Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-09 / 212. szám
»58. SZEPTEMBER 9. NAPLÓ 8 fi aaranyai bányászok hatalmas seregszemléje! Fock Jenő elvtárs szól a komlóiakhoz! Nagyszabású ünnepség Pécs-Sxaboicson (Folytatás az 1. oldalról) ‘— Kedves bányász elvtársak. kedves ünneplő közönség! — Sok szó esett arról, milyen jelentős nap ez a mai az ország egésze számára és különösen a bányászoknak, mennyire megbecsüli a párt, a kormány, a dolgozó nép a bányászok hősies munkáját. Úgy gondolom én Itt ezen a gyűlésen mint felszólaló többet, szebbet erről nem is mondhatok. Ehelyett engedjék meg, hogy néhány fontosnak tartott belpolitikai kérdéssel foglalkozzam. Az utóbbi másfél esztendőben, ha belpolitikai . kérdésekről beszélünk, sajnos még ünnepi gyűlés alkalmával is az ellen- forradalommal kell, hogy kezdjük. Ha valaki úgy gondolja, hogy ez ünnepi beszédbe nem illik, úgy gondolom, annak nincs igaza, Életünk végéig nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarországon ellenforradalom volt és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy miért lehetett Magyar- országon ellenforradalom •— mondotta Fock élvtárs, majd a továbbiakban a párt gyors megerősödéséről, az ország gazdasági talpraállásáról beszélt, valamint arról, hogy ezeket a számításon felüli hatalmas eredményeket úgy érhettük el, hogy a párt a dolgozó tömegekkel sokkal jobb kapcsolatot épített ki, mint az ellenforradalom előtt. A további a 1 jván arról szólt, hogy a párt továbbra is a megkezdett úton halad, senkinek nem engedi meg, hogy az ellenforradalomról alkotott és négy pontban meghatározott téziseket bárki is önkényesen megváltoztassa, abból egyet-kettőt kiragadjon és elhagyja azt, ami neki nem tetszik — majd így folytatta: — Nekünk az a véleményünk, hogy az ellenséggel szemben könyörtelennek kell lenni, de az ellenséggel ne tévesszük össze azokat az embereket, akik hosszabb- rövidebb ideig átvették jelszavaikat és azt hangoztatták. Az imperialisták további mesterkedéseivel kapcsolatban hangsúlyozta: számolunk azzal, hogy az imperialisták nem •nyugodtak bele vereségükbe, akár nálunk, akár más népi demokratikus országban, de mesterkedéseikre méltó választ kapnak, erre fel vagyunk készülve. Nemcsak a honvédséget, rendőrséget, határőrséget neveljük ebben a szellemben, hanem az ellenforradalom után a munkásosztály legjobbjai kezébe is fegyvert adtunk. Életre hoztuk a munkásőrséget, de mindezek mellett pártunk szervezettsége és tömegbefolyása a legfőbb erőnk, az, ha a dolgozók hallgatnak ránk, nemcsak a 400 000 párttag, hanem a dolgozók túlnyomó többsége. A továbbiakban az ellenforradalom előtti évek eredményeivel, a jelentős ipar megteremtésével foglalkozott 6 ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy az elkövetett hibák ellenére ezeket az éveket teljességében magúinkénak valljuk. Majd arról beszélt, hogy az ellenforradalom kártevéseinek kijavításában milyen nagy segítséget kaptunk a baráti országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól. Beszéde során a jelenlegi hároméves, és a jövőbeni ötéves és a 15 éves távlati terveinkkel kapcsolatos számadatokat ismertetett, ezen belül azt, hogy konkrétan mit jelent ez a dolgozók, közelebb- «ffl * bányászok vészére. Külkereskedelmi helyzetünkről szólva pozitívumként efneite ki, hogy az idei első félévben külföldi adósságainkat valamelyest csökkentettük. Megemlítette, hogy bár 1961- től kezdve vállaltunk kötelezettséget a baráti országok felé a felvett hitelek visszafizetésének megkezdésére, valószínű, hogy már a jövő esztendőben megkezdhetjük a hitelek törlesztését. Az életszínvonallal kapcsolatban elmondotta, hogy azt az idei kedvezőtlen mezőgazdasági termés ellenére is tartani akarjuk, annak ellenére, hogy a szabadpiaci árak magasabbak voltak a tervezettnél; Ennék ellensúlyozására tett a kormány olyan intézkedéseket, mint például a vaj árának leszállítása, a tej zsírtartalmának növelése, egyes iparcikkek lecsökkenteti áron való forgalomba- hozása, részletakció bevezetése, * Elmondotta, hogy szómba ton az Országhéz kupolacsar nokában egy kitüntetett ba nyásszal folytatott beszélge test. Az illető bányász azza büszkélkedett, hogy az ide hűségjutalomból a hatodi szobaibú tort veszi, mert három lányát készíti férjhez és nem akarja hogy vői megszólják Mire e bányász figyelmébe ajánlottam, hogy mondja e lányainak és vödnek azt is hogyan kezdte ő az életé amiről szintén beszélt előtte Ezek után arról szólt, nem kell attól tartaná, hogy a kiapi talista országok gazdasági vá sága károsan hathat a mi gaz daságunkra. Ennek éppen a ellenkezője mutatkozik, terv ............................... ga zdálkodásunk fölénye még • jobban beigazolódik. Befejezésül a Szovjetunió hatalmas eredményeiről beszélt, amely nekünk is erőt és biztonságot ad a szocializmus építésében. Beszólt a kínai nép nagy eredményeiről, számokkal bizonyította a népi Kína hatalmas iramú fejlődését. Felszólalása végén hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor eredményeire építve a békéért harcolunk, de azt is meg kell mondani, úgy a külső mint a belső ellenséggel szemben a háborús provokációkat a legkeményebben visszautasítjuk. Végül sok örömet, boldogságot, szép családi életet és jó munkát kívánt Komló bányászainak. Ezután a román bányászszakszervezet alelnöke szóit a komlói bányászokhoz, majd Piegl János, a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója kitüntetéseket adott át a bányászoknak. A komlói nagygyűlés a bányászinduló hangjaival ért véget; Vasárnap délelőtt tíz óraikor kezdődött a Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak központi ünnepsége a mécsékszabolcsi Puskin Kultúrotthon kerthelyiségében. Az ünnepi nagygyűlésen megjelent Varga György elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, S zalontai Gyula elvtárs, a Nehézipari Minisztérium kiküldötte. Török Károly elvtárs, a Baranya megyei pártbizottság másodtitkára, Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács elnöke, valamint állami és társadalmi életünk több vezetője, meghívott vendégek, a bányaüzemek dolgozói. A megjelenteket Pataki Mihály elvtárs, a tröszt igazgatója üdvözölte, röviden ismertette az elmúlt év eredményeit, külön kiemelve a vasast és szabolcsi bányászok munkáját, akik ez évben másodszor nyerték el az élüzem címet. Az ünnepi beszédet Varga György elvtárs, a SZOT titkára tartotta. Varga György elvtárs, a SZOT titkárának beszéde Varga elvtáms köszöntötte a bányászokat a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége nevében és tolmácsolta az egész dolgozó nép szeretetteljes üdvözletét, majd a bányászok munkájáról, hősi helytállásáról beszélt. Elismeréssel szólt a pécsi bányászoknak a munkaversenyben elért eredményeiről, a termelési tervek túlteljesítéséről, a kokszszénkihoza- tal növeléséről; — Sikereinket — mondta Varga elvtárs többek között — annak köszönhetjük, hogy nem a tőkések és kiszolgálóik kormányozzák az országot a nép ellenére, saját érdekükben, hanem a munkásosztály legjobb fiai Az északi üzemekben Nagymányok Délelőtt fél tíz órakor kezdődött Naigy- mányokon a bányásznapi ünnepség. Az ünnepi beszédet Jazbincsek Vilmos elvtáms, a komlói városi pártbizottság tagja, a Komló III. akna főmérnöke tartotta. A bensőséges ünnepségen a KISZ-szervezeft kis csillékkel és kedves könyvekkel ajándékozta meg azoka t a fiatalokat, akik leginkább kivették részüket a bányásznapi előkészületekből. Az ünnepély után kultúrműsor szórakoztatta a jelen- népségre, lévőket Este tán- . coliak a fiatalok, s Szászváron az öregebbek viga- dozása is késő éj szakába nyúlt; beszédet a bányásznapon. A bányász- családok közül igen sokan együtt ünnepeltek a szovjet katonákkal, akik a bányászok meghívására eljöttek az ünMázán Deák Ferenc elvtárs tartott ünnepi Kovács József elvtárs mondott ünnepi beszédet, majd a bensőséges ünnepély után együtt szórakoztak idősek, fiatalok; tMWIHIIHWMmiWIIWWWIMtUMIWIWMW Ünnepség Kitüntetések Kiállt tás az uránfumbányászoknál A Dózsa legényotthon parkjában tartották a pécsi Uránércbánya Vállalat dolgozói bányásznapi ünnepségüket. -A Himnusz után a Szigeti üli általános iskola pirosnyakken- dős úttörői meleg szavakkal köszöntötték a bányászokat. A kicsik után Illés József szakszervezeti elnök és Takács Vilmos, a vállalat igazgatója szóltak a bányászokhoz. Az ünnepi beszédben Takács Vilmos a bányászok ér demeit méltatta, kitért arra is hogy milyen helyet foglalnak el ma már a bányászok a tár sadalomban, értékelte az ered ményeket és rámutatott a hi bákra. Elmondotta, egyes sze mélyek olyan magatartása hogy hanyagul és hűtlenül ke zelik á társadalmi tulajdont igen sokat levon az eredmé nyék értékéből. Minden bá nyásznak kötelessége a társa dalmi tulajdon fokozott vé delme. Ezután a „Fény katonái” című verssel köszöntötte Bácsván János a nap ünne pétijeit. Az ünnepi beszéd után ki osztották a kitüntetéseket. Bányászati Szolgálati Érdem érem bronz fokozatát kapták a következő dolgozók: Takác Vilmos, a vállalat igazgatója Sziklai József, az 1-es bánya üzem vezetője, Till József fő mérnök, Lábán János aknász Duga János lőmester, Bogdány Béla bányamérnök, Bujtor Be la geofizikus, Papp József ak nász, Bérces József csillés Berr Frigyes vájár, Medve László lőmester, Tóth Károly aknász, Schumann György rá jár, Szilas István vájár, Stub na Henrik lőmester, Rupper József vájár, Dobra Sándor vájár, TomatM Antal vájó* Orbán György vájár, Mészáros Gyula vájár, Nagy László bányamester, Németh Lajos vájár, Vojtek Aurél vájár, Palotai István vájár. A Kiváló dolgozó címet Juci István fúrómester, Márton János csillés, Kecskés Gyula csillés, a Bányászat Kiváló Dolgozója címet pedig Elek István geológus mérnök, Pálfi Norbert gépészmérnök kapták. A Földtani Kutatás Kiváló Dolgozói lettek Lengyel Sándor, Grósz Adám, Wéber Béla, Tirkala Ferenc és Keresztes László. A kedves, bensőséges ünaknepséget a bányászinduló kordjai zárták. Ezután a fotókiállítás nyílt meg ünnepélyes keretek között, majd sakkverseny, repü- lőmodell-bemutató és sportműsorok szórakoztatták a vendégeket. Mire besötétedett, már kigyúlt a villany a szabadtéri színpadon és megkezdődött a uránbánya kultúr- csoportjának műsora. A szép zeneszámok és népi táncok nagy sikert arattak. A műsor után a késői órákig szórakoztak sör. bor, halászlé mellett a bányászok. Megindult a munka a megfiatalított cementgyárban A nyár folyamán elégtelensége miatt igen sok felújítást nem következik be és korszerűsítést végeztek el a bere- memdi cementgyárban az elavult gépi berendezésen. Elkészült egy új egyenáramú szénszárító berendezés, amelyre főiként a téli időszakban lesz nagy szükség. A három forgókemence üzemeltetéséhez ugyanis naponta 15 —18 vagon száraz, maximálisan hét százalék nedvesség- tartalmú szénre van szükség. Ezt a meny nyiséget az új és a régi szénszárító segítségéve! most már mindenképpen biztenmeléskiesés. A nyersörlő-mal- mokat egyedi megA nyersmalmok fogaskerekeit is átalakították olajban futókra. Ezzel munkavédelmi és takahajtásúakra alaki- rákosságii szempont- tották át. Eddig a ból egyaránt igen malmokat egy gőzgép, illetve egy nyolcszáz lóerős villanymotor hajtotta. Ez természetesen igen rossz hatásfokkal használta fel az energiát, mert egy malom működtetése esetében is kénytelenék voltak a hatalmas villanymotort, vagy a gőzgépet üzemeltetni. — Most megváltozik a helyzet és érezteti majd a hatását az tosítani tudják és önköltség alakulásá- a száritókapaci tás ben iB. fontos feladatot oldottak meg. Elkészült az új száz méter hosszú szénszál- lító alagút is, ami megoldja majd az eddigi szónszállítási nehézségeket és több ember nehéz fizikai Tnunkáját végzi el. Kisebb átalakítást végeztek a klinker- hűtő doboknál is. Múlt hónap 14-én már megindult a gyárban a termelés is, egyelőre azonban csak csökkentett üzemmel. a kizsákmányolok ellenére, az egész nép érdekében. Ha a munkások hatalma elveszett, minden elveszett. Erre figyelmeztet bennünket az évforduló is, amelynek emlékére az idén immár nyolcadszor ün- ünnepeljük a bányásznapot. Varga elvtárs itt a szakszervezet lapjának, a „Bányamunkásnak 1919. szeptemberi számából idézett. A lap a tatabányai vérengzés előzményeiről és lefolyásáról írt. A fehértisztek és csendőrök — írja a lap —, megkövetelték, hogy ha bányamunkás jött velük szemben az utcán, az már három lépés távolságról levett kalappal köszönjön nekik. Ha ezt nem tette, felpofozták és vissza kellett fordulnia, majd egyszer ismétlődött meg hasonló jelenet. Sok pirosló vért felittak a bányatelepek utcái a csendőrsortüzek nyomán. Hasonló sors várt volna most is a magyar bányászokra, ha az ellenforradalom erői kerekednek felül. Ezt tudták a bányászok is, ezért álltak a munkáshatalom oldalán. A bányászok mai életéről beszélt ezután Varga elvtárs. Ismertette, hogy 1956. óta az átlagkeresetek mintegy negyven százalékkal emelkedtek, és első helyen állnak a bányászok az összes iparág között a bérezés tekintetében. Emellett évrőt-ávne nő a hűlevett kalappal ismét elhalad- ségjutalmak összege is. Ez óvni a csendőr urak előtt. A tanácsköztársaság bukása után kiadott pénzrendelet alapján a társulat — amely egyébként francia érdekeltségű volt —, 30 százalékkal redukálta a béreket, és elrendelte, az addigi nyolc órás helyett, a napi tizenkét órás munkaidőt. Megtudjuk a továbbiakban az időben a pécsi trösztnél több mint négy és Ml millióval magasabb a kifizetett hűségjutalmak összege, mint tavaly volt; Állandóan javai a bányászok lakáshelyzete is, és éwről-évre nagyobb összegeket költenek munkavédelmi, munkásjóléti, kulturális és sportcélokra; Ezután a feladatokról, a kőzett cikkből, hogy a tiszti kü- vetkező évek tennivalóiról lönítmény meg sem várta az igazgatóság és a szakszervezet tárgyalásainak eredményét, —* százával kezdte letartóztatni a bányászokat, mert nem akartak kevesebb pénzért hosszabb munkaidőben dolgozni. Szeptember hatodikán pedig, amikor 2—300 ember gyűlt össze a társulat irodája előtt, hogy a letartóztatottak szabadombo- csátását kérje, egyik fehér tiszt odarohant és minden felszólítás nélkül revolveréből több lövést adott le. A tisztet huszonöt csendőr követte futólépésben és a már oszlóban lévő tömegre kétszeres sortüzet adtak le. Hét halott és huszonhét sebesült maradt a helyszínen — írta a lap. —* A Horthy-fasizmus negyedszázada alatt szólt Varga elvtáms, majd így fejezte be beszédét: Szocialista hazánk építésének perspektívái világosaik, biztatóak« Pártunk, a Magyar SzodaTista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikája helyes. Magukénak vallják a dolgozó tömegek és lelkesedéssel dolgoznak valóra váltásai). A ma és a holnap, de a távolabbi jövő sorsa is a mi kezünkben, elsősorban a munkásosztály kezében van; Ez nagy felelősséget jelent számunkra. Dolgozzunk: úgy,- ahogy azt megszokták tőlünk a felszabadulás utáni években, a széncsaták idején — s a győzelem a miénk lasz; Több mint 17 millió forint hűség-jutalom Az ünnep» beszéd után Szalonjai elvtárs a Nehézipari Minisztérium nevében köszöntötte a pécsi bányászokat és átadta az élüzemzászlót a szabolcsi kerület igiazgatójának, Tavasz Ixtjos elvtársnak, sok sikert és további jó munkát kívánva a kerület összes dolgozójának. A miniszteri kitüntetéseket is Szalomtai elvtárs adta át. „Kiváló bányász“ kitüntetésben részesültek: Müller Adám (4) vájár, Horváth Lajos kör- letvezető, Szeifer Henrik (2) vájár, Lovrencsics Ferenc (1) vájár. A „Bányászat kiváló dolgozója" kitüntetésben részesültek: Kovács József kubikos, Wawra Tibor kőműves, Gelencsér János iszapsaraboló. Ezután Pataki Mihály elvtárs, a tröszt igazgatója felolvasta azoknak a nevét, akik korrnánykitüntetésben részesültek és kitüntetéseiket már előző napon asz Országhazban átvették, majd ismertette, hogy mennyi hűségjutalmat osztottak ki a bányászok között ez évben. Az idei hűségjutalmak összege 17 millió 338 ezer forint volt. Ezenkívül 190 000 forintot kaptak a kiváló oklevelet és jelvényt elnyert dolgozók, 6 800 forintot p>edig a kiváló munkát végzett bányamentők. Pataki elvtárs ezután a tröszt jubiláns, idős bányászainak adta át az ajándékokat. A 40, illetve 50 éve dolgozóknak egy- egy apró bányászlaimpát adtak az egyhavi fizetés mellé emlékül a munkában eltöltött hoßz- szú évtizedekért. Az ünnepi nagygyűlés az In- tennacionáléval ért véget. Utána a részvevők legtöbbje a bányásznapi vásárt tekintette meg, délután pedig kulturális és sportrendezvények, a vendéglátó pavilonok várták az ünneplőket. Látogatók a babarc! Isz-ben A sásdi járásból több mint száz egyénileg dolgozó paraszt látogatta meg a babar- ci termelőszövetkezetet Megnézték a tsz kiváló szőlőjét, állatállományét, amely országosan is e’ismert. Nem véletlenül mondta egy dolgozó paraszt: — Van 86 900 forintos állatállományom, de ha befogadnak a tsz-be, holnap már jövök állataimmal együtt... Természetesen mások is vélekedtek hasonlóan, de a ba- barciak azt mondták: — Mi szívesen fogadunk mindenkit, de javasoljuk, hogy inkáb bodahaza alakítsanak szövetkezetét..: Majd meglátjuk, ki fogadta r-cg tanácsukat.
