani elemi isko­lák összes végzett tanulói át­kerültek a nem teljes közép­iskolákba. Az 1957—58-as tan­évben pedig már nemcsak Phenjan, hanem az összes vá­rosok és munkástelepek elemi iskoláinak végzett növendékei átkerültek a nem teljes közép­iskolákba. így a köztársaság északi részén az elemi iskolát végzett tanulók 92.2 százaléka tovább folytatja a tanulást. Az utóbbi időben, az elért eredményekre támaszkodva mindenütt, kezdve Észak- és Dél-Phenjan, valamint Eszak- Hamgen tartományoktól, ered­ményesen folynak az előké­születek a kötelező hétosztn- lyos oktatás határidő előtti be­vezetésére. Eredményesen folyik a kö­zépiskolai nevelők szakkép­zettségének emelése is. A ta­nítóképző intézetekben több mint 800 nem teljes közép­iskolai pedagógust képeznek, a pedagógus továbbképző tan­folyamokon 6600-an tanulnak. Eredményesen halad ,az is­kolaköteles gyermekék össze­írása is. Ennek az a célja, hogy az új tanévben a köz­társaság északi részében 100 százalékig megvalósíthassák a tanköteles gyermekek behatá­sát az iskolákba. SZOVJET TURISTACSOPORT ÉRKEZIK ! PÉCSRE Szeptember 9-én, kedden, újabb szovjet turistacsoport lá­togat el Pécsre. A turistacso­port összesen harmincöt tagú. Városunkba való érkezésük al­kalmából kedden délután fél 6 órakor a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság és a városi nő­tanács tagjai a szovjet vendé­gekkel baráti beszélgetést folytatnak a Hazafias Népfront Janus Pannonius utca 11. szám alatt lévő székházában. A ba­ráti beszélgetés után a szovjet turistacsoport tagjait megven­dégelik. A siklósi járási nőtanács szeptember 12-én, pénteken délelőtt 10 órakor a járás te­rületén lévő pedagógus nők ré­szére ankétot rendez a siklósi kultúrház klubtermében. I NACYDOBSZA tűzoltó tes­tületé szeptember 14-én, va­sárnap tartja meg fennállásá­nak 50. jubileumi ünnepélyét. Az ünnepség délelőtt 10 óra­kor kezdődik a nagydobszai , kultúrotthonban. A szigetvári járási nőtanács, szeptember 14-én, vasárnap délután 4 órakor nőgyűlést tart a szigetvári járási kultúr­ház nagytermében. A nőgyűlé­sen dr. Ortutay Gyuláné, a Magyar Nők Országos Taná­csának főtitkára ismerteti majd az időszerű bel- és kül­politikai kérdéseket, valamint az ezzel kapcsolatos nőmozgal­mi feladatokat­A TERME NYFELVASARLASRÓL TÁRGYAL A MEGYEI TANACS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szeptem­ber íl-én, csütörtökön reggel 9 órakor tartja legközelebbi ülé­sét. Ez alkalommal Palkó Sán­dor elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke beszámol a lejárt határidejű határozatok végre­hajtásáról. Utána Földvári Já­nos elvtárs, vb-elnökhelyettes ismerteti a terményfelvásárlási feladatok végrehajtását. — A Pénzügyminisztérium revizori kirendeltsége beszámol az idei I. félévben tartott ellenőrzések­ről. A különféle ügyek között szerepel a Déi-Baranya megyei és az Észak-Bárány a megyei Népbolt szakosításának kérdé­se; az árvízkárosultak segélye­zésével kapcsolatos módosító javaslat; a Gyógyszertári Köz­pontnak a jelentősebb vállala­tok közé való sorolása; a Ba­ranya megyei Idegenforgalmi Hivatalnak juttatandó vállalati többletnyereség, valamint szol­gálati lakások építése. A PÉCSI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT a Kossuth Lajos utca végén lévő, volt Il-es szá­mú népbüfé helyiségét több ezer forintos költséggel átala­kíttatja. Ebben a helyiségben október 1-én megnyitják a „Bo­rostyán“ II. osztályú zenés sö­röző éttermet. Az étteremben Dörömböző Géza és zenekara muzsikál majd. A szünet után megnyílt az átalakított Megyei Könyvtár kölcsönző terme. Az építkezé­si és bővítési munkálatok azon­ban még most is folytatódnak; A könyvtárnak újabb helyisé­gekre lenne szüksége, ahol az állandóan növekvő könyvanya­got elhelyezze. Az építkezé­seik az ősz folyamán befeje­ződnek és akkor megnyílik a Megyei Könyvtár új, nagyobb olvasóterme is. SZÜLÖK ANKETJA A városi nőtanács szeptember 10-én, szerdán este 6 órakor a bá­nyászterületi iskolák (Mecseksza- bolcs-telepi és falusi, István-aknai, fehérhegyi, újmeszesi) első osztá­lyos tanulói szüleinek ankétot rendez az újmeszesi iskolában. — Előadó: Radnóti Jánosné nevelő. Ugyanezen a napon a városi isko­lák első osztályos tanulóinak szü­lei részére a városi tanács nagyter­mében tartanak ankétot. Előadó: Koltai Ferencné nevelő. Szeptem­ber 11-én, csütörtökön este 6 óra­kor apák ankétját tartanak a bá­nyászterületi iskolák első osztá­lyos növendékei szülei részére az újmeszesi iskolában. Előadó: Pav- licsek János Igazgató. — Ugyan­ezen a napon megrendezik az apák ankétját a városi iskolák nö­vendékeinek szülei részére a vá­rosi tanács nagytermében. Előadó: Vörös Pál igazgató. A PANNÓNIA ÉTTEREM­BEN szegedi halászlét készít egy volt szegedi halászmester: Molnár Béla, a Pannónia Étte­rem jelenlegi üzletvezetője. A halászlén kívül más szegedi és Tisza menti halkülönlegessé­gek is kaphatók, de készül gyúrt tésztából — ugyancsak szegedi módra — túróscsusza tepertővel. A halételeikből kis adagok is kaphatók. Szeptember 18 és október 16 között a Mecseki Üdülőszálló­ban megkezdik a tatarozást. Több szobában kicserélik az ajtókat és a helyiségeket újra festik. A négy hétig tartó át­alakítási munkák miatt nem nyitják ki a bánhelyiséget sem. Az ötszázezredik Veitek Aurél délelőtt leszáll vágat majd, hadd jöjjön be a a villamosról, bemegy a Kos- napsütés. Nem árt neki sem. suth utcába. Zsebében néhány meg a négy gyereknek ugyan­ezer forint;; aha;«: ott az OTP épülete! Belép az ajtón s vagy húsz perc múlva látjuk ismét az utcán, a betétkönyvet bedugta a belsőzsebbe, jó he­lyen van, meg az a pénz is, amit itt hagyott a bankban. Házat szeretne építtetni, kis családit, néhány szobával, íozzó fürdőszobát, ügy tervezi, iogy nagy, tágas ablakokat LEV TOLSZTOJ: A FANFARONOVA-HEGY 13# éve, 1828. szeptember 9­én született L, N. Tolsztoj orosz író. Igen, a Fanfa- I Ez egyike ronova-hegy. I a legtávo- ■ ■1 — labbi, leg­kedvesebb és legfontosabb emlékeimnek. Legidősebb bátyám, Nyiko- lenyka hét évvel volt idő­sebb nálam. Tizenegy volt te­hát, mikor én négy vagy öt voltam, pontosan amikor fel­vitt minket a Fanfaronova- hegyre. Kora ifjúságunkban — nem tudom, hogy történt — magáztuk őt. Csodálatos fiú volt, később csodálatos ember. Turgenyev nagyon igazán mondta, hogy csak azok a hibák nem voltak meg benne, amelyek ahhoz kellenek, hogy valaki író legyen. Nem volt meg benne az ehhez szüksé­ges fő hiba: nem volt benne hiúság, egyáltalán nem érde­kelte, mit gondolnak róla az emberek. Az írói sajátosságok, amelyek megvoltak benne: mindenekelőtt a finom mű­vészi érzék, a rendkívüli mér­téktartás, jólelkű vidám hu­mor, m rendkívüli, kimeríthe­tetlen képzelet, s a helyes, magas erkötosiségű világné­zet: s mindez a legkisebb ön­teltség nélkül. Képzelete olyan volt, hogy megállás, akadozás nélkül órák hosszat tudott meséket vagy kísértet- históriákat elmondani, hogy humoros történeteket Radclif- fe szellemében s az elmondot­tak olyan valóságos-hitelével, hogy az ember elfeledte, hogy kitalálás. Amikor nem mesélt és nem olvasott (rendkívül sokat ol­vasott), rajzolt. Csaknem min­dig ördögöket, szarvval, kun­kori bajusszal, amint a leg­különfélébb dolgokkal foglal­koznak. Ezek a rajzok is tele voltak Itépzeleüel és humor­ral. Nos, tehát, amikor én öt-, Mityenka hat-, Szerjozsa hét­éves volt, közölte velünk, hogy van egy titka, amely­nek következtében, ha föl­tárja, minden ember boldoggá lesz: nem lesznek sem beteg­ségek, semmiféle kellemetlen­ségek, senki sem fog senkire haragudni, mindenki szereti a másikat. mindenki mun'a testvér lesz. (Ezek valószínil­leg a morvái testvérek voltak, akikről hallott vagy olvasott, de a mi nyelvünkben murva testvéreit lettek.) Emlékszem, hogy a murva szó különösen tetszett nekünk, mert a boly hangyáira emlékeztetett. Még murva-testvér játékot is ren­deztünk, ami abból állt, hogy a székek alá ültünk a sötét­ben, egymáshoz simulva. Em­lékszem, hogy a szeretet és meghatódás különös érzése fogott el közben, nagyon sze­rettem ezt a játékot. A murva I beavatott min- testvériségbe | két, a fő tit­kot azonban. hogy mit tegyünk, hogy az emberek semmiféle boldogta­lanságot ne lássanak, soha ne veszekedjenek, ne haragud­janak, hanem állandóan bol­dogok legyenek, ezt a titkot, mint ahogy mondta nekünk, egy zöld. botocskára írta fel s ez a botocska az út mentén, a Sztarij Zakaz-szakadék szélén van elásva, azon a helyen, ahol én — minthogy a holt­testemet valahol el kell ásni — azt kértem, hogy elföldel­jenek. Ezen a botocskán kí­vül volt még valami Fanfa- ronova-hegy is, amelyre azt mondta, fölvihet bennünket, ha teljesítjük a kiszabott fel­tételeket. A feltételek etek iwltak: először is a sarokba állni, s nem gondolni a fehér medvére. Én, emlékszem, oda- álltam a sarokba, igyekeztem, de sehogy sem tudtam a fehér medvére nem gondolni. A má­sodik feltétel, azt hiszem va- ■ lami nagyon nehéz volt: vé­gigmenni anélkül, hogy félre­lépnénk, a padlódeszkák köz­ti résen: a harmadik azonban könnyű: egész éven át nem látni nyulat, mindegy, hogy élőt, holtat vagy sültet. Aztán meg kellett esküdnünk, hogy senkinek sem áruljuk el eze­ket a titkokat. Aki teljesíti a feltételeket s még más nehezebbet is, ame­lyeket később fed föl, annak egy kívánsága, akármi is az, teljesedésbe megy. Meg kellett mondani a kívánságainkat. Szerjozsa azt kívánta, hogy viaszból lovakat és tyúkokat tudjon formálni. Mityenka azt óhajtotta, hogy mint valami festő, nagy képeket tudjon rajzolni. Én azonkívül, hogy kis méretben tudjak fiijzolni, semmit sem tudtam kitalálni. Mindez, ahogy gyerekeknél lenni szokott, igen hamar fe­ledésbe ment, a Fanfaronova- hegyre nem is ment fel sen­ki, de emlékszem arra a titok­zatos komolyságra, amellyel Nyikolenyka ezekbe a titkok­ba beavatott bennünket, s áhítatunkra s remegésünkre a feltárt csodálatos dolgok elölt■ Különösen erős nyomod ha gyott bennem a murva test vériség meg a vele kapcsola tos zöld botocska, amelynek az embereket boldoggá kellet tennie. Ahogy most elgondolom Nyikolenyka alkalmasint ol vásott vagy hallott a szabad kőművesekről, törekvésükrő az emberiség boldogítására, titokzatos ceremóniákról, amellyel réndjükbe felvettek valakit, valószínűleg hallott morva testvérekről is s eleven képzeletében, ember- és jóság szeretetében mind ez egybe­folyt, így találta ki ezeket történeteket, melyek neki is örömet szereztek és minket is elbolondított velük. A murva test­vérek ideálja, akik szere­tőn tapad- ' tak egy- nemcsak a ken- karosszék minden máshoz de dőkkel beakasztott alatt, hanem a világ embere, az egész nagy égbolt alatt: ugyanaz maradi nekem. S amint akkor hittem, hogy van egy ilyen zöld botocska, amelyre föl van írva az, hogy az emberekben minden rosz- szat meg kell semmisíteni s valami nagy jót adni nekik, most is azt hiszem, hogy ez valóban így van, az emberek fel is fogják fedezni, s meg­adja nekik azt, amit Ígér. csak. Itt lent, az Uránban, po­ros a levegő, a sziklapor — mint valami finom szemcsés homok — beszívódik az ember bőrébe, hát valamivel pótolni kell a bánya levegőjét. Most megkapta a hűségjutalmat, 9 200 forintot. Ezek a gondolatok futnak át benne, amikor odaér a Cseme­gebolt elé. Valamit vesz a gye­rekeknek, édességet, a kiseb­bik úgyis mindig jégtortát akar, van abból itt elég. Elsé­tál az áruval megrakott pul­tok előtt, nézelődik, figyeli ezt a színes, zajongó vásárlóközön­séget. Egyszercsak eléje áll egy fehérköpenyes férfi, Papp Antal, a bolt vezetője: 1— Bocsánat, engedje meg. hogy a bányásznap alkalmából a bolt dolgozói nevében meg­ajándékozzam önt, mint ennek az esztendőnek ötszázezredik vásárlóját:; S a meglepett Voitek kezébe nyom' egy díszes, szalagokkal ékesített „jardinetf-kosarat. A kosár édességeket, különbö­ző palackozott italokat tartal­maz. Voitek fogja á kosarat, a meglepetéstől és a meghatott­ságtól nem is tudja, most mit mondjon. Valami köszönésfélét mond, igazán kedvesek a bolt dolgozói:: az asszony is szí­vesen jár ide a Csemegébe, mert itt mindig bőséges áru- választék Várja a vásárlókat. Most meg egy mikrofont dugnak az arca elé. Az ám. itt van a rádión porter is, azt kér­dezi, hogyan került ide a bolt­ba, mi a véleménye erről — ar­ról .;. stb. Hát ő maga sem tudná meg­mondani. Csak annyit tud, íogy megajándékozták, kezet ogtak vele. pedig igazán csak húsz deka felvágottat akart a gyerekeknek, meg egy kje eu- Korkát.;;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom