Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-07 / 211. szám

1958. SZEPTEMBER 7. NAPLÓ 3 Bástyasétány 77, A Pécsi Nemzeti Színház előadása Jól választón a Pécsi Nemzeti Szinusz, amikor évadnyitó elő­adásul a Bástyasétány 77. cí­mű 3 felvonásos operettet tűzte műsorára. Az operett derűs, kacagtató. Baráti Géza, a szín­darab írója kedves és főként hálás témát választott: milyen bonyodalmak után építi fel 6 fiatal a budai vár egyik rom- málőtt házát, a Bástyasétány 77. számú épületet. De nemcsak derűs és kacag­tató ez az operett, hanem mó­dot talált arra is, hogy bemu­tassa a fiatalság optimizmusát, tettvágyát, pellengérre állítson egyes lélektelen bürokratákat. Egy — munkáját hanyagul végző — lakásügyi előadó téve­déséből kezdődik a bonyoda­lom: 3 fiatalembernek kiutalja a Bástyasétány 77. számú épü­letet azzal, hogy ha az épüle­tet eredeti stílusába helyrehoz­zák, lakást kapnak benne. A három fiatal meg is érkezik s már tervezgetik a munkát, amikor betoppan három fiatal lány, mert a fiúkéhoz hasonló feltételek mellett a ház részük­re is „kiutaltatott”. Végered­ményben tehát kinek van el­sőbbségi joga az épület helyre­áll ításához? — ez a nagy kér­dés. S míg ezt eldöntik — mon­dani sem kell — a hat fiatal közül mindenki párjára lel, a konfliktus megoldódik, a Bás­tyasétány 77-ből „családi ház” lesz. Az operett meseszövése, fel­építése azt bizonyítja, hogy az író avatott tollal irta meg ezt a színdarabot, s újra bizonyít­ja azt is: nemcsak az „uram- bátyám” időkből lehet operett­témát választani, hanem „jócs­kán hever téma a ma utcáján is”, csak észre kell venni, nem célja, hogy vé- a konflik- az könnyed vonalvezetés, egy-egy leme „párhuzamos” a fiúkéval, zsef játszotta: Jól oldotta meg helyzetkomikum, egy-egy poén Anna a komoly, Tini a vidám, kedvéért engedett a darab „faj- Bözsi pedig a tudományok súlyából' A darab mindezen gyengéi ellenére is szórakoztató, s a né­ző élvezettel szemléli a fiata­lok bohóságait annál is inkább, mert ezeket a fiatalokat elfo­gadja a ma fiatalságának, „élethű” figurákat talál ben­nük, legalábbis ismeri ezeknek a fiataloknak az életkörülmé­iránt érdeklődő lány. Mátray Mária módot talált arra, hogy ennek a „könnyű” szerepkör­nek is megkeresse és megtalál­ja azt a pontját, ahol kibont­hatja Anna őszinte, igaz érzé­seit s ezt jól megoldotta. Tán­cos jelenetein viszont még akad csiszolni való. Péter Gizi derűt, hangulatot varázsolt a nyeit, életmódját, tehát közel színpadra, s vidámsága, játé- repében jól oldotta meg felada érzi magához. ka a darab egyik erőssége volt, tát, különösen tetszett Kutas bár ügyelnie kell, hogy ne bíz- Béla dr. Csókája, emlékezetes A három fiú _Péter, Ru- 23 magát számos esetben csak — bár csak villanásnyi időkre aa di és Ödön 3 rutinjára. Tetszett Gyapay jön a színpadra. a szerep komoly, szinte méltó- ságos lényegét, s a higgadt, idős professzor szerelmi fellángolá­sát. Petőházi Miklós a min­dent szervező ember — Sasek — szerepében ötletesen ját­szott. Ezzel a szereppel az író meglehetősen mostohán bánt, mégis színessé, a darabba szer­vesen beleilleszkedővé tette alakításával. Bakos László a fiatalokat segítő Feri bácsi sze­— szerepében Tomanek Nán­dort, Széplaky Endrét és Ga­lambos Györgyöt látjuk. Mind­hármuk jelleme más és más. Péter a komoly, a megfontolt, Rudi a „jópofa”, kedélyes, Ödön a tudományoknak élő, kissé félszeg fiatalember típu­sa. De van közös jellemvoná­suk is: a becsületesség és a fia­talság egészséges optimizmusa. A szerepek — mint mondani szokták — jók, most már csak a rendezésen és a színészeken múlik: mennyire tudják ele­venné formálni. Elmondhatjuk, hogy mindhárman „eltalálták” szerepük lényegét. Tomanek Yvette játéka, jól mutatta be a „kislányos” nagylány típusát, különösen jó volt a táncosjele­netekben. Elvira, a budai jós­nő szerepét Bázsa Éva játszot­ta. Jól karikírozta ki ezt a va­lóban „operettfigurát” s helye­sen alkalmazta a „túlzásokat”. A hanyag, munkáját felülete­sen végző tisztviselő szerepé­ben Szalma Lajost láttuk. Egyéni ízű humorával sokszor kacagtatta meg a közönséget. Van szerepében egy jelenet, ahol táncol, majd vetkőzni kezd, s végül még nadrágját is leveti. Ez a jelenet nem való a színpadra, még egy .könnyű­fajú” darabban sem. Nagyon óta Az operettet Turián György rendezte, ötletes a forgószín- pad-megoldás, ami főként a gördülékenységet segíti. A tán­cok koreográfusa Bázsa Éva, hangulathoz alkalmazkodó tán­cokért érdemel dicséretet. A díszlet kifejező volt, bár a for- gószínpad-megoldásnak vannak korlátái is: a szűk játéktér; Hiba van a zenekarral. Harsogó, számos alkalom­mal szinte elnyomják szereplők hangját. Egy-egy énekszám szinte teljesen hall­hatatlan volt, pedig Eisemann Mihály szerzetté fülbemászó dallamokat a közönség nem­csak a zenekartól, hanem az énekesektől is hallani szeretné GARAT FERENC Az overetlnek Nándor, mint az alaposság és a komolyság „megtestesítője” helyes, hogy a bemutató megírt szerepéhez híven jól már változtattak ezen, s ezt a mutatta meg annak a fiatal- „jelenetet” elhagyták, embernek a típusát, amely az Török professzort, aki Anna életnek nemcsak a derűs, ha- kezére pályázik, Wagner Jó­nem a komolyabbik oldalát is..,ntT,m,,t,,t.tni,,n,llll,ll,lll1lll,t,,,,nT.1.nntTtn„t,lll,-1..t..nn, ismeri, aki felelősségérzettel,! egyenes úton jár. Játékstílusa* f f Ma ünnepélyesen megkoszorúzlak erőteljesebbé alakítását. Szép-f laky Endrének vezető szerepet van nemcsak a három fiú kö-i zőtt, hanem az egész darab- f ban. „Jó tipp” volt őrá osztani ezt a szerepet, mert színészi képességei ebben a szerepkör­ben úgyszólván teljes egészé­ben kibontakozhattak. Megked­veltette annak a vicceskedvű, örökvidám és becsületes fiatal­embernek a típusát, amelyet életre keltett. Játékát sok egyé ni ötlettel fűszerezte, sok jele­netét nyíltszíni tapssal méltán a bolgár hősök emlékművét Harkányban gig „titokban tartsa1 tus megoldási módját, de sem, hogy már az első 10 perc­ben mindent „eláruljon” ma­gáról. A Bástyasétány 77. pedig olyan operett, amelynek végét nem is sejti, hanem tudja a kö­zönség már az elején. A meg- ______ _ o_ __o______________ ol dás módjáról tehát semmi jutalmazta a közönség. Színészi j este 6 ómkor pedig a harká- kétség, jöhet a vidámság, me- pályájának egyik legjobb ala-ínyi kultúrházban ünnepi meg kítását nyújtotta ebben az ope-; emlékezés les® azokról a bol- György Ma délután 3 órakor kerül sor Harkányban a bolgár hő­si emlékmű ünnepélyes meg­koszorúzásaira. A kegyelettel­jes ünnepségen részt vesznek a bolgár követség tagjai, a Hazafias Népfront Országos Központjának kiküldötte? és Baranya megye párt- és tömeg szervezeteinek képviselők A koszorúzás után a vendé­gek megtekintik Harkányt, gár hősökről, akik a háború utolsó esztendejében Bara­nyában életüket vesztették a nácizmus elleni harcban. Megalakult Baranya első falust if júsági szövetkezete Szeptember 3-án jelent meg a KISZ Központi Bi­zottsága és a SZÖVOSZ igaz­gatósága közös felhívása a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezéséről. A felhívás alapján a Szövetkezetek Ba­ranya megyei Központja programot dolgozott ki az új szövetkezetek működésére és megkezdődött több mint 10 községben a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezése a KISZ Megyei Bizottsággal és az Uttörőszövétség Megyei Titkársággal egyetértésben. Az első falusi ifjúsági szö­vetkezet Szentlőrincen ala­kult meg szeptember 5-én, a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum és az általános iskola 46 tanulójával, Szé­kely Géza nyugdíjas techni­kumi tanár vezetésével. A szentlőrinci szövetkezet az onszág második falusi ifjú­sági szövetkezete. A szentlőrinci ifjúsági szö­vetkezet megalakításában Gadó Jánosé, a pécsi járási szövetkezeti főagranómusé a kezdeményező szerep. Nagy segítséget adott a szer­vezésben Neményi Ernő, a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum igazgatója, aki a község párttitkára, Gajdó- csy János, az általános isko­la igazgatója és az fmsz ag- ronómusa. A szentlőrtne] Ifjúsági szövetkezet a tervek szerint ■két katasztrális holdon mál­nát és fekete ribizkét termel. A talajmunkához és a trá­gyázáshoz a Mezőgazdasági Technikum ingyenes segítsé­get ad, Eredményesnek »mutatko­zik a szervezés más közsé­gekben is. A szentlőrinci ifjúsági szövetkezet megala­kulása után néhány órával Dunaszekcsőről, Baksáról és Szabadszentkirályról jelen­tették az ifjúsági szövetkezet megalakulását. Jelen pilla­natban folyik még a szerve­zés Egerágon, Lánycsókon, Pécsv áradon, Véménden, Szederkényben, Máriagyű- dön, Kölkeden és Homorú­don is. A megyénkben második­nak megalakult dunaszek- csői ifjúsági szövetkezet ér­dekessége, hogy a 10 éves fennállását ünneplő dtma- szekcsőd „Petőfi* Tsz jubi­leumának tiszteletére hozták létre a fiatalok szövetkeze­tét, több, mint 30 taggal. A dunaszekcsői fiatalok hat katasztrális hold földet kap­tak a községi tanácstól, s ezen dolgoznak majd Beszik Lajos igazgató és Dékány János biológia-szakos tanár vezetésével­örvendetes jelenség, hogy a KISZ és a SZÖVOSZ fel­hívása ilyen nagy visszhan­got váltott ki megyénkben; A falusi ifjúság] szövetkeze­tek tömeges megalakulása jelzi, hogy már régen szük­ségét érzi a falusi ifjúság egy olyan programnak, amely lehetővé teszi számé­ra az aktívabb munkát gaz­dasági vonatkozásban is. A falusi ifjúsági szövetkezetek különös jelentősége abban van, hogy a fiatalokban él­mélyíti a közösségi, a szövet­kezeti szeriemet, emellett gazdasági munkára. Jövede­lemszerzésre ad lehetőséget, amely nagyobb eredmények­re vezet majd a KISZ tevé­kenységében, ugyanakkor elősegíti az érek óta vajúdó probléma, a politechnikai oktató széleskörű bevezeté­sét iskoláinkba*, a hozzájá­rul az ifjúság életre, mun­kára való neveléséhez. Besorozták a legények elejét... lódia. tánc. Semmi szándékom nincsen elmarasztalni ezt az operettet azért, mert a prob­léma felvetésével szinte egy­idejűleg meg is oldja azt, de nem ártott volna egy kissé „fe­szítettebbé” tenni, illetve írni. A „feszítettebb” légkör több lehetőséget nyújtott volna a szereplők egyéniségének mé­lyebb kibontásához, jellemük fejlődésének megmutatásához Operettől drámai feszültsé­rettben. Galambos György aj tudományoknak élő „kisfiús” fiatalember szerepében sok i derűs percet szerzett a közön-» ségnek. Annak ellenére, hogy j ezt a szerepet kissé „gyenge! tollal” írta meg az író, mégis] elevenné, érdekessé tudta ten­ni játékával; A három lány — Anna,] — Tim es« Má-\ is. -----------------------­get várni és kérni természete- Bözsi — szerepét Mátray sen nem lehet s nem is erre ria, Péter Gizi és Gyapay i gondolok. De a túlságosan Yvette játszotta. A lányok jel-1 Megjuiaimazzák a jól dolgozó úttöróvezetőket A Magyar Ottöró Szövetség Pécs várost elnöksége szep­tember 8-án, hétfőn délelőtt 9 órakor közös szervező testületi elnöki és útiörőcsapatvezetői értekezletet tart a pécsi ,»Sza­bó István’' úttőrőházban. Az értekezlet után baráti beszél­getés mellett átadják a jól dolgozó úttörővezetőknek a KISZ Városi Bizottsága és a Városi Úttörő Elnökség közös pénzjutalmát. Vörös é* nemzeti színű zászlót lenget a szeptemberi szél' a villányi kultúrotthon homlokzatán. S a virágokkal, zászlókkal feldíszített paraszt­szekereken nótaszóval érkező­idet felirat fogadja: „Szeretet­tel köszöntjük a sorozáson megjelent fiatalokat". Nagy- harsány, Ivánbattyán, Magyar bóly, Villány legényei jöttek el, hogy eleget tegyenek a ha­za iránti kötelességüknek. A sorozó bizottság elnöke fogadja és üdvözli őket, majd ismerteti a napirendet. Meg­kezdődik a sorozás. Akikre Azok a régi szép idők... 1® tiÁüjetyty méta m átnézii a Az ember a jót hamar meg­szokja, a rosszat hamar el­felejti. Történetünk hőse — valóban meg­• történt esetiről van szó, — a hu­szas években érettségizett itt Pécsett valamelyik középiskolában. Többi, jobb sorsra érdemes társával együtt termé- * szelesen munkát vállalt, azazhogy vál­lalt volna, mert hát akkoriban ugyan­csak sok volt az eszkimó és kevés a fóka, — a várvavárt állás. Amikor már vagy másfél éve koptat­ta a különböző hivatalok lépcsőit, vala­melyik ismerőse azt tanácsolta neki, hogy csináltasson névjegyet, mert az már bizonyos rangot, tekintélyt jelent. A névjeggyel jelentkezőt a hivatalszol­ga is másképp fogadja, de még a főnö­kök is könnyebben szóbaállnak vele. A fiatalember megszívlelte a jótaná­csot. Bement az egyik nyomdába és száz névjegyet rendelt. Ismétlem, az eset megtörtént és a fiatalember valóban erre, a — nem éppen hízelgő — névre hallgatott: pedig csak egyszerűen szerencséje akadt, lényeg az, hogy hamarosan va­lóban el tudott helyezkedni, kinevezték a pacséri jegyzőséghez írnoknak. Jóformán még meg sem száradt a tinta a kinevezési okmányon, a mi fia­talemberünk azon nyomban a nyomdá­ba sietett és most már eképpen szöve- gezte meg új névjegyét: KANOVICS FRIDOLIN községi lmok Pacsér És ha már valaki olyan előkelő nobi- litás, mint egy véglegesített községi írnok, akkor igazán adnia kell a külső­ségekre. Noblesse oblige! Ilyen külső­ség például valakinek a neve. írno­kunk, ő tudja mi okból, nem hódolt a divatnak, nem változtatta meg a nevét, csak némileg körüldekorálta: amikor újabb névjegyet csináltatott, egy „ne­mesi előnéwel“ megtoldotta a nevét: előkelő csengést adott a Kanovics név­nek. Olyannyira, hogy viselője lassan­ként elhíresztelte magáról, hogy egy előkelő, és az akkori divat szerint ter­mészetesen elszegényedett, bácskai ne­mesi család sarja. Ez jó ötlet volt. Kezdtek felfigyelni rá. A főnökei lete­gezték. Hovatovább bejáratos lett min­den „jobb“ házhoz és a lányos mamák az ő nevét is felvették lányaik esetle­ges jövendőbelijének, soha le nem írt, de annál pontosabban fejben tartott lis- tájára. Ezek után egyáltalán nem lehet cso­dálkozni azon, hogy félév múltán isimét megjelent a nyomdában és most már kissé raccsolva, kissé hányavetien igy adta le rendelését a negyedik névjegy­re. pacséri KANOVICS FRIDOLIN községi írnok: Pacsér KANOVICS FRIDOLIN Ma már nehezen lehetne kinyomoz­ni, hogy valóban a névjegy hatott, vagy pacséri KANOVICS FRIDOLIN községi írnok Pacsér H «főnév most már egészen És a név fölé egy nemesi koronát n veire.',ott. |ja kérem, az úri Magyarországon a nemesi előnév, a koronás név­jegy többet ért, mint a legkitűnőbb bi­zonyítvány, a legragyogóbb tehetség és a legszorgalmasabb munka együttesen. Vasvári még nem kerül sor, érdeklő­déssel szemlélik a falon elhe­lyezett tablókat. Ezek a fény­képek megismertetik velük a néphadsereg, a baráti néphad­seregek életét, a magyar mun­kásmozgalom mártírjait, mun- kásőreinket. Különösen tetszik nékik az a tabló, amelynek címe: „Kiváló honvéd elvtár­sak". Ez az 1957-ben bevonat­iakat: Pulai László (PeUérd), Katies János (Magyarsarlós), Lipcsik István (Pécs) stb. fényképeit és a hadseregben elért szép eredményeit Örökíti meg. Fölötte a felirat: „Kö­vessétek példájukatf* Végigjárják a képekkel, zászlókkal, drapériáikkal díszí­tett termet, azután változatos foglalkoztatás következik. Hajdú Mikló« honvéd, aH Siklósról jött, fegyverbemuta­tót tart, majd belpolitikai tá­jékoztatót hallgatnak meg. Filmeket vetítenek részükre, a munkásmozgalom veterán­jai, valamint a munkásörök él­ményeiket mesélik d. A kul- túrcsoportok pedig színes, változatos műsorral szórakoz­tatják őket. A Horthy-rendszerben nem volt ilyen vidám^ ennyire em­berséges, bensőséges, bajtár- sias a sorozás. A múltban senki sem kér­dezte meg a legényektől, von- e valamilyen szociális problé­májuk, amely bevonulásukkal kapcsolatban megoldásra vár. Most elbeszélgetnek velük, úgy mént apa a fiával. Csa­ládi és anyagi körülményeik iránt érdeklődnek és indokolt esetben konkrét segítséget nyújtanak. A régi rendszerben a sorozó bizottságot vajmi kevéssé ér­dekelte az, hogy az illető mi­lyen fegyvernemnél kíván szolgálatot teljesíteni. A beso­rozandó fioláiban csak egy számot és nem az embert lát­ták. Most a sorozóbizottság elnöke megkérdezi mindenki­től: milyen fegyvernemnél kí­ván szolgálni. És ha csak egy lehetőség van rá, kívánságát teljesítik És Villányban épp úgy, mint Pécsett vagy Mohácson, a besorozott fiatalok várják Ms katonakönyvüket. Már be­sorozták őket, a magyar nép­hadsereg katonáinak számíta­nak ís amíg a többieket so­rozzák, a már besorozottak ott ülnek a kultúrterem b<n, ahol egy tavaly bevonult ka­tona arról beszél, milyen sportlehetőségek, szórakozási lehetőségek oammtát a hadse­Lassan « sorozás. A leányok kokárdát tűznék a besorozottak kabát­jára és kultúrműsorral szóra­koztatják őket Hazafelé me­net pedig a legények arról beszélgetnek, műkor és hol tartják mag a ragrata-bá PUSZTAI JÓZSEF Jubiláló termelőszövetkezetek Baranyában négy leütni ünnepséget! HM fcftMfczan termelőszövetkezet Zenés ébresztő kft- vesznek részt: aPe- ünnepli ebben a hó- szönti a falu lakó»- tőfi Tsz tagjai, a napban fennállásé- ságát, majd tíz óra- környező falvak Isz­nak tízéves jubileu- kor ünnepi közgyű- küldöttei és a gép­mát: a dunaszek- lést tartanak a kul- állomásról, állami tárházban. Ez alka- gazdaságból meghí- lomimal két tag mi- vott vendégek, niszteri kitüntetési- A földművesszövet ben részesül és ok- kezet egésznapos vó- levéllel tüntetik ki a sárt rendez, este pe­dig regge% tartó DBB IO csői Petőfi, a babar- ci Béke, a lippói Béke őre és a Re­mény-pusztai ter­melőszövetkezet, Dunaszekcsőn 14- szövetkezeket, én tartják a jutó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom